Noha mostani Thesaurarius Uram jó lelki esméretiben ’s kereszténységiben semmit nem kételkedünk, mindazonáltal az jövendőben kö
vetkezhető Thesourariusoktól tartván , tészszük- fel az ide alább megírt Conditiokat.
1. Hogy Római Császár ’s Kegyelmes U ru n k ’s Koronás K irályunk ö Felsége szo lg álatá n ak p ro motiojára és az egész haza javára ’s megma
radására nézendő dolgokban, ö Nagysága Gu
bernator U runkal és az egész T an áttsal edgyet értsen , és mindazokban dependeáljon szüksé
ges. [Hogy maga után való négy F ő -T isztek , úgy mint aknára való Inspectorok, harm intza
dokról való vigyázok, fiscalis jószágok és déz
mák Praefectussának és a’ Bányák Praefectus- sának állatása a ’ G ubernator és Tanáttsal ed- gyütt légyen j azután való tiszteket állittsa ma
ga ö Kegyelme ez hazafiaiból »ino respectu re ligionis.
2. Az ő F elsége diplomájának 4-ik p un
ctumának tartása szerént p raecaveállya ö Ke
gyelme , hogy Kamara Commissioit és egyéb inusitatumokat, se maga ő kegyelm e, se má
sok b é ne hozzanak, se azokat n e acceptálja;
sőt az afféle dolgokat mint ez haza á r ta lm a it, G ubernator Urunkkal és az egész Tanáttsal cd- gyütt igyekezzék megorvosolni.
3. Senk inek Nemes atyánkfia i közül való birodalmokat, donatioknak és privilégiumoknak praejudiciumával ne turbálya, sem azoknak rom
lásával az fiscalitást ne nevellye; sőt az ország
nak arról Írott articulussa szerént a’ V árm egye Tisztyeinek mind Cirkálás alkalmatosságával, mind egyébb időkben eddig is szokott autho- ritássokat, úgy a’ jobbágy felkérés alkalmatos
ságával való modalitásokat, no turbálja.
4. A’ dézmák és arendák exigáltatásában, az ö F e lségo diplomájában confirmált donatiok
és articulusok szerént proccdál ö Kegyelme sen
kit azoknak praejudiciumára meg nem b á n t , sem megbántani nem engedi 5 sőt fiscalis Tisz
te k et is az ország articulussi szerént állít és tészen.
5. Fiscalis h ellyek en való nemességet ed
dig bono modo b irt és usuált domíniumokban törvénytelenül nem tu rb álly a, hanem ha hol a’
Fiscusnak oly jussát lá titálni praetendálja, p ro ductiora nem más utón ’s nem is más fórum ra hanem az articulus szerént erőlteti; az k ortso
mát is az afféle fiscalis h ellyekben az eddig való usus szerént usurpáltatja, és az lakosokat an
nak alkalmatosságával meg nem háboritja.
6. A’ harmintzadok dolgában és ott való Tiszteknek álittásában procedáljon az orseág végzése szerént m in d en ek b en , és per abusum a’ mi alkalmatlanságok annak
alhalmatosságá-10*
ral bétsusztanak, akár a’ vectigal meg vételé
b e n , akár a’ Plájások állittásában, mind azo
kat ö Kegyelme tollálja, s en n ek u tán n a a’ har- mintzadokon való Tiszteknek usurpálni nem engedi.
7. Ez haza id eg en eit és incorporatussit a’ li
b er quaestusban semmi szin és praetextus alatt nem tu rb álly a, sem utánna valóknak turbálni nem en g ed i, és semminémü keresk ed ések et, nevezetesen mézgyüjtést, m arhaszedést, mások oppressiojával Fiscus számára nem foglalja, és hazafiait annak alkalmatosságával nem turbálja.
8. Fiscus számára való gratuitus la b o rra , vecturákra, és egyébb tereb viselésekre, senki jószágát nem erőlteti ; úgy az Universitástól és az Székelységtöl hasonló onust supportálni nem kíván, annál inkább nem erőlteti. A’ dézmák elszállításának alkalmatosságával az Ország ar- ticulussi szerént való dispositiókat tészen, re n deletien omxssal is ez iránt őket nem terh e li, az hordóknak viszszaadását is eddig való r e n d tartás szerént megparancsolja.
9. A’ sóaknás hellyeken való lakosok p ri
vilégiumát, usu corroborált szabadságát, nem tu rb álly a5 azokat is eddig nem usuált szolgá
la tr a , gratuitus la b o rra , vecturára, n em eről
te ti; sőt az aknák és egyébb Fiscalitások kö
rül dolgozó ’s munkálodó m esterem bereknek
149 fizetéseket kiadgya, ’s alatta valóinak elvenni nem engedi.
10. A’ só vágatás dolgát a mi illeti: a' régi jórendtartás szerént való quantitásban vá
gassa, és annál nagyobban n e ; hasonlóképpen a’ sóval való kereskedésben és az vecturázás- ban eddig observált jó modalitást kövesse ö Kegyelme, és sen k in ek kárára való ujjabb dis
positiokat n e té g y e n ; kinek kinek az aknák
ról eddig járni szokott sóbéli proventussit el n em fogja, hanem kinek kinek collatiojának te n o ra szerént, és az nemességnek háza szük
ségére való sót az articulus szerént, ide ért
vén a’ Szebeni k é t Fö-Tiszteket i s , kiadja.
11. Az aknákon való só vásárlást senki
n ek ö Kegyelme anticipálni meg ne engedje, hogy annak alkalmatosságával a’ szegény kere
seti el ne fogodjék, hanem kiki az aknákon kereskedésre is p énzen vehessen sót szabadoson.
Forma Juramenti Domini Thesaurarii.
É n Hallerköi H aller Ján o s, az Isten n ek bölts tanátsából, az F elséges Leopoldus Római Császár Kegyelmes U runk ő F elsége Kegyel
mességéböl, és a’ Nemes ország három nem
zetből álló Statussinak választásából, az erdé
lyi minden fiscalis jószágok administrátorává és minden fiscalis jövedelmeknek Kintstartojává rendeltetvén, esküszöm az élő Istenre, ki A
t y a , Fiú, Szent L é le k , tellyes Szent
Három-ság, eggy bizony őrök I s te n ; engem et az én igaz hitemben úgy segéUyen ’s úgy adja lel
kem üdvösségét, hogy én F e lséges Leopoldus Római Császár, és F elséges Jó ’sef N ém et és Magyar Országok királlyá, Kegyelmes uraim
hoz, tellyes életem ben igaz és hiv leszek j ez hazában a’ négy recepta religion lévő S tatu soknak lelki ’s testi szabadságát az unió sze
r é n t hűségesen oltalmazom ’s őrizem , hivata
lom szerént penig a’ fiscalis jószágok adminis
tratióját, ’s annak minden jövedelmét, az élőm
b en adatott és ö F elségétől confirmálandó con
ditiók 6zeré n t procurálom. A’ F e lséges udvart, G ubernátor Uram és a’ Tanáts kire ’s Consen
sussa n élk ü l, nem informálom; külömben is penig tanátsadásom ot, tanátskozásomot, Ítélet
tételemet, és egyébb minden nem ű édes hazám közönséges dolgaiban hivántató magam viselé
sét ’s m unkáim ot, az ország törvénny e ihez, ’s az ö F elsége Méltóságos Diplomája p unctumi
hoz alkalmaztatom; mindenekben atyafiságot, adományt, gyülölséget, és szeretetet, ’s egyéb mindenféle tekinteteket félre tévén. Ezekkel ellenkező dolgokban penig magamot semmi szí
nek és tekintetek alatt nem elegyittem. Mely
re meg is Isten engemet úgy segéllyen ’s úgy adja lelkem üdvösséget.
Forma Juram enti Dominorum Consi
liariorum.
151 Én T. T. Az Istennek bőlts ta n átsáb ó l, F e lséges Leopoldus Romai Császár kegyelmes Urunk ő Felsége Kegyelmességéböl, és ez N e
mes Országnak három nemzetből álló S tatus
sinak választásokból, az erdélyi Méltoságos Ta- nátsi rendben állittani méltoztatván; esküszöm az élő Istenre ki A ty a, Fiú, Szent Lélek, tel- lyes szent H árom ság, eggy bizony örök Isten, az én igaz h item ben ’s Keresztyéni vallásom szerén t úgy segillyen ’s úgy adja lelkem üd
vösségét: hogy tellyes életemben a’ F e lséges L e opoldus Római Császár, és F elséges Jó ’s e f Német és Magyar Országok Királlyá, Kegyel
mes Uraimhoz, tökéletes igaz és hív h iszek ; hivatalom szerén t penig ez hazában a’ négy recepta* religion lévő Statusoknak lelki és tes
ti szabadságát az unió szerént hűségesen őri
zem és oltalmazom, ennek feletto tanátskozá- sim o t, tanátsadásimot, ítélettételemet, informa- tiom at, és egyébb haza dolgaiban kivántató magam viselését ’s munkáimot, édes hazám tör- vénnyihez, és az ő F e lsége Méltoságos diplo
mája punctumihoz alkalmaztatom m indenekben;
atyafiságot, idegenséget, szeretetet, gyülölséget, félelmet, és ad o m án y t, és egyébb mindenféle tekinteteket félre tévén. Eggy szóval mindene
k et az Istennek te t t z ö , hazánk törvénnyével és Római Császár Kegyelmes Urunk ö Felsége né- künk adott diplomájával edgyezö utón és mó
dón solicitáltatok és tselekszem; azokkal ellen
kező dolgoknak penig ellenek állani kötelessé
gemnek tarto m , el sem mulatom. M elyre m ég is Isten engemet úgy segéllyen, ’s úgy adja lel
kem üdvösségét.