l
694 STATISZTIKA! lRODALMl FIGYELÓ
ellenőrizni tudják a vállalat üzemeiben és osztályain folyó munka tudományos szervezé- sét. A vállalatok NOT irodáinak az a leg- főbb feladata —- írják a cikk szerzői —, hogy tapasztalataik alapján javítsanak a munka tudományos szervezéséhez alapul szolgáló adatfelvételi és adatfeldolgozási tevékeny- ségen. A munka tudományos szervezésével foglalkozó szakemberek tudatában vannak annak, hogy az információk további tökéle—
tesítésére van szükség (azok az információk ugyanis, amelyekkel a tudományos munka—
szervezők rendelkeznek, egyúttal a vállalati munkaszervezés színvonalát is visszatükrözik).
A vállalatok a legérdekesebb tapasztala- tokról tájékoztatják a tudományos kutatóin—
tézeteket is. Nagyon fontos —- hangoztatják a cikk írói —, hogy a vállalatok olyan for- mában állítsák össze a jelentést, ami lehe—
tővé teszi a számítógépbe való közvetlen beadagolást.
A munkahelyek szervezésének korszerűsí- tése. a munkakörülmények javítása. a mun- kamegosztás és a kooperáció korszerűsítése.
az élenjáró munkamódszerek bevezetése. a munkanorma és a bérezés javítása. ezek a NOT célkitűzései. A munka tudományos szer—
vezéséhez kapcsolódó adatok, információk elemzése lehetővé teszi. hogy egyre világo—
sabban meghatározzák a NOT további hatá—
sát.
(lsm.: Somogyi Katalin)
VENECKU, !. — MATJUHA, l.:
REPREZENTATlV MEGFIGYELESEK A KGST-TAGORSZÁGOK KÖZPONTI STATlSZTlKAl SZERVElNEK
GYAKORLATÁBAN
(Vüborocsnüe obszledovanija v praktika rabotü central'nüh sztatiszticseszkih organov sztran—cslenov
SZEV.) —- Vesztnik Sztatísztiki. 1971. 6. sz. 44—53. p.
A reprezentatív megfigyeléseket a KGST- tagországok statisztikai hivatalai már rég- óta alkalmazzák. de szélesebb körű felhasz- nálásukra csak az elmúlt évtizedben került sor. Régebben a reprezentatív megfigyelé- seket jórészt csak az életszínvonal tanulmá- nyozására alkalmazták. Ezzel szemben jelen—
leg reprezentatív megfigyeléseket folytatnak az iparban. a mezőgazdaságban. a közleke—
désben és a kereskedelemben.1 Ilyen módon
1 Az Európai Statisztikusok Értekezletének 1971. évi 19. plenáris ülése napirendre tűzte az elmúlt év- tizedekben Európában az állami statisztikai szer—
vek által végrehajtott teljes körű, illetve nagy- szabású mintavételi összeírások áttekintését. A*ma- gyar Központi Statisztikai Hivatal is összeállította fontosabb összeirásainak jegyzékét és leírását.
amelyről a Statisztikai Szemle 1971. évi júniusi szá- mában .,A Központi Statisztikai Hivatal fontosabb teljes körű összeirásai, 1960—1970" cimen rövidített tájékoztatót adott.
nem véletlen az a nagy figyelem, amelyet a KGST Statisztikai Állandó Bizottsága repre—
zentatív megfigyelések iránt tanusít.
A Statisztikai Állandó Bizottság határozata alapján 1970-ben Varsóban ülésezett a rep- rezentatív módszer elméleti és gyakorlati kérdéseivel és a statisztikai és szociológiai kutatásokban való szélesebb alkalmazási le- hetőségének tanulmányozásával foglalkozó szeminárium. A szeminárium munkájában a KGST-tagországok statisztikusai. közgazdá—
szai, szociológusai vettek részt. A szakembe—
rek ilyen összetétele nem volt véletlen. Ez mindenekelőtt arról tanúskodik, hogy a repre- zentativ módszert igen széles körűen lehet alkalmazni a társadalmi és a gazdasági jei lenségek kutatásában.
A szemináriumon folyó vita alapját a lengyel Statisztikai Főhivatalban készített előadás képezte. Az előadás - a KGST—
tagországok anyagai és tapasztalatai alap—
ján — a reprezentatív módszer szélesebb körű alkalmazási lehetőségeivel foglalko- zott a statisztikai gyakorlatban.
A szerzők a szemináriumon elhangzott előadások és hozzászólások, valamint avita alapján mutatják be a KGST-tagországok—
ban a reprezentatív megfigyelések alkal- mazásának alapvető irányait és a repre—
zentativ módszerrel kapcsolatos főbb elmé- leti és gyakorlati problémákat.
Az életszínvonal vizsgálatával kapcsola—
tos reprezentatív megfigyelések közül aház—
tartásstatisztikai adatgyűjtések emelkednek ki. A háztartásstatisztikai adatokat a KGST- tagországokban a különböző lakossági cso- portok életszínvonalának jellemzésére, az életszínvonal időbeni változásának elemzé- sére és a népgazdasági tervekben az élet—
színvonal alakulásával kapcsolatos mutatók kidolgozására és megalapozására használ—
juk. A háztartásstatisztika fontos információs forrás az életszínvonal kutatásában. a fo—
gyasztás és a jövedelmek kapcsolatának fel- tárásában, a családok különböző társadal- mi—gazdasági ismérvek szerinti megoszlásá- nak kutatásában.
A háztartásstatisztikai megfigyelésekhez a lakossági jövedelmek és a családösszetétel egyszeri reprezentatív megfigyelései állnak közel. Az egyszeri megfigyelések a háztartás- statisztikai adatgyűjtéshez képest maaasabb reprezentációs szintet biztosítanak. Például Csehszlovákiában az 1966. évi családijöve- delem-felvételnél az összes háztartások 1 százalékát figyelték meg. míg a folyamatos háztartásstatisztika esetében a reprezentá- ciós szint nem haladja meg az 1—2 ezrelé- ket. Lényegében a többi KGST—tagországban
is hasonlók a reprezentációs arányok.
*A reprezentatív módszert (: népszámlálá—
soknál egyrészt a népszámlálás ellenőrzésére használják (például Bulgáriában), másrészt
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
695
egyes fontos, a különböző gazdaságpoltikoi információk gyors megszerzése érdekében al—
kalmazzák. Például a Szovjetunióban az 1970. évi népszámlálásnál reprezentatív úton is gyűjtöttek információt a háztulajdonosok- ról és az épületekről. A reprezentáció szín—
vonala elérte a 25 százalékot.
Demográfiai reprezentatív megfigyelések Magyarországon. a Szovjetunióban és Cseh- szlovákiában folynak. Az elmúlt években a Szovjetunióban a nők nemzetiségi összetéte- léről. családi állapotáról, a házasság torta- máról, a született gyermekek számáról gyűj- töttek adatokat. Az adatfelvétel 276000 csa- ládra (kb. az összes család 0.5 ezrelékére) terjedt ki. A megfigyeléseket azokban a munkás—alkalmazotti és kolhozparaszti csa- ládokban hajtották végre, amelyeket régeb- ben a háztartásstatisztikai kutatásokra, a családviszonyok kutatására választottak ki.
Az ágazati kapcsolatok reprezentatív mód- szerrel történő kutatását nagyjából hasonló reprezentációs séma alapján végzik Lengyel—
országban és a Szovjetunióban, az ÁKM ösz- szeállításához szükséges információ beszer- zése céljából. A Szovjetunióban a vállalatok és a gazdasági szervek mechanikus kiválasz—
tását alkalmazzák ezen egységek tipikus cso- portjoin belül. Az adatok pontossága és megbízhatósága érdekében a reprezentáció átlagos színvonala 20 százalék. Ezen belül hasonló jellegű vállalatok esetében a repre—
zentációs szint 7—8 százalékot tett ki, míg az erősen eltérő sajátosságokkal rendelkező vállalatok reprezentációs szintje 40 százalék volt. A reprezentáció hibáját a vállalati bruttó termelési adatok segitségével számí- tották ki (összehasonlították a reprezentatív és a számviteli adatokat).
A reprezentatív módszert elterjedten alkal—
mazzák az ipari és a mezőgazdasági statisz- tikában. Több KGST-országban reprezentatív
úton gyűjtenek információt a munkások és alkalmazottak szakmánkénti béréről. Bulgá—
riában reprezentatív felvétellel szereznek in- formációt a gépipari vállalatoknál az álló—
alapok kihasználási szintjéről. A megfigyelést véletlen időközönként bonyolítják le.
Lengyelországban a tehenek tejhozamát.
és az egyéni parasztgazdaságokban termelt tej realizálását figyelik meg reprezentatív módszerrel. Kétlépcsős kiválasztást alkalmaz- nak: az első lépcsőben a tanácsokat. a má—
sodikban (] porasztgazdaságokat választják ki. Ez az adatfelvétel mintegy 30000 paraszt—
gazdasógra terjedt ki,
A KGST—országokban a reprezentatív mód- szert oz információszerzés teljességének el- lenőrzésére használják a teljes körű állat- összeírásoknál. a vetésterület és a mezőgaz- dasági növények terméshozamának összeírá—
sánál. Emellett Bulgáriában reprezentatív megfigyeléssel helyettesítik a vetésterület és az évelő növények teljes körű összeírását.
A fentieken kívül széles körűen alkalmaz- zák a reprezentatív adatgyűjtési módszert a lakásviszonyok. a háztartási gépekkel való ellátottság. a szolgáltatások igénybevételé- vel kapcsolatban és a kereskedelemmel ösz—
szefüggő különböző kérdések kutatásánál.
Főleg az utóbbi években fokozódott a rep- rezentatív adatgyűjtések szerepe a szocioló- giai kutatásokban is. lgy például nagy sze- repe van a reprezentatív módszernek a la- kossági időmérlegek vizsgálatában. 1965-—
1966-ban a Szovjetunió és Magyarország statisztikai szervei részt vettek az UNESCO Európai Központja által a világ tíz országá—
ban szervezett, a lakossági időmérlegre vo—
natkozó megfigyelésben.
A szemináriumon helyet kaptak a repre- zentatív megfigyelések elméleti problémái is.
(ism.: Csahók István)
DEMOGRÁFIA
BRANICKA, Z. — FRACZEK. O,:
AZ 1967. ÉVI ÁLTALÁNOS HALANDÓSÁGI SZINT 198546 TUR'TÉNÖ FENNTARTÁSÁNAK LEHETÖSEGE
LENGYELORSZÁGBAN
(Mozliwosc utrzymania de 1985 r. poziomu umieral—
nosci ogólnej w Polsce z 1967 r.) -— Studia Demog- raficzne. 1972. 28. sz. 3—19. p.
Lengyelország 1967. évi 7,8 ezrelékes ha—
landósági szintje egyike a legalacsonyab- baknak Európában. E mutató azonban nem tökéletes, mivel csak egy átlagot fejez ki; a halandósági szint nagymértékben függ a la- kosság korstruktúrájától. Az ismertetett elem- zés a Minisztertanács mellett működő Ter—
vezési Bizottság nem és korcsoport szerinti.
1985-ig terjedő népességi prognózisára tá—
maszkodik. E prognózis szerint Lengyelország lakossága 1985—ben 37 millió lesz, amelynek 14 százaléka 60 évnél idősebbekből fog állni.
(E korosztály 1967—ben 11,9 százalékot, 1969—
ben 12.ó százalékot tett ki.) Az elöregedés ellenére — amely tudvalevőleg kedvezőtle- nebb halálozási szintet eredményez — mégis mindkét nem alacsony halandósági szintje 1985-ig fenntartható. sőt csökkenthető. A szerzők arra a kérdésre keresik a választ, hogy ez hogyan lehetséges.
A csecsemőhalandóság 1950-ben 1000 él- veszületésre 1112 volt, és ez 1969—re 34.4-re
csökkent. Ha ez a tendencia továbbra is ér- vényesül, akkor Lengyelország 1977-re fogja azt a csecsemőhalandósági szintet elérni,
