• Nem Talált Eredményt

■?flijr^*#“W*r*A<>s><%J mwwíÁlAKls* *

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "■?flijr^*#“W*r*A<>s><%J mwwíÁlAKls* *"

Copied!
98
0
0

Teljes szövegt

(1)
(2)

m w w í Á l A K l s * *

*■£

- SftVic ■* í i " i . ÍÍ2 Í ? í I ' : : f t* í A 1" í t í

■ ? f l i j r ^ * # “W *r*A <>s><% J

~M1/fflfáxT**. *

w ® ■'

(3)

\ * 0 * J

(4)
(5)

2 4 4 7 r 2

I © — ---

M A G Y A R

NYELVTUDOMÁNY.

A M A G Y A R

B I R T O R V I S H ö i Y .

nyelvszab A lyoz A si MUNKÁLAT

M Á T Y Á S F L Ó R IÁ N

ALTAL.

F Ü G G B L E K Ü L .

AZ 1859. JULIUS 7. OLVASOTT AKADÉMIAI

S Z É K F O G L A L Ó BESZÉD.

P É C S E T T ,

NYOMATOTT A LYCEUM NYOMDÁJÁBAN. 1860.

(6)
(7)

M A G Y A R

M Á T Y Á S F L Ó R IÁ N

ÁLTAL.

P É C S E T T ,

NYOMATOTT A LYCEUM NYOMDÁJÁBAN.

(8)

2 4 4 7 7 2

[MAGY. AKADÉMIA.'' 1 k ü n y v t í i i a .

(9)

i M ACiYA'KADSMTA j 1 K Ö N Y V T Á R . 4 1

E L ü Z M É K Y E R.

I n d o k o k .

A

M a g y a r , c r o k o n ta la n n e m z et, m éltán ta r tja fontos ü g y ­ nek n y e lv s a já tsá g a i ép m egőrzését. H a m ár ö ltö zete, sz o ­ k ásai n y u g o tia s a k , m arad jo n b eszéd e , m int h a jd a n volt, keleti. íro tt n y e lv e , századok óta id eg en befo ly ás ala tt, több eredeti a lak o t v eszíte; ső t m íg a m a g y a r fordító csak kifejezést v á lto z ta t, a g o n d o la t id eg en m en etét m e g h a g y ja ;

— v a g y a m a g y a ru l s z ó ló , de e n y e lv szellem ét nem is­

m e r ő , in d o -g e rm á n e g y é n sa já t g o n d o la tit m ag y ar g y a n á n t k ín á lja; — élő n y elv é n is folyton h o m ály o su l az ősjelleg.

A pusztító b e l - és k ü lh áb o ru k m iatt szám ban m eg ro ­ g y o tt nem zet jelesb jei n ehéz szívvel n ézék a g y o r s a n te r­

je d ő n y e lv k o r c s u lá s t; s élv eik , ső t sz ü k sé g le teik m e g ­ szo rításáv al tőn ek á ld o za to t, m e g g átlása végett. A z e red ­ m ény nem felel m eg a v á rak o zásn ak . A szófiizés m a g y ar a k a r n a le n n i, de nem bír a b c t o l a k o d o t t id e g e n n e l; mely, n e h o g y k iirta s sé k , m a g y a rn a k vallja m a g á t ; több százados m e g v o ltá ra , s a v áltozati szép sé g re u ta l, m ely m eg ta rtá ­ s á t sz ü k ség ö lje. í r á s - és b eszéd m ó d b a, össze n em férhető, s ő t ellen m o n d áso s a la k o k v e g y ü ln e k , hibák tű résé re k ö - zönyítik a fü let, s m inden önálló s a já ts á g o t veszélylyel fen y eg etn ek . C lassicu sain k tó l hírlapi tá rc zairó ig , n in cs ki c sak a b irto k v iszo n y t is követk ezetesen kezelné.

(10)

N y elv ép ség i ü g y in tézésén él nem lehet kímélet. É l­

vezze b é k é n k ü lh o n i g y a rm a to s m a g y a r föld áld á sa it;

közölje érzelm eit sz o k o tt h a n g ja in ; n y e lv ed b e n ne adj h e ­ ly et eltérő eszm ejáratának. E lv o n n i őseid szelleme az idegen to lakodó e lő l; — s m ag y a r szavak d aczára n em lesz m a­

g y a r , a m it sz ólsz; hanem la t i n , g e r m á n , fran c z ia , m a g y a r h a n g z a t alatt. Ez károd. M ert ha m a g y a ro sa n h angzik n g y a n , de nem m ag y ar a m i t s z ó l s z ; mivel nem m a g y a r a mit g o n d o l s z : m e g tö rté n h e tik , h o g y nem lesz m ag y a r a mit é r z e s z . Lesz m a g y a r fö ld , c sak m ag y a r em ber le ­ g y e n ; de nem lesz m a g y a r em b e r, h a nem m ag y a r beszéde.

N yelv tan árin k nem sz o k ták állításaik at tüzetesen b i­

zonyítani. Révai óta n in c s o k ad a to s n y e lv é s z e tü n k , — ny elv tu d o m án y u n k . S z eretn ő k ped ig a m a g y a r b eszéd e t, lehető tisz tá n a k , ősjellem ü s a já to sn a k látni.

Nem v a g y u n k u g y a n felszólítva m a g y ar n y elv v isz o ­ n y o k fölötti é rte k e z é s re ; h ív a tla n u l, s csek ély k é s z ü ltsé ­ g ü n k m eg v allásáv al fogunk e m unkához. B árm ily g y a rló lesz is az, le g a lá b b jo b b a k a t idéz e lő , m elyek k ö v etk e ztén in g a ta g b esz éd ü n k szilárdabb n y elv tan i tö rv é n y e k szerént szerkeztethetik. H arm incz é v e , h o g y a m a g y a r n y elv tan i b ir to k v is z o n y h iv atalo s elintézése váratik : m eddig v á rju n k m é g ? Kezdje m eg a k á rk i, s m entői elő b b a vizsgálatot, — kezdjük m eg m i, k e v e s e t g o n d o lv a a k ed v ező tlen b írálat­

tal. N incs p á ly a b é r , mit fé ltsü n k , s sz em élyünk m e g r o ­ v á s ra , ho g y sem d ic s é re tre , érdem esb v o ltá t, le g tö b b eset­

b e n , ö n k é n t elism erjük.

(11)

JVlouograpliia és r e n d s z e r e s e g é s z .

É rtekeztünk a birtokviszonyi nek-Qzés ü g y e tle n v o l- tárói „Észrevételek linnező vélem én y re stb .“ czimii m u n k a 2 7 — 3 0 lap jain ; s m eg m u tato k h a t po n tb an an n ak több­

szöri m ellőzhetését. É rte k e z é s ü n k , te k in tély es k ö rö k b e n nem érdem le fig y e lm e t: talán m ert a n ek é rv é n y e r e n d ­ s z e r e s m u n k á k b a n v a n m eg állap ítv a ?

T u d o m á n y o s férfiainkat rendszerezési düh lepte meg.

M indent kim erítőleg a k a r n a k tárgyalni. Az A k ad ém ia, n y e l­

vészeti ju ta lo m k é rd é se ib e n , b ev ég zett eg észe t k ö v e te l; s d í j a z o t t pályam űvek keletkeznek. C sak h o g y , midőn a z o k ­ ból e g y e s k é rd ésre nézve okulni k ív á n u n k , sajnosai! tap asz­

talju k , h o g y a b ev é g zett szervezetben hiányzik a részletes tárgyism eret.

M indent e g y s z e rre ! Ha n y e lv h aso n ítá s k e ll, E urópa és Ázsia összes nyelvei tű zetn ek k i; nem g o n d o lv a m e g , h o g y csak a sz o ro sb őrleményii árja h aso n ítá s i s , e m b eré - lelnyi foglalk o zás. H a szó k ö tés a felad at; ad assék elő minden : „a b eszéd részek s a já ts á g a i, a szóren d és sz ó v i- sz o n y szab á Iy ai.“ E lő a d a tn a k , — s j u t a l o m ! M iután S z ó - k ö t é s van, le g y e n É k e s s z ó k ö t é s i s, s i t t : „ad a ssa n a k elő bizo n y o s ren d szerb en a m a g y a r n y e lv ered e ti, tiszta, sa já tsá g o s , és v álaszté k o s k ifejezései, m elyek stb.a l ). E rre is a k a d vállalkozó. M ost m ár é k e s e n is ir u n k , — s a m a g y ar b irto k v iszo n y t nem tu d ju k h ely esen kifejezni.

S o k á lesz m é g , g y o rsta n ító és tanuló hazámfia! míg id eg en szerü a la k ítm á n y o k , szójárások által ho m ály o síto tt n y e lv ü n k e t eredeti fényében tisztelhetjük ! K érdezd inkább n y elv é sz eid et, mikép kell a la tin , g erm án g en itiv u st m a -

Egész terjedelmében 13 lap.

(12)

g y á r á n kifejezni; ha érdekedben á l l , nem m ondom é k e s e n , h an em csak m a g y a r u l is írn i, beszélni tudnod. Csakha a b irto k v iszo n y h elyes kifejezéséről kellő m e g g y ő ző d ést sz e­

reztél m a g a d n a k , menj át a v iszo n y ítás más tárg y á ra . M ajd ha a részletekről eleg en d ő ism ereted le s z e n , állíthatod r e n d ­ szerbe biztos tudom án y o d at.

I n g a d o z á s .

író in k a 15. 16. századi n e k e z é s t ritkították u g y a n , de m eg nem sz ü n tetté k ; a kellő birtokviszonyi szóren d rő l ped ig h ely es fogalm ok nincs. H a m ár nem m on d ju k is T e -

r

l e g d i v e l : „A brahám hitt az Isten n ek í g é r e t é n e k ;“ sem Hol­

taival : „M ikoron írn án ak Christus u r u n k n a k sz ü letésén ek t i t á n n á d e o lv assu k K a z i n c z y n á l : „Szereltetni a jó k t ó l , a’

leg fő b b é d e s s é g e a z é l e t n e k í<r); s C se n g ery n é l : „ 0 intézi a fcllegck és szelek j á r á s á t ; u r a a d ö r g é s n e k é s v i l l á m l á s n a k ® 2) . „A vizek b iro d a lm á n , hol eg ész n é p e la k o tt a vízi l é n y e k n e k . --- M ajd gyerm eki;/, majd a la ttv a ló i a n ev ezett i s t e n p á r n a k “ 3}. S ő t sz ab ály sz erű ­ nek tartatok ily m o n d a t : „A földistennő — ---szintén a d ö rg é s is lenének n cje(í *); ped ig Pázm ánt m é g senki nem g á n c s o lta e k ife jezé sé rt: „A p o k o l k a p u / « erejétő l m eg nem g y ö z e t i k * 5}.

H a édes feleink füleit sem sértik m ár ily fo n ák ság o k , mit m ondjunk n ém et e m b e rrő l, ki n y e lv észetrő l értek eztéb en íg y beszél : „Mindenki elismeri k i . . . m éltán y o ln i tudja az em beri n y e l v n e k , — mint a társadalom eg y ik le g s z iik s é - g e s b fölté tele , minden m ű v e ltség a l a p j a s a ta d o m án y o /i

1) Magyar Régiségek XL. lap.

2) Az altaji népek ösvallása 8 lap. — 3) U. o. 12. 1.

4) U. o. 13 1. — 5) Kalauz, N. Szombati kiadás 731 1.

(13)

_ 7

s irodalmi k i n c s é fe n n tartó ján * /# — n a g y fo n to ssá g át" ‘) . Az előbbi so ro k irója v a ló b a n azt ta n ít, ped ig r e n d s z e ­ r e s e n . H alljuk m a g y a r h a n g z a tu ném et s z ó k ö t é s é t : „ L e g ­ először is a ny elv nem elő ad ása a t á r g y a k n a k , m ellyek által az em ber a k ü ltá rg y a k a t f e l f o g j a " K ö n n y ű ilyesm it ú jra vissza adni azon n y e lv n e k , m elyhez lé n y e g ile g m eg m indig tartozik : cserélj h a n g o k a t , a szórend ú g y is német.

L eg ú ja b b akadém iai h ivatalos irato k után sem ig az o d ­ h atu n k el. „N yom osabb m u n k á s sá g o t m u tat fel, mind a v i- lá g h is to r iö , mind a hazai tö rté n e tb e /: u jab b á t - és feldol­

g o zásáb an ." — „A nem zet öszves tö rté n e tét — — töm öt­

te b b e n , de nem k e v esb b é kritikai f e ld o lg o z á sá v a l a k u t - főknek.íl 3 ) „A m a g y a r tu d o m á n y o s A kadém ia m u n k á ló d á - sairól s pén ztára m ibenlétéről 1 8 4 7 — 1 8 5 8 . Je le n té s e az Ig azg ató Tanácswtí/c." Mi e z ? E lső p illan atra azt him lők, h o g y valaki je le n té s t tesz az Ig a z g a tó T a n á c sn a k , s k é rd jü k : k i j e l e n t é s e ? Az akadém iai É rtesítő k b e n „Szilasy J á n o s tiszt, lag sz ék fo g laló ja" — „S zékfoglaló értekezése Czinár Mór lev. ta g n a k ," — s „S zékfoglaló beszéde D e á k y Z sig m o n d tiszteleti t a g n a k ," — változati sz ép sé g m iatt k ü lö n b ö z n e k -e , v ag y nem voln a b irto k v iszo n y kifejezésénél állandó sz ó ­ re n d ? K ell-e nek a b irto k o s h o z , v ag y n e m ? H a k e ll, miért n in c s ? H a nem k e l l , m iért v an ?

13 Magyar nyelvészet. I. Évfolyam. 12 I.

2) A Magyar Nyelvrendszer alapvonalai Irta Uiedl Szende Prága cs Lipcse 1858. 1. 1. Nem hárman írták liiedl P rága és Lipcse;

hanem ezek németesen állnak P rágában és L ip c s é im helyett.

3) A m agyar tudományos Akadémia 1858 Dec. 20. tartott ün­

nepélyes közülésé««A tárgyai. 47.1.

(14)

E l s ő í c j e z e í .

A m agyar birtokviszonyitás jelen állapota.

i. §.

T a n u l m á n y o k .

A régiek a n ek- c t k iz áró lag dativusi r a g n a k tartották.

E r d ő s i :

„ N y e lv ü n k b e n --- k ét k a p c s o lt h elyzetű főnév eg y ik e sz erzést je le n tő d a t i v a s b a tétetik. F i l i u s h o m i n i s , m on d ják a latin o k ; m i : f i l i u s h o m i n i , az e m b ern ek íia.“

P e r e s z l é n y i :

„A g en itiv u s m indig é v ég zetü - — a d ativ u s n a k , nek.lí 2)

R é v a i : „A genitivus képzője é, a d ativusé n e k íl 3).

A M a g y a r T u d ó s T á rs a s á g „külön h aszn álatára" szer­

k esztett „Szókötés" fogalm at z a v a r , m időn s a j á t í t ó n a k n e k , és t u l a j d o n í t ó n a k n ek r a g o t említ.4}

A régiek k ö v etk ezetes sz ig o rral akarák a n ek-czést g y a k o r o ln i, mi az o n b an nem m indig sikerült. íg y o lv assu k E r d ő s i n é i : „ P ü n k ö st h a v a , Iván h a v a , K arácson h a v a ." 5}

1) Grammatica hungaro-latina 1539. p. 52.

2) Grammatica linguae Ungaricae Tirnaviae 1739 p. 9.

3) Elab. Grarn. I. pp. 2 0 4 —207.

4 ) A Magyar Szűkülés’ főbb szabályai 184-3 43 — 40 I.

5) Gramm. p. 24.

(15)

P ereszlényi,: „A latin g e n itiv u st m a g y a r d a tiv u s s a l, azaz n u k nek ra g g a l kell kifejeziii. De g y a k r a n a beszédben kihagyatik a n u k n e k; és p e d i g : 1. Midőn a latin g e n iti- v u sn a k m egfelelő fő n é v , birto k n é v m á si rag g al á l , p l: „Péter lo v a h átárul sz ak aszto tta n y a k á t.£í A „S zó k ö tés“ és „M agyar N y elv Rendszere'* ily esetb en n e k -ct enged. 2. „Midőn ezen g en itiv u s tu lajd o n n é v p l : P éter lova. 3. Ezen esetelven k í­

vül is pl: „Királyok k irály a“ y).

K ö n n y eb b tájék o zá s v é g e tt álljan ak itt az A kadém iai hiv atalo s — és p ály am ű v ek illető pontjai.

S z ó k ö t é s : 1. Midőn k é t főnév, v a g y főnév ü l hasz­

nált m ás n é v , mint birtok és b ir to k o s , elválaszthatlan vi­

szo n y b an állan ak e g y m á s sa l, a birto k o s n év n u k nek r a g o t vészén fel, a b irto k n é v ped ig harm adik s z e m é ly ra g o t, pl.

P é t e r - n e k h á z - a.

2. H a a b irto k o s tö b b , s a birtok csak egy, ez u tó b b i­

hoz a, e, ja , j e , ra g adatik : ha pedig a birtok t ö b b , ak k o r ez ai, ei, vili, vei, j u t , j e i , r a g o t v észen fel, pl. m a ­ g y a r o k - n a k k i r á l y - a ; e r d é l y i e k - n e k fejedel­

mei. — N ag y o b b é rth e tő sé g ' v a g y n y o m o s s á g ’ k ed v é é rt 1) Quotiescunque duó nomina substantiva rerum diversa- rum in conslructioneponunlur, eíTeres genitivum laliinim ungarico dativo, hoc est cum affixis nak n e k, et alterum substantivum cum pronomine possessivo terliae p e r s o n a e .--- At saepe in o r a tio n e ---ommillilur alfixum nak nek. Idque primo qnando latino génit ivó respondens nomen substantivum habét affixum pronominale possessivum u t : --- Péter lova hátárul szakasz­

tolta nyakát. Seciindo, quando genitivus ille est nomen proprium, ut P é t e r l o v a Petri equus. Nonnunquam etiam his rationibus deficienlibus omiltunlur liaec affixa ut K i r á l y o k k i r á l y a . Grammatica lingvae Ungaricae. pp. 1 3 6 — 137.

(16)

— 10 —

azo n b an a birtoknévhez : o k , ú k , v a g y a ik , eik ra g té ­ tethetik, p l : h o l s o k s z á z a d o s a g g f á k ' l ó g ó f o d t - a i k - a t s u h o g á s s a l l e n g e t i a’ s z é l . ( H o r v á t E n d re ) ; o k v etlen ü l kitétetik pedig a’ több b irto k o s s z e m é ly ra g , m időn a birto k o s és birtok eg y m á stó l v alam elly közb ev e­

tett szó v a g y m ondat által m e g s z a k a sz ta tik ; p l: a p o l g á ­ r o k n a k , k i k e g y s z e r s m i n d n e m e s e k , n e m s z a ­ b a d k a t o n á t s z á l l í t a n i h á z a i k - b a .

4. A n u k n ek r a g o t szebb h a n g z ásk ed v eért ki is lehet h a g y n i , p l: m a g y a r o k ' k i r á l y a ; E r d é l y ’ f e j e d e l ­ m e i . O kvetetlen k ih ag y atik ped ig midőn a b ir to k - n é v tu­

lajdonító : n u k , n ek r a g g a l van e llá tv a , p l: a z o r s z á g ’ n a g y a i n a k m unkája. A régiek ig y is írtak : az o r s z á g ­ n a k n a g y a i - n a k a j á n l o t t a m u n k á j á t .

5. K ih ag y h atatlan a ’ n a k , nek ra g :

a) Midőn a ’ birto k o s név a’ b irto k n é v n ek u tá n a té tetik , pl: m e r r e z ú g n a k h a b j a i T i s z á - n a k D u n á - n a k ( K ö l c s e y ) .

/>) M időn a ’ b irto k o s n év a ’ b irto k tó l, a je lz ő n k iv ú l, bárm elly szó v a g y m o n d at által el választat j k ; p l: a z o n i f j u - n a k , k i t t e g n a p l á t t a m , s z é p m a g a v i s e l e ­

t é t m e g s z e r e t t e m ; P é t e r - n e k e z a’ h á z a . A k ö z ­ b evetett jelző azonban nem k ív á n ja m e g sz ü k sé g k ép a' nak, nek r a g ’ kitételét p l: e g e k ’ m i n d e n h a t ó U r a . Ila azo n b an a jelző több szóból á lló , tétessék k ö n n y e b b érth e—

lésért a ’ n a k , nek r a g p l : a’ v i s z á l k o d á s n a k e l a l u d n i l á t s z o t t l á n g j a i s m é t f ö l g e r j e d e t t .

6. H a több b irto k n é v , e g y m ástól fü g g ő v iszonyban jő e lő , a ’ n a k , nek r a g o t csak az u to lsó n ál sz ab ad ki­

(17)

— 11 —

te n n i, p l: H u n y a d y f é n y e s d i a d a l a ’ n a p j á - n a k fin n é p é t ü l j ü k .

7. H a a’ birto k o s főnévvel a ’ n év h atáro zó k u. m. a l a t t , f e l e t t , m e l l e t t , m e g ’ e t t , k ö z e p e t t stb. j ő n e k b ir to k - v isz o n y b a , a’ n é v u tó k n a g y o b b n y o m a to ss á g ’ v a g y h a n g - z a to s s á g k ed v é é rt ra g o z ta th a tn a k is, de a fő n év sz ü k ­ sé g k ép felveszi a’ n a k , n ek r a g o t , p l : t e n g e r n e k k ö z e p e t t - e , s z e k - n e k a l a t t - a , h á z - n a k e l ő t t - e ; hibás teh á t az illy s z ó k ö t é s : t e n g e r k ö z e p e t t - e , s z é k a l a t t - a s tb ; m ert ezen esetb en a’ k ö z e p e t t és a l a t t

m inden r a g nélkül is e lé g a v isz o n y kifejezésére.

8 . B irto k v iszo n y ilag rag o ztatn ak a’ : v á r o s o k ’, v á ra k ’, h e ly s é g e k ’, erd ő k ’, m ezők’, lig etek ’, h e g y e k ’, v ö lg y e k ’, ta v a k ’, folyók’ és p a ta k o k ’ tu lajd o n nevei is, h a a ’ közn év u tán o k ál l ; melly esetb en a ’ n a k , n ek ren d esen k ih a - g y a tik , p l: P e s t ’ v á r o s a , B u d a ’ v á r a , C s a b a ’ h e l y - s é g - o , M á t r a ’ h e g y e , R á k o s i n e z e - j e , B a l a t o n ’

r

t á v - a , S a j ó ’ v ö l g y - e . í g y szárm ázták n ém elly v a r o ­ so k ’, h e ly s é g e k ’, v id ék ek ’ stb. tu lajd o n n ev ei is , p l: „ S á m - s o n h á z a , P e t ő f a l v a , B e r e n h i d a , M á t y u s f ö l d c , E g e r v ö l g y e . 111)

N é g y év múlva „A ’ M a g y a r N y elv ’ R endszere" semmi halad ást nem m u tat ez ü g y b e n , ső t kiadója a sz a b ály o k a t m ódosítani sem m élto ztatik , hanem azt n y o m atja szóról sz ó ra , mi ott fönebb ál l , m é g a sa jtó h ib á t, m isze rén t a 3 ) p o n t jelölése kim ara d t, sem tartja ja v ítá s r a é r d e m e s n e k , legalább m ásodik k iadásában. „Sajátító : n e k , n u k ( a fö -

1) A ’ Magyar Szókötés főbb szabályai Budáu 1843,

(18)

12

neb b ib en n u k , n e k; e m égis csak v á l t o z á s ! ) l) . M időn két fő n é v , v a g y főnévül h aszn ált stb. — ( 8 p o n to n át egész a d d ig ) E g e r v ö l g y e . "

A „M ag y ar S zó k ö tés’ szabályait" k ét pályázó ren d sze­

rezte. Szilágyi Istv á n k o s z o r ú z o t t m üvéből tá rg y u n k ra a k ö v e tk e ző t tarthatjuk érdekesnek.

„A birófőncv és a la n y egyeztetése." — T a lá lm á n y u n k ­ nak két része l e s z : 1 ) „ b i r ó r ó l i 2 ) a z a l a n y r ó l i . Mielőtt az o n b an hozzá fo g n á n k : je g y ez zü k m eg I ) h o g y m ikor birónév s birtok közti eg y ez te tés fo ro g fen , az e g y e z ­ tetés r a g b a n ; n ev ezetesen b i r t o k r a g b a n tö r té n ik ; 2 ) a a biró n év m in d en k o r szem élybcli e g y s é g e t v a g y t ö b b ­ s é g e t k é p v i s e l , s respeolive ú g y te k in te th e tik , m int m e n n y i s é g n é v ; 3 ) a birtok r a g m indenkor olly álla p o ­ tú n ak tek in tetik , m int a latin n o m in a tiv u s, m ellyhez m ég azu tán já ru lh a tn a k a v i s z o n y r a g o k , tárg y ai a v iszo­

n yító sz ó k ö tésn ek ( ? ) .

d ) A b irónévről.

Mielőtt a sz ab ály t elm o n d a n ó k , lá ssu n k p é l d á k a t : „A biró fia ello p ta a pap ö k rét : de azért a falu elülj árói nem b ü n tették m eg .“ — Biró v a g y m ag y aráz ó főnevek : biró, p a p , falu. A la k ju k a t te k in tv e , semmi k ü lö n b sé g ezek s a r a g a tla n főnevek közt. — „N yelvünknek előkori d ivatát te k in tv e : nem m ondhatjuk h o g y az terjedelm es lett ( v o l t ? ) v o ln a .“ A b író n év ala k ja = nek ( n a k ) . — H o g y am az alak i s , ez is jó : mi m a g y a ro k tudjuk.

in n e n a biró n é v re k ö v etk ező szab ály keletkezik : n n - A’ Magyar Nyelv’ Rendszere. Közre bocsátá a ’ Magyar Tudós Társaság. Második kiadás Hildán 1817.

(19)

13

k o r két főnév ú g y tétetik eg y m ás m e llé , h o g y valam ellyik a m ásikat birószemélyiil m a g y a r á z z a , — v a g y az a la n y n a k b irto k o sá t j e l e n t i : a k k o r azon biró főnév v a g y csak p u sz ­ t án, ra g a tla n u l fog az a la n y m ellett, v ag y m ással álló bir—

to k r a g g a l ( n a k , n e k ) á l l a n i . --- T o v á b b á sz o k á sb a jö tt n á lu n k a biró n a k- o t eddig k é p v iselt h ián y jeln ek irásinkbóli k ih a g y á s a , alk alm asin t azon e l v b ő l , h o g y h a közbeszédben m eg értjü k e g y m á s t, m iért nem Írásban is, m időn o tt a sz ó k at g o n d o s a b b a n szerkesztjük. Á m l e g y e n . --- - —

M ég e g y k é rd é s van hátra : m ikor kell a b iró n é v n e k eg y ik v a g y másik alak já t haszn áln i ?

H a az a la n y e lü l, a m ag y ará zó ( b i r ó ) m ásod helyen á l l : ez m in d e n k o r a m ással álló b irra g o t veszi f e l , pl. (ia az i s t e n n e k . Ha p ed ig a m ag y arázó v. biró áll e l ü l : a k k o r lehet r a g o s v a g y r a g a tla n , a m int a szép h a n g z a t kívánja, pl. a biró fia, v a g y bíró n ak fia. — U g y an azon e g y alan y előtt p e d ig , több m ag y ará zó is á llh a t, ig y : a falu b író ja feleség én ek fia; a m ik o r látni v a ló , h o g y a stilistica k iv á — natáh o z k é p e st többen r a g o t v e s zten ek , pl. a föntebbi példa eg é s z h o sszan igy vo ln a : a fa lu « « /í b iró já n « /c felesé g é ­ nek: f i a . " 1) F ábián István d í j a z o t t p ály a m u n k ájáb ó l, e lé g lesz a k övetkező :

1 ) „Ha két főnév ú g y áll a’ beszédben e g y m á s m el­

l e t t , h o g y eg y ik h ez ( b í r ó h o z ) a ’ m ásik mint birtok tarto zik : m in d an n y iszo r a ’ b irto k o sh o z a ’ n a k , nek rag aszfatik , a ’ birto k h o z pedig a b irto k ra g o k ( a ’ szem élyes n év m ás k ih o lt fo rm ái) fiiggesztetnek ak á r e lő tte , ak á r u tá n a álljo n ez a birto k o s n é v n ek ( ? ) ; p. o. a’ k irálynak e m b e r e , em bere a k irály n ak .

i ) Nyelvtudományi pályamunkák III. 3 7 —401.

(20)

- 14

J e g y z e t. A b irto k o s r a g ( n a k n e k ) ellipsist sz e n v ed ­ het. --- E llenben ellipsisnek h e ly e alig v a n ; a) ha a p red icátu m ú l álló birto k n év m indjárt a su b je ct nevező után á ll; p. o. az em ber Isten n ek k é p e ; a’ hev erés a’ s z e g é n y s é g ­ n ek b a r á t j a ; a’ nem es sziv az o k o s g o n d o lk o d á s n a k b izonyos j e l e ; í>) ha a b irto k n é v n y o m o sítás v é g e tt elibc tétetik a’

b irto k o sn a k ( ? ) ; p. o. em bere a’ k ir á ly n a k ; fo g lalatja a ’ k ö n y v n e k ; c ) ha a ’ b irto k o s és b irto k n é v közé több szó b c - to ld a tik ; p. o. azon g y e r m e k n e k , kiről te g n a p s z ó ltu n k , ta ­ n ító ja. d) ha a b irto k o s előtt m utató n év m ás ( e n n e k , ezek­

n e k ) t é t e t i k ; p. o. en n ek az em bernek jó s z á g a : ezek n ek a ’ v irá g o k n a k sz ép ség e.

2 ) J e g y z e t. ] la több szó eg y m ás után b irto k o sk in t áll ( n a k , n e k k e l ) : ek k o r elé g az u to lsó m ellett m e g h a g y n i;

p. o. „m árv án y ra méltó ny ilatk o zásai a’ hazafi erőnek, e l - s z á n á s - ’ s ön fel áldozás na k.“ *)

S z v o rén y i csak röviden érinti e tárg y at. „Midőn, ú g y ­ m o n d , a' sajátító n a k , n ek felesleg jő elé,“ pl. te g o n o ­ s z o k n a k g o n o s z a , r o s s z a k n a k a ’ ro s s z a , e h e l y e t t : g o n o ­ szok' g o n o s z a , ro ss z a k ’ r o s s z a . " 2) M ely p éld á k b a n az a r a g o t b irto k o s é -nek tekinti.

Ihász G ábor N y elv tan a jó z a n elvet k ö v e t , k á r h o g y sem cz áfo lják , sem köv etik :

„Ha mind a ' b i r t o k o s t , mind a b i r t o k o t je le n tő n év n y ilv án ki v a g y o n t é v e , ak k o r a ’ b i r t o k o s n év m in­

den v álto zá s n élk ü l m e g m a rad , a' b irto k o s r a g ped ig ékeze­

tét elv e s z tv e , ’s a’ v a s ta g h a n g u n ev ek u tá n a bötű ro vál­

to z v a , rövid en ragasztatik a ’ b i r t o k o t je le n tő n é v h e z , és 1) Nyelvtudományi pályamunkák 111. 1G2— 163 1.

2) Nyelvt. pályamunkák. IV. 112.1,

(21)

— Í5 —

pedig v a g y tisztán azaz j n é l k ü l, p. m a g y a r o k I s t e n - e , P á l k é p - e , P é t e r h á z - a ; v a g y j- v e i p. f a l u h a - r a n g - j a stb.

Je g y ze te k . 1. H a több b irto k n é v eg y m á stó l fü g g ő le g jő e lé , az ékezetét vesztett birto k o s r a g m indegyikhez oda ra g a sz ta tik ; p. ú r s z i n - e v á l t o z á s - a ; ú r s z ü l e t é s - e n a p - j a ; ü d v ö z í t ő n k d i c s ő s é g e s f ö l t á m a d á s - a n a p - j a . ---

3. Midőn mind a’ b i r t o k o s t ; mind a b irto k ó t jele n tő n é v ny ilv án k iv a g y o n t é v e ; s o k a n a birto k o s név h ez n u k v. n ek r a g o t f ü g g e s z te n e k , p. P é t e r - n e k h á z - a , h a z á ­ n a k b o l d o g s á g - a ; v a g y h a azt k ih a g y j á k , hely ette hi­

án y jelt te s z n e k , p, P é t e r ’ h á z a , h a z a ' b o l d o g s á g a . Ez egy ik sem a já n lh a tó , m ert a’ b irto k v isz o n y t m indig csak a ’ b irto k n é v h ez fü g g esztett a e v a g y j a j e, nem pedig a ’ birto k o s névhez ra g a sz to tt n u k nek fejezi k i; h a p e d ig a’

n u k n ek nem fejezi ki a' b irto k v iszo n y t, ak k o r az a' b irto ­ k o s n év h ez ra g a sz tv a nem e g y é b , mint sz ü k sé g leien — és sz ép sé g e t sértő toldalék"

2. §.

B í r á la t .

A „ M ag y a r S z ó k ö té s“ és „M agyar N y elv R endszere"

a zo n o s sz ab á ly a ira m eg jeg y ezzü k :

1. Két főnév b irto k v iszo n y án ál n incs s z ü k s é g nuk n ek dativusi r a g r a , c sa k a b irto k n é v k ap harm adik szem ély ­ r a g o t , pl. Péter háza.

2. ( 3 ) . M e g ro v an d ó k ö n n y e lm ű s é g , a „n a g y o b b ért­

h ető ség ' v a g y n y o m o s s á g ’ k e d v e é rl“ o k - a ik -o zás. V ers 1) Ihász Gábor. Magyar Nyelvtan. Eger. 1852. 30 1.

(22)

16

k orlátai közt alak ú it költői m o n d a t, nem alkalm as prózai példára. A fölhozottat H o rv áth E ndre folyó beszéd b en igy ra g o z ta v o ln a : „S zázados a g g fák lógó fodraiV lengeti a szél." De sz ü k ség e levőn e g y s z ó ta g ra , lön : „fodraikat."

M a rad ju n k a szabály m e lle tt: V alah án y szo r a b irto k o s ny il­

ván k ité te tik , a , ai e l é g s é g e s , érthető s többre n incs sz ü k ­ sé g . A z „okvetlen a ik- r a m e g je g y e z z ü k , h o g y a birto k ne v álasztassák cl m o n d at által b irto k o s á tó l, s nem lesz sz ü k ség aik-ra. E h elyett : „A p o l g á r o k n a k , kik e g y szersm in d n e ­ m esek stb. h áza ik b a,1' m o n d assék szebb m a g y a rs á g g a l : „Az eg y sze rsm in d nem es p o lg á r o k h á z a ib a s t b .“

4. H o g y „a n a k , nek r a g o t szebb h a n g zás k ed v é é rt ki is lehet h a g y n i ," — k ö v etk ezetlen ség . A n n y i m int ezt m o n d a n i : „A szab ály nem szabály." Miért v o ln a „m a g y aro k k irálya" szebb h a n g z a tu , m i n t : „ m a g y aro k n ak k ir á ly a " ? Ha ped ig az előbbi c s a k u g y a n sz e b b , h a g y d ki a nek-et a d ativ u sn á l i s , s e h e l y e t t : „a m a g y a rn a k k irá ly a v a n , " — m o n d szebb h a n g z á s k ed v éért „a m ag y ar' k irá ly a van."

5. A n a k , nek k ih a g y h a tla n s á g á t e g y á lta lá n ta g a d ­ ju k . M ert

« ) A birto k o s név közv etlen v isz o n y b an so h a nem állh at b irto k a u t á n , mint alább be lesz b iz o n y ítv a ; az idézett p éld át m e g kell teh át ig a z ita n u n k , nem k ö v e tn ü n k .

I) A b irto k o s név, a b ir to k tó l, a je lző n k ív ü l, semmi s z ó , v a g y m o n d at által el ne választassák. E h e ly e it: „A zon if jú n a k , kit te g n a p láttam , szép m a g a v iseletét m e g szeret­

tem," — h ely eseb b en íg y szólunk : „A teg n ap láttam ifjú szép m agav iseletét m e g s z e re tte m ;" v a g y : „m egszerettem azon ifjú szép m a g a v is e le té t, kit teg n ap láttam." E h e l y e t t :

„P é te rn e k ez a háza," — így : E z P éter háza. A nek nem

(23)

— 17 —

teszi k ö n n y eb b en érthetővé a m o n d a to t, ső t k étértelm ű ség et is okozhat. „A viszálkodásnaA ; elaludni látszott l á n g j a / n uk n é lk ü l is .elég érthető : „A v iszálkodás elaludni látszott lán g ja ism ét fölgerjedett.“ De ez : „M egrovám a szo m széd o t, s e l - m ondám barátomwr/A; h ib áit,“ — épen a n u k miatt k é té r­

telm ű ; n a r r a v i a m i c o d e f e c t u s e j u s , v a g y n a r r a v i d e f e c t u s a i n i c i . V alam int o m o n d a t : „A m a g y a r ig én ek időjit akartam e lő szá m láln i“ *), kettőt je le n th e t : e n u m e - r a r e v e r b o t e m p ó r a s u a , v a g y : v c r b i t e m p ó r a .

6. T öbb b irto k n é v n él sin cs sz ü k ség n e k -re. A fölho­

zott ü g y e tle n m o n d a t o t : „H u n y ad y fényes d ia d a la ’ n a p já n a k ü n n e p é t ü l j ü k ," — ig y szerkeszthetni : „H unyady fényes d iadalnapja ü n n e p é t ü ljü k .Cí

7. A n év h a tá ro zó k : f e l e t t , a l a t t , m e l l e t t , i l l e ­ g e t t , k ö z e p e t t , se n y o m a to s s á g , se h a n g z a to s s á g k e d ­ v é ért n e füzessenek r a g o s b ir to k o s h o z , m ert az ellenkezik a nyelvszellem s z a b a to s s á g á v a l; s le g rég ib b em lék ein k b en ritka p éld a van rá. E lőfo rd u l u g y a n a M ü n ch en i C odexben

„a d o c to ro k n a c k ö z e p e tte c “ z) de jo b b n e k te le n ü l: „az ebéllő ház k ö z ep ett1' 3) .

8. A z t, mi e p o n tb a n v á r o s o k , v á r a k , h ely ség ek stb.

n e k -telen b irto k v iszo n y áró l m o n d a tik , á ltalán o s szabályul k ell v a la felállítan i, m ert a n é p , ki szájáb an alak u ltak e n e ­ v e k , kivétel n élk ü l csu p á n b írto k rag o zó volt. Az elő sz á m - láltakhoz tarto zn ak m é g a h ó n a p o k m a g y ar nevei pl. „Kis­

a ssz o n y l i a v a ; “ s a szem élyes n év m á s o k , m időn közvetlenül birto k o ln ak .

1) Magyar Nyelvészet II. 4 4 8 . 1.

2) Luk. II. 40.

3) Máté XIV. 6.

2

(24)

_ 18

Szilágyi István elm élete semmi újat nem m ond a nek s z ü k s é g e s , — v a g y fö lö sleg es vo ltáró l : A felhozott pél­

dákról : „A bíró fia — a bíró n ak fia; n y e l v ü n k n é l élő k ö n d ivatát tek in tv e stb.“ épen nem m ondhatni „hogy amaz alak is, ez is j ó ; “ mert az utóbbi csak íg y jó : „N yelvünk elokori divatát te k in tv e.1' Ily b izo n y íték n ak : „mi m a g y a ro k tu d ju k ,“

— szabályozó erő t nem tulajd o n íth atu n k . Nem s z a b á ly t, h a ­ nem k étely t k ö z ö l, ki a bíró fő n ev e t v a g y p u s z tá n , v a g y nek-esen állítja elő. M inden szabály h atá ro z o ttsá g o t tesz f ö l , s legfölebb eg y e s kiv ételek et tiir. A nek szü k sé g érő l ily m o n d a tb a n : „fia az Iste n n e k 4' ( f i l i u s D e i , S o h n G o t - t e s , f i l s d e D i e u ) ro sza ló lag szóltunk má r ; csak igy h ely es : „Isten lia.“ E p é l d a : „A falu bírója feleségéne k fia,“

— sz ab a to san igy h an g zik „A falubiróné ( m i n t v á r o s - b i r ó n é ) íia.“

Fábián István sem szabályozza e v isz o n y t, m időn a b ir­

to k o sh o z nek-et ra g a sz t „akár e lő tte , a k á r u tá n a álljon ez a b irto k o s n é v n e k ; p. o. a k irály n ak e m b e re , — em bere a k irá ly n a k .“ A nek sz ü k ség érő l fölhozott péld ák at mind k i­

jav íth atn i : Az em b er Isten k é p e — a heverés a s z e g é n y sé g b a rá tja ; — a n em es szív az o k o s g o n d o lk o d á s bizonyos j e l e , — a k irály e m b ere, — a k ö n y v foglalatja. A b irtokos, és b irto k n é v m o n d at által n e v álasztassák e l; pl. azon g y e r ­ m e k n e k , kiről teg n ap szóltunk, ta n ító ja ,— ennek az e m b e r- nek jó s z á g a — ezeknek a v irá g o k n a k s z é p s é g e ü g y e t l e n m o n d a to k ; m a g y a ro sa b b a n íg y h a n g z a n a k : „A te g n a p e m ­ lített g y e rm e k tanítója, — ezen em ber jó s z á g a , — ezen vi­

rá g o k sz é p sé g e .K V é g re e p élda : „M árv án y ra méltó n y ila t­

kozásai a ’ hazafi e rl'mek, elszán ás — s ö n fe lá ld o z á sn a k ,"

kétszeresen idomtalan. F o rd ítsu k m e g , s n e /c -te le n ítsü k :

(25)

— 19 —

„A hazafi e r ő , elszánás, s önfeláldozás m árv án y ra méltó n y i­

latk o zásai.1K

H a S zv o rén y in ak igaza van a felesleg' neA r-ről, s „ g o ­ n o sz o k n ak g o n o sza" hely ett jo b b : „g onoszok g o n o s z a ;" — a H alotti Beszed : „hálálnék h aláláal" is m egrovathatik. De le s z -e „halál h aláláal" oly h an g z a to s — Ítélje m eg a fino­

m abb nyelvérzék.

Ihász G ábor részletes elm életét a b irto k v iszo n y ró l tel­

j e s e n m é ltá n y o lv a , m ennél g y ő ző b b ok o k k al fogjuk tám o ­ gatni.

M á s o d i k f e j e z e l .

A viszonyítás elm é le tile g , s alkalmazva.

3. §.

A v is zo n y ítá s á lt a lá b a n .

A b e s z é d , mint a g o n d o lá s izeit h a n g o k általi kifeje­

z é s e , sz a b ály szerü leg válto zato s : tartalm ára és alak jára n ézve k ö zös m é rté k k e l, tö rv én y ek k el bír. A b eszéd tö rv é­

n y e k ré sz lo tes, ö ssze fü g g ő ism erete = n y e lv tu d o m á n y ; ezek o k a d ato s k ö zvetítése az észtö rv é n y e k k e l — n y e lv ­ bölcselet.

A n y e lv b ö lc selet kezdheti m ű k ö d ését észtö rv én y ek v iz s g á la tá v a l, s alk alm azhatja a találtat b árm ely n y e l v r e ,

„a priori." E bölcseleti m ód csaló d ással já r. E llen b en m eg ­ kísértheti közvetitni több h aso n íto tt n y elv ek közös törvén y eit a g o n d o latéiv al. E m ód biztosabb.

Az utóbbi eljárást k ö v etv e találu n k n y e lv e t, m elyben m inden szó v áltozatlanul u g y an az m arad ; s n y e lv e k e t, m e -

2*

(26)

20

lyekben a szó so k k é p m ó d o su lt, de h a s o n itá s , s elem ezés utján az eredeti a l a k , a g y ö k előállítható. M ind a v álto z at­

l a n, mind a ra g o k és képzők elkülönítése u tán g y ö k a la k ra h ozott sz ó ö s s z e g , é s zk a te g o riá k szerén t osztályozható : a mint p éld áu l abban a létre tö r e k v é s , az állap o t a létezővel sz e rk csz te tv é n ; eszm ében eg y m á stó l e lv á la s z ta tn a k ; a m int ige — és n év szó k ü lö n b ö ztetik meg. M ellőzvén a n y e l v a ­ n y a g további o sz tá ly o z á sá t, csak e k é rd é st érin tsü k fu tó la g : cl v o lta k - c ered etileg k ü lö n ítv e a n y e lv b en a m ost m e g k ü ­ lönböztethető b e s z é d ré s z e k ; leg aláb b a n é v - és igeszó ? Sémi n y e lv ész ek az igeszó e g y e te m e s sé g é t és e ls ő sé g é t vi­

tatjá k , azaz : szerén tö k a lev és ism erete m egelőzte v o ln a a létét E lm életileg ezen e g y m ásu tán h ely esn ek látszik. Mind- am ellell b ő vebb v izsg álat n é v s z ó k a t ta lá l, a sémi n y e lv e k ­ ben i s , m elyek eredetiekül jelen k ez n ek , s m elyekből ép u g y k é p ez te th e tn ek i g é k , m int ezekből nevek. L eh et a z o n b a n , h o g y e névszó k ig e g y ö k e i e lv eszte k , v a g y ú g y alak u ltak át, h o g y rá jo k nem ism erhetni.

S zo ro sb m egh atáro zás az ig é t n y u g v á s v a g y m ozgás, álla p o t v a g y m ű ködés jelzőjéül tünteti föl, m iszerént a létező fölötti itélet fejeztetik ki általa. S ig y tekintve az ig ét a l é ­ t e z ő tá rg y term észetileg u g y a n előbbre való az azt felisme­

r ő n é l ; de m e g n e v e z é s e , a n é v s z ó , nem lehet az észlelőnél, itélőnél e lő b b i; lehet e g y k o rú . S ő t találtatik n y e l v , m ely b en a névszó első és eg y etem es az igeszó származati.

Nem v aló szín ű az ind n y elv észe k által e lő á llíto tt, i g e ­ v a g y névértem ó n y re k ö z ö n y ö s , g y ö k ö k g y a k o rlati volta.

M űködés és álla p o t fogalm a nem folyhat össze tá r g y fo g a l­

m á v a l, hol ö n tu d ato s é sz le lé s, em beri é s z g y a k o rla t tétetik fel. H o m ály o s tu d a t álla p o tá b a n ten g ő állat h a n g s ú ly o s n y i­

(27)

21

latkozataira illenék ily je lle m z é s , s a g o n d o lá s , v alam int a beszélés alapföltétei h iá n y á ra m utatna. V an n ak u g y a n ezt sejtető n y e lv té n y e k ; például a m a g y a r b a n : ír ( k e n és k e­

n e t ) , t á r , t é r , v á g y , v é s z , z á r ; de a z i l y e k visz onyított n y elv b en h atáro zo tt é r te m é n y ü e k ; ra g o za tlan b an p ed ig h ely ­ z e t, v ag y h a n g s ú ly által határo ztatn ak .

F o n to sb kérd és felvett tá rg y u n k ra : mikép jelöltettek eredetileg a l é t , és le v é s , v a g y állap o t észlelt fo k o zatai; — a n é v - és ig ev iszo n y o k ?

V an n ak n y e lv e k , m elyeknél a g y ö k sz ó k változatlanok, s a k ü l - és b elvilág visz o n y ai ism étlés, h ely ze t, v a g y k ü ­ lön e vég re izeit h a n g o k által fejeztetnek ki. P é ld á u l a több­

sé g eszm éje v a g y ism é tlé s se l; v ag y s o k önálló szóval jelöltetik. A z ige m ú ltja, e l m e n n i , b i r n i ; jö v ő je , a k a r n i , e g y e s í t e n i , s több ilyek h o zzáa d á sáv al, különböztetik meg. V a ló szín ű , h o g y c szerkezet az ő sn y e lv ek m in d e n ik é - nél dívott. K ésőbb h a n g s u ly i m ó d o su la t k ö v e tk e z té n , az értelm ezők a főszóhoz függ esztetén ek , s ö n á llá s u k a t vesztve, fo ly to n o s h aszn álat által rövidülve, m é g c sa k kis értelm et­

len sz ó ta g , v a g y épen betű alak jáb an léteznek.

T öbb n y e lv b e n a visz o n y jelö lés h a n g zó v álto ztatás ( b e l h a j l í t á s ) , k é p z ő k , e l ő - v a g y u tó ra g o k által történik.

Minél fölebb nyom ozzuk ily n yelvek sz e rk e z e té t, a n n á l több v o n atk o zat je lö lé s é re ta lá lu n k , a legfinomabb részletekig.

A z alak o k e so k fé le s é g e időjártá val e n y é s z ik , s önálló szó vezérli a m ódo sítatlan o k b ó l fűzött m o n d at értem ényét. M intha a n y elv e k eredeti c g y s z e rü s é g ö k re a k a rn á n a k visszatérni.

A rom án nyelvek például a latin n év e se te t elülálló v isz o n y ­ sz ó csk ák — az ig e id ő k et n a g y ré sz t szintén elülálló se g éd ­ igék által jelölik.

(28)

22

Az eljárás hajlító és ra g o z ó n y e lv ek b en a viszonyok k ülön osztályzatához k é p e st különböző. V ag y v isz o n y la n ak n ev ek e g y m á s h o z , v ag y ig é k h e z, és ig e n e v e k h e z ; s e sze­

r é n t, m ajd értelem h atáro z ás tö rté n ik , majd f ü g g é s , já ru lé k , majd b ir to k , uralom eszm éje fejeztetik ki. H elyzetre nézve tö b b n y ire a biró előzi m e g a b ir to k o t; a sém iek ellen k ező t tesznek. A szem élyhez v iszo n y íto tt b ir to k ; h a r a g o s , u tó ­ l a g o s , h a teljes alak ú n év m ássa l á l l , ez m egelőzi a b ir­

tokot.

4. §.

iV y e lv t é n y e h .

rr

O sem lék ek et bírunk chinai és egiptom i nyelven. J ii felirata n é g y ezer évet m eg h alad (K risz tu s elölt a 2 3 . sz á ­ z a d b ó l ) 1) . E n y elv ek b en m ár n é v - és igeszó elkülönözöttek.

A déli te n g e r szigetein a zo n b an a n é v szolgál ig e a la p u l:

pl. a m u é te l, t e a m u n e i a u „az étel m ost é n í( = eszem ; szeretet h i n a a r o , t e h i n a a r o n e i ó j a „a szeretet m o st ő “ = ő szeret.

Az ős d u n a i b a n a tö b b sé g h i á n , k i a i — m in d , — t ó = so k u t á n - v ag y elő tev ésév el je lö lte tik , pl. k u e h i á n

„ország m i n d ' = o r s z á g - o k , t h ű n g t z c ú k i a i „ifjú fiú mind" = i f j - a k , t ó f a n g „sok tarto m á n y " — ta rto m á n y -o k . A z ig e m últját k u ó á tm e n n i, j e n bírni; jö v ő jé t j a ö akarni, h ó é i e g y e s ítn i, seg éd szó k je lö lik , pl. táplálni h i o u , h i o u k u ó tá p l á l t ; s u e m o n d a n i, m ű j e ú s u e „nincs birni m o n ­ dani" n em m o n d ta m ; k i a n g b e széln i, h ó é i k i a n g fog beszélni.

Az ó eg ip to m i, a h icro g ly p h ák nyelvo k ettő t k é t , tö b - Lásd Ábel llémusat Elémens de la grammaire ehinőise.

Paris 1822.

(29)

23

bet három szori ism étléssel je le n t pl. h o t e p e h o t r h o t r h o t r „tisztelet az isten isten iste n “ = tisztelet az istenek iránt. — T öbbet m ég h u o , u i = s o k , u tán tétév e l is fejez ki pl. r a s i h u o „fejedelem s o k “ = fejedelm ek; b a k i ui

„v áro s s o k “ = váro so k .

A tahitiak n y e lv e a tö b b sé g e t a g y ö k sz ó ta g kettőzése által je le n ti, pl. c r a u r a h i e g y n a g y fa, — e r a a u r a r a h i n a g y f á k ; r e v a m e n n i, r e r e v a k e tte n menni.

Az in d - g e rm á n hajlító n yelvek, k ü lö n ö se n a szanszkrit, h e lle n , latin , a n é v v isz o n y t u tó r a g o k által jelölik. Az e lő b ­ biben az ala n y e s e t ( n o m i n a t i v u s ) is r a g o z ta tik , pl. tőszó g a t a , nőm . g a t a - s z m e n e t; tőszó m a l i , n ő m m a t i - s z vélem ény. V isz onyít ped ig e g y e s és tö b b es szám ban hét esete t, m e ly e k : n o m in ativ u s, v o c a tiv u s , a c c u s a tiv u s , g e n i- tiv -a b la tiv u s az e g y e s b e n , d ativ -a b la tiv u s a többesben, in stru m e n tá lis, és loeativus. A kettős szám ban három esetet használ.

A h e lle n , e g y e s és töb b esb en öt esettel b i r , m ely ek : n o m inativus tö b b n y ire változtatva a tőszón, pl. tőszó xóyay., nőm. y.ó()a§, g e n itiv u s , d a tiv u s, a c c u s a tiv u s , s v o ca tiv u s az e g y e s b e n , a tö b b esb en csak n é g y esete van. A k e ttő sb en k é t esete.

A latin már a kettős szám ot n élk ü lö z i, s az e g y e s b e n h a t esete t k ü lö n b ö ztet; a hellen felett ablativ u ssal is b ir, mely inkább l o e a t i v u s - , v a g y in stru m en tálisn ak v o ln a n e ­ v ezh e tő , s a több esb en e g y a dativussal.

E n y elv ek a n év sz ó k at nem (g e n u s ) sz erén t j e l z i k , Ili­

m e t, n ő t, és se m le g est k ü lö n b ö ztetv én meg.

Ott hol jelző és a la n y e g y e n lő n v á lto z n a k , fő n év és m elléknév e g y e z te tn e k , — nincs sz ü k ség állandó e g y m á s ­

(30)

24

u t á n r a , n in cs értelem zavaró h e ly ze tv álto z ás; biró és birtok közé s z ó , ső t m o n d at is tű zethetik; a je lz ő állhat tá rg y a e lő tt, v a g y után. T alálni azo n b an szanszk ritn ál és hellennél, v isz o n y o s szók rag o z atla n eg y m ásu tán jára ú g y n e v e z e tt ő sz­

iéire ; s ez felvett t á r g y u n k ra e lé g f o n t o s , h o g y b ár rövid en em lékezzünk felőle.

A m o st említett n y elv ek b e n n ev ek fü g g ési v is z o n y a , c a s u s r a g o k m e llő z té v e l, ö sztét által jelöltetik. E viszony ha sz o ro sb belfiig g é st pl. b irto k o t, u ra lm a t, h a tá s t k é p v is e l, szan szk rit n y e lv ta n á ro k által t a t p u r u s a m űszóval n ev ez­

te tik , s a biró v a g y úr m egelőzi az a láren d eltet, pl. szkrt.

r a d s a p u r u s a — r a d s n a h p u r u s a reg is h o m o , k irály e m b e re ; g o d a v a r i t i r a G odavari (fo ly ó ) p a r tja , m int n á ­ lu n k : D unapart. T ö b b en is so ro ztath a tn a k ö ssze pl. d s a n - h a v i - p h e n a - l e k h a D sanhavi ( f o l y ó ) h ullám vonala. A h e lle n nem b ővelkedik ily ö sztétekben, s g y a k r a n a g e n iti- vusi e setet m e g ta rtja , pl. y.ovaravTivovnóhs, xvvooy.ecpa- laí. De v a n n a k tiszta ösztétei is : innor^oif ía l ó te n y é s z té s , ftlfíXio&rptri k ö n y v tá r , fiaTQuyouvouayJa bék aeg érh arcz.

H a a v isz o n y o s szók e g y ik e a m ásik a t csak közelebb je lle m z i, értem én y t h a tá ro z , az ösztét k a r m a d h a r a j a n e ­

v e t v ise l, s több alfajo k ra oszlik. S zo ro sb értem é n y ü k a r - m a d h a r a j a fő n év féle, pl. p a r n aq,a 1 a le v é lg u n y h ó , l e - v é lsz in , — hellén yyvöótirjkov a ran y alm a. — Melléknévi ösztét b a h u v r i h i , pl. m a h á b á h ú n a g y k a r u , hellen XQVoöoto/uos aran y szá ju . — Szám névi ö sztét d v i g u , pl.

d a g a t ; a t i tizszáz, a g erm án t a u s e n d ősalakja. A d v e rb ia - lis ö sztét a v j a j i b h á v a , pl. s z a n i r v e d a m szem érm esen.

A chinai ő sn y e lv a k ü v v é n Krisztus előtt 2 1 3 - i k esz­

ten d eig az em lítettekhez h a s o n la g jelö lte a névszói b irto k v i­

(31)

25 -

sz o n y t, pl. h ő t ű i i g f o l y ó c r e d e t = f o rr á s , m i n l i népero.

A k u á n h o á ( u j n y e lv ) ti b irtokjelt v e t k ö z b e , pl. c s ü n g k n e ti d s i n közép h o n ( é ) e m b e r , k ö zép h o n em bere = chinai. A személyi n év m ás is b irto k a elő tt á ll, pl. ű k ű e én o r s z á g . = o rszág o m ; k h í m i n g ő én ek = éneke.

A j a p á n i , v isz o n y szó csk ák seg é ly év e l fejezi ki a bírást, s a s z ó s z e r k e z e t , m int a chinainál. A b irto k o s elül áll no r a g g a l , a birto k u tóbb töb b n y ire w a h atárzó sz ó csk áv al, pl.

T e n - n o f o s z i - w a ,,E g ( e ) csillagai." K o n o i j e - n o t a k a s z a - w a „Ezen h áz(é) m a g assá g a." Birtokviszonyi u tó r a g n o , dativusi ni, pl. j o f i t o - n o j ó e m b eré , j o f i t o - n í j ó embernek.

Az ó e g ip to m i, m int a ch in a i, szanszkrit és m a g y a r , bíró u tán helyezi a b irto k o t, pl. n u t o n i m a lo m k e ré k ; m a s i a h e ig azság lak — templom. S zem ély n év m ással a z o n ­ ban u tó r a g o z , pl. e f t e - a , e f t e - k , e f t e - f fi-arn fi-ad fi-a. E ra g o k a t viszon y szó csk ái is fe lv eh e tik , pl. na — latin ad) n - i == ad m e , n e - k ad t e , n e - f — ad eum ; m a g y a r „nekem n ek ed neki,"

A sém ieknél ha k ét főnév eg y m á s u tán á l l , uralm i, v a g y b irtokviszony jelöltetik, h a csak a m ásodik ve = és elő—

r a g g a l n in c s ellátva. A z u ra lg ó t követi az a lá re n d e lt; a helyzet az eddig em littcttekhez k ép e st m eg fo rd íto tt, pl. héber b e n a d a m , arab i b n o ’ 1 i n s z á n i íilius hom inis.

M e g je g y z e n d ő , h o g y ha elő ra g h é b e r b e n , midőn k ité­

tetik csak a m ásodik előtt á llh a t, pl. l e b h a a d a m cor h o ­ m inis; az ara b b a n o k v etlen ü l lú kell té te tn ie , pl. tariko '1 a b r a r i via ju sto ru m . H éb erb en a him nem ü u ralg ó a töb­

bes szám ban bel változást és c s o n k ítá st sz e n v e d , pl. m a l c h e e r e c z re g e s te r ra e , e. h. m e l a c h i m . S zem élynévm ást

(32)

26

birtok u tán r a g o z n a k , pl. héb. l e b u s k ö n tö s , l e b u s - i k ö u l ö s - ö m , l e b u s - o k ö n tö s-e . Két nem et ( g e n u s ) k ü lö n ­ böztetnek m eg az ig e s z ú k n á l is. V iszo n y szó csk ák is b irto k — ra g o ztatn ak .

A parszib an előfordul u g y an az e g y e n e s birtokviszonyi h e ly z e t, pl. g u s z t a s z p s a h a 11 s a h , „Gusztaszp k irály o k k i r á l y a s a pelilviben : 1 i b a g i s a l i p u r — m a i e h a u m a l c h a , — a i r a n i n a l c h a ; „Én felséges ( i s t e n i ) S ali- p u r (k irá ly fi) k irály o k k ir á ly a , — irániak királya.'* De m indkettőnél általán a sémi viszás szófüzés divik; m ely sz c- ré n t a birto k o ltat a biró k ö v eti; c s a k h o g y i t t a b irtok g y e n g e t (iz á fe t) után tételév el je lö lte tik , pl. ( p a r s z i ) d á n e s z t a n i d á m i h o r m e z d , „eognitio creatu raru m horm ezdi." k e h ű c s a s z m i i v e h a n k v a h e t , „ki a jó k jó szem ét a k a rja .í:

M a d a 111 b u n d e h e s n e h i a 11 a u 111 a (peh lv i) „de creatio n e prim aria Ormuzdi.“ E zen i a m e g c s o n k u lt ja — k i , s az A v csztáb an b á r g y é re n n év elő k ép h a s z n á lta tik , s mint ilyen a h é b e r.ha és arab al n év h a tá ro zó k h a s o n m á s a , s h a s z n á l­

tatik „a mely, a ki“ é rte m é n y b e n , mint visszahozó n évm ás u i n d a r j á w i h á i p a g é h a n , „és azon ten g e re k m elyek a v ilág o n ( v a n n a k ) , “ h a r n é k i u v a t a r i i 0 m a r d u m a n r a s z e t . „minden j ó és r ó s z , mely az em berre j ő . “ A sze­

m élyi n é v m áso k m é n jo b b a n 111 e 111 mint rég i liturgiái ira ­ to k b an talállalik = é n , t h o = t e , o i = ő. — T öbbes szám iak é m a , s u m á , o i v a g y é s a n Ezek közösek az ú j - p e r s á v a l , de v a n n a k m ások is : a v á m é n , pl. a v a u i n é d á n á g á n r á k a r t , „én nem a tudósok v ég e tt tettem v a t t e , és v a s ő.

A pehlvi és parszi a névm ási u tó ra g o k a t n ev e k n é l mint az uj p e r s a , nem h a s z n á lja ; de viszo n y szó k n ál az uj p ersa

(33)

27

ellen éb en ig e n ; pl. d e r - e s „ b e n n e ;" k h a s n i i d i i m é n

„ e ló g ü lts é g c m ;“ k u n o s 11 i t h o h ó m cselek ed eted v a ­ g y o k ;“ k a l b ű t i s u m á „testetek." Az uj p e rsa kétfélekép m ondja p e d e r e m és p e d e r i m é n „atyám."

A finn a biró n ev et r a g o z z a , a b irto k o t nem pl. M e i - j á n v a n h ó i n j u r n a l a n t u n t e m u k s e s t a j a j u m a l a n p a l v e l u k s e s t a , H u n falv y P á l ur fordítása s z e r é n t : „Mi­

e n k n e k v é n ein k n ek Isten n ek t u d á s r ó l , és Isten n ek tisztelet­

ről." Jo b b a n : „Mienké vén ek é Isten é tu d ásró l és Istené tisz­

teletről. íg y : J u t n a l a- 11 p e l k o „Istene félelem." Szem élyi n é v m ással u tó r a g o z , pl. k a l a - n i , k a l a - s , k a l a - n s a ,

„h a lam , h a la d , hala."

A v o g u lró l H u n falv y Pál ur irja : A b irto k o st kifejező d o lo g n é v m egelőzi a b irto k o ltat a n é lk ü l, h o g y e harm adik szem élyi r a g g a l á ll, p. 0. N u m i T á r o m l a j l n l u i j e s z ,

„Numi T árom lá b (á )h o z fekvők le." Szem élyi n év m á ssa l utó­

ra g o z pl. l u m , l ú d , l u a , lovam , lovad, lova.

A török szó fűzés birtok viszo n y u lt n év szó k ra nézve in g a ta g .

1. A b irto k o s m egelőzi b ir to k á t; s v ag y az é p , ez r a ­ goztatok; v ag y m indkettő rag o s. Példák az első re : R u m i l i b e j l e r b e j i , „Rumili fővezére." S z ó f i a s z a n d s a g i b e j i ,

„Szoíia s z a n d sa k s á g a főnöke." S z i d i s e h r i h a k e m i ,

„Szidi v á ro sa p a ra n c sn o k a ." Példák a m ásikra : b u b e n - d e l e r i n i n k a p u d s y b a s y s z y , „Ezen s z o l g á i d ( n a k ) k a p u s főnöke." o l j é r i 11 k u f r é s z i , „azon h e ly s é g n e k h it- lenei ( g ja u ra i)." m a l a u n m e z b u r u n b a s i n k e s z i i b ,

„az em lített átk o z o ttn a k fejét vág v án ." S ő t a genitivusi ra g bibliafordilm ányban viszonyszó elő tt is fö lö sk ö d ik , pl. b o n s z e n ü a j ü z ü n ü n ö n i n d e r u s z u l u m y g ö n -

(34)

d e r i r i m , „Én neked ( t e ) axczo&nak előtt# követem et küldöm

2. A sajátitólag- ra g o zo tt birto k o st birto k a után is teszi, p ersa szófiizést k ö v e tv e , pl. b a k y f é r m á n i d e v l e t l ü s z a d c t l ü k h o d a v e n d k h a r h a z r e t l e r i n i n d i r , „ eg y é b ­ k é n t p a ra n c so la tja a h atalm as S zultán ő felségének ;“ b a k y f e r m a n i d é r i m a d i l e t - u n v a n ü n d ü r , „eg y éb k én t p a ra n c sa az ig azságczim zett p o rtán ak ." A török szófiizést, után o zh ató p é ld á n y k é p fölállítni nem lehet. E nép irott n y e lv e sémi, iráni, és turáni z a g y v a lé k , m elyet arab és p ersa n y elv ism eret nélkül m egérteni alig sikerül.

S zem élyileg birtok u tán r a g o z , pl. e v h áz; é v i m , é v i n , é v i , e v i m i z , e v i n i z , e v l e r i , házam, házad, háza, h á z u n k , h á z a to k , házok.

H a r m a d i k f e j e z e t . A m agyar birtokviszony.

5. §.

E r e d e t i á llap o t.

A zo n ősidőre kell k épzelettel v iss z a m e n n ü n k , midőn az alakuló n y elv m inden e g y e s szava k ü lö n v á lt értem én y ü l e h e t e t t ; s sz ak ad o zo tt v o ltáb an eg y e s állap o to k és é r - zem ények n y ilv á n ítá sá n á l, tárg y ak nev ezésén él többre k é ­ pes nem volt. A beszélő személy, és t á r g y a k , s ezen u tó b ­ biak egym ásközlti v iszonyai h a n g sú ly — tag lejtés — s a külh ely zet szem lélete által észleltcthetének. P aradicsom i

28

(35)

29

e g y s z e rű s é g ideje v ala e z ; s ha nem is m inden k ö z ö s , (m i társas lé n y ek n él alig ta lá lh a tó ) de a mindenki által h asznált tá rg y ak o ly ak l e h e tte k , m elyekkel m indenki b irt; v a g y m e­

ly ek et le g aláb b senki sem irigyelt.

E g y é n e k s z a p o ro d ta , s v iszo n y aik b o n y o lu lté v a l, a jellem ek is k ülön irá n y b a n fejledezének. M időn sz ü k sé g le ­ teik k ielégítése n a g y o b b te v é k e n y s é g e t s en n él fo g v a h a tá ­ rozottabb tért és eszközöket ig é n y le tt, m e g h a tá r o z ta té k , azaz, én és fe -h e z fíízeték, tettel és sz ó v a l, az e n y é m és t i e d . M ellőzve a test e g y e s ré szeit, m elyek b irto k v isz o n y í­

tása az ö n vizsgálattal e g y k o r ú , g y erm ek , feleség, férj, ruha, eszköz nem közös volta m ondaték ki, — h atáro ztaték m e g ; s lön a szó én-hez és te-h e z viszonyítása. E lső v isz o n y tárg y , és e személyi n é v m á so k közt. A harm adik szem élyé u t ó b b i ; m időn tudniillik a tu lajd o n o s távullétéb en is a hozzá tartozó tá r g y ra ism erhetni. E v isz o n y ítá s , mint az előbbiek i s , k ét m ó d o n történheték. V a g y csak a tu la jd o n o s , mint ilyen n e - v ez te té k , nem a t á r g y , mely ú g y is szem előtt v a l a , — ö n á l l ó b i r t o k v i s z o n y ; v ag y m indkettő j e l ö l t e t é k , — f ü g g ő b i r t o k v i s z o n y .

V alam int minden a n y a g i fo g lalásn ál jel s z ü k s é g e s , mely a birtoklási sz án d ék o t m ással tu d a ssa : ú g y a beszéd b irto k v iszo n y án ál is. E tek intetben az in g ó k v a g y v aló b an a szem élyhez c s a to lta tn a k , v a g y m egjelöltetnek. A z in g a t­

lanok je lö lte tn e k , — határo ztatn ak .

A szem élyhez csa to lá s beszédben h ely zet által fejez­

tetik k i; s Icgterm észetesben áll a birto k o s e l ü l , u tán a a birtok. Ezt m u tatja a c h in a i, e g ip to m i, v o g u l szó h ely zet;

s in d - g e r m á n , h e llé n , m a g y ar ösztetek. E llen k ező sz ó h e ly ­ zet a sémié.

(36)

30

A jelö lé s v ag y a b irto k o sra e s i k , m időn a tá r g y nem n ev eztetik ; v a g y a t á r g y r a , h o g y m áshoz tarto zása lássék.

A tu la jd o n o st m a g á t legtöbb n y e lv j e l ö l i : a c h i n a i ' ) , japáni, in d - g e rm á n , m a g y a r , tinn, tatár. A birto k kev esb n y elv b en visel j e g y e t , az i n d - g e r m á n b a n , uj p ersa k iv é te lé v e l, épen nem. S ém iben és m a g y arb an a birto k jelö lés legkifejlettebb.

De minek m a g y a r o lv asó t g erm án sz ó sza p o ritá ssa l u n ­ tatni ? H a g y ju k a n y elv ek eredete s a la k u lá s a fölötti száraz elm életek bő tá r g y a l á s á t , n e k ü n k , a n y a n y e lv ű n k teljesb ism eretére vezérül kínálkozó in d - g e rm á n s ó g o r a in k n a k , s sz ó lju n k fölvett tá rg y u n k érdem éhez. Lesz alkalom n y e lv ­ b ö lc se le t a lk a lm a z á s á r a , ha m ajd az ellenfelekezet fejtege­

té se in k e t czáfolatra m éltatja.

6. §.

E l s ő és m a g o d s z e m é l y i n é v m á s b i r t o k v i s z o n y a .

A szem élyi n é v m áso k n á lu n k , m int a fin n -tatáro k n ál b irtok u tá n r a g o z v á k , s nem épen lo g ica ilag következetesen.

Mert c tek intetben a tu lajd o n o s, m int f ő , előbbre való fü g ­ g e lé k é n é l, m ely épen mivel „függelék" m ásod r a n g ú és helyzetű. E viszás h e ly zet a zo n b an alkalom szerű. B irto k sé r­

té s m e g e lő z é s é re , sz ü k sé g v ala a tá r g y a t m inden előtt, mint é n -h e z , v a g y te- h e z tarto zó t bélyegezni. „G y erm ek -em " = e g y erm ek é n ; m intha m o n d a n á : „gy erm ek m ely én" p u - s z e r i m é n ( p e r s a ) . A chinai n yelvszellcm e tekintetben k ö v e tk e z e te s ; — n é v m á s , v a g y m egnevezett b ir to k o s , m in­

d ig elül áll. A sémi is e g y re n d e t ta rt; — bárm ily b irto k o s 1) T i és e s i utántétel pl. c s ű r i g k u e l i d s í n „közép hon-é em ber11 = chinai. T h i f t n e s i m i n g „menny-é parancs" = menny parancsa.

(37)

31

m indig hátul áll. G y e rm e k -e in ; g y e r m e k - e d , g y e r m é k -ü n k ,‘

g y e r m e k -tc k — g y e r m e k - é n , g y e rm e k -te , g y e r m e k - m ü n k , g y e rm e k -tö k .

E g y k o ru a k s azo n o s ra g o zá su a k határzo tt ig éin k első és m á so d szem élyei : k é r e m , k éred — m int b é r e m , béred.

Néni tárg y i rag o zás e z , mint u ral-alta jizó n y elv észek a k a r­

j á k ; mert tá rg y h atáro zatlan értem én y ű ig ék n él is v a n , pl.

b ért kérek. De b é r e m e t k é r e m = b é r é r t , m ely e n ­ g e m ille t, nem akárm ily, hanem s a j á t l a g o s , eg y e d ü l azt sü rg ető k é ré st intézek valakihez.

V alamint fekvő birtok határo zás által válik k ü lö n b ir­

to k k á , ú g y igéink b irto k rag o zá s által lesznek határozottak.

Ezen határzott ig e a la k , a határo zatlan t keletk eztére n ézve m eg e lő zi; m ert nem v a ló s z ín ű , h o g y eszm életre ébredő em b e r, elv o n t f o g a lm a k k a l, mint k é r e k , s z e r e l e k , k ezdje m űködését.

N y elv ü n k ezen k ü lö n b ö ztető e ljárása a tárg y m in ő sé ­ g éhez alkalm azkodó ig ealak h aszn álásán á l sajá to s m a g y a r j e l l e g a világ ö sszes nyelvei irá n y áb an . D icsek ed jék bár a tnexicoi, m o rd v in , szam ojéd tá r g y ra g o z o tt ig é jé v e l; csak g y e n g e kísérlet az a m a g y a r h atárz o ttsá g tökélye m e lle tt1) .

1) A mexicoi ig e, midőn határzott személyre vagy dologra irányul fr, vagy qui hangot vesz fel; midőn határozatlan sze­

mélyt tárgyal te hangot, midőn határzatlan dolgot tla hangot rak igetője e l é ; pl. 11 a t z o I a sz eret; n i — c — t l a t z o t l a Gén) sze­

retem ( ö t vagy a z t ) ; q u i - t l a t z o t l a szereli ( ö t vagy a z t ) ; n i - t e — t l a t z o t l a (én) szeretek (egy ifjút); n i - t l a — t l a t ­ z o t l a (én) szeretek (valamit)- A mordvin tárgyi ragozással l>ir, pl. s z ó d t ud; s z o d - a n tudok, s z o d - a t a n tudlak , (határo­

zatlan alak), s z ó d - i n tu d ék , s z o d - i - j a tudám. Ily rago­

zásra nálunk csak egyetlen példa a másod személy első általi

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Jóllehet az állami gyakorlat és a Nemzetközi Bíróság döntései világos képet mutatnak, az e tárgyban megjelent szakirodalom áttekintéséből kitűnik, hogy jelen- tős,

Az ELFT és a Rubik Nemzetközi Alapítvány 1993-ban – a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával – létrehozta a Budapest Science Centre Alapítványt (BSC, most már azzal

W., et al.: Sildenafil versus endothelin receptor antagonist for pulmonary hypertension (SERAPH) study.. M., Buyon, J., Giorno, R., et al.: Up-regulation of endothelial cell

M á r az eddigi adatokból is látható volt, hogy a helyzeti előnyök j ó menedzseléssel, a fenntartónál történő lobbizással hogyan fokozhatok (Hegedű utca, Erkel

Mondhatnám azt is az Őrtorony című vers rejtett idézetére gondolva, hogy Bálint György, a „toronyőr&#34; felháborodom, tehát vagyok gondolatának továbbéléséről van

rete örök boldogság.. lepne meg szent magányomban. Kezemben e’ könyv ’s vele az égnek ihletése szól lelkemhez. Szép toldása e’ földi sorsomnak. Nem

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák

kiszélesítése és hosszú távú szakmai fenntarthatóságának megalapozása a kiváló tudományos utánpótlás biztosításával”.!. A