Japán adatenciklopédiája, 1989/90

(1)

STATISZTIKAI IIItODzk'IjMI nevezo

KULFÖLDI STATISZTIKAI IRODALOM*

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

JAPÁN ADATENCIKLOPÉDXÁJA, 1989/90

(Nippon — a Chartered survey of Japan 1989/90.) The Tsuneta Yano Memorial Society, The Koktisei—Sha Corpo—

ration. Tokyo. 1989. 355 p.

E folyóirat hasábjain (1987. évi 4. sz. 355—

367. old.) a Nemzetközi Statisztikai Intézet (lSl) 46. tokiói ülésszakának eveben, 1987-ben megemlékeztünk erről a hires :itíatcnciklope- dit'n'ől, illetve annak l986/t47-es kiadásairól.

mely az angol nyelvű kiadás 3l. évfolyama volt.

Hazánk növekvő világgazdasági kapcsola-

taira tekintettel erdemesnek látszik ennek a ki—

valo enciklopédiz'inak — mint a statisztikai atlat—

tájekoztatz'is ' korszerü modelljének —— leg—

újabb kiadá .ra is felfigyelni.

Mint a kiadásról gondoskodó alapitvány igazgatoja, lit/("him Ari/na az CMSS/(yban hang- súlyozza a kiadvány szerkesxt' '*nél egyre inkabb a külföldi üzleti korok t ekoztatt'isának igenye nyomul előtérbe, s ez különösen áll az ismertetendő legújabb kiadasu. A cél ,,Japan

jelen z'tllapotanak feltárása". tehát ebből a spe—

ciális szemszögbt'il, de annak hangsúlyo sa

mellett. hogy a kiilföldnek ismernie kell a say.-

tos japán t'nentalitt'ist és kultúrát is ahhoz, hogy helyesen értékelje és használja fel a kiadvány- ban foglalt adatokat. Ez a figyelmeztetés na—

gyon is helyénvaló, mert neha meg európai viszonylatban is hajlandók vagyunk a statisztikai interpretáció soran szem elől téveszteni e fontos szempontot, s ez még fokozottabb mér- tékben tapasztalhato Japan esetében.

Az enciklopédia a szokasos negyes beosztást követi, azaz egy általános rész után — mely a földrajzi. népességi, történelmi altalanos ada—

tok mellett a jogi és politikai problemakra is kitér — a makroökonómiai rész a második; az iparral (beleértve a mezőgazdaságot. a szállítást

és hírközlést is) a harmadik rész foglalkozik, s

végül a negyedik rész a társadalmi élet címszó

alatt a nevelesügy, a közegészségügy. a krími nalitt'is, a szabadidő, a társadalombiztosítt'ts, a

honvédelem és a környezetvédelem kérdéseire vonatkozó adatokat csoportosítja. Míg, az első

részben az l987-ben ismertetett kiadáshoz ke- pcst nincs lényeges változás, annal jelentőseb—

bek a másik három rész adataiban bekövetke- zett változások és eltolódasok.

Az első részből érdemesnek látszik kiemelni.

hogy az. ország területe nem változott, viszont az elmúlt három év alatta lakosság121047 OOO—

ről 122 783 OOO—re nőtt, s ennek következtében a korabbi magas népsűrűség is tovább emelke- dett: a négyzetkilométerenkénti 324,7—ről 329—

re. Ennek megfelelő eltolódasok mentek vég- be főleg a városok szerkezetében. merta vá- rosok száma is megnőtt 652—ről 655-re, és szinte minden nagysagkategőriában nőtt a vá—

rosok száma, csak a 100000—299 999 és a 300 OOO—499 999 nagyságú kategóriákban kö- vetkezett be csökkenés. A népességfejlődés

trentljei tovabbra is a csökkenő születési és ha—

lálozási reitakat mutatják. de ugyanakkor az életkor meghosszabbodítsút is es a népesség, gyors öregedésót. Az idős korosztályok aránya az utóbbi 4 év alatt 7 százalékról ll-re emelke—

dett. es a következő evszazadra, 2040 körül a becslések szerint mintegy 24 százalék lesz. Ez más szóval annyit jelent, hogy a 2013—ra Vár—

ható 136 milliós népességszám 2125-re 123 millióra csökken, és ettől kezdve mutat majd stacioner tendenciát.

A n'iakroökonómia fejlődése meghaladta a

korábbi évek legkedvezőbb előrejelzéseit is.

A bruttó nemzeti termék, a GNP növekedése a várt 3,8 százalék helyett 4,9-et mutatott, és nőtt a korábbi években meghirdetett politika

következtében mind a belső fogyasztás, mind

a beruházás rátája. Nőtt mind a behozatal, mind a kivitel, az úgynevezett ,,erős yen" poli—

tika sikere látszólag töretlennek látszik. Az en-

* A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a Statisztikai Irodalmi Figyelő-ben a külföldi statisztikai könyvek és folyó atcikkek ismertetését havonta közli.

A Kid/Óhhstatisztikai irt dalom egyes t'ejezetein belül az anyag általában könyv— és folyóirateikk-ismcrtete'sckre tago- lódik. (Ezeket * választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők, illetve ahol szerző nincs, a címek betűrendjébcn következnek egymás után.

6

(2)

274

STATI SZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

ciklopédia szerzői e fellendülés kellős közepén mégis aggodnak. Arra hivatkoznak, hogy egy spekuláeiős intlaciós hullam van kibontakozo—

ban, és a hivatalos egy dollár :: 144 yen helyett az OECD—becslések 218 yent tartananak

reálisabbnak.

Az utóbbi években a pénzügyi befektetések

helyett a belföldi piacon egyre inkabb a telek—

spekulacio bontakozott ki. Mutatja ezt, hogy mig 1986-ban a telekárak az egyesült allamok- belieknek még csak 2.5-szörösei voltak, de már 1987 végére 4,l-szeresére nőttek, s azóta ez a

tendencia folytatódik. A bruttó nemzeti ter—

melésre alapitott megítélés tehat csalóka. Mu- tatja ezt az is, hogy az egy l'örejutő japan nem—

zeti jövedelem 15 IMS-as értékével a 15 026 dolláros amerikai elé került, ami szintén a yen túlértékelésere enged következtetni, noha a ja- pán életszínvonal kétségtelenül egyike a legma—

gasabbaknak a világon.

Az egyes iparágakat, illetve termelési ága kat

illetően a mezőgazdaságban az élelmiszer—ter—

melés mennyiségi emelése és költségeinek csök—

kentése a fő gond, s e téren eredményesen újit állandóan a japan mezőgazdaság. Ez bizonyos fogyasztási eltolódásokat is eredményezett, ami a sertéshús- és a sörngyasztas emelkedésében jut kifejezésre. 1988 az ipari termelés 9,6 sza-

zalekos növekedésével a legjobb év volt 1984

óta, s ezen belül az exportra is 5,3 százalékos növekedés jutott. Minden iparág kivette ebből a részét, de leginkább a gépipar, a gépkocsi- és elektronikai ipar, sőt a gyógyszeripar is átlagon felül teljesített. Szervezetileg tovabbra is a ki—

sebb, 300 fő alatti vállalatok száma a túlnyomó, s ezek adtak a termelésnek mintegy a felét, az ipari munkásoknak mintegy háromnegyedét foglalkoztatva. Noha a nagyvállalatok számára kétségkívül kedvező a gazdasági konjunktúra, a

kisebbek bedolgozők nélkül aligha volnanak

képesek ilyen kedvező teljesítményekre, külö- nösen az exportpiacokon.

Az energiahelyzet a nyersanyaghelyzet mel—

lett mindig a japan gazdasag fő problémája volt. Az 1970—es évektől kezdve a kőolajtermé- kek helyett Japán egyre inkább energiaforrásai- nak diverzifikálásara törekszik, és ma főleg a folyékony földgázra és az atomenergiara való átállás van előtérben. Jelenleg már ez titőbbi adja az elektromosenergia—fogyasztas 30 száza—

lékát. Ennek ellenére most az a gond, hogy az

atomreaktorok első generációja elérkezik a

nem távoli jövőben 30—40 éves élettartamának a végéhez, és azokat kisméretű és nagyszámú újabb tipusú erőművekkel szeretnék potolni.

A szállítás terén az utóbbi két évtizedben a tengeri szállítás fellendülése — úgy tűnik — meg—

torpant, és a légi szállítás kerül egyre inkább előtérbe. Viszont az automobilizmus fejlődése különösen belső piaci vonatkozasaban — még mindig nagy lehetőségeket rejt magában. A for—

galomban levő gépjárművek száma az l986 vé- gi adatok szerint Japanban 54 millió körül moz—

gott, s ma nyilván még ennél is több. A lakos- sag szaz t'őjére szamitva ez 1986—ban 39 gép- járművet jelentett, ami valamivel elmarad a fej—

lett nyugat-európai allamok hasonló mutato—

száma mögött, magasabb ezeknél Kanada és

Ausztrália 57—es, illetve 56—05 mutatója és to—

vábbi—a is az Egyesült Allamok vezet e téren a száz főre jutó l76—os arányszámmal. A jelen—

legi iizleti konjunktúra egyik jó mutatója még az az adat, hOgy 1988-ban az előző évihez ké—

pest a hirdetésekre fordított kiadások 12 sza- zalékkal emelkedtek, s a televízió all az első helyen.

A negyedik rész szerint a tarsadalmi Viszo- nyokat bemutato adatok jelentőségét a japa- nok többre értékelik, mint általában ez a nem—

zetközi összehasonlitasoknal szokasos. Ennek az a magyarázata, hogy a legújabb iparosodasi hullam folytán elért sikerek és a teljes foglal—

koztatottsag megvalósítása, a stabil árszinvo—

nal és a tartós fogyasztási javak elterjedtsége sem tud feledtetni bizonyos alapvető probléma—

kat. Ilyenek főleg a nagyvárosi munkásság ala—

csony órabérei és rossz lakásviszonyai, a vi- szonylag drága élelmiszerek, a növekvő élet- színvonal—különbségek a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági szektorokban, a munká- sok és a vezető beosztásnak, valamint a köz- és a maganalkalmazottak között. Emiatt az en- ciklopédia elegge önkritikus hangvétellel ,,il—

lúziőnak" minősíti azt a miniszterelnökségi tá-

jékoztatási hivatali felmérést, mely szerint 1985-

ben a megkérdezetteknek 885 százaléka élet—

színvonalat tekintve a középosztályhoz tarto—

zónak vélte magat. Ebből 6,4 százalék a felső

középosztályhoz, 537 százalék a középen el- helyezkedő középosztályhoz és csupán 28,4 százaléka az alsó középosztályhoz tartozonak sorolta önmagat. Csupán (),5 százalék vallotta magát a felső osztályhoz tartozónak és 8.1 szőt—

zale'k alacsony életszínvonalúnak.

Mindebből a kiadvány arra a következtetés- rejut, hogy Japánt ma tévesen tartjak ,,gazdag"

országnak, valamint hogy az egyenlőség terén is vannak még kívánnivalok, legalabbis a ha—

zai megítélés szerint. Mindez azonban nem ho—

mályosithatja el azoknak a nagyszerű közgaz—

dasági teljesítményeknek az értékét és mérté-

két. melyekről az enciklopédia olvasoi lépten—

nyomon meggyőződhetnek.

(ism.: Horváth Róbert)

*

BlEMF—R, P. P. ,. STOKES, s. L.:

OPTIMÁUS MlNÖSÉG-ELI.,ENÖRZÖ MINTÁK

(The optimal design ot' citiality control samples to detcret interviewer cheating.) —— Journal of Official Slalírtimi 1989.

!. sz. 23—39. p.

Minden olyan adatgyűjtő intézménynek, amely kikérdezőket, összeirőkat alkalmaz, sza- molnia kell a csalas lehetőségével. A csalas leg—