:
/ .
A M . K I R .
M E T E O B O L O G IA I É S F Ö L D M Á G N E S S É G I O R S Z Á G O S IN T É Z E T
HIVATALOS KIADVÁNYAI 1900 II KÖTET.
VÍAÜY. a k a d é m i a; ) K Y \ r T Í T
\R A }
F e l h ő m e g f i g y e l é s e k O -G yallán 1898-ban,
f e l d o l g o z t a :
K A R V Á Z Y Z S I G M O N D
íi m. kir. orsz. m eteorologiai in té z e t II. oszt. aasistense.
12 graphikonnal és 8 fónynyomatú táblával.
MA.ÜY; A K A D É M IA :
KÖNYVTARA. I
Publicationen der kön. ung. R eich san stalt für M eteorologie und Erdm agnetism us
1900. BAND II
\ b e a r l > e i t e t v o n
S I U M 1 L Y I ) v o n K A R V Á Z Y
A ssiste n t II. 01. der kgl. u n g . m eteor, H eiclisaustalt.
mit 12 graphischen Abbildungen und 8 Lichtdrucktafeln.
B U D A P E S T , 1900.
I I E I S L E R J. KÓ- és K Ö N Y V N Y O M D Á J A II kér., V á r k e r t - r a k p a r t 1.
A,.-. -
■
.
M E T E O R O L O G IA I É S F Ö L D M Á G N E S S É G I O R S Z Á G O S IN T É Z E T
HIVATALOS KIADVÁNYAI 1900 II. KÖTET.
f e l d o l g o z t a :
KAKYÁZY ZSIGMOND
a m. kir. őrs/,, m eteorologiai in tézet II. oszt. assistense.
12 graphikonnal és 8 fénynyomatú táblával.
Publicationen der kön., ung. R eich sanstalt fü r M eteorologie und Erdm agnetism us
1900 BAND II
WolkenbeobachtiiDgen in Ó-Gyalla im Jahre 1898.
b e a r b e i t e t v o n
S I G M U N D v o n K A R V Á Z Y
A ssiste n t II. 01. der kgl. u n g . m eteor. R eichsanstalt,
mit 12 graphischen Abbildungen und 8 Lichtdrucktafeln.
B U D A P E S T , 1900.
H E I S L E R J. KÓ- és K Ö N Y V N Y O M D A . ! A II kér., V á r k e r t - r a k p a r t 1.
M A O Y . a k a d é m i a;
KÖNYVTÁRA ■ ■ ■ - ■ ■ ■ — ~
---M A G Y . A K A D É M IA K Ö 'N Y V T A R A !
A felhőkről és azok megfigyeléséről Ó-Gyallán.
T a g a d h atatlan , ho g y a m eteorológiai elem ek k ö zö tt n á lu n k a felhőzetnek m egfigyelése áll az utolsó helyen. Az O bservatorium évkönyvei ta n ú sítjá k , hogy a felhőzet m egfigyeléséről a m inden com m entár n élküli nyers szám adatok a nag y ság ró l, (a felhőzet
„ fo k á ró l“), s legfeljebb szórványos huzam irán y o k feljegyzései ad n a k csak szám ot.
M ia la tt a barom eter, therm o m e ter, hygrom eter, csapadék, szól és egyéb elem ek v á lto zásait re g istrá ló m ű s z e re k jegyzik, s a s z o lg á lta to tt re g is te re k a tu d o m án y kényes ig én y e in ek m egfelelően sokoldalulag és p o n to san feld o lg o zh ato k és fel is dolgoztatnak, a felhőm egfigyelés m é g m indig a kezdetbeli állap o táb an sínylődik, s nem tu d o tt a n a p o n k in t 3-szor tö rté n ő term in leo lv asásn ál gyakoribb te rm in u sra verg ő d n i, és m ég az ily a d ato k is eg y én iség tő l függő, b ecsü lt adatok. E g y ed ü li m űszer, m ely ez irányban a re g i
strá ló sz e re p é t volna hivatva játsz an i, az u. n. nap - fén y au to g rap h , csakhogy az baj, hogy felhő re g is trá - lónak, ú g y am in t van, m agában véve é p p en ség g el nem h aszn á lh ató .
É s ilyenform án be kell érn i a m eglevő hiányos a d a to k k a l s akinek szüksége v a n ilyenek feld o lg o zására, a n n a k le kell szám olnia avval a körülm énnyel, hogy jo b b h ijjá n a rossz is jó.
1897. őszén a m eteorológiai in té z e t ig azg ató ság a a felhőzet m egfigyelésével b íz o tt meg.
A m in t p e d ig a p ro g ram m o m m eg állap ításáv al fel a k a rta m a m egfigyeléseket venni, k é t dologgal jö tte m a priori tis z tá b a ; tu d n iilik , hogy sem fokot
becsülni sem alak o t m in ő síte n i nem tudok.
A m inek o k át én abban k erestem es ta lá lta m meg, ho g y m inden m egfigyelő teljesen önkényesen j á r el, ami valószínűleg a z ért van igy, m ivel az ú t
m u tatások, elnevezések és m ódszerek sokfélesége, de am ellett tö k életlen ség e vagy a rra u ta lja az em bert, hogy a sokból egyet kiválasszon, vagy, ho g y m inde- n ikből v á lo g a tv a önkényes m egállapodásokra tá m a sz kodjék.
Az v ig a sz ta lt kiilöm ben h o g y e h ib áb an nem egyedül szenvedek, m e rt hiszen az ógyallai három o b se rv áto r észlései k ö z ö tt á lta lá b a n több fokra m enő e lté ré s m utatkozik, de e m ia tt senki m eg sem ró h a tó , éppen a r r a való te k in te tte l, hogy a felhőzet m egfigyelésére senki sem fe k te t súlyt, ső t e m ellő
z ö tt elem fe ljeg y zésére észlelő k ö n yvünkben és ive
inkben hely sincs — (77 n ég y szö g m illim éter szol
gálja az alak- és huzam -ot), eg y éb k én t m eg a
Über Wolken und deren Beobachtung in Ö-Gyalla.
E s is t zweifellos, dass bei u n s die B eobachtung der B e w ö lk u n g u n te r allen m eteorologischen E lem en
te n den letz te n P la tz ein n im m t. D ie Ja h rb ü c h e r des O bservatorium s bezeugen, dass sich die W olkenbe
o b ach tu n g e n blos a u f die G rösse (den G rad) der B e
w ölkung u n d a u f die A u fzeich n u n g einiger Z u g sric h tu n g e n beschränken.
W äh ren d m an die V erän d eru n g en des L u ft
drucks. d er T e m p e ra tu r, L u ftfeu ch tig k eit, des W indes und an d erer E lem en te m it H ilfe von R e g is trira p - p a ra te n e r h ä lt und b e m ü h t ist die A u to g ram m e m e h r
fach und den A n fo rd e ru n g en d e r W issen sch aft e n t
sprechend g en au zu bearbeiten, befindet sich die W olk en b eo b ach tu n g noch in einem p rim itiv en Z ustand, m an b e g n ü g t sich lediglich m it einer tä g lic h drei
m aligen, selten h ä u fig e m , rohen A bschätzung, die noch dazu individuell n ic h t u n a b h ä n g ig ist. D er ein zig e A pparat, d er b eru fen w äre die S telle eines R e g is
t r a to r s auszufüllen, w äre der S o n n en sch ein au to g rap h , n u r ist derselbe leider in seiner g e g e n w ä rtig e n F o rm als eine w eite A n n äh eru n g des Zieles zu b e tra c h te n .
M an m uss sich daher m it lückenhaften D aten b eg n ü g en u n d w er m eh r b ra u ch t, m uss m angels eines
„ B e sse rn “ auch m it dem „ S c h le c h te n “ fü rlieb nehm en A ls ich von der D irectio n des M eteorologischen I n s titu ts im H e rb s te 1897 m it der B eo b ach tu n g von W olken b e tra u t wurde, und a n die Z u sa m m en stellu n g m eines P ro g ram m s sch ritt, w urden m ir zwei D inge k lar : dass ich eig en tlich w eder die W olkenform g en au b e stim m e n kann, noch im stande bin den G rad abzuschätzen.
D ie U rsach e hievon glaube ich d a rin zu finden, dass in A n b e tra c h t der U nvollkom m enheit und M annig
fa ltig k e it der B enennungen, B esch reib u n g en und M ethoden, die B eobachter zu m eist ih re r eigenen W ill
k ü r ü b erlassen sind und sich daher, ih r V o rg an g au f w illkürliche. A nn ah m en stü tz t.
Z u m einem T r o s t b in .nicht ich allein diesem F ehler verfallen, sondern auch m eine ä n d e rn 3 B eo- bachtercollegen leiden d aru n ter. Das will übrig en s kein V orw urf sein, denn au f W o lk en b eo b ach tu n g w ird allgem ein w enig G ew icht gelegt, in den B eo b ach tu n g s
jo u rn a le n ist nicht einm al g e n ü g en d R aum d afü r vorhanden u n d in den A nnalen u n d ähnlichen B u lletin s g elan g en ausser dem G rad der B ew ölkung andere A uf
zeichnungen ü b e rh a u p t n ic h t zu r V eröffentlichung.
4
b ulletinekbe és évkönyvekbe a „ fo k “ -on kivíil a többi elem úgy sem j u t bele.
Ily k ö rü lm én y ek k ö z t v e tte m íel a m egfigye
lések fonalát, s k én y te len v oltam m agam is m inden kieleg itő u ta sítá s nélk ü l te lje se n önkényesen m eg á lla p íto tt elveket állíta n i alapul m agam nak.
E lső sorban pro g ram m o m a következő v o lt:
1. a fe lh ő zetn e k g y ak o ri term in u so k b a n való észlelete.
2. egy felh ő reg istráló n ak leg alá b b m egköze
lítése.
3. a p h o to g ra p h ia i m ódszereknek lehető érték esí
tése k iv áltk ép a felhőtypusok tan u lm án y o z ására.
4. m ag asság m é ré s p h o to th eo d o lito k k al.
Szükségesnek ta rto m m ár m o st első so rb an közölni azon önkényes m eg állap o d áso k at, m elyeket fel k e lle tt vennem e p ro g ra m m e g y ö n te tő v é g re h a jt- h a tá sa ezélj ából.
L ássuk első sorban, ho g y an le h et a felhőzet fo k á t (k ite rje d é sé n ek n a g y sá g á t) m érn i, illetve becsülni.
Legközelebb á lln a azon gondolat, h o g y az ily m érés alkalm ával a létező felhőzet v a l ó d i k ite rje d é sé t m érjü k , vagyis a m é ré s t olyform án eszközöljük, h o g y nem az é g b o lto t o sz tju k 10 részre, m eg álla
p íta n i igyekezvén, hogy hány ily tized ré s z t b o rit be a felhőalap, h an em a h e ly e tt, ho g y a véges tá v o ls á g b an levő fe lh ő z ete t az é g g ö m b jére pro jieiálju k , a felhők á lta l valóban b e fe d e tt g ö m b h é jat, göm bszeletet m érjük.
N ém i m eg fo n to lás u tán az ily m ó d sz e rt el kell v etn ü n k .
E lőször is — a m i u g y an a kisebb ok — azért, m e rt a v e títé s szü k ség esség e i t t is felm erül.
U g y an is a felhőalakok igen külöm bözö m agas
ságokban fo rd u ln a k elő és ennélfogva kiilöm böző n ag y ság ú horizonhoz fognak ta rto z n i, vagyis a felhő
zet foka egyszerűen fü g g v é n y e lesz a felhő m ag as
ságának, am ely avval m in d e n k o r változik, m e rt hisz k ö n n y ű belátn i azt, ho g y egy /' n é g y sz ö g k ilo m é te r k ite rjed é sű felhőfolt sokkal nagyobbnak fo g látszan i m in t 2h, 31i, . . . n h m agasságban.
H a te h á t nem a k a rju k a m é ré s t avval coinpli- h o g y előbb a m a g a ssá g o t m é rjü k m eg, mi sokszor nem is lehető, fel kell venni egy bizonyos m a g a ssá g o t, m in t közép- m a g a sság o t, am elyekre a m é ré sk o r az Összes felhőalakok m a g a ssá g á t red u cálju k .
H a azonban e m a g a ssá g o t oly szám n ak vá
la sz tju k , am ely akárm elyik felhőform a m a g a sság án ak m egfelel, vagyis nem ig e n nagy, hanem ésszerűen van m eg v álasztv a, a z t fo g ju k talá ln i, h o g y a m érés kivi
h etetlen.
L ássuk ezt egy példával m eg v ilág ítv a. H a a m é rté k eg y sé g e t úgy n y erjü k , h o g y a felhőalapok á lta l k é p e z e tt göm bszeletet leg n ag y o b b körökkel 5 ré sz re o sztju k és az így n y e r t te rü le te k e t egy h o ri
zo n tális körrel felezvén a g ö m b szeletet 10 részre rek e sz tjü k , (m in t ezt szokás), ú g y a felh ő zet m in d en eloszlásában alkalm asan h a sz n á lh a tó m érő — ren d sz e rt nyerünk.
P é ld a k é p p e n vegyük a következő e s e te t;
M ikor 5 a felh ő zet foka a 10-es ren d szerű scala sz erin t, h o riz o n tá lis b o ru lás e s e té n ? ...
irhirr Upiísdrufii usgrrnrrrfum h m ag asság b an
cálni, üogy
U n te r solchen U m stän d en u n te rn a h m ich meine A ufgabe und w ar gezw ungen m angels einer b efrie
digenden A n le itu n g m ir die G ru n d sätze fü r m ein A rb e itsp ro g ra m m zu rech t zulegen. D asselbe gliederte sich in folgende P u n k t e :
a) B e o b a c h tu n g der W olken zu m ö g lich st h ä u figen T erm inen,
b) A n n ä h e ru n g eines A p p a ra te s z u r R e g is triru n g der W olken,
c) V e rw e rth u n g der p h o to g ra p h isc h e n M ethoden zum S tu d iu m der W o lk en ty p en ,
d) H ö h en b estim m u n g en m it dem P h o to th e o - dolith.
B ehufs ein h eitlich er A u sfü h ru u g m eines P ro g ram m es sah ich mich g e n ö th ig t die P rin c ip ie n meines V o rg an g es selbst w illk ü rlich zu bestim m en.
W enden w ir uns in e rste r R eihe d er F ra g e zu, wie k ann m an den G rad der B ew ölkung (G rösse der A u sd eh n u n g ) m essen beziehungsw eise schätzen ?
Z u n ä c h st lie g t n u n d er Gedanke, dass m an die w i r k l i c h e A u sd eh n u n g des jew eiligen Gewölkes messe. A n s ta tt das H im m elsgew ölbe in 10 T heile zu theilen und zu b estim m en, wie viel Z eh n tel davon W olken bedecken, m ü sste m an die in endlicher E n t
fern u n g befindlichen W olken a u f die H im m elskugel
; p ro jiciren und sodann die F lä c h e n a u sd e h n u n g des m it W olken bedeckten K ugelsegm ents m essen.
N a c h e in ig e r Ü b erleg u n g m uss m an jedoch diese M ethode verw erfen. E rs te n s darum — und dies w äre der m inder w ich tig e G rund — weil die N o th w en - dig k eit der P ro je k tio n au ftau ch t.
B ekanntlich kom m en verschiedene W olkenform en in verschiedener H öhe vor, daher gehören sie auch n ich t zu einem H o riz o n t des gleichen Um fanges.
V ielm ehr ist der G rad der B ew ölkung eine F u n c tio n der W o lkenhöhe, denn es ist klar, dass ein W olken-
; gebilde von der A usdehnung von f k m 2 in d er H öhe h viel g rö sser erscheint, als in d e r h ö h e v o n 21i.
j :Sh . . . nh.
W e n n w ir also die F lä c h en m essu n g n ich t der
a r t com pliciren wollen, dass ih r e rs t eine H ö h e n m essung vorangehe, wo le tz te re ü b e rh a u p t m anchm al unm öglich au szu fü h ren ist, w ären w ir g ezw u n g en eine gew isse H öhe als ü u rc h sc h n ittsh ö b e anzunehm en, a u f welche w ir sodann die H ö h e säm m tlich e r W olkenfor
m en reduciren.
G esetzt, dass w ir diese H öhe d e ra rtig wählen, dass sie allen W olkenform en am b esten e n tsp ric h t, selbst dann finden wir, dass dieser V o rg an g zwecklos ist. B eleuchten w ir das m it einem Beispiel.
W enn m an die von d e n G rundflächen des Gewölks g e b ild e te n K ugelsegm ente m it H ilfe von g rö ssten K reisbögen in 5 Theile th e ilt und die so gew onnenen F lä c h e n m it H o riz o n talk reisen h a lb irt, w odurch m an 10 T heile e rh ä lt, so schafft m an sich fü r jed e V er- th e ilu n g ein geeignetes M essungsystem . N ehm en w ir an, es w äre der B ew ölkungsgrad 5 nach der zehn
th e ilig e n Skala, im Falle ein er B edeckung im H orizont.
- Ő llo iilíV W SI,tlj»llWÚJ,Wi>WÍrMl<iUlsSÍ>iOÍlk VMóífcMwifft#«»
r w g s t e n w i f l >|<jiw v Y ifötfnzfrMw-ifcn ^ 1 itiehe,' ildefl.tio humogwAu s ^ tfiu d dtwtmi vNuliembär«
ti 1 )i befi i yHorizotoit iHMvltten JBunklbeta g l o i c b t j f c ü
K é rd é s te h á t, m ily szög a la tt kell lá tn u n k e felhö- sávot akkor, h a a lá th a tó ég b o lto n azon göm b szelet felületének felét fedi, m ely a felhő m agasságának m egfelel, h a például a felhő m ag asság a 2 kilom éter, és ha a zóna kisebbik s u g a rá t a 1-el je le ljü k és m -m el a zóna m a g a ssá g á t, a-val pedig a felhősáv
tá v o lá t az észlelőtől, a k k o r : hol R a föld su g ara,
E s is t n u n also die F rage, u n te r w elchem W inkel sehen w ir den W olkenstreifen, w enn derselbe au f dem s ic h t
baren H im m elsgew ölbe die H ä lfte der A u sd eh n u n gO O d esjenigen K u gelsegm ents ausm acht, welches der W olkenhöhe e n tsp ric h t. E s w äre die W o lk en h ö h e 2 km., der klein ere R ad iu s der Zone a l die H öhe der Z one m die E n tfe rn u n g des W olkenrandes vom Be
obach ter a so erg ib t s i c h :
(R -J-h) sin ,j wo R der R ad iu s der E rd e ist.
"i cos «
111 a s i n a
M in thogy jelen esetü n k b en a g öm bsüveg felülete:
F, = 2 n h (R -{- li) és a göm bzóna ps F 2 =■ 2 7i, m (R —j- h) k ö nnyű b elátn i, hogy a göm bzóna ak k o r lesz az egész göm bsüveg felével egyenlő, h a m es így
N achdem in diesem Falle d er F läc h e n in h a lt des K u g e lse g m e n ts:
F j = 2 ti h (R -j- h) u n d die M antelfläche der K ugelzone,
F 2 = 2 j i m (R -j- h)j is t leich t einzusehen, dass die K ugelzone gleich ist m it d e r H älfte des ganzen K u g e lse g m e n ts w en n m = sodann
a ^ 4- m2 ( R -J- h ) 2 ( R - j - i i i ) ' 2 sin« ' = -m alsoa
vagyis sin « -
2 /h
-daher *)
és a z é rt i t t a = 0° 30' 2 8 ';'2 v a g y i s i l y s z ö g a l a t t I á t , s z i k e g y
2 k ilo m eter m a g a s f e 1 h ő s á v a h o r i z o n o n , h a a f e l h ő z e t f e l é t t e s z i k i.
É s ez a szög m ég ak k o r sem tesz tö b b et m ásfél foknál, h a a felhőzet középm agasssígát 15 k ilo m éterre v e ssz ü k !
A nélkül, ho g y te k in tetb e vennénk, ho g y a h o ri- zon fe le tti utolsó tized zóna m ag asság a csak m ásod
p e re te k e t tesz ki, be kell lá tn u n k , hogy a felh ő k iter
jed és absolut, v a 1 ó d i n a g y sá g á t becsülni nem lehet, nincs értelm e.
É p p ezen o k n á l fogva m agam nak alapúi a k ö v et
kező — előbb m á su tt e m líte tt felfo g ást fogadtam e l : a felh ő zetet a végtelen távolban levő éggöm bre vetítem , vagyis az é g g ö m b ö t 10 részre osztom és a m érés fe la d a ta m egállapítani, hogy e félgöm bnek hány tized ré sz é t b o rítja a felhőzet.
Az o sz tá st pedig az előző m ódon eszközölve a h o riz o n tá lisa n felező k ö r a horizon le le tt 30" m ag a
san foglal helyet.
E zen esptben a m érték k étféle egysége a zenit körüli b o ru lá s e se té n oly göm bhárom szög, m elynek a lap ja egy kb. 70° látószögit, m ag asság a pedig egy 60° látszö ü körív, h orizontális borulás esetén pedig
*) lásd 1 ábra.
U n t e r d i e s e m W i n k e l e r s c h e i n t e i n 2 km. h o h e r W o l k e n s t r e i f a m H o r i z o n t , w e n n e r d i e H ä l f t e d e r B e w ö l k u n g a u s m acht.
D er W inkel a ü b e rste ig t auch in dem F alle n ich t P / 2 G rade, w enn w ir als m ittlere W olkenhöhe 15 km. annehm en.
W e n n w ir auch nifcht in B e tra c h t nehm en, dass die H öbe der letzten Z elm telzone ü b e r dem H o rizo n t n u r Secunden b e trä g t, so is t doch begreiflich, d ass m an die w i r k l i c h e W olk en au sd eh u n g n ic h t schätzen j k an n u n d dass dies auch w enig Sinn h at.
D arum a d o p tirte ich folgende b ereits frü h er e rw ä h n te A u ffassu n g : die B ew ölkung p ro jicire ich a u f das in u n endlicher F e rn e ged ach te H im m elgew ölbe, wobei m an sich die H im m elskugel in 10 Theile g e th e ilt d e n k t; es w äre nun A ufg ab e der M essung zu be
stim m en, wie viele Z e h n te l davon bedeckt sind.
Die T h eilu n g geschieht in der frü h e r a n g eg e
benen W eise, wobei der h o rizo n tale h alb iren d e .Kreis in d er H öhe von 30° üb er den H o riz o n t angenom m en wird.
In dem F a lle e rg ib t sich als M aasseinheit fürB ew öl- k u n g im Z e n ith ein sp h ärisch es D reieck, dessen B asis ein u n te r dem G esichtsw inkel von 70° und dessen H öhe einer u n te r dem von 60" erscheinender Bogen ist, fü r B ew ölkung im H orizont ein solches T rap ez,
*) S i e h e F i g u r i.
6
oly tra p é z , m elynek p a ra lle l oldalai kb. 70° látószögü körivek, m ag asság a p e d ig látszó 30°.
M eg fig y elések n él e g y éb k én t sok m ellék k ö rü l
m ényre is te k in te tte l kell lennünk.
A h o rizo n , m ely egy sík v idéken az észlelő m egfigyelése a lá esik igen n a g y és ig y valam ely észlelő oly felh ő ze tet is belevon észleletei körébe, m ely a külöm böző felhőm agasságok s z e rin t tő le 4 0 — 400 k ilo m é te rn y i tá v o l van.*)
M ár pedig ba figyelem be vesszük, h o g y pl. egy 800 m é te r m a g asan úszó felhőtöm eg h y p o th etice 200 k ilo m é te rre ellátszik, de akkor 100 k ilo m étern y ire bizonnyal m á r m égis figyelhető, a k k o r té n y az, h o g y - so k esetb en O-G yalla felhőzetébe bele ta rto z ik B u d a
p e sté i s !
De ily m esszire sem^ kell m enni. O -G yalláról K o m á ro m (18 km ) vagy É rs e k ú jv á r (15 k m ) felhő
zete ig en jó l észlelhető.
G y a k ra n m egfig y elh ettem , hogy például m ig O -Gyallán csak felhős idő volt, K om árom ban e s e tt az eső, (vagy fo rd ítv a).
V iszo n t g y ak ran ta p a sz ta lta m k irándulásaim , vagy kocsin utazáso m alkalm ával, ho g y 10— 15 km nyi u tó n a felhőzet képe k ev e se t változik, k iv á lt nyáron, íigyannyira, ho g y ek k o ra k ö rn y ék felhőzete n y á ri időben a c u m u lu stó l felfelé m enő alakok ese té n közel azonos.
M inden ese tre érdem es te h á t nem csak a zen it k ö rü li felhőzetre fe k te tn i a súlyt, hanem a m eg
figyelés k ö réb e belevonni a felh ő zet eloszlásának fe l
je g y z é sé n é l a h o rizo n m e n ti felh ő zetet is.
É p p en úgy, m in t a fokbecslésnél, a z a l a k o k mi n ő s i t é s é n é 1 is önk én y es m egállapodásokból in d u ltam ki.
A ren d elk ezésre álló k közül a következő auc- to ro k a t v ettem figyelm be:
H ow ard, Poey, H ildebrandsson és Ley.
E m űvekben a felhőalakok következő elnevezé
s e it találjuk.
dessen p arallele Seiten K reisb ö g en von 70° sind, dessen H öhe ein solcher von 30° ist.
Bei B eobachtungen sind ü b rig en s auch m ehrere N eb e n u m stän d e in E rw ä g u n g zu ziehen. N achdem der H o riz o n t j e nach der L age des B eobachtungsor- te s versch ied en g ro ss ist, so z ie h t der B eobachter auch solche W o lk en in seinen B eo b ach tu n g sk reis, die nach ih re r verschiedenen H öhe 40 400 km . en tfern t sind.*)
N ach u n se rer A nnahm e ist ein G ew ölk, dessen H öhe 3000 m. b e trä g t, a u f eine E n tf e rn u n g von 200 km. sich tb ar, in d er E n tfe r n u n g von 100 km.
w ird es gew iss schon in die B eo b ach tu n g einbezogen, daher in die B e o b ach tu n g sp h äre von O-G yalla in vielen F ä lle n auch B u d ap est g eh ö rt. Die B ew ölkung des n äh erlieg en d en K om árom u n d É rse k ú jv á r (erste- res in 18, le tz te re s in 15 Inn. E n tfe rn u n g ) is t ganz, g u t zu e n tn e h m e n ; ich habe zum Beispiel oft b em erkt, dass in O -G y a lla d er H im m el blos bedeckt ist, w äh ren d es in K om árom re g n e t (oder u m g ek eh rt). W ie d er in ä n d e rn F ä lle n b em erk te ich, dass das W olken ■ bild sich a u f 1 0 — 15 km . D istanz k au m än d erte, dasp also besonders im Som m er das B ild bei W o lk en von C um ulus au fw ärts in e in e r g rö ssern U m gebung d a s selbe ist.
A us dem G anzen k ann m an ersehen, dass m an g u t th u t, w enn, m a n au sser der B ew ölkung im Z e n ith auch a u f diejenige lä n g s des H o riz o n t bei den A uf
zeich n u n g en einiges A ugenm erk richtet.
E benso wie bei der S ch ätzu n g des B ew ölkungs
g rad es m u sste ich m ir auch bei der C lassificirung der W olkenform en gew isse w illk ü rlich e A nn ah m en zu G ru n d e legen. H iebei lie g e n die A rbeiten folgender A u to ren v o r : H ow ard, Poey, H ild eb ran d sso n und Ley, bei denen w ir die nachstehenden B en en n u n g en finden.
H o w a rd Poey H ildebrandsson
C irrus C irru s Cirrus S tra to -c irru s (Halo)
T ra c to -c irru s G lobo-cirrus
Cum ulus C u m u lo -S tratu s
Cum ulus C u m u lo -S tra iu s S tra tu s S tra to cum ulus
S tra tu s P alliu m C irro cum ulus Ni mbus
C irro cum ulus C irro -s tra tu s
C irro-cum ulus P a llio -c irru s .
Cumulo cirrus (alto cum ulus) C uniulo-niiubus C u m u lo s-stratu s P allio-cum ulus
Globo-cum ulus
C irro stra tu s F racto -cu m u lu s
N im bus, vel )
C um ulo cirro s tr a tu s ( N im bus
F ra c to cum ulus
*) J e g y z e t K i s z á m í t v a a a z o n r n a g y s á g ú , s u g a r a t , mel y h o r i z o n s u g a r a , a k ö v e t k e z ő ért e
lem :
m e l y é r t é k e k e g y b e n m u t a t j á k me l y be n a h m a g a s s á g ú fel hő a
. k ü l ö mb ö z ő h m a g a s s á g r a a h m a g a s s á g n a k megf el el ő k e k e t k a p j u k :
h a h
O'l 1-0 2-0 3-0 4-0 5-0 6-0 7-0
8-0
5-0 10-0 Wenn h
*) Wenn ma n f ür v er s c hi e d e n e h Höhen j e n e R a d i e n I U') berec hnet , w e l c he z u d e m Hor i z ont der betreffenden Hö he n I gehören, e r h ä l t ma n f ol gende Gr ös s e n :
u g y r = km.
— — :iii - - - 113
— — — 16 0
— — — 200
— — — 226 - — — 252 - — - 2 7 7 - — — 299 - - — 3 1 9 _ _ _ 389 - — — : 5 7
Km. i st r Km.
m e k k o r a a z on r t á v o l s á g , | Di ese Grössen geben j e n e En t f e r n u n g r. a u t w e l c he eins ho r i z o n on é s z r e v e h e t ő l e s z . . ) W o l k e i n der Hö he h am Ho r i z o nt s i c h t b a r ist.
7
C irrus C irro filum Cirro velum C irro m acula
L e y : S tra tu s m aoulosus S tra tu s q uietus S tra tu s castellatu s
S tra tu s p raecip itan s S tra tu s lenticularis uebula
n eb u la pu lv erea nebula stillans
nim bus
nim bus nivosus nim bus g ran d in eu s
C um ulus C um ulo-nim bus
C um ulo-nim bus m am m atu s C u m ulo-rudim entum C um ulo-nim bus uivosus
C um ulo-nim bus g ra n d in eu s
nubes inform is
Á ttek in tv e az egyes elnevezéseket és az azok
n ak m egfelelő a la k o k a t, e g y ik elnevezés m ia tt á ltalá
nosan bizonyos k ö v etk e zetlen ség et fo g u n k ta lálh atn i.
E z elnevezés a s t r a t u s , m elynek k é té rte lm ű alkal
m azása ad ja a k é té rte lm ű sé g re az okot.
T u lajdonképen s tra tu s an n y it je len ten e, m in t s á v ; (latin strio , striare-b ó l) synonim je le n té se a í-éteg és innen v an az a k é tértelm ű ség , hogy fo rm a ila g egyik elnevezésben a stra tu ssa l a felhő- sá v o z o ttsá g á t jellem zik, úgy m in t a stra tu s, stra to cum ulus, cum ulo s tra tu s , s tra tu s quietus, s tra tu s niacu- losus, s tra tu s castellatus, s tra tu s len ticu laris, s tra tu s p ra e c ip ita n s alakoknál, a hol a s tra tu sa z e g y m á s m e l l é helyezett felhősávokat j e le n ti; addig evvel szem ben a cirro -s tra tu s , a lto -stra tu s, és n in b o stra - tu s-b an a s tra tu s a f o l y t o n o s r é t e g e t (W olken- schicht), illetve egym ás fölé helyezett réteget., vagy helyesebben l e p l e t je le n t és ig v a n égy au k to r közül Poey a p alliu m elnevezéssel (köpeny, lepel) sokkal sikerültebb elnevezést hoz be, m eghagyva a stra tu s t, de k izáró lag a sáv jelentésére.
L egfeltűnőbb ez alaki h ib a H ild eb ran d sso n el
nevezéseinél (stra to cirrus, cirro s tra tu s ) hol a stra to cirrus a la tt cirru s lep le t é r t (Haló), a cirro s tra tu s a la tt pedig cirrus sáv o k at!
Ley a cirrus leplet cirro velum nak nevezi (cirrus h áló ) m i sz in tén jó, de stra tu so k n á l a m aculosus, q u ie tu s és p vaecipitansnál a leplet, a castellatu s és le n ticu larisn ál a sá v o t értelm ezi a stratu ssal.
S ik e rü lt elnevezés Poey h é z a g p ó tló fractocum u- lusa („ c u m u lo -ru d im e n tu m “ L ey-nél) és m in t állap o t
jelző (de csak m in t az) L ey m am m atusa, (tuberculed cloud) melylyel ő a felhőlepel olyankor fellépő sa já t
sá g át irja le, a m ikor egy h o m ogén felhő alak fel- darabolódva sa já tsá g o s gum ók alakjába m egy át, m eg
ta r tv a h o m o g en itá sá t, de átm enve egy alacsonyabb leülő alakba. Leginkább zivatarfelhőn fordul elő s ő csakis a cum ulo n im b u sra h a s z n á lja ; m in t elnevezés nem jó, m e rt a m am m ata nubes nem á tm e n e ti alak, hanem csak állapot.
Jellem ző elnevezés ugyancsak L ey n ek a stra tu s len ticn larisa, mely név azon lenge sávok neve, m elyek ap ró altocum ulusok hólyagszerfi, lencse alakú tö m ö rö - désénél lépnek fel, vagy egyedül, m in t cum ulus, vagy a lto cum ulus felhő m aradéka, vagy pedig, m int kí
sérő je a z iv atar cum ulusnak, azon ra jta feküdvén.
T a u to ló g ia is, hiba is a nim bus nivosus és
nubes fulgens.
W en n w ir die einzelnen B enennungen u n d die en tsprechenden W o lkenform en prüfen, so finden wir, dass sich bei d er B ezeichnung „ S t r a t u s “ eine Z w eideutigkeit e in g e b ü rg e rt h at.
S tra tu s b e d e u te t e ig en tlich einen S treifen (lat, strio . striare), die synonim e B ed eu tu n g is t Schichte, d ah e r k o m m t es, dass w äh ren d w ir in der einen B e
n en n u n g au f die S treifenform d e r W o lk en b ild ü n g R ü c k sic h t nehm en, w ie bei S tra tu s, S trato cu m u lu s, C u m u lo stratu s, S tra tu s q uietus, S tr a tu s m a c u lo su s, S tra tu s castellatus, S tra tu s len ticu laris, S tra tu s p ra e cipitans, bei all denen S tra tu s n eb en ein an d er g e re ih te S tre ife n b ezeichnet, so drücken w ir bei än d ern die ü b erein an d er g elag erten S chichten, also ric h tig e r eine Decke d am it aus. U n te r den g en an n teu A u to ren fü h rt Poey m it der B enennung „ P a lliu m “ (M antel, Decke) fü r die le tz tg e n a n n te F o rm a tio n ein geeigneteres W o rt ein, w ä h re n d S tra tu s ausschliesslich fü r S t r e i f belassen wird.
D ieser G eg en satz in der B e n en n u n g fin d et sich auch bei H ildebrandsson (S tra to cirrus, C irro stra tu s), wo u n te r S tra to cirrus eine C irrusdecke (Schleier), u n te r C irro -stra tu s h in g eg en C irrus-S treifen v e rsta n den werden.
Ley n e n n t die C irrusdecke Cirro velum (C irrus- Schleierj w as seh r g u t e n tsp ric h t, aber bei der B e
zeichnung S tra tu s g ilt fü r eine D ecke die Zusam m en-
j se tzu n g m it m aculosus, q u ie tu s und p raec ip itan s, w äh
ren d fü r S tre if die Z u sam m en setzu n g m it castellatus un d len ticu laris g e b ra u c h t wird.
E in e g elungene B e n en n u n g ist bei Poey der F racto cu m u lu s (bei Ley cu m u lo -ru d im en tu m .', fe rn e r aber n u r fü r die B ezeichnung eines Z ustan d es m am m atus, bei Ley (tuberculed cloud), der er sich bedient, w enn eine hom ogene W olkenbildung sich in eigenartige K nollenform en zerstückelt, indem sie ihre H om ogeni
t ä t b e h ä lt aber in n ie d rig e re F orm en ü b erg eh t, w as bei G ew itte rw o lk e n der Fall zu sein pflegt. E r g e b ra u c h t sie n u r fü r C um ulo-nim bus, aber n ic h t ganz passend, denn m am m ata nubes is t keine Ü b e rg a n g s
form , sondern n u r ein Z ustand.
E ine c h a rak teristisch e B e n e n n u n g is t bei Ley S tra tu s len ticu laris fü r za rte S treiten, w elche bei b la s e n a rtig e r lin sen fö rm ig er Z u sam m en k n in zu n g klei
n e r A ltocum uli en tsteh en , sei es einzeln als Ü b erbleib
sel "von C um ulus oder A ltocum ulus oder in B e g le itu n g von G ew ittercum uli, w obei sie a u f le tz te m anliegen.
Ü berflüssig und feh lerh aft is t die B e n en n u n g
Í
8
g ran d in eu s elnevezés, v a la m in t a praecipit-ins. M ert.
hogy egy felhőből eső, hó v agy jé g esik e, m agának a felhőnek nem jellem zője, m ég kevésbé az, hogy az eső csendes eső, vagy zápor, m e rt h a ennyire m együnk, a k k o r v a n : szitáló eső felhő, eső felhő, záp o r felhő, hó-felhő, havas-eső-felhő, d ara felhő, h avas-darás-eső felhő stb., am inek pedig tényleg nem len n e értelm e.
Ley v ég ü l a k ö d ö t is s ik e rü lté n nevezi nebnla = köd ; neb. p u lv e re a = lé g k ö ri f ü s t : és nebula stil- lans — szitáló köd-nek.
V égül h ib á sn a k ta rto m , m in t alak-elnevezést a n im b u s t; jó , m in t jelző, je lz ésére annak, ho g y esik, de hol a nim bus, h a d e rü lt égből esik, vagy m é rt nim bus az alto cum ulus, h a abból esik ?
M egfontolva ezeket és te k in te tb e véve, hogy H ow ard és L ey A ngliában; P o e y M exikóban, H ild e - brandsson pedig S kan d in áv iáb an v ég e z té k észlelteik et, a földgöm bnek oly tá v o l fekvő p o n tja in , m elyeknek clim atikus viszonyai a m é rsé k e lt övön á t a tró p u stó l a pólusig különböznek, in d o k o ltn ak v é lte m azon b á to r
s á g o t venni m agam nak, h o g y m in teg y tiz évi ta n u l
m ányozásom ra tám aszk o d v a egy ö n k é n y tes classifica- tió t á lla p ítsa k m eg a m agam sz ám ára az e m líte tt a n cto ro k b ó l összeválogatva, azon in ten tió v al, h o g y h a ta lá n szerencsém lenne sikeres elnevezésekkel k é té r te l
m ű ség et kiküszöbölni, — ha a leg k iseb b m é rté k b e n is — h aszn o sítan i tu d ja m az észleletekre fo rd íto tt fárad ság o m at.
Az elnevezéseknél a köv etk ező k et á llíto tta m fel m agam nak alapelvül. M in t önálló a la k o k a t a cirru st, a cu m u lu st és a p alliu m o t és ezek co m b in atió it v e t
te m alap -fo rm ák n ak . M in t je lz ő t a s tria tu s t, m a m m a tu st nim b u st, com positust és m aculosust h a sz n á lta m és egy esetb en a könnyű felhőalakoknál a „hullám “ alakot csakis a k ü l s ő f o r m a i s a já ts á g o k ra tám aszkodva.
A fra c tu m p ed ig m in d en k o r a sz étro m b o ló d o tt felhő jelzője.
E zek s z e rin t az alakok a k ö v e tk e z ő k :
N im b u s n ivosus u n d g randinens, sowie auch p raecip i- tan s. D enn fü r die W olke is t es n ic h t ch arak teristisch , ob Kegen, Schnee oder H a g e l aus ih r fällt u n d noch w eniger, ob der R egen still oder heilig ist, denn w ir m ü sste n d ann R egenw olken fü r S piflh- P la tz - Schnee- R eg en , fü r G ra u p e ln etc. unterscheiden, w as w enig Sinn- h a t. L e y g e b ra u c h t für Nebel, se h r passende B en en n u n g en , fü r N ebel = nebula, H öhen
rau c h — neb. pulvera, N ebelnieseln = neb. stillans.
E n d lic h h a lte ich die B e n e n n u n g N im b u s fü r u n g e e ig n e t zu r B ezeich n u n g der W olkenform , als E p ith e to n jedoch is t sie g u t a n w e n d b a r; wo is t der N im bus, w enn bei h eitern H im m el re g n e t oder w arum is t d er A lto cu m u lu s ein N im bus, w enn au s ih m d er R egen fä llt ?
W e n n m an bed en k t, dass H ow ard und L e y in E n g la n d , Poey in M exico, ELildebrandsson in S k an d i
n av ien ih re B eobachtungen a n stellten , au f so v er
schiedenen P u n k te n der Erdoberfläche^ deren k lim a tisch e V erh ältn isse von den T ro p en bis zum hohen N ő id en seh r verschieden sind, g laube ich auch einiger- m assen einen n ü tzlic h en B e itra g zu d er L e h re von
| den W olken zu liefern, w enn ich g e s tü tz t a u f m e h r
jä h rig e E rfa h ru n g eine eigene K lassificiru n g der W olken versuche, wobei ich d urch zw eckm ässige W ah l d er T erm inologie jed e Z w eid eu tig k eit zu v e r
m eiden tra c h te te .
Bei d e r W a h l d er B e n en n u n g en g a lt m ir fol
gendes als R ich tsch n u r. Die selb stän d ig en F o rm e n C irrus, C um ulus und P a lliu m und deren C om binatio- n en rechne ich zu den G rundform en. Als E p ith e to n verw ende ich S tra tu s, M am atus, N im bus, C om positus, u n d M aculosus u n d n u r in einem Falle bei leichten F o rm e n noch die W o g en fo n n , m it Z u g ru n d eleg u n g der rein äu ssern E igenheiten. M it F ra c tu m bezeichne ich ste ts ein zerstückeltes Gewölk.
E s fo lg t nachstehend die C lassificirnng der W olkenform en :
I. nubes cirrata II. nubes cumuli formis III. nubes pattioform is 1. C irrus subtilis 1. A lto -cu m u lu s 1. C o n tin u a
2. C irro-filum 2. P allio -cu m u lu s 2. S tr ia ta
3. C irro-pallium 3. C um ulus 3. M am inata
4. C irrus-cum uliform is 4. Cum ulus com positus 5. C irru s u n aefo n n is 5. C um ulus cpiietus
6. F racto -cu m u lu s
A h áro m fő a la k b ó l: A us den drei H a u p tfo rm en : 1,. C um ulp — cirro — pallium
ezenkívül ausserdem
I V . nebula 1. C ontinua
2. P u lv erea 3, S tillan s
és m in t különálló j e l z ő : 4, Cumuli form is u. ausserdem als beso 1. S tra tu s lenticularis.
9
E zekből az egyes alakok a k ö v e tk e z ő k : H ieraus d ir einzelnen F o rm e n :
1. C irrus subtilis : finom cirrus (Feine F ederw olken)
2. C irro-filum : fonalas cirrus (F aden-C irren)
8. C irro -p alliu m : cirrus-lepel (C irrus-S chleier)
4. C irro-cum ulus : bárány-felhő (Schäfchen)
5. C irru s undaeform is : hullám felhő (W olkenw ogen)
6. A lto cum ulus : hófelhő (N achtw olke)
7. Pallio cum ulus : gom olyfelhő-lepel (W ü lste n cum uli)
8. Cum ulus : goniolyfelhő (H aufenw olke)
9. C um ulus com positus : zivatarfelhő (G ew itterw o lk e)
10. C um ulus quietus ( F r i t s c h : A lpenförm ige cum uli)
11. F ra c to cum ulus : szélfelhő, felhőroucs. (W o lk en fetzen )
12. P alliu m (continuum ) : felhőlepel ( W olkenm antel)
13. P alliu m s tria tu m : sáv o zo tt felhőlepel, hullám os felhőlepel (W o g en -W o lk en m an tel) 14. P a lliu m m am m atu m : gom olyodó lepel (K nollender M antel)
15. Cumulo- cirro -p all ium : ' cyklon v. depressio felhő (D epressionsgew ölk)
16. N ebula kőd (N ebel)
17. N ebula pu lv erea : lé g k ö ri fü st (H ö h en rau ch )
18, N e b u la stillan s szitáló köd (N ebelnieseln)
19. N ebula cum uliforiuis : felem elkedett ködgom olyok (G ehobene N ebelknollen) 20. S tra tu s le n tic u la ris : felhősáv a horizonon. (W o lk e n stre if am H o rizo n t)
A lábbiakban adom ez alakok le ír á s á t: N achfolgend die B eschreibung d er e in zeln en F o r m e n :
Cirrus (Pehelyfelhő)
A leg m ag a sa b b felhőform a, mely az év m inden szak áb an e g y a rá n t előfordul.
K é t ty p u s á t k ü lö m b ö z tettem m e g ; az egyik a c irru s subtilis, a m ásik a ciorofilum.
A cirrus subtilis a cirrus legfinom abb alakja, m ely leg tö b b n y ire nagyobb sávokban, olykor, m in t a por, elm osódva, gyenge, szürkés, g y ö n g y fén n y el igen lassan vonul, a lak ját, eloszlását, p a ra lle l fonalainak h e ly z e té t alig válto ztatv a. É p en állandósága és észre
v é tle n lassú m ozgása m ia tt — mely m indenkor je l
lem zi — k ü lö m b ö z teth ető meg.
E lhelyezkedése hasonló a csendes szobában szét- foszló c ig a re tte fü sth ö z, szine is o ly a n ; szálai hosz- szíiak, egyenesek, g y e n g é n elm osódva, néha, 180°-os sávokban övezik az e g e t á t ; sokszor oly gyenge, hogy csak figyelm esebb szem lélés u tá n fed ezh etn i fel.
E nehéz ob jectu m o t m indeddig nem sik e rü lt raeg p h o to g ra p h áln o m .
A cirrofilum a cirru s gyakoribb form ája. F e h é r é lé n k szinü éles fonalai h a jlo tta k külöm böző irá nyokban szétágazók. A kócsag, árvalányhaj, pálm a
levél, pehely, té p e tt g y ap o t stb. válto zato s alak jáb an fordul elő s vagy sz étszó rtan elaprózva és ilyenkor g y o rsan m ozog g y o rsan változik, n éh a perczek a la tt eltűnik, vagy tö m ö rö d ik apró hullám ocskákba s töm ö- rödvén, ép oly g y o rsan elfoszlik, — vagy pedig hosszú éles S alakú fonalakban jelentkezik s ily e n k o r m oz
g ása lassabb s szerkezete állandóbb.
A cirrus subtilis ren d sz e rin t k e v e rt felhőzettel lép fel ép úgy, m in t a cirro filum m ozgékonyabb, elaprózott, alakja, ez u tó b b i inkább esős idő u tán ,
X laÄ J
hVííri lä u .s v a k r 9
Cirrus.
Die h ö ch ste W o lk en fo rm atio n , welche zu je d e r J a h re sz e it vorkom m t.
Ich u n tersch eid e deren zwei T y p e n : a) C irrus subtilis b.) C irro filum
Cirrus subtilis is t das feinste C irru sg eb ild e;
gew öhnlich sind es g rö ssere S treifen, m anchm al zie
h e n sie lan g sam wie S tau b m it schw achen g rau en Schim m er, w obei sie Form , V erth eilu n g , die parallele L age ih re r F äd en b eh alten . C h a ra k te ristisc h ist ih re C onstanz und die kaum bem erk b are schw ache B ew e
gung.
Die V e rth e ilu n g ist äh n lich d er des C ig aretten rauches b e i ru h ig e r Luft, auch die F a rb e h a t m it ihm einige Ä h n lic h k e it; die S treifen sind la u g , g rad e, schw ach v erw isch t, m anchm al in einem B ogen v o n 180° am H im m e l; o ft sind sie so schwach, das m an sie n u r bei seh r aufm erksam er B e tra c h tu n g w a h r
nehm en kann.
B ish e r g e la n g m ir keine P h o to g ra p h ie dieses schw er aufzunehm enden O bjektes.
Cirro filum is t die h äu fig ste F o rm des C irrus.
Seine weisslichen, glänzenden u n d sc h a rf b e g rän zten F äd en sin d g ebogen und nach allen R ich tu n g en ver
zw eigend. Sie erscheinen in F o r m ein er R eiherfeder wie M arienflachs, eines P alm en b lattes, ein er Flam m e, B aum w oll-charpie, en tw ed er z e rstre u t vereinzelt m it schneller B ew egung und sich rasch verändernd, oft nach ein ig en M in u ten verschw indend oder zu w inzi
gen W o g en geballt, um w ieder sp ä te r sich aufzulösen
— ein anderesm al in S förm igen lan g en scharfen F ä d e n m it lan g sam er B ew eg u n g und d au ern d er S tructur.
C irru s su b tilis k o m m t in der R egel m it gem eng
te n G ew ölk vor, ebenso wie die bew eglichere, einzeln v e rth e ilte F orm des Cirro filu m ; w äh ren d jedoch letz-
Ä w H Ä l i p i fÄ
» l l W ö t » l o * W W t M T i ü j q j Jlííl7)Tiuií5VHYrryi áss j v r u i n i o .ijsii r a v j r o a s o ,
besonders in den jN a c h n n tta g s tu n a e n vorkom m t.
10
Cirro-pallium. (Fátyolfelhö.)
M in th a a cirru s éles szálai összetöredezve egy
m ásra h u lla n á n a k finom, alig ta g o z h a tó fáty o l alak já
b an je le n ik m eg a c irro -p alliu m . M indenkor, am int fellép m egjelenik a n ap (v ag y hold) k ö rü l a szines g y ű rű , mely vidékeinken re n d sz e rin t egyszeres és 22°
fokú s u g á r u s csak ritk á b b a n tű n ik fel egy h alv á
n y ab b n ag y o b b 46°-os külső gyűrű.
A cirro-pallium m in d ig lassan v o nul s m ig elein te oly gyönge, hogy sokszor a m ajdnem kék égen látszó g y ű rű á ru lja csak el je le n lé té t an n y ira megsürdi- södhetik, h o g y a n a p (v. h o ld ) csak hom ályosan, sá p ad tan lá tszik á t ra jta .
É rkező széle sáv o zo tt, úgy, m in t a cirrus sub- tilis, m ig később h o m ogen lesz csak i t t o tt sűrűbb, vagy ritk áb b , és ig y azon te rü le te t, m elyet elfoglal, teljesen befedi.
A cirro -p alliu m valam ely nagyobb te rü le tű cyklonfelhő éi'kező szólón te rü l el s szerves össze
fü g g ésb en egy v a sta g cum ulus ré te g g e l a cyklon felhőzet lényeges alkotó része.
S okszor n ap o k ig húzódik m ajdnem , m o zd u latlan u l állv a — oly lassan , és v á lto z atlan u l, — anélkül, hogy m ás felhőform a k isérn é.
Lassú m o zg ása külöm ben jellem zi, ú gyszólván észrev étlen ü l jö n , sű rű sö d ik s tű n ik is m é t el, Éppoly e lm a ra d h a ta tla n tő le a nap gyűrű, mely m ég legsűrűbb fo rm á já n á l is észlelhető, m ind addig m ig a cyklon felhő alsó ré te g e m eg nem érkezik.
I t t m ár lényegileg m eg v álto zo tt, csakhogy i t t az alkotó elem ek C haraktere m ind elütő az eredetitől, éppen m ag á n ak a cyklon felhőzetének charaktere fo ly tán , ahol a cu m u lu st a c irritu s felhőzettől, daczára a k e ttő s ré te g n e k , elv á la sz ta n i nem lehet, a z é rt találom oly k itü n ő en jellem zőnek H ow ard elnevezését az eső t hozó cyklon felhőre, h o l m aga a cum ulo- c irro -s ra tu s n év m á r m ag áb a n foglalja a definitiót.
„C ongeries c u m u lo ru m sup ern e cirrata. “
M indezeket összevéve a cirro -p alliu m o t röviden a követk ező k b en jellem ezh etjü k : a cirro -p alliu m (vagy H aló) depressió felh ő zet k ite rje d t szegélye, mely belsejében hom ogen, sű rű sé g e a depressió felé nö
vekvő ; szü rk e p o rszin ű lepel, mely a n ap körül szines g y ű rű t hoz lé tre, m o zgása lassú, szerkezete állandó, ta g o z a tla n , s ú g y m in t a cirrus is apró jé g kristályok co n g lo m e rátu m a.
E z e n ú g y szólván e lé rh e te tle n m ag asan levő k é t tá r g y a lt felhőform a p hysikai sa já tsá g a iró l a leg
k ev e seb b et tu d u n k s ism ereteinket csakis azon fény
jele n sé g e k b ő l m ó ritjü k , m elyek je le n lé tü k alkalm ával fellépnek.
N evezetesen azon szines g y ű rű k , melyek sokszor k ü lö n ö s tü n em én y ek k el e g y ü tt u. m. fényes küllők, szines m elléknapok stb. lép n ek fel, engednek ném ely k ö v etk e zte tésre.
E z e k m a g y a rá z ata pedig az, hogy a h e x a g o - nális re n d sz e rű jógprizm ácskák oldalai m ozg ásu k közben, vagy a h a t o ld alra eső fó n y n y aláb o k at tö rik m eg, s ily en k o r a folytonos fónybenyom ás m ellett a
[ Cirro-pallium.
A ls w ü rd en die scharfen C irrusfäden zerbröckelt zusam m enfallen, so e rsch ein t an ih re r Stelle in der Form eines zusam m enhängenden Schleiers d er C irro- pallium . Bei seinem A u ftre te n ersch ein t im m er um die Sonne oder um den M ond der farbige R ing, in ■ u n se rn G egenden gew öhnlich einfach m it einem R ad iu s von 22°, n u r selten z e ig t sich der b lasse äussere K reis m it dem R adius vou 46°.
Der C irro-pallium z ie h t im m er lan g sam und w äh ren d er anfangs so schw ach ist, dass sein V o r
h an d en sein a u f dem nahezu b lauen H im m el n u r der R in g v e rrä th , kann er sich sp äter d e ra rt verdichten, dass die Sonne oder d er M ond ganz schw ach durchb.linken.
D er sich n äh ern d e R a n d ist g estreift, so wie beim C irrus subtilis, s p ä te r w ird er hom ogen, n u r hie und da m e h r oder w en ig er dicht, aber n ich t u n te r
brochen, so n d ern die eingenom m ene Fläche gan z b e
deckend.
D er C irro-pallium e rsch ein t an dem v o rd em R an d einer Cyclone von g rö sserer A u sd eh n u n g und bildet ' im organischen Z usam m en h an g m it ein er schw eren C um ulusschichte den w esentlichen Th eil der C yclonenbew ölkung.
O ft sch ein t er still zu stehen, so la n g s a m und u n v e rä n d e rt b ew egt er sich, ohne, dass ih n dabei eine andere W olkenform begleiten w ü rd e.
Seine langsam e B ew egung ist fü r denselben ch a rak teristisch , er erscheint gew isserm assen um bem erkt, v erd ich tet sich und verschw indet. D er S o n n e n rin g ist sein s te te r B eg leiter u n d selbst b ei d en d ic h te s te n F orm ationen desC irropallium k an n m an ihn w ahrnehm en, insolange die u n tere S ch ich te des C yclonengew ölks n ich t erscheint. Sodann v e rä n d e rt er sich w esentlich, n u r is t n u n m e h r der C h arak ter der B estandelem ente von den u rsp rü n g lic h e n abw eichend in F o lg e des C harakters des C yclonengew ölks, in dem m an den C um ulus vom c irru sa rtig e n G ew ölk tr o tz d er doppelten S chichte n ic h t m e h r tre n n e n kann. D ah er finde ich die B e
n en n u n g H o w a rd ’s fü r das R e g e n b ringende Cyclonen- gew ölk fü r treffend, w obei die B ezeichnung C um ulo- c irro -S tra tu s schon selbst die D efinition in sich e n t
hält. („C ongeries cum ulorum superne c irra ta .“)
A ll das zusam m engenom m en, können w ir den C irro-pallium folgend c h a ra k te ris ire n : C irro-pallium ist der a u sg eb reitete R an d eines D epressionsgew ölks, in seinem In n e rn hom ogen, dessen D ichte g eg e n die D epression h in z u n im m t; er ist ein g ra u e r s ta u b a rti
g en M antel, der um die Sonne fa rb ig e R inge e rz e u g t seine B e le g u n g is t eine langsam e, seine S tru c tu r ein e co n stan te, er is t zusam m enhängend d. h. ohne G lie d e ru n g u n d gleich dem C irrus ein C onglom erat fe in e r E iskrystalle.
Ü b er die physikalischen E ig e n sch aften dieser zwei sozusagen in u n erreich b aren H öhen befindlichen W olkenform en w issen w ir das w e n ig ste ; u n sere K e n n t
n isse schöpfen w ir ausschliesslich aus je n en optischen E rsc h e in u n g e n , die ihnen ih r E n ts te h e n verdanken. E s sind dies je n e farb ig en R inge, w elche bisw eilen m it än d ern E rsch ein u n g en , sow ie farb ig en Speichen und N ebensonnen com binirt Vorkommen und zu m anchen S chlussfolgerungen berechtigen.
M an e rk lä rt diese L ichterscheinungen dadurch, dass die F läch en d er in das H ex a g o n ale S ystem g e h ö ren d en kleinen E isp rism en w ährend ih re r B ew egung die Lichfcstralen biech en u n d zw ar en tw ed er die (>
11 prism a á lta l lé te s ite tt spectrum m inim ális deviatiója
22° s létre jön a 22" fokos gyűrű, vagy pedig í)0"-oa oldalaikkal a 46"-os g y ű rű k et és m ellék n ap o k at képezik.
S h a feltesszük, liogy e k ristály k ák fedő lap jai részb en ro v á tk á sa k is, m e g k ap ju k a küllők m a g y a rá z a tá t is.
E fényjelenségeket különben sz é p e n u tá n o z h a tju k Cornu előírása s z e r in t; ha tiirisó oldatba alco- liolt cseppentünk, a k e le tk e z ett kis oktaédereken á t- b o csáto tt fén y n y aláb a je lz e tt tü n em én y ek et híven visszaadja.
A lefelé m enő régiókhoz az á tm e n e te t e felhő- form ák valam elyikének tö m ö rö d ö tteb b a la k ja a cirro cum ulus ad ja meg.
Cirro-ciim ulus; (MrányfelHö.)
A pró, gyöngy fényű kis gom olyocskálcból van képezve, m elyek m indenkor egy sikban fo rd u ln ak elő, illetv e egym ás fölé sohasem to rló d n ak ren d k ív ü li változékonyak, m eglehetős g y o rsan húzódnak s re n d sz erin t 'cso p o rto k b an v o nulnak egym ás u tán .
K eletk e zésü k e lm életét H elm holz a h ulláin fel
hőkkel e g y ü tte se n ad ja s ig y i t t h elyénvaló e k é t felh ő alak o t egyidejűleg tárg y aln i.
H e lm h o ltz sz erin t ugyanis, h a k é t külöm böző, vizpárákkal te lt lé g ré te g tolódik, illetve keveredik hullám zó m ozgás keletkezik, hol a k e le tk e z ett b u llám - hosszok term észetesen nagyok s külöm böző esetekben külöm bözők. H a m á r m o st a találkozó ré te g e k á lta l k é p e z e tt h u llám h eg y ek b en a p á ra töm egek eg y m ásb a h a jta tn a k s a réte g e k b e n elegendő n edvesség van, ugy o tt p a ra lle l felhő sávok keletkeznek s ezt az a la k o t nevezi el H elm holtz hullám felhök-nek.
E hullám felhők, m elyek a m agasab régiókban fordulnak elő, len g e á tlátszó alakzatok hasonlóak a c irru s felhőzethez, s v álto zék o n y ság u k keletkezesük term é sz etéb ő l következik.
H a m ár m ost valam ely helyen hasonló, de m ás irán y ú h u llám ren d szer keletkezik, úgy találkozás esetén egyik rendszer a m á sik a t ú jra m egosztja, m inélfogva az egész fe lh ő ré teg rhom bos alakú képződ
m ényekre bom lik fel.
H a ezeknek tö m eg e arán y lag elé g nagy, és a lé g k ö r k ö z é p ré te g eih e z tarto z ik , m agasan lebegő gom olyfelhőknek nevezzük (alto-cum uli), s ez esetek
ben a kérdéses felhők tö bbnyire v izpárákból illetve vizcseppecskékből állanak.
H a azonban ezek a m agas ré g ió k b an ig e n lazák, - m it in k áb b a jég k ristály o k b ó l álló felhőzeten ta p a sz ta lu n k , az így k é p z ő d ö tt felhőcskék a cirro cum uli.
E le irt s a já ts á g o k szerin t h á ro m felhőform át tá rg y a lh a tu n k , m elyek egym áshoz m inden te k in te tb e n hasonlók, s külső alak ju k h asonlósága m e lle tt össze
té te lü k com plicatióin, v ag y k o m binatióin kivül jo b b á ra csak abban külöm böznek, hogy külöm böző régiókhoz ta rto z n a k , m elyek m ag a ssá g a 3 0 0 0 — 6000 m é te r k ö z ö tt változó.
N em v a lő szin ü tle n , hogy e felhőform ák képző
d ésében elektrom os jelenségek is já ts z a n a k szerepet.
Seitenflächen erzeugen bei fo rtw ä h re n d e n L ic h te in d ru c k und einer m inim alen D eviation v o n 22° des Spec- tru m s 22 g rad ig e R inge, oder die u n te r 90° g en eig te n F lächen die 46 g rad ig en R inge u n d N eb en sonnen.
W en n w ir annehm en, dass die D eckflechen dieser K ry stalle g e ä d e rt sind, so bekom m en w ir die E rk lä ru n g ü b e r das E n ts te h e n der Speichen.
W ir können üb rig en s diese L ichterscheinungen nach den A nw eisungen v o n C o rn u g u t h erv o rru fen . W e n n w ir in eine A la u n lö su n g einige T ropfen A lkohol geben, so g ib t der L ich tstrah l, der durch die e n ts ta n denen kleinen O ctaeder "h in d u rch g eh t, die erw äh n ten optischen E rsch ein u n g en g etreu wieder.
D en Ü b e rg a n g von dieser W olkenform zu den d ich tem B ild u n g en der n ach ab w ärtsg eh en d en R egio
nen b ild e t d er C irro -c u m u lu s.
Cirro-cimiulus.
E s sind dies die b e k a n n te n kleinen, glänzenden, g eb allten B ildungen ' (Schäfchen), die gew öhnlich in e in er E b en e, vielm ehr nie überein an d er g e la g e rt lie
gen, ziem lich schnell ziehen u n d gew öhnlich in G-rup- pen nach ein an d er folgen,
Ih re E n tste h u n g sth e o rie g ib t H elm holz im V e r
eine m it den W o g en w o lk en u n d d ah er w erden w ir auch b eid er zusam m en E rw ä h n u n g th u n .
W enn sich zwei verschiedene m it W a sse rd a m p f g e s ä ttig te L uftsch ich ten reiben, beziehungsw eise m en gen, e n ts te h t eine w ellen artig e B ew egung, wobei die W ellenlänge g ro ss u n d in v erschiedenen F ä lle n von einander verschieden ist. W en n n u n in den durch die B eg eg n u n g der Schichten en tstan d en en W e lle n berg en die D am pfm assen in einander g etrieb en w erden, und in den S chichten gen ü g en d F e u c h tig k e it v o rh a n den ist, so en tsteh en d o rt parallele W olkenstreifen, nach H elm holz die Wolkenwogen
Die W olkenw ogen, w elche in den h ö h ern R e g io nen Vorkommen, sind leichte d u rch sich tig e Gebilde, äh n lich den Cirrusw olken. Ih re V erän d erlich k eit ist die F o lg e ih re r E n tste h u n g sa rt.
W en n n u n an einem O rte ein äh n lich es W o l
kensystem aber in einer ändern R ic h tu n g e n tste h t, so th e ilt im B egegnungsfalle ein System das andere und die ganze W o lkenschichte z e rfä llt in rh o m b en artig e
Gebilde. 'v
I s t deren M asse v e rh ä ltn ism ä ssig g e n u g gros,s und g e h ö rt sie den m ittle r e S chichten der A tm os
p h äre an, so n e n n t m an sie hochschw ebende C um ulus
w olken — Alto Cumuli — und in diesem F alle be*
steh en die fraglichen W o lk en aus W asserd am p f b e
ziehungsw eise W assertro p fen .
I s t sie jedoch in h ö h ern R egionen seh r lose, nach A rt der W olken, die aus E isk ry sta lle n bestehen, so en tsteh en die m it C irro cum uli b en an n ten W ö lk chen.
Den beschriebenen E ig e n h e ite n nach k ö n n e n w ir dreierlei W o lk en fo rm un behandeln, die einander in je d e r B eziehung ähnlich sin d u n d sich a u sse r ih re r com- binirfcen Z usam m ensetzung h au p tsäch lich d arin u n te r
scheiden, dass sie verschiedenen R e g io n en a n g eb o ren , deren H öhe von 8000 bis 6000 m. v a riirt.
E s is t n ic h t u nw ahrscheinlich, dass bei der Bil
dung dieser W olkenform en auch den elek trisch en E r schein u n g en eine Rolle zufällt.
12
E a helyen felem lítek k é t egyszerű k ísérletet, m elyekkel ezeknek a felhőknek ala k u lá sá t könn y en utá n o zh atju k .* )
H a eg y fü g g ély esen á llíto tt üvegtölcsérbe sűrű c íg a re tte fü stö t lehelünk, (ó v ato san ), s a tö lcsér nyílt végén k iáram ló fü s tö t m ozgásunkkal nem zavarjuk, a fíist az üveghez való súrlódás folytán a p ró lö k ések ben, hullám o csk ák b an ömlik, teljese n u tán o zv a a h ull ám felhők alakj át.
U g y an csak c íg a re tte fü sttő l u tá n o z h a tju k a cirro-cum ulust, h a a fü s tö t sű rű gom olyban óvatosan egy sim a szigetelő, pl. fa, v agy k aucsuk la p ra b o csátju k .
K is v á rta tv a a fü st, — leltév e h o g y nem zav arju k
— ráfekszik a falapra s h a e k k o r egy elek tro m o sság g a l tö ltö tt sárg arézg ö m b b el óvatosan közeledünk a fü stréteg h ez, az h irte le n ap ró gom olyocskákba fog feloszlani, illetve tö m ö rö d n i csalódásig h a so n lítv a a cirro-cum ulushoz.
Az e m líte tt 3 alak, ú g y m in t:
a cirro-cum ulus
a cirrus undaeform is (hullám felhő) az alto-cum ulus
így egy cso p o rtb an volna összefoglalandó m in t á t m en eti alakok c so p o rtja a m agas c irru s felhők és az alacsonyabb ré g ió k com pactabb felhőzete kö zö tt.
K ü lső jü k is egyező. M in d h áro m alak fe h é r árnyé
ko la tla n , gyöngyházfényű á tte tsz ő felhő alak, azon
kívül a cirro-cum ulus és a lto -c u m u lu s a lak ilag is egyező s egyedül a gom olyok n ag y sá g á b a n és tö m ö tt- ség ü k ném i k ü lö m b ség éb en té rn e k el — úgy, hogy eltekintve az em líte tte k tő l,m e g k ü lö m b ö z te té sü k g y a k ra n a m egfigyelő g y a k o rlo ttsá g á tó l, vagy h o g y úgy m ondjam érzék étő l fü g g csupán.
É rd e k é s k ü lsejű ty p u s t képez az e g y e d ü l fellépő alto cum ulus a h id e g évszakokban, m időn elég alacsonyan já r. E zen ty p ik u s alak ja re n d sz e rin t s z é l c s e n d e s hideg időben te h á t a n ti cyklonban lép fel s g y ak o rib b a n é jje l m in t nappal.
N ag y d u rv á n tö rd e lt 4 — 6 szegletit, közel egy
form a n a g y sá g ú , lá tsz ó la g (s h ih e tő le g valóban is) lapos felhődarabok, m elyek sű rű é n egym ás m e lle tt, de m in d en k o r e g y s í k b a n és e g y r é t e g b e n és soha e g y m á sra nem to rló d v a gyorsan vonulnak, n é h a v alójában ro h a n n a k s le g tö b b n y ire annyira á t
látszók, hogy ra jtu k kere. ztiil p éld áu l a h o ld k ráterek teleskóppal észlelh ető k , m ia la tt a hold e lő tt elvonulnak.
H a sa d é k a ik o n á t az ég k ristá ly tisz ta , je le n lé tü k m inden eg y éb felhőform a je le n té s é t ab so lu te k izárja. Az ég n ek ó riási te r ü le té t fedve n éh a i>apókig vonulnak é jje l n a p p a l, tü n d ö k lő hófehéren s a m in t a nap, v ag y hold e lő tt elvonulnak sziv árv án y szín ű ígyöngy- házfenyű) u d v a rt k é p ezn ek s jellem zően m in d ig van k ö z ö ttü k hézag, m elyen á t a s ö té t tis z ta é g átlátszik, v a lam in t jellem zik azok a hosszú, keskeuy rianások, m elyek i t t - o t t nagy o b b m ezőkre o sztják .
M időn egy ily le írt felhőfolyam nak vége szakad, vele összek ö tv e egy cirro -p alliu m m al com binált pallio- eum ulus ré te g következik, m elyből hó esik, s így az alto-cum ulus h id eg évszaki ty p u sá t jellem zően hó
felhőnek le h e tn i nevezni. A n é m etek e féíh ő fo rm át, h a jó l tudom N a ch tw o lk e -n ak nevezik.
Auf-,öl i k K á r o l y t a n á r urfcól.
Ic h will zwei eintache E x p erim en te e rw äh n en , m it w elchen m an diese W o lk en fo rm atio n en nachbilden kann.*)
W enn w ir m it g e h ö rig e r V o rsic h t in einen sen k re c h t b e fe stig te n G la s tric h te r.d ic h te n C ig aretten q u alm hereinlassen und den der kleinern Ö ffnung e n tströ m e n den R auch d urch B ew egung n ich t stören, so ersc h e in t der R auch infolge der R eib u n g m it dem G las ra c k weise. ganz in der F o rm von kleinen W olkenw ogen.rj ^ o E benso k an n m an m it C ig aretten rauch die B ildung von C irro -cu m u lifo rin en herv o rru fen , w enn w ir den liauch in dich ten Q ualm v orsichtig a u f eine Iso la to r- Hache blasen. Sonach w ird sich der R auch, w enn keine äussere S tö ru n g h in d ert, a u f die P la tte la g e r n ; w enn w ir u n s n u n m it einer ele k trisch g eladenen K ugel v o rsic h tig n äh ern , so wird die R auchfläche plötzlich in m ehrere kleine K nollen zerfallen, täu sch en d ähnlich denen der C irro-cum uli.
Die erw ä h n te n 3 F o rm e n , sowie C irro-cum ulus
C irrus undaeform is u n d A lto -cu m u lu s
w ären in eine G ru p p e zu reih en als U berg an g sfo rm en zw ischen den h ohen C irrusw olken u n d dem kom pak
te re n Gewölk der niedern R egionen.
A uch in ihrem Ä ussern findet m an Ü berein
stim m u n g en . Alle drei F o rm en sin d weiss, u n s c h a ttirt m it P e rlm u tte rg la n z u n d lich td u rch lässig . Zudem sind Cirro cum ulus und A lto cum ulus auch gleich g e fo rm t nnd blos die Grösse und D ich te d er K nollen v e ru r
sach t einige U nterschiede, so das ih re U n te rsc h e i
d u n g e ig e n tlic h m eh r vom G efühl der B eobachter ab h än g t.
E in e in te re s s a n te W o lk en ty p e ist der allein a u f
tretende A lto-cum ulus der k a lte n J a h r e s z e it; er ist zu r Z e it ein er A nticyclone also bei ru h ig k alten W e tte r eine gew öhnliche E rsc h e in u n g , n a c h ts häu fig er als bei T a g und b ew eg t sich in g e rin g e m H öhen..
E r b e s te h t au s 4 — 6 eckigen, ziemlich gleich- m ässig grossen, grob gebrochenen und p la tt schei
nenden (v ielleich t in W irk lic h k e it auch p la tte n ) Stücken, die d ich t n eb en ein an d er in derselben E bene und Schichte u n d nie ü b e rein an d ar g e s ta u t schnell dahin ziehen, nahezu re n n en und gew öhnlich so lich t
d urchlässig sind, dass m an z. B. die M o ndkrater m ittels T eloscop b eobachten k ann, w ä h ren d sie v o r dem M ond hinw egziehen. D urch ihre Spalten sieh t m au den H im m el k ris ta llre in ; ihre A nw esenheit sc h lie sst das V o rh an d en sein ein er än d ern W olken- form ation v o llstä n d ig au s. Die riesige H im m elsfläche bedeckend ziehen sie oft T ag e lan g — sow ohl bei T ag als N a c h t schneew eis-j glänzend dahin und wenn sie vor d er Sonne oder dem M ond vorbeikom m en, so e n ts te h t im m er ein reg en b o g en farb ig er H o f m it P e rlm u tte r glanz. C h a ra k te ristisc h sind die Lücken, in w elchen der dunkle reine H im m el d urchscheint und die langen, schm alen Risse, w elche die Decke hie und da in g rö ssere Felder theilen.
W en n sodann die soeben beschriebene W o lk en b ild u n g ih r E nde erreicht, so fo lg t ihr eine P allio - cum ulus-S chichte k o m b in irt m it C irro pallium , welche Schnee a b g i b t ; m au k ö n n te 'den A lto cum ulus der kalten J a h re s z e it ch arak teristisch Schneewolke nennen ; m an n e n n t sie auch N ach tw o lk e. D ie N iederschlag erzeugende W olke ist die k o m b in irte B ildung, w äh ren d aus dem C u m u lo -S tratu s kein N iederschlag fällt.
*) Vom H e r r n P r o f e s s o r K a r l Ant ol i k.
