STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 926
SHEN, J. – CHU, D. – ZHANG, Q. – ZHANG, W.
FEJLŐDŐ KÍNAI NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATRENDSZER (Developing a Census Data System is China.) – International Statistical Review. 1999. 2. sz. 173–186. p.
A népszámlálási adatok értékes forrásai a de- mográfiai, a társadalmi és a gazdasági változások megfigyelésének, a politika formálásának, a források allokációjának és a tervezésnek. A tanulmány a könnyen elérhető adatbázisba szervezett népszámlá- lási adatrendszert állítja a vizsgálat középpontjába.
Ez természetesen nem könnyű egy olyan országban, ahol a népesség már meghaladta az 1,2 milliárd főt, de a számítógépes technológia, a számítógép-hálózat és a térinformatika ’90-es évekbeni fejlődése lehető- vé teszi az ilyen adatrendszerek előállítását.
A modern népszámlálások a népesség meg- számlálásán túl alkalmasak az emberek különböző csoportjainak meghatározására, társadalmi–
gazdasági státusuk megkülönböztetésére, tevékeny- ségük térbeli megoszlásának megismerésére és még sok egyébre. Manapság, a feldolgozási kapacitás és az elemzési technikák gyors növekedésének ered- ményeként, a népszámlálási adatok felhasználása egyre kiterjedtebb a kormányzati körökben, a tudo- mány szférájában és az üzleti szektorban. A kor- mány kötelessége minden állampolgár számára biz- tosítani a létminimumot, a költségvetési források ha- tékony felhasználását és a jövőbeni fejlesztések megtervezését. Mindezekhez felhasználják a részle- tes demográfiai, társadalmi–gazdasági információkat és az életkörülményekhez kapcsolódó adatokat.
A kormány és a helyi önkormányzat a források elosztásánál részletes, földrajzilag kódolt népszámlá- lási adatokat használ fel. Kínában a népszámlálá-sok fontos eszközei a növekvő népesség figyelemmel kí- sérésének és a családtervezési programok fejleszté- sének. A népességtudomány vizsgálja a változó de- mográfiai, társadalmi–gazdasági trendeket nemzet- közi, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt, azzal a céllal, hogy választ adjon a társadalmat érin- tő kérdésekről a nemzetközi szervezeteknek, a kor- mánynak és a közvéleménynek. A nemzeti statiszti- kai szervezetek általában sok adatot gyűjtenek és publikálnak az ország egészéről és viszonylag kevés adat áll rendelkezésre regionális és helyi szinten.
Ezért különösen fontos, hogy a népszámlálások kellő információval szolgálhassanak a regionális és a helyi vizsgálatokhoz.
A demográfiai kutatás is fontos területe a nép- számlálási adatok felhasználásának. A népesség sok más szempont mellett földrajzilag is elemezhető
nem, kor és etnikai csoportok szerint. A migráció elemzése, a nemzeti és a regionális népesség model- lezése és előrejelzése a népszámláláson kívül más adatforrásokat is felhasznál. Az 1982. évi népszám- lálási adatokat és az 1987. évi egyszázalékos mikrocenzust például multiregionális népesség- előrejelzésre használták fel, amelyben becslést adtak a városi és a falusi népesség alakulására régiók sze- rint is.
Az 1990-es népszámlálást széleskörűen felhasz- nálták a népességváltozás elemzésére és a regionális migráció bemutatására is.
A népszámlálás kiinduló állomása a társadalmi–
gazdasági kérdések kutatásának, a munkaerő és a foglalkoztatás változása, a társadalmi rétegződés, az életkörülmények, a lakásellátás, a családi fogyasztás és az oktatás tanulmányozásának.
A népszámlálási adatok felhasználása az üzleti szektorban gyorsan növekvő, beleértve az üzleti ter- vezést és a marketinget is. A geodemográfiai rend- szer térbeli információkat ad a gazdasági szerveze- teknek az ügyfelek hagyományos változóiról, mint például a kor és a társadalmi osztály. Az üzleti szek- tor felhasználása jelentős potenciális lehetőség, ami eddig még nem volt igazán kihasználva. Nem kétsé- ges, hogy az adatbázisba szervezett népszámlálási adatok felhasználása a társadalmi, a gazdasági és a regionális kérdések tanulmányozásában jelentősen fog nőni Kínában.
A Kínai Népköztársaság megalapítása (1949.
október 1.) óta négy népszámlálást hajtottak végre.
Az első kettőt 1953-ban, illetve 1964-ben. Mindkét népszámlálásnál a népesség helyzetét vizsgálták, az elsőben az alapítás után, a másodikban az 1959 és 1961 közötti társadalmi–gazdasági válságot követő- en. E népszámlálások adatait titkosították és csak napjainkban hozták nyilvánosságra. Az 1953-as ösz- szeírás 2,5 millió számlálóbiztost alkalmazott, a né- pesség (Tajvan nélkül) ekkor 583 millió fő volt. Az 1964. évi cenzus 695 millió főt számlált Kínában. A harmadik népszámlálást 1982-ben tartották az ENSZ segítségével, amely röviddel követte az 1978. évi gazdasági reform és a „nyitott ajtó” mozgalom beve- zetését. Ekkor a népesség száma már meghaladta az egymilliárd főt (1008 millió). A negyediket, egyben a legutóbbit, 1990-ben hajtották végre. Ezt a nép- számlálást az államtanács és a helyi önkormányzat- ok szervezték meg és bonyolították le. A nagyváro- sokban az összeírást a városi és a kerületi önkor- mányzatok és ún. utcai közigazgatási kirendeltségek végezték el. A népszámlálás irányítói minden köz- ségben falubizottságot, illetve lakóbizottságot állítot- tak fel. A több mint egymilliárd főt 7 millió számlá- lóbiztos írta össze.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 927 A számlálókörzetek összehasonlíthatósága Kíná-
ban is nehézségekbe ütközik, a körzetek határának változása miatt. Az 1990. évi cenzusnál követelmény volt, hogy a munkát július 1. és július 10. között kell elvégezni úgy, hogy az adatok minőség-ellenőrzése július 15-re befejeződjön. A gyors tájékoztatáshoz szükséges adatokat kézzel dolgozták fel. Az adatok ellenőrzése után a kódolást és a gépbevitelt megyei szinten oldották meg, amit a számítóközpontokba to- vábbítottak, először a prefektúrára, majd a tartományi, végül a nemzeti centrumba. A népszámlálási tábláza- tok előállítását és publikálását megosztották a külön- böző népszámlálási irodák között.
Az 1990. évi kínai népszámlálás középpontjába a népesség demográfiai szempontokat állították, de sok adatot gyűjtöttek az oktatásról, a foglalkoztatás- ról és a migráció okairól. Összehasonlítva Hongkong és az Egyesült Királyság népszámlálásával, Kínában jóval több információt gyűjtöttek a születésekről és a halálozásokról, ami nélkülözhetetlen a kínai népes- ségtrendek figyelemmel kíséréséhez.
Gyűjtöttek még adatokat a jövedelmekről, a háztartási állásról és az ingázásról is. Minden sze- mélynek 15 kérdésre kellett válaszolni és további hatra az egy háztartásba tartozóknak. Kínában sajá- tos regisztrálásra is szükség van, ahol a népességet aszerint is osztályozzák, hogy valaki a mezőgazda- sági vagy a nem mezőgazdasági népességhez tarto- zik-e. Hivatalos jóváhagyásra is szükség van, ha va- laki elköltözik egyik helyről egy másikra, mivel megváltozhat a háztartási besorolása és például ag- rárnépességhez tartozóból nem agrárnépességűvé válhat. A ’70-es évek vége óta migrációs politikájuk rugalmasabbá vált, de a letelepedés helyén szükség van ideiglenes vagy állandó jellegű tartózkodásuk számbavételére, mivel egyre többen vannak, akiknél a tartózkodási hely nem esik egybe a lakóhellyel.
A szabály az volt, hogy akik lakóhelyükről több mint egy éve elköltöztek, azokat a jelenlegi tartóz- kodási helyükön számolták a népességhez.
A népszámlálási kérdőív egyik kérdése azt tu- dakolta, hogy a személy az adott megyében vagy vá- rosban él-e 1985. július 1-je óta (a népszámlálás előtt öt évvel), vagy más provinciából érkezett-e.
Nem gyűjtöttek tehát adatokat a megyén belüli és a városon belüli migrációról.
A 2000-re tervezett népszámlálás alapja az 1990. évi, de a szervezők számos új adatkört, -feldolgozást és tájékoztatást kívánnak bevezetni.
Érdekes megvizsgálni az 1990. évi cenzus szá- mítógépes adatfeldolgozását. E hatalmas ország igen nagy számítógépes kapacitást igényelt. Becslések szerint a teljes cenzus adatainak feldolgozása 60 gi- gabyte volt, ugyanez megyei szinten, ahol a népes-
ség maximuma 2 millió fő, 100 megabyte, prefektúra szinten (maximális népesség 14 millió fő) 700 megabyte, tartományi szinten (maximális népes- ség 107 millió fő) 5350 megabyte. Az 1990. évi ada- tokat két fázisban dolgozták fel. Először a 10 száza- lékos mintát értékelték, majd ezt követte a teljes anyag feldolgozása. Az első fázist 1990 decemberé- re, a másodikat 1992 áprilisára fejezték be. Az elké- szült táblázatok közül 62 megyei, 419 provincia, 710 tartományi, míg 852 nemzeti szintű, az egész ország- ra kiterjedő volt.
Az informatika az eltelt évek alatt rohamosan fejlődött, így ma már, a számítógépes hálózatok fej- lesztésének eredményeként, nincs akadálya a köz- ponti adatfeldolgozásnak és tájékoztatásnak.
A népszámlálási adatrendszer fejlesztésének kulcselemei a következők.
1. A kérdőív megszerkesztése. Minden felhaszná- lói csoportot meg kell kérdezni, hogy mire lenne szük- ségük a népszámlálásból. A kérdőív megszerkesztésé- nél figyelembe kell venni a retrospektív igényeket is.
Az új népszámlálás néhány további kérdést is tartal- mazni fog (például jövedelemcsoportok, lakásjellem- zők, munkába járási idő stb.) A migrációról jóval több információ lesz, különösen a fejlettebb provinciákban kívánnak erről többet tudni. Az 1995. decemberi egy- százalékos mikrocenzus alkalmával a kérdések egy részét már beépítették és sikeresen alkalmazták.
2. Nyers népszámlálási adatok. A korábbihoz képest sokkal nagyobb teljesítményű számítógépek és munkaállomások miatt és a számítógép-hálózatok kifejlesztésének eredményeként az adatbevitel tör- ténhet helyi szinten, amit elküldhetnek adatfeldolgo- zásra és táblázásra a provinciákba és az országos számítóközpontba.
3. Népszámlálási adatállományok. Ezek közül kiemelhető a regionális statisztika adatállománya, amely különböző földrajzi egységekre vonatkozóan tartalmaz népszámlálási adatokat. A legfontosabb az, hogy ezeknek az adatoknak a szerkezete állandó le- gyen és a felhasználók részére könnyű hozzáférést biztosítson az összetett adatállományhoz. Egy másik adatállomány a migrációs statisztika, melynek több alrendszere van. Az első részletes táblázatot közöl a provinciák közötti migrációról és egyéb társadalmi–
gazdasági jellemzőkről, a másik a tartományon belü- li mozgásokat rögzíti. A harmadik a mikroadatok ál- lománya, amely anonimizált, egyedi adatokat tartal- mazó minták révén lehetőséget ad a felhasználóknak új változók és kereszttáblák meghatározására.
4. Népszámlálás speciális szoftvere. Ez a szoft- ver lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy megálla- pítsák a változókat speciális területi egységekre, mind a PC-ken, mind a munkaállomásokon.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 928
5. Digitális elhatároláson alapuló adatok. Hatá- rozott igény van arra, hogy a népszámlálási adatokat utcákra, városrészekre és városokra vonatkozóan is feldolgozzák. Ezt a térinformatika és más térképraj- zoló szoftver felhasználásával érik el.
6. Népszámlálási adatállomány adathordozói. A CD-ROM alkalmas formája a népszámlálási adatál- lomány megismerésének, amelynek segítségével a kívánt adatok könnyen előállíthatók. A helyi nép- számlálási adatok nélkülözhetetlenek a regionális tervezéshez és a speciális elemzésekhez. Az adatál- lományok átadásakor különböző árakat szabnak meg a központi és a helyi önkormányzatoknál, a felsőok- tatási intézményeknél, a kutatóintézeteknél és az üz- leti szektornál. Alapelv, hogy az üzleti szektor fel- használóinak a népszámlálási költségek arányos ré- szét teljes mértékben ki kell fizetni, így a kalkulációnál figyelembe kell venni mind az adat- gyűjtés, mind a -feldolgozás és a terjesztés költségeit is. A felsőoktatási intézményeknél, a kutatóközpon- toknál, a kormányzati szektorban csak a feldolgozás és a tájékoztatás költségeit számolják fel, mivel az adatgyűjtést a kormány finanszírozta.
7. Térinformatikai, modellező és elemző szoft- ver. A népszámlálási adatokból egy részletes és ál-
landó adatbázist szerkesztettek különböző térinfor- matikai és modellező szoftver segítségével, amely alkalmas demográfiai, társadalmi és gazdasági elem- zésekre. Mindez elősegíti a társadalmi–gazdasági és földrajzi kutatásokat Kínában.
8. További népszámlálási eredmények. A továb- bi kutatások szükségessé teszik a népszámlálási terü- leti egységek változó földrajzi határaival kapcsolatos kérdések megoldását. Kínában egy olyan népszámlá- lási adatrendszert is kifejlesztettek, amely a térin- formatikán alapszik. Egy népesség-térinfor-matikai projektet indítottak el, amelyet a 2000. évi népszám- lálásnál hasznosítanak majd. A projekt fő célja, hogy kifejlesszen egy digitalizált térinformációs rendszert, beleértve a népszámlálási területek határait, fizikai jellemzőit, a településeket, továbbá integrálja a térin- formatikai információkat a népszámlálási adatokkal.
A topográfiai adatbázist úgy hozzák létre, hogy az egyebek között tartalmazzon részletes információkat a településekről, a távközlésről, a folyóhálózatról, a közigazgatási határokról, a vegetációról és az utcák- ról. A térinformációkat a területről készített fényké- pekkel is kiegészítik.
(Ism.: Hajnal Béla)
KÜLFÖLDI FOLYÓIRATSZEMLE
A FRANCIA STATISZTIKAI ÉS GAZDASÁGKUTATÓ INTÉZET FOLYÓIRATA
1999. ÉVI 55–56. SZÁM
Sevestre, P.: Változások és folytonosságok a panel adatos ökonometriában.
Mairesse, J. – Hall, B. H. – Mulkay, B.: Cégszintű be- fektetés Franciaországban és az Egyesült Államokban.
Cote-Colisson, N. –Legendre, F.: Tőke- munka helyet- tesítéses heterogenitás endogén switch regresszióval.
Lechner, M.: A vállalattal összefüggő oktatás hatásai a foglalkoztatottságra és keresetekre Kelet-Németországban.
Moffitt, R. – Fitzgerald, J. – Gottschalk, P.: A minta lemorzsolódása panel adatoknál: a megfigyelhetők kiválasz- tásának szerepe.
Rochina-Barrachina, M. E.: Egy új becslőfüggvény pa- nelmintán alapuló kiválasztási modellekhez.
Lillard, L. A.: A munkahelyek forgalmának heterogeni- tása és személy–munkahely specifikus béridősorok.
Chamberlain, G. – Hirano, K.: Longitudinális kereseti adatokon alapuló előrejelző eloszlások.
Abrevaya, J. – Hausman, J. A.: Szemiparaméteres becslés hibásan mért függő változókkal: alkalmazás munka- nélküliség időtartam modelljeihez.
Baltagi, B. H.: Specifikáció tesztek mesterséges reg- ressziókat használó paneladat modellekben.
Granger, C. W. J. – Hyung, N.: Hibás sztochasztikus feltételezések rövid idősoros panelmodellben.
Meghir, C. – Windmeijer, F.: Momentum feltételek di- namikus panelmodellekhez multiplikatív egyedi hatásokkal a feltéleles varianciában.
Wansbeek, T. J. – Knaap, T.: Heterogén trenddel ren- delkező dinamikus panelmodell becslése.
Cermeno, R.: Medián torzítatlan becslés rögzített hatá- sú dinamikus panelmodellekben.
Nerlove, M.: Likelihood következtetés dinamikus pa- nelmodellekben.
Gaulier, G. – Hurlin, C. – Jean-Pierre, P.: A konver- gencia tesztelése: egy paneladatokra épülő megközelítés.
Maddala, G. S.: Paneladat-módszerek használatáról or- szágok közötti keresztmetszeti adatokkal.
Hultberg, P. T. – Nadiri, M. I. – Sickles, R. C.: Tech- nológia befogadás és hatékonyság nemzetközi összehasonlí- tása: egy dinamikus panelmodell.
Mundlak, Y. – Larson, D. F. – Butzer, R.: Újraértékelés regressziókon belül és regressziók között.
1999. ÉVI 55–56. SZÁM
Baudry, M.: A környezetvédelem Arrow–Fisher mo- dellje: egy opciós módszer.
Gastaldo, S. – Ragot, L.: Endogén növekedés és szeny- nyezés: egy fogyasztói viselkedésen alapuló módszer.
Ragot, L.: Környezeti adóztatás és a fogyasztók kör- nyezeti érzékenysége.
Henry, C.: Fenntartható fejlődés, generációk közötti méltányosság és leértékelődés.
