Folyóiratszemle

,:1—939

§:

culturein Sweden since 1930. Aktiebolaiget svenska handelslianken. Stockholm.

' Hygíéne et service sanilaire en Suede, 1936.

Conseil swpérieur de l'Iadministration médiuale de llÉta't Stooklholm (Sveriges officiella shatistilk.) ., — Industrie de la laiterie 1936. Bureau central

de statistigue. Stockholm (Sveriges ofiiciella sta—

tistik.)

Kooperaiiv verksamhet i Sveríge, 1936. K. suo- Gialstyrelse *Stooklholm. (Sveriges afficiella sta-

tist'ik. _

Recensement de la population, 1930. VIII. köt.

Populaiion par profession, par re'venus et par for—

tune. 3. rész. Bureau—central de statistigue, Stock- holm. (Sveriges offilciellta *S*tatistiik.)

———418——

Statistíslc ársboIc för Göteborg, 1938. Göteborgs stads statistiska byra Göteborg.

Törökország. ( Turguze ) —— Annuaíte statistigue, 1936/7. Office central de statistigue. Ankara.

Statistioue annuelle du commerce eztérieur, 1938. I. rész. Commerce special. Orifice cent—ral de statisti-gue. Ankara.

[lie-Zealand. (Nouvelle—Zélande.) _— The New

Zealand official, yearb'oolc, 1938. Census, and statis- tics department. Wellington.

Uruguay. —— Anuario estardístico, 19364. Il. rész.

Dirección general de estadítica. Montevideo.

Sintesis estwdística de la República 0. del Uru- guay. 1938. Dire—wien general de estadística. Mon—

tevideo.

Folyóiratszemle. — Revues.

Nation und Staatt(12 évf. 3. sz., Wien 1938, ném..) _ Brunner H.: A német nép—

csoport fejlődése Jugoszláviában. —— A Felvidék egy részének Magyarországhoz való visszatérése. — (gk sz. 1939.) -— Basch F.: A németség feltörése MagyarorSZágon. -— Karmasin F.: Németek Szlo- vákiában és Kárpát-Ukrajnában; ———' (5. sz.). ——

WeíngártnerwA—x A németség ül)-éves története Ro—

mániában. —— Eseménydús év Magyarországon.

. 'Ne'pegés'zség—ü'gy (20. évf. 1; sz., 'Buda- pest 1939; m.). -—-— Mészáros G.: .A vidéki magyar népkonyhákélelmezéséről. — (2. sz.). — Somogyi Zs.: A kórház a nemibetegségek elleni küzdelem—, ben. _

Reichsarbeitsblatt (18. évi. 34. sz., Berlin 1939, ném.) —— Foerster: Az ellátásra jogo- sult hadikárosultak és hadiárvák száma a régi Né- metbirodalomban —— (35. sz.). Szociálpolitikai a Harmadik Birodalomban 1933—től 19381g — A foglalkozással járó betegségek és az ellenük való küzdelem az ipari szakszervezetekben 1937-ben. ——

(19. évi. 1. sz. 1939.) — A Rajnavidék szo- ciális és [gazdasági helyzetének fejlődése— az utolsó öt. évben. 4— (2. sz.). —— Brandt A.

és Lehmann H.: Munka- és egészségvédelem a kerámiai iparban. __ (3. sz.). — Spakler: A lybiai települések. —J Munka és munkanélküliség 1937/38- ban. —_—. (4; sz.). —— Opiiz:.A szászok gazdasági és szociális helyzete a hata—lom átvétele óta. — A bér—

dijszabás 1938—ban. —— (6. sz.). — Fürnthaler: Ba—

jorországgazdasági és szociális helyzetének alaku- lása 1933— tól. —— (7. sz.). — Willig W.: A szak—

munkáskéndtés az ülvegiupla'fban.

Revue de lllnstitui de Sociologie (18 évi; 3 sz., Bruxelles 1938, fr.). —-— Jacguemyns G.:VA kézimunka a bányákban. —— Levy P.: Az anyanyelvi statisztika Belgiumban.

(' Rivistav li'aliana di Scien'ze Eco- n_0'm'iehe*'-(10. évf. 6. sz., Bologna 1938, el.);—

Treve—s G. P.:AA ban-ám termelése és kereskedelme az egész világon és Olaszországban. — (7. sz..) ——

Lefehvre DOvidio: Lengyelország gazdasági újjá—

építése — Lefevre R: Az Egyházi Állam és a Suez- csatorna vallalat. — (8 sz.). —— Leonardo P.: El—

lentmondások a pénzügyi protekcionixzmusban. ——

Alberti M.: A liberális gazdasági rendszer a való—

ságban. —— Leievre R.: Az Egyházi Állam és a Suez—csatorna vállalat; ,— (9. sz.)., — Zanelli M.:

Angol mezőgazdasági politika: a vámkedvezméé nyek. —— (10. sz). _— Meschinelli G.: Angol terv azéle—llmiszerellátás védelmére, háború esetén. -——

t :

(11. sz.). — De Luca M..- Adózási rendszer a gyar—

mati gazdaságban. — (12. sz. ). —— Lasorsa G.: Első statisztikai eredmények a munkások elfoglaltsá- gára és segélyezéséie vonatkozó nyilvántartási la- pok használhatóságáról. —— Viancelli S.: A denata- litás problémája.

Soziale Praxis (48. évi. 1. sz., Berlin 1939, néni.—). ,_ Swap—F.: A munkalehetőségek etappjai. —— Szociális munka textiliparban. —— (2.

sz.). —— Eiserhardt H.: A vándorlók munkalehető-

sége. .

Városi Szemle (24. évf. 6. sz., Budapest 1938, m.). _ Fábry D.: A VáIOS légv-édelme és lég—

oltalma. —— Peisncr K.: Párizs város pénzügyi szer- vezete és a községi pénzügyek alakulása a gazda- sági válság éveiben. — (25. évf., 1. sz., 1939). ——

Liszicvicz N.: A közüzemek számvitele. —— Ruisz R.: Közüzemek Európa nagyvárosaiban. — Peis—

ner K.: A városi közúti közlekedés legújabb fej- lődése Angliában.

Városok Lapja (33. évf. 23. sz., Buda—_

pest 1938. m.). —— Steiner V.: A finn városok és községek szövetségeinek munkaköre. — (24. sz.).

———- Kiss K.: A gyöngyösi gyümölcs- .és zölwdsegkivi- teli piac 1933. évi forgalma. -— A nagykőrösi ex- portpiae 1938—ban. —— (34. évi. 1. sz.,, 1939.) _", Gócza'n J.: Ipolyság. I. — (2. sz.). — Budapest szociálpolitikája. — Gócza'n J.: Ipolysági II. —— (3.

sz.). —— Salamon G.: Budapest egészségügyi szol- gálatáról. —* Bern Svájc fővárosa._ —— Ruisz R.: A magyar városok építkezési tevékenysége 1937-ben. —— Molnár Gy.: Jolsva,,egy felvidéki kis—

város. —— (4. sz.). _ Salamon G.: Budapest egész- ségügyi szolgálatáról. —- Kerényi L;: Újpest m.

város Alkalmazottainak Segítő AAl'apjaJ _ Vierteljahrshefie' zur Statislik des Deutschen Reichs (47. évi. 3. sz., Berlin 1938, ném.). —- A bányaüzemek terme—ése 1937- ben. — Paraszttelepíbések *1937— ben. — A Né- methirodaloni gépkoesiállománya 1938 jul.1—én.—

A birodalmi és tartományi vállalatok, azok tőkéi és adóssagai 1937 márc. 31- én.

Világgazdasági 'Sz'emle (6. évf. 1. sz., Budapest 1939, m.); -—- Varga I;.- A'gyáripar nye- resége. —— (2—3. sz. ).: —— Villamosenergia-gazdál- kodásunk új útjai"

Volk und Reich (14. évf.10.sz.,Ber- lin 1938, ném..) __ Craemer R.: A nagynémet biro—

dalom valóraválása. —-— Fischer R.: Benes államá- nak húsz éve.

4 ; szám

fWirtscliaítsdienst (24. évi. 2. sz.,

Hamburg .,,1_939,_ném.)._—— Seidel H.: Tőkeke'pze's és köztierttházásbk. ; Krámer C.: Az államadós—

ság és határai; -— (3. sz.). —- Drews M.; A nyers- anyagka'rtell világgazdasági jelentősége. ——- Mick- witz E.: Németország és az indiai piac. -— Zelgel' K,: A gazdaságOSSág fokozása a valódi költség-

szánilákon át. 4— (4. sz.). —— Biehl M.: Anglia kül- kereskedelme 1938-ban. -— Huhle F.: Az iparosítás,

mint holland gazdasági probléma. —— Semphin P..,H.: A gazdaság nemze-tiesítése a balti államok—

ban. —— (5. sz.). —— Drews M.: Németország kül—

kereskedelme 1938-ban. —— Wittmaaclc H.: Finn- ország külkereskedelmi kapcsolatai. — Magyar- ors'zág: Kiiiilikea—esked-elem 1938-ban. Alkalmaz—

kodás a világkonijiunkturához. — (6. sz.). —-—-' Krámer C.: USA, mint a világkonjunktúra sarok—

pontja. —- Drews M.: Németország tengerentúli ke—

reskedelme 1938— ban. — F ürbringer G.: Az automo:

bilrpar az angol donriniumoklhsm. — (7. sz.). ——

Haerr F: A néme t külkereskedelem problémái. —-

__419__ 4939

(8. sz..) ———- Seidel H.: Közberuházások és külkeres—

kedelem. —— Drews M.: Németország európai keres-*

kedelmének irányai. — (9 sz. ). -— Prínzíng A.: Az angliai exportszállítás pénzbeli oldala. —— HuhleF;

Iparosítás Svájcban. —— (10. sz.). — Heinicke G.:

Az 1938/39. évi cethalászati szezón vége. ———'Míck—

wifz E.: A nemzetközi részvénypiac a politikai krí- zis alatt —— A nők megerősödött munkalehetőségei.

— Szlovákia gazdasági felépítése

Zeitschbríft für schweizerisclile Statistik und Volkswirtschaft (M., évf. 3. sz., Bem 1938, ném.). ._.. Gordon H.: Ada- lékok egy létfenntartási index számításhoz. — Member P.: Nemzetközi tőkeátutalások ——- Schwei- tzer A.: Szintézis a konjunktúraelméletben? ,—

KuII E'..- A Svájci Államszövetség kölcsönpénztárá—

nak hat éve. —— Spectator': Az államvasutak szaná- lása. _ Hug W.: Az árellenörzés Svájcban. ——

(4. sz.). —— Steiner E.: Megállapítások a közúti motorosjárművel való áruszállítások gazdaságossá—

gához. —— Schá'r A..- Az árueloszlásyanalízise.

KÚLFÖNFÉLE

Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapitó Bizottság.

Commission Hongroise pour la Fixation des Valeurs de Statistz'gue Commerciale.

Szakosztályülések. — Séances de sections.

A Magyar _ Kereskedelmi Statisztikai Érték—

megállapító Bizottság 1938. évi szakosztályüléusem az 1937. évi külkereskedelmi forgalom végleg es egységértékeit állapította meg. A XI. XII.,

és XXIII szakosztály ülésén a bizottság elnökségét Farkas János dr. miniszteri tanácsos '.h elnök kép—

viselte, az előadó pedig Petrichevich—Horváth Mik- los br. dr. miniszteri s. titkár volt.

' A XIV. szakosztály f. évi március hó, 22—én ülé—

sezett Mössmer Pál dr. m, kir. kereskedelmi'főta—

nácsos elnöklete alatt. Jelenvoltak ,Fischl Simon és Morvay Izsó kereskedelmi tanácsosok, valamint Zombory Gyula szakértő A len, kender és juta—

ipar termelési, forgalmi és árviszonyairól Morvay Izsó olvasta fel jelentését.

" lA bevezetésben előszőr általánosságban vá- zotta az 1938. év gazdasagi helyzetét. Előadta, hogy az 1938 év elején a pangas gelei mutatkoz- tak, amely az egész év folyamán tartott és a fer—

getom megcsappanásához vezetett. A vevőerő le- Csökkent, aminek előidézője a különböző kereske- delmiés ipari vállalatok alkalmazottainak elbo—

csátása, üzemek redukciója, a , vál—lalkwási kedv

hanyatláSa volt. Mindez természetesen nemcsak a textilipar jelensége. Igen érzékenyen hatott a Sen-cikkek forgalmára a pamutnak az 1938. évben be- állott óriási áresése, mert még az 1937. évig sikerült a xiyers pamutnál az előző évek 1'02 pengő kg-on- kénti átlagos behozatali árát tartani, 1938-ban már az ár 0'66 pen-gőre sülyedt, az áresés %% ot tett Ez'af' körülmény még jobban *hátténbe szorította a leht, mert ez lényegesen drágább: lévén, nem tu- dott a pamut rovására tért hódítani. 1938—ban 'a b'ehozott'tilolt len átlagos ért-éke 124 pengő volt a pamut 066 pengős árával szemben még a len—

kóicf ára is 070 pengőt tett. ' '

Még súlyosabb lett volna az ü. n. kommerciális üzlet visszafejlődőse, ha a katonai kincstár meg—

XIV. '

(Második közlemény — Communication no 2.)

rendeleseivel az iparnak segítségére nem jön. Az előző években a lenből fedezett állami szükséglet igen kevés volt, az 19318.év elején azonban az eucharisztikus kongresszusboz szükséges lepedő—

ket, szalmazsákokat s fejvánkosokat a honvédelmi minisztérium, mint saját szükségleteit szerezte be, s bocsátotta a kongresszus vendégeinek rendelke- zésére. Ezenkívül nagy mennyiségű nyári katonai ruházati anyagra, s hélésvászonra adott megbí—

zást e lengyáraknak s így ezek a legnagyolcobaktól a legkisebbekizg teljes foglalkoztatáshoz jutottak.

A gyáraknak az előző évek kommerocikkeinek gyártásához nagy mennyiségű u.n. tow kóofo—

nalra volt szükségük 8—30 számig, is a ohosszúszálű

lenrostból gyártott linefonalak alig voltak elhelyezi hetők, a .fenti állami szállításhoz pedig csak line—

fonalakra lévén szükség, most már a kócanyag maradt meg nagy mennyiségben. Az év vége felé javult iugyan némileg a helyZet, de durva tow t'o—

nalakhan semmi kereslet nem lévén nagy mennyi—

ségű gyenge kóe maradt raktáron, amelynek kül—

föld—ön való értékesítése elé is nehézségeket gör—

dítettek. A honvédelmi kormányzat albheli kérel—

miin;,knek hogy line fonal ihelyett tow fonalakból gyártasson [bizonyos cikkeket, készséggel tett ele- get s így a helyzet a jövőben— javulni fog. Megvan ugyanott az a törekvés is, hogy a szükségletek kellő időben való kiírása által egész évre egyen- letesebben elosztott termelést tegyen lehetővé.

Előadta továbbá azt hogy nagy megterhelést jelent az iparra az az újabb gyakorlat, mely sze—

rint az állami szállításoknál az átvett áruk ellen—' értekének %% át visszatartják egy később meg—

ejtendő- árvizsgálat esetleges árleszállításáxhoz fe- dezetül. Közölte. hogy az iparnak két kíván—

sága v.an Először hogy az ár kivizsgálása az első leszállítást követő 30 nap alatt eszközöl—

tessék, másodszor pedig tekintettel arra, hogy 30'