• Nem Talált Eredményt

Melléklet (PDF).

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Melléklet (PDF)."

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

Melléklet

1. A kNN-módszerhez használt változólista

1. Régiók (1. Budapest, Pest megye, Dunántúl; 2. Dél-Magyarország; 3. Észak-Magyarország.) 2. Főállású-e az egyéni vállalkozó – dummy (1 – heti legalább 36 órát dolgozik a

vállalkozásában; 0 – különben).

3. 20 millió forint alatti értékesítésű-e a vállalkozás – dummy (1 – 20 millió forint alatti; 0 –

különben).

4. 25 millió forint alatti értékesítésű-e a vállalkozás – dummy (1 – 25 millió forint alatti; 0 –

különben).

5. Van-e az ágazatban nem regisztrált háztartásiszektor-kibocsátás (1 – mezőgazdaság, épületek

építése, kiskereskedelem, szállítás, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, ingatlanügyletek; oktatás, humán egészségügyi ellátás; egyéb személyi szolgáltatások; 0 – különben)

6. Ágazatcsoportok 1 (1. mezőgazdaság, 2. ipar, 3. építőipar, 4. szolgáltatások)

7. Ágazatcsoportok 2 (1. mezőgazdaság; 2. építőipar; 3. kiskereskedelem; 4. szolgáltatások 1

(ágazatok TEÁOR 64-től 88-ig); 5. szolgáltatások 2 (kiskereskedelem és szolgáltatások 1 nélkül);

6. ipar).

8.

Ágazatcsoportok 3 (1. mezőgazdaság, nagykereskedelem, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, ingatlanügyletek; 2. építőipar;

3. kiskereskedelem (TEÁOR 69, 70 ágazatok); 4.

minden egyéb).

9. Vállalatok egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott értékének szakágazatos átlaga (millió

forint).

10. Összes beszerzés és összes értékesítés aránya.

11. Vállalatok egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott értékének ágazati átlaga (millió forint).

12. Vállalatok bruttó hozzáadott értékének és kibocsátásának ágazati átlaga.

13. Egyéni vállalkozók átlagos árbevételének és a vállalatok átlagos árbevételének ágazatos

átlaga aránya.

14. 2008. évben elszámolt hiányzó vállalatok szakágazatos, relatív kibocsátása.

15. Vállalatok bruttó hozzáadott érték és kibocsátás ágazati átlagának logaritmusa.

16. Vállalatok egy alkalmazottra jutó hozzáadott értéke ágazati átlagának logaritmusa.

17. Egyéni vállalkozók átlagos árbevételének és a vállalatok átlagos árbevételének aránya,

logaritmus.

18. Összes beszerzés (millió forint) logaritmusa.

19. Összes értékesítés (millió forint) logaritmusa.

20. Értékesítés árbevétele (millió forint) logaritmusa.

21. Egyéb költség (millió forint) logaritmusa.

22. Vállalkozói kivét és alkalmazottaknak fizetett munkabér összegének (millió forint)

logaritmusa.

23. Összes költség (millió forint) logaritmusa.

24. Egyedi és ágazatos vállalati bruttó hozzáadott érték és kibocsátás arányok logaritmusa.

25. Egyedi és vállalatok átlagos (ágazatos) hozzáadott értékek arányának logaritmusa.

26. Egyedi és vállalati (szakágazatos) beszerzés értékesítés hányadok arányának logaritmusa.

(2)

27. Egy munkainputra jutó bevétel és anyagköltség különbségének a vállalati, szakágazatos egy

alkalmazottra jutó hozzáadott értékhez viszonyított arányának logaritmusa.

28. Anyagköltség aránya az egyéb költséghez viszonyítva, logaritmus.

29. Bevétel és anyagköltség különbségének az aránya az összes költséghez viszonyítva,

logaritmus.

30. Bevétel és anyagköltség különbségének az aránya az egyéb költséghez viszonyítva,

logaritmus.

31. Munkainput, alkalmazottak száma és a vállalkozó (fő), logaritmus.

32. Egy munkainputra jutó bevétel és anyagköltség különbség (millió forint/fő), logaritmus.

33. Egy munkainputra jutó bér (millió forint/fő), logaritmus.

34. Egy alkalmazottra jutó bér (millió forint/fő), logaritmus.

35. Bér aránya az összes költséghez viszonyítva, logaritmus.

36. Alapítás éve.

37. Fizetendő áfa alapja (millió forint), logaritmus.

M1. táblázat A lineáris regressziók paraméterei (zárójelben a standard hiba)

Magyarázó változó* Mező-

gazdaság és szállítás

Kiskeres-

kedelem Építőipar Ipar

Szolgálta- tások a kiskeresked

elem és szállítás nélkül 1 070,20 –80 548,41

Konstans

(367,54) (41 798,36)

540,72 634,10

Főállású az egyéni vállalkozó – dummy

(258,17) (223,22)

–1 984,17

20 millió forintnál kevesebb az értékesítés

– dummy (445,21)

9,34 43,78

Összes beszerzés (millió forint)

(4,98) (8,59)

–0,32 –124,37 –71,80 Összes értékesítés (millió forint)

(0,20) (45,47) (11,04)

–6,40 16,71 30,72

Értékesítés árbevétele (millió forint)

(5,19) (8,18) (8,96)

–43,45

Összes költség (millió forint)

(12,23)

–15,65 –1,99 20,84 –106,90 Egyéb költség (millió forint)

(6,75) (0,88) (14,83) (22,22) 440,71 5,63 –157,21 –388,56 481,44 Vállalkozói kivét és alkalmazottaknak

fizetett munkabér összege (millió forint) (116,91) (2,43) (66,49) (99,35) (79,84) (Táblázat folytatása a következő oldalon.)

(3)

(Folytatás.)

Magyarázó változó Mező-

gazdaság és szállítás

Kiskeres-

kedelem Építőipar Ipar

Szolgálta- tások a kiskeres-

kedelem és szállítás nélkül

22,91 40,84

Egyedi és vállalati, szakágazatos beszerzés

értékesítés hányadok aránya (15,25) (28,03)

–227,86 –19,79 256,11 –438,75 234,97 Egyedi anyaghányad és vállalati, ágazatos

anyaghányad aránya (116,72) (11,06) (52,47) (143,61) (91,09) –93,08

Bevétel és anyagköltség különbségének az

aránya az összes költséghez viszonyítva (34,20)

1,36 138,14

Bevétel és anyagköltség különbségének az

aránya az egyéb költséghez viszonyítva (0,99) (28,42)

–6,83 –116,82 29,09 Egy munkainputra jutó bevétel és

anyagköltség különbség (millió forint) (3,09) (15,83) (19,53) 31,58 –529,15 –253,61 Egy munkainputra jutó bevétel és

anyagköltség különbségének a vállalati, szakágazatos egy alkalmazottra jutó

hozzáadott értékhez viszonyított aránya (11,15) (96,49) (67,43)

0,04 0,32 0,48 0,35

Egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték és egy alkalmazottra jutó vállalati, ágazatos

hozzáadott érték aránya (0,03) (0,06) (0,11) (0,04) 8,31 0,63 –30,78 220,24 7,87 Anyagköltség aránya az egyéb költséghez

viszonyítva (5,84) (0,24) (16,88) (86,10) (2,70) –477,09

Munkainput, az alkalmazottak száma és a

vállalkozó (fő) (124,03)

46,87 –373,00

Egy munkainputra jutó bér és vállalkozói

kivét összege (millió forint) (12,03) (122,01) –1 200,25 –20,83 1 395,81

Egy alkalmazottra jutó bér (millió forint/fő)

(434,82) (15,49) (665,12)

0,05 41,53

Alapítás éve

(0,01) (20,90)

0,45 35,91 140,43

Fizetendő áfa alapja (millió forint)

(0,24) (11,70) (38,44) 704,85 –92,36 510,92 672,92 284,76 Összes beszerzés (millió forint) logaritmusa

(565,82) (27,49) (169,74) (179,77) (73,53) –714,64 58,64

Összes értékesítés (millió forint)

logaritmusa (579,02) (27,11)

27,53 –595,16 Értékesítés árbevétele (millió forint)

logaritmusa (9,95) (168,95)

(Táblázat folytatása a következő oldalon.)

(4)

(Folytatás.)

Magyarázó változó Mező-

gazdaság és szállítás

Kiskeres-

kedelem Építőipar Ipar

Szolgálta- tások a kiskeres-

kedelem és szállítás nélkül –408,90 –26,61 –509,72 –327,14 Vállalkozói kivét és alkalmazottaknak

fizetett munkabér összegének (millió

forint) logaritmusa (200,81) (8,59) (287,76) (180,34)

501,53 1 370,30

Összes költség (millió forint) logaritmusa

(210,77) (393,20)

–342,33

Egyéb költség (millió forint) logaritmusa

(196,64)

–84,57 –117,08 –188,49 –137,57 Egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték és

egy alkalmazott jutó vállalati, ágazatos

hozzáadott érték arányának logaritmusa (60,24) (70,80) (104,92) (39,48) –760,20 76,55

Egyedi és vállalati szakágazatos beszerzés értékesítés hányadok arányának

logaritmusa (577,80) (32,76)

27,35 –418,95

Egyedi és vállalati, ágazatos

anyaghányadok arányának logaritmusa (14,16) (121,84) –24,93 –493,89 –1 052,53

Anyagköltség és az egyéb költség

arányának logaritmusa (8,62) (119,53) (221,88) 24,53 –652,82 –1 505,05 Bevétel és anyagköltség különbsége és az

összes költség arányának logaritmusa (34,20) (224,72) (386,45) 996,64 1 262,75 –955,91 Munkainput, alkalmazottak száma, és a

vállalkozó (fő) logaritmusa (417,99) (341,05) (272,12) –34,20 624,70 Egy munkainputra jutó bevétel és

anyagköltség különbségének és a vállalati, szakágazatos egy alkalmazottra jutó

hozzáadott érték arányának logaritmusa (10,51) (232,05)

–579,23 –720,56 934,69 –1 187,35 Egy alkalmazottra jutó bér (millió forint/fő)

logaritmusa (223,61) (360,33) (413,93) (147,57)

763,50

Bér és összes költség arányának

logaritmusa (256,74)

–670,46

Fizetendő áfa alapjának (millió forint)

logaritmusa (194,93)

617,75

Bevétel és anyagköltség különbségének és

az egyéb költség arányának logaritmusa (248,78) (Táblázat folytatása a következő oldalon.)

(5)

(Folytatás.)

Magyarázó változó Mező-

gazdaság és szállítás

Kiskeres-

kedelem Építőipar Ipar

Szolgálta- tások a kiskeres-

kedelem és szállítás nélkül

R2 0,43 0,51 0,52 0,82 0,46

Mintanagyság 314 280 220 84 394

Eredményváltozó

Többlet- adó (ezer forint)

Többlet- adó és összes beszerzés

aránya

Többlet- adó (ezer forint)

Többletadó és a beszerzés, értékesítés

hányados aránya

* A magyarázó változók multikollinearitása miatt a paraméterek parciális értelmezése nem lehetséges.

Bevonásukat az regresszióba a becslés pontosítása indokolta, mivel az eltitkolt adó becslése, és nem az egyes indikátorok hatásának kimutatása volt az elemzés célja.

M2. táblázat Az áfaalany egyéni vállalkozók adataira becsült logaritmikus regresszió paraméterei

(zárójelben a standard hiba)

Paraméter Szárazföldi, csővezetés

szállítás Egyéb személyi szolgáltatások

0,774 0,765 Az árbevétel logaritmusa

(0,004) (0,018)

R2 0,86 0,70

Mintanagyság 7 415 783

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Hazánkban az egészségügy egy főre jutó hozzáadott értéke 36 százalékkal magasabb a nemzetközi átlagnál, tehát lényege- sen nagyobb, mint egy hasonló gazdasági

A száz forint bruttó termelésre jutó anyagköltség (1981. évi összehasonlító áron) 1980 és 1985 között az anyagi ágakban együttesen 2.4, az iparban 3.6

Az egy főre jutó GDP 0 gazdasági fejlődés mérésére leggyakrabban használt mérőszám. Közismertek a mutató használatával kapcsolatos kritikák. Mi magunk is elismerjük. hogy

Érdemes azonban a nyilvánvaló összefüggést is megfogalmazni: a terü- letegységre jutó nettó hozzáadott érték (és üzemi bruttó jövedelem) alapján messze élen járnak a

Az egy alkalmazottra jutó ipari termelés 2005-ben a legalább 5 főt foglalkoztató szervezeteknél 11 százalékkal emelkedett, a növekedés az egy évvel korábbinál va-

A klasszikus levezetési lehetőség, hogy a valós, illetve komplex gyökök feltételezése mellett eltérő helyettesítést választunk az integrálás során, így magával

Source: Eurostat as quoted in Table 1 and own calculations... ** From January

A melléklet a tanulmányban bemutatott klaszterelemzések adattáblázatait foglalja össze. A számítások az SPSS 15.0 verzióval, K középpont módszerű klaszterezéssel