TRACTATUUM ALIORUM QUE ACTORUM PURLICORUM HISTORIAM ET ARGUMENTA

SYLLOGE

TRACTATUUM

ALIORUM QUE ACTORUM PURLICORUM H ISTO R IA M ET ARGUM ENTA

B. DIPLOMATIS LEOPOLDINI,

RESOLUTIONIS

ITEM QUAE

ALVINCZIANA

VOCATUR, ILLUSTRANTIUM.

EDIDIT

CAROLUS SZÁSZ DE SZEMERIA,

JURIS CIVILIS ROMANI ET PATRII IN ILL. COLLEGIO REFORMA­

TORUM N. ENYEDENSI

PROFESSOR P.O. ET I. COMITATUS ALBAE INFERIORIS TABULAE JUDICIARIAE ASSESSOR.

CLAUDIOPOLI,

IN COMMISSIONE APUD J. TILSCH ET FILIUM BIBLIOPOLAS.

K önyv-es mertetés.

Azon boldogító egybekötletésnek

,

lánczokkal kap-

’

Austriai

ize azon

, melyen polgári

­

nyunk törvényes rendszere

nyugszik

mely­

nek tizennyolcz

megannyi

axiómákból indúl-ki

­ cal létünk minden ágazatja ,

külön levélben ismétlendő megerősítése

az alattvalók

eskiivését

koz-tette minden

Fejedelemnek,

szóval: Ditső I Leopold

diplomája, közönségesen szólva

előtt el

­ rem mondani

csak felületesen és

esméreles.

diplomát olvassuk ugyan

1791—beli

törvény-czikkely- be iktatva

’s

egy­

befüggő

oklevelekkel együtt,

sokkal az

az

esztendőben kijött História

sta­

tu religionis Euangelicae in

Hungária czí-

vagy abból által

írva több

meg

,

§

oklevelünk kelésének körny ülállásairól , az azt megelőzött és követett tanácskozásokról, egyezésekről, ’s királyi határozatokról inkább tudás szomját gerjeszteni mint ki elégitteni voltak alkalmasok. Reám nézve legalább ez volt munkálatjok, mely arra ösztönözött: hogy az engemet ’s még eddig elé talán sok má­

sokat is ily nemű szorgoskodásban hátrálta­

tó csoportos akadályokkal megvívni , ’s rész- szerént közönséges részszeréht magános levél tárokból ’s gyűjteményekből mind azt, a’ mi a’ már említett diplomát és azt kiegészítő felséges határozatokat illeti, öszveszedni tö­

rekedjem. Munkát adó czél valóban, midőn látjuk hogy már 1697-ben, tehát csak né­

hány pár esztendő eltöltével, az ország ren­

déi törvény-czikkelyben panaszkodnak a’ di­

ploma ’s azt követett „ instructiok , resolu- tiok , ’s decretumok in publico nem létéről "

de még is nem háládatlan fáradozásim sike­

rét egész tellyességében hazára elejébe ter­

jeszteni több okok tiltanak, melyeknek elő­

számlálásához csak azért sem kezdek, mert mindenik úgysem megemlíthető. Annyit leg­

alább bizodalmason mérek remélleni ’ s re­

ményem telyesülése lesz egyetlen de gazdag jutalmam , hogy hazámfiai azt is a’ mit ad­

hatok ’s adok , kedvezőleg veendik telyes és kimerítő munka helyett, mely erőmön fe­

lyül ’s tehát Ígéretemen alól van, elfogad­

ván egy jövendőben általam vagy más erő­

sebb kéziül dolgozandó Erdélyi Jus-publi-

cum ’s annak H istoriája alkotmányához ma­

terialéul hordott ezen töredéket, mely bár sokkal több és teljesebb, mint eddig elé e’

tárgyról világ elejébe jött; még is önkéntes vallomásom szerént csekély és koránt sem kimerítő, ’s egy fő érdeme abban áll: hogy hihetőleg más beavattakat tökélletesebbek kiadására ( szép és nem szép indító okokkal) de a’ hazának minden esetben hasznára , buz­

dítani fog.

A.’ munka czímje ez:

Sylloge Tractatuum aliorumque acto­

rum publicorum, historiam atque argumen­

ta benigni diplomatis

Leopoldini,

lutionis item quae A l v i n c z i a n a vocatur, illustrantium.

’S már hallom az első gántsot: deák czím, tehát deákul írt könyv , egy ho nyi el­

ső rangú nevelő intézet közoktatójától, nem­

zetesedésünk e’ boldog századjában ! (aka­

rám mondani tizedjében). Úgy van deák czím , de nem deák könyv, legalább nem tőlem , mert a’ munka egybegyűjtött ok­

leveleket foglal magában melyekből én va­

lamint egyfelől semmit el nem vettem, úgy hozzájok jegyzésül és világositásul egyet és mást is ragasztani erőssen óhajtottam volna ugyan , de tanácsosnak nem tartottam , meg­

lővén győződve, hogy ellenkező esetben ha­

zámfiainak munkámat sem meg dicsérni sem lekorbácsolni módjok nem lelt volna ; ’s midőn a’ gyűjtemény, csak nehányat kivéve,

& o e

$

talma nagyobb részének anyiban áldozni ment­

hetőnek tartottam, hogy az egésznek ’ s dara­

boknak czímje deák légyen. A ’ gyűjtemény tárgyának határait czímje kiszabta , kiterjesz­

kedik csak azokra melyek a’ Leopoldi diplo­

ma ’s azt kiegészítő királyi határozatok ke­

lésének környülállásait ’s értelmét világosít­

ják. Oda kellett volna, talán tenni ,,a’ men­

nyiben én az erre tartozókat megtalálhattam

’ s öszve-szedhettem “ , de hiszem ez az alá­

zatosság clausulája minden emberi munká­

hoz önként hozzá értetődik. A ’ czél kiméri az időközt is, melyet gyűjteményem ma­

gában foglal. Kezdődik t. i. az 1684-dik esz­

tendővel, melyben Erdély részéről a’ Török oltalom felmondása ’s a’ Felséges Austriai ház iránti hódolás felöl az értekeződések meg­

indulnak , ’s végződik azon kisérő levéllel, mellyel I Leopold a’ diplomát kiegészítő ha­

tározatoknak lehozóját Alvinczi Pétert kül­

dőjihez az Erdélyi Rendekhez haza botsátja.

Az egész gyűjtemény igen természetileg öt szakaszra oszlik.

Az első magában foglalja azon szerző­

déseket , melyek a’ Diplomát megelőzik. E­

zen első szakaszban első darab ( I . 1 .) egy szerződési javallat, melyet 1684hen hozott le magával Bécsből Pater

Dunod,

levél, még soholt kiadva nem olvasható. A ’

Dunod

1685-ben october 24-kén kezdve tartott or­

szággyűlési végzés első czikkelye szerént ( I f 2 ) Haller Jánost, Pernyeszi ’Sigmondot és Inczédi Mihályt küldik Bécsbe alkudozni. E­

zek Dietrickstein Ferdinánd herczeg , Badeni Hermann Márkgróf, és Strattman Henrik gróf, császári meghatalmazattakkal kötötték I686ban Junius 28kán azon alkulevelet, mely közönségesen

Bécsi

ben ’s másutt olvasni eddig is volt módja kinek kinek , de nem azokat a’ melyek ezen alkulevél további történeteit világosítják.—

Három ekkorig köz tudatra nem jött neve­

zetes királyi Válasz, ezek az első szakasz negyedik számja alatt A. B. és C betükkel jegyezve ( I. 4. A. B. C .). Ezek közzül az

első

nius 29-kén) kőit ’s a’ Császár benne ha­

tárazottan kijelenti: hogy az egyezés 19-dik pontja, mely szerént Kolo’svárba és a’ Dévai várba császári őrizet bocsátatása rendel­

letett, az egész egyezésnek eldöntő feltétele,

’s bár az erdélyi Követek kijelentették hogy ez iránt ígéretet tenni hatalmok nem volt, de a’ Császár is tudtokra adja , hogy maga részéről a’ Kötéslevél megerősítése , mely már az Erdélyi német vezér Scherfenberghez el van küldve, ellenkező esetben kiadatni nem fog. A’ B. alatti - válaszból mely 1687-ben Januarius 6-kán erdélyi követ

Gyulai Fe-

az elébbi alkudozások megerősítve nem , de félbe-szakasztva sem voltak , hanem függőben állottak. Végre a’ C. darab, melyet ugyan a­

zon Gyulai Ferencz, Inezédi Mihály és Do­

nét Mátyás hoztak-le , világosítja , hogy az Erdélyiek már akkor szerencséül vették vol­

na az 1 (586-béli szérződésnek megerősítését változtatás nélkül kinyerni annyival inkább, mivel a’ L otháringiai Károly herczeggel köz­

be-jött egyezésnél fogva már a’ fenn forgott két ’s még azokon kívül tiz vár és helység által volt a’ császári őrizetnek adva, — de most a’ Császár mondotta k i: hogy a’ dol­

gok ábrázatja egészen megváltozott, ’s az egy­

kor ajánlott szerződésről többé szó nem le­

h et.— így világosul ki diplomatikai kútfők­

ből az 1686 -b eli alkulevél sikerületlenülésé­

nek igaz oka és módja , mely mellett csak másod rangú volt az, a’ miről

Bethlen

Miklós emlékezik, hogy tudni illik az Erdé­

lyiek ezen oklevél 17-ik pontjában előfor­

duló f eudumi szóban botránkoztak-meg, a’ mi ott egyébaránt is nem az egész országra ha­

nem csak a’ Töröktől viszsza nyerendő ré­

szekben Erdélyieket illető jószágokra vitetik.

Az első szakasz ötödik darabja ( I . 5 .) a’ közönségesen esmert úgy nevezett

Lo­

tháringiai,

rolyal kötött ideigleni szerződés, melyhez mellékeltem én (1. 6 .) egy annak 26-dik pontjában említett császári választ.— Ezeket a'

Teleki Mihály

hodoló levél követi, ( I. 8 .) ’s ez is közönsé­

gesen esmeretes , de a’ meghatalmazó levél, melyet ezen hodolásnak az egész ország ne­

vében teljes erővel leendő megtehetésére a’

Rendek adtak , itt jelen-meg legelőször. ( I . 7.) A ’ Historia diplomatica toldalékjában olvas­

hatók azon 15 pontban előadott kívánsá­

gok (I. 9 .) melyeket a* megnyerendő diplo­

mába foglalás végett az Erdélyi Rendek 1688-dik esztendő Junius 1-söjérŐl CarafTa által a’ Császárhoz felküldöttek, úgy szintén a’ császári leírás, mely Erdélynek kódolását dicsérettel általános legyelem Ígéretekkel el­

fogadja (I. 1 0 ), de azon további válaszok, melyedet ezen túl a’ diploma kiadásáig az Erdélyi Rendek tpbb Ízben megújjitott ké­

réseikre nyertek , eddig elő köztudat tárgyai nem voltak. Ezeket foglalja magában az első szakasz utolsó számja, négy darabban (I . 11.

A. B. C. D .)

Gyűjteményem második szakaszsza Leo- pold Császár Diplomájit ’s az azok kinyeré­

se ’s elfogadása környülállásainak világositá- sára szolgáló okleveleket adja-elŐ.

Az első diplomát (II. 1.) vagy helye­

sebben a’ Császártól kiadandó diploma muv tatvánnyát,

Bethlen Miklós

császári titkos tanácsnak ( hol az October’

16-n 1690-ben állittatoll-meg) Jegyző-köny­

véből kiadva a’ következendő extradátával :

„Copia haec de verbo ad verbum concordat

„cum Diplomate, quod Sacra Caesarea Re­

giaque Majestas Transsylvanis dandum

„esse dementissime resolvit, si pro eo alle-

„riorem instantiam fecerint. Viennae 23-a Octobr. 16 90.

J o hannes Ailers

Sacrae Caesareae Regiaeque Majestatis Consiliarius A u - l icus , intimus Secretarius

et Referendarius.

Ez olvastatott-fel Fogarasban 1691. Janu­

arius 10—kétől folytatva tartatott országgyű­

lésen, ennek elfogadtatása ’s innepélyes for­

mába leendő kiadatlatása felőli remény fejé­

ben választattak-meg az Országnak fő - fő Tisztviselőji, egészittetett ki a’ Tanácsi Rend , tette le hívség hitét az egész ország, és ren­

deltetett Bécsbe menendő követtség az örök diploma kikérésére. Mind ezek kitetszenek a’ már érdeklett országgyűlés végzéseiből , melyek közzül hely kiméllés tekintetéért csak azokat tartottam szükségesnek gyűjteményem­

be iktatni, (II. 2 .) melyek felvett tárgyam­

ra közelebbről tartoznak.

A ’ bécsbe rendelt követek személyeiben töbszörös változás jővén közbe, végre fel­

mentek

Bethlen

Gyul afi

ló és

Kloekner

be szabott sok tekintetből nevezetes utasítás harmadik darab a’ második szakaszban, (II.

3 ) a’ negyedik és ötödik számot pedig fog­

lalja-el az általok béadott két kérelem-le­

vél, melyek közzül az utolsót idősb V a s György későbbre vilte-fel , ’s ezekre az 1691- dik esztendő legutolsó napján pontonként a­

dott királyi válaszok (II. 4. 5 . ) , melyekre

utasít az

Alvinczi

rályi válasz 1-ső pontja-is. — Ugyan ez a’

követség hozta-le magát, polgári alkotmá­

nyunk alap oklevelét, 1-sö

Leopold

szár diplomáját, mely az eredeti példány u­

tán hiven lemásolva (II. 6 .) az első szám a - laltival öszvehasonlitandó.

A’ már innepélyesen kiadott diploma el­

fogadására 's illetőleg teljesedésbe-vételé­

re tartatott 1692ben martius 15-ikén kezdve folytatólag egy közönséges ország-gyűlés, melyen az előbbi esztendőben választott fő - fő tisztek hivataljaikba iktattattak, eskü- formájik ’s feltételeik törvény - czikkelybe írattak, ’s még ezeken kivűl 9 különböző, de csakugyan az új igazgatás módjának el­

rendelésével Öszvefüggő tárgyú czikkely ho­

zatott. Mind ezért, mind abból az okból, hogy ez az első országos végzés, melyet fő kormányzó

Bánffi

gyetlen egy , mely' felsőbb helybehagyás vé­

gett bécsbe felküldetett, nem tartottam hely­

telennek, az egészszet gyűjteményem máso­

dik szakaszszának végszámjáúl ( I I. 7 ) ab­

ba iktatni.

A’

Leopold

jaiban foglal tökéletesen bévégzett határoza­

tokat magában. Egyebeket, melyekre nézve próbált további kérelmekről alább lesz szó , elmellőzve , a’ 5-dik pont az , mely figyel­

münket különösebben magára vonja. Minek-

ma első pontjában, mely a’ vallás dolgára és egyházi személyekre , a* másodikban, mely a’ fejedelmi adományokra nézve ( az egyházi jószágok dézmák , ’s más jövedelmek adomá­

nyait-ís oda é rtv e ), a’ status quot allapitja- meg örökre tartandó sinor mértékül , terhel- tetéseket vélték a’ R. Catholicusok ; a’ har­

madik ponttal pedig a’ Szászok nem voltak megelégedve abból az ok b ó l, mivel az az or­

szágos törvénykönyveket, ’s ezek köztt az Aprobata és Compilata Constitutiokat min­

den kivétel nélkül, és így azokban némely reá- jok nézve terhelőknek tartott czikkelyeket- ÍS helyén hagyni látszott, ’s eziránt pana­

szok és kérelmek hatottak-fel az udvarhoz ; mind ezeknek következésében tette a’ csá­

szár a’ második vagy tulajdonképp! értelem­

ben úgy nevezett diploma 5-dik pontjához ama nevezetes záradékot (clausulát), mely az első második és harmadik pontok erejét felfüggeszti, ’s az ország Rendjeit arra ú ­ tasitja, hogy a’ fenn forgó sérelmeket kü­

lönböző vallások és nemzetek köztt p róbá­

landó alkudozás útján elenyésztetni igyekez­

zenek, ’ s ha azt teendik, alkudozásaik sikerét megerősítés, ha nem boldogulhatnak, a’ tár­

gyat végső elhatározás végett újra elejébe terjesszék. Ezen császári utasítás nyomán kezdőitek még a’ közelebbről említett ország­

gyűlés a la tt,’s folytak azután-is értekeződé­

sek ’s alkudozások a’ különböző vallások

’s nemzetek között, oda járulván a’ már em-

lített tárgyakon kiviül, az adózás mértékének

’s felosztásának elhatározása-is, mely a’ di­

ploma 12-dik pontja szerént kirekesztőleg az ország Rendjeire volt bízva , ’s belé elegyi- tetvén még más pontjai-is a’ diplomának, mellyek közzül némelyikkel azért, mert új hozzá-adás v o !t ( p . o. a’ 8-diknak második fe le ), mással más okhói p. o. a’ 9-dikben a’

Catholicusok részére kiszabott tisztségek szá­

mával , nem mindenek voltak megelégedve.

És már ezen alkudozásoknak, ’ s azok sike­

rét vagy sikeretlenségét világositó oklevelek­

nek van szánva gyűjteményem harmadik sza- kaszsza.

Első szám itt (III. 1.) a’ R. Catholica,

’s más három bevett vallások közölt, mint magoknak-is tartalmából és a’ fennebb be­

iktatott 1692—beli végzés 7-dik czikkelyéből kitetszik, elébb Szebenben ország-gyűlés alatt, azután arra a’ tanács mellé kinevezett sze­

mélyek között Kolo’svárt folytatott érteke- ződéseknek jegyző-könyv formán hiv-eléa­

dása , azon alkulevéllel együtt, melyben e - Jébb szerencsésen mégis egyeztek volt, de a’

mely későbbre egy ahoz mérve csekély ér­

dekű, függőbe maradott ponton felakadva, ösz- ve-romlott.

A ’ következő számok szerencsésebb ki­

menetelű alkudozásokat illetnek a’ Szász és más két nemzet között. Amazok t. i. két rendbeli sérelmet, ’s kérelmet terjesztettek a’ testvér nemzet elejébe. Egyet az Apro­

báta és Compilata Constitutioban mint álli-

méltatlanul, ’s régi tör’sökös jussaik sérel­

mével bécsuszott terheltetéseikre n é z v e , a’

már többször említett diploma harmadik pont­

jában adott császári engedelem nyomán. E­

zek iránt még az ország-gyűlé? folyta alatt megkészűlt az alkulevél, ’s a’ fő kormányo­

zó ’s Cancellarius aláírásaik alatt a’ három nemzet pecsétjeivel hitelesítve kiadatott 1692- be április 23-dikán ( III. 2 .).

Második kívánsága volt a’ Szászoknak az, hogy a’ közönséges adóból való részesedés mértéke reájok nézve könnyittessék. Ez i­

ránt nem ország-gyűlés alatt folyt az alku­

dozás, hanem a’ már felhozott 7-dik czik­

kely általános meghatalmazásánál fogva, egy felől a’ tanács és választott országos megbí­

zottak , másfelől a’ Szász nemzet küldöttjei között, ’s ezek által köttetett-meg az egye- zés-is Kolo’svárt julius 21-kén 1692-ben oly formán, hogy az egész adó 2425 kapu szám­

ra osztatván-fel , ebből 1000 kapu számot- a’ magyar, 1400at a’ Szász nemzet, 2 5 -öt Ma­

ros Vásárhely hordozzon ( III. 3 ). U gya n a ­ zon napról adott a’ kormány-tanács bizto­

sító levelet a’ Szász nemzetnek arról , hogy ha, a’ mint czélba volt, az akkor Magyaror­

szághoz tartozó K ö v árvidéke adózási' tekin­

tetben Erdélyhez viszsza kapcsoltatnék, az ott felállítható kapu számok mértékszeresen for­

ditassanak mind a’ magyar mind a’ szász nem­

zet kapu számjainak leszállítására (III. 4 .) a’ miből csak ugyan akkor semmi sem lett.

Ellenben a’ Szász nemzet-is, a’ székek és vi­

dékek két két főtisztjeinek aláírása alatt kőlt levelében, ( III. 5 .) innepélyesen megesmér­

t e , hogy a’ két rendbeli accordák által min­

den sérelmei elenyészletve , ’s óhajtásai töké­

letesen kielégítve vannak. Nem lehet ugyan tagadni, hogy a’ Szász nemzettel kötött e­

zen két rendbeli egyezést-is főként pedig az utolsót mind két részről nagyon éles vi­

tatások előzték-meg, de csakugyan megfor­

ván az egyesség, örömmel kihagytam gyűj­

teményemből az értekeződések folyamatá­

nak leírását, ezzel-is kevesíteni akarván a’

honnyi viszszálkodások igen-is sűrű emlékeit,

"s iktattam bé csak a’ háborgást megszűnte­

tető okleveleket és még (III. 5 .) az 1692—

ben september 25-kén kezdve Tordán tartott ország-gyűlés végzéseinek 5-dik czikkelyét, mely a’ meghatalmazattakkal kötött K olo’s­

vári alkut megerősítvén, törvényesíti.

A’ folytatott alkudozások sikerének vagy sikeretlensége okainak , az ország különbféle egyébb kivánatinak , ’s részszerént a’ diplo­

mában p. o. a’ 4dik pont szerént, részszerént azon kívül költ császári rendelésekben ki­

parancsolt tudósításoknak feltertjesztésére kül­

detett 1692-nek utolso felében ’s múlatott 1696ban májusnak végéig a’ császári udvar­

ban

Alvinczi

szágos követ. A ’ kivülötte ugyan akkor fel­

ment

Baranyai

tholicusoknak,

Dálnoki

Horváth

Ferencz helyeit ki betegsége miatt maradott-

pán vallásos tárgyban voltak követjeik ,

Za­

banius

K olo’svári reversalis ellenére, más kérelmek—

kel-is zörgetett a’ Szászok nevében a’ csá­

szári udvarnál. A zok , a’ melyeket

Al v i n­

czi

Első és második szám alatt állanak ezek között, a’ kormány-tanács által

Alvinczi

Péternek adott két rendbeli útasitások, e­

gyik általlános ( I V . 1. ) a’ diploma pontjai és a’

Bethlen

laszok rendje szerént, a’ másik különös (IV . 2 .) és bővebben kiterjeszkedő a’ fő kormá­

nyozó és a’ kormány-tanács hatalom köré­

ről , a’ nevezetesebb tárgyú pereknek feljebb viteléről, a’ Cancellariáról és a’ Fiskusi jö­

vedelmekről. Ezek az útasitások Erdély ak­

kori állapotjának ’s helyheztetésének oly vi­

lágos tükörei, melyeknek hijánnyát alig ha más históriai adat kipótolni képes volna.

Tárgyaikra nézve kevésbé érdekesek a­

zon megbízó levelek '( credentionales) , me­

lyekkel az ország rendjei ( IV . 5. ) és a’ kor­

mány-tanács ( I V. 4 .) kisérik

Alvinczi

Pétert a’ császárhoz, de a’ kérelm ek, me­

lyekben ez küldőjinek kivánatit bény'ujtja an­

nál fontosabbak. T öbb pontok fordulnak e­

lő az

Alvinczi

léggé esraeretes királyi válaszban, melyeket kimeritőleg átérteni sokáig nem tudtam, ’s nem

kétlem, más-is volt és van ebben az esetben.

Csak a’ kéréseknek , melyekre a’ válasz pon­

tonként ’s viszsza utasítva felel, szembe-té­

tele oszlat-el minden homályt, csak az ad­

hat tiszta értelmet polgári és vallásos rendel­

kezéseink ez egyik legalaposabb oklevelének.

Három kéreményt nyujtott-be

Alvin­

Czi

Erre választ nem nyerhetvén adla-be 1695- ban januarius 5kán második kéreményét, mely boszas sopánkodások mellett az elébbenit pon­

tonként kiséri, ’s néhol rövidebbre szoritva másutt kiszélesítve ismétli (IV . 6). Erre sem érkezvén válasz, már csaknem kétségbe esve járul martius 11-kén harmadik kéreménnyé­

vel (IV . 7 .) a’ császári ’ sámolyhoz, ’s ab- ban-is az elébbeniek rövidebb ismétlése mel­

lett bővebben kiereszkedik a’ német katona­

ság számára adatni kellető termények és fu­

varok elhordozhatatlan terheire, ’s némely megüresült hivtalokra a’ választottakat meg­

erősítés végett felajánlja.

Következnek már azon igen érdekes tu­

dósítások , melyeket Erdélyből hozván ma­

gával, kérelmei mellett a’ császári titkos ta­

nács elejébe terjesztett

Alvinczi

1. A ’ kormány-tanács tudósítása és vé­

leménye a’ vallás ügyében folyt vitatások i­

ránt ( IV. 8. ).

2. A’ diploma 4-dik pontjában érintett császári kívánság nyomán készült értesítése

szágok ’s jövedelmek állapotjárói (IV . 9 .).

Ennyiből áll a’ negyedik szakasz foglalatja.

Az ötödikben és utolsóban öszve gyűj­

töttem mind azon királyi válaszokat és hatá­

rozatokat, melyek a* fennebbiekre kőitek és részint a’ függőbe maradt diploma kiegészítő darabjainak tartathatnak.

Elől áll a’ kormány-tanácshoz intézett császári le-írás (R escriptum ), mely az egész követség tárgyát summáson érdekli ’s az új határozatok telyesedésbe vételét ezen fő-fő igazgató testnek sürgető kötelességévé teszi, A , B , C , D , és E , betűk jegyei alatt zára­

tékul foglalván maga mellett a’ nevezetesebb tárgyakban k őlt királyi határozatokat (V . 1),

Az A - v a l jegyzett záraték nem egy ébb mint az

Alvinczi

Al­

vinczi

ra és egyenként említetnek, ’s ezen megem­

lítés sorát követve tettem harmadik helyre ( V . 5.) a’ vallásos egyenetlenséget örökre el­

döntő pótoló diplom át; diplomának neveztem ezen oklevelet, a’ mint ézt a’ császár maga-is alább a’ 9-dik szám alatt beiktatandó válasz- szában és pedig méltán nevezi, mert éppen azon külső innepélyeséggel és formában neve­

zetesen pedig függő pecsét alatt költ, mint ma­

ga a’ fő diploma, m elynek a’ 5-dik p o n t zá­

ratéka által felfüggesztett erejét kipótolja és kiegészíti. Ettől a’ diplomától különböző ( ám­

bár egyébaránt foglalatjára nézve egyező) azon leírás, melyet ugyan csak e’ tárgyban bocsátott a’ császár a’ kormánytanácshoz, a’

mint ez megkülönböztetve - is említetik az

Alvinczi

A* história diplomatica sokszor említett tol­

dalékjában-is, ’s abból véve másutt ezen (hi­

bás ) czím alatt.: Copia D ecreti Cesareo Re­

gii Anno 1695 dia 9 -« april, dati ugyan ez a’ pótló diploma olvasható. Hasonlólag a*

megcsonkított erőü diploma kiegészítő pót­

léka, a’ Szászokkal ezeknek sérelmei iránt kö­

tött szebeni alku levél királyi megerősítése-is, mely it t a’ 4-dik szám (V . 4.).

Mérész ugyan', de nem vakmerő állítás azt mondani: hogy a’ dicső

Leopold

szár diplomája mint egész tulajdonképpen há­

rom darabból á ll, mellyek között

1. Első maga az úgy nevezett fő diploma.

2. Második a’vallás tárgyában költ diploma.

3. Harmadik a’ Szászok sérelme orvas­

lását illető alkulevél királyi megerositése , mely két utolsóban a’ diploma első máso­

dik és harmadik pontjai magyaráztatnak és módosíttatnak. Hogy ez valósággal így van, azt magoknak a’ két potalék diplomáknak e­

zen kiegészítést nyilván kijelentő béfejezései igazolják. A ’ vallási diploma béfejező szavai ezek: „ Et ita articulum primum et secun-

$§

omnia diplomatis capita, perpetuae sanctio­

nis pragmaticae et fundamentalis sanctimo­

nia , inviolabiliter volumus observari.', A’

Szászokat illető királyi megerősítő levél így végződik: „Q u ibu s civitatum nostrarum Sa­

xonicarum gravaminibus amicabile composi­

tione, accedente hac nostra Caesareo Regia approbatione, pro lege perpetuo valitura ter­

minatis, omnia diplomatis nostri capita, im­

mola semper inviolataque mansura sancimus.“

Lehet é tehát kétség, hogy a’

Leopold

császár diplomája minden pontjaiban ezek ál­

tal ’s ezekkel együtt teljes egész és örök ereü.

A ’ Szászok sérelmeit illető királyi levél­

lel nem egy természetű, mert nem diploma Lijánnyát kiegészítő, de csak ugyan minden esetre nevezetes a’ második vagy az adózási mértékszert illető alkulevélnek megerősíté­

se. Ez 5dik szám az 5-dik szakaszban (V 5).

Az

Alvinczi

tek sorát követve, annak Ötödik pontja érin­

ti az Erdélyi fiskusi jövedelmek dolgát, ’s hogy a’ császár azoknak az Erdélyi Rendek által haszonbérbe (arenda) vételére egyezé­

sét adja, udvari kamarájára bízván az alku feltételei iránt való értekezést. Ezen Ígéret és engedetem következésében mégis köttetett a’

haszonbér-alku egyfelől az udvari kamara, másfelől

Alvinczi

Baranyai

Gergely e’ részben az Erdélyi Rendek neve­

zett szerént meghatalmazott biztosaik között,

’s azt a’ császár mégis erősítene, de később­

re az Erdélyi Rendek nem fogadták-el. Csak­

ugyan ez is azok közölt lévén , a’ melyeket

Alvintzi

A’ többszőr felhozott válasz 20dik pont­

ja dicsérettel említvén azon utasításokat, me­

lyeket az Ország Rendjei választott fő-fő Tisztjeinknek elejekbe szabtak , ’s azon ha­

tározásokat , melyeket ugyan azon alkalma­

tossággal ( az első törvény-czikkelyben) a’

pecsétekre nézve hoztak , csakugyan kijelenti:

hogy ő Felsége ezek iránt más maga császá­

ri szolgalatjával ’s a’ haza javával inkább megegyező rendeléseket tett. Itt következnek tehát a’ fő kormányozónak , a’ nemzeti fő hadi vezérnek, a’ fő és (m égakkor nem lé­

vő de felállitatni már czélúl vett) vice can­

cellariusnak , a’ kintstartónak, és a’ kormányi tanácsosoknak magától a’ Császártól elejek­

be szabott útasitások és eskü-formák, mel­

lyek között nevezetesen a’ cancelláriusi uta­

sításban fordul elő a’ pecsétek dolga is. Ezek a’ — bámulni lehet — még soha köztudatra nem bocsátott útasitások és eskü-formák től­

tik-be az ötödik szakasz hetedik számját A, B , C, D és E betűk alatt. (V . 7. A , B, C, D , E .) Végre a’ 25-ik pont érinti a’ meg­

erősítés végett felküldött 1692-beli ország­

gyűlési végzést, melyről maga további el­

határozásának a’ kormánytanátshoz intézen-

Jelt, ’s az erről költ királyi leirást ezen sza­

kasz 11 számja foglalja magában. ( V . 11.), Igen nevezetes oklevél ez sok tekintetekből.

Először, mint az országgyűlési végzések csá­

szári megerősítésének első példája. Másod­

szor, formájára, és végre főként tartalmára nézve; midőn nem annyira a’ felkűldö ttek­

nek czikkelyenkénti megerősítését, mint azon tárgyakról felsőbb hatalomnál fogva kőlt új­

jabb határozatokat foglalja magában. — Ez a’

m ó d , vagy egyéb volt oka, nem tudom, de annyi bizonyos, hogy ezután több esztendő­

ig az országgyűlési végzések a’ felséges ud­

varhoz megerősítés végett fel nem küldettek, ( ámbár a’ diploma 10-ik pontja ezt rendeli) a’ mi egyebeket elmellőzve az 1697ben mar­

tius 9-ik ’s azt követett napjain K olo’svárt tartott országgyűlés végzéseinek 1 1-dik czik- kely éből is kitetszik, melynek szavai ezek : ,, Mivel vágynak néhány esztendőkbe csinált

„ o ly articulusok melyek ő Felségétől nem

„confirmáltattak, mellyekkel is hogy min-

„den ellenvetés és akadály nélkül élhessünk, ,,a’ méltóságos Gubernium tetszése is az lé­

pvén , végeztük: hogy egy alkalmatos idő­

ben a’ méltóságos Gubernium a’ Táblával együtt az articulusokat consultatio és dis­

,cursus alá vévén , melyek a’ törvények foly­

tatásához szükségeseknek találtatnak azokat

„öszve-szedegetvén és jó rendbe vévén , ő

„Felségéhez ad confirmandum felküldesse­

nek.“ —

Bé lévén végezve a’ fennebbiekben a­

zoknak az okleveleknek sora, mellyeket az

Al vinczi

írásra, ’s hogy annak értelmét is semmi hi- jány ne homályositsa, ’s a’ császári határo­

zatok számából semmi a’ lehetségig el ne maradjon , beiktattam a’ többek sorába még három oklevelet. Egyiket a’ már idézett csá­

szári leírás 6-ik pontja, mint C betűvel jegy­

zett és közlött záratékol úgy említi. Azt tartván tudni illik a’ diploma 4-dik pontja, hogy a’ tetemesebb tárgyú ügyek feljebb vi­

tel (apellatio v. recursus) útján a’ császári udvarba hathassanak, ’s melyek légyenek ily neműek, az iránt az ország maga javal­

latát, a’ Császár pedig határozatait megtévén, az emlitett C alatti levél egy igen rövid le­

írását foglalja magában , mutatványéi annak, mimódon szokott esni és folyni ő Felsége más örökös tartományai részéről az ily szí­

nű feljebb vitel. ( V. 8. ) A’ hetedik pont­

ban említetik D és E betű alatt két vá­

lasz, melyeket a’ Császár a’ rom. Cathpli- cusok és a’ Szászok kivánatira nézve a’ már fennebb említett határozatokkal egyezöleg ki­

adott. A’ rom. Catholicusok követjének Ba ­ ranyai Gergelynek adott válasz a’ 9-ik ( V. 9.) a’ Szászok követjéé Zabanus Jánosé a’ 10-ik (V . 10.) számot töltik-bé. .

A ’ 12-dik szám hat darabban külön­

böző hivatalok betöltésére kinevező és egy megtagadó választ foglal bé ( V. 12. A. B

keszti azon császári kisérő le v é l, mely mel­

lett ő Felsége

Alvinczi

állapodik, hazámfiai kedvező Ítéletétől várva további folytatásának kedvét ’s lehetségét.

~ Ha az egésznek foglalatjára viszszatekin­

tünk, Öszvesen hatvan darab, mind polgári alkotmányunk gyökerére haLÓ oklevelet fo­

gunk benne találni, melyek közzűl csak 12, vagy 15 van olyan, a! mi eddig elő sajtó ál­

tal közönségessé lett, ’s az is többnyire csak drága és ritka munkákban, milyenek a’ H is­

tória diplomatica, az 1792-beli országgyű ­ lési ‘Jegyző könyv ’sat. leglelyesebb e’ rész­

ben eddig elé a’ M. titoknok

Vajda

ló úr állal kiadott Erdélyi polgári magános törvények Históriája. Az említett 15 darab e ’ jelen lévő gyűjtemény következendő szám­

a ib ó l áll I. 5 , 5 , 8 , 9 , 10 , II. 6 III. 2 , 5 ? 6 , V , 2 , 5 , (e z a’ mint fennebb érdek- * lettem hibás czímzettel) 4 , 5. — Negyven­

hét valóban elég érdekes ’s többire nem cse­

kély terjedtségü darab pedig ebben a’ gyűj­

teményben jelen meg legelőször.

Azt várná már kétségen kivül a’ tudo­

mányosabb közönség, hogy mint hitelt váró oklevelek kiadója, azon levél tárokat, melyek­

ből, ’s azon példányokat, melyek után gyűj­

teményem készült, megnevezzem. De ettől, bár mint ohajtanám-is , győzhetetlen okok tilta»—

hak. Ily nyilatkoztatásnak csak első követke- zése-is az volna, hogy legalaposabb okleve­

leink eredetileg való meg, vagy meg nem lé­

te , talán nem kedvező mértékszerben tűn­

ne k i, ’ s ily kényes tárgyról nekem vonni- le a’ leplet, nem szabad és nem illő. Elég legyen az a’ lelkiesméretes kijelentés, bogy én mindenekre nézve eredeti vagy leghitele­

sebb egykorú példányokat törekedtem fel­

keresni ’s többnyire boldogultam-is , minden esetre pedig oly kútfőket ( de szabad és i­

gazságos úton) használtam , melyek nem sor Laknak voltak hozzá járulhatok.

A’ nyomtatási hibákat, melyek csak u­

gyan nagyobbára az elválasztó jegyek’s orto- grapbia körében határozódnak , mentse némü.

némüleg azon környülállás, hogy a’ nyom­

tatás nem lakó helyemen történt. A’ könyv, külsője ’s sok színű költségeimhez mérve, ár- ra-is remélhetőleg nem fog kedvetlen Ítéle­

tekre alkalmatosságot szolgáltatni.

Végre még egy tiszta és egyenes vallás­

tétel azon vezető okfőr ő l, mely gyűjtemé­

nyem kiadására inditott. A’ politikai theoria csak levegő épületeket alkot, ha adatjait a’

história és szerzett törvények mezejéről nem vészi. Ezért azoktól-is, kik az emberiség elő­

haladásának e’ classicus századjában meleg ér­

zéssel ’s őnnérdekeik áldozatival szentelik munkásságokat nemzeti alkotmányunk ditsőb­

bitésére, azt óhajtanám , hogy polgári létünk históriai alapját fenékig és minden oldalról átesmérve induljanak-ki szebb czéljaik léte-

adott formájit a’ jövendő szebb kivánatival egyaránt felfogva; ’s midőn nekem-is (sér­

tés nélkül legyen m ondva) elégszer volt mó­

dom, másokon-is magamon-is tapasztalni, pol­

gári alkotványunk legkiegészítőbb részeit al­

kotó rendelkezéseinek eredete és környül­

ményei körül némelykori vastag tudatlansá­

gunkat, magam világositására indultam-ki ezen gyűjtemény öszvealkotásában, mások iránt hasonló czéllal annak közlésében , ’s a­

zon reménnyel, hogy e’ csekély példa talán másokra hatólag elnyeri az első kezdet di­

csőségét azon felvilágosítások sorában , me­

lyek jobbra haladásunk múlhatatlan felté­

telei. írtam N. Enyeden october 10-kén 1833.

Szász Károly.

SECTIO PRIMA

CONTINENS TRACTATUS QUI DIPLOMA LEOPOLDINUM PRAECESSERUNT.

I.

Projectum T ractatus medio P. Dunod Anno 1684 ab aula Caesarea Transsyl­

vanis oblatum.

Articuli tractatus, inter Leopoldum I. Augustissimum Imperatorem Romanorum, tamquam regem Hungariae, et Celsissimum Michaelem Apaffi Principem Transsgl-

vaniae, reciproce pro se et Successoribus.

..D eclarabitur recognoscetur et confirmabi­

tur dependentia Principatus Transsylvaniae a regno Hungariae tamquam ejus membri, et principum Transsylvaniae a regibus Hungariae tamquam a legitimis regibus et supremis do­

minis, sine quorum expresso consensu dicti Principes nullum poterunt facere cum aliis Po­

tentatibus tractatum, sive pacis sive confoede­

rationis sive protectionis, et omnis factus, per praesentes irritus et invalidus reddatur, sicut jam de jure est nullus.

2. Institutio Principum Transsylvaniae fiet in futurum, sicut antiquitus erat solitum ante Turcarum invasionem, a solis regibus Hungariae

ad liberam Statuum electionem.

non vero ad tempus, qui nunquam poterunt mutari et deponi, nisi auctoritate regia et con­

sensu majoris seu sanioris partis Statuum, et ob gravissimas causas j quarum

Prima erit:

gem Hungariae et principes Austriaeos.

Secunda:

tianitatis et principum Austriaeorum, eorum­

que confoederatorum, qualescumque fuerint.

Tertia:

Quarta:

di populos. •

4. Dictus Princeps per se vel per suos deputatos, et ejus Status, habebunt votum et sessionem in comitiis publicis Hungariae, se­

cundum ordinem antiquum.

5. Principatus Transsylvaniae reducetur ad antiquos limites, quales erant ante omnem Turcarum invasionem.

6. Communibus armis, tam dicti regis quam dicti Principis, recuperabuntur fortalitia occupata a Turcis aut aliis, mediante annona et munitionibus aliisque materialibus necessa­

riis ad obsidionem subministrandis a principa­

tu pro quo fiet recuperatio.

7. Leges latae, aut consvetudines si quae sint introductae vim legis habentes a tempore invasionis Turcarum, confirmabuntur intra an-

9 mim a ratificatione praesentium computandum, a moderno rege Hungariae, ad validitatem il­

larum, alioquin non obligabunt, nec in judi­

cio nec extra, aut reformabuntur de consen­

su partium, si publica utilitas exigat $ nec ulla lex poterit .fieri in futurum, nec consvctudo vim legis habens introduci, nisi praedicta au­

ctoritate regis Hungariae.

8. Privilegia antiqua, alias jam confirmata a regibus Hungariae Austriaeis, confirmabun­

tur a moderno rege per diploma authenticum, praesertim libera electio Principumj aut ói quae reformatione digna sint, pro majori b o ­ no populorum reformabuntur auctoritate regia et consensu majoris seu sanioris partis Statu­

um , intra annum a ratificatione praesentium, in quarum pede poterit earum specificatio ap­

poni.

9. Per diploma regium in authentica for­

ma factum, et separatum, confirmabitur Cel­

sissimus Princeps Michael Apaffi in principa­

tum Transsylvaniae ad vitam, per quod titulo Celsissimi decorabitur, sicut et ejus successo­

res j et hoc intra mensem a ratificatione prae­

sentium.

1 0. Pariter per simile diploma, Illustrissi­

mus ejusdem filius declarabitur patris sui suc­

cessor, et post mortem Celsissimi patris insti-

tuetur Princeps Transsylvaniae, cum ceremo­

niis ad hoc ordinariis.

1 1. In casu mortis (quod Deus avertat) Celsissimi Principis moderni ante annos mino­

rennitatis filii sui, hoc est ante annum 25-um aetatis ejus, eligetur auctoritate regia et con­

sensu majoris seu sanioris partis Statuum unus Administrator principatus, qui non solus sed cum consilio senatorum reget principatum, cui assignabitur moderatum salarium a Statibus ex reditibus Principis minoris, qui pendente sua minorennitate de cetero gaudebit similiter ti­

tulo Celsissimi.

1 2. Homagium antiquitus praestari solitum regibus Hungariae a Principibus Transsylva- niae, ab iisdem praestabitur in futurum, mo­

re antiquitus solito.

1 3. Pariter, recognitiones praestationes et tributa, regibus Hungariae et praecipue Au- striaeis a populis Transsylvaniae solvi alias solita ante omnem Turcarum oppressionem, iisdem solventur de futuro, in eadem forma et quantitate, vel regulabuntur intra annum a ratificatione praesentium de consensu partium.

14. Absoluto bello Turcico, moderabun­

tur tributa et onera publica a populis Prin­

cipibus debita, auctoritate regia et consensu Principis et Statuum, cujus moderationis aequi­

tas et cbaritas erit regula.

7

15- Liberabuntur absolute p e r q u in q u e n ­ nium ab omni o n ere publico et trib u to P r in ­ cipibus debito dispersi p e r exieras regiones redeuntes ad p atriam , et p er aliud q u in q u e n ­ nium solvent tantum medietatem trib u ti et onerum publicorum , quam ex aequo totum solvere deberent si ex patria n o n exivissent.

16. Sicut omnia jura et privilegia antiqua populorum et Principum, servabuntur omnia jura et privilegia regum, nec ulla utrinquo mutatio fiet, nisi de consensu partium et pro

meliori bono.

17. Tenebuntur reges Hungariae defende­

re Principes Transsyjvaniae et eorum Status aggressos a quocumque, totis viribus si totae sint necessariae, vel tantum parte earum si pars sufficiat ad impediendam eorum molesti­

am et oppressionem j pariter Principes et eo­

rum Status tenebuntur reges Hungariae defen­

dere contra quoscumque aggressores, similiter totis viribus si totae sint necessariae, vel par­

te earum si pars sufficiat ad propulsandam aggressionem.

18. Si reges habeant copias actualiter sub signis, sive pro defensione H ungariae vel ali­

cujus membri illius, sive pro securitate ejus­

dem et m em brorum , tenebuntur Transsylvani sextam partem earundem recipere in hyberna, similiter contribuere sextam partem dictarum

copiarum necessariarum, sive pro dicta defen­

sione sive pro dicta securitate Hungariae et membrorum.

19. Pariter si bellum sive offensivum sive defensivum sit motum contra inimicos Christi­

anitatis, tenebuntur Transsylvani suppeditare militiam et acceptare hyberna tantum ad ean­

dem portionem, nisi majorem numerum neces­

sitas et utilitas expeditionum exigat.

2 0. Duces et copiae Transsylvaniae pen- debunt in castris a ducibus regiis, et ipsis obedient in omnibus expeditionibus et opera­

tionibus bellicis, quae omnes determinabuntur communibus consiliis, et ad omnia consilia bellica Hungariam quoquo modo concernentia admittentur duces Transsylvanici.

2 1. Recuperatis fortalitiis in Transsylva­

nia, Principes Transsylvaniae poterunt propria praesidia in sua fortalitia recuperata intromit­

tere, et proprios gubernatores ibidem constituere.

2 2. In contemplationem et favorem tracta­

tus praesentis, omnes alias captivi christiani usque ad praesentem diem, sive a Turcis sive a Tartaris sive a Transsylvanis aut Valachis, qui de lacto reperirentur in tota Transsylvania, statim intra octiduum a subscriptione praesentium libe­

re dimittentur, et eis solvetur a dominis qui­

bus serviverunt et a quibus retenti sunt sala­

rium justum pro rata temporis servitii praesti-

9 t i; et ad hoc,, intra triduum a subscriptione praesentium, publicabitur edictum a Celsissi­

mo Principe emanans, et injungens sub poe­

nis arbitrandis praedictam dimissionem et sala­

riorum solutionem omnibus subditis, cujuscum- que sint conditionis et dignitatis.

23. Si quae omissa sunt, utilia tamen pro bono partium, poterunt addi in pede praesen­

tium intra annum, praemissis et suprascriptis manentibus intactis et in perpetuum observandis

Articulus separandus.

24. Liberum et publicum sine ullo impe­

dimento utriusque religionis, scilicet Catholi­

cae et Acatholicae, relinquetur exercitium.

II.

Ex articulis Com itiorum , ad diem 24- um M. Octobris Anno 1685 indictorum,

atque Albae Juliae celebratorum.

ARTICULUS I.

Bé csben expediál t követek alkalma­

tosságáról.

iSzegény hazánknak közönséges cs kiváltkép­

pen való szükséges dolgai végett, kegyelmes Urunk, az

Ur Haller János

Perne­

szi ’Sigmond

Mile s Mátyás

Inczédi Mihály

szárhoz ö Felségéhez, a’ Nagyságod’ ö kegyel­

meknek adott méltóságos plenipotentiája és In­

structiók szerént való expeditiójok nékünk is közönségesen tetszik $ és rendeltünk mi is az ö kegyelmek költségére 700, a’ posták’ expe­

ditiójára pedig 300 imp. tallérokat a’ Praefe­

ctus atyánkfia kezéhez nem régen adott közön­

séges pénzből j instálván alázatoson Nagysá­

godnak , méltoztassék Nagyságod is kegyelme­

sen annuálni. —

I I I .

Tractatus super protectione Trans­

sylvaniae initus, qui Viennensis sive Hallerianus vulgo audit.

N otum. sit quorum interest universis, quod postquam Sacra Caesarea Regiaque Hungariae et Bohemiae Majestas, a Turcarum Sultano ar­

mis lidefrage lacessita, ad societatem sacri belli inter alios etiam Dominum Principem Statusque et Ordines Transsylvaniae ac par­

tium Hungariae eidem annexarum in defensio­

ne communi adhortata esset, et Dominus Prin­

ceps Statusque et Ordines devotum suum erga Sacram Caesaream Regiamque Majestatem et rempublicam christianam animum, per expres­

sam legationem testati essent, propositis non­

nullis desideriis de quibus conveniretur, in se­

quentes articulos itum est^

1. Sacra Caesarea Regiaque Majestas sus­

cipit defensionem Transsylvaniae partiumque Hungariae eidem annexarum, et postulante oc­

casione pro ejus defensione contra hostem, ad requisitionem Domini principis et Statuum tem­

pestive copias auxiliares mittet, quandocumque

opus fuerit; qui quidem sub jurisdictione et imperio militari Caesareae Generalitatis ma­

nent, quamdiu autem intra terminos Transsyl- vaniae commorabuntur, Sacra Caesarea Regi­

aque Majestas directionem armorum Domino principi et ejus successoribus committet, pe­

nes quos etiam stabit quamdiu illis opus habe­

ant ³ iis vero copiis. Sua Majestas stipendia persolvet, de commeatu et annona Transsylva- ni providebunt.

2. Quidquid territorii turcici aut locorum * hosti eripietur, jure belli sit occupantis) quid­

quid autem ad Transsylvanos spectare dignos­

cetur, in ejusdem jurisdictione manutenebitur.

3.) Transsylvania et partibus Hungariae Transsylvaniae annexis, intra veros suos ter­

minos, Dominus Princeps et Status, eo quo hactenus jure, gaudeant et fruantur; declarat­

que Sacra Caesarea Majestas, se in iis, con­

tra jura Domino Principi competentia, nec te­

lonia nec tricesimas nec praesidia aut fortali- tia, invito Principe, erigi curaturam. Idem in­

telligatur de Debreczino.

4. Sacra Caesarea Majestas, circa bona Transsylvanis subditis restituenda, habitis ne­

cessariis informationibus, justitiae et officiorum Domini principis et Statuum sicut et privile­

giorum condignam rationem habebit.

15

5. Neque Comitem Ladislaum Csáki, ut- potc Domino Principi suspectum, copiis suis in confiniis Transsylvaniae praeficiet aut adjun­

get, nec permittet Sua Majestas ut ab ipso Statibus Transsylvaniae damnum aliquod infe­

ratur.

6. Neque quatuor religiones in Transsyl­

vania partibusque Hungariae Transsylvaniae annexis receptas, ullo ibidem modo tempore et praetextu turbare curabit ⁵ nec allaborabit in templorum, scholarum, parochiarum, pro­

ventuumque et bonorum eorum occupatione, juxta leges eorum approbatas.

7. Legitimus Transsylvaniae Princeps Do­

minus Michael Apafii nullatenus turbabitur;

nec minus ejusdem Domini filii, Michaelis si­

militer Apafii, electionem jam factam, gratam ratamque habebit sua Majestas $ post eorum vero sera (ut sperandum est) fata, libera ma­

neat penes Transsylvaniae Status, juxta eorum jura, electio.

8. Libera pariter sint jura foederum Do­

mino Principi Transsylvaniae ejusque in prin­

cipatu legitimis successoribus j ita tamen ut huic perpetuo tractatui non repugnent, sed contra communes hostes, pro utilitate Christi­

anitatis, et imprimis Sacrae Caesareae Majes­

tatis, ejusque domus regnorumque et provinci­

arum , iciantur.

Q. Maneant etiam titulus et insignia Prin- cipum more hactenus usitato, nec ea sibi Cae­

sarea Majestas attribuet. • *

1 0. Sacrae Caesareae Majestatis subditis in Transsylvania, et hujus vicissim incolis in suae Majestatis regnis et provinciis, libera quaestus et commerciorum sint jura.

1 1. Nunquam allaborabit sua Majestas in Transsylvania erigere jus patronatus aut sa­

cerdotale, nec demandabit eam materiam Sta­

tibus proponi.

1 2. Transfugae et proditores Sacrae Cae­

sareae Regiaeque Majestatis non recipientur in ditione Transsylvanica, nec hujus vicissim in regnis et provinciis suae Majestatis. Idem in­

telligatur de jobbagionibus aut hominibus pro­

priis glebae adseriptis.

13. Subditi Sacrae Caesareae Regiaeque Majestatis in Transsylvania, et vicissim hi in regnis provinciisque suae Majestatis, causas suas in judicio agere et prosequi libere pote­

runt j procuratorumque constitutiones et aliae literae causales, in locis et coram personis solitis et authenticis, in unius territorio legiti­

me factae, ubique pro firmis et validis habe­

antur.

14. Tametsi pro defensione et amplifica­

tione rei christianae statim unitis viribus li­

benter palam concurrerent Dominus Princeps

15 et Status Transsylvaniae, ne tamen intempes­

tiva ostentatione armorum turcicis et tartaricis direptionibus exponantur, consentit Sacra Cae­

sarea Regiaque Majestas ut non ante expugna­

tionem V áradini et Temesvárim se palam Cae­

sareis armis conjungant, sed interim annona, commeatu, et vecturis tolerabilibus usque ad limites Transsylvanicae ditionis, si arma Cae­

sarea ad illa fortalitia expugnanda, quae in partibus Hungariae Transsylvaniae annexis a Turcis possidentur, admovebuntur, juventj ad quod Dominus Princeps et Ordines se obligant.

15. Neque Transsylvaniam et partes Hungariae eidem annexas Turc is hactenus non ob­

ligatas sua Caesarea Majestas gravabit hyber- nis, nisi ipsius Transsylvaniae et contra hos­

tem excubandi necessitas exegerit.

1⁶. Quum ad aulam Caesareae Majestatis legati Transsylvanici expedientur, pro more honeste habebuntur et recipientur.

17. Quum loca Turcis eripiuntur, bona quae in iis ad Transsylvanos spectare digno­

scentur, eisdem restituentur, salvo Sacrae Cae­

sareae Majestatis in iisdem jure Superioritatis et fedi.

18. Insecuturis cum Turca induciarum aut pacis tractatibus, ex parte Sacrae Caesareae Ma­

jestatis, juxta capita eo tempore exhibenda et huic traetatui correspondentia, includetur Trans-

sylvania Moldavia e t Valachia; ubi etiam modis omnibus efficere conabitur sua Majestas, ut Transsylvania a tributo ulterius Turcis penden­

do liberetur.

1 9. Vicissim se obligant Dominus Princeps Statusque et Ordines Transsylvaniae, quod non tantum honorem et commoda Sacrae Caesareae Regiaeque Majestatis, ejusdem domus regno­

rum et provinciarum, ubicumque locorum, bona et cliristiana fide, consilio et opera promovebunt, damna pro posse avertent, de periculis si quae imminere intellexerint statim monebunt; verum etiam quod pro superius stipulata regia defen­

sione et protectione, annuam recognitionem vi­

ginti quinque millium aureorum ducatorum, vel quinquaginta millium thalerorum imperialium in spccicbus, perpetuis temporibus pendent; casu etiam urgentissimae necessitatis, prossibili anno­

nae commeatus vecturarum et virium subminis­

tratione assistent j et pro majori tam hujus tra­

ctatus quam ipsius Transsylvaniae securitate, pendente hoc bello et periculo, sacrae Caesa­

reae Majestati sequentia duo loca, nempe Clau­

diopolim et fortalitium Déva, eum in modum con­

signabunt, ut Caesareo praesidio pro duabus ter­

tiis, Transsylvanico vero pro una tertia, muni­

antur ; cui praesidio Caesareo stipendia sua Ma­

jestas persolvet, panem antem et servitia Trans­

sylvani subministrabunt; quamprimum vero prae-

17

sens bellum cessaverit, ambo loca iterum eva­

cuabuntur et restituentur.

2 0. Tractatus hic in secreto quidem ser­

vabitur, obligabit vero sub christiana fide tam Sacram Caesaream Majestatem quam Dominum Principem et Status Transsylvaniae et utriusque partis haeredes et successores in perpetuum, nec unquam Turcis etiam post factam pacem revelabitur.

2 1. Diplomata ratific ationum intra mensem, aut citius si fieri potest, in bona et consveta forma expedita commutabuntur.

In quorum omnium fidem, praesens tracta­

tus tam a Dominis Commissariis Caesareis hac in re deputatis quam a Dominis legatis Trans- sylvanis subscriptus, eorumque sigillis consve- tis corroboratus est. Viennae 28-a Junii A. 1686.

(L.S.) Ferdinandus Comes (L.S.) Hermanus a Dietrichstein mp. M.Badensis mp.

(LS.) T. A. Henr. Comes de Strattman mp.

(L.S.) Joannes Haller mp.

(L.S.) Sigismundus Perneszi mp.

(L.S.) Mathias Miles mp.

(L.S.) Michael In- czedi mp.

A ,

S a c r a e Regiae Majestatis Domini nostri cl e­

mentissimi n o m in e, Dominis legatis T ran ssy l­

vanicis in aula Caesarea n unc agentibus hisce perbenigne significandum:

Tametsi iidem legati coram Dominis Com­

missariis Caesareis contestati sint se circa con­

signationem Claudiopolis et fortalitii Deva nul­

lam tractandi facultatem a Domino Principe et Ordinibus Transsylvaniae habere, adeoque pa­

ragraphum in articulo ^{1 9 - 0} tractatus cum iis­

dem conclusi hac de re contentum et ita so­

nantem:

et pro majori tam hujus tracta­

tus quam ipsius Transsylvaniae se­

curitate, pendente hoc bello et peri­

culo, Sacrae Caesareae Majestati se­

quentia duo loca, nempe Claudiopo

lim et fortalitium Déva eum in modum consignabunt, ut Caesareo praesidio pro duabus tertiis, Transsylvanico

IV.

Resolutiones Caesareae causas frus­

trati tractatus Viennensis repan­

dentes.

19

Vero pro una tertia, muniantur; cui praesidio Caesareo stipendia s u a Ma

jestas persolvet, panem autem et ser­

vitia Transsylvani subministrabunt;

quam primum vero praesens bellum cessaverit, ambo loca iterum evacua­

buntur et restituentur:

tum admisisse et subscripsisse j quod tamen i­

dem paragraphus a sua Caesarea Regiaque Ma­

jestate pro conditione ipsius tractatus, ac eo pe­

nitus modo quo positus est relinqui desidere­

tur, cura protestatione secus tractatum c o ipso nullum fore, nec ratificationem Majestatis suae, Domino Generali Comiti de Scherffenberg mis­

sam, extradatum iri. Quae de hoc Dominos le­

gatos pro eorum directione atque relatione cer­

tiores fieri clementissime demandavit, iisque in reliquo gratia sua Caesarea Regiaque clemen­

tissime propensa manet. Signatum sub ejusdem Majestatis suae appresso sigillo secretiore. Vi­

ennae 29-a Junii A . 1686.

(L.S.)

Stephanus Andreas de Verdenburg mp.

Dominis legatis Transsylvanicis in aula Caesa­

rea nunc agentibus consignandum.

B.

Sacrae Caesareae Regiaeque Majestatis, Domini nostri elementissimi nomine, ablegato

2*

Transsylvanico in aula Caesarea agenti Domino Francisco Gyulai, hisce perbenigne significan­

dum: Pluribus altissime nominatae suae Caesa­

reae Regiaeque Majestati relata esse bina peti­

ta, ab eodem Domino ablegato in congressibus cum eodem institutis, nomine Domini Principis et Statuum Transsylvaniae, proposita ⁵ quorum primo, tam Transsylvaniam quam partes Hungariae eidem annexas hyberni³ et bospitationibus non modo non gravari, verum etiam militem eo jam collatum, rursus educi, altero vero, bina lo­

ca articulo ^{1 9 - 0} projecti tractatus Caesareo- Transsylvanici, Majestati suae certo modo tradi stipulata, ex eodem tractatu evelli et omitti desideravit.

Ad primum punctum, quartiria nempe quod attinet: quum per tractatum, inter Domi­

num Generalem Caraffa cum Domino Principe et Ordinibus interim conclusum, res sopita sit, sua Caesarea Majestas hunc tractatum clemen­

tissime approbat, proinde de hujus anni pro necessitate occupatis hybernis nihil amplius di­

cendum remanet.

Quoad principalem tractatum vero optasset sua Caesarea Regiaque Majestas, Dominum ab­

legatum aptioribus ad eundem plene perficien­

dum mandatis instructum fuisse, aut ulteriora praestolari voluisse. Cum autem se avocatum fuisse prae se ferat, non ex eo filum tractatus

21 abrumpere intendit sua Majestas, clementissime sibi promittens, vel ipsummet Dominum able­

gatum vel alium ejus loco, plenioribus instru­

ctionibus is aula suae Majestatis propediem com­

pariturum ; vel si integra tractatus conclusio pro nunc, ob infestationum Turcarum metum, Domino Principi et Statibus periculosa videretur, attrito magis hoste posthac commoda magis for­

te se offeret occasio ulterius tractandi. Interca vero tam eundem quam Dominos ejus Principa­

les securos reddi clementissime demandavit sua Majestas: ut quemadmodum, ex ratione belli et inevitabilis necessitatis contra hostem in pro­

pinquo hybernantem excubandi, partes Hungariae Transsylvaniae annexas hybernis nunc gra­

vare coacta fuit, ita serio mandabit, ut exacta in illis disciplina a milite observetur, et ab omni pjanc excessu abstineatur, deinceps autem Dominus Princeps et Status, absque necessita­

te aut eorum requisitione , hybernis non gra­

ventur; deinde: neque injuria aut damnum ali­

quod per Dominum Ladislaum Csáky Domino Principi et Statibus inferatur; tertio: Szathmá­

riensium excursiones inhibeantur; quarto: ut tricesimae plus aequo non exigantur; denique, ut bona cum Domino Principe et Statibus co­

latur vicinitas et amicitia, iisque ad requisitio­

nem, in casu turcicae vel alterius cujusdam in­

vasionis, pro exigentia, omni modo efficaciori

succurratur. Neque dubitat Sacra Sua Majestas, quin vicissim Dominus Princeps et Status, ea quam hactenus solemnissime testati sunt obser­

vantia fide et sinceritate, expcctationi Majesta­

tis suae in effectu corresponsuri sint. Ceterum Domino ablegato gratia sua Caesarea et Regia clementissime propensa manet. Signatum sub sigillo Caesareo secretiore, Viennae 16-a Ja­

nuarii A. 1687.

(L.S.)

Stephanus Androas de Verdenburg mp.

Ablegato Transsylvanico, in aula Caesarea a­

genti, Domino Francisco Gyulai consignandum.

c .

Sacrae Caesareae Regiaeque Majestatis, Ar­

chiducis Austriae, Domini nostri clementissimi nomine, ablegatis Transsylvaniae in aula Cae­

sarea agentibus, Dominis Francisco Gyulai, Mi- chaeli Inczédi, et Mathiae Donát, hisce perbe­

nigne significandum.

Clementissime suam Caesaream Regiamque Majestatem desideria Domini Principis Trans­

sylvaniae a Dominis ablegatis scripto proposita intellexisse. Quae sequentia iisdem pro resolu­

tione insinuari demandavit: rationem nimirum belli inevitabiliter exigere ut militi de hospita- tionibus hybernalibus prospipiatur, isque ita in