SYLLOGE
TRACTATUUM
ALIORUM QUE ACTORUM PURLICORUM H ISTO R IA M ET ARGUM ENTA
B. DIPLOMATIS LEOPOLDINI,
RESOLUTIONIS
ITEM QUAE
ALVINCZIANA
VOCATUR, ILLUSTRANTIUM.
EDIDIT
CAROLUS SZÁSZ DE SZEMERIA,
JURIS CIVILIS ROMANI ET PATRII IN ILL. COLLEGIO REFORMA
TORUM N. ENYEDENSI
PROFESSOR P.O. ET I. COMITATUS ALBAE INFERIORIS TABULAE JUDICIARIAE ASSESSOR.
CLAUDIOPOLI,
IN COMMISSIONE APUD J. TILSCH ET FILIUM BIBLIOPOLAS.
K önyv-es mertetés.
Azon boldogító egybekötletésnek
,
mely hazánkat felbomolhatatlanlánczokkal kap-
tsolja a’
FelségesAustriai
házhoz, kezdőize azon
alap oklevél, melyen polgári
alkotmá
nyunk törvényes rendszere
nyugszik
,mely
nek tizennyolcz
pontjaiból mintmegannyi
constitutionalisaxiómákból indúl-ki
politi cal létünk minden ágazatja ,
melynekkülön levélben ismétlendő megerősítése
első , mégaz alattvalók
hódolóeskiivését
is megelőzőkoz-tette minden
ErdélyiFejedelemnek,
egyszóval: Ditső I Leopold
császárdiplomája, közönségesen szólva
hazánkfiaielőtt el
me rem mondani
,csak felületesen és
töredéki- legesméreles.
Magát a’diplomát olvassuk ugyan
az1791—beli
2-diktörvény-czikkely- be iktatva
,’s
olvashattuk némely veleegy
befüggő
oklevelekkel együtt,
mégsokkal az
előtt vagyaz
1710-dikesztendőben kijött História
Diplomatica desta
tu religionis Euangelicae in
Hungária czí-
mü könyv toldalékjábanvagy abból által
—írva több
munkákban is; demeg
kell vallani,
§
oklevelünk kelésének körny ülállásairól , az azt megelőzött és követett tanácskozásokról, egyezésekről, ’s királyi határozatokról inkább tudás szomját gerjeszteni mint ki elégitteni voltak alkalmasok. Reám nézve legalább ez volt munkálatjok, mely arra ösztönözött: hogy az engemet ’s még eddig elé talán sok má
sokat is ily nemű szorgoskodásban hátrálta
tó csoportos akadályokkal megvívni , ’s rész- szerént közönséges részszeréht magános levél tárokból ’s gyűjteményekből mind azt, a’ mi a’ már említett diplomát és azt kiegészítő felséges határozatokat illeti, öszveszedni tö
rekedjem. Munkát adó czél valóban, midőn látjuk hogy már 1697-ben, tehát csak né
hány pár esztendő eltöltével, az ország ren
déi törvény-czikkelyben panaszkodnak a’ di
ploma ’s azt követett „ instructiok , resolu- tiok , ’s decretumok in publico nem létéről "
de még is nem háládatlan fáradozásim sike
rét egész tellyességében hazára elejébe ter
jeszteni több okok tiltanak, melyeknek elő
számlálásához csak azért sem kezdek, mert mindenik úgysem megemlíthető. Annyit leg
alább bizodalmason mérek remélleni ’ s re
ményem telyesülése lesz egyetlen de gazdag jutalmam , hogy hazámfiai azt is a’ mit ad
hatok ’s adok , kedvezőleg veendik telyes és kimerítő munka helyett, mely erőmön fe
lyül ’s tehát Ígéretemen alól van, elfogad
ván egy jövendőben általam vagy más erő
sebb kéziül dolgozandó Erdélyi Jus-publi-
cum ’s annak H istoriája alkotmányához ma
terialéul hordott ezen töredéket, mely bár sokkal több és teljesebb, mint eddig elé e’
tárgyról világ elejébe jött; még is önkéntes vallomásom szerént csekély és koránt sem kimerítő, ’s egy fő érdeme abban áll: hogy hihetőleg más beavattakat tökélletesebbek kiadására ( szép és nem szép indító okokkal) de a’ hazának minden esetben hasznára , buz
dítani fog.
A.’ munka czímje ez:
Sylloge Tractatuum aliorumque acto
rum publicorum, historiam atque argumen
ta benigni diplomatis
Leopoldini,
resolutionis item quae A l v i n c z i a n a vocatur, illustrantium.
’S már hallom az első gántsot: deák czím, tehát deákul írt könyv , egy ho nyi el
ső rangú nevelő intézet közoktatójától, nem
zetesedésünk e’ boldog századjában ! (aka
rám mondani tizedjében). Úgy van deák czím , de nem deák könyv, legalább nem tőlem , mert a’ munka egybegyűjtött ok
leveleket foglal magában melyekből én va
lamint egyfelől semmit el nem vettem, úgy hozzájok jegyzésül és világositásul egyet és mást is ragasztani erőssen óhajtottam volna ugyan , de tanácsosnak nem tartottam , meg
lővén győződve, hogy ellenkező esetben ha
zámfiainak munkámat sem meg dicsérni sem lekorbácsolni módjok nem lelt volna ; ’s midőn a’ gyűjtemény, csak nehányat kivéve,
& o e
$
talma nagyobb részének anyiban áldozni ment
hetőnek tartottam, hogy az egésznek ’ s dara
boknak czímje deák légyen. A ’ gyűjtemény tárgyának határait czímje kiszabta , kiterjesz
kedik csak azokra melyek a’ Leopoldi diplo
ma ’s azt kiegészítő királyi határozatok ke
lésének környülállásait ’s értelmét világosít
ják. Oda kellett volna, talán tenni ,,a’ men
nyiben én az erre tartozókat megtalálhattam
’ s öszve-szedhettem “ , de hiszem ez az alá
zatosság clausulája minden emberi munká
hoz önként hozzá értetődik. A ’ czél kiméri az időközt is, melyet gyűjteményem ma
gában foglal. Kezdődik t. i. az 1684-dik esz
tendővel, melyben Erdély részéről a’ Török oltalom felmondása ’s a’ Felséges Austriai ház iránti hódolás felöl az értekeződések meg
indulnak , ’s végződik azon kisérő levéllel, mellyel I Leopold a’ diplomát kiegészítő ha
tározatoknak lehozóját Alvinczi Pétert kül
dőjihez az Erdélyi Rendekhez haza botsátja.
Az egész gyűjtemény igen természetileg öt szakaszra oszlik.
Az első magában foglalja azon szerző
déseket , melyek a’ Diplomát megelőzik. E
zen első szakaszban első darab ( I . 1 .) egy szerződési javallat, melyet 1684hen hozott le magával Bécsből Pater
Dunod,
és a’ mely foglalatjáért és szelleméért igen nevezetes oklevél, még soholt kiadva nem olvasható. A ’
Dunod
ajánlata nem fogadtato tt-e l, hanem a’ helyett a’ Fejedelem és Ország Rendei az1685-ben october 24-kén kezdve tartott or
szággyűlési végzés első czikkelye szerént ( I f 2 ) Haller Jánost, Pernyeszi ’Sigmondot és Inczédi Mihályt küldik Bécsbe alkudozni. E
zek Dietrickstein Ferdinánd herczeg , Badeni Hermann Márkgróf, és Strattman Henrik gróf, császári meghatalmazattakkal kötötték I686ban Junius 28kán azon alkulevelet, mely közönségesen
Bécsi
egyezésnek neveztetik (Tractatus Viennensis sive Hallerianus). Ez harmadik darab gyűjteményem első szakasz- szában (I. 3.) ’s ezt a’ már érintett könyvekben ’s másutt olvasni eddig is volt módja kinek kinek , de nem azokat a’ melyek ezen alkulevél további történeteit világosítják.—
Három ekkorig köz tudatra nem jött neve
zetes királyi Válasz, ezek az első szakasz negyedik számja alatt A. B. és C betükkel jegyezve ( I. 4. A. B. C .). Ezek közzül az
első
a’ Bécsi egyezést követő napon (Junius 29-kén) kőit ’s a’ Császár benne ha
tárazottan kijelenti: hogy az egyezés 19-dik pontja, mely szerént Kolo’svárba és a’ Dévai várba császári őrizet bocsátatása rendel
letett, az egész egyezésnek eldöntő feltétele,
’s bár az erdélyi Követek kijelentették hogy ez iránt ígéretet tenni hatalmok nem volt, de a’ Császár is tudtokra adja , hogy maga részéről a’ Kötéslevél megerősítése , mely már az Erdélyi német vezér Scherfenberghez el van küldve, ellenkező esetben kiadatni nem fog. A’ B. alatti - válaszból mely 1687-ben Januarius 6-kán erdélyi követ
Gyulai Fe-
az elébbi alkudozások megerősítve nem , de félbe-szakasztva sem voltak , hanem függőben állottak. Végre a’ C. darab, melyet ugyan a
zon Gyulai Ferencz, Inezédi Mihály és Do
nét Mátyás hoztak-le , világosítja , hogy az Erdélyiek már akkor szerencséül vették vol
na az 1 (586-béli szérződésnek megerősítését változtatás nélkül kinyerni annyival inkább, mivel a’ L otháringiai Károly herczeggel köz
be-jött egyezésnél fogva már a’ fenn forgott két ’s még azokon kívül tiz vár és helység által volt a’ császári őrizetnek adva, — de most a’ Császár mondotta k i: hogy a’ dol
gok ábrázatja egészen megváltozott, ’s az egy
kor ajánlott szerződésről többé szó nem le
h et.— így világosul ki diplomatikai kútfők
ből az 1686 -b eli alkulevél sikerületlenülésé
nek igaz oka és módja , mely mellett csak másod rangú volt az, a’ miről
Bethlen
Miklós emlékezik, hogy tudni illik az Erdé
lyiek ezen oklevél 17-ik pontjában előfor
duló f eudumi szóban botránkoztak-meg, a’ mi ott egyébaránt is nem az egész országra ha
nem csak a’ Töröktől viszsza nyerendő ré
szekben Erdélyieket illető jószágokra vitetik.
Az első szakasz ötödik darabja ( I . 5 .) a’ közönségesen esmert úgy nevezett
Lo
tháringiai,
az az L o tharingiai H erczeg Károlyal kötött ideigleni szerződés, melyhez mellékeltem én (1. 6 .) egy annak 26-dik pontjában említett császári választ.— Ezeket a'
Teleki Mihály
ról neveztetni szokotthodoló levél követi, ( I. 8 .) ’s ez is közönsé
gesen esmeretes , de a’ meghatalmazó levél, melyet ezen hodolásnak az egész ország ne
vében teljes erővel leendő megtehetésére a’
Rendek adtak , itt jelen-meg legelőször. ( I . 7.) A ’ Historia diplomatica toldalékjában olvas
hatók azon 15 pontban előadott kívánsá
gok (I. 9 .) melyeket a* megnyerendő diplo
mába foglalás végett az Erdélyi Rendek 1688-dik esztendő Junius 1-söjérŐl CarafTa által a’ Császárhoz felküldöttek, úgy szintén a’ császári leírás, mely Erdélynek kódolását dicsérettel általános legyelem Ígéretekkel el
fogadja (I. 1 0 ), de azon további válaszok, melyedet ezen túl a’ diploma kiadásáig az Erdélyi Rendek tpbb Ízben megújjitott ké
réseikre nyertek , eddig elő köztudat tárgyai nem voltak. Ezeket foglalja magában az első szakasz utolsó számja, négy darabban (I . 11.
A. B. C. D .)
Gyűjteményem második szakaszsza Leo- pold Császár Diplomájit ’s az azok kinyeré
se ’s elfogadása környülállásainak világositá- sára szolgáló okleveleket adja-elŐ.
Az első diplomát (II. 1.) vagy helye
sebben a’ Császártól kiadandó diploma muv tatvánnyát,
Bethlen Miklós
hozta-le a’császári titkos tanácsnak ( hol az October’
16-n 1690-ben állittatoll-meg) Jegyző-köny
véből kiadva a’ következendő extradátával :
„Copia haec de verbo ad verbum concordat
„cum Diplomate, quod Sacra Caesarea Re
giaque Majestas Transsylvanis dandum
„esse dementissime resolvit, si pro eo alle-
„riorem instantiam fecerint. Viennae 23-a Octobr. 16 90.
J o hannes Ailers
mp.Sacrae Caesareae Regiaeque Majestatis Consiliarius A u - l icus , intimus Secretarius
et Referendarius.
Ez olvastatott-fel Fogarasban 1691. Janu
arius 10—kétől folytatva tartatott országgyű
lésen, ennek elfogadtatása ’s innepélyes for
mába leendő kiadatlatása felőli remény fejé
ben választattak-meg az Országnak fő - fő Tisztviselőji, egészittetett ki a’ Tanácsi Rend , tette le hívség hitét az egész ország, és ren
deltetett Bécsbe menendő követtség az örök diploma kikérésére. Mind ezek kitetszenek a’ már érdeklett országgyűlés végzéseiből , melyek közzül hely kiméllés tekintetéért csak azokat tartottam szükségesnek gyűjteményem
be iktatni, (II. 2 .) melyek felvett tárgyam
ra közelebbről tartoznak.
A ’ bécsbe rendelt követek személyeiben töbszörös változás jővén közbe, végre fel
mentek
Bethlen
Gergely,Gyul afi
László és
Kloekner
György. Az ezeknek elébe szabott sok tekintetből nevezetes utasítás harmadik darab a’ második szakaszban, (II.
3 ) a’ negyedik és ötödik számot pedig fog
lalja-el az általok béadott két kérelem-le
vél, melyek közzül az utolsót idősb V a s György későbbre vilte-fel , ’s ezekre az 1691- dik esztendő legutolsó napján pontonként a
dott királyi válaszok (II. 4. 5 . ) , melyekre
utasít az
Alvinczi
Péterről nevezett királyi válasz 1-ső pontja-is. — Ugyan ez a’
követség hozta-le magát, polgári alkotmá
nyunk alap oklevelét, 1-sö
Leopold
császár diplomáját, mely az eredeti példány u
tán hiven lemásolva (II. 6 .) az első szám a - laltival öszvehasonlitandó.
A’ már innepélyesen kiadott diploma el
fogadására 's illetőleg teljesedésbe-vételé
re tartatott 1692ben martius 15-ikén kezdve folytatólag egy közönséges ország-gyűlés, melyen az előbbi esztendőben választott fő - fő tisztek hivataljaikba iktattattak, eskü- formájik ’s feltételeik törvény - czikkelybe írattak, ’s még ezeken kivűl 9 különböző, de csakugyan az új igazgatás módjának el
rendelésével Öszvefüggő tárgyú czikkely ho
zatott. Mind ezért, mind abból az okból, hogy ez az első országos végzés, melyet fő kormányzó
Bánffi
György Nos czímmel erősített-meg, úgy szintén első és sokáig egyetlen egy , mely' felsőbb helybehagyás vé
gett bécsbe felküldetett, nem tartottam hely
telennek, az egészszet gyűjteményem máso
dik szakaszszának végszámjáúl ( I I. 7 ) ab
ba iktatni.
A’
Leopold
császár diplomája mint már tartalmából kitetszik, nem minden pontjaiban foglal tökéletesen bévégzett határoza
tokat magában. Egyebeket, melyekre nézve próbált további kérelmekről alább lesz szó , elmellőzve , a’ 5-dik pont az , mely figyel
münket különösebben magára vonja. Minek-
ma első pontjában, mely a’ vallás dolgára és egyházi személyekre , a* másodikban, mely a’ fejedelmi adományokra nézve ( az egyházi jószágok dézmák , ’s más jövedelmek adomá
nyait-ís oda é rtv e ), a’ status quot allapitja- meg örökre tartandó sinor mértékül , terhel- tetéseket vélték a’ R. Catholicusok ; a’ har
madik ponttal pedig a’ Szászok nem voltak megelégedve abból az ok b ó l, mivel az az or
szágos törvénykönyveket, ’s ezek köztt az Aprobata és Compilata Constitutiokat min
den kivétel nélkül, és így azokban némely reá- jok nézve terhelőknek tartott czikkelyeket- ÍS helyén hagyni látszott, ’s eziránt pana
szok és kérelmek hatottak-fel az udvarhoz ; mind ezeknek következésében tette a’ csá
szár a’ második vagy tulajdonképp! értelem
ben úgy nevezett diploma 5-dik pontjához ama nevezetes záradékot (clausulát), mely az első második és harmadik pontok erejét felfüggeszti, ’s az ország Rendjeit arra ú tasitja, hogy a’ fenn forgó sérelmeket kü
lönböző vallások és nemzetek köztt p róbá
landó alkudozás útján elenyésztetni igyekez
zenek, ’ s ha azt teendik, alkudozásaik sikerét megerősítés, ha nem boldogulhatnak, a’ tár
gyat végső elhatározás végett újra elejébe terjesszék. Ezen császári utasítás nyomán kezdőitek még a’ közelebbről említett ország
gyűlés a la tt,’s folytak azután-is értekeződé
sek ’s alkudozások a’ különböző vallások
’s nemzetek között, oda járulván a’ már em-
lített tárgyakon kiviül, az adózás mértékének
’s felosztásának elhatározása-is, mely a’ di
ploma 12-dik pontja szerént kirekesztőleg az ország Rendjeire volt bízva , ’s belé elegyi- tetvén még más pontjai-is a’ diplomának, mellyek közzül némelyikkel azért, mert új hozzá-adás v o !t ( p . o. a’ 8-diknak második fe le ), mással más okhói p. o. a’ 9-dikben a’
Catholicusok részére kiszabott tisztségek szá
mával , nem mindenek voltak megelégedve.
És már ezen alkudozásoknak, ’ s azok sike
rét vagy sikeretlenségét világositó oklevelek
nek van szánva gyűjteményem harmadik sza- kaszsza.
Első szám itt (III. 1.) a’ R. Catholica,
’s más három bevett vallások közölt, mint magoknak-is tartalmából és a’ fennebb be
iktatott 1692—beli végzés 7-dik czikkelyéből kitetszik, elébb Szebenben ország-gyűlés alatt, azután arra a’ tanács mellé kinevezett sze
mélyek között Kolo’svárt folytatott érteke- ződéseknek jegyző-könyv formán hiv-eléa
dása , azon alkulevéllel együtt, melyben e - Jébb szerencsésen mégis egyeztek volt, de a’
mely későbbre egy ahoz mérve csekély ér
dekű, függőbe maradott ponton felakadva, ösz- ve-romlott.
A ’ következő számok szerencsésebb ki
menetelű alkudozásokat illetnek a’ Szász és más két nemzet között. Amazok t. i. két rendbeli sérelmet, ’s kérelmet terjesztettek a’ testvér nemzet elejébe. Egyet az Apro
báta és Compilata Constitutioban mint álli-
méltatlanul, ’s régi tör’sökös jussaik sérel
mével bécsuszott terheltetéseikre n é z v e , a’
már többször említett diploma harmadik pont
jában adott császári engedelem nyomán. E
zek iránt még az ország-gyűlé? folyta alatt megkészűlt az alkulevél, ’s a’ fő kormányo
zó ’s Cancellarius aláírásaik alatt a’ három nemzet pecsétjeivel hitelesítve kiadatott 1692- be április 23-dikán ( III. 2 .).
Második kívánsága volt a’ Szászoknak az, hogy a’ közönséges adóból való részesedés mértéke reájok nézve könnyittessék. Ez i
ránt nem ország-gyűlés alatt folyt az alku
dozás, hanem a’ már felhozott 7-dik czik
kely általános meghatalmazásánál fogva, egy felől a’ tanács és választott országos megbí
zottak , másfelől a’ Szász nemzet küldöttjei között, ’s ezek által köttetett-meg az egye- zés-is Kolo’svárt julius 21-kén 1692-ben oly formán, hogy az egész adó 2425 kapu szám
ra osztatván-fel , ebből 1000 kapu számot- a’ magyar, 1400at a’ Szász nemzet, 2 5 -öt Ma
ros Vásárhely hordozzon ( III. 3 ). U gya n a zon napról adott a’ kormány-tanács bizto
sító levelet a’ Szász nemzetnek arról , hogy ha, a’ mint czélba volt, az akkor Magyaror
szághoz tartozó K ö v árvidéke adózási' tekin
tetben Erdélyhez viszsza kapcsoltatnék, az ott felállítható kapu számok mértékszeresen for
ditassanak mind a’ magyar mind a’ szász nem
zet kapu számjainak leszállítására (III. 4 .) a’ miből csak ugyan akkor semmi sem lett.
Ellenben a’ Szász nemzet-is, a’ székek és vi
dékek két két főtisztjeinek aláírása alatt kőlt levelében, ( III. 5 .) innepélyesen megesmér
t e , hogy a’ két rendbeli accordák által min
den sérelmei elenyészletve , ’s óhajtásai töké
letesen kielégítve vannak. Nem lehet ugyan tagadni, hogy a’ Szász nemzettel kötött e
zen két rendbeli egyezést-is főként pedig az utolsót mind két részről nagyon éles vi
tatások előzték-meg, de csakugyan megfor
ván az egyesség, örömmel kihagytam gyűj
teményemből az értekeződések folyamatá
nak leírását, ezzel-is kevesíteni akarván a’
honnyi viszszálkodások igen-is sűrű emlékeit,
"s iktattam bé csak a’ háborgást megszűnte
tető okleveleket és még (III. 5 .) az 1692—
ben september 25-kén kezdve Tordán tartott ország-gyűlés végzéseinek 5-dik czikkelyét, mely a’ meghatalmazattakkal kötött K olo’s
vári alkut megerősítvén, törvényesíti.
A’ folytatott alkudozások sikerének vagy sikeretlensége okainak , az ország különbféle egyébb kivánatinak , ’s részszerént a’ diplo
mában p. o. a’ 4dik pont szerént, részszerént azon kívül költ császári rendelésekben ki
parancsolt tudósításoknak feltertjesztésére kül
detett 1692-nek utolso felében ’s múlatott 1696ban májusnak végéig a’ császári udvar
ban
Alvinczi
Péter itélő-mester mint országos követ. A ’ kivülötte ugyan akkor fel
ment
Baranyai
Gergely csak a’ R . Catholicusoknak,
Dálnoki
János (Horváth
Ferencz helyeit ki betegsége miatt maradott-
pán vallásos tárgyban voltak követjeik ,
Za
banius
János Szász nemzeti jegyző pedig hasónlólag vallási tárgyak színe alatt , de a’K olo’svári reversalis ellenére, más kérelmek—
kel-is zörgetett a’ Szászok nevében a’ csá
szári udvarnál. A zok , a’ melyeket
Al v i n
czi
Péter felvitt, és az ország nevében béa- dott, teszik gyűjteményem negyedik szakaszát.Első és második szám alatt állanak ezek között, a’ kormány-tanács által
Alvinczi
Péternek adott két rendbeli útasitások, e
gyik általlános ( I V . 1. ) a’ diploma pontjai és a’
Bethlen
Gergely hozta császári válaszok rendje szerént, a’ másik különös (IV . 2 .) és bővebben kiterjeszkedő a’ fő kormá
nyozó és a’ kormány-tanács hatalom köré
ről , a’ nevezetesebb tárgyú pereknek feljebb viteléről, a’ Cancellariáról és a’ Fiskusi jö
vedelmekről. Ezek az útasitások Erdély ak
kori állapotjának ’s helyheztetésének oly vi
lágos tükörei, melyeknek hijánnyát alig ha más históriai adat kipótolni képes volna.
Tárgyaikra nézve kevésbé érdekesek a
zon megbízó levelek '( credentionales) , me
lyekkel az ország rendjei ( IV . 5. ) és a’ kor
mány-tanács ( I V. 4 .) kisérik
Alvinczi
Pétert a’ császárhoz, de a’ kérelm ek, me
lyekben ez küldőjinek kivánatit bény'ujtja an
nál fontosabbak. T öbb pontok fordulnak e
lő az
Alvinczi
tól hozott egyébb aránt eléggé esraeretes királyi válaszban, melyeket kimeritőleg átérteni sokáig nem tudtam, ’s nem
kétlem, más-is volt és van ebben az esetben.
Csak a’ kéréseknek , melyekre a’ válasz pon
tonként ’s viszsza utasítva felel, szembe-té
tele oszlat-el minden homályt, csak az ad
hat tiszta értelmet polgári és vallásos rendel
kezéseink ez egyik legalaposabb oklevelének.
Három kéreményt nyujtott-be
Alvin
Czi
Péter a’ császárhoz. Az elsőt september 5-kán 1692-ben és ez fo , mely 25 pontban terjeszti-elő az ország kivánatait (1V . 5.).Erre választ nem nyerhetvén adla-be 1695- ban januarius 5kán második kéreményét, mely boszas sopánkodások mellett az elébbenit pon
tonként kiséri, ’s néhol rövidebbre szoritva másutt kiszélesítve ismétli (IV . 6). Erre sem érkezvén válasz, már csaknem kétségbe esve járul martius 11-kén harmadik kéreménnyé
vel (IV . 7 .) a’ császári ’ sámolyhoz, ’s ab- ban-is az elébbeniek rövidebb ismétlése mel
lett bővebben kiereszkedik a’ német katona
ság számára adatni kellető termények és fu
varok elhordozhatatlan terheire, ’s némely megüresült hivtalokra a’ választottakat meg
erősítés végett felajánlja.
Következnek már azon igen érdekes tu
dósítások , melyeket Erdélyből hozván ma
gával, kérelmei mellett a’ császári titkos ta
nács elejébe terjesztett
Alvinczi
Péter u.m.1. A ’ kormány-tanács tudósítása és vé
leménye a’ vallás ügyében folyt vitatások i
ránt ( IV. 8. ).
2. A’ diploma 4-dik pontjában érintett császári kívánság nyomán készült értesítése
szágok ’s jövedelmek állapotjárói (IV . 9 .).
Ennyiből áll a’ negyedik szakasz foglalatja.
Az ötödikben és utolsóban öszve gyűj
töttem mind azon királyi válaszokat és hatá
rozatokat, melyek a* fennebbiekre kőitek és részint a’ függőbe maradt diploma kiegészítő darabjainak tartathatnak.
Elől áll a’ kormány-tanácshoz intézett császári le-írás (R escriptum ), mely az egész követség tárgyát summáson érdekli ’s az új határozatok telyesedésbe vételét ezen fő-fő igazgató testnek sürgető kötelességévé teszi, A , B , C , D , és E , betűk jegyei alatt zára
tékul foglalván maga mellett a’ nevezetesebb tárgyakban k őlt királyi határozatokat (V . 1),
Az A - v a l jegyzett záraték nem egy ébb mint az
Alvinczi
Péter által bényujtott kéremény (hihetőleg az első), a’ B alatti pedig maga a’ méltán annyira nevezetessé lettAl
vinczi
hozta válasz (Resolutio Alvinczia- na), mely nállam az ötödik szakasz második számja ( V . 2 .). Ennek pontjaiban a’ fenn forgott tárgyak iránti császári határozatok újra és egyenként említetnek, ’s ezen megem
lítés sorát követve tettem harmadik helyre ( V . 5.) a’ vallásos egyenetlenséget örökre el
döntő pótoló diplom át; diplomának neveztem ezen oklevelet, a’ mint ézt a’ császár maga-is alább a’ 9-dik szám alatt beiktatandó válasz- szában és pedig méltán nevezi, mert éppen azon külső innepélyeséggel és formában neve
zetesen pedig függő pecsét alatt költ, mint ma
ga a’ fő diploma, m elynek a’ 5-dik p o n t zá
ratéka által felfüggesztett erejét kipótolja és kiegészíti. Ettől a’ diplomától különböző ( ám
bár egyébaránt foglalatjára nézve egyező) azon leírás, melyet ugyan csak e’ tárgyban bocsátott a’ császár a’ kormánytanácshoz, a’
mint ez megkülönböztetve - is említetik az
Alvinczi
hozta válasz 2-dik pontja alatt.A* história diplomatica sokszor említett tol
dalékjában-is, ’s abból véve másutt ezen (hi
bás ) czím alatt.: Copia D ecreti Cesareo Re
gii Anno 1695 dia 9 -« april, dati ugyan ez a’ pótló diploma olvasható. Hasonlólag a*
megcsonkított erőü diploma kiegészítő pót
léka, a’ Szászokkal ezeknek sérelmei iránt kö
tött szebeni alku levél királyi megerősítése-is, mely it t a’ 4-dik szám (V . 4.).
Mérész ugyan', de nem vakmerő állítás azt mondani: hogy a’ dicső
Leopold
császár diplomája mint egész tulajdonképpen há
rom darabból á ll, mellyek között
1. Első maga az úgy nevezett fő diploma.
2. Második a’vallás tárgyában költ diploma.
3. Harmadik a’ Szászok sérelme orvas
lását illető alkulevél királyi megerositése , mely két utolsóban a’ diploma első máso
dik és harmadik pontjai magyaráztatnak és módosíttatnak. Hogy ez valósággal így van, azt magoknak a’ két potalék diplomáknak e
zen kiegészítést nyilván kijelentő béfejezései igazolják. A ’ vallási diploma béfejező szavai ezek: „ Et ita articulum primum et secun-
$§
omnia diplomatis capita, perpetuae sanctio
nis pragmaticae et fundamentalis sanctimo
nia , inviolabiliter volumus observari.', A’
Szászokat illető királyi megerősítő levél így végződik: „Q u ibu s civitatum nostrarum Sa
xonicarum gravaminibus amicabile composi
tione, accedente hac nostra Caesareo Regia approbatione, pro lege perpetuo valitura ter
minatis, omnia diplomatis nostri capita, im
mola semper inviolataque mansura sancimus.“
Lehet é tehát kétség, hogy a’
Leopold
császár diplomája minden pontjaiban ezek ál
tal ’s ezekkel együtt teljes egész és örök ereü.
A ’ Szászok sérelmeit illető királyi levél
lel nem egy természetű, mert nem diploma Lijánnyát kiegészítő, de csak ugyan minden esetre nevezetes a’ második vagy az adózási mértékszert illető alkulevélnek megerősíté
se. Ez 5dik szám az 5-dik szakaszban (V 5).
Az
Alvinczi
hozta válaszban említettek sorát követve, annak Ötödik pontja érin
ti az Erdélyi fiskusi jövedelmek dolgát, ’s hogy a’ császár azoknak az Erdélyi Rendek által haszonbérbe (arenda) vételére egyezé
sét adja, udvari kamarájára bízván az alku feltételei iránt való értekezést. Ezen Ígéret és engedetem következésében mégis köttetett a’
haszonbér-alku egyfelől az udvari kamara, másfelől
Alvinczi
Péter ésBaranyai
Gergely e’ részben az Erdélyi Rendek neve
zett szerént meghatalmazott biztosaik között,
’s azt a’ császár mégis erősítene, de később
re az Erdélyi Rendek nem fogadták-el. Csak
ugyan ez is azok közölt lévén , a’ melyeket
Alvintzi
Péter lehozott, mint e gyébaránt tartalmára nézve sem érdekeden oklevelet, gyűjteményembe iktattam ( V. 6.)A’ többszőr felhozott válasz 20dik pont
ja dicsérettel említvén azon utasításokat, me
lyeket az Ország Rendjei választott fő-fő Tisztjeinknek elejekbe szabtak , ’s azon ha
tározásokat , melyeket ugyan azon alkalma
tossággal ( az első törvény-czikkelyben) a’
pecsétekre nézve hoztak , csakugyan kijelenti:
hogy ő Felsége ezek iránt más maga császá
ri szolgalatjával ’s a’ haza javával inkább megegyező rendeléseket tett. Itt következnek tehát a’ fő kormányozónak , a’ nemzeti fő hadi vezérnek, a’ fő és (m égakkor nem lé
vő de felállitatni már czélúl vett) vice can
cellariusnak , a’ kintstartónak, és a’ kormányi tanácsosoknak magától a’ Császártól elejek
be szabott útasitások és eskü-formák, mel
lyek között nevezetesen a’ cancelláriusi uta
sításban fordul elő a’ pecsétek dolga is. Ezek a’ — bámulni lehet — még soha köztudatra nem bocsátott útasitások és eskü-formák től
tik-be az ötödik szakasz hetedik számját A, B , C, D és E betűk alatt. (V . 7. A , B, C, D , E .) Végre a’ 25-ik pont érinti a’ meg
erősítés végett felküldött 1692-beli ország
gyűlési végzést, melyről maga további el
határozásának a’ kormánytanátshoz intézen-
Jelt, ’s az erről költ királyi leirást ezen sza
kasz 11 számja foglalja magában. ( V . 11.), Igen nevezetes oklevél ez sok tekintetekből.
Először, mint az országgyűlési végzések csá
szári megerősítésének első példája. Másod
szor, formájára, és végre főként tartalmára nézve; midőn nem annyira a’ felkűldö ttek
nek czikkelyenkénti megerősítését, mint azon tárgyakról felsőbb hatalomnál fogva kőlt új
jabb határozatokat foglalja magában. — Ez a’
m ó d , vagy egyéb volt oka, nem tudom, de annyi bizonyos, hogy ezután több esztendő
ig az országgyűlési végzések a’ felséges ud
varhoz megerősítés végett fel nem küldettek, ( ámbár a’ diploma 10-ik pontja ezt rendeli) a’ mi egyebeket elmellőzve az 1697ben mar
tius 9-ik ’s azt követett napjain K olo’svárt tartott országgyűlés végzéseinek 1 1-dik czik- kely éből is kitetszik, melynek szavai ezek : ,, Mivel vágynak néhány esztendőkbe csinált
„ o ly articulusok melyek ő Felségétől nem
„confirmáltattak, mellyekkel is hogy min-
„den ellenvetés és akadály nélkül élhessünk, ,,a’ méltóságos Gubernium tetszése is az lé
pvén , végeztük: hogy egy alkalmatos idő
ben a’ méltóságos Gubernium a’ Táblával együtt az articulusokat consultatio és dis
,cursus alá vévén , melyek a’ törvények foly
tatásához szükségeseknek találtatnak azokat
„öszve-szedegetvén és jó rendbe vévén , ő
„Felségéhez ad confirmandum felküldesse
nek.“ —
Bé lévén végezve a’ fennebbiekben a
zoknak az okleveleknek sora, mellyeket az
Al vinczi
hozta válasz említ, viszszatérek az ezen szakasz első számját tévő királyi leírásra, ’s hogy annak értelmét is semmi hi- jány ne homályositsa, ’s a’ császári határo
zatok számából semmi a’ lehetségig el ne maradjon , beiktattam a’ többek sorába még három oklevelet. Egyiket a’ már idézett csá
szári leírás 6-ik pontja, mint C betűvel jegy
zett és közlött záratékol úgy említi. Azt tartván tudni illik a’ diploma 4-dik pontja, hogy a’ tetemesebb tárgyú ügyek feljebb vi
tel (apellatio v. recursus) útján a’ császári udvarba hathassanak, ’s melyek légyenek ily neműek, az iránt az ország maga javal
latát, a’ Császár pedig határozatait megtévén, az emlitett C alatti levél egy igen rövid le
írását foglalja magában , mutatványéi annak, mimódon szokott esni és folyni ő Felsége más örökös tartományai részéről az ily szí
nű feljebb vitel. ( V. 8. ) A’ hetedik pont
ban említetik D és E betű alatt két vá
lasz, melyeket a’ Császár a’ rom. Cathpli- cusok és a’ Szászok kivánatira nézve a’ már fennebb említett határozatokkal egyezöleg ki
adott. A’ rom. Catholicusok követjének Ba ranyai Gergelynek adott válasz a’ 9-ik ( V. 9.) a’ Szászok követjéé Zabanus Jánosé a’ 10-ik (V . 10.) számot töltik-bé. .
A ’ 12-dik szám hat darabban külön
böző hivatalok betöltésére kinevező és egy megtagadó választ foglal bé ( V. 12. A. B
keszti azon császári kisérő le v é l, mely mel
lett ő Felsége
Alvinczi
Pétert kűldőjihez méltó dicsérettel haza bocsátja ( V . 13.). ’S itt a’ kiszabott határpontnál talán így is igen Sokra terjedt gyűjteményem ez úttal megállapodik, hazámfiai kedvező Ítéletétől várva további folytatásának kedvét ’s lehetségét.
~ Ha az egésznek foglalatjára viszszatekin
tünk, Öszvesen hatvan darab, mind polgári alkotmányunk gyökerére haLÓ oklevelet fo
gunk benne találni, melyek közzűl csak 12, vagy 15 van olyan, a! mi eddig elő sajtó ál
tal közönségessé lett, ’s az is többnyire csak drága és ritka munkákban, milyenek a’ H is
tória diplomatica, az 1792-beli országgyű lési ‘Jegyző könyv ’sat. leglelyesebb e’ rész
ben eddig elé a’ M. titoknok
Vajda
László úr állal kiadott Erdélyi polgári magános törvények Históriája. Az említett 15 darab e ’ jelen lévő gyűjtemény következendő szám
a ib ó l áll I. 5 , 5 , 8 , 9 , 10 , II. 6 III. 2 , 5 ? 6 , V , 2 , 5 , (e z a’ mint fennebb érdek- * lettem hibás czímzettel) 4 , 5. — Negyven
hét valóban elég érdekes ’s többire nem cse
kély terjedtségü darab pedig ebben a’ gyűj
teményben jelen meg legelőször.
Azt várná már kétségen kivül a’ tudo
mányosabb közönség, hogy mint hitelt váró oklevelek kiadója, azon levél tárokat, melyek
ből, ’s azon példányokat, melyek után gyűj
teményem készült, megnevezzem. De ettől, bár mint ohajtanám-is , győzhetetlen okok tilta»—
hak. Ily nyilatkoztatásnak csak első követke- zése-is az volna, hogy legalaposabb okleve
leink eredetileg való meg, vagy meg nem lé
te , talán nem kedvező mértékszerben tűn
ne k i, ’ s ily kényes tárgyról nekem vonni- le a’ leplet, nem szabad és nem illő. Elég legyen az a’ lelkiesméretes kijelentés, bogy én mindenekre nézve eredeti vagy leghitele
sebb egykorú példányokat törekedtem fel
keresni ’s többnyire boldogultam-is , minden esetre pedig oly kútfőket ( de szabad és i
gazságos úton) használtam , melyek nem sor Laknak voltak hozzá járulhatok.
A’ nyomtatási hibákat, melyek csak u
gyan nagyobbára az elválasztó jegyek’s orto- grapbia körében határozódnak , mentse némü.
némüleg azon környülállás, hogy a’ nyom
tatás nem lakó helyemen történt. A’ könyv, külsője ’s sok színű költségeimhez mérve, ár- ra-is remélhetőleg nem fog kedvetlen Ítéle
tekre alkalmatosságot szolgáltatni.
Végre még egy tiszta és egyenes vallás
tétel azon vezető okfőr ő l, mely gyűjtemé
nyem kiadására inditott. A’ politikai theoria csak levegő épületeket alkot, ha adatjait a’
história és szerzett törvények mezejéről nem vészi. Ezért azoktól-is, kik az emberiség elő
haladásának e’ classicus századjában meleg ér
zéssel ’s őnnérdekeik áldozatival szentelik munkásságokat nemzeti alkotmányunk ditsőb
bitésére, azt óhajtanám , hogy polgári létünk históriai alapját fenékig és minden oldalról átesmérve induljanak-ki szebb czéljaik léte-
adott formájit a’ jövendő szebb kivánatival egyaránt felfogva; ’s midőn nekem-is (sér
tés nélkül legyen m ondva) elégszer volt mó
dom, másokon-is magamon-is tapasztalni, pol
gári alkotványunk legkiegészítőbb részeit al
kotó rendelkezéseinek eredete és környül
ményei körül némelykori vastag tudatlansá
gunkat, magam világositására indultam-ki ezen gyűjtemény öszvealkotásában, mások iránt hasonló czéllal annak közlésében , ’s a
zon reménnyel, hogy e’ csekély példa talán másokra hatólag elnyeri az első kezdet di
csőségét azon felvilágosítások sorában , me
lyek jobbra haladásunk múlhatatlan felté
telei. írtam N. Enyeden october 10-kén 1833.
Szász Károly.
SECTIO PRIMA
CONTINENS TRACTATUS QUI DIPLOMA LEOPOLDINUM PRAECESSERUNT.
I.
Projectum T ractatus medio P. Dunod Anno 1684 ab aula Caesarea Transsyl
vanis oblatum.
Articuli tractatus, inter Leopoldum I. Augustissimum Imperatorem Romanorum, tamquam regem Hungariae, et Celsissimum Michaelem Apaffi Principem Transsgl-
vaniae, reciproce pro se et Successoribus.
..D eclarabitur recognoscetur et confirmabi
tur dependentia Principatus Transsylvaniae a regno Hungariae tamquam ejus membri, et principum Transsylvaniae a regibus Hungariae tamquam a legitimis regibus et supremis do
minis, sine quorum expresso consensu dicti Principes nullum poterunt facere cum aliis Po
tentatibus tractatum, sive pacis sive confoede
rationis sive protectionis, et omnis factus, per praesentes irritus et invalidus reddatur, sicut jam de jure est nullus.
2. Institutio Principum Transsylvaniae fiet in futurum, sicut antiquitus erat solitum ante Turcarum invasionem, a solis regibus Hungariae
ad liberam Statuum electionem.
non vero ad tempus, qui nunquam poterunt mutari et deponi, nisi auctoritate regia et con
sensu majoris seu sanioris partis Statuum, et ob gravissimas causas j quarum
Prima erit:
Causa rebellionis contra regem Hungariae et principes Austriaeos.
Secunda:
Collusio cum inimicis Christianitatis et principum Austriaeorum, eorum
que confoederatorum, qualescumque fuerint.
Tertia:
Nimia populorum oppressio.Quarta:
Inhabilitas et ineptitudo regendi populos. •
4. Dictus Princeps per se vel per suos deputatos, et ejus Status, habebunt votum et sessionem in comitiis publicis Hungariae, se
cundum ordinem antiquum.
5. Principatus Transsylvaniae reducetur ad antiquos limites, quales erant ante omnem Turcarum invasionem.
6. Communibus armis, tam dicti regis quam dicti Principis, recuperabuntur fortalitia occupata a Turcis aut aliis, mediante annona et munitionibus aliisque materialibus necessa
riis ad obsidionem subministrandis a principa
tu pro quo fiet recuperatio.
7. Leges latae, aut consvetudines si quae sint introductae vim legis habentes a tempore invasionis Turcarum, confirmabuntur intra an-
9 mim a ratificatione praesentium computandum, a moderno rege Hungariae, ad validitatem il
larum, alioquin non obligabunt, nec in judi
cio nec extra, aut reformabuntur de consen
su partium, si publica utilitas exigat $ nec ulla lex poterit .fieri in futurum, nec consvctudo vim legis habens introduci, nisi praedicta au
ctoritate regis Hungariae.
8. Privilegia antiqua, alias jam confirmata a regibus Hungariae Austriaeis, confirmabun
tur a moderno rege per diploma authenticum, praesertim libera electio Principumj aut ói quae reformatione digna sint, pro majori b o no populorum reformabuntur auctoritate regia et consensu majoris seu sanioris partis Statu
um , intra annum a ratificatione praesentium, in quarum pede poterit earum specificatio ap
poni.
9. Per diploma regium in authentica for
ma factum, et separatum, confirmabitur Cel
sissimus Princeps Michael Apaffi in principa
tum Transsylvaniae ad vitam, per quod titulo Celsissimi decorabitur, sicut et ejus successo
res j et hoc intra mensem a ratificatione prae
sentium.
1 0. Pariter per simile diploma, Illustrissi
mus ejusdem filius declarabitur patris sui suc
cessor, et post mortem Celsissimi patris insti-
tuetur Princeps Transsylvaniae, cum ceremo
niis ad hoc ordinariis.
1 1. In casu mortis (quod Deus avertat) Celsissimi Principis moderni ante annos mino
rennitatis filii sui, hoc est ante annum 25-um aetatis ejus, eligetur auctoritate regia et con
sensu majoris seu sanioris partis Statuum unus Administrator principatus, qui non solus sed cum consilio senatorum reget principatum, cui assignabitur moderatum salarium a Statibus ex reditibus Principis minoris, qui pendente sua minorennitate de cetero gaudebit similiter ti
tulo Celsissimi.
1 2. Homagium antiquitus praestari solitum regibus Hungariae a Principibus Transsylva- niae, ab iisdem praestabitur in futurum, mo
re antiquitus solito.
1 3. Pariter, recognitiones praestationes et tributa, regibus Hungariae et praecipue Au- striaeis a populis Transsylvaniae solvi alias solita ante omnem Turcarum oppressionem, iisdem solventur de futuro, in eadem forma et quantitate, vel regulabuntur intra annum a ratificatione praesentium de consensu partium.
14. Absoluto bello Turcico, moderabun
tur tributa et onera publica a populis Prin
cipibus debita, auctoritate regia et consensu Principis et Statuum, cujus moderationis aequi
tas et cbaritas erit regula.
7
15- Liberabuntur absolute p e r q u in q u e n nium ab omni o n ere publico et trib u to P r in cipibus debito dispersi p e r exieras regiones redeuntes ad p atriam , et p er aliud q u in q u e n nium solvent tantum medietatem trib u ti et onerum publicorum , quam ex aequo totum solvere deberent si ex patria n o n exivissent.
16. Sicut omnia jura et privilegia antiqua populorum et Principum, servabuntur omnia jura et privilegia regum, nec ulla utrinquo mutatio fiet, nisi de consensu partium et pro
meliori bono.
17. Tenebuntur reges Hungariae defende
re Principes Transsyjvaniae et eorum Status aggressos a quocumque, totis viribus si totae sint necessariae, vel tantum parte earum si pars sufficiat ad impediendam eorum molesti
am et oppressionem j pariter Principes et eo
rum Status tenebuntur reges Hungariae defen
dere contra quoscumque aggressores, similiter totis viribus si totae sint necessariae, vel par
te earum si pars sufficiat ad propulsandam aggressionem.
18. Si reges habeant copias actualiter sub signis, sive pro defensione H ungariae vel ali
cujus membri illius, sive pro securitate ejus
dem et m em brorum , tenebuntur Transsylvani sextam partem earundem recipere in hyberna, similiter contribuere sextam partem dictarum
copiarum necessariarum, sive pro dicta defen
sione sive pro dicta securitate Hungariae et membrorum.
19. Pariter si bellum sive offensivum sive defensivum sit motum contra inimicos Christi
anitatis, tenebuntur Transsylvani suppeditare militiam et acceptare hyberna tantum ad ean
dem portionem, nisi majorem numerum neces
sitas et utilitas expeditionum exigat.
2 0. Duces et copiae Transsylvaniae pen- debunt in castris a ducibus regiis, et ipsis obedient in omnibus expeditionibus et opera
tionibus bellicis, quae omnes determinabuntur communibus consiliis, et ad omnia consilia bellica Hungariam quoquo modo concernentia admittentur duces Transsylvanici.
2 1. Recuperatis fortalitiis in Transsylva
nia, Principes Transsylvaniae poterunt propria praesidia in sua fortalitia recuperata intromit
tere, et proprios gubernatores ibidem constituere.
2 2. In contemplationem et favorem tracta
tus praesentis, omnes alias captivi christiani usque ad praesentem diem, sive a Turcis sive a Tartaris sive a Transsylvanis aut Valachis, qui de lacto reperirentur in tota Transsylvania, statim intra octiduum a subscriptione praesentium libe
re dimittentur, et eis solvetur a dominis qui
bus serviverunt et a quibus retenti sunt sala
rium justum pro rata temporis servitii praesti-
9 t i; et ad hoc,, intra triduum a subscriptione praesentium, publicabitur edictum a Celsissi
mo Principe emanans, et injungens sub poe
nis arbitrandis praedictam dimissionem et sala
riorum solutionem omnibus subditis, cujuscum- que sint conditionis et dignitatis.
23. Si quae omissa sunt, utilia tamen pro bono partium, poterunt addi in pede praesen
tium intra annum, praemissis et suprascriptis manentibus intactis et in perpetuum observandis
Articulus separandus.
24. Liberum et publicum sine ullo impe
dimento utriusque religionis, scilicet Catholi
cae et Acatholicae, relinquetur exercitium.
II.
Ex articulis Com itiorum , ad diem 24- um M. Octobris Anno 1685 indictorum,
atque Albae Juliae celebratorum.
ARTICULUS I.
Bé csben expediál t követek alkalma
tosságáról.
iSzegény hazánknak közönséges cs kiváltkép
pen való szükséges dolgai végett, kegyelmes Urunk, az
Ur Haller János
Uram,Perne
szi ’Sigmond
, SzebeniMile s Mátyás
, ésInczédi Mihály
a ty ánkfiainak, Római Császárhoz ö Felségéhez, a’ Nagyságod’ ö kegyel
meknek adott méltóságos plenipotentiája és In
structiók szerént való expeditiójok nékünk is közönségesen tetszik $ és rendeltünk mi is az ö kegyelmek költségére 700, a’ posták’ expe
ditiójára pedig 300 imp. tallérokat a’ Praefe
ctus atyánkfia kezéhez nem régen adott közön
séges pénzből j instálván alázatoson Nagysá
godnak , méltoztassék Nagyságod is kegyelme
sen annuálni. —
I I I .
Tractatus super protectione Trans
sylvaniae initus, qui Viennensis sive Hallerianus vulgo audit.
N otum. sit quorum interest universis, quod postquam Sacra Caesarea Regiaque Hungariae et Bohemiae Majestas, a Turcarum Sultano ar
mis lidefrage lacessita, ad societatem sacri belli inter alios etiam Dominum Principem Statusque et Ordines Transsylvaniae ac par
tium Hungariae eidem annexarum in defensio
ne communi adhortata esset, et Dominus Prin
ceps Statusque et Ordines devotum suum erga Sacram Caesaream Regiamque Majestatem et rempublicam christianam animum, per expres
sam legationem testati essent, propositis non
nullis desideriis de quibus conveniretur, in se
quentes articulos itum est^
1. Sacra Caesarea Regiaque Majestas sus
cipit defensionem Transsylvaniae partiumque Hungariae eidem annexarum, et postulante oc
casione pro ejus defensione contra hostem, ad requisitionem Domini principis et Statuum tem
pestive copias auxiliares mittet, quandocumque
opus fuerit; qui quidem sub jurisdictione et imperio militari Caesareae Generalitatis ma
nent, quamdiu autem intra terminos Transsyl- vaniae commorabuntur, Sacra Caesarea Regi
aque Majestas directionem armorum Domino principi et ejus successoribus committet, pe
nes quos etiam stabit quamdiu illis opus habe
ant 3 iis vero copiis. Sua Majestas stipendia persolvet, de commeatu et annona Transsylva- ni providebunt.
2. Quidquid territorii turcici aut locorum * hosti eripietur, jure belli sit occupantis) quid
quid autem ad Transsylvanos spectare dignos
cetur, in ejusdem jurisdictione manutenebitur.
3.) Transsylvania et partibus Hungariae Transsylvaniae annexis, intra veros suos ter
minos, Dominus Princeps et Status, eo quo hactenus jure, gaudeant et fruantur; declarat
que Sacra Caesarea Majestas, se in iis, con
tra jura Domino Principi competentia, nec te
lonia nec tricesimas nec praesidia aut fortali- tia, invito Principe, erigi curaturam. Idem in
telligatur de Debreczino.
4. Sacra Caesarea Majestas, circa bona Transsylvanis subditis restituenda, habitis ne
cessariis informationibus, justitiae et officiorum Domini principis et Statuum sicut et privile
giorum condignam rationem habebit.
15
5. Neque Comitem Ladislaum Csáki, ut- potc Domino Principi suspectum, copiis suis in confiniis Transsylvaniae praeficiet aut adjun
get, nec permittet Sua Majestas ut ab ipso Statibus Transsylvaniae damnum aliquod infe
ratur.
6. Neque quatuor religiones in Transsyl
vania partibusque Hungariae Transsylvaniae annexis receptas, ullo ibidem modo tempore et praetextu turbare curabit 5 nec allaborabit in templorum, scholarum, parochiarum, pro
ventuumque et bonorum eorum occupatione, juxta leges eorum approbatas.
7. Legitimus Transsylvaniae Princeps Do
minus Michael Apafii nullatenus turbabitur;
nec minus ejusdem Domini filii, Michaelis si
militer Apafii, electionem jam factam, gratam ratamque habebit sua Majestas $ post eorum vero sera (ut sperandum est) fata, libera ma
neat penes Transsylvaniae Status, juxta eorum jura, electio.
8. Libera pariter sint jura foederum Do
mino Principi Transsylvaniae ejusque in prin
cipatu legitimis successoribus j ita tamen ut huic perpetuo tractatui non repugnent, sed contra communes hostes, pro utilitate Christi
anitatis, et imprimis Sacrae Caesareae Majes
tatis, ejusque domus regnorumque et provinci
arum , iciantur.
Q. Maneant etiam titulus et insignia Prin- cipum more hactenus usitato, nec ea sibi Cae
sarea Majestas attribuet. • *
1 0. Sacrae Caesareae Majestatis subditis in Transsylvania, et hujus vicissim incolis in suae Majestatis regnis et provinciis, libera quaestus et commerciorum sint jura.
1 1. Nunquam allaborabit sua Majestas in Transsylvania erigere jus patronatus aut sa
cerdotale, nec demandabit eam materiam Sta
tibus proponi.
1 2. Transfugae et proditores Sacrae Cae
sareae Regiaeque Majestatis non recipientur in ditione Transsylvanica, nec hujus vicissim in regnis et provinciis suae Majestatis. Idem in
telligatur de jobbagionibus aut hominibus pro
priis glebae adseriptis.
13. Subditi Sacrae Caesareae Regiaeque Majestatis in Transsylvania, et vicissim hi in regnis provinciisque suae Majestatis, causas suas in judicio agere et prosequi libere pote
runt j procuratorumque constitutiones et aliae literae causales, in locis et coram personis solitis et authenticis, in unius territorio legiti
me factae, ubique pro firmis et validis habe
antur.
14. Tametsi pro defensione et amplifica
tione rei christianae statim unitis viribus li
benter palam concurrerent Dominus Princeps
15 et Status Transsylvaniae, ne tamen intempes
tiva ostentatione armorum turcicis et tartaricis direptionibus exponantur, consentit Sacra Cae
sarea Regiaque Majestas ut non ante expugna
tionem V áradini et Temesvárim se palam Cae
sareis armis conjungant, sed interim annona, commeatu, et vecturis tolerabilibus usque ad limites Transsylvanicae ditionis, si arma Cae
sarea ad illa fortalitia expugnanda, quae in partibus Hungariae Transsylvaniae annexis a Turcis possidentur, admovebuntur, juventj ad quod Dominus Princeps et Ordines se obligant.
15. Neque Transsylvaniam et partes Hungariae eidem annexas Turc is hactenus non ob
ligatas sua Caesarea Majestas gravabit hyber- nis, nisi ipsius Transsylvaniae et contra hos
tem excubandi necessitas exegerit.
16. Quum ad aulam Caesareae Majestatis legati Transsylvanici expedientur, pro more honeste habebuntur et recipientur.
17. Quum loca Turcis eripiuntur, bona quae in iis ad Transsylvanos spectare digno
scentur, eisdem restituentur, salvo Sacrae Cae
sareae Majestatis in iisdem jure Superioritatis et fedi.
18. Insecuturis cum Turca induciarum aut pacis tractatibus, ex parte Sacrae Caesareae Ma
jestatis, juxta capita eo tempore exhibenda et huic traetatui correspondentia, includetur Trans-
sylvania Moldavia e t Valachia; ubi etiam modis omnibus efficere conabitur sua Majestas, ut Transsylvania a tributo ulterius Turcis penden
do liberetur.
1 9. Vicissim se obligant Dominus Princeps Statusque et Ordines Transsylvaniae, quod non tantum honorem et commoda Sacrae Caesareae Regiaeque Majestatis, ejusdem domus regno
rum et provinciarum, ubicumque locorum, bona et cliristiana fide, consilio et opera promovebunt, damna pro posse avertent, de periculis si quae imminere intellexerint statim monebunt; verum etiam quod pro superius stipulata regia defen
sione et protectione, annuam recognitionem vi
ginti quinque millium aureorum ducatorum, vel quinquaginta millium thalerorum imperialium in spccicbus, perpetuis temporibus pendent; casu etiam urgentissimae necessitatis, prossibili anno
nae commeatus vecturarum et virium subminis
tratione assistent j et pro majori tam hujus tra
ctatus quam ipsius Transsylvaniae securitate, pendente hoc bello et periculo, sacrae Caesa
reae Majestati sequentia duo loca, nempe Clau
diopolim et fortalitium Déva, eum in modum con
signabunt, ut Caesareo praesidio pro duabus ter
tiis, Transsylvanico vero pro una tertia, muni
antur ; cui praesidio Caesareo stipendia sua Ma
jestas persolvet, panem antem et servitia Trans
sylvani subministrabunt; quamprimum vero prae-
17
sens bellum cessaverit, ambo loca iterum eva
cuabuntur et restituentur.
2 0. Tractatus hic in secreto quidem ser
vabitur, obligabit vero sub christiana fide tam Sacram Caesaream Majestatem quam Dominum Principem et Status Transsylvaniae et utriusque partis haeredes et successores in perpetuum, nec unquam Turcis etiam post factam pacem revelabitur.
2 1. Diplomata ratific ationum intra mensem, aut citius si fieri potest, in bona et consveta forma expedita commutabuntur.
In quorum omnium fidem, praesens tracta
tus tam a Dominis Commissariis Caesareis hac in re deputatis quam a Dominis legatis Trans- sylvanis subscriptus, eorumque sigillis consve- tis corroboratus est. Viennae 28-a Junii A. 1686.
(L.S.) Ferdinandus Comes (L.S.) Hermanus a Dietrichstein mp. M.Badensis mp.
(LS.) T. A. Henr. Comes de Strattman mp.
(L.S.) Joannes Haller mp.
(L.S.) Sigismundus Perneszi mp.
(L.S.) Mathias Miles mp.
(L.S.) Michael In- czedi mp.
A ,
S a c r a e Regiae Majestatis Domini nostri cl e
mentissimi n o m in e, Dominis legatis T ran ssy l
vanicis in aula Caesarea n unc agentibus hisce perbenigne significandum:
Tametsi iidem legati coram Dominis Com
missariis Caesareis contestati sint se circa con
signationem Claudiopolis et fortalitii Deva nul
lam tractandi facultatem a Domino Principe et Ordinibus Transsylvaniae habere, adeoque pa
ragraphum in articulo 1 9 - 0 tractatus cum iis
dem conclusi hac de re contentum et ita so
nantem:
et pro majori tam hujus tracta
tus quam ipsius Transsylvaniae se
curitate, pendente hoc bello et peri
culo, Sacrae Caesareae Majestati se
quentia duo loca, nempe Claudiopo
lim et fortalitium Déva eum in modum consignabunt, ut Caesareo praesidio pro duabus tertiis, Transsylvanico
IV.
Resolutiones Caesareae causas frus
trati tractatus Viennensis repan
dentes.
19
Vero pro una tertia, muniantur; cui praesidio Caesareo stipendia s u a Ma
jestas persolvet, panem autem et ser
vitia Transsylvani subministrabunt;
quam primum vero praesens bellum cessaverit, ambo loca iterum evacua
buntur et restituentur:
sub spe rati tantum admisisse et subscripsisse j quod tamen i
dem paragraphus a sua Caesarea Regiaque Ma
jestate pro conditione ipsius tractatus, ac eo pe
nitus modo quo positus est relinqui desidere
tur, cura protestatione secus tractatum c o ipso nullum fore, nec ratificationem Majestatis suae, Domino Generali Comiti de Scherffenberg mis
sam, extradatum iri. Quae de hoc Dominos le
gatos pro eorum directione atque relatione cer
tiores fieri clementissime demandavit, iisque in reliquo gratia sua Caesarea Regiaque clemen
tissime propensa manet. Signatum sub ejusdem Majestatis suae appresso sigillo secretiore. Vi
ennae 29-a Junii A . 1686.
(L.S.)
Stephanus Andreas de Verdenburg mp.
Dominis legatis Transsylvanicis in aula Caesa
rea nunc agentibus consignandum.
B.
Sacrae Caesareae Regiaeque Majestatis, Domini nostri elementissimi nomine, ablegato
2*
Transsylvanico in aula Caesarea agenti Domino Francisco Gyulai, hisce perbenigne significan
dum: Pluribus altissime nominatae suae Caesa
reae Regiaeque Majestati relata esse bina peti
ta, ab eodem Domino ablegato in congressibus cum eodem institutis, nomine Domini Principis et Statuum Transsylvaniae, proposita 5 quorum primo, tam Transsylvaniam quam partes Hungariae eidem annexas hyberni3 et bospitationibus non modo non gravari, verum etiam militem eo jam collatum, rursus educi, altero vero, bina lo
ca articulo 1 9 - 0 projecti tractatus Caesareo- Transsylvanici, Majestati suae certo modo tradi stipulata, ex eodem tractatu evelli et omitti desideravit.
Ad primum punctum, quartiria nempe quod attinet: quum per tractatum, inter Domi
num Generalem Caraffa cum Domino Principe et Ordinibus interim conclusum, res sopita sit, sua Caesarea Majestas hunc tractatum clemen
tissime approbat, proinde de hujus anni pro necessitate occupatis hybernis nihil amplius di
cendum remanet.
Quoad principalem tractatum vero optasset sua Caesarea Regiaque Majestas, Dominum ab
legatum aptioribus ad eundem plene perficien
dum mandatis instructum fuisse, aut ulteriora praestolari voluisse. Cum autem se avocatum fuisse prae se ferat, non ex eo filum tractatus
21 abrumpere intendit sua Majestas, clementissime sibi promittens, vel ipsummet Dominum able
gatum vel alium ejus loco, plenioribus instru
ctionibus is aula suae Majestatis propediem com
pariturum ; vel si integra tractatus conclusio pro nunc, ob infestationum Turcarum metum, Domino Principi et Statibus periculosa videretur, attrito magis hoste posthac commoda magis for
te se offeret occasio ulterius tractandi. Interca vero tam eundem quam Dominos ejus Principa
les securos reddi clementissime demandavit sua Majestas: ut quemadmodum, ex ratione belli et inevitabilis necessitatis contra hostem in pro
pinquo hybernantem excubandi, partes Hungariae Transsylvaniae annexas hybernis nunc gra
vare coacta fuit, ita serio mandabit, ut exacta in illis disciplina a milite observetur, et ab omni pjanc excessu abstineatur, deinceps autem Dominus Princeps et Status, absque necessita
te aut eorum requisitione , hybernis non gra
ventur; deinde: neque injuria aut damnum ali
quod per Dominum Ladislaum Csáky Domino Principi et Statibus inferatur; tertio: Szathmá
riensium excursiones inhibeantur; quarto: ut tricesimae plus aequo non exigantur; denique, ut bona cum Domino Principe et Statibus co
latur vicinitas et amicitia, iisque ad requisitio
nem, in casu turcicae vel alterius cujusdam in
vasionis, pro exigentia, omni modo efficaciori
succurratur. Neque dubitat Sacra Sua Majestas, quin vicissim Dominus Princeps et Status, ea quam hactenus solemnissime testati sunt obser
vantia fide et sinceritate, expcctationi Majesta
tis suae in effectu corresponsuri sint. Ceterum Domino ablegato gratia sua Caesarea et Regia clementissime propensa manet. Signatum sub sigillo Caesareo secretiore, Viennae 16-a Ja
nuarii A. 1687.
(L.S.)
Stephanus Androas de Verdenburg mp.
Ablegato Transsylvanico, in aula Caesarea a
genti, Domino Francisco Gyulai consignandum.
c .
Sacrae Caesareae Regiaeque Majestatis, Ar
chiducis Austriae, Domini nostri clementissimi nomine, ablegatis Transsylvaniae in aula Cae
sarea agentibus, Dominis Francisco Gyulai, Mi- chaeli Inczédi, et Mathiae Donát, hisce perbe
nigne significandum.
Clementissime suam Caesaream Regiamque Majestatem desideria Domini Principis Trans
sylvaniae a Dominis ablegatis scripto proposita intellexisse. Quae sequentia iisdem pro resolu
tione insinuari demandavit: rationem nimirum belli inevitabiliter exigere ut militi de hospita- tionibus hybernalibus prospipiatur, isque ita in