A statisztikai adatok gépi feldolgozásának néhány problémája

SZEMLE

A statisztikai adatok gépi feldolgozásának néhány problémája

LONTI GYÖRGY Az utóbbi két—három évben jelentősen

megnövekedett a statisztikai feldolgozási,

adatösszesítő munka. Ez elsősorban a kü- lönböző statisztikai beszámolókban be—

gyűjtött adatok mennyiségének emelkedé—

séből adódott. Az ipari, építőipari és a

beruházási statisztika területén a feldol-

gozási munkát jelentősen növelte azis, hogy az adatokat az előző évek gyakorla—

tával szemben 1958—ban (a felügyeleti ha—

tóságok szerinti összesítések mellett),

iparági csoportosításban is feldolgozták.

Egyes területeken pedig, mint például az

építőipari statisztika területén a korábbi főhatósági összesítő munkát felváltotta a közvetlen vállalati feldolgozás és az éves viszonylatban begyűjtött adatokból, szá-

mos mutató több csoportképző ismérv szerint is feldolgozásra került (például a

termelési érték, a foglalkoztatott létszám

stb. nagyságkategóriái szerint). Ilyenfor—

mán az adatösszesítő munka számottevő növekedése minden területen előtérbe helyezte a feldolgozás komplex gépesíté-

sét. így került sor 1958-ban nagyobb tö—

megű ipari, építőipari és beruházási sta—

tisztikai adatnak lyukkártyagépekkel

való feldolgozására. Ez a munka elsősor- ban az éves jelentések, valamint az év

folyamán bekért adatok (,,egyszeri adat—

szolgáltatások") összesítésére szorítkozott.

A gépi adatfeldolgozás első tapasztalatai

nem voltak kedvezők, mert az előkészítő

munkálatok során a gépi technológiával

kapcsolatos igényeket nem vették minden

vonatkozásban figyelembe. Ezért az ada-

tok gépi feldolgozásáról eltérő vélemé-

nyek alakultak ki. Ezeket az alábbi há—

rom csoportban lehet összefoglalni:

1. A statisztikai adatok lyukkártya—

rendszerű gépi feldolgozásánál előforduló hibák és az ennek következtében szüksé-

ges utólagos javítások jelentősen növelik

a feldolgozási időt. Ezért előnyösebb, ha az adatfeldolgozást, a korábbi évek gya—

korlatának megfelelően az adatszolgáltató

főhatóságok és a területi statisztikai igaz—

gatóságok végzik el és a központi szer—

vekre kizárólag a beküldött összesítő je—

lentések feldolgozása hárul.

2. A statisztikai munkát, illetve pon—

tosabban az adatszolgáltatást úgy kell

megszervezni, hogy a begyűjtött mutatók mennyiségétől függetlenül az adatössze—

sítést teljes egészében lyukkártyarend—

szerű gépekkel (azaz nagygépekkel) vé—

gezzék el.

3. A különböző statisztikai beszámolók- ban begyűjtött adatok feldolgozását min—

dig a mutatók mennyiségének és a feldol- gozási változatok számának figyelembe—

vételével kell megszervezni. Ennek meg—

felelően a statisztikai adatokat egyrészt nagygépek (lyukkártyarendszerű gépek),

másrészt középgépek (különböző rend- szerű könyvelőgépek) igénybevételével

kell feldolgozni.

Az első pontban foglaltak lényege az, hogy az előforduló hibák miatt a lyuk—

kártyarendszerű gépi adatfeldolgozástól el kell állni és az összesítő munkák jelen—

tős hányadát az adatszolgáltatásra köte- lezett főhatóságra és a területi statiszti—

kai szervekre kell bízni. Ez az álláspont

kifogásolható, mert ez lényegében lemond a korszerű adatfeldolgozásról. A gépi adatfeldolgozás szükségessége már a jelenlegi körülmények között is elismert,

716

a jövőt illetően pedig egyre nyilván- valóbb. A gazdasági élet sokrétű jelensé—

geinek vizsgálata ugyanis szükségszerűen egyre több statisztikai adat begyűjtését követeli meg, melyeknek gyors és pontos feldolgozása csak gépi úton lehetséges.

A statisztikai szerveknek az eddiginél

intenzívebben kell igénybevenniök a ren—

delkezésre álló gépi kapacitást, mert a korszerű feldolgozási munka követelmé- nyein túlmenően a rendelkezésre álló adatösszesítő munkaerő csekély volta is

ezt kívánja meg. Ezért minden olyan adatfeldolgozást, amely nagytömegű ösz—

szesítő munkát igényel, gépekkel kellene elvégezni, mert megfelelő szervezés, il—

letve előkészítés mellett a gépi adatfeldol- gozás hibái kiküszöbölhetők, a kézi ösz-

szesítő munka minimálisra csökkenthető.

A kézi összesítő munka csökkenése követ—- keztében pedig az ezzel foglalkozó dolgo—

zók munkaideje is felszabadul, s e mun—

kaerők kvalifikáltabb, érdemi munka- területre irányíthatók át.

A gépi adatfeldolgozás előnye a kézi

összesítő munkával szemben ma már ál—

talában bebizonyított. Ennek ellenére a

problémát néhány gyakorlati példa segít-

ségével vizsgáljuk meg. E példákon ke—

resztül egyben arra is választ adunk, hogy

mikor előnyös és szükséges az adatokat

lyukkártyarendszerű és mikor könyvelő—

gépeken feldolgozni.

Az adatfeldolgozás a következő négy

egybefüggő munkafázísból áll:

1. előkészítés (revízió stb.),

2. az adatok összesítő lapokra történő

felvezetése,

3. összesítés,

4. az összeadási műveletek ellenőrzése.

Míg a kézi és a középgépeken végzett

munka menete megegyezik a fenti fel—

sorolással, addig a lyukkártyarendszerű

gépi feldolgozás esetében a 2. pont teljes

egészében elmarad és az összesítő munka (3. pont) helyébe a gépi programozás, kár—

tyalyukasztás, rendezés és táblázás lép.

Az adatfeldolgozás időtartamát alap- vetően két tényező határozza meg: az ösz—

szesítésre kerülő adatok mennyisége és a feldolgozási ismérvek, illetve változatok száma. Ha például egy statisztikai jelen—

tés 60 kérdést tartalmaz és az adatszol—

gáltatók száma 300; a feldolgozási válto- zatoké pedig 10; akkor 60.300.10 :

SZEMLE

180000 adat összesítésével, tásával kell számolni.

Első példa: az elmondottak figyelembe—

vételével például az építőipari statisztikai beszámolórendszer keretében havonta be- gyűjtött adatok feldolgozása:

kézi gépekkel 64 munkaórát'l, könyvelőgépekkel 35 munkaórát,2

lyukkártyagépekkel 40—45 munkaórát?

igényelne.

Másik példa: az építőipari statisztika

keretében minden évben számbavételre

kerülnek a folyamatban levő építkezések adatai. Az adatszolgáltatás keretében

mintegy 11 000 építmény hat, továbbá 4000 munkahely öt jellemző mutatója ke-

rül begyűjtésre. Az első esetben tehát a begyűjtött adatok menyisége a feldolgo—

zási változatok (10) számának figyelembe- vételével 660000 és a másodikban pedig (feldolgozási ismérvek száma 5) 100000.

A kettő együttesen 760000 adatot jelent.

Ennek az adatmennyiségnek feldolgozása

kézi gépekkel 5800* munkaórát,

könyvelőgépekkel 3000 munkaórátö,

csoportosí-

1 A havi építödpalri statisztikai jelentésen be- gyűjtött adatok száma az adatszolgáltatók figye—

lembevételévei 40-17527W, A feldolgozási is- mérvek szám—al kettö (iparági és hatósági),

A feldolgozás időtartama) a főbb munkafázisok szerint:

a) előkészítés b) felvezetés c) összesítés

10 munkaóra 30 munkaóra 19 munkaóra

d) revízió 5 munkaóra

Összesen 64 munkaóra

2A könyvelőgépek igénybevételével lebonyolított n(luifeldolgozási—ól közvetlen tapaszlala—txok nemálla—

nank rendelkezésre. Más szervezetektől nyert ada—

tok alapján a havi építőipari statisztikai jelen—tti—

seken begyűjtött adatok feldolgozásán—ak időtartama a következő:

a) előkészítés

b) felvezetés _ munkaóra c) összesítés 230 munkaóra

d) revízió 5 munkaóra

Összesen 35 munkaóra

* A kevés mutatót tartalmazó statisztika—i jelen- tések lyukkártvarendszerű gépi feldolgozása— nem előnyös. mert jóformán az előkészítő és a, revíziós Iguréka majdnem eléri a könyvelőgépek munka—

it ej t.

* Gyakorlati tapasztalatok szerint, kézi gépek igénybevételével: egy munkaóra alatt az alapvető négy munkafázis figyelem—bevételével IDO—150 adat dolgozható fel.

10 munkaóra

A 760000 adat kézi feldolgozásának összes munkaidőszi'rkséglete tehát:

760000

% : 5840 munkaóra; kereken 5800 munkaóra.

lt

' Egy begyakorlott munkaerő óránként átlagosan 200—300 mutatót dolgoz fel. Ennek alapján a 760000 adat könyvellőgéppel vad—ó feldolgozásának munkaideje egy gépre számolva:

WOW * 3040 munkaóra; kerekítve 3000 munka—

2150 óra.

SZEMLE

lyukkártyarendszerű gépparkkal 1 200 munkaórát6

(igényelne, illetve vett igénybe.

A statisztikai adatok feldolgozása terén szerzett eddigi tapasztalatokból és a be—

mutatott példákból levonhatók az alábbi

következtetések.

' A lyukkártyagépek igénybevételével lebonyo—

lított adatfeldolgozás időszúkségletének kiszámítása a Statisztikai Gépi Adatfeldolgozó Vállalat által összeállított alábbi normák szerint történt:

A kártyalyukasztás

tényezői _Aőtáblázatt

Kate- 1 . _ ld normája:

. ynkszám/ időnorma. .

gól-m kártya darab lóra kártya/óra

a b c

1 . . 1 -— 15 340 400

2 . . 16 —- 20 300 600

3 . . 21 —— 25 270 800

4 . 26 — 30 245 1000

5. . 31— 35 223 1300

6 . . 36 — 40 205 1600

7. . 41—45 189 2000

8. . 46—50 175 2500

9. . . . 51—55 162 3000

10. . , . 56—60 150 4000

11. . . , 61—65 139 5000

12.. .. 66—70 129 6000

18.... 71—75 118 7000

IL... 76—80 110 8000

A rendezés időnormája: 16 000 kártya/óra.

Kdriualuukaszta's

A folyamatban levő építkezések adat-ainak kár- iyaszüvkséglete 7800 darab 56 pozíciós kártya.

A 7 800 darab 56 pozíciós kártya mslinkaidőszük- séglete: (idónonmazz 10 kategória b oszlop, 150 dawa—b/órw)

idill mo

52 munk 2 óra Rendezés

A rendezendő kártya-mennyiség darab; az. ala-ocsoportosítási ozenbelül további 3.

7Bm'10-33234000

fiut

H') 000

száma: 7800 ismérvek száma.: 10,

H munkaóra

Tábláza's

A feldolgozás menete: gyüjtöm

A tabulátor-on átfuttatott kártyamennyiség 78(Wl dara—b.

Az összegfokozatok számának figyelembe/vételével a, norma: óránként 2500 kártya (8 kategória 0 oszlop).

"' ?

M : 31 munkaóra

2500 Összesíiés

Előkészítés, (revízió, kódolás, kártya—

tervek készítése stb.) munkaóra

Kártyalyukasztáis ... munkaóra

Rendezés ... munkaóra

Táblázás ... munkaóra—

Egyéb munkák (revízió, vissza—

vezetés stb.) ... 103 munkaóra Összesen 1 200 munkaóra

717

Minden olyan esetben, amikor kevés mutatót és csoportosítási ismérvet tartal—

mazó statisztikai jelentések feldolgozásá—

ról van szó (a körbe általában a havi, ne—

gyedéves, féléves stb. kérdőívek, azaz ál—

talában az évközi beszámolók tartoznak),

az összesítő munkát legelőnyösebb köny—

velőgépekkel elvégeztetni. Az olyan sta—

tisztikai jelentések (éves beszámolók, tel—

jes vagy részleges adatfelvételek stb.)

adatait, amikor a bekért adatok mennyi—

sége több tízezer, és a feldolgozási válto- zatok száma négynél több, lyukkártya—

rendszerű gépeken célszerű összesíteni.

Természetesen az általános elveken túl—

menően hasznos lenne egy olyan táblát

összeállítani, mely értékmutatóul szol—

gálna arra, hogy mely esetekben célszerű

az adatfeldolgozási munkát kézi, köny- velő—, vagy lyukkártyarendszerű géppark—

kal elvégeztetni. E tábla összeállítása e

tanulmány keretét meghaladja, mivel az terjedelmes számítások levezetését igényli.

Mindaddig azonban, míg ilyen tábla nem áll a statisztikusok rendelkezésére, az

adatszolgáltatások megszervezése előtt szá—

mításokkal kell meghatározni azt, hogy a

begyűjtött statisztikai adatok feldolgozá—

sát milyen gépi eszközök igénybevételével előnyösebb lebonyolítani. (Meg kell azon—

ban jegyezni, hogy az említett tábla bir-

tokában is természetesen az összes egyéb körülmény figyelembevételével lehet el- dönteni az alkalmazandó gépi módszert.) A példákból kitűnik a harmadik állás—

pont helyessége is, mely szerint a külön—

böző beszámolási rendszerek keretében begyűjtött statisztikai adatok feldolgozá- sát —— a mutatók mennyiségének és a fel- dolgozási változatok számának szem előtt tartásával -—- vagy lyukkártyarendszerü

gépek vagy könyvelőgépek igénybevételé—

vel célszerű elvégezni. Ilyenformán véle- ményem szerint megvalósítható, hogy a statisztika egyes területein jelenleg még túlsúlyban levő kézi összesítő munkát ge' i munka váltsa fel. Annak érdekében vi- szont, hogy a statisztikai adatokat teljes egészében gépi úton dolgozhassuk fel, az adatfelvételeket oly módon kell előkészí—

teni, hogy az a gépi munkát a legteljesebb

mértékben kielégítse. A kérdés az, hogy

melyek azok a feltételek, amelyek a gépi feldolgozás és a statisztika igényeit is egy—

aránt kielégítik.

*

718

^SZEMLE

Ismeretes, hogy a statisztikai adatfelvé—

tel megszervezésének három szakasza van, mégpedig :

1. A statisztikai

2. A statisztikai program végrehajtása:

a felvétel.

3. Az ellenőrzés és összesítés.

program előkészítése.

A statisztikai program összeállítása ma—

gában foglalja az adatfelvétel szervezeti

és adminisztratív előkészítését. E munkák jelentős részét az adatfelvételhez szüksé-

ges kérdőívek megszerkesztése alkotja,

melyeknek kivitelezésére a statisztikai

felvétel feladatainak pontos meghatáro—

zása, a közlési táblatervek elkészítése

után kerül sor. A kérdőívek megszerkesz—

tése előtt azonban számítások útján meg kell határozni azt, hogy a statisztikai

adatszolgáltatás keretében begyűjtött

mutatók milyen módon (nagy— vagy kö-

zépgépekkel, illetve hagyományos kézi

módszerekkel) kerüljenek feldolgozásra.

E probléma eldöntése alapvetően befolyá- solja a kérdőívek megszerkesztését; ab-

ban az esetben ugyanis, ha a számítások

eredménye a lyukkártyagépekkel történő

adatfeldolgozás célszerűségét igazolja,

akkor a statisztikai kérdőíveket úgy kell

megszerkeszteni, hogy azok igazodjanak a gépi technológia követelményeihez is.

(A szükséges számításokat a statisztikai

adatfelvétel keretében begyűjtött mutatók

várható mennyisége és a feldolgozási is—

mérvek, illetve változatok száma alapján célszerű elvégezni.)

A gépi adatfeldolgozás igényeinek a kérdőívek megszerkesztésénél történő fi—

gyelembevétele érdekében mindenekelőtt

rá kell mutatni a kártyalyukasztásnál elő—

forduló hibákra. A gépi feldolgozás során keletkező hibák jelentős része ugyanis

abból adódik, hogy a jelenleg szokásos ( kérdőív—szerkesztési módszerrel előállított ' gépi bizonylatokon a számok nagyság—

rendjét nehéz megállapítani, illetve mil-

liós tételek esetén nehéz állandóan figye—

lemmel kísérni. E munka állandó kon—- centráltságot megkövetelő folyamatában )

előforduló hibalehetőségek csak olyan mó—

don csökkenthetők, ha ezek megelőzéséről már a statisztikai kérdőívek szerkesztésé—

nél gondoskodás történik. E célból a leg- megfelelőbb: a statisztikai kérdőíveken és táblázatokban a mutatók helyét meg—

felelő rovatozással ellátni. Az ilyen rova—

tok vagy másképpen ,,kockák" alkalma—

zása általában minden olyan esetben el—

terjedt, amikor a feldolgozás gépekkel történik. A rovatok (kockák) alkalmazá-

sának előnye abban mutatkozik meg, hogy a kártyalyukasztás során a hibale—

hetőséget minimálisra csökkenti: a rova—

tok (kockák) segítségével egyrészt köny—

nyebben elvégezhető a gépi programozás (a kártyapozíciók maximális igénybevé—

tele esetében pedig számottevően csök—

kenthető a gépi feldolgozás átfutási ideje

és költsége), másrészt biztosítható, hogy a kérdőíveket kitöltők a megfelelő nagy—

ságú (méretű) számokat megfelelő távol—

ságba írják.

A kockák bejelölése a jelenlegi szer-

kesztési módszerekkel elkészített kérdő—

íveken, táblázatokon könnyűszerrel elvé—

gezhető és megvalósítható.

A gazdaságstatisztika különböző terüle-

teit átfogó beszámolási rendszerekben a kérdőíveken általában azonos fogalmi

körbe tartozó kérdések felvételére egy

vagy több statisztikai sort tartalmazó táb—

lákat szokás szerkeszteni.

Példa egy statisztikai sorból álló táb—

lára:

Félkész— és befejezetlen

Összes (ipari és Késztermelés szolgálata 333323 termelés állományának Teljes termelés építőipari)

növekedése csökkenése termelés

1 2 3 5 6 7

a SZEMLE

719

Példa a statisztikai sorokból összeállított táblára;

A felszerelt erőgépek A fel nem szerelt erőgépek Sor-

szám Megnevezés

összes teljesítő Összes teljesítő darabszáma képessége darabszáma képessége

kw-batn kw-ban

l 2 3 4

01 Gőzturbina _02 Stabil gőzgép

133 Gőzlokomobil és íélstabil gép (); Benzímnotor

() 5 Dieselmotor 06 Nyersolajmotor

07 Világítógáz- és kohógázmotor 08 Földgázmotor

09 Vízturbina 10 Vízikei'ék

11 Erőgepek összesen : (01— 10)

A fentiekben ismertetett táblaszerkesz—

tés mellett a rovatok (kockák) bejelölését

helyes a következőkkel kezdeni. Minde—

nekelőtt meg kell állapítani, hogy a sta—

tisztikai kérdőívek és táblák egyes rova—

taiba maximálisan és minimálisan hány

számjegyből álló mutatók kerülhetnek. E probléma tisztázása alapvető fontosságú, mert a statisztikai tábla egyes oszlopai- ban a bejelölésre kerülő rovatok (kockák)

számát mindig a legtöbb számjegyből álló mutató határozza meg. Ennek előzetes

megállapítása nem könnyű feladat, de a statisztikai munkában járatosak számára

nem ütközik különös nehézségbe. Ve—

gyünk erre is egy példát:

A mu- A mu-

Érték- tatok Érték- tatok

ó adatok szám- adatok szám-

Mllmt (ezer jegyei- (ezer jegyei—

forint) nek forint) nek

száma száma

Késztermelés . . . . 20 000 5 100 3

Ipari szolgáltatás. 10 000 5 5 1

Befejezett

termelés ... 30 000 5 105 3

Félkész és

befeje- növ—eke!

zetlen dése 6 000 4 5 1

termelés csökke-

állomá- ( nése. 4 000 4 6 1

nyának

Teljes termelés . . 32 000 5 104 3

Összes termelés . . 40 000 5 115 3

Az adatok alapján tehát a statisztikai táblában bejelölésre kerülő kockák száma a következő: késztermelés 5; ipari szolgál—

tatás 5; befejezett termelés 5; félkész- és befejezetlen termelés növekedése 4; stb.

A statisztikai táblákban szereplő muta—

tók bejegyzéséhez szüséges rovatok (koc—

kák) számának meghatározásánál nagy körültekintéssel kell eljárni, mert ez a kártyalyukasztás technikáját is meghatá—

rozza. Minden olyan esetben ugyanis, ami—

kor a maximális számjegyekből álló mu—

tatóknál kevesebb számjegyből álló azonos adatok kerülnek lyukasztásra, az [összesítés

biztosítása érdekében az üresen hagyott vagy a törölt rovatok (kockák) helyére 0

kerül. A szükséges rovatok számának

meghatározása után azok bejelölését más módon kell elvégezni egy és több statisz—

tikai sort tartalmazó tábla esetén. A sta—

tisztikai sor esetében az eljárás igen egy—

szerű, mert e rovatok száma megegyezik

a legtöbb számjegyből álló mutató szám—

jegyeinek számával. A több statisztikai sorból álló tábla rovatainak bejelölését

pedig mindig az határozza meg, hogy az egyes sorokban jelentendő adatok össze—

gét az utolsó sornak tartalmaznia kell-e.

720

Ebben az esetben ugyanis a tábla min—

denegyes sorába bejelölésre kerülő ro- vatok számának meg kell egyezni az utolsó sor rovatainak számával. Ha vi—

szont a tábla utolsó sora nem az összesí—

tett adatokat tartalmazza, akkor a sorok

közül ki kell választani azt, amelyikbe a legtöbb számjegyből álló mutató kerül.

Ezután a többi sor rovatai is bejelölhetők, mert azok száma megegyezik a legtöbb

számjegyet tartalmazó sor rovatainak szá—

mával. E módszer alkalmazásának vele-

Tely'es magasságban bejelölt kódrovatok:

, m

SZEMLE (,

járója viszont az, hogy az egyes sorokba a szükséges rovatok számánál több is be;

jelölésre kerülhet. Az ilyen felesleges ro—

vatok megsemmisítéséről gondoskodni

kell, hogy abba tévedésből ne kerüljenek

számjegyek. *

A statisztikai kérdőíveken, táblákon

szereplő mutatók helyének rovatozását

kétféle képpen lehet megoldani: bejelöl—

hetők a rovatok teljes vagy pedig néhány milliméteres magasságban (ez utóbbi az

ún. ,,lábacska").

Félkész- és

. . befejezetlen termelés Ö i ari

Kéaz— Ivan Befelezett . Teljes SEM-BM P

Sor- termelés szolgáltatás termelés állomány ának gemems és építőmarí)

szám növe- csökke— termelés

kedése nése

1 2 [ 3 4 5 6 7

1 2§o oáoi 1§0§o§o§0 ago: eÉogo

Az ún. ,,lábacskák" bejelölése:

; 1 100100,00005

IH! Ill!

00105

l!!!

0005

M!

0006

Hl

00104

IH!

00115!

IH!

Teljes magasságban bejelölt kódrovatok statisztikai tábla esetében:

A felszerelt erőgépek A fel nem szerelt erőgépek Sor-

, , 45,

szám Megnewzés darabszáma képessége kW-ban

összes teljesítő-

darabsz ma

összes müeaiw'

ki?-813358

1 Gőzturbina 2 Stabil gőzgép

3 Gőzlokomobil és félstabil gép

2 3 4

HH II H U H

UJ !H H U

? Világítógázmotor

8 Generátorgzávz és kohógázmotor 9 Főldgázmotor

4 Benzinmotor §

5 Dieselmotor 6 Nyersolaj motor

10 Vízturbina 11 Vízikerék

12 Erőgépek összesen : (1 — 11)

SZEMLE

721

A kérdőívek szerkesztésénél különböző

eljárások segítségével lehetőleg biztosí—-

tani kell a hibamentes gépi feldolgozást,

törekedni kell arra is, hogy a kérdőív

külső megjelenési formájában is igazod—

jék a gépi technológia követelményeihez.

Ezen az értendő, hogy a gépi feldolgozás alapbizonylatául szolgáló kérdőív alap-

ján könnyűszerrel elvégezhető legyen a gépi összesítő munka minden fázisa (programozás, kártyalyukasztás stb.). Egy ilyen kérdőívet csak olyképpen lehet minden szempontból kielégítően meg—

szerkeszteni, ha az adatfelvétel előkészí—

tése során mind a statisztika, mind a

gépi feldolgozás igényei messzemenően egyeztetésre kerülnek. Egyrészről tehát tisztázni kell, hogy a feldolgozási művele- tek elvégzésére milyen teljesítményű és összetételű géppark áll rendelkezésre.

Ebből kiindulva kell meghatározni, hogy a gépi munka gyors és pontos lebonyolí—

tására milyen szerkesztésű kérdőív-forma

a legelőnyösebb. Másrészről az így kiala—

kított kérdőív-formát felül kell vizsgálni a statisztikai adatszolgáltatás követelmé- nyei szempontjából is. Lényegében tehát itt a tekintetben kell dönteni, hogy a megszerkesztett kérdőív formájában mennyiben segíti elő a statisztikai adat—

felvételt, vagyis a kérdőív könnyen át- tekinthető-e, a kérdőíven elhelyezett kér-

désekből egyértelműen és világosan le- het-e következtetni az adatszolgáltatás tartalmára stb.

A fentiekben vázolt elveknek megfele—

lően az építőipari vállalatok 1957. évi éves adatainak rögzítésére és lyukkártya—

rendszerű gépi feldolgozására, alapvetően csak a gépi technológiához igazodó ún.

háromrészes adatfelvételi kérdőív került

megszerkesztésre. (Lásd a 722. oldalt.)

A kérdőíven az adatszolgáltatónak feltett kérdések, tekintet nélkül arra,

hogy milyen fogalomkörbe tartozó muta-

tókról van szó, egymásután kerülnek be-

jelölésre. Természetesen a kérdőív nem—

csak egybefüggően szerkeszthető meg,

hanem oly módon is, hogy az egyes fo- galomkörbe tartozó mutatók elhelyezé—

sére külön—külön táblák készülnek. Az ismertetett kérdőív első oszlopa a kártya—

számokat és az egy kártyára lyukasz-

tandó pozíciók mennyiségét7 jelöli meg.

A második oszlopban a sorszám foglal

helyet. A harmadik oszlop az adatszol-

gáltatóknak feltett kérdéseket tartal- mazza. A negyedik oszlopba az adatszol—

gáltatók által közölt mutatók kerülnek.

Az ötödik oszlopban foglalnak helyet a

véglegesen tisztázott adatok. A kérdőív ötödik oszlopa feletti részében a feldol—

gozási ismérvek számjeleinek kódrova—

tait találjuk: e számjelek ugyanis minden

egyes kártyára felkerülnek, mert külön—

ben az összesítések és a csoportosítások

nem végezhetők el. A kódkockák meny—

nyiségének meghatározását ebben az esetben is az előzőkben leírt számítások szerint kell elvégezni.

A fentiekben bemutatott szerkesztési elv érvényesítésének előnye nemcsak ab—

ban mutatkozott meg, hogy a legcélsze—

rűbb gépi feldolgozást biztosította, hanem

abban is, hogy az adatok esetleges javí- tását nem a kártyára lyukasztandó szá—

mokon kellett eszközölni, hanem az adat—

szolgáltató oszlopába beírt mutatókon.

Noha a gépi feldolgozásra kerülő statisz—

tikai adatok átmásolása az előkészítő

munkát megnöveli, e munkatöbblet bősé—

gesen megtérül a gépi munka meggyor—

sulásában.

Külön ki kell térni a statisztikai kérdő—

ívek és táblák szerkesztésére olyan ese—

tekben, amikor az adatszolgáltató a meg—

figyelt egység fontosabb adatairól számol be. Jellemző példák erre az építőipar te- rületéről a folyamatban levő, a megkez- dett és az átadott építmények, továbbá a beruházási statisztikában az üzembe nem helyezett beruházások fontosabb mutatói—

nak számbavétele, de a gazdaságstatisz—

tika különböző területeiről is számos

példa sorolható fel. Az ilyen jellegű sta—

tisztikai adatfelvételek lebonyolítására és az adatok feldolgozására kizárólag az előbbiekben ismertetett háromrészes fel—

vételi lap a legalkalmasabb. E tényező figyelembevétele alapján például az építőipari statisztikában az építtetőnek

átadott és a kivitelező által megkezdett

építmények adatai a 723. oldalon közölt

kérdőíven kerülnek begyűjtésre.

7Az egy kártyáraluyukaisztha-tó pozíciók mennyi- ségét a rendelkezésre álló géppark és a feldolgozás követelményeinek figyelembevételével egyrészt il kártvapoziciók száma. másrészt az egyes sorokban helyet foglaló kódrovatok száma határozza! meg.

Kártya- szám

Sor— szám

AmutatókmegnevezéseAzadatszolgáltatók töltikki

AKSHszerveitöltikki. Másszervezetrészérőlmindennemű bejegyzéstilos! 03

01 02

felügyeletihatóságának Avallalatiparági területi

jelzőszáma 04Építési-szerelésimunkákértéke(1000Ft) Iparitermelés(1000Ft) 06Teljestermelésiérték(1000Ft) 07 08 09

Munkások Műszaki !alkalmazottak Adminisztratív! 10Iparitanulók 11Munkásokésalkalmazottakösszesen 12Építőiparimunkások((N—ből)

évesátlagoaállományi létszám 13Munkások 14Műszaki alkalmazottak 15Adminisztratív 16Iparitanulók 17Állományonkívüliek 18Munkásokésalkalmazottakösszesen 19Építőiparimunkások(13—ból) részérekifizetettmunkabérek összege10001?me 20Munkásokátlagoshavikeresete 21100munkásfőrejutónemtermelőlétszám

722

22Egymunkásfőrejutónettó(havi)termelésiérték 23teljesítettmunkanapminak 24Munkásokmunkaóráinak...óm; 25teljesitménybérbenledolgozottóráinak 3.száma 26Építőipariteljesítettmmnkanapjamak."....................nap 27munkásokmunkaóráinak 28tejjesitménybérbenledolgozottóráinak

SZEMLE

SZEMLE 7 2 3

01 vállalati jelző-(munka) száma: ... KEZDÉS;ÁTADÁS* ——

02 megnevezése : ... termék;! ele : __________________ ! jellege: 1. új 2. bővítés 3. átépítés 4. felújítás

03 5. önálló szak- és szerelőipari munka város

04 helyet ... község ... utca ______ sz.

. ! ___.

' költségvetési .. , E

05 fővállalkozói ( elszámolt ; összege. ... lat __ I !

06 terjedelme I. természetes ___________________________ ! )

_ (a, statisztikai GÉÉEÉRA

Az épület,, utasítás 2. sz. Y 9 l !

___07 építmény-. függelétláe """""""""""""""""

munka szenn rendeltetési .

08 m. ill. jellemző egySégbm' """""""""" ! ( I

09 kivitelezésének kezdési ideje: 195... év ... hó ... nap műszaki átadási

10 jegyzőkönyvének kelte: 195... év ... hó ... nap

; az organizációs; — t-" _____________________

11 kivitelezési terv a szerződés ! szerin ' nap

ideje

12 ténylegesen: ...nap milyen terv alapján 1. ... jelzőszámú típusterv

13 készült: 2. részben típusterv; 3. egyedi terv !

megrendelőjének ágazati

14 megnevezése : ... jel zőszáma : ... L_—

15 333329" ; épületben lévő új lakások szémaz' ... l

A megkezdett épület —— építmény —— munka rendel- 1. igen 2. nem 16 kezik-e műszaki tervdokumentációval: 3. csak részben

E kérdőívforma a legmegfelelőbb, ami- kor a számbavétel a beszámolási egység

fontosabb adataira vonatkozik, továbbá,

amikor a begyűjtésre kerülő mutatók fel-

dolgozását gépi úton gazdaságos lebonyo—

lítani. Ilyenkor a számbavételi egységre

vonatkozó minden adat egy felvételi lapra és egy lyukkártyára kerül.

A statisztikai adatok korszerű gépi fel-

dolgozása olyan problémákat is felvet,

amelyek ugyan nem tartoznak a kérdő-

ívek és táblák szerkesztésének téma-

körébe, de adott esetben igen lényegesen befolyásolhatják a gépi munka menetét.

Elsősorban beszélni kell a gépi feldol—

gozás követelményeihez igazodó kérdő—

ívek nyomdatechnikai kivitelezéséről. Ha a statisztikai számbavétel nem az ismer—

tetett háromrészes kérdőív segítségével

kerül lebonyolításra, a legnagyobb elő—

vigyázattal sem biztosítható, hogy több példány kitöltésénél a számjegyek hely- értéküknek megfelelően pontosan a meg—

felelő rovatba és sorba kerüljenek. Már—

pedig ebből a gépi munkát igen komoly mértékben hátráltató hibák keletkezhet- nek. Ezek kiküszöbölése érdekében helyes a gépi feldolgozásra kerülő kérdőíveket

felül enyvezett változatban elkészíteni.

A gépi feldolgozásra kerülő több pél—

dányos kérdőíveknek felülenyvezett vál—

tozatban történő kivitelezése előnyös ab- ból a szempontból is, hogy a kérdőívek kitöltését írógéppel lehet elvégezni. Ez pedig nagyon megkönnyíti a kártya-

lyukasztók munkáját, mert a kérdőívek—

ben és a táblákban mindenegyes adat

egyformán jól olvasható.

Másodsorban meg kell említeni a gépi

adatfeldolgozás előkészítő munkálatait. E

témakörbe általában a revizió, a gépi fel—

dolgozási ismérvek számjegyeinek felve—

zetése (ún. kódolás) és a feldolgozási uta—

sítás összeállítása tartozik.

A gépi összesítésre kerülő adatok revi—

ziójának célja a hibák kijavítása. Ez pe—

dig csak a hibás számok átírása útján lehetséges. A gépi feldolgozás szempont- jából a statisztikai adatok átírása külö- nösen akkor okoz gondot, ha a felvételt

724

nem a háromrészes kérdőíveken bonyolít-

ják le. Ilyen esetben ugyanis a szükséges javításokat mindig a lyukasztásra kerülő

mutatókon kell átvezetni, ami megnehe—

zíti a számok olvashatóságát. Ebben az esetben a kártyalyukasztóknak a hibás lyukasztások elkerülése végett figyelmü—

ket állandóan összpontosítaniok kell. Ez pedig több millió tételt tartalmazó adat—

feldolgozás esetén nem valósítható meg.

így a javításokból származó hibák ki—

küszöbölése céljából leghelyesebb az 01—

vashatatlanná vált kérdőíveket és táblá- kat teljes egészükben lemásolni. Jóllehet

ez megnöveli a gépi előkészítést, bőven megtérül a lyukasztás és a revízió meg-

gyorsulásában.

A gépi feldolgozás gyors lebonyolítása

érdekében utasítás formájában rögzíteni kell, hogy a gépi munka milyen összesí—

tések, csoportosítások figyelembevételé—

vel történjék. Ennek hiánya vagy pontat—

lansága sok tekintetben hátráltathatja a

gépi munkát. Ha például a gépi feldol—

gozás utasítása nem rögzíti pontosan azt, hogy az adatok milyen fő— és ezenbelül milyen alcsoportos részletezésben kerül-

jenek összesítésre és kimutatásra, akkor

e miatt a hiányzó összesítéseket utólago- san kell megrendelni. Ez pedig jelentősen megnövelheti a feldolgozás időtartamát.

A helyes eljárás: megfelelő gépi utasítás

elkészítése, amelyben

rögzíteni kell, hogy az egyes csoporto- sításokon belül milyen összegezéseket

kell elvégezni;

a feldolgozási ismérvek sorrendjében rögzíteni kell, hogy az összesítéseket tar—

talmazó táblákon az adatok gyűjtött vagy tételes menetben kerüljenek—e kimuta—

tásra. (Általában az a helyes, ha a gépi

feldolgozás egy változata tételes menet—

ben, a többi változat pedig gyűjtött me—

netben készül. A tételes menet alapján az utólagos revízió gyorsan elvégezhető

és az esetleges javítások könnyen átvezet- hetők. A gyűjtött menet alkalmazása

csökkenti a költségeket is.);

elő kell írni a feldolgozási ismérvek számjegyeinek helyét (például az iparág számjele a kódlétra hányadik rovatában

foglal helyet stb.); '

a feldolgozási ismérvek sorrendjében

elő kell írni, hogy mely mutatókat kell

feldolgozni és melyeket nem.

SZEMLE

Összegezve a lyukkártyarendszerű adat—

feldolgozással kapcsolatban elmondotta—

kat: a statisztikai adatok gépi feldolgo—

zása gazdaságosan csak akkor bonyolít-

ható le, ha a statisztikai kérdőívek és táblák szerkesztése, nyomdatechníkai ki-

vitelezése és az adatok gépi feldolgozásra való előkészítése minden vonatkozásban kielégíti a gépi technológia követelmé—

nyeit.

*

Befejezésként szólni kell a közép-, azaz

a könyvelőgépeken végzett feldolgozási munkákról is. E cikk első részében be—

mutatót számításból is kitűnik, hogy a feldolgozandó mutatók mennyiségétől

függően számos olyan eset lehetséges,

amikor a lyukkártyarendszerű gépekkel

szemben a könyvelőgépek alkalmazása gazdaságosabb.

A középge'pek alkalmazásának előnyei abban mutatkoznak meg, hogy

a kevés mutatót tartalmazó statisztikai kérdőívek, táblák szerkesztésénél nem

kell tekintettel lenni a gépi feldolgozás

követelményeire. így a kérdőívek szer—

kesztése bármilyen formában történhet;

a kézi adatfeldolgozás munkaideje

mintegy 50—60 százalékkal csökkenthető;

a könyvelőgép az adatösszesítés—feldol—

gozás minden területén hasznosítható.

A könyvelőgépekkel végzett adatfel—

dolgozásról azonban csak igen kevés ta—

pasztalat áll rendelkezésre. Ennek az az oka, hogy a statisztikai szervek jelenleg

ilyen gépekkel nem rendelkeznek.

A korszerű feldolgozási munka szem—

pontjából nagy jelentőségű a géppark üzemeltetésének célszerű megszervezése.

Ebből a szempontból néhány fontosabb tényezőt említek meg.

Míg a lyukkártyarendszerű gépi feldol—

gozás csak központi szervezetben egyesí—

tett gépparkkal bonyolítható le eredmé- nyesen, addig a könyvelőgépek üzemel—

tetésének megszervezése többféleképpen

is történhet.

Az egyik megoldás az, ha a könyvelő- gépeken végzendő munkákat a lyuk—

kártyarendszerű gépi adatfeldolgozáshoz hasonlóan központi szervezetben bonyo—

lítják le. Ennek a szervezeti formának

vannak előnyei és hátrányai is. Előnyei a következőkben mutatkoznak meg:

SZEMLE

725

1. A géppark üzemeltetése (javítások, karbantartások) általában gazdaságosabb a nagyobb gépállománnyal rendelkező

szervezetben.

2. Rendkívüli munkafeladatok gyors

lebonyolítására a központosított géppark '

jobban szervezhető, mint a decentralizált.

3, Az egy szervezetben összpontosí—

tott géppark kezelőszemélyzete igen nagy

munkatapasztalatra tehet szert, ami lé-

nyegesen növeli a munka termelékenysé—

gét stb.

A központosított géppark hátránya vi—

' szont — véleményem szerint —, hogy

munkáját nem lehet úgy megszervezni, hogy a gépek mindig a feldolgozási.

munka szükséglete szerint álljanak ren- delkezésre. A statisztikai adatok feldol- gozásának az ismert okok miatt (tájékoz—

tatási feladatok stb.) pontosan a kijelölt időben és időtartam alatt kell lebonyo- lódnia ahhoz, hogy a következő munká—

latok az előre megadott határidőre elvé—

gezhetők legyenek. E munka velejárója azonban, hogy bizonyos időszakokban a különböző osztályoktól, intézményektől, szervektől egy időben beérkezett megren- delések miatt munkatorlódások követ- keznek be. Ez az adatfeldolgozás elhúzó—

dását okozhatja, megzavarja a további munka folyamatosságát. Központi szer—

vezet esetében elkerülhetetlen az ad—

minisztratív útak és módszerek meg—

honosodása. Ez a körülmény pedig még inkább fokozza az előzőkben vázolt ne—

hézségeket, vagyis körülményessé teszi a

feldolgozási munka lebonyolítását.

Egy másik megoldás, ha a könyvelő—

gépeket a statisztikai apparátus egyes szerveinél (főosztály, osztály, nagyobb

igazgatóságok) helyezik el. így a feldol—

gozást közvetlenül ott végzik, ahová a kérdőívek beérkeznek. E szervezési for—

mának előnye az előzővel szemben az,

hogy az adatfeldolgozás szervesen egybe—

kapcsolható a folyamatos munkával, vagyis minden egyes részleg saját fela-

5 Statisztikai Szemle

datai jellegének, mennyiségének és idő—

beosztásának legmegfelelőbben állapítja meg a könyvelőgépeken végzendő mun- kák időpontját, illetve időtartamát. Ter- mészetesen ebben az esetben a munka—

torlódások, a központi szervezettel járó

adminisztrációs többletmunkák sem me-

rülnének fel.

A könyvelőgépek decentralizált háló—

zatának kiépítése szempontjából döntő fontosságú az egyes szervek gépi kapacx—

tás-igényeinek pontos megállapítása. A kapacitás-igény pontos felméréséhez nél—

külözhetetlenül szükséges, hogy az eges szervezetek összeállítsák az egy év alatt

beérkező és feldolgozandó mutatók meny—

nyiségét.

A statisztikai beszámolókban begyűj—

tésre kerülő adatok mennyiségét célszerű lenne egy táblába foglalni, amely az alábbi tényezőket tartalmazná.

1. Az adatszolgáltatás (beszámolójelen-

tés) megszervezése.

2. A jelentésen begyűjtésre kerülő mu—

tatók száma.

3. A feldolgozási ismérvek száma.

4. Az összesítésre kerülő mutatók száma a feldolgozási ismérvek figyelem—

bevételével.

5. A 4. pontban foglalt adatmennyiség alapján a feldolgozás technikai lebonyolí—

tására milyen géppark a legmegfelelőbb (kézi, könyvelő—, lyukkártyarendszerű gépek).

E cikkel az egyre bővülő statisztikai adatfeldolgozási munka gépesítési prob—

lémáinak megoldásához szeretnék némi

segítséget nyújtani. Noha a javasolt mód—

szerek, eljárások alkalmazásának felté- teleit a statisztika különböző ágaiban alaposan tanulmányozni kell, mégis úgy vélem, hogy az alapelvek érvényesítése egyes területeken már ielenleg sem nél- külözhető.