KASSA REGI SIREMLEKEI
a
• - 4 I ^
* / j
í e f -r/^- r
- ?
i H
A .
^A
X l V - X V I l i
S Z Á Z A D
A
2 7 K É P P E L
I R T A :
D S : W I C K B É L A
KASSA
RÉGI SÍREMLÉKEI
K O S l C E
S Z E N T E R Z S É B E T " - N Y O M D A R É S Z V É N Y T Á R S A S Á G . 1933-2312.
A
I R T A :
D ^ W I C K B É L A
X I V - X V I I I . S Z Á Z A D -
r s o r c r t
V
rza "
Nr. 297/1952.
I m p r i m a t u r .
Cassoviae, 15. Januarii 1932.
f Joscphus
JATE Egyetemi Könyvtár Episcopus, Admin, ap.
J910006234
M i n d e n j o g o t f e n t a r t u n k .
változatos gyűjteményével rendelkezik, amelyet bármely világváros is büszkén vallana sajátjának s őrizne meg gondosan.
Ez epitáfiumok nem csupán a plasztikának, a síremlékművészetnek figyelemreméltó alkotásai, hanem a múltnak, históriai, heraldikai, epigraphikai, kor- és művelődéstörténeti szempontból is, igen becses adato- kat megörökítő, kőbe vésett okmányai.
Méltó dolog, hogy e műkincseknek és kútfőknek figyelmet szenteljünk, megismerjük jelentőségüket, tar- talmukat, amennyire lehet kibetűzzük s magyar fordí- tásban is megszólaltassuk a reájok vésett feliratoknak olykor titokzatos, néma betűit.
Hogy e feladatnak mennél teljesebben megfeleljünk, egybegyüjtöttük az epitáfiumokon megörökített egyes elhánytak életrajzi adatait, a tőlük fönmaradt, vagy reájok vonatkozó levéltári dokumentumokat, hogy rá-
i ilágítsunk egyéniségükre, világszemléletükre, illetve *••}
jelentősebb közéleti, vagy történelmi szereplésükre is.
E célra fölhasználtuk a Kassa - városi archívumnak tárgyunkat érintő gazdag tartalmát, amely az ősi sír- kövekkel kapcsolatban, nem csupán helyi, vagy egyéni, hanem közérdekű és tudományos szempontból is, igen sok becses és tanulságos adatot tár elénk.
Mivel az epitáfiumok jelenleg Kassa több pontján találhatók, a tanulmányozás megkönnyítése végett cél- szerűbbnek véltük, hogy ismertetésüknél, a kronológiai sorrend helyett, inkább jelenlegi lelőhelyükhöz alkal- mazkodjunk s az időrendi egymásután lajstromát a mű
végén közöljük.
*
Hálás köszönet Kassa város nemes tanácsának, hogy nagylelkű támogatásával e könyv megjelenését lehetővé tette.
A síremlékekről.
A halottak sírhelyének kegyeletes megjelölése a leg- ősibb időktől fogva szokásban volt. Bizonyságai ennek a faragatlan kőből rakott kőkorszakbeli síremlékek, az ú. n.
dolmenek, az őskorból reánkmaradt sziklasírok, sírkamrák, piramisok, mastabák, stélék, szárkofágok és mauzoleumok.
A kultúra fejlődése hatással volt a síremlékek készí- tésére s azt eredményezte, hogy e téren már az ókorban is, úgy arányok, mint a művészi kiképzés tekintetében klasszikus remekmüveket alkottak.
Az ókeresztény síremlék-művészetet a katakombák nagyszámú feliratos táblái, a temetők változatos reliefábrá- zolású kőkoporsói és egyes nagyszabású mauzoleumok kép- viselik. E legutóbbiak között a legszebbek a ravennai Galla Piacidia kupolás-szerkezetű, mozaikdíszítésű mauzóleuma és Theodorik gót király sírja.
A középkorban szokásba jött a templomokban való temetkezés is. Ez a síremlék-készítésnek újabb irányt adott s bő alkalmat nyújtott az elhúnytak emlékét meg- örökítő epitáfiumok faragására, ami megtermékenyítette, föllendítette az újkor síremlékművészetét is.
A templomban való temetkezés legősibb módja az volt, hogy a padozatot felbontva sírt ástak, abba helyez- ték a koporsóba zárt hamvakat, a sírüreg tetejét pedig egyszínvonalban, hossznégyszögű kőlappal zárták le. E sír- lapokra (Lapis funeralis, Grabplatte) bemélyitett vonalak- kal (en creux), vagy dombormű faragással (relief) rávésték a keresztet, a megváltás jelét, az elhúnyt címerét, vagy családjegyét, följegyezték a nevét, származását, rangját, hi- vatalos címét, foglalkozását, korát, halálának évét, napját, megtoldva olykor egy-egy rövid fohásszal „Requiescat in
pace" („Nyugodjék békében"), „Orate Deum pro eo"
(„Imádkozzatok érte Istennél") stb. A sírfeliratokon sok- szor még az epitáfiumot állító is megnevezi magát. A kőre mélyen bemetszett vonalakat régebben olykor szuroknemű anyaggal töltötték ki, hogy a vésett idomokat és betűket feltűnőbbé tegyék.
A síriireget lezáró kőlapon kívül, a halottak emlé- kére, különösen a XVI - XVII. században emléktáblát, epi- táfiumot illesztettek a templom belső vagy külső falába.
így helyezték el a templom alapfalai között készült közös sírhelyekbe, kriptákba temetett némely halottak sír- emlékét is. Vannak esetek, amidőn az elhunytnak pl. csu- pán szívét zárták egy többnyire koporsóformára készített s falba illesztett epitáfiumba.
Az emléktáblák rendszerint díszesebbek, olykor a szobrászatnak valóságos műremekei. A képfaragók külö- nös gonddal készítik e síremlékeket, rávésik némelykor az elhúnytnak fél- vagy egész alakját. Ily ábrázolásoknál a halott feje vánkoson, a vitézé kibontott zászlón nyug- szik, a ruházaton pedig a foglalkozás, állás, rang jut kife- jezésre. Olykor az elhunyt családtagjainak alakját is rá- vési az epitáfiumra a szobrász vésője, vagy az elhunytat valamely családtagjával imádkozó helyzetben, miként azt a kassai sírkövek egynémely példányán láthatjuk. Leg- szokottabb módja az epitáfiumok készítésének az, hogy a kőlap szélén végigfutó köriratban a halott nevét, állását s ha- lálának dátumát vésik ki, a belső mezőre pedig a családi címerét faragják s emellett hangzatos búcsúztató emlék- sorokat vésnek, amelyek prózában, vagy valami klasszi- kus, legtöbbnyire dist'ichonos versformában elparentálják, elsiratják a halottat, felsorolva érdemeit, erényeit, kiváló egyéni tulajdonait. Ez emléksorokat olykor D. M. S. betűk vezetik be. E siglák, kezdőbetűi a régi római síremléke- ken használt: „Diis Manibus Sacrum" = „a boldogult lelkeknek szentelve" dedikációs szavaknak.
A kassai sírkövek között külön figyelmet érdemelnek azok a példányok, melyek abból a korból valók, midőn a mai székesegyház helyén egy kisebb kiterjedésű, egy-
hajós csúcsíves templom állott. Ez a templom a XIV. szá- zad vége felé elpusztult s helyén egy háromhajós nagyobb dóm épült. Az új templom építésénél az alapfalakhoz föl- használták anyagul az akkor Kassán létező sírköveket is.
A kassai szt. Erzsébet dón, a szt. Orbán harangtoronnyal.
A dóm legutóbbi 1877—96-ig történt restaurálásánál, jobban mondva átépítésénél, a talajsüppedés miatt szüksé- gessé vált egyes főpillérek alapfalainak kiemelése is. E munka közben akadtak rá a pillérek alapfalaiba beépített
XIV. századbeli sírkövekre. Közülök íőbb példánnyal' mai is rendelkezünk.
E régi XIV. századbeli sírfcövek jellemző tulajdonsága,, hogy lapjuk belső mezején stirzált latira kereszt vam be- vésve, vagy dombormű módra kifaragva. A kereszt csúcs- ívesen stilizált architektonikus díszítményem áll s legtöbb- jén a kereszt függőleges gerendájához cfmerpajzs simul,, amelyre többnyire mértani vonalakból szerkesztett régi házijegy, családjegy (Hauszeichen, Hausmank, marque de maison), vagy kőművesjegy, mesterjegy (Steinmetzzeichen,.
Meisterzeichen, signes maçonniques, signes lapidaires) van rávésve. Egyes példányokon felírás is vam leolvashal o>
szavakkal és 1374—1378 közötti évszámokkal Valamennyi:
szkárosi trachitból készült.
A középkori kolostorokat, dómokat és más műem- lékeket építő és úgy a római pápák (III. Miklós 1277, XII.
Benedek 1334), valamint a világi uralkodók által különféle szabadalmakkal ellátott ú. n. kőműves társulatoknál az volt a szokás, hogy a kőfaragó inas, ha fölszabadult és legénnyé lett, az építőpáholy fejétől szimbolikus mester- jelet kapott. Ezt a jelet kellett az illetőnek egész életén át használnia és elkészített munkáiba vésnie, mint mo- nogrammot. A mesterjelet a társulat törzskönyvébe — Gesellenbuch — is bevezették. A kassai dóm legutóbbi restaurálása alkalmával 290 ily kőfaragó-jelvényt s ezek között 165 féle tipust találtak. (E jelek rajzát közli Mihalik József „A kassai szt. Erzsébet templom" c. müvének 54—60. lapjain.)
A XIV. századbeli sírkövek közül jelenleg egy pél- dány a szt. Mihály kápolna keleti falán, hat darab a szt.
Orbán torony keleti és nyugati falán s déli oldalfülkéjé- ben, hét darab pedig a kassai Keletszlovenszkói múzeum kerti udvarán látható.
Az 1845-iki Hernádáradás következtében a szt. Er- zsébet székesegyház padlókövezete helyenkint besüppedt.
Ekkor több sírkő jutóit felszínre a templom talajából. A dóm 1857-63. és 1877—96. években történt restauráció- jánál, ennek a padozatában, falain és környékén talált
fi á a* jas»
síremlékeket régi helyükről eltávolították. Az 1845-ben és a hatvanas években kiemelt sírkövek egy része veszendőbe ment, a megmaradottakat a Sihulszky (később Lónyay) kertben helyezték el. E legutóbbiak közül több példányt Schuster Konstantin kassai püspök visszaváltott a dóm sír- kőgyüjteménye részére. A legutóbbi restauráláskor kisze- dett sírköveket a városi anyagraktárba szállították s onnét
Mihalik József akciójára 1903-ban a kassai múzeumban helyezték el.
A síremlékek közül 17 példányt Kozora Endre kassai plébános az 1904-ben restaurált szt. Mihály kápolna külső falába illesztetett, ahol jelenleg is vannak.
A szt. Orbán torony tövéhez 1912-ben épített árkádos toldalék falait szintén földíszítették értékes epitáfiumokkal.
A még fönmaradt sírkövek és töredékek a múzeum ud- varán várják megfelelő elhelyezésüket.
E síremlékeken kívül Kassa egyes templomaiban is találunk a XIX. századot megelőző időből epitáfiumokat.
Ilyenek az egykor ferencrendi, ma szemináriumi templomban lévő síremlékek, a premontrei, egykor jezsuita templomban őrzött I. Rákóczy Ferenc sírtáblája és II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társainak a szt. Erzsébet dómban kegyelettel őrzött sírkövei, amelyeket 1906-ban a hamvakkal együtt hoztak át Törökországból s illesztettek be a dóm szt.
István kápolnájának falába.
A szabadban lévő síremlékeink, az időjárás változá- sainak és szélsőségeinek kitéve, épségükben nagy kárt szenvednek. Különösen áll ez az eres vörösmárványból faragott epitáfiumokról. Ezeknek kevésbbé időálló anyaga évről-évre porlad és töredezik, úgyhogy egyes évszázados becses műemlékeink, ha megfelelőbb elhelyezésükről gon- doskodás nem történik, mai helyükön rövid időn belül teljesen elpusztulnak.
Pedig Kassa régi sírkövei értékes város- és kultúr- történeti kútfők. Teljesen pozitív és hiteles életadatokat tartalmaznak a múltban szereplő egyes egyénekről s ezzel szilárd támpontot nyújtanak a törlénetkutatónak. Emellett
•elénk tárják e műemlékek őseink gondolatvilágát, életfel-
fogását, világszemléletét, műízlését, kultúrfokát és az ak- kori közéletnek sok érdekes mozzanatát. Saxa loquuntur, a kövek beszélnek itt s mondanak el igaz, megmásítha- tatlan, hiteltérdemlő kortörténeti adatokat, amit megbecsülni s az utókor számára is megőrizni nem mellőzhető kultúr- feladatunk és kultúrkötelességünk.
Hogy e kövek szavát érthetővé tegyük, a rájuk vé- sett s még leolvasható felírást magyar nyelven is nyujt- juk, még pedig úgy, hogy a fordítás az eredeti szöveget lehetőleg szóhíven is adja vissza.
*
Az újkori sírfeliratok legnagyobb része latin klasszikus verssorokban van írva. Kik voltak e versek szerzői, erre nézve nincsenek adataink. Mindamellett nem lebet a kérdés- nél említés nélkül hagynunk Kassának a XVI. század végén s a XVII. első felében élt híres poétáját, Bocatius mestert.
Bocatius (Bocacius, Bock) János Sziléziában, Vetschau köz- ségben született 1560-ban. Eperjes város meghívására 1594-ben az ottani iskola igazgatója lett. Eudolf királytól, mint ennek
„koszorús császári költője" nemeslevelet kapott.1 A kassai tanács ajánlatát elfogadva 1599-ben itt veszi át az iskola vezetését. Még ugyanez év decemberében városi jegyzőnek választották meg. 1600-ban kassai polgár', 1601—2-ben ta- nácsos, 1601-ben a pozsonyi országgyűlésen Kassa követe, 1603—4. főbíró s mint ilyen, a kassai dóm ügyében, Bécs- be és Prágába küldöttséget vezet Rudolf királyhoz és Miksa herceghez. 1605—6-ban ismét szenátor. 1605-ben a város követe a szerencsi és korponai országgyűlésen. Mint Bocskaynak a német fejedelmekhez küldött követét a császár- pártiak 1606-ban elfogják s a prágai fehér toronyba zárják.
Kiszabadítását kassai hívei 1907. február 8-án a királyhoz s március 26-án Szuhay István egri püspökhöz intézett felirat- ban kérelmezték.3 Kiszabadulása után 1612-től ismét tanító
1 Tutkó, Kassa történelmi Évkönyve, 115. 1.
2 „Ioannes Bocacius Wetschaviensis — Lusatius*' 1600. július 8-án nyert Kassán polgárjogot. — Nomina Neo Civium. 1580—1667.
Kassa-városi levéltár.
•H Iványi Béla, Adatok Bocatius János életéhez. — Egyet. Philol.
Közlöny, 1911. 436. 1.
bizalmasa, tanácsosa és historikusa lett. Meghalt 1630-ban.
Bocatius verseivel oly hírt szerzett, hogy egykori tanít- ványa Drugeth László 1599. március 2-án kelt levelében föl- kéri őt, hogy az ezen évben Homonnán elhányt atyjának, Drugeth István, Zemplén és Ungvár főispánjának sírjára verses feliratot szerkesszen, mivel „Magyarország felső részé- ben nálánál kiválóbb poétát nem ismer."2 Bocatius ennek a megbízatásnak megfelel s ékes latin distichonokat küld Drugeth István ungvári epitáfiumára. Midőn Drugeth László, atyja után 1599-ben zempléni főispán lett, Bocatius szintén latin párversekben üdvözli egykori tanítványát.
Bocatius több prózai és verses munkát írt. Költői művei:
vitézi versek, dicsőítő, menyegzői, temetési és más tárgyú költemények. A Szentírás Ecclesiasticus könyvét feldolgozta latin versekben. A saját sírjára e feliratot készíté :
„Bocatii recubant, heic ossa sepulta Ioannis, Cui studium, pietas atque poesis erant."
Magyarra fordítva: „Itt nyugszanak Bocatius eltemetett hamvai, akinek foglalkozása a jámborság és költészet volt".
Bocatius nevezetesebb művei : Olympias Carceraria ; Gemina Hungáriáé Conversio ; Hungaridos libri poematum V.
Bartphae Iacob Kloss 1599.; Saloraon Hungaricus, Cassoviae 1611. ; Idea Christianorum Hungarorum sub Turcismo, Cassov.
1813.; História Parasceve, Cassov. 1621.; Hungaria gratulans.
Bocatius fia, Menyhért is kiadott egy kis könyvet e címen : Oratio Dominica Polyglottos, vei Páter noster in X X V lin- quis, per Melchiorem Bocatium Cassoviensem filium Ioannis edita. Cassov. 1624. (Kassai Minerva, 1825.)
Ipolyi Arnold a következőket írja Bocatiusról: „A leg- híresebb latin költő volt az országban, ki e mesterségével az iskolatanítóságból Kassa városi tanácsosságig emelkedett,
1 Kemény Lajos, Bocatius János. U. o. 1011. 196 1.
2 „ . . . meretur igitur, ut lugubria carmina de eo canentur, in compositione vero carminum excellentiorem D. Vestrae sui neminem in istis partibus superioribus Regni Hungarici fretus itaque benevolentiae D. Vestrae rogo etc. Dátum de Curia Nostra Hosszúmező, 2. die Mártii 1599." — Széchényi levéltár.
valamint hősöket és főurakat, harcokat és menyegzőket, jó- barátot és ellent megénekelt, vagy udvari történetíróvá lépett elő, felváltva az országos pártok majd egyik, majd másik táborában találjuk őt. Egyszer Bocskaynál van Rudolf király lanreátus poétája, majd Bethlen Gábor udvari történésze". — (Bedeg-Nyárdy Krisztina — Tört. Életrajzok, 1887.)
*
A kassai régi síremlékek egyes példányairól Dr. Récsey Viktor autotypiai másolatokat adott ki 1896-ban. Néhány sírkövet ismertettek: Kemény Lajos „Kassa város műemlékei"
c. művében, Mihalik József „A kassai szent Mihály kápolna"
című tanulmányában s az Archeológiai Értesítő 1897. és 1899.
évfolyamában és Csergheő Géza „Alte Grabdenkmäler aus Ungarn" című munkájában.
Síremlékek
a szent Mihály kápolnán.
A szt. Mihály kápolna 1904-iki restaurálása alkalmá- val, ennek külső falába 17 síremléket helyeztek el. E sír- kövek az északi oldal nyugati részéről kezdve a következők:
1.
Tutz Mihály kassai fegyvertári prefektus
hitvestársának, Zsuzsannának és három gyermekének emléktáblája 1623-ból.
Anyaga: vörösmárvány. Méretei: 71X63 cm.
E sírkő egykor a szt. Mihály kápolna 1904-ben le- bontott mellékhajójának keleti külső falán volt, most a kripta bejárata fölött látható. Körirata:
VXORI DESIDERATISS: SUSANAE X XBR Ao:
1623 DEFUCT: LIBER: 3B, CARISS. SEPUL EGR: MICHAEL TUCZ ARMAMET : CASSEN :
PRAEFEC: HOC MONÜ : MOER : P.
Magyarra fordítva: „A legszeretetreméltóbb hitvesnek Zsuzsannának, aki 1623. év december 10-én meghalt s három igen kedves gyermekével eltemettetett, tekintetes Tucz Mihály, a kassai fegyvertár prefektusa, ez emléket gyászolva emelte."
A kőlap belső mezején a következő hexameteres sírverset olvassuk:
MATRÓNA LE VJRI DECU3 EXEMPLAR Q PÜD1CAE
CONIÜGIS EXIMIUM, CÜBAT HOC SUB MARMORE, TUTZI
FIDA TORI CONSORS, TERNA CUM PROLE, SUSANNA.
V1XDUM BIS DENOS OCTOQ E X CESSERAT ANNOS,
FILIOLAM GENITRIX ÜBI VI„
TALI EDIDIT AURAE IÜRA SÜBIT LETHI, FATO LUGU„
BRIA ACERBO ECCLESIAST : CAP : 40.
OPERA DOMINI OMNI A SÜNT BON A YALDE, & QUICQUID PRAECIPIT
SüO TEMPORE EST.
Magyarul: „A férj asszonydísze, az erkölcsös hitves kiváló példányképe fekszik e márvány alatt. Tutz hűsé- ges felesége Zsuzsanna három gyermekével. Alig haladta meg a 28 évet, midőn éltet adva leánygyermekének, ke- serves sorssal a halál gyászos hatalmába jutott.
Ecclesiastes 40. fejezete: „Az Úr minden műve igen jó s mindent idejében rendel el."1
2.
Gótbetűs felírású síremlék a XV. század végéről.
Anyaga: trachit-tuff. Méretei: 240X94cm. Töredékeit a dóm főhajójának a padozatában találták.
Belső mezejének alsó és felső részét szépen faragott csúcsíves építészeti ornamentika díszíti, közepét pedig családjegyes pajzs tölti ki. Letöredezett, lekopott gót minus- culás, domborúan vésett köriratából csupán a jobb hossz- oldalon a következő betűk olvashatók le:
o b i i t a n n o ( D n i ) M C C C C L X X X . . . („Meghalt az Úr 1480... esztendejében.")
1 Sirák fiának könyve, 39, 39.: „Jók az úr művei mindannyian, és minden szükségletről idejében gondoskodik."
A pajzs fölött lebegő szalagon az 1483 (?) évszám látható.
Archeológusaink közül némelyek Nicolaus Wog- maister1, a kassai kereskedőház mázsamesterének nevét, mások a kassai városi levéltár följegyzéseiben szereplő s a lengyelországi
I — B o c h n i á r ó l szárma-
zó Nicolaus Mahler
" i j r - ; '-- - „pictor alias sculp- kövön leolvashatni.
K e m é n y L a j o s szerint e síremlék :
a_s>' • i „Miklós képíró sír-
I köve. Felirata : H i c j a c e t . . . N i c o l a u s m o l e r . . . . obiit a n n o
M i h a 1 i k J ó z s e f a
Gótbetüs felírású síremlék a XV. század végéről. 1 2 képnek S a bárt- fai szent Erzsébet oltár 8 s z á r n y k é p é n e k festését. (Akad. Értesítő, 1914)
1 A kassai százéves egyházmegye emlékkönyve. 1904. I. 48. lap. — Archeológiai Értesítő. 1897. XVII. k. 164. lan. — Magyarország vármegyéi és városai. Abaúj m. és Kassa 77. 1.
15.
Cromer Ágoston síremléke 1472-ből.
Ezt az öt töredékből álló kőlapot a dóm legutóbbi res- taurálása alkalmával a szt. Kereszt kápolna előtti padló alól ép állapotban ásták ki. Egy ráeső kőtömb zúzta da- rabokra. Anyaga: trachit-tuff. Nagysága: 240X100 cm.
Az epitáfium szélén csúcsíves minusculás felirat fut körül. Belső mezejét gót ornamentális fülkét ábrázoló fél- domború, lejjebb családjegyes címerpajzs és ez alatt egy, ívben húzódó mondat-szalag tölti ki.
A köriraton a következő felirat olvasható le : b i c . i a c e t . famosu(s v)ir. dnus. fíugustinus Cro(mer) quondam. consul. Cassovien. et.
fundator. pntis. capelle. q. ob(iit an)no. do MCCCCLXX1I.
Magyarra fordítva : „Itt nyugszik Cromer Ágoston úr, a neves férfiú, egykor Kassa consula és az itt lévő (praesentís) kápolna alapítója, aki az Úr 1472-ik évében húnyt el."
A belső mezőn a csúcsíves ornamentika alatti címer- pajzs családjegyén oldalt egy „a" betű világosan kive- hető. A mondat-szalag felírása:
„ o r a t e d e u m p r o e o "
(„Imádkozzatok érte az Istennél")
A sírkő egyes töredékein égési nyomok is láthatók, amelyek valószínűen az 1556-iki nagy tűzvész maradványai.
Egyes betűinek mélyedésében helyenkint még ma is ta- lálunk vasrozsdaszínü szuroknemű anyagot, amely egykor a bevésést feltűnőbbé tette.
Cromer Ágoston előkelő és gazdag kassai patrícius- családnak tagja volt. A város közügyeit is szolgálta, 1462,
1463 és 1467 években mint bíró (judex) s 1471-ig mint consul (polgármester). Előbbi minőségében feladata volt a törvénykezés, az utóbbiban a város közigazgatásának a vezetése. Fundátora volt a dóm déli hajójához toldott, ma káptalani sekrestyének használt, szt. Kereszt kápolnának, amelynek egyik zárókövén ma is látjuk a Cromer Ágoston
sírkövén lévővel teljesen azonos családjegyet. E síremlék Kassa műtörténetének egyik becses okmánya, mert a dóm- építésére s nevezetesen a szt. Kereszt kápolna alapítójára és létesítésének korára nézve hiteles tájékoztatást nyújt.
Levéltári adataink szerint a Cromer (Kromer, Krammer)' család jelentékeny szerepet játszott Kassán. A városi ható- ság által 1452-ben kiállított német nyelvű okmányon, amely arról szól, hogy Schömelzer polgár és felesége, Borbála asz- szony, a szt. Mihály kápolna öröklámpájára egy szőlőalapít- ványt tesz, a Krommer család két tagjának nevét találjuk, nevezetesen Krommer Istvánét, aki akkor városbíró és Krom- mer Lászlóét, aki tanácstag volt.1
Kassa városkönyve (Stadtbüch) 1475. júl. 2-án Ambrosius Cromer végrendeletét közli. Ugyanezen esztendőben Cromer Márta asszony, Cromer Ágoston özvegyének testamentomáról is szól, amelyben a többi között megemlékezik a városi ispo- tály épületéről („zn dem gebeude in das Spytal"), az ott ápolt szegényeknek ruhaneműt és összesen 45 aranyforintot („den armen lewthen yn das Spital und zu den Sichen floren anri 45.") s a férje által alapított kápolna részére létesítendő oltárképre 32 aranyforintot hagyományozott („Item mer vor eyue toffel in die newe Capelle zu raachen floren X X X I I . " ) E kassai német nyelvemléknek bevezető szavai: „1475.
Testamentum honeste domine Marthe relicte quondam famosi dni Angustini Cromer. In Nomine Domini Amen. Synt das alle dynk von naturliches lauffe ursprunk von en selbst nemen und menlische bewerung zu ewigen gedechtniss durch swacheit der natur gar unsicher ist So begwemet es wol, und noth das man kegenwertige nothdorst: auf nachfolgende tzait mit schriftlicher Jnhanldung besieget wir Ratmann der Stadt Cascha bekennen das In sitzendem rate wns vorbracht haben die Ersame wolwecfuss hr hanns müssikgank auff die tzait Richter hero hanns weyszer, und hr hanns weythart onsser ardtyemisse, eyn bestwebung testament der togenthaft
1 Kassa-városi titkos levéltár. C. Ecclesia 1452. — Cromer István 1452, 1454, 1456, 1459—61, 1464 és 1466 években volt városbíró. — Kassa város könyve.
3
frawe Marthe Zalwen, ettzwan Augusten Cromers . . . gelassene witwe, welches do vor uns gehandelt gelessen . . . und ge- niiglich auffgenomen ist In mosse von worte zu worte als hernoth f o l g t . . . " (Stadtbuch, 1475.)
A Cromer család egyik tagja, Jeromos, 1479-ben a Tályán lévő Palota nevű szőlőjét a kassai dómnak aján- dékozza. (Schematismus Cl. Cass. 1899).
Kassa történetében jelentékeny szerepet vitt Cromer Lénárd (+ 1582.), aki mint tanító, később jegyző s egy ízben mint bíró (1577) szolgálta a várost s 1565 ben az aradi bég foglya is volt. (Tört. Tár. 1899.)
Tőle való a Kassát 1556-ban elhamvasztó tűzvészről segéd-tanító korában irt következő kronosztikonos párvers:
Ven t K / 7 eVentVs CeLebrls CassoVla beLLI VVLC a no Met Vens, Ipsa perVsta r VI t.
Magyarul: „A jövendő háborútól félő híres Kassa, Vulcanus tüzétől fölperzselve önmagától romba dőlt." A szám jelző betűk összege = 1556.
A Cromerek nevével a kassai polgárok között, levéltári okmányaink szerint, a további századokban egész 1671-ig találkozunk. Ilyen okmányok: 1585—3853; 1588—4049;
1644-7096; 1651—7965; 1664-GG. 7. („Testamentaria dispositio Annae Consortis Georgii Kromer"). 1671—9155 („Inquisitio pro Samuele Földmajer et Georgio Merkel respectu Juris ad Domum Georgii Kromer titulo Successoris habiti.")
4.
Antoninus síremlék 1583-ból.
Antoninus János orvos, filozófiai doktor és felesége Cromer Anna, két fiók János és Zsigmond emlékére ké- szíttették.
Az emléktábla anyaga : vörös-márvány. — Méretei 55X45. cm. Feliratának aranyozott betűs szövege:
SINGULARIS INDOLIS OPTIMEQ SPEI INFANTIBUS 10ANNI ET SIGISMUNDO EODEM ANNO SANCTAE IN CHRO DEFUNCTIS
IOANNES ANTONINUS PHILOSOPHIAE AC MEDICINAE DOCTOR ET HONESTA MA TRONA ANNA CROMERIANA PARETES MO ESTISSIMI F1LI0LIS UNICE DILECTIS HOC
MONÜNTUM F. F. A : DNI M D L X X X I I I .
Magyarul: „A kiváló tehetségű és legszebb remé- nyekre jogosító fiúknak, Jánosnak és Zsigmondnak, akik ugyanazon évben Krisztusban szentül elhúnytak, a mélyen gyászoló szülők, Antoninus János, a filozófia és orvostudo- mány doktora és neje Cromer Anna tiszteletreméltó úri- asszony, igen szeretett fiaiknak állították ez emlékművet az Úr 1583. esztendejében."
*
E márványlap fölött csúcsíves fülkében homokkőből faragott „Ecce homou-szobrocska áll. Ez előbb egy nagyobb síremléknek volt alkotórésze. A ruháitól megfosztott, ösz- szekötött kezű, tövissel koronázott Üdvözítő alakján a szenvedés és megadó türelem kifejezése e művet a kép- faragás kiváló alkotásai közé emeli.
E szobormű az alatta lévő emléktáblával azelőtt a dóm nyugati főkapuja s a jobboldali mellékkapu között volt a falba illesztve.
5.
Titili Zsófia síremléke 1635-ből.
Anyaga: vörösmárvány. Méretei: 150X75. cm. Az emlékkő letöredezett, lekopott köriratán a következő sza- vak olvashatók:
G. DNAE SOPHIAE TITILI FOEM. LECTIS . . . OB MERITA IN ECCLESIAM ET IN EGENOS LIBERALIT : TO . . . STEPH(anus) ASZALÓS E X . . . (MDC) XXXV. IX. MAY AET LXXI1I.
Magyarul: „Nemzetes Titili Zsófiának, a legkiválóbb nőnek, az egyház körűi szerzett érdemeiért és a szegé-
nyek iránt való jótékonyságáért emelte Aszalós István1. . . (meghalt).. . 1635 május 9-én 73 éves korában."
A liliomot tartó griffet ábrázoló címer alatti mezőben, az elhunytat rendkívül kimagasztaló következő distichonos latin szöveg betűzhető k i :
NON HIC VNA IACET QVAMVIS ITA TVMBA LOQVATVR
FOEMINA SED VIRTVS HIC PROPE CVNCTA IACET HIC DORCAS HIC SARA IACET
PIETASQVE SALOMES VNXIT QVE CINERES OPTIME
CHRISTE TVOS
AMBAS MARIAS RACHELES 1VDIT ELISAS
ATQ PUDICITIAM CASTA SÜSANNA TVAM
DENIQ QVAS A VT HAEC A VT VLLA VNQVAM ABSTVLIT AETAS DOTES FOEM(ineas) CLAVSIMVS
HOC TVM(ulo).
Magyarul: „Nem csupán egy nő, miként a sír mondja, hanem majdnem minden erény nyugszik itt. Itt van Dor- kás2, itt Sára, valamint Salome kegyelete, aki megkente holttestedet ó legjóságosabb Krisztus. A két Máriát5, Rachelt, Juditot, Erzsébetet s a te szemérmetességedet ártatlan Zsuzsanna, egyszóval, amit ezen, vagy más kor magával elvitt, mi e női erényeket mind e sírba zártuk."
Titili Zsófia, Nagymihályi János özvegye, vagyonos nő volt Kassán. Neve előfordul a fiatalon elhunyt unoká- jának Herczeg Zsófiának, az Orbán-torony keleti falán lévő (7. sz.) síremléken is.
Az Aszalós nemzetségnek egy a mádi szőlőről szóló s Kassán 1630. február 26-án kelt kontraktuális levelén Titili
1 A gönczi Aszalós család ismertetését lásd Csorna József: Abauj- Torna vármegye nemes családjai, 60. lap.
2 Más néven Tabita, a jótékony asszony Joppéban. Ap. Csel. 9, 36,
3 Mária Jakab anyja és Mária Magdolna.
Zsófia úgy szerepel, mint „törvény szerint való Curatrixa unokájának Istvánnak, az néhay Nemzetes Nagymihályi Anna Asszony feleségétől valónak" stb. (Széchenyi levéltár.)
Titili Zsófia egyetlen leánya Nagymihályi Anna 1607.
április 17-én Herczegh István kassai főbíróval lépett házas-
Titili Zsófia, B . . . Péter, Schwerte! Vencel, Lang János és Rothvet Ulrik síremlékei.
ságra,1 mint ennek hatodik felesége. Férjének 1612-ben bekövetkezett halála után előbb gönczi Aszalós István,
1 ,,1607 április 17-én Herczegh István kassai főbíró, Thurzó György jelenlétében nászünnepélyt tartván s pedig hatodik nejével, ki is, valamint
az előtte lévők mind hajadonok voltak". Tutkó, Kassa Évkönyve, 130. 1.
utóbb pedig Szegedi István kassai szenátor felesége lett.
Első házasságából származó leánya Herczegh Zsófia, ifjú korában meghalt. Utóbbi házasságából származott gyermekei: Aszalós István és Zsegedi Zsófia voliak. Titili Zsófia e két unokájáról emlékezik meg 1635. március 15-én tett terjedelmes végrendeletében, reájok hagyva egyes legatumokon kívül egész vagyonát.
Ezen alaki és tárgyi szempontból érdekes végrende- letnek legalább egyes részeit méltó ide iktatnunk:
„Anno 1635 die 15 Martij. Az roy Nemes es Böczületes Urunk Köszeghy Szőcs Miklós Uram, ky ez Varosnak feő Bírája, hirevel es akarattjabul, rendeltettünk volt az Nem- zetes Titily Sophia Asz: hazahoz, az eő Testamentumát es utolsó akaratait hogj megh halgatnank ; My ugj mint Mathus Neuman, Szabó Jakab, Langh Gaspar es Szegedj Miklós, melliet illien formán hallotunk.
Én Kassan lakozzo Titily Sophia, noha most Istennek kegielmeből valamire törhetőkepen vagiok, de megh gondol- ván Sz. Pali Apostolnak amaz mondását, hogj ninczen itt ez földön maradandó varosunk, de amaz világit köl szünte- len keresnünk, es arra kel vigiaznunk, melliet roy Urunk Jesus Christns szerzet az eő keserves kinszenvedesevel, vére hnlasaval es giőzedelmes föl tamadasaval, minden benne bizo keresztienj embereknek, es enekemis. Aztis hogy valamelj bizionos hogj minden embernek az halalt megh kel eczer kostolnj, de az űdejet, napiat, orajat es heliet senky azt nem tudhattja, ezir bizontalan mikor es holot leszen: azért szüksegh embernek vigiazni es keszen lennj: Énis azért megh tekintvén ezen élemedet alapotomat, es szüntelen való betegeskedesemet es immár cziak aztis kivanom az Sz: Pali Apostolai egiüt, hogj kivanok megh halnj es az en Christu- sommal egiüt lennj: Azért enis megh tekintvén az én bete- ges allapotomat es halandó voltomat, akarom kegelmetek előt ez végső akaratomat es Testamentomat meg jelentenj.
Mindezeknek előtte lelkemet ajanlom az hatalmas Isten- nek szentséges kezeben, testemet penigh az Anianknak az főidnek el hivén azt, hogj az utolso iteletkor az porbol ezen testei fel támadok, es az en megh valto Jesns Christusom- mal leszek, es az szent Angialokal egiűt diczirera az Tellies
Szent haromsagh egj Istent. Kire segillien az Attja Fiu az sz. Lelek Tellies szent haromsagh egy Isten : Amen.
Ha pennigh az én kegijelmes Istenemnek akaratija be telliesedik, es az en testemből lelkemet ky szólítja, akarom az én kett Iffiu avagj giermekdid Unokaimat ugj hadnom, hogj holtokigh az igaz keresztienj Attiaffiuj szent szerettet megh maradgion közöttök, mivel anekulis czak ketten vadnak.
Legh elsőbenis penigh kérem alazatossan az én böczü- letes nemes Biró Uramat es az böczületes Nemes Tanaczbelj Uraimat, hogj az feő Tuttorsagnak gongia viseleset eö Ke- gelmek méltóztassék föl valalnj, es mindenek ellen az én edes magzotimat megh oltalmazny igazsagokban, kiért kívá- nom hogj az Ur Istennek sok rendbelj aldassy terjedgien eö kglmekre fejenkent."
Végrendelete további részében Titili Zsófia elmondja, hogy férjének, Nagymihályi Jánosnak 16 esztendős vak- sága alatt, vagyonát orvosokra és orvosságokra költötte s annyira leszegényedett, hogy „más embernek való varrás- sal" és kölcsönökből tartotta fenn magát. Ura halála után azonban sorsa jobbra fordult s „nagy munkájával és fá- radságával" vagyona felszaporodott.
A testamentumnak rendelkező részében Titili Zsófia két unokája, Aszalós István és Szegedi Soka (Sófika) kö- zött osztja fel „ingho binghó és álló" javait. Ezek között szerepelnek: a kassai ház „az Folgaz (Forgács) uczában", kis major „az Kő Kapu uczában", földjei „az tő fenék"-en,
„az Sáfrány kertben", „az kerek rétten", a „Szepsi út mel- lett" továbbá tályai, mádi, tarcali, zombori, ónodi szőlői, gazdag házi felszerelése, arany-, ezüstserlegei, poharai, fedeles kupái, ónedényei, ékszerei és több ezer aranyban, tallérban, forintban és poltúrában levő készpénze.
Az örökhagyó, unokáin kivül másokat is részesít jó- tékonyságában. Megemlékezik a városbíróról s a tanács- tagokról is ilyképen: „hagiok az en Böczületes Uraimnak Biro Uramnak es az böczületes Nemes Tanazbelj Uraim- nak tizenhárom hordo bort, jó alföldi borokat."
Legátumokban részesültek szolgálattevői, diákok, vá- rosi intézmények. „Matias Deaknak mellettem való Jámbor
szolgalatjaert es forgolodasaert hagiom eörökben az mel- lettem levő hazamot melinek másfelől való szomszedgia Baczo Janosné".
„Az Bodinak az ky Inasom volt hagiok szász tallért.
Ittem ugian Bodinak hagiok egi parta eőveczket Matias Deaknakis hagiok egj parta eőveczket".
„Debreczeninek az ky föl ment tanulny annakis ha- giok ötven Tallért". Ittem mas Tanuló Deaknakis Verőczi Ferencnek hagiok tanulasara eötven Tallért".
„Az Templom epületire hagiok szász Tallért". „Az Scholaba Tanuló Deakoknak haigiok eötven forintot".
„Az Ispotalbanis hagiok eötven forintot". „Az Testamen- tosoknak egiknek egiknek hat hat aranat. Ittem az Ne- mes Varos Bastiajahoz melliet czinalnak hagiok szász fo- rintot". stb.
A végrendelet záradéka a következőkép szól:
„Az en Nemes es Böczületes Biro uramot es az boczü- letes Nemes Tanaaczot az elő Istenertis keröm, hogj az fö tutorsagnak gondgiaviseleset az mint föliebis meghvagion irva, semmijnemü uton es semmy remediumok ellen kezektül ki ne bocziassak, valamigh az en arvaczkam Szegedy Soka ember korban nem j u t ; kérvén es kenszeritvén eö kglmeket, bogj Szegedy Soka reszet mind az edes Attiatul és Anjatul maradott jokal egiüt Biro Uram eö kglme es az Nemes Tanacz Vitesse az Nemes Tanaczhazra, es az eö kglmek hüv- séges es szorgalmatos gondviselese alat legienek : ajanlomis Szegedy Sokat az Nemes Tanacz Utan gondviselese alat Meszty Giörgj, Gall Giörgj es Aszalós Mihály Urakat.
Sött ezenis fölötte igen keröm Biro Uramot es az Ne- mes Tanaczot hogj az én testamentom tetelemet mindenek- ben megh oltalmazak. Melijert eö kglmeket az kglmes Ur Isten jüvendöben az testi halai utan az örokke való boldog- sagall megh ajandekozza. Kitt engedgien miniajunknak az Ur Isten az eö szent fiaert az my Ur Jesus Christusert Amen. Segil Ur Jesus Christus Amen.
Mind ezeknek utana azért mijs Biro Urunktol felül megh irt szemeliek bizonsagul nagiob erössegenek okaert kezünk irasaval es peczetünkel az nemzetes Titilj Sophia
Asz: Testamentum tetelet megh erősíttettük. Actum in Regia ac Libera Civitate Cassoviensi Anno et die ut supra. Matheus Neuman, Szabó Jakab, Langh Gaspar mp., Szegedj Miklós".
A Kassa-városi levéltár egy okmánya (3869. sz.) már 1586-ban említi a Titili (Titeli) család nevét. A titkos le- véltár 1594 —1635-ig kilenc okmányt őriz:
Titili János kassai kereskedő végrendeletét 1594-ből;
Titili Zsófia kassai házának 1624-ben történt megvételéről szóló cessionalis levelet „mely ház vagion a Folgacz uczaban, szomszedgia napkelet felől az warosi Feredő haz, napniugot felől az nehay Osgiani Leőrincztől maradott haz melliet az magiar kantor bir Szilagy István" . . .; a Kun Pállal 1624.
dec. 17-éu végbement házcsere cambialis okmányát az In- denczy árvák tályai házának és szőlőjének 1634-ből való két záloglevelét és Titili Zsófiának végrendeletét. (DD. 1 9
NOB : ET GENER. P E T R I . . . CÍVIS CIVI . , . (c)OLOSV. MORTE. IMMATV(ra.) HIC. CASS.
CORREPTV. A N . . . VITÁM MRTTE COMMVTAVIT.
AN. D MDCLXXIV VII XBR AETAT . . . Magyarul:
„Nemes és nemzetes B . . . Péter Kolozsvár városá- nak polgára, kit korai halál ért, itt Kassán megtámadtatván az életet a halállal cserélte föl a Úr 1674. esztendejének december 7-én, életének . . . "
A belső mezőn a címer pajzsdísze: félhold és három csillag, a sisakdísz piramison álló hatágú csillag.
A címer allatt diplomatikai rövidítésekkel (brachy- graphia) megszerkesztett s a halottat panegyrikusan di- csőítő distichonos felírás szövege a következő:
Anyaga vörösmárvány. Nagysága: 170X80 cm Az emlékkő körirata:
6.
B . . . Péter síremléke 1674-ből.
NIL QD MVD. 9H NIL QD VAGA SYDERA COELI PERPETVO (CMIRV) STATQ MANETQ DIE
ORIT OCC1DO PHAEBRE MOBILIS ORBE AETEROS PACT SIC DIES ALMA GLOBOS CYCTA SIC ORTA FLVVT RE LVVNT REOLTA VICISSI
VT NAA SVV MOTRET VBIQ DECO EXAEPLO TIBI SI CLARA E X STIRPE CREAT
VERA 91 COLVI RELIGIONE DEVM DV NUP PATRIAE LI9ISSE LIMIA SA HIC MIHI CAELESTE FATA DEDERE VIA 90 NAA DEDIT PARR TVLIT OSSA QESCAT MORTA SED COELOS OMNES CIEROSA COLT E latin szövegaz abbreviációk feloldásával a következő:
Nil quod mundum cohibet, ni! quod vaga sidera coeli Perpetuo (cum mirum) statque manetque die
Oritur occidendo Phaebre (Phoebo) mobilis orbe Aeternos peracta sic dies alma globos.
Cuncta sic orta fluunt refluunt revoluta vicissim.
Ut natura suum monstre! ubique decorem, Exemplo tibi sim clara ex stirpe creatus, Vera qui colui religione Deum,
Dum nuper patriae liquissem limine sanus, Hic mihi coelestem fata dedere viam.
Quod natura dedit, parricida túlit. Ossa quiescant Mortua, sed coelos omnes cinerosa colant.
Magyarra fordítva : „Abból, ami a világot, vagy az ég bolygó csillagait csodálatos módon összetartja, semmi- sem áll fenn, semmisem marad meg örökké. A lenyugvó nap után, elűzve a csillagokat, a körforgásban új nap ébred föl. Minden, ami így keletkezik, folyik-visszafolyik ismételt váltakozó hullámzással. Hogy a természet megmutassa díszét mindenütt s példányképed legyek híres törzsből származva, aki az Istent igaz hittel imádtam, midőn nemrég hazám határát épségben elhagytam, a végzet mennyei utat jelölt ki számomra. Amit a természet adott, azt elvitte az orgyilkos. Hallott csontjaim nyugodjanak, de porladozá- sukban az egeket dicsőítsék."
Az elhunytról a sírfeliratból csupán annyit tudunk meg, hogy előkelő származású kolozsvári polgár volt s hogy Kassán orgyilkosság áldozata lett.
7.
Schwertel Vencel síremléke 1638-ból.
A vörösmárványból faragott, pazardíszítésű epitáfium méretei: 185X90 cm.
A síremlék körirata:
IVXTA HVNC LAP1DEM IACET AMPLISSIMVS ET CONSVLTISSIMVS DOMINVS WENCESLAVS SCHWERTEL SENATOR ET . . . REIP. CASSO- VIENSIS QVI ANNO IN CHRISTO OBDOR- MIVIT DIE 8 ÁPRILIS (a címerpajzs
körül.) AETATIS SVAE 44
Magyarul: „E kő mellett fekszik nagyságos és bölcs
Schwertel Vencel Kassa város szenátora és aki (1638) évben április 8-ik napján Krisztusban elhúnyt, éle-
tének 44-ik évében."
A köriratot kiegészítik az emlékkő alsó mezejére vésett következő latin és német nyelvű sorok:
HAEC. MONUMENTA. PIO. VOLVIT.
POSÜ1SSE. MARITO. ELISABETH A SVO. MAGNI TESTAMEN. AMORIS
ANNO. 1638 D. 20 MARTI
DISEN. GRAB. STEIN. HAT. FRAV. ELISABET.
MARTIN IN. IHREN. SELIGEN. HERREN WENTZEL. SCHWERTEL. ZÜM GEDACHTNIS. SETZEN. LASSEN
Magyarra fordítva: „Ez emléket jámbor férjének Erzsébet állíttatta nagy szeretete jeléül, az Úr 1638. esz- tendejében márc. 20-án.
E sírkövet Martin Erzsébet asszony állíttatta boldo- gult ura Schwertel Vencel emlékére."
E síremlék felső részén a kiválóan szép rajzú car- touche-ban az elhúnytnak kost és ökörfejet ábrázoló csa-
ládi címerét látjuk. A középső mezőben a képfaragó a család tizenkét tagjának a feszület alatt imádkozó alakját véste ki. Egyes alakok feje fölött keresztet találunk, ami azt jelzi, hogy ezek Schwertel Vencel halálakor már nem voltak az élők sorában.
Az epitáfium, ízléses kivitelű, gazdag és mozgalmas vonalú plasztikai elemeivel, egyike a síremlékművészet leg- szebb alkotásainak.
Schwertel Vencel neve a szt. Orbán-torony kapu- feletti emléktábláján is előfordul Kassa szenátorai között az 1628. esztendőben. Levéltári okmányaink szerint házzal, szántóföldekkel, réttel, szőlővel rendelkező gazdag polgár volt, éveken át betöltött szenátori állása mellet idő- közönkint, mint a mészárosok céhmestere, mint plébánia- tiszt, építőtiszt, adószedő, bortiszt, fizetőtiszt és fertályos kapitány is szolgálta a várost. (Liber Restaurationum,
1621-45.)
A Kassa - városi levéltárban a Schwertel családról 1622—1691-iga következő okmányokat találjuk: 1622-18427;
1624—18430; 1628—18443; 1632—18457; 1634—18459;
1648 7638,7696; 1675-836,9376; 1686—9972; 1688-10120;
1690-18564; 1691-10405,10430-31.
8.
Langh János síremléke 1630-ból.
Anyaga vörösmárvány: Nagysága: 185X 95 cm.
Az emlékkő körirata:
HIC IACET GENEROSVS AC CONSVLTISSIMVS DOMINVS JOANNES LANGIVS SENATVS CAS- SOVIENSIS ASSESSOR SENI0R REIPVBLICAE- QUE NOTARIVS IVRATVS ET CONCIVIS SPEC- TATISSIMVS QVI ANNO 1630 DIE 29 SEPTEM- BRIS PLACIDE IN CHRISTO OBDORMIVIT.
Magyarul: „Itt nyugszik nemzetes és bölcs Langh József úr, a kassai szenátusnak idősebb ülnöke, a város esküdt jegyzője és igen tekintélyes polgára, aki 1630. év szeptember 29. napján Krisztusban csendesen elhányt."
Az epitáfium címere: vágott pajzs alsó mezejében két rózsa között stilizált liliom, a felsőben liliomot markoló griff; a sisakdísz szétterjesztett szárnyak között liliom.
A címer alatt a következő distichont olvassuk:
D. 0. M.
ME PECCATA MORI, SED ME SPES FIRMA SALVTIS
IN CHRISTVM RVRSVS SURGERE NEMPE IVBET NON SECUS AC SPECTAS IN BRVMA
LILIA CAMPI MARCIDA, SED VESTES VERE REFERRE NOVAS
Magyarul: „Deo Optimo Maximo = A legjobb és leghatalmasabb Istennek. A bűnök parancsolják, hogy meghaljak, de a Krisztusban való üdvösség reménye ismét föltámadni rendel. Ép úgy, miként a mező liliomát a fagyban elfonnyadni, de tavasszal új mezbe öltözni látod."
Langh (Lang) János jelentős szerepet vitt Kassa köz- életében. Már 1614-ben mint városi szenátor és jegyző vesz részt ama bizottságban, amely az egri káptalannak a Bocskay-zavarok után a kassai dómban maradt kincseit összeírta és leltározta.1 Neve, mint szenátoré, az Orbán- torony kapuja feletti emléktáblán is olvasható. Városbíró volt 1618-ban s 1623—26 években. A városi levéltár ok- mányai szerint 1629-ben deputációban járt Kőszeghy Mik- lóssal Bethlen Gábor fejedelemnél s 1630-ban Szűcs Mik- lóssal együtt, mint az országgyűlésre kiküldött követ, a tanácstól instrukciókat kap. Címeres levelet 1613-ban nyert.
1 „Anno domini Millesimo sexcenti simo decimo quarto, die rero decima octava mensis Mártii pro parte venerabilis capituli Agriensis, admodum reverendis dominis Nicola Dallos, praeposito maiore et Ladislao Habardy, praeposito S. Crucis de Leles, cantore et canonicis eiusdem ecclesiae Agriensis, tamquam plenipotentibus ab una ab alia vero parte inclytae civitatis Cassoviensis egregiis et nobilibus dominis Thoma Mészáros, Cristophoro Schmyd, Stephano Almassy, Joanne Lang et loanne Erszingyarto senatoribus . . . certa clenodia praedicti capituli Agriensis . . . ordine infrascripto conscripta et inventata sunt". — Kassa-városi le- véltár Nr. 5562.
Várostörténeti szempontból nem érdektelen megemlé- keznünk Lángh János 1623-ban főbíróvá történt megválasz- tásának körülményeiről is.
Ez évre a szokott időben szántói Tánczos Pált válasz- tották meg városbírónak. Tánczossal azonban a város polgár- sága elégedetlen volt, mert nagyon önkényesen járt el hiva- talában. A község articnlnsait nem vette figyelembe. Akármi csekély írásért, vagy aláírásért „egy egész aranyat veszen az mely soha in nsu nem volt, söt hallatlan, hogy a sub- scriptióért valaki valamit adjon." Akármi kicsiny vétekért tiz-tizenöt forint bírságot vetett ki és a községbeli tagokat is bünteti és vetteti börtönházba, „ami a nemes község prae- rogativája ellen vagyon." Ilyen és hasonló erőszakosságok mellett még zsörtölődő, rágalmazó, békétlen ember is volt. A választott község feje és fürmendere „tiszti szerint privátim megintette és atyai indulattal kérte, hogy afféle dolgokat, amelyek mind tiszti ellen s mind maga becsületi ellen valók ne cselekedje." Ez intés azonban nem fogott.
1623. aug. 5-én a község először magát Tánczos Pált, azután három becsületes nemes tanácsbelit, Langh János, Almássy István és Zeghedy István urakat felhíván nyilvá- nosan kérte és intette, hogy a város régi szokásait tartsa meg. Ő azonban „mindezzel nem gondolva és emez sok szép intéseket is semminek tartván, ez intéseket megvetvén még többet kezdett újítani". Sőt sok községbeli tagot megpiron- gatott, meg is fenyegetett „hogy meghigyjétek igy s amúgy leszen, agymond az dolog és továbbra is kénye-kedve sze- rint cselekedvén az ördögi gyűlölséget rágalmazást és az nagy rút, dús fösvénységet űzte. Az mely dolgot nagy szíve fájdalmokkal látván és értvén, söt bizonyosan végére menvén, ez felgyuladt gonosznak mint lehetne megoltása, az nemes község egybengyülekezvén, maturo consilio, látván, hogy semmi intések és végzések ö nála nem volnának foganatosak, az is interveniálván, hogy ö felsége, az mi kegyelmes urunk, ötet hamis bírónak nevezte pnblico et manifeste sok fő úri és nemes rendek eleőtt, azért anno 1623, die 3. Octobris una- uimi voto et consensu Deum invocante az ö méltóságos tisz- titől priválta az nemes egész keresztyén választott község nullo contradicente. És igy azon a napon solenniter in fre
quentia amplissimi senatus in judicpm primarinm regiae ac liberae civitatis Cassoviensis electus et confirmatus est ge- nerosus ac prudens vir dominus Joannes Langh juratus supremus nótárius quem Deus ter optimus maximus annos naestoreos conservare dignetur. Omnis populus tandem dixit:
Amen, Ergo fiat Amen". („A magas tanács jelenlétében Kassa szab. kir. város főbírójának megválasztatott s megerő- síttetett nemes és bölcs Langh János esküdt főjegyző, akit a legjobb és legnagyobb Isten a nesztori évekig megtartani kegyeskedjék. Az egész nép reámondta: Amen. Legyen meg tehát. Amen.")
A nemes község e határozatát írásba foglalta és Wass Mihály vicenótárius ellenjegyzésével ellátva, két esküdt pol- gárral küldték át Tánczos Pálnak. Ennek a hivatalmegfosz- tásról szóló írásbeli határozatnak a szövege a következő volt:
„Tisztelendő, becsületes biró nram, Az nemes község kíváu Istentől kegyelmednek minden jókat megadatni és ajánlják szolgálatjokat.
Kívánták volna, hogy kegyelmed ő kegyelmek között jelen lehetett volna, annak okáért miáltalunk ő kegyelmek egyenlő végzésből kegyelmednek ezt üzenték: Az mikor ke- gyelmedet ő kegyelmek erre az becsületes tisztre választot- ták, akkor ő kegyelmek kegyelmed felől más reménységben voltanak, de nem kicsiny szívök fájdalmával látták ő kegyel- mek naponként, hogy az sok jó intések kegyelmednél nem foganatosak és kegyelmed nem ugy viselte magát, mint az becsületes bíróságnak tiszti kívánná. Söt az mi legnagyobb, ő felsége is az mi kegyelmes fejedelmünk kegyelmedet hamis bírónak nevezi; melyet az nemes község nagy gyalázatnak tartván, továbbá semmiképpen el nem szenvedheti. Ehez képest ez napságtól fogva kegyelmedet város bírójának nem akarja agnoscálni semmiképpen mindaddig, valameddig ke- gyelmed magát ebből ki nem tisztítja elegendőképpen és er- kölcsét meg nem jobbítja. Azokáért ő kegyelmek egyenlő aka- rattal, az nemes község választotta ez nemes királyi szabad városnak főbírójává Langh János uramat ő kegyelmét. Ez okáért kegyelmed otthon maradhat." (Városi Protocollum 1623.) A Kassa-városi levéltárban a Langh családra vonat- kozóan 1590-től 1724-ig 25 drb. okmányt találunk.
15.
Rothvet Ulrik Ferenc síremléke 1594-ből
Anyaga: vörösmárvány. Méretei: 160X100 cm.
A két egyenlőtlen részre osztott kő felső mezején a sírfelirat a következő kegyeletes szavakkal mondja el az elhunyt kiválóságait és érdemeit:
CEN: D. VDALcus. FRAN: ROTHVET LVS TRA : S. C. Mtis INSUPER: HÜNG: MA GR HIC SITVS EST: VIR PIETATE IN DEVM FIDE N AVGVSos. IMP. F É R D : MAX: ET RUDOL: QV
ORVM STIPENDIA CVM LAVDE MERV IT. ACCANDORE IN CVNCTOS INSI GNIS. IDEOQE ET CAESARIB: TANT ISQVE PRINCIPIB: GRATVS. ET AMICVS
0MNIB9 CHARÜS IVCVNDVSQVE EXT ITIT. CVI DIE X I I A P R I L : ANNO M. D.
XCIIII PIE IN DNO MORIENTI CON IVNX PIENTISS: IVD1T. BARONISSA
ABECK MONVM: HOC. STATVIT AMORIS ERGO.
Magyarul: „Itt nyugszik Rothvet Ulrik Ferenc, a szt.
császári Felség, Magyarország felső rés ének Lustrati- onum magistere (katonai felügyelője), oly férfiú, kiben ki- váló volt: a buzgóság Istennel szemben, a hűség Ferdi- nánd, Miksa és Rudolf felséges császárok iránt — akiknek jutalmára és dicséretére méltó volt — s a becsületesség mindenkivel szemben. Ezért a császároknak, ily nagy uralkodóknak, becses s mindenkinek szeretett és kedves barátja volt. Neki, az 1594. évben április 12-ik napján az Úrban elhúnytnak, jámbor felesége Abeck Judit bárónő állította ezen emléket, szeretete jeléül."
Az emlékkő alsó részét kettős címer díszíti. A heral- dikailag baloldali címer szívpajzzsal bővített négyeit pajzs:
1, 4 holdsarló, 2, 3 ágaskodó koronás farkas, a három ko- ronás sisak közül a középsőn holdsarlóval díszített kiterjesz- tett szárnyak, a jobb oldalin griff, a baloldalin koronás far- kas. A jobboldali címer négy részre osztott pajzs mezőiben
1, 4 félkos, 2. 3 felhajtott karimájú kucsma (Böhmischer Hut), a sisakdísz koronán két structollas nyitott végű bivaly- szarv között koronából kinövő félkos.
A bivalyszarv (Büffelhorn) címeremblémáját némely he- raldiknsok elefántormánynak mondják (Nagy Iván). Maxi- milian Gritzner a német címertannak kiváló művelője „Grund- sätze der Wappenkunst (1888)" c. mnnkájában e címerjel- vényről ezeket mondja: „Büffelhörner kommen in der ältesten Zeit einfach halbmondförmig gebogen vor, und werden erst seit der Renaissance-Zeit unter Beibehalt der S-förmigen Form, mit" Mündungen abgebildet, was späteren Zopfheral- dikern die irrige Ansicht beibrachte, es seien das überhaupt nicht Büffelhörner, sondern Elefantenrüssel, als welche, sogar mit den beiden Nüsterlöchern sie abzubilden, man sich nicht entblödete". — „Auf dem Held führten sie 2 Büffelhörner, wie damals bei den Teutschen teste Cluvero gemein war". (Reinhard v. Gemmingen etc. 1531. Stocker Familien-Chronik 1895.)
Rothvet Ulrik, vagy miként önmaga nevezi magát,
„Ulrich Franz Rothuet" lustrationum magister, katonai fel- ügyelő volt. Hivatalát Illenfeld András főszertár-mester- nek, a Kassa-városi titkos levéltárban lévő s Roihvet sa- játkezű aláírásával és pecsétjével ellátott végrendelete (G. G. 2. sz.) így határozza meg : „Kön. Kay. Mats. Muster- maister." (Musterherr, lustrator = mustramester, szemlét- tartó. Bartal Magyarorsz. latinság szótára.)
10.
Roussel Péter epitáfiuma 1577-ből.
Jelenleg a szt. Mihály kápolna sekrestyéjének keleti külső falán látható. Anyaga: vörösmárvány. Méretei:
235X116 cm.
E síremlék az elhunytat teljesen felvértezett lovag alakjában 'ábrázolja. Feje párnán nyugszik, kezeit mellén összekulcsolja, oldalán kard, lábainál sisak, páncélkesztyű s a kutya, a hűség és erő jelképe.
A latin körirat a következő:
3
EFIGIES. MAGNIFICI. DOMI. PETRI. A. ROVSSEL BVRGVNDI. EQVITIS. SAC. CAE. REGIAEQVAE.
MT1S. DAP1FERI. SVPREMf CAP1TANEI: ARC1S S . . . ANNO 1577. MAY. 19
Magyarul: „Nagyságos Roussel Péter úr, burgundi lovag, a császári és királyi felség étekfogója S. . . vár főkapitányának a képe. 1577. évben máj. 19."
A fejpárna körül a kö- vetkezőket olvassuk:
CLAUDIUS NEPOS F. FECIT
Magyarul: „Állíttatta u n o k á j a C l a u d i u s . "
Roussel Péter burgundi származású lovag, királyi asztalnok és Szendrő vá- rának kapitánya volt. 1577.
május 25-én bekövetke- zett halála után tetemeit a kassai dóm szentélykriptá- jában helyezték el.
Temetéséről a Kassa- városi levéltár egyik ok- mánya a k ö v e t k e z ő k e t mondja:
„Petrus a Roussel bur- gundus capitaneus S. Maies- tatis Caesa. et regiae sclo- fetariorum equitum in arce Zendereo vir militiae peritus hic Cassoviae ad summám
aram in templo Elisabetico est magna foneris pompa sepultus die 25. Maii, quae fűit sabbatum ante Pentecostes Anno 1577".
Magyarul : „ A burgundi származású Roussel Péter Szendrő (Zendereo) várában a császári és királyi felség pus- kás lovasságának kapitánya, a hadászatban jártas férfiú, itt
Kassán az Erzsébet templom főoltáránál, nagy gyászpompával temettetett el május 25-ik napján, amely pünkösd előtti szombat volt, 1577. évben."<•
1 1 .
Ismeretlennek címeres emlékköve.
A szt. Mihály kápolna szentélyének északkeleti falán egy ismeretlen elhunytnak vörösmárványból faragott, kerek pajzsformájú címeres emlékkövét találjuk. Átmérője: 60 cm.
A harántosan három mezőre osztott pajzs alsó részé- ben három négylevelű rózsa, a középső pólyában stilizált liliom, a felső részben vágtató paripa, alul rózsa. A sisak- dísz, koronából növő kétfarkú oroszlán jobb markában a holdsarlóval.
12.
Jakab polgár anyjának, Katalinnak csaiádjegyes síremléke 1375-ből.
A dóm egyik főpillérének alapfalából emelték ki a legutóbbi restaurálás idején 1886-ban. Anyaga: trachittuff.
Méretei: 215X95 cm.
A hossznégyszögű, két sarkán megcsonkult síremlék lapos dombormű faragású. A csúcsíves architektonikus alapon álló kereszt felső négy ága liliomvégződésű és orrdísszel ellátott. A függélyes keresztgerendára támasz-
kodó jobb felé dülő háromszögű címerpajzson a dóm régi épületkövein talált kőfaragó jelekhez hasonló családjegy van. A címerpajzs felső jobboldali részén a félkörű kivágás a lovagi pajzsoknak a lándzsa megtámasztására szolgáló mélyedését jelzi. Ily háromszögű címerpajzsok a XIII. szá- zad elejétől a XIV. század végéig voltak használatban.2
A kő kibetűzhető majusculás körirata :
f HIC. ES (t. se)PULTA. MATER. JACO(bi) . . . NOIE KATHERINA. A. D. MCCCLXXV
1 Roussel Péter unokája Claudius (Kolozs), aki a síremléket állít- tatta, 1588-ban tokaji kapitány, majd Kassán várparancsnok volt. (Kassai Jt. 4012. sz. — Korponay, Abaújvármegye monographiája I. 25.)
2 Maximilian Gritzner: Grundsätze der Wappenkunst. Nürnberg 1888.
3»
Magyarul: „Itt van eltemetve Jakabnak Katalin nevű anyja az Úr 1375. esztendejében."
E sírkőnek Kassa múltja szempontjából kettős jelentő- sége van. Az a tény, hogy a sírkövet a dóm legutóbbi restau- rálása alkalmával a templomhajó egyik főpillérének meg- lazult alapfalaiból ás-
ták ki, ahova azt egy- kor épület-anyagnak használták föl, más okmányok hiányában fontos támpontot nyújt a dóm korának hozzá- vetőleges megállapí- tására. A kövön ol- vasható 1375 évszám azt bizonyítja, hogy a XIV. század máso- dik felében elpusztult egyhajós, csúcsíves, a mainál kisebb kiter- jedésű templom he- lyén emelt mai dóm hajóját a kövön meg- jelölt év után építették.
Az a körülmény, pedig, hogy e sírkő egy női személy szá- mára készült, megcá- folja egyes archeo- lógusaink azon fölte- vését, hogy a XIV.
századból reánk ma- radt és hasonló orna-
mentikával és e m b l é m á k k a l faragott s ugyancsak a dóm alapfalaiból felszínre került sírköveink, az állítólag akkor Kassán működő johannita lovagok síremlékei len- nének.1 Ezt a föltevést megdöntik Nagy Lajosnak 1366-ban
1 Myskovszky Viktor, Régi sírok a kassai dómban. A múzeum- egylet évkönyve. 1888.
td. j . • *
i Lüí -ZT
r
Jakab polgár anyjának, Katalinnak síremléke.
Budán, 1375-ben Váradon, Zsigmond királynak 1392-ben Budán és 1399-ben Kassán kiadott oklevelei is, amelyek- ben az említett királyok a szepesmegyei Darócon lakó johannitáknak a kassai ispotályra támasztott igényeivel szemben, a kórházat alapító kassai polgárok jogait meg- védelmezik. (Kassai lt. Hospitale.)
13.
Jezerniczky György síremléke 1577-ből.
A dóm keleti oldalhajójában találták 1894-ben. Anyaga:
trachit. Méretei: 160X53. cm.
A sírkőnek kopás miatt nehezen olvasható felirata:
EP1TAPHIUM DOM. GEORGY JEZERNICZKY SAC.
CAESA. MAIES SCEPVSIEN. MGRI RATIONV 23 7BRIS 1577 ANNO CHRISTIANO OBDORMIYIT
HIC IEZERNICZKY PRAESTANS VIRTVTE GEORGIVS EXTINCTVS PESTIS VI VEHEMENTE IACET D1VIS CAESARIBUS PR1MIS SERVIVIT AB ANNIS
ASS1DVO STUDIO MORT1S ADVSQVE DIEM LAVS EST CAESARIBVS SERVIRE POTENTIBVS INCES
AT SERVIRE DEO GLÓRIA MAIOR ERIT Magyarul: „Jezerniczky György űr, a császári szent felség szepesi kamarájának számvető mestere a keresz- ténység 1577. esztendejében szeptember 13-án az Úrban elhunyt."
Az ezután következő szakasz a latin szövegben distichonos vers:
„Itt fekszik a jeles erényü Jezerniczky György, akit a pestis hatalmas ereje megölt. A dicső császároknak ki- tartó buzgósággal szolgált ifjűkorától egész halála napjáig.
A hatalmas császároknak állhatatosan szolgálni dicséretes dolog, de Istennek szolgálni nagyobb dicsőség lesz."
A sírkövön látható címer: nyakán nyíllal átlőtt, ko- ronán álló vadkecske, a sisakdísz leveles koronán a pajzsalak
Jezerniczky György az 1538-ban Lőcséről Kassára áthelyezett szepesi kamarai igazgatóságnak előbb rationum exactora (számvevője) majd rationum magistere (számvető mestere) volt. A Kassán 1575—77. években pusztító pestis- ragálynak áldozata lett 1577. szeptember 23-án.
A Kassa- városi levéltárban Jezerniczky Györgynek emlékét két okmány őrzi. Az egyikben Jezerniczky 1570-ben, mint rationum exactor elismeri a város által a szepesi kamara pénztárába 1569-ben 4000 for. és 1570-ben 450 for. összegnek befizetését (1570 — 2997. sz.) A másik ok- mányban ugyanő, mint rationum magister, 1574-ben meg- hívja a kassai magistrátust a Sebessi Ilonával, Sebessi János leányával tartandó esküvőjére. (1573— 3174. sz.)
A Jezerniczky családnak egyik tagja Kristóf 1577-ben harmincados volt Szempczen. (Tört. tár. 1899.)
*
A pestisragályt, amely Jezerniczky Györgyöt is a sírba vitte, Lengyelország felől harcolták be Kassára s itt az
1576—77. években szedte áldozatait. Pusztításának méreteiről némi tájékoztatást nyújt az akkori harangozóknak a halot- takról vezetett s a városi levéltárban található regestrum a.
E kimutatás szerint, amely csupáncsak az első négy hónap- ról számol be, 1576. augusztus 30-tól 1577. január 2-ig 687 pestishalottat temettek el Kassán. Ez időszakban minden napnak volt halottja. A leggyászosabb napok voltak október 28-ika, amikor 14-en, és november 16-ika, amikor 19-en haltak meg. („Campanatorum 1576. Mortuorum tempore pestis Regestrum." 1576- 19297.)
14.
Varannai András síremléke 1632-ből.
Anyaga: vörösmárvány. Méretei: 120X86 cm.
A sírkő körirata:
MONVMENTVM EGREGII ANDREAE YARANAI DE EADEM SERENISS. GABRIELIS . . . CASS.
INSPECTORIS ETC. ET CONCIVIS CASSOV.
Magyarul: „A jeles varannai Varanai András, őfen- sége . . . (Bethlen) Gábor pénztárfelügyelőjének stb. és kassai polgárnak emlékköve".
A síremlék belső mezején angyalfejekkel díszített, ívelt keretben a Varannai család címerét látjuk. A haránt- pólyával kettészelt pajzs alsó részén három liliom, a fel- sőben karmaiban liliomot tartó kiterjesztett szárnyú griff, a sisakdísz leveles korona fölött állva a pajzsbeli griff.
A címer alatt a feliratot olvassuk:
DVM SP1RANT SPERANT ALII SED VANA PROPONO AUXILIA IN TERRIS SPES
MEA CHRISTUS EST
Magyarra fordítva: „Mig élnek, remélnek mások. De én azt állítom, hogy hiú a földi segítség. Az én reményem Krisztus."
Varannai (Warannay, Varanay) András Kassa város tanácsosa, 1621-ben bírája s utóbb Bethlen Gábor fejede- lem pénztárosa volt. Polgárjogot 1602-ben nyert. 1604.
okt. 26-án Bocatius János főbíró és a tanács megbízásá- ból Kassa polgárságának képviseletében alkudozást kezd a város feladásáról Bocskay hadvezérével Lippay Balázs- zsal. Midőn 1619. szept. 3-én Bethlen hadai Kassa falai alatt megjelentek s a városi magisztrátus a város feladá- sáról a tárgyalásokat a fejedelem hadvezéreivel meg- indította, a Dóczy András királyi főkapitány szabadon- bocsátása érdekében tárgyaló bizottságban Varannay is résztvett, Reiner Menyhért főbíró vezetése mellett Tánczos Pál, Kalmár József, Pap György és Melda György tanács- tagokkal. Meghalt mint a szepesi kamara pénztárosa 1632-ben.
A Kassa-városi titkos archívum Varannai András 1632.
október 28-án tett végrendeletét s a hagyatékának felosztá- sáról szóló ugyanazon év december 1-én kelt divisionalis levelet őrzi (GG-. 2, 3. sz). Az örökhagyó egyéniségét, család- fői gondoskodását s jótékony lelkületét jellegzetesen vissza- tűkröztető testamentom szövege szószerint a következő :
„Anno Domini 1632. die 28. Octobr. Ez Nemes királyi szabad Cassa Varusanak Birajanak Nemzetes Wass Mihály Urunknak parancsolattiabol: Mi Szentkirályi Sebestyen,
Debreczeni Mihalj es Kürthi Benedek, woltunk jelen itt Cassan az nemzetes Warannay András Ur hazanal er wegre, hogy az eő kglme utolso beszedre, Testamentumát, es eő utanna walo maradékinak sajat jawaibol wött dispositioiat megh halgatnok, et pro futura cautela azokat leis irnok. Az mel- lyek rendszerint igy keővetkeznek:
En Waranay András, Elsőbenis az en Urk (Uramnak) Istenemnek kitsinségemteol fogva rólam való kgls nagy gond- viseléséiért es rajtam tapaztalhatokeppen megh mutatót sok szép áldásiért buzgó sziwbeol walo nagy halakat adok. Es hiszem hogy mostanis ugyan azon én kgls io gondviselő Urk Istenemnek el wegezese decretnmabol wagyok ez sullyos fáj- dalmakban es halalos nagy betegségben, melybeöl ismerem es erzem Eletem wégénekis keözel walo woltat es hatarat; ki mint hogy annak bizonyos napiat es orajat nem tudhatom, migh elmem es eszem helyen wagyon, (hogy holtom utan maradekimnak zűrzawart gyüleölséget, es peöpatuart ne had- gyak) addigh, az minemeö testi jókkal az Ur Isten engemet ez eletben iowultabol megh latot es megh áldott azokbol, mint sajat es szabados jowaimbol teszek maradekim keözt illjen rendelest es utolso Testamentum szerint walo dispositiott.
Elsőbenis penigh Lelkemet ajanlom az En edes meghwalto Ur Jézus Christusnak szentséges kezeiben; Testemet penigh snb spe felicis ac gloriosae resnrrectionis hagyom az feöldben waló el takaritasra es tisztességben walo ell temetesre.
Kiilseő Jowaimbol: minél ez mostani kedves Atiam- fiaual Kalnay Eörsebettel mikor Isten bennünket egyben birt, hozott wolt hazamhoz maga saiat penzet No Eöttszaz aranyat, es Eött szaz Ezüst Tallért, mely az Nemes Tanacznalis constal:
Annak okaert hagyok nekie az magam saiatyabolis, az Eött szaz aranya melle Eött szaz araujat, es az Eöttszaz Tallera melleis hagiok Eött szaz Tallért. Ittem az mely reghi oly penzeket magaual eggjüt hazamhoz hozott, akar dutka pénz, akar apro pénz s akar polturak legyen, azokat mind wissza hagiom neki.
Egyéb fele minden newel newezendeö sajat jauaítis mind wisza hagyom neki az Atiamfianak.
Itt. Az Tokay melegh oldalon lewő szabad szeőleőmetis az Atiamfianak Kalnay Eörsebetnek hagyom elteigh; holta
utan penigh az En ket leaniome legyen es azokra szallyon.
Itt. Az Ezüst marhambol, az mely kwpat Bornemiszane aszoniomtol weőttem wolt, s az mellet az Losonci Antal po- haratis az Atiamfianak hagiom.
Itt. Az en szerelmes kis Leaniomat Jutkát feltartasra, newelesre, es gondgyat wiselesre s oktatasra, hagiom ezen en kedwes Atiamfia Kalnay Eörsebet Aszony kezeben: keremis hogy mint edes Anya legyen io oktatoja es gondwiseleője.
Itt. Kun Gieőrgine Leanyomnak Varanay Eörsebetnek hagyok Ezer araniat Ezer ezüst Tallért: Itt. Húszon eött ghyra ezűsteött, ugjmint, parta Eöweket es poharokat, mely- lyeknek egy resze ugyan az edes Aniamtul maradtanak wolt.
Itt. Az Tokay mezes máli nagy szeőleőmet mind az parlaggal eggyűtt hagyom Kun Gyeorgyne Leaniomnak. Itt. Ugyanazon Tokay hegyen leweő keskenyágh neweő szeőleömetis hagiom Kun Gyeorgine leaniomnak.
Ittem. Az én szerelmes kissebbik edes Leaniomnak Va- ranay Jutkanak hagiok Ezer Araniat, Ezer Ezüst Tallért.
Itt. Az Tokay hegyen az Nagy szeőleőnek maradekjat, az kit Lugosinak, Horwatnak Felső Lugosinak es Meszelatonak híwnak, mind az megh neuezet szeőleöket hagyom az kisebbik edes Leauiomnak, Ugy hogy az Atiamfia Kalnay Eörsebet Jutka laniommal eggyűtt birja eoket mind addigh mígh (Isieu)
íllendejett (illendő idejét) el hozuan szerencseje talaltatik:
Annak utanna csak eő magara Jutka leaujomra szallianak.
Itt. Ugyan ezen en szerelmes kis Lenaiomnak Varanay Jutkanak hazassagara kűleön Ezer forintot hagyok.
Az mi kewes ezüst marham wagion azon kiwűl mely- lyeket mar ell hadtam, azok oszollianak két fele az ket lea- niom keőzeott.
Itt. Az legh jobbik ezüsteős kardomat Kun Istvannak az Onokamnak hagiom. Az veres barsonios wiselt Deőmeoczki kardomat Kun Gyeörgy fiam Uramnak hagyom.
Ez Királyi Szabad Cassa Varossanak hagyok Ezer fo- rintot, ugyanazt, az mellyett ennek eleötte Aranyul, Tallérul es polturakull adtam wolt az Nemes Varosnak, mely az Nemes Tanacznal constal.
Itt. Ez melle az Nemes Varosnak hagiok Tiz hordo Tokay bort.
