• Nem Talált Eredményt

A KGST-tagországok gazdasági együttműködése című folyóirat

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A KGST-tagországok gazdasági együttműködése című folyóirat"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

SZEMLE

1 033

A KGST—TAGORSZÁGOK GAZDASÁGI EGYUTTMÚKÓDESE CiMű FOLYÓIRAT

A Statisztikai Szemlének bizonyára csak szűkebb olvasóközönsége előtt ismert az ,.Éko- nomicseszkoe szotrudnicsesztvo sztran—cslenov SZEV" című tájékoztató folyóirat. E reprezen- tativ kiadvány megjelentetéséről 1975-ben fo- gadott el határozatot a KGST Végrehajtó Bi- zottsága a tagországok közötti sokoldalú együttműködési tevékenység általános össze- foglaló megvilágítása, valamint tapasztalatai- nak ismertetése céljából. A folyóirat azóta jelenik meg, kéthavi rendszerességgel, 1977 óta pedig ,,A KGST—tagországok gazdasági együttműködése" címmel magyar nyelven is

rendelkezésre áll.

A folyóiratban a legilletékesebbek — párt és állami vezetők, a KGST és más nemzet- közi szervezetek funkcionáriusai, közéleti sze- mélyiségek — számolnak be, adnak tájékoz- tatást a Komplex Program megvalósításáról, a tagországok gazdasági és tudományos—

műszaki együttműködésének fejlődéséről, a sel és a kollektív tudományos kutatásokkal összefüggő feladatok realizálásáról. Nagy fi- gyelmet szentel a folyóirat a Kölcsönös Gaz- dasági Segítség Tanácsa és szervei tevékeny- ségének" a KGST—országok gazdasági és tu- dományos—műszaki szervei munkatapasztala- tainak, valamint a KGST-országok és más államok közötti gazdasági kapcsolatoknak.

A bulletinben helyet kapnak a különböző (együttműködési, állandó stb.) bizottságok, valamint más KGST szen/ek, nemzetközi gaz—

dasági szervezetek és egyesülések, a szocia- lista közösség országaiban működő koordiná- ciós központok és tudományos kutatóintéze—

tek anyagai is. Rendszeresen jelennek meg közös építkezésekről, aktuális problémákat tárgyaló konzultációkról készült beszámolók, interjúk, kommentárok stb. Nagy érdeklődés—

re tartanak számot a bulletin olyan fejezetei, mint a dokumentumok és a statisztikai infor—

mációs anyagok.

Minthogy a Statisztikai Szem/e olvasói szá—

mára első ízben adunk e folyóiratról tájé- koztatást, ezt visszatekintőleg tesszük: első- sorban néhány olyan cikket, írást említünk meg — az 1977—1979-es időszakot áttekintve -—, amelyeket statisztikai témaválasztásuk mi- att tartunk fontosnak, illetve, amelyek a ma- gyar népgazdaság eredményeinek bemutatá- sával, a KGST-n belüli ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi kapcsolatainkkal foglalkoznak, valamint (: KGST—n belüli együttműködés szempontjából jelentős témát dolgoznak fel.

Az 1977-es évfolyam első számában Márta Ferenc bemutatta a Magyar Tudományos Akadémia részvételét a KGST-országok együtt- működésében az alapkutatások területén.

Ugyanezen évfolyam 5. számában Aitai Mik—

lós ír az együttműködés kiszélesedéséről, az 1978. évi 2. számban pedig Ábrahám Kálmán ismerteti a szocialista integráció megvalósi—

tását az építőipari tudományos—műszaki ku- tatások fejlesztése területén; és végül 1979- ben találkozunk még ezzel a témával, két al- kalommal: M. Petrov, a bolgár Tudományos és Műszaki Fejlesztési Állami Bizottság elnök- helyettese ,,A KGST—tagállamok közötti mű- szaki—tudományos együttműködés hatékony—

ságának fokozása" c. és a KGST Titkárság szakértőinek ,,A KGST-tagországok együttmű- ködése hosszú távú egyezmények keretében a tudományos szakemberek felkészítésében"

c. cikkében.

Folytatva az 1977-es évfolyam ismertetését kiemeljük, hogy a 2. számban I. D. Rizsov a KGST—országok népgazdaságának 1976. évi eredményeiről ir. Ugyanitt a magyar autóút—

hálózat fejlesztési programjáról Ábrahám Kálmántól olvashatunk cikket. Természetesen közlésre kerülnek a KGST XXXl. ülésszakán elhangzott felszólalások, különös figyelmet szentelve a Nagy Októberi Szocialista For- radalom 60. évfordulójának. A Statisztikai Ál- landó Bizottság megalakulásának 15. évfor- dulójáról L. M. Volodarszkij emlékezik meg.

Az 1977. évi 6. számból Sághy Vilmos cikkét emeljük még ki, amely a lakosság kereske- delmi ellátásának továbbfejlesztésében a KGST együttműködés szerepéről szól.

Az 1978-as évfolyamban Szekér Gyula rész- letezi Magyarország részvételét a szocialista gazdasági integráció elmélyítésében. Cikke- ket találunk még ebben az évfolyamban Ma- gyarország hozzájárulásáról a munkaügyi és szociális, valamint egészségügyi kérdések te- rén folyó együttműködéshez. Az 1978. évi 3.

számban találjuk a KGST-országok központi statisztikai hivatalai elnökeinek beszámolóját országuk népgazdaságának 1977. évi ered—

ményeiről. Ezen beszámolók tulajdonképpen—

a Komplex Program megvalósulását tükrözik egy adott időszakban. Az 1978-ban megjelent írásokból figyelemre méltó még V. Tkacsenkoy- nak, a Szovjetunió Állami Szabványügyi Hi- vatala első elnökhelyettesének a KGST—orszá- gok egységes ipari és mezőgazdasági ter- mékosztályozójának létrehozásáról írt cikke.

A KGST XXXll. ülésszakán elhangzott beszé—

dekből idézett részleteken kívül megtaláljuk még N. V. Faggyeievnek, a KGST főtitkárának az ülésszakot követő sajtókonferencián el- hangzott tájékoztatóját az ülésszakon végzett

munkáról.

Mint ismeretes, az 1979-es esztendő a KGST megalakulásának 30. évfordulója jegyében telt el. Ez meghatározta az év folyamán meg-

(2)

1 034 SZEMLE

jelenő cikkek ünnepi hangnemét, összegező voltát. A számvetés. a visszatekintés szellemé- ben íródott Marjai Józsefnek .,A KGST 30 éve és Magyarország" című cikke. Kiemeljük még Huszár István írását a KGST-országok sokol—

dalú gazdasági integrációjáról és a magyar népgazdaságról. Végül L. M. Volodarszkii .,A KGST-tagországok együttműködése a statisz- tika területén" c. cikkét említjük, mint a sta—

tisztikusok számára fontos anyagot, amely

többek között a Statisztikai Állandó Bizottság tevékenységével és feladataival foglalkozik.

Reméljük. hogy e rövid ismertetéssel sike—

rült felkelteni a statisztikusok, közgazdászok figyelmét e fontos kiadvány iránt, melynek olvasása igen sok hasznos információval szol—

gálhat a kívánatos. elmélyült, komplex elem- zések számára.

Szabó Alexandra

MAGYAR SZAKIRODALOM

DANIEL TAMÁS:

iPARVÁLLALATOK

ÁLLÓESZKUZ-GAZDÁL KO DÁSA

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1979.

199 old.

Dániel Tamás könyvét az olvasó felfokozott érdeklődéssel lapozgatja. A szerző neve u- gyanis a közgazdasági—statisztikai szakkö- rökben közismert. Nemcsak a pénzügyi sza—

bályozás vezérkarában eltöltött több évtize—

des munkássága miatt. hanem azért is. mert az állóeszköz—gazdálkodás elméleti és gya- korlati kérdéseivel ugyancsak hosszú ideje foglalkozik. E témában számos tanulmánya jelent meg, amelyeket most összefoglalva,

rendszerezve, kibővítve publikál a szerző.

Dániel könyve azonban nem egyszerűen a szerző eddigi munkásságának összefoglalá—

sa. Belőle az olvasó az állóeszköz-gazdálko- dás teljes és átfogó képét kapja meg. Ezért Dániel könyvét joggal tekinthetjük az álló- eszköz-gazdálkodás kézikönyvének is. Ebből a szempontból nézve könyve nemcsak a szű- kebb értelemben vett szakértői körnek ajánl- ható, hanem az iparvállalatok gazdasági kérdésekkel foglalkozó szakembereinek is.

Köztük a statisztikusoknak, mert eligazítást nyújt az állóeszközök értékelésének egyre fon- tosabbá váló témakörében. Ezt azért tartjuk szükségesnek kiemelni, mert úgy véljük, hogy az állóeszközök értékelésének problémája a hatékonysági (gazdaságossági—jövedelmező- ségi) számításokban legalább olyan fontos, mint a hozamok számbavételének problema-

tikája.

A gazdasági hatékonyság, ezen belül pe- dig a beruházások gazdaságossága ugyanis

mint ismeretes — olyan viszonyszám, amely—

ben a hozamot (a hozzáadott értéket, a net—

tó jövedelmet. a nyereséget stb.) a legtöbb esetben az eszközráfordításhoz, a befektetett tőkéhez, az eszközökhöz viszonyítjuk. ilyen- formán —— leegyszerűsítve — eljutunk a profit—

ráta fogalmához. amit nyilvánvalóan csak akkor tudunk kielégítő módon kalkulálni, ha a viszonyítás alapjául szolgáló állóeszközér- téket közgazdaságilag megfelelően és sta—

tisztikailag pontosan vettük figyelembe.

Ha már a hatékonyság témájával kezdtük az állóeszközökről szóló könyv ismertetését, akkor az is a recenzió elejére kívánkozik, hogy tisztázzunk ezzel kapcsolatban néhány fogal—

mat. pontosabban néhány fogalom megne—

vezését. A magyar szakirodalom és Dániel Tamás is gyakran használja a valamilyen ér- telemben vett hozam és az állóeszközök vi- szonyszámát, és attól függően, hogy mikor mi van a nevezőben vagy a számlálóban, ezt a mutatót hol ,,eszközigénynek", hol ,,eszköz- kihasználásnak" vagy ,.eszközhatékonyság- nak" nevezik. Ugyanerre a mutatóra használ—

ják még (ma már egyre gyakrabban) a ..tő- keigényesség". a ,,tőkehatékonyság", sőt a .,tőke termelékenysége" terminust is. Volt egy időszak, amikor a COR (Capitol Output Ra- tio) és az ICOR (lncremental Capital Output Ratio) mutatóját szó szerinti fordításban hosz—

náltuk (,,tőkekihazatali arány"). A legszemér- mesebben azonban a beruházásgazdaságos- sági mutatót neveztük el D mutatónak, ami—

ből sokan valamiféle devizahatékonysági szá- mításra következtetnek.

Ha viszont a hozamot ,.proiitnak" nevez—

zük és az eszközöket ,,tőkének", akkor e két fogalom viszonyszáma azt az alapvető köz- gazdasági kategóriát jelenti, amit Marx is ,,profitrátának" nevezett. Semmi okunk sincs arra, hogy ezt az alapvető közgazdasági ka—

tegóriát valamiféle szocialista terminológiá- val helyettesítsük.

Dániel könyvét olvasva elővettem lényegé- ben ugyanerről a témáról egy lengyel szerző 1961—ben a Közgazdasági és Jogi Könyvki—

adó által magyarul is kiadott művét (Witold Lissowski: Munkaeszközök gazdasági kopása).

A könyv magyar kiadói előszava bírálja a szerző ,,elméleti hibáit és tévedéseit", pél—

dául a gyorsított amortizáció kifejtését—vagy azt, hogya gyorsított gazdasági növekedés ..eszménye" helyébe a termelési potenciál növekedése nyomán a ,,magas minőségű" és nagymértékben jövedelmező termelés követel—

ménye lép". A magyar előszó bírálja az ön- álló vállalati beruházási döntéseket is stb.

(Kár, hogy Dániel nem foglalkozik könyvé—

ben az idézett szerző mególlapításaival és a

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

hogy az 1950—1975 közötti években bekövetkezett gaz- dasági fejlődés eredményeként jelentős mér- tékben csökkentek a KGST-országok és a fejlett ipari országok

A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága elé a létrehozásakor kitűzött főfeladatok a következők voltak: a KGST—tagországok sokoldalú statisztikai

Az egységesített statisztikai mutatók alapján a KGST keretében kialakult az integrált statisztikai információs rendszer.. Ez felöleli a KGST—országok gazdasági

A KGST-integráció nemzetközi gazdasági és ipari együttműködési politikájának kialakulási folyamatát és elemeit vizsgálva bepillantást nyerhetünk az országok

Magyarországon 15, Mongóliában és a Német Demokratikus Köztársaságban 6, Romániában 26, a Szovjetunióban 8 százalék volt az évi átlagos növekedési ütem 1971 és.

— a KGST-országok statisztikai információ-rendszerének fejlesztését, amely biztosítja a KGST—országokban és szervekben egységesített módszertani alapon a KGST

a Közös Piac átlagának százalékában , Műanyag és szintetikus

(Azokban az ágaza- tokban, ahol ez nem állapítható meg. a net- tó termelés összehasonlítható árakon számí- tott mutatója alkalmazható. Ez az utóbbi el- járás követhető