Japán adatenciklopédiája

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

KULFÓLDI STATISZTIKAI IRODALOM'

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

JAPÁN ADATENCIKLOPÉDIÁJA

(Nippon — A Charted Survey of Japan. 1986/87.) Tokyo. 1986. Kokusei—Sha Corporation. 368 p.

Az európai statisztikusnak :: történeti sta- tisztika és az elrmélettörténet újabb kori fel—

'Iendülése. valamint a nemzetközi statisztikai kapcsolatok kiszélesedése ellenére vajmi ke- vés fogalma van a japan statisztika fejlődé- séről. noha ennek az országnak nagyszerű gazd-asági és kulturális eredményei szinte naponta gondolkodóba ejtik. E tanulmány- kötet alkalmas arra. hogy megvilágítsa eze- ket () számunkra többé—kevésbé ismeretlen viszonyokat; a téma időszerűségét növeli a Nemzetközi Statisztikai Intézet (International Statistical Institute) 1987 augusztusában.

Tokióba—n tartandó 46. ülésszaka.

A tanulmánykötet műiaja és kialakulásá—

nak története érdekes képet fest a japán statisztika fejlődéséről. a statisztikai tájé- koztatás alapvető problémáiról. A XIX. szá- zad utolsó hanmadában, mikor Japán meg- nyitotta kapuit az európai és a világiejlődés előtt. a japán hivatalos statisztikával párhu- zamosan kialakult a magánstatisztikai tevé- kenység. Enwnek fejlett termékeként került ki—

adásra a szóban forgó kötet őse a fiatal japán értelmiség tájékoztatása céljából ,,Ni- kon Kokusei—Zue" címmel. A gondolat egy kiváló üzletember, Tsuneta Yano agyában született meg, aki egyébként mint orvos és közegészségügyi szakember az egyik legna—

gyobb biztosítátársasáxg, a Dai-ichí Mutual Life Insurance Company megalapítója és a japán statisztika egyik úttörője volt.

A modern statisztika szellemének és mód- szereinek megfelelően feldolgozott. enciklo- pédiaszerű kézikönyv a fiatal értelmiség ren—

delkezésére áll attól az időtől kezdve, hogy Japán bekapcsolódott a világfejlőde'sbe. Ez

* A Statisztikai Szem/e 1962 júliusi számától

a műfaj Japánban kitűnően bevált. és akkor sem változtattak rajta. midőn felismerve a világgazdasági szükségleteket. 193646! kezd—

ve ezt a művet angol nyelven is évenként közreadtáik. s így az 1986/87—es kiadása

már a 31. évfolyamnak felel meg.

Az ilyen tipusú kiadvány összeállítása ne- héz, és nem egy ember. hanem egy egész kollektíva munkájára van szükség ahhoz, hogy egy olyan gazdasági vilávglhatalmat mint Japán mintegy 370 oldalon. 300 tábla és 100 statisztikai diagram közbeiktatásával közérthető formában sokoldalúan elemezni lehessen. Az angol nyelvű kiadá—sból és abból az igényből, hogy nemcsak a japán közvéleményt. hanem a világközvéleme'nyt is megfelelően informálni lehessen. egy újabb probléma is adódott. Ahogy az encik- lopédia szerkesztőbizottságáunak főigazga—

tója, Kímio Makiyana előszavában elmondja.

ez a műfaj objektív tájékoztatást képes ugyan nyújtani Japánról külföldiek számára is, de természetesen nem képes azt az ez- redéves kulturális hátteret felvázolni, amely—

re a modern japán gazdasági és társadalmi fejlődés felépül, és amelynek ismerete nél- kül a fejlődés Iényegének mélyebb átértése nem képzelhető el. Az ismeretelmélet dia- lektikus felfogásán alapuló komoly intelem elzgondolkoztatja az enciklopédia külföldi olvasóját és felhasználóját. nemcsak Japán.

hanem saját hazája adatainak interpretálá- sárt illetően is.

A japán statisztikai enciklopédia tartalma hasonlit egy statisztikai évkönyv szerkezeté- hez, csupán a feldolgozás módja — és ennek megfelelően (: bemutatásé és az értéke'lésé

— alapvetően különböző. Az anyag négy fő részre oszlik. éspedig az általános ismere- tekre, a gazdaságra vonatkozó átfogó ada- tokra, az iparral foglalkozó részre s végül a

kezdődőn a "Statisztikai Irodalmi Figyelő"—ben a kül-

földi statisztikai könyvek és folyóirotcikkek ismertetését havonta közli.

A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv- és folyóiratcikk- ismertetésekre tagolódik. (Ezeket ' választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők. illetve ahol szerző nincs. a címek betűrendjében következnek egymás után.

366

társadalmi élet adataira és trendjeire. Kie- gészítésül közli a kiadvány a főbb adatokat az adminisztratív területi beosztás szenirnt, továbbá a statisztikai források felsorolását és a miéterrendszer'ben megadott mérték- egységek angol vagy amerikai egységre va—ló átszámítását.

Az általános áttekintést nyújtó első rész — a szerző aggályai ellenére — nagymértékben hozzájárul a japán kulturális háttér megér—

téséhez. Ebben ugyanis nemcsak a terület és a népesség. valamint az adminisztratív terü- leti beosztás és az éghajlat összefoglalása található meg, hanem az ország történeté- nek rövid összefoglalása is (15—18. old.), a jogrendszer és a politikai rendszer ismerte—

tése (19—20., illetve 21—22. old.). Ezekkel az inkább szöveges ismertetésekkel szemben az első résznek az adminisztratív területi rend—

szer és a népesség fejlődéséről szóló fejeze—

tei táblázatok és grafikonok segítségével gazdagított kitünő szintézisét adják e kér- d'ésekine'k.

Ez a módszer jól érvényesül a gazdaság makroökonómiai vetületekben adott elemzé- sében, ahol a munkaerő. a nemzeti jövede- lem, külkereskedelem és nemzetközi fizetési mérleg, továbbá a pénz— és árrendszer, va—

lamint a közületi pénzügyek főcímek köré csoportosulnak az egyes fejezetek. A harma- dik, ezt kiegészítő rész .,Ágazatok" címszó alatt a fő népgazdasági ágak, illetve szek—

torok szerint tagolja az anyagot. Az első öt fejezet a mezőgazdaságról, erdészetről és halászatról, illetve annak fő termékeiről szól, nyolc fejezet ismerteti a legfontosabb ipari ágazatokat. a többi fejezet pedig az ener- giatermelés, a bank— és biztosításügy, a köz- lekedés és szállítás, valamint a tömegközle- kedés és a hirdetési szakma problémáit tár- gyalja. A fő iparágak között a feldolgozó- és fémipar, valamint a szerszámgépipar mel—

lett a textil-, a papír—. a gumi-, a vegyipar és a kerámiaipar adják a gerincet.

A negyedik, záró részt az életszínvonal megalapozását szolgáló fejezet vezeti be.

melyben az élelmezés, ruházat, lakásviszo- nyok és a lakosság munkaidőmérlege ad ke- rek képet e kérdésről. Ezt folytatják a sza—

badidő. a köznevelés, a közegészségügy és társadalombiztosítás, a bűnözés, a honvéde- lem és a környezetvédelem problémáival foglalkozó fejezetek. Külön fejezet jutott itt a baleseteknek, valamint — gyakoriságuk mi- att — a természeti katasztrófák kérdéseinek

IS.

A négy részből és a 45 fejezetből kiraj- zolódó kép gazdag információt nyújt a jo—

pán gazdaság és társadalom életerejéről és dinamikájáról. Négy nagyobb és 3900 kisebb szigeten, (ami körülbelül 373000 négyzetki- lométer területet jelent), 121 millió ember él, azaz a népsűrűség négyzetkilométerenként

324,7 fő. A japán népesség születési rátája ugyan valamivel elmarad az Egyesült Álla- moké mögött (1984—es összehasonlitásbon), de mivel halandósága is alacsonyabb, a ter-

mészetes szaporodás alig marad el az ame- rikaitól (6.3 ezrelék a 7.0 ezrelékkel szem- ben). A jövőben azonban ennek emelkedé- se várható. minthogy a három- és többgyer- mekes családok száma legújabban emelke;

dőben van.

A városiasodás fokát e kitűnő enciklopé—

diából —— Európával összehasonlítva —- sajnos nem lehet megállapitani. mert a japán sta—

tisztika csak adminisztrativ területi egységek- kel számol (japánul ,,ken". angolul ,.prefec- ture"), melyekhez különböző számú városi egység tartozik. így 1985-ben a 47 prefektú—

rára 652 város jutott, s közülük 11 volt mill- liós nagyság felett, 10 a fél- és egy milliós szinten. 5 további 39 volt a 300—500 000 lla- kosú városok száma. A foglalkoztatottak szá- ma igen magas. közel 56 millió volt 1980-ban.

Növekedése azonban az utóbbi években Ie- lassult. Ugyanakkor a foglalkoztatottság színvonala magas volt, a munkanélküliek aránya a foglalkoztatottakhoz viszonyítva csak 2.7 százalékot tett ki az egyesült álla—

mokbeli 7.5 százalékkal szemben, noha az átlagos órakeresetek mintegy egyharmadával maradtak el az amerikai átlag mögött 1:1—es

paritáson számítva. .,

A termelési index 1980 és 1985 között 22, a termelékenységé közel 24 százalékkal (l), 'a nominálbéreké 25 százalékkal nőtt, a reál—

béreké azonban csak a 10 százalék közelé—

ben helyezkedett el. Mindez nagyban—egész- ben megfelel az egy főre eső nemzeti jöve- delem átlagos nemzetközi arányának. mely 1984—ben Japánban körülbelül 9000, az Egye- sült Államokban körülbelül 14000 dolláros fejkvótát ad, vagyis a japán érték megha—

ladja mind a Német Szövetségi Köztársaság, mind Franciaország, mind az Egyesült Király- ság fejkvótáit. Hatalmas teljesítmény ez, ha arra gondolunk, hogy ezt a szintet igen ma- gals népsűrűség és közismerten nagy nyers- ainyagiszegiénység és energiaihiány mellett érték el.

Az olajválság és következményei a világ valamennyi országát protekcionista külkeres—

kedelmi politikára kényszerítették, és egyre hatalmasabb akadályokat emelnek a japán export útjába. nem utolsósorban a dollárle- értékelésén és a yen felértékelésén keresz- tül. Ez az új helyzet példátlan kihívást je- lent a japán gazdaság és társadalom szá—

mára, de az új helyzethez való alkalmazko- dás és az ennek megfelelő új gazdaságpo—

litilka körvonalait már ebből az enciklopédiá- ból is kibontakoznak: az energiabázis átszer- vezése, a belső megtakarítások és a termelé- kenység további emelése, a belső piacra orientáltság fokozása és a kivitel kevésbé

STATISZTIKA! IRODALMI FIGYELÖ

367,"

versenyképes ágainak felszámolása áll az előtérben, vagyis Japán ezen a téren is ké—

pesnek látszik újítani és utat mutatni.

(Ism.: Horváth Róbert)

KAC. L.:

A STATlSZTIKAl INFORMÁCIÓ ÉRTÉKENEK PROBLEMÁJA

(O probleme sztoimoszti sztatiszticseszkoj infor—

macii.) -- Vesztník Szratisztikí. 1987. 1. sz. 27—30. p.

A gazdaság átépítésével kapcsolatban ter—

mészetszerűleg egy sor elméleti és gyakor- lati közgazdasági probléma vár megoldásra a Szovjetunióban. Többek között olyan jelle- gű kérdések is felmerülnek, amelyekkel ez ideig sem a gyakorlat, sem az elmélet nem foglalkozott megfelelő mértékben. lde kell sorolnunk napjaink egyik kulcskérdését, mely az információgazdasággal, az információ szervezésével, értékével és hatékony társa- dalmi előállításával és felhasználásával kap- csolatos. E témakörben 1986. szeptember 10—

én jelent meg figyelemreméltó cikk a Pravda hasábjain, mely az információ néhány új as—

pektusára mutatott rá. Többek között felve- tette a cikk, hogy a Szovjetunióban jelenleg 228 központi információs szervezet működik, amelyek 108 minisztérium és főhatóság felü—

gyelete alá tartoznak. s ezzel sok esetben az információk többszöröződése következik be.

Jelentős gondokat okoz, hogy a tudományos——

műszaki információs központok a nem terme- lő szférába tartoznak, és ezért a népgazda—

ság számára terméket nem állítanak elő, to- vábbá sokban különböznek például az ipar—

vállalatoktól. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják. hogy ..az információs termék" elő- állítása jelentős költséggel jár, és egyik leg—

hatékonyabb népgazdasági ráfordításról van szó. Hasonlóképpen merül fel az információ árának, illetve értékének a kérdése is.

Lényegében e gondoljamfüzérből kiindulnia veti fel a szerző a statisztikai információ ér- tékének kérdéseit. Az a kiindulópontja, hogy a statisztikai információ, hasonlóan más ter—

mékekhez, használati értékkel rendelkezik.

Ugyanakkor a jelenlegi gyakorlat szerint csak annál a statisztikai információnál veszik ti—

gyelembe a ráfordításokat, amelyeket gépi úton dolgoznak fel. Minden más statisztikai információnál hiányoznak az érték— és árka—

tegóriák. Ezzel szemben, a szerző véleménye szerint a statisztikai információ a statisztikai munka minden fázisában értékhordozó, mind-

emellett mivel jelenleg a statisztikai infor- máció'kznaik nincs árat, a termék előállítási költ- ségei iránt a felhasználók teljesen érzéketle—

nek. Ebből következik, hogy a gazdasági és társadalmi szervek, a minisztériumok, a fő—

hatóságok hatalmas mennyiségű adatot igé—

nyelnek, és ennek az adatigénynek a meg-—

határozó motívuma: minél több, annál jobb.

Ugyanis a nagyvolumenű adatállományokból"

mindig kiválasztható és elemezhető az, ami szükséges.

A szerző rámutat arra, hogy ha a statisz——

tiuszxtilcai információt áruként vásárolnék, és ennek az információnak az ára a felhaszná- lókna hárulnar, alkkor csökkenne az adatigény, sokkal jobban lehetne az információval ta- karékoskodni. Vagyis, ha a statisztikai infor- máció értékkel rendelkezne, ennek pozitíV"

hatása lenne a gazdasági és statisztikai te- vékenységre.

Természetesen a kérdés nem egyszerű, ugyanis ahhoz, hogy a statisztikai információi értékkel rendelkező áruvá váljék, több prob- lémát újra kell gondolni, és sok kérdést az eddigiekhez képest merőben másféleképpen kell megfogalmazni. Az egyik legfontosabb kérdése tekintetben a statisztikai informá- ciónak mint áru— vagy szolgáltatási kategóriá—

nak az értelmezése, az önálló értékkel ren—

delkező áru, illetve szolgáltatás sajátossá- gainak a meghatározása. Amennyiben a sta- tisztikai információt áruként kezelnék, (: sta- tisztikai tevékenységnek az anyagi termelés vagy a szolgáltatás szférájába kellene ke- rülnie. Ez azonban maga után vonja annak szükségességét is, hogy a statisztika nyere- séges legyen, önálló elszámolási alapokon működjön, és felveti azt a kérdést, milyen mértékben igényeljen állami támogatást stb.

Elemzésre várnak azok a kérdések is, hogy' például milyen körben terjedhet a statiszti- kai információ, hogyan lehet a statisztikai in—

formációhoz hozzájutni stb.

A statisztikai információ mint áru kérdésée vel kapcsolatos elméleti problémák tisztázá- sa után meg kell oldani a feldolgozás kér- déseit. valamint azt is, hogy mekkora legyen az információs termék önköltsége.

A probléma sokrétűségét mutatja. hogy a szerző szerint pszichológiai problémákkal is meg kell küzdeni. Az első ilyen probléma, hogy meg kell haladni azt a hagyományos-' gondolkodást, miszerint a statisztikai infor- máció ingyenes. Másodsorban, amennyiben a statisztikai információszolgálrbatás máxr áru—

alapon működik, meg kell oldani a megőr- zött informácíók naprakészen tartásának kér—

déseit.

A statisztikai információszolgáltatás kérdé- seinek újragondolása szükségképpen szociá-

lis és káderkérdéseket is felvet.

Amennyiben a statisztikai információt ér- tékkel bíró árunak vagy terméknek fogják fel, felmerül a megfelelő terminológia, illetve a terminológia értelmezésének a kérdése. így például meg kell határozni az ,,információs termék" ,,a statisztikai információ értéke"

vagy a ,,statísztikai információ nettó értéke'"