Algoritmuselmélet
Lineáris és egészérték ˝u programozás
Katona Gyula Y.
Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti M ˝uszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Katona Gyula Y. (BME SZIT) Algoritmuselmélet 1 / 6
A Lineáris Programozás probléma
LP
Bemenet: Az x1,x2, . . . ,xm változókat tartalmazó lineá- ris egyenl ˝otlenségek.
Kérdés: Vannak-e olyan x1,x2, . . . ,xm számok, amelyek kielégítik az összes egyenl ˝otlenséget?
Optimalizációs változat: Mekkora max(c1x1 + . . .+cmxm), ha
x1,x2, . . . ,xm kielégíti az egyenl ˝otlenségeket? Ezt célfüggvénynek
hívjuk.
y≤2x+ 3 y≤x+ 11
x≥2 y
x y≥1 max(x+ 3y)
Katona Gyula Y. (BME SZIT) Algoritmuselmélet 2 / 6
A Lineáris Programozás probléma
Tétel
A Lineáris Programozás probléma P-ben van.
Legjobb algoritmus (Karmarkar): v3,5e, ahol v a változók száma, e az egyenletek „összmérete”.
Katona Gyula Y. (BME SZIT) Algoritmuselmélet 3 / 6
Az Egészérték ˝u Lineáris Programozás probléma
IP
Bemenet: Az x1,x2, . . . ,xm változókat tartalmazó lineá- ris egyenl ˝otlenségek.
Kérdés: Vannak-e olyanx1,x2, . . . ,xm egészek, amelyek kielégítik az összes egyenl ˝otlenséget?
Optimalizációs változat: Mekkora max(c1x1 + . . .+cmxm), ha
x1,x2, . . .xm kielégíti az egyenl ˝otlenségeket és mindegyik egész?
y≤2x+ 3 y≤x+ 11
x≥2 y
x y≥1 max(x+ 3y)
Katona Gyula Y. (BME SZIT) Algoritmuselmélet 4 / 6
Az Egészérték ˝u Lineáris Programozás probléma
Tétel
Az IP probléma NP-teljes.
Bizonyítás.
IP ∈ NP: tanú egy megoldás, (bár nehéz belátni, hogy a megoldás polinom méret ˝u!) √
Belátjuk, hogy SAT ≺ IP
(x1 ∨ ¬x2 ∨x5)∧(x2 ∨ ¬x3 ∨x6) ∧(¬x2 ∨x3 ∨x5 ∨ ¬x6) =⇒ 0 ≤ x1 ≤ 1;0 ≤ x2 ≤ 1;. . .;0 ≤ x6 ≤ 1
x1 + (1− x2) +x5 ≥ 1 x2 + (1− x3) +x6 ≥ 1
(1 −x2) +x3 +x5 + (1− x6) ≥ 1
Katona Gyula Y. (BME SZIT) Algoritmuselmélet 5 / 6
Tétel
A G gráf kromatikus számának meghatározását felírhatjuk IP problémaként.
Bizonyítás.
Legyen V(G) = {v1, . . . ,vn}
Változók: ∀i,j ∈ [1..n]-re xij legyen 1, ha vi színe j
∀i ∈ [1..n]-re wi, legyen 1, ha van j szín ˝u pont Célfüggvény: minj P
wj (= maxj P
−wj) Egyenl ˝otlenségek:
∀i,j ∈ [1..n]-re 0 ≤ xij ≤ 1; 0 ≤ wj ≤ 1, azaz minden változó értéke csak 0 vagy 1 lehet
∀i ∈ [1..n]-re 1 ≤ P
j xij ≤ 1 azaz minden csúcsnak pont egy színe van
∀{u,v} ∈ E(G)-re és ∀j ∈ [1..n]-re xuj + xvj ≤ 1, azaz egy él két végpontja nem lehet j szín ˝u
∀i,j ∈ [1..n]-re xij ≤ wj, azaz ha valamelyik pont színe j, akkor van j szín ˝u pont
Az IP probléma megoldása megfelel egy minimális számú színt használó színezésnek.
Katona Gyula Y. (BME SZIT) Algoritmuselmélet 6 / 6