m w w í Á l A K l s * *
*■£
- SftVic ■* í i " i . ÍÍ2 Í ? í I ' : : f t* í A 1" í t í
■ ? f l i j r ^ * # “W *r*A <>s><% J
~M1/fflfáxT**. *
w ® ■'
\ * 0 * J
2 4 4 7 r 2
I © — ---
M A G Y A R
NYELVTUDOMÁNY.
A M A G Y A R
B I R T O R V I S H ö i Y .
nyelvszab A lyoz A si MUNKÁLAT
M Á T Y Á S F L Ó R IÁ N
ALTAL.
F Ü G G B L E K Ü L .
AZ 1859. JULIUS 7. OLVASOTT AKADÉMIAI
S Z É K F O G L A L Ó BESZÉD.
P É C S E T T ,
NYOMATOTT A LYCEUM NYOMDÁJÁBAN. 1860.
M A G Y A R
M Á T Y Á S F L Ó R IÁ N
ÁLTAL.
P É C S E T T ,
NYOMATOTT A LYCEUM NYOMDÁJÁBAN.
2 4 4 7 7 2
[MAGY. AKADÉMIA.'' 1 k ü n y v t í i i a .
i M ACiYA'KADSMTA j 1 K Ö N Y V T Á R . 4 1
E L ü Z M É K Y E R.
I n d o k o k .
A
M a g y a r , c r o k o n ta la n n e m z et, m éltán ta r tja fontos ü g y nek n y e lv s a já tsá g a i ép m egőrzését. H a m ár ö ltö zete, sz o k ásai n y u g o tia s a k , m arad jo n b eszéd e , m int h a jd a n volt, keleti. íro tt n y e lv e , századok óta id eg en befo ly ás ala tt, több eredeti a lak o t v eszíte; ső t m íg a m a g y a r fordító csak kifejezést v á lto z ta t, a g o n d o la t id eg en m en etét m e g h a g y ja ;— v a g y a m a g y a ru l s z ó ló , de e n y e lv szellem ét nem is
m e r ő , in d o -g e rm á n e g y é n sa já t g o n d o la tit m ag y ar g y a n á n t k ín á lja; — élő n y elv é n is folyton h o m ály o su l az ősjelleg.
A pusztító b e l - és k ü lh áb o ru k m iatt szám ban m eg ro g y o tt nem zet jelesb jei n ehéz szívvel n ézék a g y o r s a n te r
je d ő n y e lv k o r c s u lá s t; s élv eik , ső t sz ü k sé g le teik m e g szo rításáv al tőn ek á ld o za to t, m e g g átlása végett. A z e red m ény nem felel m eg a v á rak o zásn ak . A szófiizés m a g y ar a k a r n a le n n i, de nem bír a b c t o l a k o d o t t id e g e n n e l; mely, n e h o g y k iirta s sé k , m a g y a rn a k vallja m a g á t ; több százados m e g v o ltá ra , s a v áltozati szép sé g re u ta l, m ely m eg ta rtá s á t sz ü k ség ö lje. í r á s - és b eszéd m ó d b a, össze n em férhető, s ő t ellen m o n d áso s a la k o k v e g y ü ln e k , hibák tű résé re k ö - zönyítik a fü let, s m inden önálló s a já ts á g o t veszélylyel fen y eg etn ek . C lassicu sain k tó l hírlapi tá rc zairó ig , n in cs ki c sak a b irto k v iszo n y t is követk ezetesen kezelné.
N y elv ép ség i ü g y in tézésén él nem lehet kímélet. É l
vezze b é k é n k ü lh o n i g y a rm a to s m a g y a r föld áld á sa it;
közölje érzelm eit sz o k o tt h a n g ja in ; n y e lv ed b e n ne adj h e ly et eltérő eszm ejáratának. E lv o n n i őseid szelleme az idegen to lakodó e lő l; — s m ag y a r szavak d aczára n em lesz m a
g y a r , a m it sz ólsz; hanem la t i n , g e r m á n , fran c z ia , m a g y a r h a n g z a t alatt. Ez károd. M ert ha m a g y a ro sa n h angzik n g y a n , de nem m ag y ar a m i t s z ó l s z ; mivel nem m a g y a r a mit g o n d o l s z : m e g tö rté n h e tik , h o g y nem lesz m ag y a r a mit é r z e s z . Lesz m a g y a r fö ld , c sak m ag y a r em ber le g y e n ; de nem lesz m a g y a r em b e r, h a nem m ag y a r beszéde.
N yelv tan árin k nem sz o k ták állításaik at tüzetesen b i
zonyítani. Révai óta n in c s o k ad a to s n y e lv é s z e tü n k , — ny elv tu d o m án y u n k . S z eretn ő k ped ig a m a g y a r b eszéd e t, lehető tisz tá n a k , ősjellem ü s a já to sn a k látni.
Nem v a g y u n k u g y a n felszólítva m a g y ar n y elv v isz o n y o k fölötti é rte k e z é s re ; h ív a tla n u l, s csek ély k é s z ü ltsé g ü n k m eg v allásáv al fogunk e m unkához. B árm ily g y a rló lesz is az, le g a lá b b jo b b a k a t idéz e lő , m elyek k ö v etk e ztén in g a ta g b esz éd ü n k szilárdabb n y elv tan i tö rv é n y e k szerént szerkeztethetik. H arm incz é v e , h o g y a m a g y a r n y elv tan i b ir to k v is z o n y h iv atalo s elintézése váratik : m eddig v á rju n k m é g ? Kezdje m eg a k á rk i, s m entői elő b b a vizsgálatot, — kezdjük m eg m i, k e v e s e t g o n d o lv a a k ed v ező tlen b írálat
tal. N incs p á ly a b é r , mit fé ltsü n k , s sz em élyünk m e g r o v á s ra , ho g y sem d ic s é re tre , érdem esb v o ltá t, le g tö b b eset
b e n , ö n k é n t elism erjük.
JVlouograpliia és r e n d s z e r e s e g é s z .
É rtekeztünk a birtokviszonyi nek-Qzés ü g y e tle n v o l- tárói „Észrevételek linnező vélem én y re stb .“ czimii m u n k a 2 7 — 3 0 lap jain ; s m eg m u tato k h a t po n tb an an n ak több
szöri m ellőzhetését. É rte k e z é s ü n k , te k in tély es k ö rö k b e n nem érdem le fig y e lm e t: talán m ert a n ek é rv é n y e r e n d s z e r e s m u n k á k b a n v a n m eg állap ítv a ?
T u d o m á n y o s férfiainkat rendszerezési düh lepte meg.
M indent kim erítőleg a k a r n a k tárgyalni. Az A k ad ém ia, n y e l
vészeti ju ta lo m k é rd é se ib e n , b ev ég zett eg észe t k ö v e te l; s d í j a z o t t pályam űvek keletkeznek. C sak h o g y , midőn a z o k ból e g y e s k é rd ésre nézve okulni k ív á n u n k , sajnosai! tap asz
talju k , h o g y a b ev é g zett szervezetben hiányzik a részletes tárgyism eret.
M indent e g y s z e rre ! Ha n y e lv h aso n ítá s k e ll, E urópa és Ázsia összes nyelvei tű zetn ek k i; nem g o n d o lv a m e g , h o g y csak a sz o ro sb őrleményii árja h aso n ítá s i s , e m b eré - lelnyi foglalk o zás. H a szó k ö tés a felad at; ad assék elő minden : „a b eszéd részek s a já ts á g a i, a szóren d és sz ó v i- sz o n y szab á Iy ai.“ E lő a d a tn a k , — s j u t a l o m ! M iután S z ó - k ö t é s van, le g y e n É k e s s z ó k ö t é s i s, s i t t : „ad a ssa n a k elő bizo n y o s ren d szerb en a m a g y a r n y e lv ered e ti, tiszta, sa já tsá g o s , és v álaszté k o s k ifejezései, m elyek stb.a l ). E rre is a k a d vállalkozó. M ost m ár é k e s e n is ir u n k , — s a m a g y ar b irto k v iszo n y t nem tu d ju k h ely esen kifejezni.
S o k á lesz m é g , g y o rsta n ító és tanuló hazámfia! míg id eg en szerü a la k ítm á n y o k , szójárások által ho m ály o síto tt n y e lv ü n k e t eredeti fényében tisztelhetjük ! K érdezd inkább n y elv é sz eid et, mikép kell a la tin , g erm án g en itiv u st m a -
Egész terjedelmében 13 lap.
g y á r á n kifejezni; ha érdekedben á l l , nem m ondom é k e s e n , h an em csak m a g y a r u l is írn i, beszélni tudnod. Csakha a b irto k v iszo n y h elyes kifejezéséről kellő m e g g y ő ző d ést sz e
reztél m a g a d n a k , menj át a v iszo n y ítás más tárg y á ra . M ajd ha a részletekről eleg en d ő ism ereted le s z e n , állíthatod r e n d szerbe biztos tudom án y o d at.
I n g a d o z á s .
író in k a 15. 16. századi n e k e z é s t ritkították u g y a n , de m eg nem sz ü n tetté k ; a kellő birtokviszonyi szóren d rő l ped ig h ely es fogalm ok nincs. H a m ár nem m on d ju k is T e -
r
l e g d i v e l : „A brahám hitt az Isten n ek í g é r e t é n e k ;“ sem Hol
taival : „M ikoron írn án ak Christus u r u n k n a k sz ü letésén ek t i t á n n á d e o lv assu k K a z i n c z y n á l : „Szereltetni a jó k t ó l , a’
leg fő b b é d e s s é g e a z é l e t n e k í<r); s C se n g ery n é l : „ 0 intézi a fcllegck és szelek j á r á s á t ; u r a a d ö r g é s n e k é s v i l l á m l á s n a k ® 2) . „A vizek b iro d a lm á n , hol eg ész n é p e la k o tt a vízi l é n y e k n e k . --- M ajd gyerm eki;/, majd a la ttv a ló i a n ev ezett i s t e n p á r n a k “ 3}. S ő t sz ab ály sz erű nek tartatok ily m o n d a t : „A földistennő — ---szintén a d ö rg é s is lenének n cje(í *); ped ig Pázm ánt m é g senki nem g á n c s o lta e k ife jezé sé rt: „A p o k o l k a p u / « erejétő l m eg nem g y ö z e t i k * 5}.
H a édes feleink füleit sem sértik m ár ily fo n ák ság o k , mit m ondjunk n ém et e m b e rrő l, ki n y e lv észetrő l értek eztéb en íg y beszél : „Mindenki elismeri k i . . . m éltán y o ln i tudja az em beri n y e l v n e k , — mint a társadalom eg y ik le g s z iik s é - g e s b fölté tele , minden m ű v e ltség a l a p j a s a ta d o m án y o /i
1) Magyar Régiségek XL. lap.
2) Az altaji népek ösvallása 8 lap. — 3) U. o. 12. 1.
4) U. o. 13 1. — 5) Kalauz, N. Szombati kiadás 731 1.
_ 7 —
s irodalmi k i n c s é fe n n tartó ján * /# — n a g y fo n to ssá g át" ‘) . Az előbbi so ro k irója v a ló b a n azt ta n ít, ped ig r e n d s z e r e s e n . H alljuk m a g y a r h a n g z a tu ném et s z ó k ö t é s é t : „ L e g először is a ny elv nem elő ad ása a t á r g y a k n a k , m ellyek által az em ber a k ü ltá rg y a k a t f e l f o g j a " K ö n n y ű ilyesm it ú jra vissza adni azon n y e lv n e k , m elyhez lé n y e g ile g m eg m indig tartozik : cserélj h a n g o k a t , a szórend ú g y is német.
L eg ú ja b b akadém iai h ivatalos irato k után sem ig az o d h atu n k el. „N yom osabb m u n k á s sá g o t m u tat fel, mind a v i- lá g h is to r iö , mind a hazai tö rté n e tb e /: u jab b á t - és feldol
g o zásáb an ." — „A nem zet öszves tö rté n e tét — — töm öt
te b b e n , de nem k e v esb b é kritikai f e ld o lg o z á sá v a l a k u t - főknek.íl 3 ) „A m a g y a r tu d o m á n y o s A kadém ia m u n k á ló d á - sairól s pén ztára m ibenlétéről 1 8 4 7 — 1 8 5 8 . Je le n té s e az Ig azg ató Tanácswtí/c." Mi e z ? E lső p illan atra azt him lők, h o g y valaki je le n té s t tesz az Ig a z g a tó T a n á c sn a k , s k é rd jü k : k i j e l e n t é s e ? Az akadém iai É rtesítő k b e n „Szilasy J á n o s tiszt, lag sz ék fo g laló ja" — „S zékfoglaló értekezése Czinár Mór lev. ta g n a k ," — s „S zékfoglaló beszéde D e á k y Z sig m o n d tiszteleti t a g n a k ," — változati sz ép sé g m iatt k ü lö n b ö z n e k -e , v ag y nem voln a b irto k v iszo n y kifejezésénél állandó sz ó re n d ? K ell-e nek a b irto k o s h o z , v ag y n e m ? H a k e ll, miért n in c s ? H a nem k e l l , m iért v an ?
13 Magyar nyelvészet. I. Évfolyam. 12 I.
2) A Magyar Nyelvrendszer alapvonalai Irta Uiedl Szende Prága cs Lipcse 1858. 1. 1. Nem hárman írták liiedl P rága és Lipcse;
hanem ezek németesen állnak P rágában és L ip c s é im helyett.
3) A m agyar tudományos Akadémia 1858 Dec. 20. tartott ün
nepélyes közülésé««A tárgyai. 47.1.
E l s ő í c j e z e í .
A m agyar birtokviszonyitás jelen állapota.
i. §.
T a n u l m á n y o k .
A régiek a n ek- c t k iz áró lag dativusi r a g n a k tartották.
E r d ő s i :
„ N y e lv ü n k b e n --- k ét k a p c s o lt h elyzetű főnév eg y ik e sz erzést je le n tő d a t i v a s b a tétetik. F i l i u s h o m i n i s , m on d ják a latin o k ; m i : f i l i u s h o m i n i , az e m b ern ek íia.“
P e r e s z l é n y i :
„A g en itiv u s m indig é v ég zetü - — a d ativ u s n a k , nek.lí 2)
R é v a i : „A genitivus képzője é, a d ativusé n e k íl 3).
A M a g y a r T u d ó s T á rs a s á g „külön h aszn álatára" szer
k esztett „Szókötés" fogalm at z a v a r , m időn s a j á t í t ó n a k n e k , és t u l a j d o n í t ó n a k n ek r a g o t említ.4}
A régiek k ö v etk ezetes sz ig o rral akarák a n ek-czést g y a k o r o ln i, mi az o n b an nem m indig sikerült. íg y o lv assu k E r d ő s i n é i : „ P ü n k ö st h a v a , Iván h a v a , K arácson h a v a ." 5}
1) Grammatica hungaro-latina 1539. p. 52.
2) Grammatica linguae Ungaricae Tirnaviae 1739 p. 9.
3) Elab. Grarn. I. pp. 2 0 4 —207.
4 ) A Magyar Szűkülés’ főbb szabályai 184-3 43 — 40 I.
5) Gramm. p. 24.
P ereszlényi,: „A latin g e n itiv u st m a g y a r d a tiv u s s a l, azaz n u k nek ra g g a l kell kifejeziii. De g y a k r a n a beszédben kihagyatik a n u k n e k; és p e d i g : 1. Midőn a latin g e n iti- v u sn a k m egfelelő fő n é v , birto k n é v m á si rag g al á l , p l: „Péter lo v a h átárul sz ak aszto tta n y a k á t.£í A „S zó k ö tés“ és „M agyar N y elv Rendszere'* ily esetb en n e k -ct enged. 2. „Midőn ezen g en itiv u s tu lajd o n n é v p l : P éter lova. 3. Ezen esetelven k í
vül is pl: „Királyok k irály a“ y).
K ö n n y eb b tájék o zá s v é g e tt álljan ak itt az A kadém iai hiv atalo s — és p ály am ű v ek illető pontjai.
S z ó k ö t é s : 1. Midőn k é t főnév, v a g y főnév ü l hasz
nált m ás n é v , mint birtok és b ir to k o s , elválaszthatlan vi
szo n y b an állan ak e g y m á s sa l, a birto k o s n év n u k nek r a g o t vészén fel, a b irto k n é v ped ig harm adik s z e m é ly ra g o t, pl.
P é t e r - n e k h á z - a.
2. H a a b irto k o s tö b b , s a birtok csak egy, ez u tó b b i
hoz a, e, ja , j e , ra g adatik : ha pedig a birtok t ö b b , ak k o r ez ai, ei, vili, vei, j u t , j e i , r a g o t v észen fel, pl. m a g y a r o k - n a k k i r á l y - a ; e r d é l y i e k - n e k fejedel
mei. — N ag y o b b é rth e tő sé g ' v a g y n y o m o s s á g ’ k ed v é é rt 1) Quotiescunque duó nomina substantiva rerum diversa- rum in conslructioneponunlur, eíTeres genitivum laliinim ungarico dativo, hoc est cum affixis nak n e k, et alterum substantivum cum pronomine possessivo terliae p e r s o n a e .--- At saepe in o r a tio n e ---ommillilur alfixum nak nek. Idque primo qnando latino génit ivó respondens nomen substantivum habét affixum pronominale possessivum u t : --- Péter lova hátárul szakasz
tolta nyakát. Seciindo, quando genitivus ille est nomen proprium, ut P é t e r l o v a Petri equus. Nonnunquam etiam his rationibus deficienlibus omiltunlur liaec affixa ut K i r á l y o k k i r á l y a . Grammatica lingvae Ungaricae. pp. 1 3 6 — 137.
— 10 —
azo n b an a birtoknévhez : o k , ú k , v a g y a ik , eik ra g té tethetik, p l : h o l s o k s z á z a d o s a g g f á k ' l ó g ó f o d t - a i k - a t s u h o g á s s a l l e n g e t i a’ s z é l . ( H o r v á t E n d re ) ; o k v etlen ü l kitétetik pedig a’ több b irto k o s s z e m é ly ra g , m időn a birto k o s és birtok eg y m á stó l v alam elly közb ev e
tett szó v a g y m ondat által m e g s z a k a sz ta tik ; p l: a p o l g á r o k n a k , k i k e g y s z e r s m i n d n e m e s e k , n e m s z a b a d k a t o n á t s z á l l í t a n i h á z a i k - b a .
4. A n u k n ek r a g o t szebb h a n g z ásk ed v eért ki is lehet h a g y n i , p l: m a g y a r o k ' k i r á l y a ; E r d é l y ’ f e j e d e l m e i . O kvetetlen k ih ag y atik ped ig midőn a b ir to k - n é v tu
lajdonító : n u k , n ek r a g g a l van e llá tv a , p l: a z o r s z á g ’ n a g y a i n a k m unkája. A régiek ig y is írtak : az o r s z á g n a k n a g y a i - n a k a j á n l o t t a m u n k á j á t .
5. K ih ag y h atatlan a ’ n a k , nek ra g :
a) Midőn a ’ birto k o s név a’ b irto k n é v n ek u tá n a té tetik , pl: m e r r e z ú g n a k h a b j a i T i s z á - n a k D u n á - n a k ( K ö l c s e y ) .
/>) M időn a ’ b irto k o s n év a ’ b irto k tó l, a je lz ő n k iv ú l, bárm elly szó v a g y m o n d at által el választat j k ; p l: a z o n i f j u - n a k , k i t t e g n a p l á t t a m , s z é p m a g a v i s e l e
t é t m e g s z e r e t t e m ; P é t e r - n e k e z a’ h á z a . A k ö z b evetett jelző azonban nem k ív á n ja m e g sz ü k sé g k ép a' nak, nek r a g ’ kitételét p l: e g e k ’ m i n d e n h a t ó U r a . Ila azo n b an a jelző több szóból á lló , tétessék k ö n n y e b b érth e—
lésért a ’ n a k , nek r a g p l : a’ v i s z á l k o d á s n a k e l a l u d n i l á t s z o t t l á n g j a i s m é t f ö l g e r j e d e t t .
6. H a több b irto k n é v , e g y m ástól fü g g ő v iszonyban jő e lő , a ’ n a k , nek r a g o t csak az u to lsó n ál sz ab ad ki
— 11 —
te n n i, p l: H u n y a d y f é n y e s d i a d a l a ’ n a p j á - n a k fin n é p é t ü l j ü k .
7. H a a’ birto k o s főnévvel a ’ n év h atáro zó k u. m. a l a t t , f e l e t t , m e l l e t t , m e g ’ e t t , k ö z e p e t t stb. j ő n e k b ir to k - v isz o n y b a , a’ n é v u tó k n a g y o b b n y o m a to ss á g ’ v a g y h a n g - z a to s s á g k ed v é é rt ra g o z ta th a tn a k is, de a fő n év sz ü k sé g k ép felveszi a’ n a k , n ek r a g o t , p l : t e n g e r n e k k ö z e p e t t - e , s z e k - n e k a l a t t - a , h á z - n a k e l ő t t - e ; hibás teh á t az illy s z ó k ö t é s : t e n g e r k ö z e p e t t - e , s z é k a l a t t - a s tb ; m ert ezen esetb en a’ k ö z e p e t t és a l a t t
m inden r a g nélkül is e lé g a v isz o n y kifejezésére.
8 . B irto k v iszo n y ilag rag o ztatn ak a’ : v á r o s o k ’, v á ra k ’, h e ly s é g e k ’, erd ő k ’, m ezők’, lig etek ’, h e g y e k ’, v ö lg y e k ’, ta v a k ’, folyók’ és p a ta k o k ’ tu lajd o n nevei is, h a a ’ közn év u tán o k ál l ; melly esetb en a ’ n a k , n ek ren d esen k ih a - g y a tik , p l: P e s t ’ v á r o s a , B u d a ’ v á r a , C s a b a ’ h e l y - s é g - o , M á t r a ’ h e g y e , R á k o s i n e z e - j e , B a l a t o n ’
r
t á v - a , S a j ó ’ v ö l g y - e . í g y szárm ázták n ém elly v a r o so k ’, h e ly s é g e k ’, v id ék ek ’ stb. tu lajd o n n ev ei is , p l: „ S á m - s o n h á z a , P e t ő f a l v a , B e r e n h i d a , M á t y u s f ö l d c , E g e r v ö l g y e . 111)
N é g y év múlva „A ’ M a g y a r N y elv ’ R endszere" semmi halad ást nem m u tat ez ü g y b e n , ső t kiadója a sz a b ály o k a t m ódosítani sem m élto ztatik , hanem azt n y o m atja szóról sz ó ra , mi ott fönebb ál l , m é g a sa jtó h ib á t, m isze rén t a 3 ) p o n t jelölése kim ara d t, sem tartja ja v ítá s r a é r d e m e s n e k , legalább m ásodik k iadásában. „Sajátító : n e k , n u k ( a fö -
1) A ’ Magyar Szókötés főbb szabályai Budáu 1843,
— 12 —
neb b ib en n u k , n e k; e m égis csak v á l t o z á s ! ) l) . M időn két fő n é v , v a g y főnévül h aszn ált stb. — ( 8 p o n to n át egész a d d ig ) E g e r v ö l g y e . "
A „M ag y ar S zó k ö tés’ szabályait" k ét pályázó ren d sze
rezte. Szilágyi Istv á n k o s z o r ú z o t t m üvéből tá rg y u n k ra a k ö v e tk e ző t tarthatjuk érdekesnek.
„A birófőncv és a la n y egyeztetése." — T a lá lm á n y u n k nak két része l e s z : 1 ) „ b i r ó r ó l i 2 ) a z a l a n y r ó l i . Mielőtt az o n b an hozzá fo g n á n k : je g y ez zü k m eg I ) h o g y m ikor birónév s birtok közti eg y ez te tés fo ro g fen , az e g y e z tetés r a g b a n ; n ev ezetesen b i r t o k r a g b a n tö r té n ik ; 2 ) a a biró n év m in d en k o r szem élybcli e g y s é g e t v a g y t ö b b s é g e t k é p v i s e l , s respeolive ú g y te k in te th e tik , m int m e n n y i s é g n é v ; 3 ) a birtok r a g m indenkor olly álla p o tú n ak tek in tetik , m int a latin n o m in a tiv u s, m ellyhez m ég azu tán já ru lh a tn a k a v i s z o n y r a g o k , tárg y ai a v iszo
n yító sz ó k ö tésn ek ( ? ) .
d ) A b irónévről.
Mielőtt a sz ab ály t elm o n d a n ó k , lá ssu n k p é l d á k a t : „A biró fia ello p ta a pap ö k rét : de azért a falu elülj árói nem b ü n tették m eg .“ — Biró v a g y m ag y aráz ó főnevek : biró, p a p , falu. A la k ju k a t te k in tv e , semmi k ü lö n b sé g ezek s a r a g a tla n főnevek közt. — „N yelvünknek előkori d ivatát te k in tv e : nem m ondhatjuk h o g y az terjedelm es lett ( v o l t ? ) v o ln a .“ A b író n év ala k ja = nek ( n a k ) . — H o g y am az alak i s , ez is jó : mi m a g y a ro k tudjuk.
in n e n a biró n é v re k ö v etk ező szab ály keletkezik : n n - A’ Magyar Nyelv’ Rendszere. Közre bocsátá a ’ Magyar Tudós Társaság. Második kiadás Hildán 1817.
— 13 —
k o r két főnév ú g y tétetik eg y m ás m e llé , h o g y valam ellyik a m ásikat birószemélyiil m a g y a r á z z a , — v a g y az a la n y n a k b irto k o sá t j e l e n t i : a k k o r azon biró főnév v a g y csak p u sz t án, ra g a tla n u l fog az a la n y m ellett, v ag y m ással álló bir—
to k r a g g a l ( n a k , n e k ) á l l a n i . --- T o v á b b á sz o k á sb a jö tt n á lu n k a biró n a k- o t eddig k é p v iselt h ián y jeln ek irásinkbóli k ih a g y á s a , alk alm asin t azon e l v b ő l , h o g y h a közbeszédben m eg értjü k e g y m á s t, m iért nem Írásban is, m időn o tt a sz ó k at g o n d o s a b b a n szerkesztjük. Á m l e g y e n . --- - —
M ég e g y k é rd é s van hátra : m ikor kell a b iró n é v n e k eg y ik v a g y másik alak já t haszn áln i ?
H a az a la n y e lü l, a m ag y ará zó ( b i r ó ) m ásod helyen á l l : ez m in d e n k o r a m ással álló b irra g o t veszi f e l , pl. (ia az i s t e n n e k . Ha p ed ig a m ag y arázó v. biró áll e l ü l : a k k o r lehet r a g o s v a g y r a g a tla n , a m int a szép h a n g z a t kívánja, pl. a biró fia, v a g y bíró n ak fia. — U g y an azon e g y alan y előtt p e d ig , több m ag y ará zó is á llh a t, ig y : a falu b író ja feleség én ek fia; a m ik o r látni v a ló , h o g y a stilistica k iv á — natáh o z k é p e st többen r a g o t v e s zten ek , pl. a föntebbi példa eg é s z h o sszan igy vo ln a : a fa lu « « /í b iró já n « /c felesé g é nek: f i a . " 1) F ábián István d í j a z o t t p ály a m u n k ájáb ó l, e lé g lesz a k övetkező :
1 ) „Ha két főnév ú g y áll a’ beszédben e g y m á s m el
l e t t , h o g y eg y ik h ez ( b í r ó h o z ) a ’ m ásik mint birtok tarto zik : m in d an n y iszo r a ’ b irto k o sh o z a ’ n a k , nek rag aszfatik , a ’ birto k h o z pedig a b irto k ra g o k ( a ’ szem élyes n év m ás k ih o lt fo rm ái) fiiggesztetnek ak á r e lő tte , ak á r u tá n a álljo n ez a birto k o s n é v n ek ( ? ) ; p. o. a’ k irálynak e m b e r e , em bere a k irály n ak .
i ) Nyelvtudományi pályamunkák III. 3 7 —401.
- 14 —
J e g y z e t. A b irto k o s r a g ( n a k n e k ) ellipsist sz e n v ed het. --- E llenben ellipsisnek h e ly e alig v a n ; a) ha a p red icátu m ú l álló birto k n év m indjárt a su b je ct nevező után á ll; p. o. az em ber Isten n ek k é p e ; a’ hev erés a’ s z e g é n y s é g n ek b a r á t j a ; a’ nem es sziv az o k o s g o n d o lk o d á s n a k b izonyos j e l e ; í>) ha a b irto k n é v n y o m o sítás v é g e tt elibc tétetik a’
b irto k o sn a k ( ? ) ; p. o. em bere a’ k ir á ly n a k ; fo g lalatja a ’ k ö n y v n e k ; c ) ha a ’ b irto k o s és b irto k n é v közé több szó b c - to ld a tik ; p. o. azon g y e r m e k n e k , kiről te g n a p s z ó ltu n k , ta n ító ja. d) ha a b irto k o s előtt m utató n év m ás ( e n n e k , ezek
n e k ) t é t e t i k ; p. o. en n ek az em bernek jó s z á g a : ezek n ek a ’ v irá g o k n a k sz ép ség e.
2 ) J e g y z e t. ] la több szó eg y m ás után b irto k o sk in t áll ( n a k , n e k k e l ) : ek k o r elé g az u to lsó m ellett m e g h a g y n i;
p. o. „m árv án y ra méltó ny ilatk o zásai a’ hazafi erőnek, e l - s z á n á s - ’ s ön fel áldozás na k.“ *)
S z v o rén y i csak röviden érinti e tárg y at. „Midőn, ú g y m o n d , a' sajátító n a k , n ek felesleg jő elé,“ pl. te g o n o s z o k n a k g o n o s z a , r o s s z a k n a k a ’ ro s s z a , e h e l y e t t : g o n o szok' g o n o s z a , ro ss z a k ’ r o s s z a . " 2) M ely p éld á k b a n az a r a g o t b irto k o s é -nek tekinti.
Ihász G ábor N y elv tan a jó z a n elvet k ö v e t , k á r h o g y sem cz áfo lják , sem köv etik :
„Ha mind a ' b i r t o k o s t , mind a b i r t o k o t je le n tő n év n y ilv án ki v a g y o n t é v e , ak k o r a ’ b i r t o k o s n év m in
den v álto zá s n élk ü l m e g m a rad , a' b irto k o s r a g ped ig ékeze
tét elv e s z tv e , ’s a’ v a s ta g h a n g u n ev ek u tá n a bötű ro vál
to z v a , rövid en ragasztatik a ’ b i r t o k o t je le n tő n é v h e z , és 1) Nyelvtudományi pályamunkák 111. 1G2— 163 1.
2) Nyelvt. pályamunkák. IV. 112.1,
— Í5 —
pedig v a g y tisztán azaz j n é l k ü l, p. m a g y a r o k I s t e n - e , P á l k é p - e , P é t e r h á z - a ; v a g y j- v e i p. f a l u h a - r a n g - j a stb.
Je g y ze te k . 1. H a több b irto k n é v eg y m á stó l fü g g ő le g jő e lé , az ékezetét vesztett birto k o s r a g m indegyikhez oda ra g a sz ta tik ; p. ú r s z i n - e v á l t o z á s - a ; ú r s z ü l e t é s - e n a p - j a ; ü d v ö z í t ő n k d i c s ő s é g e s f ö l t á m a d á s - a n a p - j a . ---
3. Midőn mind a’ b i r t o k o s t ; mind a b irto k ó t jele n tő n é v ny ilv án k iv a g y o n t é v e ; s o k a n a birto k o s név h ez n u k v. n ek r a g o t f ü g g e s z te n e k , p. P é t e r - n e k h á z - a , h a z á n a k b o l d o g s á g - a ; v a g y h a azt k ih a g y j á k , hely ette hi
án y jelt te s z n e k , p, P é t e r ’ h á z a , h a z a ' b o l d o g s á g a . Ez egy ik sem a já n lh a tó , m ert a’ b irto k v isz o n y t m indig csak a ’ b irto k n é v h ez fü g g esztett a e v a g y j a j e, nem pedig a ’ birto k o s névhez ra g a sz to tt n u k nek fejezi k i; h a p e d ig a’
n u k n ek nem fejezi ki a' b irto k v iszo n y t, ak k o r az a' b irto k o s n év h ez ra g a sz tv a nem e g y é b , mint sz ü k sé g leien — és sz ép sé g e t sértő toldalék"
2. §.
B í r á la t .
A „ M ag y a r S z ó k ö té s“ és „M agyar N y elv R endszere"
a zo n o s sz ab á ly a ira m eg jeg y ezzü k :
1. Két főnév b irto k v iszo n y án ál n incs s z ü k s é g nuk n ek dativusi r a g r a , c sa k a b irto k n é v k ap harm adik szem ély r a g o t , pl. Péter háza.
2. ( 3 ) . M e g ro v an d ó k ö n n y e lm ű s é g , a „n a g y o b b ért
h ető ség ' v a g y n y o m o s s á g ’ k e d v e é rl“ o k - a ik -o zás. V ers 1) Ihász Gábor. Magyar Nyelvtan. Eger. 1852. 30 1.
— 16 —
k orlátai közt alak ú it költői m o n d a t, nem alkalm as prózai példára. A fölhozottat H o rv áth E ndre folyó beszéd b en igy ra g o z ta v o ln a : „S zázados a g g fák lógó fodraiV lengeti a szél." De sz ü k ség e levőn e g y s z ó ta g ra , lön : „fodraikat."
M a rad ju n k a szabály m e lle tt: V alah án y szo r a b irto k o s ny il
ván k ité te tik , a , ai e l é g s é g e s , érthető s többre n incs sz ü k sé g . A z „okvetlen a ik- r a m e g je g y e z z ü k , h o g y a birto k ne v álasztassák cl m o n d at által b irto k o s á tó l, s nem lesz sz ü k ség aik-ra. E h elyett : „A p o l g á r o k n a k , kik e g y szersm in d n e m esek stb. h áza ik b a,1' m o n d assék szebb m a g y a rs á g g a l : „Az eg y sze rsm in d nem es p o lg á r o k h á z a ib a s t b .“
4. H o g y „a n a k , nek r a g o t szebb h a n g zás k ed v é é rt ki is lehet h a g y n i ," — k ö v etk ezetlen ség . A n n y i m int ezt m o n d a n i : „A szab ály nem szabály." Miért v o ln a „m a g y aro k k irálya" szebb h a n g z a tu , m i n t : „ m a g y aro k n ak k ir á ly a " ? Ha ped ig az előbbi c s a k u g y a n sz e b b , h a g y d ki a nek-et a d ativ u sn á l i s , s e h e l y e t t : „a m a g y a rn a k k irá ly a v a n , " — m o n d szebb h a n g z á s k ed v éért „a m ag y ar' k irá ly a van."
5. A n a k , nek k ih a g y h a tla n s á g á t e g y á lta lá n ta g a d ju k . M ert
« ) A birto k o s név közv etlen v isz o n y b an so h a nem állh at b irto k a u t á n , mint alább be lesz b iz o n y ítv a ; az idézett p éld át m e g kell teh át ig a z ita n u n k , nem k ö v e tn ü n k .
I) A b irto k o s név, a b ir to k tó l, a je lző n k ív ü l, semmi s z ó , v a g y m o n d at által el ne választassák. E h e ly e it: „A zon if jú n a k , kit te g n a p láttam , szép m a g a v iseletét m e g szeret
tem," — h ely eseb b en íg y szólunk : „A teg n ap láttam ifjú szép m agav iseletét m e g s z e re tte m ;" v a g y : „m egszerettem azon ifjú szép m a g a v is e le té t, kit teg n ap láttam." E h e l y e t t :
„P é te rn e k ez a háza," — így : E z P éter háza. A nek nem
— 17 —
teszi k ö n n y eb b en érthetővé a m o n d a to t, ső t k étértelm ű ség et is okozhat. „A viszálkodásnaA ; elaludni látszott l á n g j a / n uk n é lk ü l is .elég érthető : „A v iszálkodás elaludni látszott lán g ja ism ét fölgerjedett.“ De ez : „M egrovám a szo m széd o t, s e l - m ondám barátomwr/A; h ib áit,“ — épen a n u k miatt k é té r
telm ű ; n a r r a v i a m i c o d e f e c t u s e j u s , v a g y n a r r a v i d e f e c t u s a i n i c i . V alam int o m o n d a t : „A m a g y a r ig én ek időjit akartam e lő szá m láln i“ *), kettőt je le n th e t : e n u m e - r a r e v e r b o t e m p ó r a s u a , v a g y : v c r b i t e m p ó r a .
6. T öbb b irto k n é v n él sin cs sz ü k ség n e k -re. A fölho
zott ü g y e tle n m o n d a t o t : „H u n y ad y fényes d ia d a la ’ n a p já n a k ü n n e p é t ü l j ü k ," — ig y szerkeszthetni : „H unyady fényes d iadalnapja ü n n e p é t ü ljü k .Cí
7. A n év h a tá ro zó k : f e l e t t , a l a t t , m e l l e t t , i l l e g e t t , k ö z e p e t t , se n y o m a to s s á g , se h a n g z a to s s á g k e d v é ért n e füzessenek r a g o s b ir to k o s h o z , m ert az ellenkezik a nyelvszellem s z a b a to s s á g á v a l; s le g rég ib b em lék ein k b en ritka p éld a van rá. E lőfo rd u l u g y a n a M ü n ch en i C odexben
„a d o c to ro k n a c k ö z e p e tte c “ z) de jo b b n e k te le n ü l: „az ebéllő ház k ö z ep ett1' 3) .
8. A z t, mi e p o n tb a n v á r o s o k , v á r a k , h ely ség ek stb.
n e k -telen b irto k v iszo n y áró l m o n d a tik , á ltalán o s szabályul k ell v a la felállítan i, m ert a n é p , ki szájáb an alak u ltak e n e v e k , kivétel n élk ü l csu p á n b írto k rag o zó volt. Az elő sz á m - láltakhoz tarto zn ak m é g a h ó n a p o k m a g y ar nevei pl. „Kis
a ssz o n y l i a v a ; “ s a szem élyes n év m á s o k , m időn közvetlenül birto k o ln ak .
1) Magyar Nyelvészet II. 4 4 8 . 1.
2) Luk. II. 40.
3) Máté XIV. 6.
2
_ 18 —
Szilágyi István elm élete semmi újat nem m ond a nek s z ü k s é g e s , — v a g y fö lö sleg es vo ltáró l : A felhozott pél
dákról : „A bíró fia — a bíró n ak fia; n y e l v ü n k n é l élő k ö n d ivatát tek in tv e stb.“ épen nem m ondhatni „hogy amaz alak is, ez is j ó ; “ mert az utóbbi csak íg y jó : „N yelvünk elokori divatát te k in tv e.1' Ily b izo n y íték n ak : „mi m a g y a ro k tu d ju k ,“
— szabályozó erő t nem tulajd o n íth atu n k . Nem s z a b á ly t, h a nem k étely t k ö z ö l, ki a bíró fő n ev e t v a g y p u s z tá n , v a g y nek-esen állítja elő. M inden szabály h atá ro z o ttsá g o t tesz f ö l , s legfölebb eg y e s kiv ételek et tiir. A nek szü k sé g érő l ily m o n d a tb a n : „fia az Iste n n e k 4' ( f i l i u s D e i , S o h n G o t - t e s , f i l s d e D i e u ) ro sza ló lag szóltunk má r ; csak igy h ely es : „Isten lia.“ E p é l d a : „A falu bírója feleségéne k fia,“
— sz ab a to san igy h an g zik „A falubiróné ( m i n t v á r o s - b i r ó n é ) íia.“
Fábián István sem szabályozza e v isz o n y t, m időn a b ir
to k o sh o z nek-et ra g a sz t „akár e lő tte , a k á r u tá n a álljon ez a b irto k o s n é v n e k ; p. o. a k irály n ak e m b e re , — em bere a k irá ly n a k .“ A nek sz ü k ség érő l fölhozott péld ák at mind k i
jav íth atn i : Az em b er Isten k é p e — a heverés a s z e g é n y sé g b a rá tja ; — a n em es szív az o k o s g o n d o lk o d á s bizonyos j e l e , — a k irály e m b ere, — a k ö n y v foglalatja. A b irtokos, és b irto k n é v m o n d at által n e v álasztassák e l; pl. azon g y e r m e k n e k , kiről teg n ap szóltunk, ta n ító ja ,— ennek az e m b e r- nek jó s z á g a — ezeknek a v irá g o k n a k s z é p s é g e ü g y e t l e n m o n d a to k ; m a g y a ro sa b b a n íg y h a n g z a n a k : „A te g n a p e m lített g y e rm e k tanítója, — ezen em ber jó s z á g a , — ezen vi
rá g o k sz é p sé g e .K V é g re e p élda : „M árv án y ra méltó n y ila t
kozásai a ’ hazafi e rl'mek, elszán ás — s ö n fe lá ld o z á sn a k ,"
kétszeresen idomtalan. F o rd ítsu k m e g , s n e /c -te le n ítsü k :
— 19 —
„A hazafi e r ő , elszánás, s önfeláldozás m árv án y ra méltó n y i
latk o zásai.1K
H a S zv o rén y in ak igaza van a felesleg' neA r-ről, s „ g o n o sz o k n ak g o n o sza" hely ett jo b b : „g onoszok g o n o s z a ;" — a H alotti Beszed : „hálálnék h aláláal" is m egrovathatik. De le s z -e „halál h aláláal" oly h an g z a to s — Ítélje m eg a fino
m abb nyelvérzék.
Ihász G ábor részletes elm életét a b irto k v iszo n y ró l tel
j e s e n m é ltá n y o lv a , m ennél g y ő ző b b ok o k k al fogjuk tám o gatni.
M á s o d i k f e j e z e l .
A viszonyítás elm é le tile g , s alkalmazva.
3. §.
A v is zo n y ítá s á lt a lá b a n .
A b e s z é d , mint a g o n d o lá s izeit h a n g o k általi kifeje
z é s e , sz a b ály szerü leg válto zato s : tartalm ára és alak jára n ézve k ö zös m é rté k k e l, tö rv én y ek k el bír. A b eszéd tö rv é
n y e k ré sz lo tes, ö ssze fü g g ő ism erete = n y e lv tu d o m á n y ; ezek o k a d ato s k ö zvetítése az észtö rv é n y e k k e l — n y e lv bölcselet.
A n y e lv b ö lc selet kezdheti m ű k ö d ését észtö rv én y ek v iz s g á la tá v a l, s alk alm azhatja a találtat b árm ely n y e l v r e ,
„a priori." E bölcseleti m ód csaló d ással já r. E llen b en m eg kísértheti közvetitni több h aso n íto tt n y elv ek közös törvén y eit a g o n d o latéiv al. E m ód biztosabb.
Az utóbbi eljárást k ö v etv e találu n k n y e lv e t, m elyben m inden szó v áltozatlanul u g y an az m arad ; s n y e lv e k e t, m e -
2*
— 20 —
lyekben a szó so k k é p m ó d o su lt, de h a s o n itá s , s elem ezés utján az eredeti a l a k , a g y ö k előállítható. M ind a v álto z at
l a n, mind a ra g o k és képzők elkülönítése u tán g y ö k a la k ra h ozott sz ó ö s s z e g , é s zk a te g o riá k szerén t osztályozható : a mint p éld áu l abban a létre tö r e k v é s , az állap o t a létezővel sz e rk csz te tv é n ; eszm ében eg y m á stó l e lv á la s z ta tn a k ; a m int ige — és n év szó k ü lö n b ö ztetik meg. M ellőzvén a n y e l v a n y a g további o sz tá ly o z á sá t, csak e k é rd é st érin tsü k fu tó la g : cl v o lta k - c ered etileg k ü lö n ítv e a n y e lv b en a m ost m e g k ü lönböztethető b e s z é d ré s z e k ; leg aláb b a n é v - és igeszó ? Sémi n y e lv ész ek az igeszó e g y e te m e s sé g é t és e ls ő sé g é t vi
tatjá k , azaz : szerén tö k a lev és ism erete m egelőzte v o ln a a létét E lm életileg ezen e g y m ásu tán h ely esn ek látszik. Mind- am ellell b ő vebb v izsg álat n é v s z ó k a t ta lá l, a sémi n y e lv e k ben i s , m elyek eredetiekül jelen k ez n ek , s m elyekből ép u g y k é p ez te th e tn ek i g é k , m int ezekből nevek. L eh et a z o n b a n , h o g y e névszó k ig e g y ö k e i e lv eszte k , v a g y ú g y alak u ltak át, h o g y rá jo k nem ism erhetni.
S zo ro sb m egh atáro zás az ig é t n y u g v á s v a g y m ozgás, álla p o t v a g y m ű ködés jelzőjéül tünteti föl, m iszerént a létező fölötti itélet fejeztetik ki általa. S ig y tekintve az ig ét a l é t e z ő tá rg y term észetileg u g y a n előbbre való az azt felisme
r ő n é l ; de m e g n e v e z é s e , a n é v s z ó , nem lehet az észlelőnél, itélőnél e lő b b i; lehet e g y k o rú . S ő t találtatik n y e l v , m ely b en a névszó első és eg y etem es az igeszó származati.
Nem v aló szín ű az ind n y elv észe k által e lő á llíto tt, i g e v a g y névértem ó n y re k ö z ö n y ö s , g y ö k ö k g y a k o rlati volta.
M űködés és álla p o t fogalm a nem folyhat össze tá r g y fo g a l
m á v a l, hol ö n tu d ato s é sz le lé s, em beri é s z g y a k o rla t tétetik fel. H o m ály o s tu d a t álla p o tá b a n ten g ő állat h a n g s ú ly o s n y i
— 21 —
latkozataira illenék ily je lle m z é s , s a g o n d o lá s , v alam int a beszélés alapföltétei h iá n y á ra m utatna. V an n ak u g y a n ezt sejtető n y e lv té n y e k ; például a m a g y a r b a n : ír ( k e n és k e
n e t ) , t á r , t é r , v á g y , v é s z , z á r ; de a z i l y e k visz onyított n y elv b en h atáro zo tt é r te m é n y ü e k ; ra g o za tlan b an p ed ig h ely z e t, v ag y h a n g s ú ly által határo ztatn ak .
F o n to sb kérd és felvett tá rg y u n k ra : mikép jelöltettek eredetileg a l é t , és le v é s , v a g y állap o t észlelt fo k o zatai; — a n é v - és ig ev iszo n y o k ?
V an n ak n y e lv e k , m elyeknél a g y ö k sz ó k változatlanok, s a k ü l - és b elvilág visz o n y ai ism étlés, h ely ze t, v a g y k ü lön e vég re izeit h a n g o k által fejeztetnek ki. P é ld á u l a több
sé g eszm éje v a g y ism é tlé s se l; v ag y s o k önálló szóval jelöltetik. A z ige m ú ltja, e l m e n n i , b i r n i ; jö v ő je , a k a r n i , e g y e s í t e n i , s több ilyek h o zzáa d á sáv al, különböztetik meg. V a ló szín ű , h o g y c szerkezet az ő sn y e lv ek m in d e n ik é - nél dívott. K ésőbb h a n g s u ly i m ó d o su la t k ö v e tk e z té n , az értelm ezők a főszóhoz függ esztetén ek , s ö n á llá s u k a t vesztve, fo ly to n o s h aszn álat által rövidülve, m é g c sa k kis értelm et
len sz ó ta g , v a g y épen betű alak jáb an léteznek.
T öbb n y e lv b e n a visz o n y jelö lés h a n g zó v álto ztatás ( b e l h a j l í t á s ) , k é p z ő k , e l ő - v a g y u tó ra g o k által történik.
Minél fölebb nyom ozzuk ily n yelvek sz e rk e z e té t, a n n á l több v o n atk o zat je lö lé s é re ta lá lu n k , a legfinomabb részletekig.
A z alak o k e so k fé le s é g e időjártá val e n y é s z ik , s önálló szó vezérli a m ódo sítatlan o k b ó l fűzött m o n d at értem ényét. M intha a n y elv e k eredeti c g y s z e rü s é g ö k re a k a rn á n a k visszatérni.
A rom án nyelvek például a latin n év e se te t elülálló v isz o n y sz ó csk ák — az ig e id ő k et n a g y ré sz t szintén elülálló se g éd igék által jelölik.
— 22 —
Az eljárás hajlító és ra g o z ó n y e lv ek b en a viszonyok k ülön osztályzatához k é p e st különböző. V ag y v isz o n y la n ak n ev ek e g y m á s h o z , v ag y ig é k h e z, és ig e n e v e k h e z ; s e sze
r é n t, m ajd értelem h atáro z ás tö rté n ik , majd f ü g g é s , já ru lé k , majd b ir to k , uralom eszm éje fejeztetik ki. H elyzetre nézve tö b b n y ire a biró előzi m e g a b ir to k o t; a sém iek ellen k ező t tesznek. A szem élyhez v iszo n y íto tt b ir to k ; h a r a g o s , u tó l a g o s , h a teljes alak ú n év m ássa l á l l , ez m egelőzi a b ir
tokot.
4. §.
iV y e lv t é n y e h .
rr
O sem lék ek et bírunk chinai és egiptom i nyelven. J ii felirata n é g y ezer évet m eg h alad (K risz tu s elölt a 2 3 . sz á z a d b ó l ) 1) . E n y elv ek b en m ár n é v - és igeszó elkülönözöttek.
A déli te n g e r szigetein a zo n b an a n é v szolgál ig e a la p u l:
pl. a m u é te l, t e a m u n e i a u „az étel m ost é n í( = eszem ; szeretet h i n a a r o , t e h i n a a r o n e i ó j a „a szeretet m o st ő “ = ő szeret.
Az ős d u n a i b a n a tö b b sé g h i á n , k i a i — m in d , — t ó = so k u t á n - v ag y elő tev ésév el je lö lte tik , pl. k u e h i á n
„ország m i n d ' = o r s z á g - o k , t h ű n g t z c ú k i a i „ifjú fiú mind" = i f j - a k , t ó f a n g „sok tarto m á n y " — ta rto m á n y -o k . A z ig e m últját k u ó á tm e n n i, j e n bírni; jö v ő jé t j a ö akarni, h ó é i e g y e s ítn i, seg éd szó k je lö lik , pl. táplálni h i o u , h i o u k u ó tá p l á l t ; s u e m o n d a n i, m ű j e ú s u e „nincs birni m o n dani" — n em m o n d ta m ; k i a n g b e széln i, h ó é i k i a n g fog beszélni.
Az ó eg ip to m i, a h icro g ly p h ák nyelvo k ettő t k é t , tö b - Lásd Ábel llémusat Elémens de la grammaire ehinőise.
Paris 1822.
— 23 —
bet három szori ism étléssel je le n t pl. h o t e p e h o t r h o t r h o t r „tisztelet az isten isten iste n “ = tisztelet az istenek iránt. — T öbbet m ég h u o , u i = s o k , u tán tétév e l is fejez ki pl. r a s i h u o „fejedelem s o k “ = fejedelm ek; b a k i ui
„v áro s s o k “ = váro so k .
A tahitiak n y e lv e a tö b b sé g e t a g y ö k sz ó ta g kettőzése által je le n ti, pl. c r a u r a h i e g y n a g y fa, — e r a a u r a r a h i n a g y f á k ; r e v a m e n n i, r e r e v a k e tte n menni.
Az in d - g e rm á n hajlító n yelvek, k ü lö n ö se n a szanszkrit, h e lle n , latin , a n é v v isz o n y t u tó r a g o k által jelölik. Az e lő b biben az ala n y e s e t ( n o m i n a t i v u s ) is r a g o z ta tik , pl. tőszó g a t a , nőm . g a t a - s z m e n e t; tőszó m a l i , n ő m m a t i - s z vélem ény. V isz onyít ped ig e g y e s és tö b b es szám ban hét esete t, m e ly e k : n o m in ativ u s, v o c a tiv u s , a c c u s a tiv u s , g e n i- tiv -a b la tiv u s az e g y e s b e n , d ativ -a b la tiv u s a többesben, in stru m e n tá lis, és loeativus. A kettős szám ban három esetet használ.
A h e lle n , e g y e s és töb b esb en öt esettel b i r , m ely ek : n o m inativus tö b b n y ire változtatva a tőszón, pl. tőszó xóyay., nőm. y.ó()a§, g e n itiv u s , d a tiv u s, a c c u s a tiv u s , s v o ca tiv u s az e g y e s b e n , a tö b b esb en csak n é g y esete van. A k e ttő sb en k é t esete.
A latin már a kettős szám ot n élk ü lö z i, s az e g y e s b e n h a t esete t k ü lö n b ö ztet; a hellen felett ablativ u ssal is b ir, mely inkább l o e a t i v u s - , v a g y in stru m en tálisn ak v o ln a n e v ezh e tő , s a több esb en e g y a dativussal.
E n y elv ek a n év sz ó k at nem (g e n u s ) sz erén t j e l z i k , Ili
m e t, n ő t, és se m le g est k ü lö n b ö ztetv én meg.
Ott hol jelző és a la n y e g y e n lő n v á lto z n a k , fő n év és m elléknév e g y e z te tn e k , — nincs sz ü k ség állandó e g y m á s
— 24 —
u t á n r a , n in cs értelem zavaró h e ly ze tv álto z ás; biró és birtok közé s z ó , ső t m o n d at is tű zethetik; a je lz ő állhat tá rg y a e lő tt, v a g y után. T alálni azo n b an szanszk ritn ál és hellennél, v isz o n y o s szók rag o z atla n eg y m ásu tán jára ú g y n e v e z e tt ő sz
iéire ; s ez felvett t á r g y u n k ra e lé g f o n t o s , h o g y b ár rövid en em lékezzünk felőle.
A m o st említett n y elv ek b e n n ev ek fü g g ési v is z o n y a , c a s u s r a g o k m e llő z té v e l, ö sztét által jelöltetik. E viszony ha sz o ro sb belfiig g é st pl. b irto k o t, u ra lm a t, h a tá s t k é p v is e l, szan szk rit n y e lv ta n á ro k által t a t p u r u s a m űszóval n ev ez
te tik , s a biró v a g y úr m egelőzi az a láren d eltet, pl. szkrt.
r a d s a p u r u s a — r a d s n a h p u r u s a reg is h o m o , k irály e m b e re ; g o d a v a r i t i r a G odavari (fo ly ó ) p a r tja , m int n á lu n k : D unapart. T ö b b en is so ro ztath a tn a k ö ssze pl. d s a n - h a v i - p h e n a - l e k h a D sanhavi ( f o l y ó ) h ullám vonala. A h e lle n nem b ővelkedik ily ö sztétekben, s g y a k r a n a g e n iti- vusi e setet m e g ta rtja , pl. y.ovaravTivovnóhs, xvvooy.ecpa- laí. De v a n n a k tiszta ösztétei is : innor^oif ía l ó te n y é s z té s , ftlfíXio&rptri k ö n y v tá r , fiaTQuyouvouayJa bék aeg érh arcz.
H a a v isz o n y o s szók e g y ik e a m ásik a t csak közelebb je lle m z i, értem én y t h a tá ro z , az ösztét k a r m a d h a r a j a n e
v e t v ise l, s több alfajo k ra oszlik. S zo ro sb értem é n y ü k a r - m a d h a r a j a fő n év féle, pl. p a r n aq,a 1 a le v é lg u n y h ó , l e - v é lsz in , — hellén yyvöótirjkov a ran y alm a. — Melléknévi ösztét b a h u v r i h i , pl. m a h á b á h ú n a g y k a r u , hellen XQVoöoto/uos aran y szá ju . — Szám névi ö sztét d v i g u , pl.
d a g a t ; a t i tizszáz, a g erm án t a u s e n d ősalakja. A d v e rb ia - lis ö sztét a v j a j i b h á v a , pl. s z a n i r v e d a m szem érm esen.
A chinai ő sn y e lv a k ü v v é n Krisztus előtt 2 1 3 - i k esz
ten d eig az em lítettekhez h a s o n la g jelö lte a névszói b irto k v i
— 25 -
sz o n y t, pl. h ő t ű i i g f o l y ó c r e d e t = f o rr á s , m i n l i népero.
A k u á n h o á ( u j n y e lv ) ti b irtokjelt v e t k ö z b e , pl. c s ü n g k n e ti d s i n közép h o n ( é ) e m b e r , k ö zép h o n em bere = chinai. A személyi n év m ás is b irto k a elő tt á ll, pl. ű k ű e én o r s z á g . = o rszág o m ; k h í m i n g ő én ek = éneke.
A j a p á n i , v isz o n y szó csk ák seg é ly év e l fejezi ki a bírást, s a s z ó s z e r k e z e t , m int a chinainál. A b irto k o s elül áll no r a g g a l , a birto k u tóbb töb b n y ire w a h atárzó sz ó csk áv al, pl.
T e n - n o f o s z i - w a ,,E g ( e ) csillagai." K o n o i j e - n o t a k a s z a - w a „Ezen h áz(é) m a g assá g a." Birtokviszonyi u tó r a g n o , dativusi ni, pl. j o f i t o - n o j ó e m b eré , j o f i t o - n í j ó embernek.
Az ó e g ip to m i, m int a ch in a i, szanszkrit és m a g y a r , bíró u tán helyezi a b irto k o t, pl. n u t o n i m a lo m k e ré k ; m a s i a h e ig azság lak — templom. S zem ély n év m ással a z o n ban u tó r a g o z , pl. e f t e - a , e f t e - k , e f t e - f fi-arn fi-ad fi-a. E ra g o k a t viszon y szó csk ái is fe lv eh e tik , pl. na — latin ad) n - i == ad m e , n e - k ad t e , n e - f — ad eum ; m a g y a r „nekem n ek ed neki,"
A sém ieknél ha k ét főnév eg y m á s u tán á l l , uralm i, v a g y b irtokviszony jelöltetik, h a csak a m ásodik ve = és elő—
r a g g a l n in c s ellátva. A z u ra lg ó t követi az a lá re n d e lt; a helyzet az eddig em littcttekhez k ép e st m eg fo rd íto tt, pl. héber b e n a d a m , arab i b n o ’ 1 i n s z á n i íilius hom inis.
M e g je g y z e n d ő , h o g y ha elő ra g h é b e r b e n , midőn k ité
tetik csak a m ásodik előtt á llh a t, pl. l e b h a a d a m cor h o m inis; az ara b b a n o k v etlen ü l lú kell té te tn ie , pl. tariko '1 a b r a r i via ju sto ru m . H éb erb en a him nem ü u ralg ó a töb
bes szám ban bel változást és c s o n k ítá st sz e n v e d , pl. m a l c h e e r e c z re g e s te r ra e , e. h. m e l a c h i m . S zem élynévm ást
— 26 —
birtok u tán r a g o z n a k , pl. héb. l e b u s k ö n tö s , l e b u s - i k ö u l ö s - ö m , l e b u s - o k ö n tö s-e . Két nem et ( g e n u s ) k ü lö n böztetnek m eg az ig e s z ú k n á l is. V iszo n y szó csk ák is b irto k — ra g o ztatn ak .
A parszib an előfordul u g y an az e g y e n e s birtokviszonyi h e ly z e t, pl. g u s z t a s z p s a h a 11 s a h , „Gusztaszp k irály o k k i r á l y a s a pelilviben : 1 i b a g i s a l i p u r — m a i e h a u m a l c h a , — a i r a n i n a l c h a ; „Én felséges ( i s t e n i ) S ali- p u r (k irá ly fi) k irály o k k ir á ly a , — irániak királya.'* De m indkettőnél általán a sémi viszás szófüzés divik; m ely sz c- ré n t a birto k o ltat a biró k ö v eti; c s a k h o g y i t t a b irtok g y e n g e t (iz á fe t) után tételév el je lö lte tik , pl. ( p a r s z i ) d á n e s z t a n i d á m i h o r m e z d , „eognitio creatu raru m horm ezdi." k e h ű c s a s z m i i v e h a n k v a h e t , „ki a jó k jó szem ét a k a rja .í:
M a d a 111 b u n d e h e s n e h i a 11 a u 111 a (peh lv i) „de creatio n e prim aria Ormuzdi.“ E zen i a m e g c s o n k u lt ja — k i , s az A v csztáb an b á r g y é re n n év elő k ép h a s z n á lta tik , s mint ilyen a h é b e r.ha és arab al n év h a tá ro zó k h a s o n m á s a , s h a s z n á l
tatik „a mely, a ki“ é rte m é n y b e n , mint visszahozó n évm ás u i n d a r j á w i h á i p a g é h a n , „és azon ten g e re k m elyek a v ilág o n ( v a n n a k ) , “ h a r n é k i u v a t a r i i 0 m a r d u m a n r a s z e t . „minden j ó és r ó s z , mely az em berre j ő . “ A sze
m élyi n é v m áso k m é n jo b b a n 111 e 111 mint rég i liturgiái ira to k b an talállalik = é n , t h o = t e , o i = ő. — T öbbes szám iak é m a , s u m á , o i v a g y é s a n Ezek közösek az ú j - p e r s á v a l , de v a n n a k m ások is : a v á m é n , pl. a v a u i n é d á n á g á n r á k a r t , „én nem a tudósok v ég e tt tettem v a t t e , és v a s ő.
A pehlvi és parszi a névm ási u tó ra g o k a t n ev e k n é l mint az uj p e r s a , nem h a s z n á lja ; de viszo n y szó k n ál az uj p ersa
— 27 —
ellen éb en ig e n ; pl. d e r - e s „ b e n n e ;" k h a s n i i d i i m é n
„ e ló g ü lts é g c m ;“ k u n o s 11 i t h o h ó m cselek ed eted v a g y o k ;“ k a l b ű t i s u m á „testetek." Az uj p e rsa kétfélekép m ondja p e d e r e m és p e d e r i m é n „atyám."
A finn a biró n ev et r a g o z z a , a b irto k o t nem pl. M e i - j á n v a n h ó i n j u r n a l a n t u n t e m u k s e s t a j a j u m a l a n p a l v e l u k s e s t a , H u n falv y P á l ur fordítása s z e r é n t : „Mi
e n k n e k v é n ein k n ek Isten n ek t u d á s r ó l , és Isten n ek tisztelet
ről." Jo b b a n : „Mienké vén ek é Isten é tu d ásró l és Istené tisz
teletről. íg y : J u t n a l a- 11 p e l k o „Istene félelem." Szem élyi n é v m ással u tó r a g o z , pl. k a l a - n i , k a l a - s , k a l a - n s a ,
„h a lam , h a la d , hala."
A v o g u lró l H u n falv y Pál ur irja : A b irto k o st kifejező d o lo g n é v m egelőzi a b irto k o ltat a n é lk ü l, h o g y e harm adik szem élyi r a g g a l á ll, p. 0. N u m i T á r o m l a j l n l u i j e s z ,
„Numi T árom lá b (á )h o z fekvők le." Szem élyi n év m á ssa l utó
ra g o z pl. l u m , l ú d , l u a , lovam , lovad, lova.
A török szó fűzés birtok viszo n y u lt n év szó k ra nézve in g a ta g .
1. A b irto k o s m egelőzi b ir to k á t; s v ag y az é p , ez r a goztatok; v ag y m indkettő rag o s. Példák az első re : R u m i l i b e j l e r b e j i , „Rumili fővezére." S z ó f i a s z a n d s a g i b e j i ,
„Szoíia s z a n d sa k s á g a főnöke." S z i d i s e h r i h a k e m i ,
„Szidi v á ro sa p a ra n c sn o k a ." Példák a m ásikra : b u b e n - d e l e r i n i n k a p u d s y b a s y s z y , „Ezen s z o l g á i d ( n a k ) k a p u s főnöke." o l j é r i 11 k u f r é s z i , „azon h e ly s é g n e k h it- lenei ( g ja u ra i)." m a l a u n m e z b u r u n b a s i n k e s z i i b ,
„az em lített átk o z o ttn a k fejét vág v án ." S ő t a genitivusi ra g bibliafordilm ányban viszonyszó elő tt is fö lö sk ö d ik , pl. b o n s z e n ü a j ü z ü n ü n ö n i n d e r u s z u l u m y g ö n -
d e r i r i m , „Én neked ( t e ) axczo&nak előtt# követem et küldöm
2. A sajátitólag- ra g o zo tt birto k o st birto k a után is teszi, p ersa szófiizést k ö v e tv e , pl. b a k y f é r m á n i d e v l e t l ü s z a d c t l ü k h o d a v e n d k h a r h a z r e t l e r i n i n d i r , „ eg y é b k é n t p a ra n c so la tja a h atalm as S zultán ő felségének ;“ b a k y f e r m a n i d é r i m a d i l e t - u n v a n ü n d ü r , „eg y éb k én t p a ra n c sa az ig azságczim zett p o rtán ak ." A török szófiizést, után o zh ató p é ld á n y k é p fölállítni nem lehet. E nép irott n y e lv e sémi, iráni, és turáni z a g y v a lé k , m elyet arab és p ersa n y elv ism eret nélkül m egérteni alig sikerül.
S zem élyileg birtok u tán r a g o z , pl. e v h áz; é v i m , é v i n , é v i , e v i m i z , e v i n i z , e v l e r i , házam, házad, háza, h á z u n k , h á z a to k , házok.
H a r m a d i k f e j e z e t . A m agyar birtokviszony.
5. §.
E r e d e t i á llap o t.
A zo n ősidőre kell k épzelettel v iss z a m e n n ü n k , midőn az alakuló n y elv m inden e g y e s szava k ü lö n v á lt értem én y ü l e h e t e t t ; s sz ak ad o zo tt v o ltáb an eg y e s állap o to k és é r - zem ények n y ilv á n ítá sá n á l, tárg y ak nev ezésén él többre k é pes nem volt. A beszélő személy, és t á r g y a k , s ezen u tó b biak egym ásközlti v iszonyai h a n g sú ly — tag lejtés — s a külh ely zet szem lélete által észleltcthetének. P aradicsom i
— 28 —
— 29
e g y s z e rű s é g ideje v ala e z ; s ha nem is m inden k ö z ö s , (m i társas lé n y ek n él alig ta lá lh a tó ) de a mindenki által h asznált tá rg y ak o ly ak l e h e tte k , m elyekkel m indenki b irt; v a g y m e
ly ek et le g aláb b senki sem irigyelt.
E g y é n e k s z a p o ro d ta , s v iszo n y aik b o n y o lu lté v a l, a jellem ek is k ülön irá n y b a n fejledezének. M időn sz ü k sé g le teik k ielégítése n a g y o b b te v é k e n y s é g e t s en n él fo g v a h a tá rozottabb tért és eszközöket ig é n y le tt, m e g h a tá r o z ta té k , azaz, én és fe -h e z fíízeték, tettel és sz ó v a l, az e n y é m és t i e d . M ellőzve a test e g y e s ré szeit, m elyek b irto k v isz o n y í
tása az ö n vizsgálattal e g y k o r ú , g y erm ek , feleség, férj, ruha, eszköz nem közös volta m ondaték ki, — h atáro ztaték m e g ; s lön a szó én-hez és te-h e z viszonyítása. E lső v isz o n y tárg y , és e személyi n é v m á so k közt. A harm adik szem élyé u t ó b b i ; m időn tudniillik a tu lajd o n o s távullétéb en is a hozzá tartozó tá r g y ra ism erhetni. E v isz o n y ítá s , mint az előbbiek i s , k ét m ó d o n történheték. V a g y csak a tu la jd o n o s , mint ilyen n e - v ez te té k , nem a t á r g y , mely ú g y is szem előtt v a l a , — ö n á l l ó b i r t o k v i s z o n y ; v ag y m indkettő j e l ö l t e t é k , — f ü g g ő b i r t o k v i s z o n y .
V alam int minden a n y a g i fo g lalásn ál jel s z ü k s é g e s , mely a birtoklási sz án d ék o t m ással tu d a ssa : ú g y a beszéd b irto k v iszo n y án ál is. E tek intetben az in g ó k v a g y v aló b an a szem élyhez c s a to lta tn a k , v a g y m egjelöltetnek. A z in g a t
lanok je lö lte tn e k , — határo ztatn ak .
A szem élyhez csa to lá s beszédben h ely zet által fejez
tetik k i; s Icgterm észetesben áll a birto k o s e l ü l , u tán a a birtok. Ezt m u tatja a c h in a i, e g ip to m i, v o g u l szó h ely zet;
s in d - g e r m á n , h e llé n , m a g y ar ösztetek. E llen k ező sz ó h e ly zet a sémié.
— 30 —
A jelö lé s v ag y a b irto k o sra e s i k , m időn a tá r g y nem n ev eztetik ; v a g y a t á r g y r a , h o g y m áshoz tarto zása lássék.
A tu la jd o n o st m a g á t legtöbb n y e lv j e l ö l i : a c h i n a i ' ) , japáni, in d - g e rm á n , m a g y a r , tinn, tatár. A birto k kev esb n y elv b en visel j e g y e t , az i n d - g e r m á n b a n , uj p ersa k iv é te lé v e l, épen nem. S ém iben és m a g y arb an a birto k jelö lés legkifejlettebb.
De minek m a g y a r o lv asó t g erm án sz ó sza p o ritá ssa l u n tatni ? H a g y ju k a n y elv ek eredete s a la k u lá s a fölötti száraz elm életek bő tá r g y a l á s á t , n e k ü n k , a n y a n y e lv ű n k teljesb ism eretére vezérül kínálkozó in d - g e rm á n s ó g o r a in k n a k , s sz ó lju n k fölvett tá rg y u n k érdem éhez. Lesz alkalom n y e lv b ö lc se le t a lk a lm a z á s á r a , ha m ajd az ellenfelekezet fejtege
té se in k e t czáfolatra m éltatja.
6. §.
E l s ő és m a g o d s z e m é l y i n é v m á s b i r t o k v i s z o n y a .
A szem élyi n é v m áso k n á lu n k , m int a fin n -tatáro k n ál b irtok u tá n r a g o z v á k , s nem épen lo g ica ilag következetesen.
Mert c tek intetben a tu lajd o n o s, m int f ő , előbbre való fü g g e lé k é n é l, m ely épen mivel „függelék" m ásod r a n g ú és helyzetű. E viszás h e ly zet a zo n b an alkalom szerű. B irto k sé r
té s m e g e lő z é s é re , sz ü k sé g v ala a tá r g y a t m inden előtt, mint é n -h e z , v a g y te- h e z tarto zó t bélyegezni. „G y erm ek -em " = e g y erm ek é n ; m intha m o n d a n á : „gy erm ek m ely én" p u - s z e r i m é n ( p e r s a ) . A chinai n yelvszellcm e tekintetben k ö v e tk e z e te s ; — n é v m á s , v a g y m egnevezett b ir to k o s , m in
d ig elül áll. A sémi is e g y re n d e t ta rt; — bárm ily b irto k o s 1) T i és e s i utántétel pl. c s ű r i g k u e l i d s í n „közép hon-é em ber11 = chinai. T h i f t n e s i m i n g „menny-é parancs" = menny parancsa.
— 31 —
m indig hátul áll. G y e rm e k -e in ; g y e r m e k - e d , g y e r m é k -ü n k ,‘
g y e r m e k -tc k — g y e r m e k - é n , g y e rm e k -te , g y e r m e k - m ü n k , g y e rm e k -tö k .
E g y k o ru a k s azo n o s ra g o zá su a k határzo tt ig éin k első és m á so d szem élyei : k é r e m , k éred — m int b é r e m , béred.
Néni tárg y i rag o zás e z , mint u ral-alta jizó n y elv észek a k a r
j á k ; mert tá rg y h atáro zatlan értem én y ű ig ék n él is v a n , pl.
b ért kérek. De b é r e m e t k é r e m = b é r é r t , m ely e n g e m ille t, nem akárm ily, hanem s a j á t l a g o s , eg y e d ü l azt sü rg ető k é ré st intézek valakihez.
V alamint fekvő birtok határo zás által válik k ü lö n b ir
to k k á , ú g y igéink b irto k rag o zá s által lesznek határozottak.
Ezen határzott ig e a la k , a határo zatlan t keletk eztére n ézve m eg e lő zi; m ert nem v a ló s z ín ű , h o g y eszm életre ébredő em b e r, elv o n t f o g a lm a k k a l, mint k é r e k , s z e r e l e k , k ezdje m űködését.
N y elv ü n k ezen k ü lö n b ö ztető e ljárása a tárg y m in ő sé g éhez alkalm azkodó ig ealak h aszn álásán á l sajá to s m a g y a r j e l l e g a világ ö sszes nyelvei irá n y áb an . D icsek ed jék bár a tnexicoi, m o rd v in , szam ojéd tá r g y ra g o z o tt ig é jé v e l; csak g y e n g e kísérlet az a m a g y a r h atárz o ttsá g tökélye m e lle tt1) .
1) A mexicoi ig e, midőn határzott személyre vagy dologra irányul fr, vagy qui hangot vesz fel; midőn határozatlan sze
mélyt tárgyal te hangot, midőn határzatlan dolgot tla hangot rak igetője e l é ; pl. 11 a t z o I a sz eret; n i — c — t l a t z o t l a Gén) sze
retem ( ö t vagy a z t ) ; q u i - t l a t z o t l a szereli ( ö t vagy a z t ) ; n i - t e — t l a t z o t l a (én) szeretek (egy ifjút); n i - t l a — t l a t z o t l a (én) szeretek (valamit)- A mordvin tárgyi ragozással l>ir, pl. s z ó d t ud; s z o d - a n tudok, s z o d - a t a n tudlak , (határo
zatlan alak), s z ó d - i n tu d ék , s z o d - i - j a tudám. Ily rago
zásra nálunk csak egyetlen példa a másod személy első általi
