• Nem Talált Eredményt

Zircz Péter (1927-1999)

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Zircz Péter (1927-1999)"

Copied!
11
0
0

Teljes szövegt

(1)

PERSZONÁLIA

Zircz Péter (1927-1999)

1999. január 11-én elhunyt Zircz Péter, az Országos Széchényi Könyvtár egy­

kori főigazgató-helyettese. 1984. június 30-ai, hirtelen nyugdíjba vonulása után - melyre betegsége kényszerítette - visszavonultan, csendben, könyvei között élt egy kedves budai faluban: Budajenőn. Ott nyugszik a budajenői temetőben im­

már, 1999. január 18-án temették.

Hivatalaiban, munkahelyein alig maradt utána személyes sorsáról szóló do­

kumentum, pedig nem kevés helyen és nem keveset dolgozott. A Pozsonyban született, a háború befejezése után ott érettségizett fiatalemberre nem sok jó várt az akkori Csehszlovákiában. Onnan menekült Magyarországra, mindenképpen tanulni szeretett volna, először orvosnak, majd jogásznak készült, mezei joghall­

gató volt, tanulmányai mellett már húsz éves korától dolgozott. Volt a Magyar Áttelepítési Kormánybizottságnál, itt kiváló szlovák nyelvtudását hasznosítot­

ták. Dolgozott az Építésügyi Minisztériumban, az Építéstudományi Intézetben, az Építőanyagipari Minisztériumban, az Építésügy Tájékoztatási Központban, ezeken a helyeken ő alakította ki a dokumentációs szolgálatokat, ezek a felada­

tok vitték a könyvtárügybe és kötelezték el végérvényesen. Több mint hat esz­

tendeig volt a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának igazgatóhelyettese. Sokat köszönhet neki az egyetemi könyvtár: a szolgálat, a szolgáltatási készség sokirányúságára, annak minden szépségére az ő kezdemé­

nyezésére figyeltek fel kollégái, ő is szerette a várost: Örök életemben hálás vagyok Miskolcnak, neki köszönhetem egyik nagy «kalandomat», irodalmi pró­

bálkozásaimat - vallotta egy öninterjúban, 1977-ben [OSZK Híradó, 1977. 1-3.

sz.]. A Napjaink című irodalmi és kulturális havilapnak nem csak rovatvezetője, hanem szinte mindenese volt; írt színházi kritikákat, szociográfiát, műfordított szlovák, cseh, lengyel és orosz nyelvből. Sok fiatal pályakezdő szerzőt ő mutatott be a város irodalomértő közönségének. Miskolcon kötetei láttak napvilágot, fog­

lalkozott a város művelődéstörténetével, sajtótörténetével. Otthon volt valóban Miskolcon, haláláig jó szívvel gondolt vissza az ott töltött évekre.

A műszaki egyetem könyvtárát hat év után mégis odahagyta, mert új kihívá­

sokat keresett. Ekkor került a Művelődési Minisztérium Könyvtári Osztályára, nyolc évet töltött ott különböző beosztásokban. 1977. február l-jén nevezték ki az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettesévé. A központi szolgálta­

tások ügyében és a könyvtár fejlesztési kérdéseiben dolgozott sokat és látott na­

gyon messzire. Valójában csak közvetlen munkatársai tudják és néhány ránk ma­

radt kéziratból, munkaanyagból ismerhető meg milyen korszerűen, az akkori ma­

gyar viszonyokat messze megelőzve gondolkodott a Nemzeti Könyvtárról, a Ma­

gyar Nemzeti Bibliográfiáról és a gépesített MNB-rendszer továbbépítéséről, a tároló könyvtári feladatokról. Az ő munkálkodása, szervező készsége teremtette

52

(2)

meg a lehetőséget a Magyar Könyvészet 1921-1944 hatalmas ciklusbibliográfia kiadására, a Nemzeti Periodika Adatbázis számítógépes változatának a létrejötte is neki köszönhető.

Hosszan sorolhatnánk cikkeit, hozzászólásait, nagyobb tanulmányait, melyek máig a szolgálat korszerű felfogásáról tanúskodnak. Pályája utolsó kalandjának szánta a Nemzeti Könyvtárat, hirtelen jött betegsége rövidre szabta ezeket az éveket. Korai nyugdíjba vonulása után hetente egyszer bejárt az Új Könyvek szerkesztőségébe, s csak a szerkesztőség munkatársai tudják, hogy az anonim recenziók közül melyek kerültek ki a keze alól. Sokat olvasott, élete utolsó évéig írta kitűnő, színes könyvismertetéseit. Kevés barátja volt, de sokan szerették és még többen becsülték fáradhatatlan munkálkodásáért. A Budajenőn töltött években a nagy család, a falu öregjei és fiataljai vették körül szeretettel. Munka­

társa volt a Kismutató című lapnak, mely a falu életéről ad számot a helybeliek­

nek; a IV. évfolyam 14. számában (1999. 1. szám) vettek tőle búcsút szerkesztő­

társai. Sírjánál az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai nevében Szűcs Je- nőné emlékezett rá.

Zircz Péter sorsában benne volt nemzedékének minden megpróbáltatása és minden öröme.

Győri Erzsébet

A magyar Maurois

Meghalt Hegedűs Géza (1912-1999)

Elsőre talán nehezen lehet Hegedűs Gézát és André Maurois-t egy szintag- mába összehozni, közelebbi vizsgálódás azonban verifikálni látszik ezt az ötletet.

André Maurois ugyan világhírű francia író volt, az Academic Francaise, vagyis a halhatatlanok tagja, kora egyik legnépszerűbb, ám a szuperelit szellemek által is megsüvegelt írója, míg Hegedűs Géza Kossuth-díjat sem kapott, és bár népszerű volt, nemhogy a szellemi elit, de még az átlag irodalmi közvélekedés sem tartotta

„jelentős" (pláne nem nagy) írónak. Mégis számos közös vonásuk van, és nem egy szempontból egyenrangú alkotókról van szó. Szóval arról, hogy hogy Hege­

dűs volt a magyar Maurois.

Hegedűs Géza - nem véletlenül volt egyik legkedvesebb írója - Jókai módjára ontotta a könyveket. Nílusi termékenységű volt, ám nemcsak mennyiségileg, ha­

nem műnem, műváltozat tekintetében is. Lehet, sőt bizonyos, hogy nagy regényt nem írt (talán önéletrajzi regénye a kivétel, egyébként Maurois legjobb műve is regényes önéletrajza), ám annál több olyant, amely nemzedékek számára jelen­

tette és jelenti (sőt fogja jelenteni) a bevezetődést a művelődéstörténetbe, a tör­

ténelembe és az irodalomtörténetbe. Ebben a műfajban - nem túlzás a szó - zse­

niális volt. Kiskamaszok számára a legjobb bevezetés az antik görögségbe és lati- nitásba, sőt az egyiptológiába nyilvánvalóan aMilétoszi hajós, az Előszó a hősköl-

(3)

teményhez és Az írnok és a fáraó volt és marad. E tényből sokan talán arra követ­

keztetnek, hogy tehát a felnőttek számára nem ő a propedeutika. Pedig dehogy­

nem. Magyar nyelven jobb olvasmányt kínálni az antikvitás megértéséhez, a görög mítosz és polisz világához - Tőkei zseniálisan egyoldalú és egyoldalúan lángel- méjű traktátusát, valamint Németh György frissen megjelent polisz-monográfiá­

ját véve csak ki az összehasonlításból - aligha lehet, mint Hegedűs könyvét, A végzet sógorai. De csak a legnagyobbakkal (pl. Szabó Árpád Szophoklész-köny- vével vethető össze Hegedűs Aiszkhülosz-könyve is, amelyet bizonnyal nem túl­

zás Reinhardt nagy klasszika filológiai műveihez hasonlítani. Hogy irodalom­

történeti esszéinek és elemzéseinek hatalmas korpuszában- találhatók bőséggel vázlatos, elnagyolt, túlontúl népszerűsítő, sőt összecsapott dolgozatok és portrék is szép számmal, nyilvánvaló. De hogy nem egy szerzőről, például az érdemén leg­

feljebb az abszolút irodalmi hallású Gyergyai Albert által becsült Heltai Jenőről az alapművet Hegedűs írta, kétségtelen. Amint az is, hogy a nemzetközi Shakes- peare-irodalomból is messzire kiviláglik, és legfeljebb Knight Shakespeare-esszéi- hez hasonlítható Hegedűsnek A velencei kalmárról szóló analízise (Eörsi István bámulatát is kivívta, pedig ő aztán igazán nem kedvelte Hegedűs Gézát).

De - kamaszok és felnőttek számára egyaránt - ő világította meg talán leg­

jobban az angol forradalom mibenlétét is (Miltonostul, restaurációstul stb.) a Vasbordája szentekben. Ő magyarázta el - a hiperkritikus Szerdahelyi István sze­

rint is legjobban, Vas István által is megcsodáltan - a magyar verstan kérdéseit is stb. A hatalmas életműben tallózva, a nem kevés ocsú közt ragyogó darabok sokasága található és találandó. Az életmű feldolgozására, igazi értékelésére azonban eleddig kísérlet sem történt.

A mi számunkra, könyvtárosok számára persze azért fontos Hegedűs Géza személye és életműve, mert kollégánk volt. Információk, tudásanyagok és köny­

vek, olvasmányok közvetítője, jószerivel minden hazai könyvtár legalább egyszeri (de inkább vissza-visszatérő) látogatója, a könyvtárosok és a könyvtárak önzetlen barátja és propagálója. És megmutatója annak, hogy mi az igazi műveltség, mi az igazi otthonosság irodalomban és történelemben, kultúrában és a könyvek világában. Amikor, egy tévébeugrás kapcsán - zsűrielnöknek kellett lennie a hir­

telen megbetegedett állandó elnök helyett - a stáb a kérdésekre adott-adandó válaszok hatalmas paksamétáját nyomta Hegedűs kezébe, aggódván, hogy lesz-e módja egy óra alatt áttanulmányozni a tudós puskákat, Géza bácsi (mindenki így hívta), csak legyintett. Amit ti össze tudtatok állítani, azt biztos tudom én fejből.

Valóban tudta, nem nagyképűsködött.

De, amiként Maurois, aki szintén nagy volt az irodalomkritikában, az irodalmi és történelmi esszében, a korok és kultúrák közt megtalálható (vagy megterem­

tendő) kapcsolatok és összefüggés-hálók felmutatásában, Hegedűsnek is meg­

volt a képessége arra, hogy anonim legyen. Világraszóló felfedezéseit, csak ritka kevesek által felismert és értékén becsült meglátásait, Maurois módján úgy adta elő, úgy terjesztette és propagálta, mint kézenfekvő közkincset, természetes és mindenki által ismert-tudott valamit. Szó sem volt nála prioritásvitákról, önhi- vatkozásokról, arra való utalásokról, hogy ezt és ezt, itt és itt én mondtam ki először, én láttam meg először. Vagyis, a szó mélyebb igazi értelmében könyv­

táros volt ő. Most pedig a mi halottunk, akit - stílszerűen - anonim módon kell és érdemes követnünk, a magunk módján reprodukálnunk. (VK)

54

(4)

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség

hírei

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség Megyei Könyvtári Tagozata április 14-15-én tartotta ülését Szegeden, a Somogyi-könyvtárban. Az ülésen a tago­

zat elfogadta a négyéves munkáról készített beszámolót, foglalkozott az IKSZ közgyűlésének előkészítésével és megvitatta a jelöléseket. Ezután a jog­

szabályalkotás pillanatnyi állásáról tájékoztatták a megyei könyvtárak vezető­

it a minisztérium munkatársai. A frankfurti könyvvásárra készülő könyvtári CD-ROM-ot vitatták még meg a kollégák, végül pedig az NKA pályázatairól esett szó.

A képviselő-testület április 22-én ült össze az MTA Könyvtárában. Az ülés na­

pirendjén a tisztújító közgyűlés előkészítése szerepelt, valamint az aktuális feladatokat beszélték meg a képviselők.

A jelölőbizottság elnöke beszámolt a választások előkészítéséről. A demok­

ratikus lebonyolítás érdekében minden tagkönyvtár felkérést kap arra, hogy állítson jelölteket a tisztújításra. A beérkező jelöléseket a jelölőbizottság fog­

ja értékelni, és ezek alapján állítja össze a szavazólistát.

Az 1999. évi tagdíjakról tárgyaltak ezután a kollégák.

Ezt követően az MKE-vel közösen benyújtandó díjalapítási javaslat végleges szövegéről beszélt a testület. Az elképzelések szerint >4 Magyar Könyvtári Kul­

túráért nevű kitüntetést a kiemelkedő szakmai munkáért osztanák ki az arra érdemes könyvtárosoknak és a könyvtárért tevékenykedőknek.

A könyvtárak, illetve a szövetség tervezett szereplése a frankfurti könyvvásá­

ron volt a következő téma. A képviselők úgy döntöttek, hogy a szövetség egy bemutatkozó anyagot készít erre az alkalomra, és két testületi taggal képvi­

selteti magát a rendezvényen.

Végül a kollégák megvitatták az NKA pályázati kiírására benyújtani kívánt pályázatokat.

Az IKSZ Könyvtárak az európai integrációért című konferenciasorozatának újabb két rendezvénye zajlott le nagy sikerrel: április 21-én Pécsett, a Művészetek Házában, május 6-án pedig Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán. Az utolsó rendezvény re május 31-én kerül sor, a debreceni Kos­

suth Lajos Tudományegyetemen.

A Katona József Könyvtárban befejeződött az első magyarországi három­

éves projekt a könyvtárügy területén, amely a British Council és a Magyar Ösztöndíj Bizottság támogatásával, az IKSZ szervezésében a könyvtárak mi­

nőségbiztosításával foglalkozott. Ilyen szempontból is, és az elért jelentős eredmények tekintetében is ez a projekt úttörő jelentőségű volt.

(5)

A program befejezéseként az IKSZ kétnapos országos szakmai konferenciát szervezett, ahol a résztvevők beszámoltak az elvégzett munkáról. A megjelent több mint száz könyvtári szakember az előadásokat követő konzultációkon értékelte a projekt eredményeit, azt a hatást, amit ez a három év a Katona József Könyvtáron túlmenően az egész hazai könyvtárügyre gyakorolt.

(6)

Hírlevél a Magyar

Könyvtárosok

Egyesülete tagjaihoz

Lezárva: 1999. április 23. 88. szám Megjelenik: általában 30 nap alatt. A szervezeteknek és a központi testületi tagoknak ki­

küldjük: a megjelenés után három napon belül.

Egyesületi élet

Tanácsülés, 1999. március 24. - A napirenden a folyó évi munkatervi fel­

adatok véglegesítése szerepelt.

Elnökségi hírek

Új főtitkár - Az elnökség levélszavazással hívta be Koreny Ágnest a megüre­

sedett elnökségi tagsági helyre. A levélszavazást követően külön szavazással megválasztotta az egyesület főtitkárává.

Elnökségi ülés, 1999. március 10. - A pápai vándorgyűlés szervezési és előkészítési munkálatainak megbeszélésére és a konkrét további feladatok tisz­

tázására került sor. Hermann István megköszönte az eddigi segítséget. Az elnök­

ség javaslatot készített a plenáris és szekció ülésekre készülő közös call for pa­

pers-re és a tematikus ülésekre. A vándorgyűlésen a korábbiakkal azonos ked­

vezményeket kapnak a nyugdíjasok és a diákok. Az elnökség elfogadta az 1999.

évi munkatervet. A költségvetés a bevételeknek megfelelően módosulhat.

Közérdekű hírek

Az EU XII. Fifth Framework Programme dokumentációját megküldték a tit­

kárságra. Az érdeklődők számára hozzáférhető az OSZK-KMK-ban a szak­

könyvtárban.

Mi történt a szervezetekben?

Az MKE Közkönyvtári Egylet vezetősége átmenetileg megbízta Horváthné Jakubecz Ilonát (FSZEK) az ügyvezető elnöki tiszt ellátásával. Erre azért került sor, mert Bartos Évát korábban az MKE Tanácsa elnökévé választották meg.

Pénzügyek

A szakmai programok támogatására későbbi időpontban ír ki pályázatot az MKE elnöksége.

(7)

Lezajlott rendezvények

Bibliográfiai Szekció - Az MKE Bibliográfiai Szekciója 1999. március 30-án szekció ülést és szakmai rendezvényt tartott az OSZK-ban.

Hajdú-Bihar Megyei Szervezet - Az MKE Hajdú-Bihar Megyei Szervezeté­

nek tagjai februárban a MOKKA-val és az ODR-rel ismerkedtek műhelyfoglal­

kozás keretében. Márciusban Debrecen alpolgármesterének a város kulturális helyzetéről szóló tájékoztatóján vettek részt, valamint ellátogattak a Debreceni Irodalmi Múzeumba, ahol a gyűjtemény megtekintését követően a helyi Lokál­

patrióta Egyesület képviselőjével beszélgettek.

Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete - A Kisalföldi Könyv­

tárosok és Könyvtárak Egyesülete és a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár to­

vábbképzést és szakmai konzultációt szervezett március 25-én 14 órakor községi és iskolai könyvtárosok részére „Hogyan tovább; a NAT és a könyvtári törvény"

címmel. Előadók Homor Tivadar könyvtárostanár és Tuba László a KKMK igaz­

gatója voltak.

Műszaki Könyvtáros Szekció - Március 29-én „Újdonságok az OMIKK- ban" címmel tartott rendezvényt az MKE Műszaki Könyvtáros Szekciója.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezet - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezet 1999. március 10-én szakmai továbbképzést szervezett. Bari- czáné Rózsa Mária „A kulturális törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, illetve a követő jogszabály-tervezetekről", Dr. Tóth Elek „A közkönyvtárak tele­

matikai fejlesztési stratégiája" témakörben tartott előadást.

Társadalomtudományi Szekció - 1999. április 13-án „A retrospektív kataló­

guskonverzió eddigi eredményei és a jövő útjai az NKA-támogatásban részesült könyvtárakban" címmel tartott rendezvényt az MKE Társadalomtudományi Szekciója az OSZK-ban.

Előkészületben...

Olvasószolgálati Szekció - Elektronikus Könyvtár Szekció - A tavaszi to­

vábbképzés Kiskunhalason, a Városi Könyvtárban lesz. Időpontja: 1999. május 20-21-22. (Csütörtök, péntek, szombat) Címe: A könyvtári tájékoztatás hagyo­

mányos és új formái. A továbbképzés várható költsége 3600- Ft, melyből a két szekció tagjainak 1100,- Ft-ot térítünk, a jelentkezőknek tehát 2500,- Ft-ot kell befizetni. Végleges programot és a befizetéshez szükséges csekket a jelentkezők­

nek küldenek majd. ÁFÁ-s számlát természetesen most is tudunk adni. A pénzt - ha lehetséges - OTP-fiókban fizessék be.

Előzetes rendezvénynaptár:

Magyarországon:

- 1999. május 6. A nem nyilvános könyvtárak és a könyvtári törvény. Az MKE Tavaszi konferenciája. ELTE TFK, Marko u. 29-31.

- 1999. május 12-13. Kästner konferencia, Goethe Intézet, Budapest. Gyer­

mekkönyvtáros Szekció

- 1999. május 20-22. Az elérhető könyvtár. A tájékoztatásról. Kiskunhalas, Bács:Kiskun Megyei Szervezet és az Olvasószolgálati Szekció

58

(8)

- 1999. május 27-28. Szerzői jogi szeminárium, EBLIDA CECUP-MKE, helyszín: az OSZK

- 1999. május 28-30. Határontúli magyar könyvtárosok konferenciája a Ma­

gyar Olvasástársasággal közösen. Zempléni könyvtárosok - 1999. június 3-7. Ünnepi Könyvhét

- 1999. június 26. Tapasztalatcsere, Veszprém, Bács-Kiskun Megyei Szer­

vezet

- 1999. június 28-július 2. VIII. Nyári Akadémia, helyszín: Székesfehérvár, Könyvtárostanárok Szervezete

- 1999. július 1-2. A közgyűjtemények és a tudomány. Konferencia. Helyszín:

Magyar Nemzeti Múzeum

- 1999. július 14-16. Az MKE Helyismereti Szervezet országos konferen­

ciája. Gyula

- 1999. augusztus 5-7. Az MKE 31. vándorgyűlése „A könyv alkotója, kiadó­

ja, terjesztője - és a könyvtár. (Hagyomány és modernség)", Pápa

- 1999. október 15-16. Helytörténeti tankönyvek. Kiskunfélegyháza, Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Honismereti Szövetség, Helyismereti Könyvtáro­

sok Szervezete, Bács-Kiskun Megyei Szervezet, Bács-Kiskun Megyei Hon­

ismereti Egyesület, Katona József Megyei Könyvtár, OPKM Külföldön:

- 1999. május 23-26. CoLIS 3, Third International Conference on Concep­

tions of Library and Information Science: „Digital libraries: interdiscipli­

nary concepts, challenges and opportunities", Dubrovnik, Horvátország - 1999. június 5-13. Sixth International Conference „Crimea 99", Sudak, Uk­

rajna

- 1999. augusztus 19-28. 65. IFLA-közgyűlés „Libraries as gateways to an enlightened world", Bangkok, Thaiföld

- 1999. szeptember 23-24. „Education in information science and cultural studies at the turn of the millennium", Harkov, Ukrajna

Állásügyek

Állást keres: Főiskolai könyvtárosi oklevéllel, passzív angol tudással 8 órás olvasószolgálati vagy feldolgozói munkát keres „KISKÖNYVTÁR" jeligére könyvtárosnő. - Középfokú könyvtárosi végzettséggel, francia (és minimális an­

gol) nyelvismerettel, alapfokú számítógép-felhasználói szakképesítő vizsgával főállásban sürgősen olvasószolgálati, kölcsönzési vagy egyéb munkát vállalna Honti Miklósné, lakástelefonja: 321-7418. - Szövegszerkesztés, könyvtári állo­

mány és/vagy adatrögzítés területein vállal ottthoni munkát hétvégére is Rónai Edit, tel.: 313-2081. - Olvasószolgálatban, feldolgozásban szívesen vállalna munkát Molnár Andrea, tel: 333-1823. - Garamvölgyi Edit (2011 Budakalász, Pomázi út 45.) állást keres. 35 éves munkaviszonya van, 3 évig önálló könyv­

tárosként dolgozott Budakalászon. Szívesen vállalna adatrögzítést, de bármilyen munkalehetőséget örömmel fogad. Az ajánlatokat a fenti címre vagy a 06-26/342- 739 telefonra kéri. - Felsőfokú könyvárosi végzettséggel, angolnyelv-ismerettel, számítógépes gyakorlattal főállásban sürgősen munkát vállal Timár Dávid, tda-

(9)

vid@mail.matav.hu. - Számítógépes kiadványszerkesztési, szerkesztőségi, olva­

sószolgálati területen vállal munkát azonnal Kollár Zsuzsa, tel.: 209-4958.

Állást kínál: Az OMIKK keres osztályvezetőt kiadványbeszerző és feldolgozó osztályára. Feltétel: szakirányú egyetemi végzettség, az angol nyelv tárgyalási és levelezési szintű ismerete, több éves gyarapítási és/vagy feldolgozó könyvtárosi, valamint lehetőleg vezetői gyakorlat. További felvilágosítás, az Országos Műsza­

ki Könyvtár titkárságán (VIII. Múzeum u. 17., tel: 338-4837.) Jelentkezés csak életrajzzal. - Az ELTE Jogi Kari Könyvtára keres május 15-től feldolgozó könyvtárost, aki már dolgozott a Dynix-Horizon könyvtári rendszerben. Tel: 266- 3005, vagy 267-0820/2633 Jagerné Fürst Krisztina könyvtárvezető. - A MATÁV Rt. Információs hálózati osztálya szakirányú egyetemi végzettségű, angol közép­

fokú nyelvvizsgával rendelkező könyvtárost keres szakmai kiadványok feldolgo­

zására (OLIB) és tájékoztató munkára. Ajánlunk színvonalas, érdekes informá­

ciószolgáltató munkát, korszerű, informatikai hátteret, vidám, lelkes csapatot, kollektív szerződés szerinti fizetést. Amit elvárunk: kreativitás, jó kommuniká­

ciós és együttműködési készség. Jelentkezni lehet: Korody Judit osztályvezető tel/fax: 355-0657. - Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum felsőfokú vég­

zettségű könyvtárost keres olvasószolgálatos-gyarapító munkakörbe. (Olvasó­

szolgálati beosztás heti 5x4 óra, 1/2 9-től este 8 közötti időszakban.) Bérezés KJT szerint. Érdeklődni: Borostyáni Gézáné, tel.: 302-0600/1524, Varga Katalin, 302- 0600/1380 mellék, h7928sz@ella.hu.

Szerkeszti: Jaki Éva

Cím: MKE titkárság, 1054 Budapest, Hold u. 6. Tel./fax: 311-8634 E-posta: MKE@VISIO.C3.HU vagy H11200MKE@ELLA.HU

60

(10)
(11)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Nemzeti Periodika Adatbázis kötegelt üzemmódú rendszerének jellemzői, és a tervezett online adatbeviteli rendszer keretei.. 1985 és 1993 között a Nemzeti

Nem láttuk több sikerrel biztatónak jólelkű vagy ra- vasz munkáltatók gondoskodását munkásaik anyagi, erkölcsi, szellemi szükségleteiről. Ami a hűbériség korában sem volt

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban