SZEMLE
1 033
A KGST—TAGORSZÁGOK GAZDASÁGI EGYUTTMÚKÓDESE CiMű FOLYÓIRAT
A Statisztikai Szemlének bizonyára csak szűkebb olvasóközönsége előtt ismert az ,.Éko- nomicseszkoe szotrudnicsesztvo sztran—cslenov SZEV" című tájékoztató folyóirat. E reprezen- tativ kiadvány megjelentetéséről 1975-ben fo- gadott el határozatot a KGST Végrehajtó Bi- zottsága a tagországok közötti sokoldalú együttműködési tevékenység általános össze- foglaló megvilágítása, valamint tapasztalatai- nak ismertetése céljából. A folyóirat azóta jelenik meg, kéthavi rendszerességgel, 1977 óta pedig ,,A KGST—tagországok gazdasági együttműködése" címmel magyar nyelven is
rendelkezésre áll.
A folyóiratban a legilletékesebbek — párt és állami vezetők, a KGST és más nemzet- közi szervezetek funkcionáriusai, közéleti sze- mélyiségek — számolnak be, adnak tájékoz- tatást a Komplex Program megvalósításáról, a tagországok gazdasági és tudományos—
műszaki együttműködésének fejlődéséről, a sel és a kollektív tudományos kutatásokkal összefüggő feladatok realizálásáról. Nagy fi- gyelmet szentel a folyóirat a Kölcsönös Gaz- dasági Segítség Tanácsa és szervei tevékeny- ségének" a KGST—országok gazdasági és tu- dományos—műszaki szervei munkatapasztala- tainak, valamint a KGST-országok és más államok közötti gazdasági kapcsolatoknak.
A bulletinben helyet kapnak a különböző (együttműködési, állandó stb.) bizottságok, valamint más KGST szen/ek, nemzetközi gaz—
dasági szervezetek és egyesülések, a szocia- lista közösség országaiban működő koordiná- ciós központok és tudományos kutatóintéze—
tek anyagai is. Rendszeresen jelennek meg közös építkezésekről, aktuális problémákat tárgyaló konzultációkról készült beszámolók, interjúk, kommentárok stb. Nagy érdeklődés—
re tartanak számot a bulletin olyan fejezetei, mint a dokumentumok és a statisztikai infor—
mációs anyagok.
Minthogy a Statisztikai Szem/e olvasói szá—
mára első ízben adunk e folyóiratról tájé- koztatást, ezt visszatekintőleg tesszük: első- sorban néhány olyan cikket, írást említünk meg — az 1977—1979-es időszakot áttekintve -—, amelyeket statisztikai témaválasztásuk mi- att tartunk fontosnak, illetve, amelyek a ma- gyar népgazdaság eredményeinek bemutatá- sával, a KGST-n belüli ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi kapcsolatainkkal foglalkoznak, valamint (: KGST—n belüli együttműködés szempontjából jelentős témát dolgoznak fel.
Az 1977-es évfolyam első számában Márta Ferenc bemutatta a Magyar Tudományos Akadémia részvételét a KGST-országok együtt- működésében az alapkutatások területén.
Ugyanezen évfolyam 5. számában Aitai Mik—
lós ír az együttműködés kiszélesedéséről, az 1978. évi 2. számban pedig Ábrahám Kálmán ismerteti a szocialista integráció megvalósi—
tását az építőipari tudományos—műszaki ku- tatások fejlesztése területén; és végül 1979- ben találkozunk még ezzel a témával, két al- kalommal: M. Petrov, a bolgár Tudományos és Műszaki Fejlesztési Állami Bizottság elnök- helyettese ,,A KGST—tagállamok közötti mű- szaki—tudományos együttműködés hatékony—
ságának fokozása" c. és a KGST Titkárság szakértőinek ,,A KGST-tagországok együttmű- ködése hosszú távú egyezmények keretében a tudományos szakemberek felkészítésében"
c. cikkében.
Folytatva az 1977-es évfolyam ismertetését kiemeljük, hogy a 2. számban I. D. Rizsov a KGST—országok népgazdaságának 1976. évi eredményeiről ir. Ugyanitt a magyar autóút—
hálózat fejlesztési programjáról Ábrahám Kálmántól olvashatunk cikket. Természetesen közlésre kerülnek a KGST XXXl. ülésszakán elhangzott felszólalások, különös figyelmet szentelve a Nagy Októberi Szocialista For- radalom 60. évfordulójának. A Statisztikai Ál- landó Bizottság megalakulásának 15. évfor- dulójáról L. M. Volodarszkij emlékezik meg.
Az 1977. évi 6. számból Sághy Vilmos cikkét emeljük még ki, amely a lakosság kereske- delmi ellátásának továbbfejlesztésében a KGST együttműködés szerepéről szól.
Az 1978-as évfolyamban Szekér Gyula rész- letezi Magyarország részvételét a szocialista gazdasági integráció elmélyítésében. Cikke- ket találunk még ebben az évfolyamban Ma- gyarország hozzájárulásáról a munkaügyi és szociális, valamint egészségügyi kérdések te- rén folyó együttműködéshez. Az 1978. évi 3.
számban találjuk a KGST-országok központi statisztikai hivatalai elnökeinek beszámolóját országuk népgazdaságának 1977. évi ered—
ményeiről. Ezen beszámolók tulajdonképpen—
a Komplex Program megvalósulását tükrözik egy adott időszakban. Az 1978-ban megjelent írásokból figyelemre méltó még V. Tkacsenkoy- nak, a Szovjetunió Állami Szabványügyi Hi- vatala első elnökhelyettesének a KGST—orszá- gok egységes ipari és mezőgazdasági ter- mékosztályozójának létrehozásáról írt cikke.
A KGST XXXll. ülésszakán elhangzott beszé—
dekből idézett részleteken kívül megtaláljuk még N. V. Faggyeievnek, a KGST főtitkárának az ülésszakot követő sajtókonferencián el- hangzott tájékoztatóját az ülésszakon végzett
munkáról.
Mint ismeretes, az 1979-es esztendő a KGST megalakulásának 30. évfordulója jegyében telt el. Ez meghatározta az év folyamán meg-
1 034 SZEMLE
jelenő cikkek ünnepi hangnemét, összegező voltát. A számvetés. a visszatekintés szellemé- ben íródott Marjai Józsefnek .,A KGST 30 éve és Magyarország" című cikke. Kiemeljük még Huszár István írását a KGST-országok sokol—
dalú gazdasági integrációjáról és a magyar népgazdaságról. Végül L. M. Volodarszkii .,A KGST-tagországok együttműködése a statisz- tika területén" c. cikkét említjük, mint a sta—
tisztikusok számára fontos anyagot, amely
többek között a Statisztikai Állandó Bizottság tevékenységével és feladataival foglalkozik.
Reméljük. hogy e rövid ismertetéssel sike—
rült felkelteni a statisztikusok, közgazdászok figyelmét e fontos kiadvány iránt, melynek olvasása igen sok hasznos információval szol—
gálhat a kívánatos. elmélyült, komplex elem- zések számára.
Szabó Alexandra
MAGYAR SZAKIRODALOM
DANIEL TAMÁS:
iPARVÁLLALATOK
ÁLLÓESZKUZ-GAZDÁL KO DÁSA
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1979.
199 old.
Dániel Tamás könyvét az olvasó felfokozott érdeklődéssel lapozgatja. A szerző neve u- gyanis a közgazdasági—statisztikai szakkö- rökben közismert. Nemcsak a pénzügyi sza—
bályozás vezérkarában eltöltött több évtize—
des munkássága miatt. hanem azért is. mert az állóeszköz—gazdálkodás elméleti és gya- korlati kérdéseivel ugyancsak hosszú ideje foglalkozik. E témában számos tanulmánya jelent meg, amelyeket most összefoglalva,
rendszerezve, kibővítve publikál a szerző.
Dániel könyve azonban nem egyszerűen a szerző eddigi munkásságának összefoglalá—
sa. Belőle az olvasó az állóeszköz-gazdálko- dás teljes és átfogó képét kapja meg. Ezért Dániel könyvét joggal tekinthetjük az álló- eszköz-gazdálkodás kézikönyvének is. Ebből a szempontból nézve könyve nemcsak a szű- kebb értelemben vett szakértői körnek ajánl- ható, hanem az iparvállalatok gazdasági kérdésekkel foglalkozó szakembereinek is.
Köztük a statisztikusoknak, mert eligazítást nyújt az állóeszközök értékelésének egyre fon- tosabbá váló témakörében. Ezt azért tartjuk szükségesnek kiemelni, mert úgy véljük, hogy az állóeszközök értékelésének problémája a hatékonysági (gazdaságossági—jövedelmező- ségi) számításokban legalább olyan fontos, mint a hozamok számbavételének problema-
tikája.
A gazdasági hatékonyság, ezen belül pe- dig a beruházások gazdaságossága ugyanis
— mint ismeretes — olyan viszonyszám, amely—
ben a hozamot (a hozzáadott értéket, a net—
tó jövedelmet. a nyereséget stb.) a legtöbb esetben az eszközráfordításhoz, a befektetett tőkéhez, az eszközökhöz viszonyítjuk. ilyen- formán —— leegyszerűsítve — eljutunk a profit—
ráta fogalmához. amit nyilvánvalóan csak akkor tudunk kielégítő módon kalkulálni, ha a viszonyítás alapjául szolgáló állóeszközér- téket közgazdaságilag megfelelően és sta—
tisztikailag pontosan vettük figyelembe.
Ha már a hatékonyság témájával kezdtük az állóeszközökről szóló könyv ismertetését, akkor az is a recenzió elejére kívánkozik, hogy tisztázzunk ezzel kapcsolatban néhány fogal—
mat. pontosabban néhány fogalom megne—
vezését. A magyar szakirodalom és Dániel Tamás is gyakran használja a valamilyen ér- telemben vett hozam és az állóeszközök vi- szonyszámát, és attól függően, hogy mikor mi van a nevezőben vagy a számlálóban, ezt a mutatót hol ,,eszközigénynek", hol ,,eszköz- kihasználásnak" vagy ,.eszközhatékonyság- nak" nevezik. Ugyanerre a mutatóra használ—
ják még (ma már egyre gyakrabban) a ..tő- keigényesség". a ,,tőkehatékonyság", sőt a .,tőke termelékenysége" terminust is. Volt egy időszak, amikor a COR (Capitol Output Ra- tio) és az ICOR (lncremental Capital Output Ratio) mutatóját szó szerinti fordításban hosz—
náltuk (,,tőkekihazatali arány"). A legszemér- mesebben azonban a beruházásgazdaságos- sági mutatót neveztük el D mutatónak, ami—
ből sokan valamiféle devizahatékonysági szá- mításra következtetnek.
Ha viszont a hozamot ,.proiitnak" nevez—
zük és az eszközöket ,,tőkének", akkor e két fogalom viszonyszáma azt az alapvető köz- gazdasági kategóriát jelenti, amit Marx is ,,profitrátának" nevezett. Semmi okunk sincs arra, hogy ezt az alapvető közgazdasági ka—
tegóriát valamiféle szocialista terminológiá- val helyettesítsük.
Dániel könyvét olvasva elővettem lényegé- ben ugyanerről a témáról egy lengyel szerző 1961—ben a Közgazdasági és Jogi Könyvki—
adó által magyarul is kiadott művét (Witold Lissowski: Munkaeszközök gazdasági kopása).
A könyv magyar kiadói előszava bírálja a szerző ,,elméleti hibáit és tévedéseit", pél—
dául a gyorsított amortizáció kifejtését—vagy azt, hogya gyorsított gazdasági növekedés ..eszménye" helyébe a termelési potenciál növekedése nyomán a ,,magas minőségű" és nagymértékben jövedelmező termelés követel—
ménye lép". A magyar előszó bírálja az ön- álló vállalati beruházási döntéseket is stb.
(Kár, hogy Dániel nem foglalkozik könyvé—
ben az idézett szerző mególlapításaival és a