A MAGYAR ÉPlTÓlPAR
A NEGYEDIK OTÉVES TERVIDÓSZAKBAN (II.)
KEREK—ES OTTÓ
Az építőipar álma! az 197'1—1975. években elémt enediményekrőxl. a negyedik öt- éves terv előirányzatainak teljesítéséről tanxulmóinyunlk első részében (Statisztikai
Szemle. 1976. évi 7. sz. 661 ——671. old.) összefoglaló téjléikozltofbáist aditu—nlk. Nem lenne
azonban teljes az éupíitőipaarróil alkotott kép, ha nem térnénk ki az építőipar ter- melésének alakulására ható tényezők, továbbá néhány "minőségi" mutató (ikon- cenitráció. kivitelezési idő, jövedelmezőség) Vizsgáil—a'tóina is.A TERMELÉS ALAKULÁSÁRA HATÓ TÉNYEZÖK
Az építőipari tenmelés növekedésének fő tényezőit vizsgálva a mzunlkav'oenmeé lékenység alakulása, az építőipari dolgozóik szakképzettsége színvonalának emel- kedése mellett az anyagellátást és a műszaki fejlődést is figyelembe kell venni.
A termelékenység növekedése
A negyedik ötéves tervtörvény előírásai értelmében a termelésnövekedés 70—
75 százalékát a termelékenység emelkedésének kell fedeznie. A terv előírásait
az építőipar teljesitette, illetve túlteljesítette."Ill. tábla
A termelékenység változásának hozzájárulása a termelés növekedéséhez a szocialista építőiparban
(százalék)
1961— 1966— 1971-
Szem, 1965. l 1970. l 1975.
években
Építőipari vállalata-k . . . 100 47 86
Építőipari szövetkezetek . . . . 37 28 91
Építőipari közös vállalkozásuk . . 0 100
Kivitelező szervezetek . . . . 79 32 90
Nem építőipari szervezeteik . 83 25 100
Szocialista építőipar 78 22 98
Megíegyzés. A magánépítkezéseket e mutatónól nem lenne célszerű figyelembe venni, mert — első- sorban a lakosság házilagos l'nunlk'úlnó'l — meglehetősen bizonytalan a létszámra vonnakozó adat! és így a termelékenységi mutató is.
KERE—KES: A MAGYAR ÉPlTÖlPAR 303
A negyedik ötéves tewidőszalkban a termelés növekedését nagyrészt az egy építőipari mulnikáswra jutó termelés emelkedése eredményezte. Ez (: megáll- liavpíftás — a sziooiailiisrba építői'piairoin belül — érvényes a kivitelező szervezetekre és a nem építőipari szervezetekre, illetve a kivitelező szervezetek körében az ál—
lami építőipari vállalatokra és a szövetkezeti szervezetekre egyaránt. Szemben a harmadik ötéves tervidőszaskkal, amikor az extenzív fejlődés — a létszám szere- pének túlsúlya -— volt jellemző, 1970 és 1975 között a létszám növekedése csak kismértékben járult hozzá a termelés emelkedéséhez.
A teljesség kedvéért meg kell jegyezni. hogy kevésbé kedvező a kép. ha az egy foglalkozhatottra jutó termelés alakulása alapján határozzuk meg a terme- lékenységet. illetve létszámként is az összes foglalkoztatottak számát vesszük ala—
pul. (E számításokat természetesen csak a kivitelező szervezetekre lehet elvégezni.
mivel a nem építőipari szervezeteknél csak az építőipari munkákon foglalkozta- tott termelő létszám határozható meg.) A tenm—eliéi'keny'ségínövekedvéis hozzá/járu-
lása a termelés volumenének emelkedéséhez ebben az esetben a kivitelező szer- vezeteknél 70 százalék. az állami építőipari vállalatoknál pedig 66 százalék lenne.
A létszám alakulása és összetétele
A negyedik ötéves tervidőszakban lényegesen kisebb mértékben nőtt az épí- tési—szerelési tevékenységen foglalkoztatott termelők létszáma, mint az előző öt—
éves időszakokban. 1975-ben a kivitelező szervezetekben, a nem építőipari szer—
vezetékben és a magánkísiparosoknál —- a szakmunkástanulókat nem számítva.
de az önálló kisiparos—aktát beleértve —- közel 380 000 fő végzett építőipari jel-legű termielővtevéikienységet. 4.3 százalékkal! több, mint 1970—ben. A növekedés mértéke
— és ez kedvező — az állami építőipari vállalatoknál az átlagosnál nagyobb volt.
Jelentős létszámemelkedés következett be a magánkisiparosoknál.
11-2. tábla
Az építőipari terme/őtevékenységen dolgozók átlagos létszámának alakulása
Az 1975. éw 'émóf'___ Az 1955. évi Az 1970. évi
Szektor az 1970_ évi az 1960. évi az 1965. évi
ezer fő százaléká-
ban százalékában
Építőipari vállalatok . . . 155 106,0 99,4 121.1 Építőipari szövetkezetek . . . 30 101,5 147,2 139,6 Építőipari közö-s vállalkozásaik . . . 14 834 . 476,3 Kivitelező szervezetek együtt . . 199 103,4 107.1 132.0 Nem építőipari szervezetek . . . 155 102,9 104,7 176.3
Szocialista építőipar . . . . . 354 J 1032 1062 1481
Építő muagónikis—ipar . . . . , . 25 1229 93.5 109.6
Összesen' 379 104,3 105.3 146,4
l
* 1975-ben további kb. 80000 fő dolgozott a lakosság házilagos építkezésein, beleértve az építtetőt és családtagjait, () szabadidejükben ,,fusizó" építőipari munkásokat, az ipa-rengedély nézl—kül dolgozó kisiparosokat stb.
A létszámnövekedés ütemének csökkenése más KGST-országokban is megfi—
gyelhető. Az építőipari szervezetekben foglalkoztatottak létszáma csak Lengyel—
országban nőtt gyorsabban 1970 és 1975 között, mint az előző öt évben.
3—
804 KEREKES arra A kivitelező szervezeteknél —- összetüggésben az építés iparositó—si folyama—
tával, illetve azzal, hogy nőtt az építőipari vállalatok segédüzemeinek szerepe
és az ott foglalkoztatottak létszáma — az összes munkások száma nagyobb mér-,-tékben nőtt. mint az építőipari tevékenységen foglalkoztatottaké, Az előző ötéves
időszakához h-asanlóain 1970 és 1975 között is jobban nőtt az alkalmazotti létszám,mint a munkások szóma. Bár az alkalmazotti létszám növekedésének mértéke sem érte el az előző öt év nagyságrendjét, az ütem csökkenése kisebb mértékű velt ,
mint a munkások állománycsoportjóban.
A létszámnövekedés nagyobb hányada a tenvixdőlszalk első két évére esvilk. A
munkások létszáma 1970-1rőll 1972-me 7,,5 1972-ről 1975 re 2,8 százalékkal. a műszaki
alkalmazottaké 15,1, illetve 9.6 százalékkal. az adminisztratív alkalmazottaké pe—dig 15 3. illetve 6.5 százalékkal nőtt.
16. tábla
A kivitelező szervezetek létszáma állománycsoportonként
Aula—gos állományi létszám az
Állománycsoport 1900. 1975. 193333?" 191335" 1925; $$$"
évben (ezer fő) évi százalékában
Munkások . . . 243 268 110,5 134.4 108,D
Műszaki alkalmazottak . . . 24 30 1262 139,4 125,7
Adminisztratív alkalmazottak . . . . 23 28 1228 135,6 127,6
Egyéb alkalmazottak . . . V 13 $ 13 ! 98,3 110.6 99-i) Teljes munkaidőben foglalkoztatotba-k 303 339 112.1 133,6 1099
Részmunlkaidősak' . . . 28 28 97,9 . .
Összes foglalkoztatottak 331 367 110,9 134,1 111,6
' Smkmulnrkósetownulók, nyugdijasok és részmunkaidőben foglalkoztamtak együtt.
A munkások számának mérsékeltebb emelkedése mellett kedvezően alakult a létszám összetétele. Jelentős mértékben nőtt a szakmunkások aránya, és szó—
mu'k 1975-ben első ízben túlhaladta az összes munkások szálm'á'ntalk felét.
M. tábla
A szakmunkások aránya az összes munkások között
(százalék)
1960. ! 1965. l 1970. l 109175.
Szervezet ' l
szeptember hónapban
Épitőlpari vállalatok . * 359 44,7 l 434 l szo
Építőipari szövetkezetek 60,2 ó4,6 § 55,3 ? 57.16
Épitői—pa'ni közös vállalkozásuk . -— l 44,0 ; 53,9 Kívítelező szervezetek együtti 38,5 l 47,9 45,6 1 53,1
Tovább nőtt a száz lmrunlkóusma juctó alkalmazottaik száma. A kivitelező szervezeteknél a száz munkásra jutó műszaki alkalmazottak száma 1960—ban 8.1, 1965-ben 9.5, 1970-ben 9.8 és 1975—ben 112 fő volt. A száz munkásro jutó admi—
A MAGYAR EPITÖIPAR 305
nisztratív alkalmazottak száma 1960—ban 7.8. 1965—ben és 1970-ben 9,3, 1975-ben pedig 104 fő volt. Feltűnő, hogy az építőipari szövetkezeteknél a legnagyobb az adminisztratív alkalmazottak aránya (száz munkásra 12.7 fő). és említésre méltó az is, hogy a közös vállalkozások esetében a munkáslétszám 7 százalékos csök- kenésével párhuzamosan a műszaki alkalmazottak száma 19. az adminisztratív alkalmazottaké pedig 32 százalékkal nő.
Kedvezőnek tekinthető az építőiparban foglalkoztatottak jelenlegi korössze—
tétele is. 1975. december végén a kivitelező szervezetekben foglallfk'ozbaitovttalk tlölblb—
sége a fiatalabb korosztályokhoz tartozott:
30 éves és fiatalabb . . . . . . . . . . . 42,8 százalék, 31—40 évesek. . . . . . . . . . . . . . 26.0 százalék.
40 évesnél idősebbek. de
nyugdíjkorhatáron belüliek . . . 29,8 százalék, nyugídíjkorhratáran felüliek . . . 1.4 száz-alék.
Az átlagosnál nagyobb (46.4%) a 30 éven aluli munkások és ezen belüla
szakmunkások (53.10/0) aránya.
Az építési—szerelési munkák jellegének megváltozása szerkezeti változást ídé—
zett elő a szakmunkások és a betanított munkások szak—mák szerinti összetételé—
ben. A segédüzemekben történő előregyártás fokozódása a betonozók és a be—
tonelemgyártók, a szerelési jellegű munkák előtérbe kerülése a lak'atosok és (:!X hegesztők. az építmények felszereltségének javulása a központifűtés-. víz- és gáz- szenelőrk arányának növekedését váltotta ki. Egyidejűleg egyes hagyományos szalk—
málk — például a kőművesek. az ácsowk, az állványozák stb. — létszáma az átl—agas- nsáíl kisebb mértékben nőtt.
1'5. táblva
A létszám alakulása a fontosabb szakmákban
A szeptember havi létszám (fő) Az 4976. évi létszám az Szakma 1950. 1965. 1970. 1975. 1970. 1960.
évben , évi százalékában
Ács, állványozó . . . . . 7 784 8 314 10 779 11 564 107,3 148.6
Bádogos . . . . . . 1 075 1 410 1 953 1 888 96.7 175.ó
Betonozók és betonelem—
gyártók . . . . . . . 646 941 3 011 5 839 1939 9039
Festő, mázoló . . . . . . 5 312 7 462 9 618 12 156 126.4 228,8
Hegesztő . . . . . . . 932 1 338 2 612 5 561 212,9 596.7
Kőműves . . . . . . . . 19 205 21 855 26 934 28 442 105.5 148,0
Könnyűgévpikezelő . . . . 4 078 5 117 6 130 6 287 1026 1542
Neh—ézgépkezelő . . . 2 032 4 401 6 710 10 496 15634 5165 Közlpantifűítésn víz- és gáz—
sze'relő . . . . . . . 3 725 5 289 8 893 14 240 160,1 3§2,3
Lakatos . . . . . . . . 5 262 6 715 12 306 18 747 152.3 356.3
Szigetelő . . . . . . . 393 653 1 179 1 343 113.9 341.7
Vasbetonszerelő . . . . . 1 822 1 860 3 053 3 676 120,4 201,8
Villa nyszerelő . . . . . . 4 8154
7 047 10 263 12 663 123,4 2'59.3
A tervidőszak'ban jelentős mértékben csökkent a munkaerő-forgalom az ál- lami és a szövetkezeti kivitelező szervezeteknél egyaránt. Az állományba felvett, illetve az állományból törölt munkások száma 1975—ben az átlagos állományi lét- számnak mintegy 40 százalékát tette ki az 1970. évi 56—60 százalékkal szemben.
806 KEREKES arra
1164 tábla
Munkaerő-forgalom, alu/építőiparban
Állományba felvett l Állományból törölt
munkások
Ev .
száma ménye" száma ménye"
(fő) (százalék) 1 (fő) ; (százalék)
A kivitelező szervezeteknél
1970 . . . , . . . 149 833 61,7 137 265 ' 565
1975 . . . . . . . 112 696 420 108 974 l 406
Az állami építőipari vállalatoknál
1970 . . . . . . . 97 476 52,9 l 95 330 51,7
1975 . . . . . . . 77 296 37.4 [ 75121 363
l ' Az éves átlagos létszám százalékában.
Az állományból törölt munkások éves átlagos aránya a negyedik ötéves terv—
időszak egészét tekintve az állami építőipari vállalatoknál 41.7 százalék volt. szem—
ben az előző ötéves tervidőszak 51,0 százalékos és a második ötéves tervidőszak 59,6 százalékos arányával.
Az építőipari kivitelező szervezetek munkajogi létszámában 1975. december végén szereplő 359000 muinlk—aváilllalló közüli 277000 (772 százaléik) az év elején is ugyanannál a vállalatnál dolgozott.
A kiilépésekre változatlanul az jellemző. hogy azoknak csupán 3—4 százalékát kezdeményezi a munkáltató. Ez azért sem teljesen indokolt, mert a munkafegye- lem az elmúlt öt évben sem javult, sőt tovább nőtt a mulasztott munkanapok száma és aránya. Tízéves távlatban -— 1964 és 1974 között — a hiányzások aránya 10,5 százalékról 13.3 százalékra emelkedett. A növekedésben ugya—n szerepet játszanak a munkakörülmények javulását mutató tényezők is (a fizetett szabad- ság miatti mulasztások aránya 4,5—ről 5,5 százalékra módosult). de nőtt a táp- pénzes napok száma és aránya (4.1——ről 5,3 sz—ázallékna), valamint az igazolatlan mulasztások aránya (1964—ben 0.6 százalék, 1974-ben 0.7 százalék volt).
Bár a 44 órás munlkalhéatne történő átáillláis már a terviidőszalk—ot megelőző évek- ben megtörtént, 1970 és 1975 között tovább csökkent az egy munkás által telje- sített munkaórák száma. A kivitelező szervezetekben foglalkoztatott munkások ke- reken 5 százalékkal kevesebb munkaórát teljesítettek 1975-ben, mint 1970-ben.
Részben ez is a hiáwnyzásio'k növekvő arányára vezethető vissza. Nem rendvellke—
zün—k statisztikai adatokkal a munkaidő-kihasználásról, a munkaidőn belüli ál—
lásidőkről. A tapasztalatok azt mutatják, hogy e téren legfeljebb kismértékű ja- vulás következhetett be. Részben muníkxafegyle'lmi oko—k. részben szervezetlenség (anyaghiány, munkaterület hiánya stb.) miatt még mindig sok a kieső munkaidő.
vagyis a kiaknázható belső kapacitástartalék.
Anyagellótás
Amikor az építőipar anyagellátásáról van szó. mindenki hajlamos arra. hogy ennek színvonalát az építőanyag-ipar működésével hozza kapcsolatba. A való- ság ezzel szemben az, hogy az építőanyag-ipar ma már az építőipar anyagszük- suéwg'l'eté—nek csak kis-ebb hányadát állítja elő. Ezt bizonyítják az 1972. évi ÁKlM adta- tai is. (Az anyagi ágazatok közüil figyelmen kivül h—agytulk a szállítás és hírközlés,
A MAGYAR EPITÖIPAR 807
valamint a kereskedelem népgazdasági ág hozzáj—árulását, mivel ezek nem e termékek előállításával. hanem azok-nak a rendeltetési helyre történő eljuttatá—
sával foglalkoznak.)
A kivitelező építőipar anyagíelhasználása
az anyag eredete szerint
Termelőógazat Százalék
Építőanyag-ipar . . . 18,5 Gépipar . . . . , . . . 20,6 Kohászat. . . . . . . . . . . . . . 12-9 Vegyipar. . . 6.3 Faip—ar . . . A . . . 4.8 Egyéb iparágak . . . 5.9 lpar együtt . . . 69.0 É'pítő'ipar . . . 7.8 Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás . 9.2 Hazai termelés együtt . . . 86,0 Behozatal . . . 1 4.0 Összesen . . . 100,0
Erdekes, hogy még az importban sem az építőanyag-ipari termékeké a vezető szerep. A 14 százalékos imuporton belül a külföldről behozott gépipari termékek aránya 4.2, a kohászati termékeké 3.0, a faipari termékeké 2.9, míg az építő—
anyag-ipari termékeké 2.4 százalék volt 1972—ben.
Mégsem tévednek túlságosan azok, akik különleges jelentőséget tulajdoní- tanak az építőanyag-iparnak az építőipar anyagellátásában. Az ún. hagyomá—
nyos és az építőipar "létezés—e". lleijlődlése szemupon'tjálből alapvető tenmlélkek (ae- mxenit. mész, tégla. üveg. betantenmiéiloek stb.) túlnyomó részét ugyanis az építő—
alnywag-lilpar állítja elő. Amá—nyait teklilnlhve vezető szerepet játszik az építőanyag—ipar a maigáanépílblcezéselk anyawgiszülkSlég-l—eitéínek kielégítésében.
Az építőanyag-ipar bruttó termelési értéke 1975—ben — összehasonlítható ára- kon — 28 szláz—ailrélldkal volt több, mint 19704ben. A növekedés méntélkie tehát ha- sonló az országos építőipari ter'mtellés növekedéséhez. Ennyiben tehát megvolt az összhang. Elmaradt azonban az építőanyag-ipar az ötéves tervben meghatározott
előirányzattól (1550/0). lgaz, hogy az építőipar sem teljesítette 42,6 százalékos ter—
vét. d-e számításba kell venni, hogy a terv eleve gyorsabb fejlődési ütem—et írt elő az éipítőanvagaipavnaik.
Az építőipart eilsősonbain kiszolgáló épuíttőlainyarg-lipaxrli a—lagiazatolk növekedési üteme meglehetősen eltér egymástól. A mész- és ceimv'enrtipar. a kő— és 'ka—
vicsbányászat, valamint az üvegipar az átlagosnál gyorsabban, a tégla— és cse- répipar. a betonelemgyártás, a hő- és hangszigetelő ipar pedig annál lassabban fejlődött. vagy éppenséggel csökkentette termelését.
Egyes építőanyag-ipari alágazatok 1975. évi termelése az 11970. évi százalékában
Alágwamrt Százalék
Tégla—, csenép- és tűzállóanyag-iipar . . . . 100 Kő- és kavicsbányászat . . . 137 Mész- és cementipar . . . t . A . . 142 Betonelemgyártás . . . , . . 113 Hő-, hang. és vízszigetelő anyagok gyártása . 96 Uvegipar...143
808 names orra A cemen-tgyártás és az üveggyártás növekedésének hatására —— mely növe-
kedés jelentős új kapacitások belépésének köszönhető —- sikerült 1970-hez ha-
sonlítva csökkenteni e termékek behozatalát. A falburkoló csempe behozatala- 1975—re majdnem harmadára csökkent.A tégilatermelés a tiervsivdőszalkibán csökkent, és 1975—ben alig múlta felül az
1960. évi szintet. Ezt —- és néhány más építőanyag termelésének egy helyben to—pogását vagy csupán kismértékű emelkedését — részben indokolja a kereslet vi- szonylagos csökkenése. Figyelembe kell azonban venni. hogy a magánvépítkezéy seken még mindig a tégla a legfontosabb építőanyag, és az elmúlt időszakban is — helye—nként és időnként — voltaik ellátási zavarok.
Addig, amíg a szilikát bázisú építőiavnyagokról általánosságban elmondható.
hogy kiegyensúlyozott — és az előző ten/időszaknál feltétlenül jobb -— volt az
ellátás. más ágazatok termékeinél nem ilyen egyértelmű a helyzet. Elsősorban aszerelvényellátázs (ipari szerelvények, 'kváibeleik, villamos vezietélkíeik, fűtőtestezk, tel-
vonóik stb.) akadozott az elmúlt öt évben. A kohászati termékeik vonatkozásában elsősorban a megfelelő választék hiánya okozott gondokat.Az építőipar anyagellátásában és elsősorban a különböző előregyártott szer—
kezetek előállításában egyre jelentősebb szerepet kapnak az építőipari válla—la-
tdk seg—édüzeme—i. A negyedik ötéves tervidőszalkban több mint kétszeresére (62461!15 milliárd forintra) nőtt a segéd—üzemek termteléise. A növekedés — és ez fő'kiénil az újabb házgyárak belépésének tulajdonítható — az építőanyag-ipari termékeknél volt a legnagyobb (Zö-szeres). die számottevő a vas—, fém- és gépipari termékek
arányának változása is (ZS—szeres). A faipari termékekből a segédüzemek ter-
melése kétszerese, a 'k—iszá-miláziorbt szolgáltatások értéke 2.5—iszereise lett,Számos termék esetében jelentős arányt. néha többséget is képviselnek az összes anyagfelbasználáson belül a vállalat (szövetkezet) által előállított termékek.
1975 ben az összesen 34 milliárd forint összegű ainyaigfelhiavszn—áliáison beilüil mintegy 9 milliárd forint volt a kivitelező szervezet saját siegrédüzeimélben előállított (tovább- feldolgozott) termékek és szerkezetek értéke. A felhasznált közép- és nagyblolckok 97, az útépítési aszfalt 93. a fazlpainie'leik 70, a födémpiailló 67 százaléka a saját segédüzemekből került ki.
Az anyagfelhasználás összetételének változása jól mutatja azt az átalakulást.
ami az építőiparban az elmúlt évek során végbement. A műszaki fejlődés Hatá- sára. az új építési eljárások nyomán a ,,hagyományos" építőanyagok aránya csö'k-e kent, az előregyártott szerkezetek, a féimszerkezetek és kismértékben a szinteti- kus alapanyagú termékeik aránya nőtt. (Lásd a 17. táblát.)
Bár nem a szó szoros értelmében vett ,,építőanyag", mégis érdemes megem- líteni, hogy — főleg a segédüzemek nagyarányú fejlesztése következtében -- az építőipari vállalatok villamosenergia-felihasználása 1960 és 1974 között több mint négyszeresére, ezen belül 1970 és 1974 között mintegy másfélszeresére nőtt.
Mint az a 10. táblából látható. továbbra is számottevő — és a negyedik öt-
éves tervidőszakban is növekvő mértékű — volt a magánkivitelezésben felépített lakások száma. Ehhez hozzájárult az. hogy a kiskereskedelem útján évről évre ntö—ve'kvő mennyiségben biztosították építőanyagot a magiáiniépítkezése'k számára. Ezeik értéke 1975-ben 8,44 milliárd forint volt?, összehasonlíthaitó áralkown 16,5 SZ'ÓZ—Cllllélk—
kial több. mint 1970-ben. Az átlagot meghaladó mértékben (másfélszeresére, azaz
1.3 millió tonnára) nőtt a laikosság oemxenmváisárlá-sa. A TUZ—É'P—telepek tovább-á 135 milliárd kisméretű tégiliaiegységire átszámított falazőainyavgat, 0.32 millió tonna
? A TUZEP—telepek építőanyag-forgalma a más kiskereskedelmi boltok által forgalomba hozott szerel—
vények, cső— és villamos vezetékek, épületgépészeti berendezések stb. értéke n—élíkül.
A MAGYAR ÉPlTÖIPAR 809 meszet, 141 millió tetőoserlepet 5.5 millió négyzetméter tetőfedő palát, 5 millió mrétver vasbetonglere—ndót, 1.2 millió négyzetméter parkettát és 1.1 millió négyzet- méter ajtót és ablakot hoztak forgalomba.
1z7. tábla
Az építőipari termelés és az egyes építőanyagok felhaszná/ásának alakulása*
495654ben 1197' -ben 1974-ben 1974—ben
Me ! ,, az 1960. az 1965. 011970. az 119150.
gnevezes
' évi százalékában
Építőipari termelés . . . 132 143 132 249
Ain yagwfvel haszná lás :
Kisméretű tégla . . . 53 67 63 23
Vasbetongerenda . . . 63 75 48 23
Mész . . . 91 8—1 80 59
Zúzott kő . . . . . . . . . 111 113 ' 94 117
Fenyőfűrészáru . . . . . . . 128 107 99 135
Beton acél . . . . . . . . . 100 172 1129 221
Ajtó és ablak. . . ' 129 134 132 230
Cement . . . . . 114 174 121 240
PVC nyomó- és lefőlyőcső . . . 1 . 143 154 220"
Aoélcső . . . . . . . . . . 150 145 118 260
Bltumen . . . . . . . . . . 132 164 135 294
Kavics . . . . . . . . . 135 157 130 275
Fémszerkezetek . . . . . . . 279 158 102 448
Fal—azóblokk . . . . . . . . 470 - 116 97 527
Előurekevert beton . . . . . . . 279 157 438**
Födémpalló . . . . . . . . 301 234 121 853
Falpawnel . . . 724 171 1244"
" A tábla -- a hosszabb távú összharsonlí'tós érdekében — csak az állami építőipari vállalatok—
ada—tait tartalmazza.
" Az 1965. év százalékában.
Állóeszköz-állomóny — Gépesítés — Műszaki fejlődés
A negyedik ötéves tervidőszafkban 15 milliárd forintot fordítottak az építőipar—
ban termelő beruházásokra. összehasonlítható árakon 60 százalékkal többet, mint az előző öt évben. A beruházásoknak mintegy kétharmad részét a gépberuházá- sok teszik ki, s ezek nagyobb hányada behozatalból származik. Az anyagi—műsza- ki összetétel arányai hasonlítanak az előző ötéves tervidőszakok arányaihoz. Az, építőipar beruházásai a szocialista szektor összes beruházásainak 26 százalékát jelentették, ugyanannyit. mint a harmadik ötéves tervidőszakban. és továbbra is kevesebbet. mint más szocialista országokban. Az 1971—1974. években a termelő beruházásoknak Lengyelországban több mint 6 százalékát. Bulgáriában, Csehszlo- vákiában, Romániában és a Szovjetunióban mintegy 5 százalékát. Magyarorszá- gon pedig 3.5 százalékát tették ki az építőipari beruházások.
Az építőipar állóeszköz—állománya folyó árakon több mint kétszeresére, ösz—
szehvaosonllítihartó árakon pedig mintegy 80 százalékkal nőtt a tervidőszalklbaln. A növekedés mértéke tehát messze meghaladja a kivitelező szervezetek termelése növekedésének mértékét. Az építőipar állóeszköz-állományának valamivel több mint a felét a gépek és járművek adják.
Az öt év alatti közel 10 milliárd forint értékű gépi berulh—ózáis eredményekép- pen a kivitelező szervezeteik rendelkezésére álló gépek állomálnyta - a lóerőértéllcet
310 KEREKES 0110
figyelembe véve — minmegy mósEéluszereséne emelkedett A növekedés miertiéke közel azonos az előző öt évivel. A szövetkezeti kivitelezőknél az átlagosnál nagyobb mértékű volt az emelkedés.
18. tábla
Az építőipari génállomány lóerőértéke
Állami élpí— Épitőipm'l Építőipari A kivitelező tőlpari vól- szövetkeze- közös vól- szervezetek
időpont llalwavtok ltek lolikozások össze;
gépállomónya (ezer lóerő)
1960. december 31. . . 348.8 ; 8.1 - 3569
1965. december 31. . . 583,6 [ 23,ó 1.3 608,5
1970. december 31. . . . . . . 839.ó 46,9 22,7 9093
1975. december 31. . . . . . . 121214 8'5,8 48.0 13592
Az 1975. évi az 1970. évi szóm- _
lékóban . . . ,, . . . .k 146 183 211 149
19. tóbla
Az építőipar gépáliománya gépíőcsoportonként
Az állomány az 0975—ben az
Főcsopon 119615. [ 1970. ; 19m5. 19170. 1965.
év végén (ezer ióerő) évi százalékában
Földmunkagépek . ' 78 ] 125 190 152 244
Anyagelőkészítő és -bedolgozó gépeik. 51 77 97 126 190
Emelő- és nakodógépek . . . 98 191 306 160 312
Egyéb anyagmozgató gépek . . . . 145 _152 194 * 123 134
A szerelő és befejező mu'n'kiólk gépei . 9 11 17 122 189
Erő- éls energia—átalakító gépek . . . 151 241 1 433 167 267
Egyéb gepek . . . 77 112 1512 136 197
Az összes gép 609 1 909 3: 1359 149 223
20. tábla
Egyes építőipari munkafolyamatok gépesítési színvonala
Az összes munkából a géppel végzett munka aránya (százalék)
www " 31? l ebbő'
119170 1 11975 , 1960 1965 1970 mm
Földmu-nkiók . . . 70.3 1 87,0 ' 53.3 66,6 74,4 88,9
Bet-onokeverés . . . . . . 93.53 98,1 . 93,ó 95.9 98.8
Habarcskevenés . . . . . 60.0 89.0 . . 750 92,3
Valkolós . . . 15.0 21,7 8.2 22.6 21,1 262
Meszelés és festés . . . . 18.7 22,0 . 26.9 23,4 32.13
Parkettacsiszolós. . . 94,3 97,0 35,7 1 82,4 962 99.12
Az átlagot meghaladó mértékben nőtt az ipari ge'—pek, az em-elő— és na'kodó—
gépek. valamint az erő— és energiaátalakító gépek teljesítő'képessége. Alig vól—
A MAGYAR EPITÖIPAR Bi 1
tozott 'az e tekintetben elmaradt sz—erelő- és befejező munkák gépesítésére szol—
gáló gépi eszközök állománya, míg az anyagmozgatást szolgáló egyéb gépek
(motoros targon'cák, vontatók, habarcs- és betonszívattyúk, szállítósz—alagok) állo-
mánya —— akárcsak az előző ötéves időszakban — az átlagosnál lassabban nőítt.
(Lásd a 19. táblát.)
A gépesítés foka valamennyi megfigyelt munkafolyamatnál nőtt a tervidő- szakban. A betonkeverést és a parkettacsiszolást már szinte kizárólag gépekkel végzik. Továbbra is igen alacsony azonban a meszelés és festés. valamint a va—
ko'lvá—s gépesítési színvonala. (Lasd a 20. tá'bl—árt.)
Az új építési szerkezetek, illetve az új kivitelezési technológiák elterjedését elsősorban a függőleges teherhordó szerkezetek összetételére vonatkozó adatok mutatják. A negyedik ötéves tervidőszakban tovább csökkent a tégla falszerke- zetek, valamint a monolit vasbetonvázas teherhordó szerkezetek aránya. míg az előregyártott vasbetonváz. valamint a panelfalazat aránya már meghaladja az állami kivitelező vállalatok által átadott épületeknél az 50 százalékot. Elterjedőben van (: könnyűszenkezetes építési technológia. de a tervezettnél némileg lassúbb ütemben. Nagyobb mértékű alkalmazását elsősorban az gátolt—a, hogy a könnyű- szerkezetes épületek építési költsége lényegesen magasabb, mint más építési el—
járással megvalósított épül'eteké. A*llkalmazrársó-ra elsősorban kereskedelmi és táro- lási épületek. valamint ipari épületek építésénél került sor.
A panelfalazat — a házgyári hálózat kiterjedésével és néhány más, kisebb panelüzem üzembe helyezésével -— elsősorban a lakóházaknál vált általánossá.
Ugyancsak a lakóházak építésénél kerül sor túlnyomórészt az alagútzsaluzotos építési eljárás alkalmazására.
21. tábla
Az állami építőipari vállalatok által átadott
épületek megoszlása a függőleges teherhordó szerkezet szerint
(százailiérk)
Épületek megoszl—ása' Laikóházaik megoszlása"
Teherhordó szerkezet
49710 1975 1970 :1975
l
Tégl-afa'lazat , . . . . . . . l 182 7.2 11.11 3,7
Blokk . . . , . . . , 13,3 9.2 30.4 16,'0
Panel . . . . . . . . . 21,4 32,8 48.7 ó3,2
Óntött falazat . . . 1.5 2.9
Alagútzsaluzatos falazat 1.2 6.2 3,3 14.3
Monolit vasbetonváz . . . 11,1 6.8 — —
Előregyártott vasbetoxnvóz . . . . _ 22-4 219 —- —
Könnyűszerkezet . . . 3.0 ' 7.3 -— —
Egyéb . . . 7,9 l 5.7 6,2 l 2.8
Összesen 100,0 100,0 700,0 100,0
' Az épület légköbméterben mért terjedelme alapján.
" Az átadott lakások száma alapján.
A szövetkezeti kivitelezőkre még a hagyományos technológia jellemző, bár említésre méltó, hogy az építőipari szövetkezetek az 1975-ben átadott épületek - légköbméter terjedelem alapján számított — 27 százalékánál falazóblokkot. kö—
zel 10 százalékánál! pedig alagútzxsaluzatot alkalmaztak. A közös vállalkozások-
nál a téglafal és az acélváz alkalmazása az általános. néhány épületnél azon-
ban már könnyűszerkezetet használtak.812 KEREKES orra
AZ ÉPlTÖIMR MÚK'ÓlDÉ—SÉT JELLEMZÖ
HATÉKONYSÁGI, GAZDASÁGOSSAGI TÉNYEZÖK ALAKULÁSA
Bár az építőipar működését jellemző ,,minőségi" mutatók közül néhánnyal —
mór foglalkoztunk, szükségesnek látszik, hogy valamivel részletesebben is beam—'
tassunk olyan, az építőipari munka hatékonyságát is szemléltető tényezőket, mint :: termelékenység. a kivitelezési idő stb.Az építőipari munka termelékenységének alakulása
A negyedik ötéves tervidősza'kban mind a kivitelező szervezeteknél. min-d pe— ,
dig (: szocialista építőiparban a termelékenység fedezte (: termelésnövekedés;
döntő többségét. Az 1971—1975-ös években az egy építőipari munkásnak jutó, ter—
melési érték összege —— összehasonlító árakon —- a kivitelező szervezeteknél éves átlagban 6.1, a szocialista építőiparban 5.2 százalékkal nőtt. Az emelkedés mér—
télkxe nagyobb volt ezeldben az években. mint a második és a harmadik ötéves tervidőszafklbaln.
——
Az egy építőipari mun—kásr-a jutó építőipari termelés értéke 1975-ben az áll—, lami építőipari vállalatoknál — szemben az 1970. évi 246000 forinttal —- megkö—
zelítette a 390000 forintot. A növekedés egy részét természetesen az építési mun—
kák árszínvonalában bekövetkezett változás okozta. A szövetkezeti kivitelezőknél a termelékenységi színvon—all alig magasabb az építőipari válllvalllatolk egy főre jutó termelési értékének felénél. A nem építőipari szervezeteknél az egy főre jutó termelési érték a 200000 forintot sem éri el. A színvonalkülönbséget részben a munkák jellegével. illetve nagyságával, részben azonban a műszaki felkészült—
ségben meglevő jelentős különbséggel lehet magyarázni. '
22. tábla
_, Az építőipari munka termelékenységének alaku/ása _
I Az egy építőipari munlkálsra jutó építőipari termelés
Szervezet összege folyó árakon '3'9'75- 13732- 2333;—
' ev Cl 8 '
(ezer forma) ma. 1965. 1960.
x 11970. l 1976. l évi számálé—kárban'v ,
Építőipari vállalatok . . . . . . . ! 2462 388,8 136,D HBA _ 1322
Építőipari szöveukezetek . . . . . . 153.1 l 217.3 * 117,,O ! 114,2 l 126,6 Építőipari mközös vállalkozások . . . ! __]757735 : 2302 ] 11930 _ _l ',,_,,,,,fw,, ); ,
Ki'vite'lező szervezetek együtt . . . 224,1 3524 ' 1340 § 11359 129,1
Nem építő'ipvarimsz'erveZvete—k . 1359 182,0 ; ll5,4 l 1215 12492
184,4 l 280,0 ! mm 1 112,3 128,1"
l l
l :
Szocialista építőipar összesen
* Összehason'l ithaltó árakon.
A munkatermelékenység növekedését mindenekelőtt az építés iparasításóban
elért azon eredmények tették lehetővé. amelyekről már volt szó. Meg kell azon-
ban jegyezni. szerepet játszott az a tény is. hogy a korszerű építési eljárások anyagigénye és építési költsége általában nagyobb. mint a hagyományos építke—zéseké. (Tehát például az egy főre jutó termelési érték egy hwázgyári lakóház ese—
tében nemcsak azért magasabb, mert a helyszíni munka termelékenysége való-
A MAGYAR EPITÓIPAR ' 813
ban lényegesen jobb, mint a hagyományos építési módoknál. hanem azért is, mert a beépített anyagok. szerkezetek költsége is magasabb, mint az ugyanolyan funkciót szolgáló anyagok. szerkezetek költsége a hagyományos építési módok—
nál.) Számszerűleg azonban — ha egyáltalában lehetséges — igen nehéz elvá- lasztani e két tényezőt. A kettéválasztást az is nehezíti, hogy a korszerű építési módoknál felhasznált szerkezetek használ-ati értéke esetenként nagyobb. mint a hagyományos építkezéseknél hasonló funkciót ellátó anyagokré. szerkezeteké.
A koncentráció és a kivitelezési idő alakulása
Az építőipari munka hatékonyságát nagymértékben növeli, ha a rendelke- zésre álló erőket koncentráltan használjuk fel. Más tényezők mellett a rendelke- zésre álló kapacitás és az építési igények közötti — hol nagyobb. hol kisebb — különbség is hozzájárult ahhoz. hogy ezt az ideális állapotot nem sikerült elérni.
Rendszeresen több építkezést kezdenek el. mint amennyit befejeznek. általános jelenség, hogy egy—egy építőipari szervezet több építményen, munkahelyen dol-
gozik. mint amennyin optimális körülmények között dolgoznia kellene.
A megkezdett munkák volumene a negyedik ötéves tervidőszak minden évé- ben 3—6 milliárd forinttal, az 1971-197'5. években összességében közel 12 százo—
léikklal volt több, mint az átadxottallcé. A különbség körülbelül ugyanannyi. mint az előző, de nagyobb, mint a második ötéves teNi—dőstalkban volt.
23. tábla
A megkezdett és az átadott építmények költségvetési összege*
3533; Az átadott
építmények költségve-tési összege
Idősm k "1*'*———""_'———*
a megkez- folyó árakon deltt épít—
(milliárd forint) mények szá- m—lékábmn
1961—1965 . . . . . . . . . 812 , 77,0 94,8
1966—1970 . . . . . . . . . 1380 125.l , 9'0.7
1971—1975 . . . . . . . . . 230854 2132 89,5
Ebből :
1971 . . . 40.13 332 830
1972 . . . . . . . . . . 43,8 37,8 86,3
1973 . . . . . . . . . . 47.57 445 929
1974 . . . . . . . . . . 502 44,4 88,5
1975 . . . . . . . . . . 56t5 533 94.31
' Az állami építőipari vállalatok adatai.
1975 végén az állami építőipari vállalatoknál 67 milliárd forint volt a kivi- telezés alatt álló építmények költségvetési összege, folyó árakon 60, összehason- lítható árakon mintegy 35 százalékkal több. mint 1970 végén. Mivel a folyamat- ban levő állomány volumene kisebb mértékben nőtt, mint a termelési érték, némi javulás állapítható meg. Ezt alátámasztja az is. hogy amig — valamennyi eset—
ben a tárgyévi termelést véve — az 1965. év végi folyamatban levő állomány 14,6 hónapos, az 1970. év végi állomány 14.0 hónapos termelési értéknek felelt meg.
addig az 1975 végi állomány 13.15 hónap termelésével volt egyenértékű.
814 KERMES eno A koncentráció kismértékű javulására mutatnak a munkahelyek számára vonatkozó OthOlk is. Az állami építő—ipari vállalatok az 1965. évi 5031 és az 1970.
évi 4689 munkahellyel szemben 1975-ben, éves átlagban, 4547 munkahelyen dol- goztak. Az építkezések számának csökkenésével párhuzamosan nőtt az egy mun—
kahelyre jutó építőipari kapacitás. 1965—ben éves átlagban 24.1 fő. illetve 113 gépi lóerő, 1970-ben 31 ,3 fő, illetve 167 gépi lóerő, 1975—ben pedig 342 fő. illetve 257 gépi lóerő jutott átlagosan egy munkahelyre.
Az egy munkahelyre jutó éipí—tőiip—asni mu—nikásllémsziáim 10 százalékos, a gépi lóerőérték több mint 50 százalékos emelkedése — amely utó'blbi hozzájárult a muh—
katermelékenység jelentős növekedéséhez is — együttesen jó lehetőséget terem—
tett a kivitelezési idő csökkentéséhez. Ezt azonban maradéktalanul nem sikerült kiaknázni. Önmagában kedvezőnek tekinthető az a tény, hogy az új építmények átlagos kivitelezési ideje 12 százalékkal csökkent a tervidőszak folyamán, de ha
számításba vesszük, hogy
— a kivitelezési idő már :: bózisévben is — a műszakilag indokolthoz és a külföldi példákhoz hasonítvo -— meglehetősen hosszú volt,
— a csökkentés mértéke kisebb, mint amennyi az előző tervidőszalk—ban bekövetkezett.
—— a korszerű építési módolldkial — hóZlgyóll'l—l technológia ala-grúvtzsxaluzat — nem sike- rült olyan krivitelezésüldő-csökkenést ellénni. mint ami optimális körülményeik között várható lett volna, sőt helyenként nőtt a kivitelezési idő,
—-— az átadás időpontja nagyon sok esetben - a hiánypótlási munkák nagy száma miatt — nem jelenti a tényleges befej—ezési időt,
akkor mértéktartóbbon kell értékelni (! javulást.
1970 és 1975 között — eltérően az előző tervidőszaktól — a kisebb építmé—
nyek épitési ideje csökkent nagyobb mértékben.
24. tábla Az új építmények kivitelezési ideje
1960. 1966. 4970. 1975. A? ms. év "
Nogysógcsopont (millió forint) — ' ———— — — ' WWW", —" "320. l 1965" I 1190).
évben (naptári nap) évi százalékában
0.5— 1.0 . . . . . . . . . . . 269 334 300 237 79 71 88
1.0— 2.0 . . . . . . . . . . . 311 419 364 294 81 70 95
2.0— 5.0 . . . . . . . . . , . 485 498 442 406 92 82 84
5,0—*10,0 . . . . . . . . . . . 632 524 540 465 86 89 74
10.0—20,0 . . . . . . . . . . . 876 797 594 561 94 70 64
20.0— . . ,. . . . . . . . . . 1093 1180 771 727 94 62 67
Átlagosan' 503 530 449 ! 395 88 1 75 , 79
' Azonos nagysúgcsoportok szerinti összetétel alapján számítva.
A kivitelezési idő csökkenésének ellentmondásosságóra utal az is. hogy ha az új épületek építési idejét függőleges teherhordó sz—enkíezetenikénlt lküll'Öin vizsgál- juk. szinte valamennyi kategóriában emelkedés tapasztalható 1970 és 1975 kö—
zött. Ez arra utal, hogy a kivitelezési idő csökkenését a negyedik ötéves terv- időszakban a korszerűbb építési módok arányának növekedése eredményezte.
A terjedelem változása egyetlen kategóriában sem indokolta az épitési idő növekedését, illetve a monolit vas'betonváz és a könnyűszerkez—et esetében az ilyen mértékű változást.
A MAGYAR EiPlTÓlPAR 815
25. tábla
A kivitelezési idő alakulása az épületek függőleges teherhordó szerkezete alapján
Az építőipari vállalatok által átadott
ul epuletek atlagos Ezer légköbméterre
T h h d' k ! lkiv'telei's' k' 'rt ! ' ' Mé kiluá'áléü idő
e er or 0 szer eze terjedelme '. . e ' terjedelme "".e ezest "GP
. d . d
(legmi) kg;) (leng) lmi];
1970-ben 1975-ben ism—ben ] 1975-ben Téglraifiala'zra't . . . 3 604 475 4 486 l 487 132 l 109
Blokk . . . 7 787 390 7 732 495 50 l 64
Planel . . . . . . . . 15 584 431 14 319 440 28 31
Alagúitzsaluzvat . . . 14 640 526 13 719 611 36 45
Mon—elit vasb-etonváz . . . 8 347 616 11 386 718 74 l 63
Előregyá rtott vasbetlo nváz . 13 887 607 12 235 585 44 48
Kön'nyűszerkezet . . . . . 11 321 431 15 982 563 38 35
Az összes épületek átlagos kivitelezési idejének alakulására -— a viszonylag kismértékű csökkenésre -— hatással van az. hogy az egyik legfontosabb építmény- csoportnál. a lakóházaknál — a házgyári technológia további szélesedése elle- nére — a kivitelezési idő hosszabbodott (: tervidősz—a'kban. Ezt nem indokolja a
középmagas — 9—10 emeletes — l—akóeháza'k arányának növekedése. mivel a két leggyakoribb emeletiklaitegóhiába-n (4, illetve 9—10 emeletes) egyaránt kedvezőtlen
változás tapasztalható.26. tábla
A lakóházak kivitelezési ideje
Az átlagos kivitelezési idő (nap) Emeletszám. falszerkezet
1960 1965 1970 1975
Egyemel-etes . . . 410 288 373 475
Kétemel-e'tes . . . 421 336 496 537
H—áromemeletes . . . 474 423 475 544
Niégyemeletes . . . 467 350 375 460
Ebből:
tégla . . . 443 542
blolek . . . . . . . . . . . . . 383 473
panel . . . , . . 323 406
5— 8 emeletes . . . . . . . . 642 555 664 490
9—10 emeletes . . . . . . . . 702 568 452 484
Ebből:
pan—el . . . 428 468
11 és több emeletes . . . . . . . . 901 717
Az összes új lakóház 407 355 427 486
lövedelmezőség, költség- és áralakulás
A kivitelező szervezetek a negyedik ötéves tervídőszakban 365 milliárd forint
bevételt értek el. éves átlagot tekintve másfélszer annyit, mint az 1968—1970. évek-
ben. Nyereség—ük 41 milliard lominitot tett ki, ami az összes bevétel-nek 1—1,3 száza—lélk'árt jellenti. '
e
816 Kemenes one
A bevételanányos nyereség mértéke az 1971—1974. években nőtt, 1975—re némi—
leg csökkent. Az ánbev—ételv'hxez mérve az építőipari szövetkezeteknél (: legmagasabb szintű a nyereség.
37. tábla
A nyereség alakulása az építőiparban
Építőipari Építőipari Építőipari közös Kivitelxező szer—
válvlalvatak szövetkezetek vól—latkozásork vezetek összesen vÉv
millió száza- millió lszóza— millió száz—a— millió száza- forí nt lék* forint lék' fa rí nt lék' forint ték'"
_ I
1970 . . . 4529 "3.3 686 11,.9 181 6,4 5396 1053
1971 . . . . . . . . l . . 5264 10.15 839 12.7 234 5.7 6 337 1034
1972 . . . . . . , . . . . 5936 10,6 836 122 195 4,9 6 967 195
1973 . . . . , . . , . . . 6934 11,'8 934 12,4 187 5.3 8 055 11.5
1974 . . . . . . . . . . . 8206 12.4 1 113 133, 215 5,5 9534 122
1975 . , . . . . . . . . . 8827 11.6 1 187 12,6 228 5,8 10 242í 1l1.4
' Nyereség az árbevétel százalékában.
A nyereség összege és árbevételhez viszonyított aránya annak ellenére nö—
vekedett, hogy a kivitelező szervezetek termelési költségei a tervidőszakban szá- mottevő mértékben nőttek. Elsősorban az anyagköltségek emelkedése volt jelen- tős. 1970 és 1975 között 76 százalékkal nőtt az anyagköltség, amit a termelés volumenének mintegy 40 százalékos nagyo—bbodása mellett az anyagok árában bekövetkezett jelentős — részben hatósági — áremelés okozott. Az anyagárak drá- gulásáwnak mértéke mintegy 25 százalékos volt. Ennek következtében az összes
termelési költségen belül az anyagköltségek aránya az 1970. évi 48.8 százalékról 1975-re 52.15 százalékra emelkedett.
A bérköltségek aránya a termelési költségeken belül az 1970. évi 21.6-ről 1975-re 19.5 százalékra csökkent. Ez két ellentétes tendencia következménye.
Egyrészt a gépesítés. továbbá az előregyártott szerkezetek alkalmazásának elter- jedése, új építési eljárások bevezetése számottevő mértékben csökkentette a mun—
kaigényességet. Ennél kisebb mértékben hatott a másik tendencia: az átlagke- resetek növekedése. 1970 és 1975 között az építőipari szervezeteknél foglalkoz-
tatottak átlagos havi keresete 2480 forintról 3269 forintra, 32 százalékkal nőtt.
Az átlagosnál nagyobb mértékű. 35 százalékos volt az emelkedés az állami épí- tőipari vállalatoknál. Az egyes állomá—nycsoportok közül a munkások átlag—kere-
sete gyorsabban nőtt, mint a műszaki és az adminisztratív a'ltloalllm—azottallaé. ((Lásd
a 28. táblát.)A termelési költségek többi tényezője közül a közterhek aránya 5.92-ről 4.7 százalékra csökkent, az eszközlekötésí járulék aránya 2.5-ről 2.6 százalékra nőtt.3 Az értékcsökkenési leirásé 1.7-ről 2,1 százalékra nőtt, az egyéb költségeké pedig 20.2-ről 18.8 százalékra csökkent;
A költségek növekedésével pátnh—uzxalmos nyereségemsellklewdlést az építőipari árszmrvonal emelkedése tette lehetővé. 1970 és 1975 között az árszinvonal! mint—
egy 17 százalékkal nőtt. Az előző ötéves tervidőszakban az áremelkedés ennél
3 Az eszközlekötési járulék aránya 1974—ben 3.3 százalék volt. 1975-ben e járulék arányának csök- kenését az okozta. hogy az állóeszközök után fizetendő járulék vetítési allapja 1974-ben a bruttó, 19175-
ben a nettó érték volt.
A MAGYAR EPlTÖ IPAR
817 nagyobb —- 23,1 százalékos -— volt, de számításba kell venni, hogy arra az idő- szakra esik az 1968. évi építőipari árrendezés, amelynek hatására 1967-ről 1968—
ra 12,6 százalékos áremelkedés következett be.
28. tábla
M_Az átlagos havi keresetek alakulása
,, _ Adiminiszt- lTeljes mun- M k' k , Musmk' ratív l kaidőben
Év "" 950 l M ;, ,", [Foglalkozta-
l alkalmazottak l tettuk
_ átlagos havi keresete (forint)
A Álllia mii épitőiipra ni v—áll'lalatak
1770 . 2 378 3 933 2 314 2 453
1975 ., . . . 3 227 4 938 3 048 3 320
A valtozas százalékban 135,7 12545 1317 135,3
Építőipari szövetkezetek
1970 . 2 318 3 748 l 2 287 2 397
1975 . . . 2 857 4 365 2 752 2 938
A változás százalékban . 123,3 1 16,5 120,3 122,6
Építőipari közös vállalkozásaik
1970 . 2 933 3 963 2 505 2 946
1975 . . . . . . . . 3 421 4 783 3 070 3 477
A változás százalékban . 116,ó 120,7 1226 118,0
Kivitelező szervezetek együtt
1970 . 2 412 3909 2319 2480
1975 . . . 3 180 4 853 2 995 3 269
A változás százalékban . 131 ,8 1242 1292 131,8'
" "E mutató értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a létszámon belül a maga-sabb átlagkeresetű muszaki alkalmazottak aránya a tervldőszakbcm nőtt.
Az áremelkedést nagyrészt az építőanyagok árában bekövetkezett -- már em—
lített — változások okozták. Másrészt -—— főleg a tervidőszak első három évében
— hatással volt az átlagos a'rindexre a szabad áras munkáknál bekövetkezett, az átlagot meghaladó mértékű áremelkedés. 1974—ben és 1975—ben a szabad áras munkák aránya csökkent, és ez mérsék—lőleg hatott az árak növekedésére.
Az árszínvonalnál nagyobb mértékű volt a fajlagos építési költségek emel- kedése, elsősorban az épületeknél. Erre jó példa a lakóházak építési költsé- geinek alakulása, amelyeknél kb. 17 százalékos árszínvonal—emelkedés mellett az egy lakásra, illetve az egy beépített légköibméterre jutó építési költség közel másfélszeresére emelkedett. Az építési költségek emelkedésében számos tényező (a felszereltség és ezzel a használati érték javulása, esztétikusabb kivitel, eseten—
ként eltúlzott építtetői igények stb.) szerepet játszott. Az építési költségek és az építőipari árak alakulása mélyreható elemzést követel. A tényezők feltárása. rész—
letes bemutatása külön tanulmány témája lehet.
Összefoglalva megállapítható, hogy az építőipar a negyedik ötéves tervidő- szakban is nagymértékben hozzájárult népgazdaságunk fejlődéséhez. a lakosság életkörülményeinek javításához. A legfontosabb kivitelező ágazatban, az állami
4 Statisztikai Szemle
