_ _11- szám —,'_ 824 __ *? ,_1_941 e
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvfárában meglevő fontosabb iféWidElii'
vagy délvidéki VonatlÉOZáSű lüűVék.
Principaum ouvrages parus sur les territoire? méridionaum ou ayant trait á ceux-ci dans la Bibliothégue de l'Office Central Royal Hongrois de Stuiistigue.
I. Könyvek. —— Livres.
(Szakcsoportonkint. _. Par matieres.) 1. Általános és összefoglaló munkák.
Ouvrages généraux et synthe'tigues.
Adressbuch der Verwallungsrá'te und Direkto- ren, 1929. Cechoslovakei. Jugoslavien. Österreich.
Rumánien. Ungarn. (lompass-Verlag. XV %— 2368 l.
Wien.
Annuaire oriental, 1.930. Albanie, Bulgarie, Egypte, Gréce, Irak, Palestine, Roumanie, Syríe, 'I'urguie, Jougoslavie. 1520 l. Wien.
Annuaire statistigue de Yougoslavie, 1929w—
1938/9. Statistigue générale d'litat. Beograd. (Szerb—
horvát-francia.)
Apergu statistigue du Royaume de Yougoslavie par banovines selon la Ioi du 3 octobre 1929 sur la dénomination et la division du Royaume en terri—
toires administratifs et selon le réglement du 14 novembre 1929 No 49.651 sur les modifications territoriales des arrondissemenis et des communes par suite de la délimitation des banovines. Statis- tiguc générale dyÉtat. Beograd. (Szerb—horvát; cím—
lap, láblafejek franciául is.)
A temesvári kereskedelmi és iparkamara jelen- tése kerülete közgazdasági viszonyairól. 1853/6., 1889—1900., 1962, 1903., 19051, 1906, HMS—4913.
Temesvár. (1853/6: Jahresbericht der Handels— und Gewerbekammer in Temesvár über die Zustánde der Industrie címen.) )
Indices de ,l'uclivifé e'conomigue. 1934m—1938.
Bamme nationale (lu Beograd
La Yougoslavie. Par les ehíffres, 63 l. Bclgrarle,
1935. .
Neueste statistisch—geographische Beschreibung des Königreichs Ungarn, Croalien, Slavonien und der ungarischen Militá'r-Grenze. 2. kiad. XXII %
522 1. Leipzig. 1834.
Schematismus eleri arcliidioecesís Zagrabiensis.
1832, 1843, 1841, 1872, 1873., 1876—1885., 1887., 1889—1891., 1893—4898, 1901—I904., 1906—19101, 1913., 1917., 1924., 1929. Zagreb.
Status personalis administralurae apostolleae Baőiensis. 1924—1930.
BajZa József: Jugoszlávia. 79 1. Budapest. 1929;
(Kincsesfár. 27.)
Buchmann Károly: A Bánát kiváló férfiai. 48 1.
Budapest. 1941.
Jeszenszky Ignác: Torontál vármegye gazdasági monographiája, 19 ]. Budapest. 1904.
Kaarinsk'y, Dr. E. Fryda von: Jugoszlavien.
I. rész. Bevölkerung, agrarpolitische Verhá'linisse, Ackerbau, Viehzuclzt, Forstwirtschaft. 36 1. H. rész.
B'crgbau und Huttenwesen, Industrie, Handel, Ver—
kehrsivesen, Finanzuresen'. 48 ]. Berlin; 19f9., Leip—
zig. 1920. ('Fagesfragen der Auslandswirrsch'aft.
l., 10.)
Lamer, Dr. Mll'kOI [Weliwirtschaftliclle Ver—
ilechfrrngen Sűdslaviens. (Ein Beifrag zum Problem der Eingliederung der süfdslavisehenv Volkswírtsohaft in die Wellmarkiwirtsclxaft.) 208 l. *l— 3 tábla. Leip-
zig. 1933.
Szende Gyula: Die Successíonsstaaten der ge—
wesen Österreichisch—Ungarischen Monarchie. 80 l.
% 1 tábla. Budapest. 1922. Újabb kiad. Die Succes—
Royaume de Yougoslavie.
sionsstaaten (Geopolítische u'nd wirisehavftgstatis—
tische Angaben) címen. 136 1. Budapest. 1924.
Szentiványi Ferenc: Torontál vármegye köz-—
gazdasági és szociális állapota a XX. század első tizedében. 27 1. Budapest. 1912.
Tomiőiő, Dr. Juraj: Jugoszlávia gazdasági viszo—
nyai és a jugoszláv—magyar gazdasági kapcsolatok 32 1. Budapest. 1930.
2. Népesedés. —— Population.
A magyarság települési viszouyai a megszűllf Délvidéken. 391. Budapest. 1941. (Magyar sors—
kérdések.)
Mortalilet í morbiditet dece u Jugoslavíji. Refe—
rati sa i jugoslovenskog pedijatrijskog kongreSá ha;
Bleda u septembru 1934 godine po prvoj glavnoj terni kongresa. Szerk.: Ambrozié, Dr. Matija és Sarvan, Dr. Milivoje. 240 ]. Beograd. (Biblioteka Centralnog chi'gijenskog zavoda. 18.)
Résultats de'/initifs du recensement de la popuw lation, 1921. Staiistigue générale. Sarajevo. (Szerb-—
horvái; címlap, larlalommutató, táblafejek fran—
ciáulÁís.)
Résultals définílifs du recensement de la popu—
lation, 1931. I. rész. Population de faii, nombre de maisons et de ménagcs. II. rész. Populaiion de fait par confessions. Hl. rész. Population de fait par le degré d'instruction el Ijáge. lV. rész. Population de fait suivant la profession principale. Statistigue—
générale diÉlat. Beograd, (Horvát-francia.)
Résultats préliminaíres du reeensement de la population dans le Royaume des Serbes, Croales ef Slovénes, 1921. Direction de la slalisligue d'lÉtat.
Belgrade. (Szerbirancía)
Résultats provisoires du recensement de la population, 1931. Siatisligue générale. Beograd.
(Szerb—horvát; címlap, táblafejek franciául is.) Bamm/ay Tivadar: A rácok elterjedése és fele—
pülésiormái Baranyában. 60 l. Pécs. 1940. (Címlap,—
összefoglalás szerbül is.) (Geographia panno—
nica. 41.)
Basch, Dr. Franz: Zur Volks— und Volks—
bewegungsfrage im Bánat, 1717/1867. 45 l. München.
1936. (Schriftenreihe der Nenen Heimatblátier. 4.) Dold, Stefan: Die Ansiedlung der Deutschen ím Édeser Ko'm'ilaie unter Joseph ll. 1783—1789. 60 l.
Temesvár. 1966;
Kir'ilovics, Dr. Dimitrije: Aszimilacioni uszpeszi' modjara u Bacskai, Banalu i Baranjí. Prilog pitanju' drzma'djarizacije Vojvodine. 41 IX. Novi Szad. 1937.
(Gil-il Bettis.)
Lánrji Mór: il bácskai kivándorlás. 24 l. Sze—
ged. 1902.
3; Táfsád'ahni politikai, közigazgafás és jogszolgál—
húúú.— Poliiigue sociale, Administration el Draft.
A határőrvidék rendezésére vonatkozó legfelsőbb
elhatározások. N*iváfálös kiadás. 2733 l. Pesti 1872.
(Magyarországi Rendeletek Táraí 1871.)
Bírósági szervezet. Magyarország, Szerbvajda—
ság és (! temesi Bánság helyközségeinek végleges
bírósági felászt'ása. Sz'erkeszt'é egy cs. kir. törvény- szem tánákis'ós. 244 r. Pest. mas. (Magyar-sémi;
La liber-té synáicale. W. köti Roya'umé dés
Gen/éve. 1928.
Serbes, Croates et Slovénes. 4171.
(l'-liudes et documents. A/31.)
11. szám
Landes-, Gesetz— und Regierungsblatt für die Serbische Wojwadschaft und das Temeser Bánat.
617 l. Temesvár. 1852.
Réglement de procédure da tribunal arbitral mixte hangaro-serbe—croate—slovéne. 15 1. Budapest.
1925.
Zombor szab. kir. város törvényhatósága sza—
bályrendelctinek, alapitó leveleinek és nagyobb je—
lentőségű szerződéseinek gyüjteménye. I., II. köt.
467, 48 l. Zombor. 1892, 1893. (A II. köt. csonka.) Bandi Károly Antal: Emlékirat a délmagyar- országi törvényhatóságok kikerekíte'séről. 19 l. Bu- dapest. 1874.
Richter, Dr. Lutz: A német—jugoszláv társada- lombiztosítási viszonossági szerződés. 14 ]. Buda—
ptst 1930. (Magyar--német.) (Klny. a l'ársadalom—
politika 1930. évi július augusztusi számából.)
Szarvady—Mautner—Gabányi—Herdi: A: utódd államok fennhatósága alá került városok és közsé—
gek hclységnévtára. 368 1. Budapest. 1922
Ujlaki Miklós dr.: A magyar jog sorsa a Jugo—
szláviához csatolt területen. 10 1. Budapest. 1934.
(A Jogtudományi közlöny könyvtára. 23.) 4. Közművelődés és kultúrpolitika.
Instruction publígue et politigue culturelle.
Koszorú. Erdélyi, felvidéki, vajdasági írások.
Az 1931-es magyar könyvnap könyve. 384 l. Buda—
pest. 1931.
Vojvodanski zbornik, Sad. 1928.
' Bokur, Ignjat: Die Entwickelang der serbisch- nationalen konfessionnellen Volksschalen und Bil—
dungsanstalten für Lehrer und Lehrerinnen in Un- garn und Kroatien- Slavonien von 1848—1906 133 ].
Újvidék. 1911.
Jastas: La politigue scolaire et ecclésiastiguc da Royaume S. C. S. da point de vue des droits des minorités. 21 1. Budapest. 1925.
Korniss Gyula: Az elszakított magyarság köz- oktatásügye. IV —l— 230 1. Budapest. 1927.
Novossel István: Egy Julián—tanító odisszeáj'a.
126 l. Salgótarján. 1928.
Olay Ferenc dr.: La presse Irongroise dans les États successears. 1918/1928. 17 l. —l— 16 számozat—
lan melléklet. Budapest. (Klny. a Revue de Hongrie 1929. évi ápr. 15-i számából.)
Almanach. l82 ]. Novi
5 Östermelés, bányászat, ipar.
Production du sol, mines, industrie.
Mezőgazdasági kiállitás, 1901. Temesvár. A Dél- vidéki földmivelők gazdasági egyesülete által Temes- várott 1901. évi május hó 26—30—ig rendezendő mezőgazdasági (jubileumi) kiállítás katalógusa. VIII
%— 116 l. Temesvár. 1901. (Magyar-német.)
Résultots du recensement da bétail de terme dans le Royaame des Serbes, Croates et Slovénes, 1921. Direction de la statistígue (I'État. Beograd.
(Szerb-horvát-francia.)
Rudarska i topionic'ka statistika, 1936/1937.
Odeljenja za vrhovni rndarski nadzor. Beograd.
Berger Károly Lajos: Temes vármegye gazda—
sági viszonyai és gazdálkodási rendszerei. 81 1. En—
dapest.1967. (Tanulmányok az Alföld gazdálko—
dás viszonyairól. IV.)
Etédi: A földbirtolcreform a megszállt magyar terütefekení 450 1. Budapest. 1929. Francia kiad.
50 1. Budapest. 1929; (Klny. a Revue de Hongrie 1929. évi nov.—dec.-i számából.)
Galgóczi Károly: Magyarország, a Szerbvajda- ság s Temesi bánság mezőgazdasági statistikája VI
4- 4301. Pest. 1855.
—825,—
* pest.
1941
Marton Andor: Torontál vármegye gazdasági"
viszonyai és gazdálkodási rendszere. 139 l. Buda- 1907. (Tanulmányok az Alföld gazdálkodási
viszonyairól. HI.)
Schwarz, Dr. Ladislaus: Die Landwirtschaft des;
Komitats Torontál, insbesondere seines nördlichen Teiles, auf Grand der Klima— und Bodenverhált—
nisse. 295—424 ]. Berlin. 1914. (Hüha—Archiv. Arbei—
ten aus dem Landwirtsohaftlíchen Institut der Uni—
versitüt Halle. IV.)
Stassik Ferenc dr.: A volt határőrvidéki ház—
közösségek. 186 l. Nagy—Becskerek. 1900.
6. Kereskedelem, közlekedés.
Commerce et communications.
Apcrcu des exportations yougoslaves par prin—
cipauac articles et par pays de destination, 1932/1934z Office du commerce extérieur. Belgrade. (Horvát—
francia.)
Aperca des importations yoagoslaves par pays dlorigine, 1932/1934. Office du commerce extérieur.
Belgrade. (Horvát—francia.)
Jugoszláv—magyar gazdasági kamara.
bályok. 16 1. Budapest. 1932.
Külkereskedelmi rendelkezések. VI. rész. Jugo- szlávia. 63 1. Budapest. 1922.
Statistika spoljne trgovíne Kraljevine Srba,_
Hrvata i Slovenaca, 1918/1920. (ieneralna direkcija;
carina. Beograd. (Szerb-horvát.)
Statistigue du commerce extérieur du Royaame- de Yougoslavie. 1933—1939. Ministero des finances.
Section des douanes. Belgrade. (Szerb—francia.) Statistigue du commerce extérieur da Royaume' de Yougoslavie pendant Ie I. semestre. 1934——1939..
Ministere des finances. Section des douancs. Bel- grade.
Hátsek Ignác: Ubersichts—Karte des kroatisch- slaoonischen und südungaríschen Eisenbahnnetzes.
1865. (Térkép)
Obradovíő, S. D.: La politigue commerciale de la Yougoslavie. Institut 'de recherches éccnomigues de l'uécole des hautes études économigues et com- merciales. 93 4— I ]. Beograd. 1939.
Poroszkay Ignác: Vélemény Magyarország vasút—
hálózati tervéről Pest, Bács és Torontál vármegyék szempontjából. 16 l. Pest. 1867.
Siba János: Folyami hajók a világháborúban.
A Duna és a Száva háborús történelme. 101 l. Buda- pest. 1931.
Alapsza—
7. Pénz, hitel. __ Monnaíe et crédit
Bangue nationale du Royaume de Yougoslavie.
(Évi jelentés.) 1931—1939. Beograd. (Az 1932. évi angol nyelvű.)
Instraction für die in den Kőnigreichen Ungarn, Croatien und Slavonien, dann in der Woiwodschaft Serbien and dem Temeser Banate zar Verwaltang—
des Grundentlastangsiondes berufenen Organe. 51 l.
és minták. Wien. 1854.
Magyarország vármegyéinek kataszteri térképe.
a) Vármegyék átnézeti vázlata. b) Vármegye'k föld- ad—ókataszteri beosztásának átnézeti vázlata. c) Ka- taszteri területek átnézeti vázlatai. Eszék, Temes- vár, Zágráb;
Fellner Frigyes: A magyar szent korona orszá——
gai nemzeti vagyonának és nemzeti jövedelmének megosztása a" mai Magyarország és az utódállamok között. 701; Budapest. 1923; Német kiad. is. 821;
Ferrara. 1923. (Kiny. a Metron 1923; évi szept.-i' számából.)
Hanel, Rudolf: Compass. Jugoslavien. Finan—
zielles Jahrbach. 1920—1941. Compassverlag. Wien-
11. szára
Kosier, Ljubomir St.; Liépargnel Son organisa- tion, son progrés, ses institutions ehez les Serbes, Croates et Slovénes. XIX —l— 3281. Milan. 1924.
(Bibliothedue de la Revue bankarstvo. Vll.)
Lakner, Dr. M. F.: Das Grund— und Einkom- mensteaer—Gesetz fúr Ungarn, die serbische Woi- wodschaft und des Temeser Banat. 59. ]. Wien. 1850.
Steiner, Friedrich: Notenbunkpolitik und staat- liche Anleihepolitik in den österreich-ungarisclien Naclzfolgestauten. 80 l. München és Leipzig. 1924.
(Verein für Sozialpolitik. Schriften. 166/1.)
Szabóky Alajos dr.: Javaslat a volt Magyar- birodalom államadósságának mikénti megosztására nézve az utódállamok szerint a trianoni békeszer—
ződés 186. §-a alapján. 50 1. Budapest. 1922. (Fran- cia kiad. is.)
Szávay, Julius: Finanz und Industrie Lexikon der Nacli/olgestaaten. (Compass.) 95 -l- 208 _l— 15 -—l—
160 -l— XLVII -l— 188 —l— 111 1. Budapest. 1925.
Szikorszky László: Az utódállamok valuta—
stabilizálási törekvései a háború után. 39 1. Nagy- kata.
8. Politikai és kisebbségi kérdés.
Ouestions politigues et minoritaires.
A bánsági—bácskai kérdés európai kérdés, Dél—
magyarország lakosságának kérelme a párisi béke—
konferenciához. 16 1. Budapest. 1919. (Német, francia és angol kiadás is.)
A délvidéki magyarság élete az elszakítás alatt.
27 1. Budapest. 1941. (Magyar sorskérdések.)
A jugoszláviai magyarság helyzete. 201. 4- 1 térkép. Budapest. 1941. (Német kiad. is.) (Magyar sorskérdések.)
A szerb—horvát ellentétek Jugoszlávia születésé- től Ielbomlásáig. 24 1. Budapest. 1941.
A Szövetséges és Társult Főliatalmak szerző—
dései Ausztriával, Cseho—Szlovákiával, Jugoszláviá—
val, Lengyelországgal, Magyarországa! és Romániá- val a nemzeti kisebbségek védelmére. 1919/1920.
431. Budapest. 1921. (Magyar Külügyi Társaság kiadványai. Népszövetségi osztály. 6.)
Die Press—Prozesse, gegen die Redakteare deut- scher Zeitungen in Sint—Ungarn. 20 l. Berlin. 1902.
Die südungarísche Frage. 17 l. "1- VIII térkép.
Budapest. 1941.
Emlékirat Muraköznek Magyarországhoz való tartozása ügyében. 22 1. Budapest. 1920.
Észak-kelet-dél és nyugat. Négy előadás az el—
szakított magyar részekről. Tartották: Móricz Mik- lós drl, Zathureczky Gyula, Prokopy Imre és Nagy Iván dr. vitéz. 1161. Pécs. 1937. (Összefoglalás németül is.) (Pécsi tudományegyetem kisebbségi intézete. Kiadványok. 2.)
Expose' du gouvernement hongrois sur les excep—
tions prélimínaires du gouvernement gougoslave dans Ilaffaire engagée devant la cour permanente de justice internationale entre le gouvernement hongrois et le gouvernement yougoslave au sujet de certaines affaires dont le Tribunal arbitral mixte hungaro—yougoslave était saisi. A la Cour perma- nente de justice internationale. 141. Budapest. 1936.
Les Serbes en Hongrie, leur histoire, leurs pri- vileges, leur église, leur état politigue et social.
474 l. Prague. 1873.
Mémoire du gouvernement hongrois contre le gouvernement gougosluve dans certaines affaires dont le Tribunal arbitral mirie hungaro-gougoslave
était saisi. XXXVII % 55 1. Budapest. 1936,
Memorandum du parti hongrois de Yougoslavie
a M. Pacliitch. 60 1. Budapest. 1922. (Le sort de la
—— 826 —— 1941
Hongrie méridionale adás is.)
Oesterreich, Ungarn und die Woiwodina von einem Saxo-Magyaren. 227 l. Wien. 1850.
Opinion of Sir Alfred Hopkinson as to the rights of persons of hungarian nationality entitled to property in territories formerly belonging to Hungary and which now form part of the territory of Jugo-Slavia. 11 1. Budapest. 1927.
Répligue du gouvernement hongrois au contre—
mémoire du gouvernement yougoslave dans llaffaire concernant certaines sentences du Tribunal arbitral mixte Izungaro—yougoslave. A la Cour permanente de justice internationale. LX -l- 460 1. Budapest.
1936.
Reguéte du gouvernement hongrois contre le gouvernement yougoslave dans certaines affaires dont Ie Tribunal arbitral mixte hungaro-yougoslave était saisi. A la Cour permanente de justice inter—
nationale. VII —l- 68 1. Budapest. 1935.
Vend-kérdés. I. Emlékirat a jugoszlávok jog—
talan megszállása ellen. II. Melich János és Mikola Sándor: Néhány megjegyzés Slavicnak a ,,Prek—
murje" kérdése című röpiratára. 27 l. Budapest.
(A Il._re'sz francia nyelven is külön füzetben.) Adriaticus: Die Deutschen in Siidslawien. 45 1.
Berlin. (Tasohenbuch des Grenz und Auslanddeutsoh- turns. Heft. 32/33.)
Bajza József dr.: A magyar-horvát unió fel- bomlása. 74 1. Budapest. 1925.
Bátorfi Lajos: A muraközi kérdés. 38 I. Nagy—
Kanizsa. 1873.
Fall Endre dr.: Jugoszlávia összeomlása. A Dél- vidék visszatérése. 182 1. —l- 3 térkép. Budapest.
1941.
Frank Ivo dr.: A revízió és a horvátság. 29 1.
Budapest. 1933. (Az Erdélyi férfiak egyesülete Jancsó Benedek társaságának kiadványai. 21.)
Haller Jenő dr.: Igazságot Muraköznek! 87 !.
Budapest. 1938.
Kovács Alajos: Ellenérvek a cseh, román és szerb területi követelésekkel szemben. 4 1. Budapest.
(Francia és angol kiadás is.)
Kovács Alajos dr.: Les données de nationalité du recensement du Royaume des Serbes, Croates et Slovenes. 36 1. Budapest. 1926. (Klny. a Revue de la Société hongroise de stat. 1926. évi 1/2. szá—
mából.)
Köhl, Wilhelm: Die deutschen Spracliinseln in Südungarn und Slavonien. XI %— 100 ll Innsbruck.
1902.
Lajos Iván dr.; A horvát kérdés. 116 l. Pécs.
1932.
Lakatos Sándor: IV. Károly és a 97 1. Budapest. 1920.
Lendvai Miklós; A Délvidéki nemzeti szövetség a: 1902w—1903. évben. 65 l. Temesvár. 1903.
Major Antal dr.: Az aldanai csángótelepités orvosi szempontból. 44 !. Gyöngyös. 1898.
Muravölggi J.: Muraköz és a horvátok. 361.
Budapest. 1929.
Nagy Károly dr.: Az alsólendvai ellenforrada—
lom. 98 ]. Zalaegerszeg. 1925.
()berding József György dr.: A bánsági magyar—
ság. 161. Budapest. 1937. (Klny. a Láthatár V.
évf.—ának 5. számából.)
Prokopg Imre: A revízió és Délmagyarország.
40 1. Budapest. 1933. (Az Erdélyi férfiak egyesülete Jancsó Benedek társaságának kiadványai. 19.)
Rüdiger, Hermann: Die Donauschwaben in der siia'slavischen Batschka. 136 1. Stuttgart. 1931.
désannexée. I.) (Angol ki-
délszlávok.
11. szám
—827— 1941
(Schriften des Deutschen Ausland-Instituts Stutt—
gart. A/28.)
Seton-Watson, R.W.: Die síidslavische Frage im Habsburger Reiche. XII —'r 651 l. Berlin. 1913.
Sűdland, L. v.: Die südslawische Frage und der Weltkrieg. X % 7961 Wien. 1918.
Szalai László: A horvát kérdéshez 94 l. Pest.
1861.
Szalay László: A magyarországi szerb telepek jogviszonya az államhoz. 1431. Pest. 1861.
Szekrényessy Kálmán: Magyarország és a dél- szláv tartományok. 1591. Budapest. 1879.
Szentkláray Jenő dr.: A társadalom nemzeti feladatai Délmagyarországon. 24 l. Temesvár. 1837.
9. Földrajz, néprajz, útleírás.
Géographie, ethnographie, voyages.
Carte der Banater drei Comitate. (Bezdan mel- lék térképpel.) Gezeichnet durci Joseph Szubbotich.
1836.
Magyarország vármegyéi és városai. (Magyar- ország monográfiája.) A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, népraju, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának enciklopédiája. Bács- Bodrog vármegye. I., II. köt. VI -l— 477, 616 l. ——
Temesvár. V —l— 2941. —— Temes vármegye. X -l—
463 1. — Torontál vármegye, XII —l— 632 ]. Buda- pest. 1909.
Zidna karta Kraljevine Jagoslavije sa politiő- kom podelom po banovinama. 11500000. Beograd.
1931.
Bodor—Bellai: Temesvár és Délmagyarország.
VII'I —l- 328 l. Temesvár. 1908.
Czirbusz Géza dr.: A délmagyarországi bolgárok ethnologiai magánrajza. 171 l. Temesvár. 1882.
Czirbusz Géza dr.: A krassószörényi krassová—
nok. 84 1. Budapest. 1913. (Nemzetiségi ismertető könyvtár. VII.)
Czirbusz Géza dr.:
ren. 63 l. Wien. 1884.
XI. Anhang.)
Czirbusz Géza dr.: A temes- és torontálmegyei bolgárok. IV —l— 1091. Budapest. 1913. (Nemzetiségi ismertető könyvtár. VII.)
Feketekúty Béla dr. vitéz: Jugoszlávia magyar szemmel. 190 1. Budapest. 1940. (Kék könyvek. 7.)
Fridrik Tamás: Bács-Bodrogh vármegye föld- rajzi, tőrténelmi és statisztikai népszeru" leírása.
309 l. Szeged 1887.
Friedberg, Emanuel von:
Vojvodschaft Serbien und des dann der víer Gránzregímenter.
Deutsch—Banater, IIlyrisch-Banater Banater, endlich des
288000. 1853.
Gönczi Ferenc: Muraköz és népe. III 4— 154 1.
Budapest. 1895.
Görög.- Magyar atlasz azaz Magyar, Horvát, és Tót országok' vármegyéí', ,s szabad kerületei' és a' határ-őrző katonaság, vidékinek közönséges és kű—
lönős tábláji. 59 tábla és mutató tábla. Viennae.
1802—1811.
Hadrovies László: Muraköz helynevei. 34 1.
Budapest. 1934. (Klny. a Nyelvtudományi közlemé- nyek XLVIII. köt.-ebül.)
Juga Elemér: Az aldunai mélysík és a dél- magyarországi szerbek. (Antropogeografiai tanul- mány.) 97 1. Budapest. 1912.
Krauss, Dr. Friedrich S.: Sitte und Brauch der Südslaven. XXVI -l— 68] l. Wien. 1885.
Die sűdungarisehen Bulga- (Völker Oesterreich-Ungarns.
General—Karte der Temeser—Banates, Peterwardeiner, und Roman—
Titler-Gránz—Bataillons. !:
Mikola, S.: Die ungarliindischen Wenden.14 ! Budapest. 1941
Mikola Sándor:
46 1. Budapest. 1928. .
Milleker Bódog: Délmagyarország középkori földrajza 2711. Temesvár. 1915.
Munkácsy Mihály: Tót nyelvű rusznákok Bács—
és Szerém megyében. 39 1. Budapest. 1913.
Szentiványi Ferenc: Nagybecskerek város fej—
lődése és jelentősége. 47 1. Budapest. 1911.
Tőkés Lajos: Délmagyarországi tanulmányi ki- rándulások. 123 l. Temesvár. 1902. , Wigand János: Panesovai emlékkönyv. (Pan—
csova, 1872—1896.) Hazánk megalapításának ezer—
éves, Pancsova visszacsatolásának negyedszázados és saját megalakulásának tízéves emlékére kiadta a ,,Gromon Dezső magyarnyelvterjesztő egyesület."
3601. Pancsova. 1896.
A vendség multja és jelene.
10. Történelem. —— Histoire.
A Délvidék a magyar történelemben. 17 l. Buda—
pest. 1941. (Magyar sorskérdések.) * Bács-Bodrog vármegye történelmi társulatának évkönyve. XVI—XX., XXIII., XXVI—XXIX. évf;
(1900—1904., 1901, 1910—1918.) Zombor.
Szerbek és horvátok a történelemben. 221.
Budapest. 1941. (Magyar sorskérdések.)
Asztalos Miklós dr.: A monarchiától az utód- államokig. (Honnan és hová vezet a magyarság útja.) 121 1. Budapest. 1934. Más kiad. A nemzeti—
ségek története Magyarországon településüktől máig, 1211. Budapest. 1934.
Baróti Lajos dr.: Adattár Délmagyarország XVIII. századi történetéhez. I—IX. rész és Pótfüzet;
VII -l— 539 -l- XLVII, 625 -l- LXXVIII, 156 %— XIX l.
Temesvár. 1893—1907.
Bodor Antal: Délmagyarországi telepítések tör—' ténete és hatása a mai közállapotokra. 65 l. Buda- pest. 1914.
Böhm, Leonhard: Geschichte des Temeser Ba—
nats. I., II. rész. XVI 1- 415, IV —l— 324 l. Leipzig.
1861. '
Böhm, Leonhard: Geschichte der Stadt Weiss—
kitchen. 3. kiad. VI —l— 410 l. Fehértemplom. 1905.
Buchmann Károly: A délmagyarországi telepí- tések története. I. rész. Bánát. VI —l— 130 l. Buda- pest. 1936.
Eimann, Johann: Der deutsche Kolonist, oder die deutsche Ansiedlung unter Kaiser Joseph dem Zweiten in den Jahren 1783 bis 1787, absonderlich im Kőnigreich Ungarn in dem Bácser Comitat. VII
4— 1361. Pesth, 1822. '
Griselini, Franz: Versuch einer politisehen und natürlichen Geschichte des temeswarer Banats in
Briefen an Standespersonen and Gelehrte. I., II.
rész. 301, 135l. IVien. 1780.
Hecht, Dr. L: Les colonies lorraines et alsa- ciennes en Hongrie. 54 l. Nancy. 1879.
Hermann Győző: Temes vármegye négy utolsó nemesi felkelése. 49 ]. Temesvár. 1911.
Irányi István: Bács—Bodrog vármegye földrajzi és történelmi helynévtára. 2. kiad. I., II. kötet.
VI 4- 146, !81 l. Szabadka. 1909.
Juhász Kálmán dr.: Die Besetzung einer bana- ter Pfarre durch Mária Theresia. 18 1. Budapest.
1931. (Klny. a Deutsch-ungarische Heimatshlátter III. évf.—ának 3—4. füzetéből.)
Kállay Béni: A szerb felkelés története. 1807——
1810. I., II. kötet 405, VIII %— 415 1. Budapest.
1908, 1909.
11. szám
Kállay Béni: A szerbek története.
!. kötet. 639 1. Budapest. 1877.
Nádasdy Béla: Délszlávok. Történelem-politikai
%anulmány. 215 l. %— 3 térkép. Budapest, 1934.
Németh József: Szerbia és az új Szerb—Horvát- Szlovén Állam. 20 1, Budapest. 1922. (A Magyar kül- lügyi társaság kiadványai. Tudományos és művé- szeti osztály. 6.)
Pesty Frigyes dr.: Brankovics György rác des—
poto birtokviszonyai Magyarországban és a Hit:
despota cím. 65 1. Budapest. 1877. (Érte-kezesek a körténeti tudományok köréből. Vl/9.)
Pesty Frigyes: A temesi bánság elnevezésének jogosulatlansága. 38 !. Pest. 1868. (Értekezések a körtér—leli tudományok köréből. I/7.)
Rátz Kálmán: A pánszlávizmus története. 415 1.
Budapest. 1941.
Schmidt, Isolde: Beitráge zur Geschichte des sűdostdeutschen Parteiwesens. 1848—1914. IV rl—
149 ]. München. 1939. (Institut zur Erforsohung des
deutschen Volkstums im Siiden und Südosten in München. Veröti'entlichungen. 19.)
Sehwicker, Joh. Heinr.: Geschichte des Temeser Banats. 2. kiad. XII —i— 470 l. Pest. 1872.
Schwicker, Joh. Heim-.: Geschichte der őster—
reichischen Militárgrenze. 446 l. Wien. 1883.
Schwiclcer, Joh. Heinm Politische Geschichte der Serben in Ungarn. XVI -l— 416 1. Budapest. 1880.
Stanglica, Dr. Franz: Die Auswanderung der Lami-inger in das Banat und die Batschka im 18.
Jahrliundert. 75 l. Frankfurt. 1934- (Schrit'ten des Wissenschaftlichen Instituts der Elsass-Lothringer im Reich an der Universitiit Frankfurt. Neue False. '12.)
Szentleláray Jenö dr.: A be—cshereki uár. 49 1.
Budapest. 1886. (Értekezések a történeti tudomá- nyok köréből. XII/10.)
Szentkláray Jenő dr.: A Csanád—egyházmegyei plébániák története. I. kötet. XXIV —l— 740 !. Temes—
vár. 1898.
Szentkl'áray Jenő dr.: A szerb monostora-gy—
Alzázalc történeti emlékei Délmagyarországon. 65 1.
1780/1815.
—828— 1941
Budapest, 1908. (Értekezések a történeti tudomá—
nyok köréből. XXII/1.)
Szentkláray Jenő dr.: Mercy kormányzata a temesi bánságban. 188 1. Budapest. 1909. (Értekezé—
sek a történeti tudományok köréből. XXII/4.)
Szentkláray Jenő dr.: Száz év Dél-Magyaror—
szág újabb történetéből. (1779-től napjainkig.) XV %—
520 l. Temesvár. 1879.
Szentkla'ray Jenő dr.: Újabb részletek a dél- magyarországi török hódoltság történetéből. 30 1.
Budapest. 1917. (Értekezések a történeti tudomá—
nyok köréből. XXIV/9.)
Tas Károly: Baranya vármegye 1848—ban. 41 !.
Pécs. 1940. (Specimina dissertatíonum facultatis philosophícae regiae hungaricae universitatís Elisa- bethinae guingueecclesiensis. 203.)
Thim József dr.: A magyarországi 1848—49—i1cí szerb iöllcelés története. II. köt. Iratok: 1848 már-
eius—augusztus. XV —i— 686 l. IH. köt. Iratok: 1848 szeptember—december és 1849 január—augusztux.
Budapest. 1930., 1935. (Magyarország újabbkori tör—
ténetének forrásai.)
Vaska Géza: Jugoszlávia története. 104 !. Buda—
pest. 1932. (Történelem a világháború után. 618.)
II. Folyóiratok. — Reeves.
Bulletin. 1938, 1939. Bangue agríoole privilé—
giée. Beograd. (Szerbafranciaj
Bulletin trimestríel. 1932—1938. Bangue natio—
nale du Royaume de Yougoslavie. Service des étu—
des éeonomigues. Beograd. (Folytatását l. L'aciivité économigue en Yougoslavie alatt.)
lndices de l'activité économigue de Yougosla—
vie. 1936—1939. Bangue nationale du Royaume de Yougoslavie. Service des études économiciues. Beo- grnd.
L'activité économigue en Yougoslavie, 1939.
Bangue nationale du Royaume de Yougoslavie. Ser—
vice des études e'conomirlues. Beograd. (Előző év—
folyamai Bulletin trimestriel címen jelentek meg.) Socijalni arhív. I—V. évf. (1935—1939.) Sre- disnja uprava za posredovanje rada. Beograd.
A Délvidéki-e vonatkozó folyóiratszemle. — Revues ayant traité des territoires méridionaum.
C'eskoslovensk?) Statistic'ky' Vest—
ník (10. évi. 3—4. sz., Praha 1829, cseh). — Auer—
han J.: A születések csökkenése és a halálozás a Ézerb-Horvát-Szlov—én királyság szlovák helységei—
en.
Danubian Review (Danubian News) (6. Lót 8. sz., Budapest 1939, (mg.). — Prokopy l.:
Jugoszlávia nemzeti kisebbségeinek hátrányos köz- oktatása a statisztika tükrében.
Deutsche Arbeit (38. évi. 1. sz., Berlin
1988, ném.). — Fehértemplom. Egy német város a
Bánáthan. — (41. évi. 5. sz.). — Rave H.: A dunai svábok gazdasági ereje az egykori Jugoszláviában.
Journal de la Société Hongroise de Statistigue (4. évi. 1—2. sz., Budapest 1926, ir.). — Kovács A.: Az Sz. H. Sz. állam népszámlá—
lásának nemzetiségi adatai. — (8. évf. 1. sz.). — Kovács A.: Jugoszlávia új közigazgatási beosztása.
Kisebbségi Körlevél (5. évf. 3. sz., Pécs 1941, m.). — Béldi I..- A baranyai háromszög, a Bácska és a Bánát. — (4. sz.). — Nagy I..- A jugo' szláviai magyarság népi mozgalmai. — Deák I...- Adatok a jugoszláviai magyarság közművelődési
problémáiról. — Csuka J.:
kisebbségi multjára.
Kisebbségvédelem (1. évf. 1. sz., Buda—
pest 1938, m.). —— Kardos B.: A jugoszláviai föld- reform végeredtne'nyei nemzetiségek szerint (1937).
— (2—3; sz.). — Kardos B.: Kisebbségi iskolaügy Jugoszláviában. — (6. sz.). — Fekete L.: A magyar kisebbség politikai és gazdasági helyzete Jugosziáviá—
ban. — (2. évf. 1. sz.). — Kardos B.: Magyar tau—
könyvek Jugoszláviában. —— (3. évi. 1—2. sz.). — A jugoszláviai magyar népcsoport eélkitüzései. — (4. évi. 1—2. sz.). — A Dunabánság közegészségügyi helyzete. — (3—4. sz.). —— Ruh'Gy; A Délvidék anyanyelvi és vallási viszonyai.
Láthatár (7. évf. 9. sz., Budapest 1939, m.).
—— Csuka Z.: Jugoszláviai iskolakérdés. — (9. évf.
6. sz.). — Mattanovich K.: A pancsovai magyar szi—
get. — Kertész J.: Bácska irodalma. — (8. sz.). — Gombos Gy.: Bukovinai székelyek letelepítése Bács—
kában.
Les Pays du Danube (3, évf. 4. sz., Budo- pest 1923, fr.). — Kivonat a jugoszláviai magyar pártnak Pasics szerb miniszter-elnökhöz intézett memorandum-ából
Visszapillantás 22 év
