• Nem Talált Eredményt

századból való sírkő

HIER I J G T BEGRABEN DER GESTREGE HERR

XIV. századból való sírkő

A kampanilehoz épített bolti fülke délkeleti falán. A dóm egyik pillérének alapfalában találták.

A kő belső mezején félköríven álló, pajzzsal ellátott kereszt van, felső ágain liliomvégződésekkel és orrdísszel ékítve.

Köriratából csupán a felírás bekezdését mutató „Hic"

= „itt" latin szónak kezdőbetűje vehető ki.

*

A síremlékek sorában álló szt. Flórián szobor Hartmann Jószef ( f 1764) neves kassai képfaragó műve. Talpazatának dedikációs latin felirata :

HONORI SANCTI FLORIANI MARTYRIS INSIGNIS CONTRA IGNES NOCVOS PATRONI PIO E X VOTO POSVIT REGIA AC LIBERA CIVITAS CASSOVIA

Magyarul: „Szent Flórián vértanú, az ártalmas tüzek ellen jeles pártfogó tiszteletére, kegyes fogadalomból állította Kassa szabad királyi városa". A számjelző betűk öszsege a 1754 év számát adja.

E szobor egykor a dóm cincturájában, a templom északi falánál állott. Előtte a XVIII. században évenkint, május 4-én, ünnepélyes szentmisét s az egész oktáva alatt este 7 óra-kor litániát végeztek. Ezt az ájtatosságot időközben a dómba helyezték át s itt a szt. Flórián oltárnál végezték a fogadalmi misét és litániákat.

Később a szobor a szt. Mihály kápolna elótti szabad térre jutott. Innét 1896. szept. 7-én a kápolna mellékhajó-jának külső bejárati falához állították. Itt volt egész 1904-ig, a szt. Mihály kápolna restaurálásáig. Ekkor a szent Orbán harangtoronyhoz helyezték s a kampanile alsó részének 1912-ben történt körülkerítése alkalmával kapta a mai loggiaszerű környezetet.

14.

Beck, latinosan Pistor (pék) Miklós kassai szenátor síremléke 1592-ből.

Anyaga: szepesi homokkő. Méretei: 121X80 cm.

Az emlékkő felső részén derékon átkötött római tuni-kába öltözött férfi és nő alakja címerpajzsot tart, a melyen N és B betűk, az elhúnyt szenátor nevének (Nicolaus Beck) kezdőbetűi láthatók. A kő alsó része síriratot tartalmaz.

A köriratból csupán a következőket betűzhetjük k i : . . . . DOMINI NICOLAI BECK SEN(atori) . . . . M. D. XC. II. DIE X X V I I FEBR . . . Magyarul: Beck Miklós senátor úr (síiköve) . . . aki 1592. febr. 27 napján (halt meg.)

A sírkő alsó mezején lévő elkopott feliratból csupán annyit betűzhetünk ki, hogy az elhunytat Katalin nevű felesége gyászolja gyermekeivel együtt:

A Beck családról a Kassa városi titkos levéltár 1596—1611-ig 4 drb okmányt tartalmaz. Ezeken kívül a nyilvános archívumban a következőket találjuk : 1590—4153;

1593-4368; 1595-4471,4525; 1596 -4561,4615; 1597-4687.

15.

Gatthy Kornél síremléke 1640-ből.

Vörömárványból készült. Nagysága : 174X85 cm.

A síremlék körirata:

. . . . ISS ET CUARISS DIVUS CORNELIUS GATTHI CH(ristisequus) FIDELIS CÍVIS HONESTUS

PHARMACOPAEUS CIRCUMSPECT. OECONOMUS PROVID. ET MARITUS (su)AVI(ss) MORTALIA

QVAE SECU(m) GESSIT IN FOSSA(m) HANC DEPOSUIT POSTEAQUAM PIE CASSOVIAE OBIT DIE 31 DEC. ANNO CHRI 1640 AE(tatis) . . .

Magyarul: és nagyságos boldogult Gátthi Kornél úr hűséges keresztény, tekintélyes polgár, körültekintő gyógyszerész, gondviselő házigazda és legkedvesebb férj, halandó részét, melyet magával hordozott, a sírnak adta, miután Kassán jámborul elhunyt dec. 31-én Krisztus 1640.

évében, életkorának . . .

A sírkő belső mezején lévő címerpajzson lombos fát támogató oroszlán, a sisakdíszen a pajzsalak látható. A címer alatt a következő, nagyrészt distichonban írt emlék-sorokat olvassuk:

EXODI 15 V 26

DOMINUS DEÜS SANATOR MEUS GATTHIUS EXCESSIT VIVIS CORNLIUS

ET NUNC

POSSIDET AC FRUITUR LUCE NI TENTE DEI

MOLLITER IMPOSITUM CORPUS REQVI ESCAT IN URNA

DONEC AD ADVENTUM CHRE BENIGNE TUUM

ITA VOVET MARITO DESIDERATISSIMO VIDUA MOESTISSIMA ROSINA CATTII NON SINE LACRIMIS HOC EIDEM PONE

NS EPITAPHIUM

Magyarul: „Exodus 15. fej. 26. verse: „Úristen, én gyógyítóm." Gatthius Kornél eltávozott az élők sorából és most bírja és élvezi az Isten ragyogó fényét. Gyöngéden eltemetett teste a koporsóban nyugszik, Krisztus, a te jóságos eljöveteledig. így kívánja ezt a legkedvesebb férj-nek a mélyen gyászoló özvegy Gathi Rosina, aki nem könnyek nélkül állíttatta neki ezt a síremléket."

Gatthy (Gathi, Gattai) Kornél olasz származású va-gyonos polgár és gyógyszerész volt Kassán. Polgárjogot

1625-ben nyert. („1625. 21. dec. Cornelius Gatthy Apteker Italus, fl. 12." Liber neo Civium.)

A Kassa-városi levéltár egyik okmánya szerint Bethlen Gábor neje Brandenburgi Katalin, Gyulafehérvárott 1624.

szept. 20-án kelt és sajátkezű aláírásával ellátott német nyelvű levelében felszólítja a kassai magisztrátust, utasítsa Cornelius Gattait, hogy 17 birodalmi tallér adósságát Martini Kristóf-nak fizesse meg. (Lt. 1624—6172.)

Cornelius Gatti sajátkezű aláírását találjuk az alábbi, 1634. július 7-én adásvételi szerződésen, amely Gattinak „az Tégla nczahoz ualo fel Szeren" lévő háza eladására és későbbi visszaváltására vonatkozik. Ez okirat szószerinti szövege a következő :

„Anno Domini 1634. Die 7. Julii. Ez nemes szabad királyi Cassa Warosanak Tisztelendő Nemes Fö Birayanak:

az My Tisztelendő Nemes Nemzetes Was Mihály Urnnknak hirenvel és Engedelmébül. Én Cornelius Gatthi Feleségemmel Marianna Fabinyi Aszszonynyal egienlő Consensusunkbul : szabad io akaratunkkal uiseltetnen : Attnk el az My Sayat Hazunkat Hetuen öt Magiari forinton, örök arron és soha semminemű keppen megh masolhatatlanul: ugian itt Cassan lakozo Hylner Warga Gergelynek: Es Feleségének Palocsay SnsanDanak és ökegelmek Gyermekeynek Nemzetségrül nem-zetségre örökösképpen. Az mely ökegelmeknek örök arron el adót Hazunk vagion, ez Nemes Cassa Warossanak Hustattia-ban az Tégla uczahoz ualo fel Szeren. Az Tucz Mihály!

Uram őkegielme Maiorhaza közöt, es az Kalnay Gerus Asz-szony Haza között. Az mely megh neuezet es el adot, Hazam-nak az arat: ez felül megh nenezet Hetuen öt Magyary forintot, egeszen es egieczers mind kezemhez vettem Gergely Uramtul ö kegielmetül, az melynek okaert enis ökegielmet, azon ö kegelmenek adott hazamban, ez may naptnl foguan Szabadosnak es örökösnekis uallottam, mindenek ellen nalo Euictiokat magamra Vallaluan. Söt azeris attam öke-gelmenek ez Hazamat illy ocson. mivel hogi ökegelmeis, erre kötötte, es ayanlotta magat, hogi egesz Esztendeygis: ha mas alkalmatos helyet nem uehetek tehát ket kocsimat: szanamat az ahhoz való Eszközöket Szabadoson tarthatok azon öke-gelmieknek adot hazamnal Attam peniglen ökegielmeknek az Hazamat Leuelemnek kezem jrasaual, es pecset-ímmel megh erüsitu'-n Illyen becsülletes Szemelyek elöt, Ugy mint Martinus Crinaygel Uram elöt: Hustati Kapczer Geörgi Uram elöt, Sipos Istuan Uram elöt, és Csalancsy Miklós elöt. Dátum Cassoviae. die et Anno ut Supra. Cornelius Gatti mp. Martén Crűnaigl mp. Coram me Judice Regiae ac liberae civitatis Cassoviensis Michaelis Wass mp."

Ugyanez okmányon egy későbbi följegyzés a következő-kép szól:

„Memoriale Anni 1638 Die 23 Septembris. En Cornelius Gatthi: Feleségemmel egietemben az My Nemes Byranknak

1 Kassa külvárosi utcái ez időben : Ispitály u., Ludmány u , Bíró s Foghagyma u., Tégla s Felszer u., Csermelye 8 Új u. és szt. László u.

- Tucz Mihály feleségének és gyermekeinek sírkövét a szt. Mihály -kápolna északi falán találjuk (lásd a 13. lapon.)

Vas Mihály Urunknak hireuel es Engedelmebül ezen el adot hazamat kezemhez valtottam: az Epitést fel tuduan Szaz magyary forintban egeszen."

1635. június 2-án Gatthy Kornél Fazekas Györgytől vásárol házat száz magyar forinton, a „szent Lenart utcában Nap kelet felöl való részen, mely háznak felső szomszédja Hegedűs Gábor wagion Waros felöl penigh Fazekas Gaspar wagion." (Lt. 1635—6562.)

Gatthi Kornélra, illetve kassai leszármazottjaira, a városi titkos archívum 6. drb. okmányán kívül, a nyilvános levéltár következő okiratai vonatkoznak: 1624—6049, 6172;

1635 6562; 1657-8511; 1670-9104, 9120.

16.

Heraldikai címerképpel ellátott síremlék.

E sírkövet Mihalik József, minuscula betűs körirata alapján a XIV. század végéről származtatja. (Arch. Ért. 1897.)

A dóm délkeleti kapujában találták 1883-ban, midőn az összekötő álafffalat építették. Anyaga: szkárosi trachit-tuff. Nagysága: 170X85 cm.

Az írás rajta olvashatatlan.

Belső mezejének egész felületét erősen kidomborodó címer foglalja el, pajzsán vértezett kar, fölötte sisak egy madár (talán sólyom) alakjával.

17.

Kolonitz Bertalanné

szüK Rechenberger Ilona síremléke 1580-ból.

Anyaga: vörösmárvány. Méretei: 192X92 cm. Tel-jesen ép állapotban maradt reánk. A restaurált dóm padló-jában találták.

E három egyenlőtlen részre osztott epitáfium belső lapjának középső mezején, erősen kiemelkedő dombormű faragásban, az elhunytnak és leánygyermekének halálfejen álló feszület előtt térdeplő alakját látjuk korhű viseletben.

Alattuk a kutya alakja a hűséget s előttük a koponya fölött álló feszület ikonografikailag a halál fölött

győzedel-5*

meskedő Megváltót jelképezi, anine* keresztáldozata álta az ember az örökéletre föltámad. A dombormű keretének sarkait valószínűen a családi címer emblémái díszítik, a kos-fej, hal,csat és oroszlán alakja,felettük a következő betűkkel:

D. V R. — D. V. G. — D. V. Z. — D. V. H.

A dombormű fölötti német sírirat a következő:

HIE LIGT BEGRABE DIE EDLE TVGETSAME F R A W HELENA GEBORNE RECHENBERGERIN DES

EDLE GESTREGE HERRE HANS E BARTHOLOME VON KOLONITZ ZV BVRG SCHLEINITZ RO:

K A I : MAY: RATH VND OBRISTEN A VF ERLAV EHELICHE HAVSFRAW DEREN GOTT: G N A D :

Magyarra fordítva : „Itt nyugszik eltemetve a nemes, erényes nő Rechenberger Ilona, a nemes és vitézlő Kolo-nitz János Bertalan, SchleiKolo-nitz vár ura, a római császári felség tanácsosa és egri főtiszt felesége, akinek Isten adjon irgalmat."

Az alsó mezőnek cartoucheba foglalt fölirata:

DIE GERECHTEN WERDEN E W I G LEBEN VND DER HERR IST IHR LOHN DARVMB WERDEN SIE ENTPHAHEN EIN HERLICHES REICH VND EIN SCHÖNE KRONE VON DER HAND DES HERRE ANO DO M. D . L X X X . DEN 3. TAG I V L I I

Magyarra fordítva: „Az igazak örökké fognak élni és az Úr lesz jutalmuk. Dicső országot és szép koronát nyernek az Úr kezéből".

„Az Úr 1580. esztendejében július 3-ik napján."

Az elhunytnak a síremléken megnevezett férje Kolonich János Bertalan, előbb Eger várának magasabb rangú katona-tisztje, utóbb tábornok és Kassa-város helyettes főkapitánya volt. 1580-ban elhúnyt első hitvesét a kassai dómban temet-tette el. 1583-ban újból megnősült, feleségül vette Rueber János kassai főkapitány, 1572 óta sárosmegyei főispán Mária nevű leányát. Kolonich Bertalan helyettes főkapitányi tisztjét egészen 1588-ban bekövetkezett haláláig viselte.

Várostörténeti szempontból nem érdektelen ideiktat-nunk Rndolf király öccsének, Ernő főhercegnek, a

kassai-akhoz 1588-ban intézett levelét, amelyben arról értesíti őket, hogy a Kolonich Bertalan halálával megüresedett főkapitányi állásra helyetteseket rendelt s meghagyja nekik, hogy ezekkel szemben figyelmet, tiszteletet és engedelmességet tanúsítsanak.

„Prudentibus et Circnmspectis, Judici, Juratis, ceterisque Civibus Civitatis Cassoviensis: Nobis dilectis.

Ernestus Dei gratia Archidux Austriae, Dux Burgundiáé, Styriae, Carinthiae, Carniolae etc. Comes Tyrolis etc.

Prudentes et circumspecti nobis dilecti. Postqnam Magni-ficus Bartholomeus a Kolonich, qui vices Spectabilis ac Mag-nifici Comitis a Nogarola, rem in administrando partium regni Ungariae supremo Capitanatu gerebat, e vivis sublatus est, Sacratissima Caesarea, Regiaque Maiestas, dominus et fráter noster observandissimus, egregios Claudium a Rousel Capita-neum Thokaiensem et Valentinum Prepostvary de Lokachy, in locum eius quantum ad rem militarem attinet, quoad de superiori partium illarum Capitaneo nominando statuat, benigne snbstituit, eiusdem proinde Sacratissimae Matis nomine, et anctoritate, qua fnngimur, committimus vobis, atque mandamus, ut in ómnibus iis, quae ad Reipublicae commodum et emo-lumentum pertinere videbuntur, praefatis Claudio Rousel et Valentino Prepostvary qnamdiu hac administratione fungentur, eundem respectnm, honorem, ac obedientiam praestare velitis, qnem vei ipsi Comiti de Nogarola, vei Kolonich, antea prae-stitistis. Facturi in hac parte Sacratissimae, Caesareae, Regie-que Matis, ac nostram benignem voluntatem. Datnm Vienae, Decima tertia die mensis Marcy. Anno domini Millesimo, Quin-gentésimo Octogésimo octavo. Ernestus mp. Faustas Verantius mp." — (Lt. 1588-4012. sz.)

Magyarra fordítva: „Kassa város okos, körültekintő s nekünk kedves bírájának, esküdtjeinek és többi polgárainak.

Ernő, Isten kegyelméből Ausztria főhercege, Burgundia, Stíria, Carinthia, Carniola hercege stb., Tirol grófja stb.

Okos és körültekintő Kedveseink.

Mintán nagyságos Kolonich Bertalan, aki tekintetes és nagyságos Nogarola grófot, Magyarország részeit kormányzó főkapitányi hivatalában helyettesítette meghalt, helyébe, amíg a császári és királyi legszentebb felség, ami urunk s igen tisztelt testvérünk, a hadügy érdekében a felső részek

kapi-tányának kinevezéséről nem intézkedik, helyettesekül a jeles RonselClandins(Kolozs) tokaji kapitányt és lokachi Prépostváry Bálintot rendelte ki kegyesen, ennélfogva a legszentebb felség nevében és tekintélyével élve, meghagyjuk és parancsoljuk nektek, hogy mindenben, ami a köz javára és hasznára szolgál, az említett Ronsel Claudinsnak és Prépostváry Bálintnak, amíg e hivatalban működnek, ugyanazt a figyelmet, tiszteletet és engedelmességet tanúsítsátok, amelyet azelőtt gróf Nogaro-lával vagy Kolonicchal szemben mutattatok. Teljesítvén ezzel a császári és királyi legszentebb felség és a mi kegyes aka-ratunkat. Kelt Bécsben az Úr ezerötszáznyolcvannyolcadik esztendejében, március 13-ik napján. Ernő mp. Varantius Faustus m. p."

Az okmányban említett Nogarola Ferdinándot, az 1584. március 14-én Sáros várában elhányt s a kassai dóm szt. Kereszt kápolnájában eltemetett Rueber János után 1584-ben nevezte ki Rudolf király főkapitánynak. Roussel Claudius nevét, nagyatyjának Roussel Péternek, a szt.

Mihály kápolna keleti falán lévő (10. sz.) sírkövén olvassuk.

Verancsics Faustus, Rudolf udvari titkára, tanácsosa volt, később csanádi püspök, majd pálos szerzetes lett. Meghalt 1617-ben.

*

Kolonitz Bertalanná síremlékének az a különös saját-sága van, hogy anyagául egy 68 évvel előbb, 1512-ben elhunyt egri kormányzó kanonoknak, Lardus Tádénak a sírkövét használták fel úgy, hogy a régebbi epitáfiumot a hátlapon érintetlenül hagyták. E kettős síremléket úgy illesztették be a szt. Orbán toronyhoz épített fülke falába, hogy mindkét oldala szabad maradt s Lardus Tádé epi-táfiuma a fülke belsejében látható.

18.

Thadeus Lardus de Ferrara síremléke 1512-ből.

A síremlék vízszintes irányban kettéosztott mezejé-nek felső kétharmad részét a címer, az alsó egyharmad részt a felirat foglalja el.

A sisak, sisakdísz és takarók nélküli, kettéosztott címerpajzson kétfarkú ágaskodó oroszlánt látunk, balvállán

nyolcágú csillaggal, a pajzs két felső sarkában egy-egy-hasonló csillaggal. A címerpajzs úgy van ábrázolva, mintha egy szegre akasztott gyűrűre átfűzött szalagon függne. A pajzs körüli mezőt ízlésesen kígyózó vonalú bojtos szalag tölti ki.

Az erős plasztikával faragott emlékmű alsó részén a következő felírást olvassuk:

D, M,

THADEVS LARDVS FE RRARIEN, CVSTOS, C ANONICUS ET, BIS, GV BNATOR, AGRIEN, HAC CVSTODITVR, VRNA, VALE LECTOR, ET, VT

REQVIESCAT, DICAS A. D. MDXJI, X V I I IVLII

Magyarul: „Diis Manibus" = .A megboldogult lel-keknek." „A ferrarai Lardus Tádé egri őrkanonokot és két ízben kormányzót őrzi e sír. Aki ezt olvasod élj bol-dogul és mond, hogy nyugodjék (békében).

Az Úr 1512. esztendejében július 17-én."

A ferrarai származású Lardus Tádé, Mátyás király neje Beatrix unokaöccsének, a gyermekkorában esztergomi érsekké kinevezett Estei Hippolitnak, 1. Herkules Ferrara uralkodó hercege fiának udvarmestere volt. Midőn II.

Ulászló uralkodása alatt 1498-ban Hippolit az esztergomi érsekségről lemondva egri püspökké lett (1498—1520) s királyi engedéllyel Olaszországban tartózkodott, Lardus, mint egri kanonok és püspöki helynök két ízben is kor-mányozta az egyházmegyét, amelyhez akkor Kassa is tartozott. Meghalt 1512-ben. (Nyári, Hyppolit Codex. Szá-zadok, 1872. Egri Schemat. 1845.)

Kassa város titkos levéltára Lardus Tádénak, vagy miként maga nevezi önmagát „Thadeus de Lardis"-nak, egy Budán 1504. november 5-én kelt okmányát őrzi, amelyben ő, mint az egri egyházmegye kormányzója („gubernátor episco-patns Agriensis"), a kassaiak kérelmére, az általuk

megvá-lasztott új plébános beiktatásáról intézkedik. A részben meg-sérült okmány leolvasható szövege szerint Lardns kormányzó hivatkozva arra, hogy még hosszabb ideig kell Bndán ma-radnia, az új plébános pedig ügyei elintézése végett Krakóba kíván utazni, megbízta Achatius kanonokot („Achatius de Ham Ecclesiarum Agriensis et Scepusiensis canonicns") hogy a megüresedett kassai plébániára, a város által megválasztott és prezentált új plébánost kánonilag előírt módon iktassa be.

Ez okmány ép pecsétjén a Lardns síremléken ábrázolt ágas-kodó kétfarkú oroszlán emblémája látható. (C. 46. 708,893,894.)

Achatius kanonok e megbízatásnak szabályszerűen meg-felelt s a beiktatás tényéről 1504. nov. 17-én Kassán hivatalos ok-mányt állított ki. Ebben kijelenti, hogy a Thyre Mihály sza-badon történt lemondása folytán jogilag és tényleg megürese-dett kassai plébániába, a tanács és község mint patrónus által megválasztott és prezentált krakói Ioannes de Frankfordia magistert, a birétnmnak fejére helyezésével és az engedel-mességre, valamint az egyházi javak hűséges gondozására és megőrzésére tett eskü letételével szabályszerűen beiktatta.

E pergamenten kiállított és selyemzsiuóron függő, viaszba nyomott pecséttel ellátott okmányt Kassa város titkos levél-tára őrzi (C. 47. sz.)

A kassai plébániáról lemondott Thyre (Thyr) Mihály Krakóban tanult s ott a szabad művészetek magisteri fokát nyerte el. Kassán előbb hat éven át tanító, majd altarista, 1495-től öt éven át Gönczön lelkész, 1500—1504-ig pedig kassai plébános volt. Javadalmáról 1504-ben lemondott s a szepesmegyei Lechnicen lévő karthauzi kolostorba vonult, ahol 1911—12-ben rendi prior lett. A kassaiakhoz Lechnicről 1504-ben írt terjedelmes búcsúzólevelében nagy hálával emlé-kezik meg arról a sok jótéteményről, amelyben a város lakói, az ő engedelmes hívei őt részesítették. „Wber das alles so hab ich alleczait eyn wolgeíallen gehabt yn dem, was ich euch geroten hab zcw ewerer selen selikait, das yr mir yn dem selbigen des maysten tails alleczaith geharsam sayt gewest . . (Tört. tár, 1889.)

A szt. Orbán harangtorony nyugati, kapubejárati oldala.

Földszintjén délről északfelé: Braun Boldizsár (f 1595), Telekessy Imre (t 1560), Hagerné Althan Julianna (t 1583), Konczik Bálint gyermekei (XVII. sz. eleje).

Hauchord Ultik, Schultz Katalin (f 1623), Huber Katalin (f 1588) és Szegedi István (f 1625) epitáfiuma, egy címeres sírkőtöredék és egy XIV. századbeli sírkő.

3.

Braun Boldizsár síremléke 1595-ből.

Anyaga: vörösmárvány. Méretei: 180X100 cm.

Egykor a dóm északnyugati pillérénél volt a falba illesztve, ma a kampaniléhoz épített délnyugati kamara külső falán látható.

A három egyenlőtlen részre osztott epitáfium felső és alsó mezejét felirat, a középsőt plakettszerű keretbe foglalt kettős címer tölti ki.

A felső felirat latin szövege a következő:

SYMB.

IN MANV DEI SORTES MEAE.

NOBILÍ AC STRENVO DOMINO BALTHASARO A BRAVN ELECTAE REG: MATIS POLONIAE M A X I

MILIANI ARCHIDVCIS AVSTRIAE CONSILIARIO NEC NON INTIMO SEORETARIO ANVM IAM X X X I X AGENTI VI. VERO SEPTEMB: ANNO MDXCV E VIVIS SUBLATO ELISABETHA A BRAVN FAMÍLIA FVERTIN SVO MARITO DILEC TISSIMO SIBI IMMATVRA MORTE EREPTO MOESTIS

SIMA MONVMET HOC ANIMIET AMORIS FLAGRATIS SIMI TESTEM

F. F.

Magyarra fordítva: „Emlékjel. Sorsom Isten kezében vagyon. (Zsolt. 30, 16.)

Nemes és vitézlő Braun Boldizsár úrnak, Miksa lengyel király és ausztriai főherceg tanácsosának és leg-bizalmasabb titkárának, aki már 39 éves korában 1595. év szeptember 6-án Ihúnyt el, a Fuertin családból származó Braun Erzsébet, a korai halál által elragadott igen kedves férjének, kegyelete és lángoló szeretete bizonyságául, emeltette ezt az emléket."

Az alsó feliraton a következő latin distichont olvassuk:

CONSILIA ARCHIDVCIS TACITO COMISSA GEREBAM DVM PRAESES BELLI MAXIMILIANVS ERAT NVNC CINIS HIC IACEO MORTALI LEGEJSOLVTVS NEC MIHI MARS VEL MORS VLLA NOCERE POTEST

P. I. FF.

Magyarul: „Midőn Miksa,hadvezér volt, e főherceg-nek bizalmas terveit hordoztam. Most a halandók törvénye szerint hamuként fekszem itt s nem árthat nekem sem a háború, sem semmiféle halál." — „Készítette P. I."

A két felirat között lévő domborművű kettős címer közül a jobboldalinak vágott pajzsán három haránt pólya és két hatágú csillag van, sisakdísze koronából növő nyitott végű két bivalyszarv között hatágú csillag. A baloldali címer négyeit pajzsán 1, 4 ágaskodó oroszlán, 2,3 vízszintes pójya. A címerek alatt: a halálfej és homokóra, a mulan-dóságnak s az élet gyors lepergésének a szimbólumai.

Braun Boldizsár, miként a feliratból tudjuk, Miksa osztrák főherceg (1558—1618.) bizalmas tanácsosa és titkára volt. Uráról Kassa történelmi évkönyve a következőket jegyzi föl :

„1595. A mint Rudolf, Mátyás főherceget a vezérségtől fölmenté, helyébe Miksa főherceget fővezérévé nevezvén, Básta Györgyöt pedig oldala mellé rendelé. Ezen új vezér Szolnokot ostrom alá vette, de megszállása által mire sem mehetett, elszáll alóla s Kassán seregének téli szállást vőn. Seregének gyalogsága a városban, lovassága pedig a környéken lévő helységekbe beszálásoltatott." (Tutkó, Kassa Évk. 114. 1.)

Miksa főherceg e kassai tartózkodása idején érte Braun Boldizsárt a halál 1595. szept. 6-án.

20.

Thelekessy Imre, I. Ferdinand hadvezérének epitáfiuma 1560-ból.

Anyaga: vörösmárvány. Méretei: 210X109 cm.

A kassai dóm belső faláról került mai helyére, a szt.

Orbán harangtorony délnyugati szögletéhez épített kamara északi hajlásának külső falába.

E hatalmas sírkő felső mezejét, stilizált virágmotívu-mokkal díszített renaissance stílű ív alatt az elhúnyt csa-ládi címere foglalja el, alsó részét pedig a négyszögű keretbe foglalt következő felirat :

INSIGNIA MAGNIFI Cl DOMI EMERICI TELE KESI GENCIVM SACRATISSIMAE ROMANORVM CAESAREAE REGIAE

QVE MAIESTATIS IN PARTIBVS REGNI HVNGARIAE SVPE RIORIB9 EXISTECIV AC ClVI TATIS CASSOVESIS SVPREMI CAPITANEI OBYT ANO AETATIS SVAE LII DIE X X X MAY MDLX

Magyarra fordítva : „Nagyságos Telekesi Imre úrnak, a római császári és királyi szent felség Magyarország felső részein létező népei és Kassa város főkapitányának címeres emléke. Meghalt életének 52-ik évében 1560.

május 30-án."

A családi címerből a sírkövön ma csupán a sisak oroszlándísze vehető ki. A címer teljes leírását Csergheő Géza az Archeológiai Értesítő 1887. évfolyamában a követ-kezőkép adja: „A pajzs 1, 4 mezejében elől egy félsas, hátul két pólya; a 2, 3 mezőben kettős farkú oroszlán előlábaiban egy török fejet tartva, sisakdísze a pajzs oroszlánja növekedőn." (Arch. Ért. 1887. 336 1.)

Debrethei Thelekessy Imre ősrégi nemesi csa-ládból Zalában született. Még ifjúkorában katonai pályára lépett, II. Lajos harcaiban vitézül hadakozott s a mohácsi csatában, mint Paxi Balázs győri püspök huszárja kitüntette magát. A mohácsi vész után beállott trónvillongásokban I.

Ferdinánd pártján küzdött és hűségesen kitartott mellette egész haláláig. 1549-ben Veszprém, 1555-ben Léva vára kapi-tánya lett. Az 1557—58. hadjáratban elfoglalta Kassát, Zemp-lént, Sárospatakot s érdemeiért I. Ferdinánd 1558-ban, Pucheim távozása után, kassai országos főkapitánnyá nevezte ki. Vitéz-ségéért Lednic és Zetény várát kapta jutalmul. A Sajómenti Kaza községnél, 1558. október 13-án, fényes győzelmet aratott Welitzan füleki bég serege fölött. Hadviselésében Kassa kato-nával, pénzzel és élelmiszerekkel támogatta őt. Meghalt Kassán 1560. máj. 30-án s a szt. Erzsébet dóm hajójában lévő krip-tába temették el. Utódja a kassai főkapitányságban

Macze-doniay Péter s ennek még 1560-ban bekövetkezett halála ntán pedig sógora, csömöri Zay Ferenc lett.

Thelekessy Imre sírja fölé Ferdinand király vörösmár-vány síremléket állíttatott, melynek feliratában a következő-kép jellemezte hő hadvezérét :

„Nihil unquam ab eo vei errore, vei timiditate, vei negligentia commissum fuisse, quod praeclare gestis vei levis-simam aspergeret labem."

Magyarul: „Soha, sem tévedésből, sem félénkségből, sem hanyagságból nem követett el olyasmit, ami legkisebb szeny-nyet is vethetne kiváló tetteire." (Tutkó, Kassa Évk. 108. 1.)

Thelekessy Imre kevéssel halála előtt megíratta Kassán a végrendeletét. Végakaratával ősi javait elszegényedett roko-naira hagyta. Vitézségével szerzett jószágait s értéktárgyait második feleségére Garay Bánffy Katalinra és első felesé-gétől származott két gyermekére, Katalin leányára, aki Gre-goróczy Vince győri kapitány felesége volt és István fiára hagyományozta.

Terjedelmes testamentumában a legapróbb részletes-séggel rendelkezik javairól, Lednicz váráról, pénzéről, sok mindenféle ékszeréről, arany-ezüst edényeiről, ruháiról és fegyvereiről. Végül felesége és gyermekei számára tútorokról és végrendeleti végrehajtókról is gondoskodik a következőkép:

„Miérthogy ez miólta az emberséget megismértem, az én kegyelmes uramot Ferdinandus királyt és római császárt nagy híven és az én tehetségem szerént jámborul szolgáltam, Isten szerént és az ország törvénye szerént is minden árváknak és özvegyeknek király ő felsége fó tutora: azért én is min-deneknek előtte hagyom az én feleségemnek, gyermekimnek főtntorának az én kegyelmes uramot Ferdinandus császárt, könyörgök ő felségének mint kegyelmes uramnak, hogy holtom után is az én szegény árváimnak, az Úristent megtekéntvén, legyen tutora és oltalmazza üket és az én testamentomomat.

Továbbá hagyom másik tutorrá és főtestamentomossá Nádasdy Tamás uramot ő nsgát, az országnak fű nádor-ispánnyát. Item hagyom harmadik főtestamentomosnak Perényi Gabriel uramot, Uyvár megyének örök főispánnyát; item negyediknek hagyom Zay Ferencz uramot, császár ő felsége

komáromi naszádos főkapitányát és tanácsát. Továbbá hagyom executoroknak, az én testamentomom megtartóinak Forgács Simont, eszényi Chapy Ferencet, Paczórh Jánost, Vékey Ferenczet és Jakosych Ferencet, Kereszthes Jánost és Raadóczy Gyárfás deákot." (Tört. Tár. 1891.)

Thelekessy Imrére vonatkozóan a Kassa-városi levél-tárban: 1557-ből 5 db., 1558-ból 5 db., 1559-ből 15 db. és 1560-ból egy okmányt találunk.

21.

Hagerné szül. Althan Julianna síremléke 1583-ból.

A dóm délkeleti oldalhajójában, az épület-állványok felállítása alkalmával találták 1884-ben. — Sárgás-szürke besztercebányai homokkőből való. Nagysága: 175X85 cm.

A két egyenlőtlen részre osztott síremlék felső részén renaissance tekercs-díszítésű cartoucheban a következő német emléksorokat olvassuk :

HIE. LIGT. BEGRABEN F R 4 V E IVLIANNA. HAGERIN GEBORNE

FREIN VON ALTHAN VON DER GOLTBURG ZUM EISTEDTEN IST IN GOTT SELLIG GESTOR

BEN DEN 22 TAG OCTOBRIS ANNO 1583

Magyarra fordítva : „Itt nyugszik eltemetve Hager Julianna asszony, születelt Althan-Eistedten bárónő. Isten-ben jámborul elhunyt 1583. év október 22-én."

A sírkő alsó részén ívelt keretben kettős pajzsú címer van. A jobboldali pajzson a férj négyeit címere, a bal-oldali az elhunyt családi címere, pólyáján „A" betűvel, amely a sisakdíszül szolgáló szárnyon is ismétlődik.

Az 1749«ben Baselben megjelent Beck-Burtorff Histo-risches Lexicon a Hager családról a következőket írja. „Hager, eine von den vornehmsten und ältesten Freyherrlichen Fami-lien in Oesterreich, allwo sie die Herrschafft Alensteig oder Alteinsteig besitzen, und sich davon genannet." — Az Althan