STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ 105
lakosságnak díjmentesen nyújtott szolgálta- tások értékelését.
A lakossági fogyasztás országok közötti egybevetése területén már vannak gyakorlati tapasztalatok. A lengyel és a magyar statisz- tikai hivatal közös kiadványt készített erről a témáról. s a munkájuk során szerzett ta—
pasztalatok a többoldalú egyeztetésnél is jól felhasználhatók.
Az ipar végső kibocsátásának az egyes or- szágok közötti összehasonlítását az indokol- ja, hogy ennek a mutatónak az alkalmazása csökkenti az ipari termelés szervezetében és szakosodásában meglevő különbségek hatá- — sát, tehát megkönnyíti az összehasonlítást.A végső kibocsátás adatai kiegészítik a bruttó termelési érték összevetéséből kapott ered- ményeket. E két mutatónak a nemzetközi ösz- szehasonlítás céljára történt kiválasztását a hozzáadott érték adatainak összehasonlításá—
nál felmerült nehézségek is indokolták.
Az ipari bruttó termelési értékre vonatko—
zóan a kísérleti számítások már elkészültek.
A részletes tételek számát némileg csökken—
tették (1973—hoz képest kb. 10—15 százalék- kal) anélkül, hogy ez rontotta volna a kapott volumenindexek pontosságát. Természetesen a kisebb csoportok további összevonása már
torzíthatja az indexeket.
Ami a reprezentációban szereplő tételek körét illeti. ez nem teljesen azonos minden tagországban. Az egyeztetésben szereplő té—
telek esetében a fő cél az, hogy tartalmazzák a legfontosabb és legtipikusabb termékeket.
A mezőgazdasági termelés értékének a KGST-n belüli összehasonlítósánál volumenin—
dexek készülnek 1974 és 1978 között minden évre és ezen évek átlagára is. Összehason- lítják az érintett országok mezőgazdasági bruttó termelési értékét (beleértve a saját vetőmag- és takarmányfelhasználást), más—
részt az ún. végső kibocsátást (bármely for- rásból származó vetőmag- és takarmányfel- használás nélkül). A számításokat a legfon- tosabb mezőgazdasági termékekre és ter—
mékcsoportokra is elvégzik.
A nemzetközi összehasonlításhoz szükséges értékelésnél alkalmazott árak esetében is vannak még megoldásra váró kérdések. Mos- tanáig a lakossági fogyasztást például a KGST belföldi kiskereskedelmi árak alapján értékelte. Ennek a módszernek egyik jól is- mert hátrónya az, hogy figyelmen kívül hogy- ja a szállítási költségekben és bizonyos mér- tékig a minőségben levő különbségeket.
A cikk írói az országok közötti összehason- lítási munka új szakaszának a korábbiak—
hoz képest mutatkozó fejlődését elsősorban a mutatók körének a bővítésében és kidol—
gozásuk módszereinek a tökéletesítésében látják, Az e területen előirányzott feladatok végrehajtása révén a jövőben szélesebb kör- ben lehet kielégíteni az egyes országok gaz-
dasági fejlettségét jelző fontosabb összeha- sonlítható mutatószámok iránti igényeket.
Szükség lenne az együttműködés fokozá—
sára az Egyesült Nemzetek e témában ér- dekelt szervei és a KGST között. s ez mindkét fél számára kölcsönös előnyöket jelentene.
(Ism.: Szőnyi Gyuláné)
LIBERMAN. B.:
A KÖRNYEZET KOMPLEX STATISZTIKAI ELEMZÉSÉNEK MUNKA!
(O rabote po kompleksznomu sztatiszticseszkomu analizu problem okruzsajuscsej szredü.) — Vesztnik Sztatisztiki. 1978. 5. sz. 13—17. p.
A környezet állapotának és a környezet—
védelmi problémáknak egyre fokozódó jelen—
tőségéből kiindulva ,.A Szovjetunió népgaz- daságának az 1976—1980 közötti időszakra vonatkozó fő fejlesztési irányai" c. dokumen—
tum a környezetvédelem komplex program- ját. továbbá a természeti kincsek jobb fel—
használását irányozta elő.
Ezzel összefüggésben a statisztikai szervek fontos feladatává lett a környezetvédelmi kérdések statisztikai vizsgálatának módszer- tani megalapozása. továbbfejlesztése, s a vezető szerveknek a megfelelő információk- kal való időbeni és minél teljesebb ellátása.
Az OSZFSZK Központi Statisztikai Hivatala
—— annak érdekében. hogy módszertani segít—
séget nyújtson a területi statisztikai hivata- loknak a környezetvédelmi kérdések statiszti- kai elemzéséhez — már 1975—ben javaslato- kat dolgozott ki a környezet állapotával és a környezetvédelmi intézkedésekkel foglalkozó komplex elemző jelentések előkészítésével
kapcsolatban.
A szerző cikkében e javaslatok felhaszná- lásával. az egyes területi statisztikai hivata- lok által készített jelentések tartalmával. an- nak értékelésével, a beszámolójelentések, in- formációs anyagok adatainak kiaknázási le—
hetőségeivel, az elemzések továbbfejlesztési kívánalmaival foglalkozik.
Az elkészült jelentések alapján általáno—
sítva megállapítható, hogy a területi statisz- tikai hivatalok helyesen értékelik a környezeti kérdések nagy népgazdasági és társadalmi jelentőségét. Különös figyelmet szentelnek a jelentésekben a környezetvédelmi intézkedé- sek helyi végrehajtásának kritikai elemzésé- re és a természet használatával kapcsolatos normák betartására. Emellett jelentős helyet foglalnak el a vonatkozó felsőbb szintű párt- és kormányhatározatok végrehajtásának me—
netét figyelemmel kísérő anyagok is.
A továbbiakban a jelentéseket a következő környezetvédelmi szakterületek szerint tár—
gyalja.
A föle/védelemmel kapcsolatban a statisz—
tikai jelentések általában a földek minősé-
106 STATISZTIKAI iRODALMi FIGYELÓ
gét jellemző olyan adatokat és ezekhez kap- csolódó elemzéseket tartalmaznak, mint a víz és a szél által kiváltott erózió mértéke. a mocsarasodás. a sivatagosodás, a földek só- tartalma. a talajszerkezet stb. Tárgyalják a jelentések a földek állapotának javítására irányuló intézkedéseket, illetve végrehajtásu- kat is. Az adatok elemzése során sok helyütt figyelembe veszik a természeti sajátosságo—
kat, különbözőségeket, s ennek megfelelő területi csoportositásokat alkalmaznak.
A szerző véleménye szerint az eddigieknél is nagyobb figyelmet kellene fordítani a re- kultiválásokra, illetve az ezzel összefüggő elemzésekre, mindenekelőtt azokon a terüle- teken, ahol az ásványi kincsek kitermelése
külszíni fejtéssel folyik.
Egyes területi hivatalok jelentései tartal- mas elemzéseket közölnek az erdők kihasz- nálásáról. állapotáról, beszámolnak az álla- pot javításával kapcsolatos intézkedések tel—
jesítéséről, az erdőtüzekről, az iparvállalatok káros hulladékainak az erdők állapotára gyakorolt hatásáról stb. Más hivatalok az er—
dők elszámolási vágásterületei felhasználá—
sának és az erdőfelújítások témájának szen—
telnek különös figyelmet. A krasznodarszki hivatal például, amely különösen magas szinten foglalkozik az erdőhasználat kérdé- seinek elemzésével. kísérletet tett az elszá—
molási vágásterületek erdőirtásai következ—
ményeinek megállapítására, és annak kiszá- mítására. hogy mekkorák az erdőtartalékok normális újratermeléséhez szükséges maxi—
mális irtásméretek.
__ A szerző az erdőstatisztikai elemzések te-
rületén is lát továbblépési lehetőségeket. így például fontosnak ítéli az erdőkitermelés és az erdősítés közötti arányok kiterjedtebb elemzését, az erdőirtások területének meg- tisztításával, a különböző fafajták magvai- nak előállításával, minőségével, a vetések és ültetések életképességével kapcsolatos vizs- gálódásokat.
Nagy népgazdasági jelentőséget tulajdo—
nítanak azoknak az intézkedéseknek, amelye- ket a szövetségi köztársaságok területén a vizek és a légkör védelme érdekében léptet—
tek életbe. Az OSZFSZK Központi Statisztikai Hivatala által kidolgozott javaslatok alapján sok területi statisztikai hivatalban nagy fi- gyelmet szentelnek e kérdéskörnek.
A vizek felhasználásának és védelmének elemzése során például jellemzik a termelési és kommunális objektumok vízfelhasználását, bemutatják a vállalatok szennyviztisztító be- rendezésekkel való ellátottságát, vizsgálják e berendezések kapacitását és kapacitáski—
használását, figyelemmel kísérik a termelési célú ivóvíz-felhasználást, a forgó vízellátási
rendszereket, technológiákat.
Foglalkoznak a városi (kommunális) tisz- títóberendezések állapotával, elemzik e be-
rendezések teljesítményének összhangját a szükségletekkel. bemutatják a kapacitások
kihasználását stb.
Fontos témája a területi hivatalok jelenté- seinek a vízvédelmi beruházások—építkezé- sek megvalósulásának és üzembe helyezésé—
nek elemzése is. ,
Több — érintett — területi statisztikai hiva- talban foglalkoznak a Fekete és az Azovi tenger szennyezésének megakadályozását
célzó intézkedésekkel.
Nagy súllyal szerepel úgyszólván vala—
mennyi területi hivatalnál azoknak az intéz- , kedéseknek az elemzése is. amelyek a víz- tároló medencéknek a szennyeződésektől való
megóvását célozzák.
A legtöbb területi statisztikai hivatal a kör—
nyezetvédelemről készített komplex jelenté- sében nagy figyelmet fordít a légszennyezés elleni védelem kérdéseinek is. Ennek kere- tében egyrészt a légszennyező források elem- zésével. másrészt a légkör védelmére szol- gáló intézkedések végrehajtásával foglalkoz-
nak.
Sok jelentésben megtalálhatók az iparvál—
lalatoknál üzemelő tisztítóberendezések haté- konyságával, ezek kapacitáskihasználásával és műszaki állapotával kapcsolatos elemzé-
sek.
A légkör védelmével kapcsolatos vizsgáló- dásoknál a fő figyelmet általában a leg- szennyezőbb iparágakra (vaskohászat és szí- nesfémkohászat, vegyipar és olajkémia, épí- tőanyag—ipar, hőenergia-termelés) fordítják.
A környezeti probléma statisztikai vizsgá- lata terén szerzett első tapasztalatok arra mutatnak. hogy a statisztikai hivatalok egé- szében véve. helyes irányba indultak el. Az elemző munka továbbfejlesztéséhez azonban még számos módszertani és szervezési kérdés megoldására van szükség.
(Ism.: Braunitzer Rezső)
SMELEV, G.:
A HÁZTÁJ! ÉS KlSEGlTÖ GAZDASÁGOK A KGST—ORSZÁGOKBAN
(Licsnoe podszobnoe hazjajsztvo v sztranah SZÉV.)
— Vesztnik Sztatisztíki. 1978. 5. sz. 117—127. p.
A KGST-országok mezőgazdasági termelé—
se. különösen a gabonafélék és az állatte- nyésztés termékeinek termelése gyorsabban fejlődött. mint a Közös Piac országaiban. A fejlődés elsősorban az állami és szövetke- zeti gazdaságok termelésén alapult, amelyek a mezőgazdasági termékek mind nagyobb hányadát állították elő. A nagyüzemi terme- lés sikerei mellett azonban nem szabad a szövetkezeti tagok és a lakosság kisegítő gazdaságainak jelentőségét sem alábecsülni.
A szocialista országok kommunista és mun-
