• Nem Talált Eredményt

Melléklet (PDF).

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Melléklet (PDF)."

Copied!
17
0
0

Teljes szövegt

(1)

Melléklet

A melléklet a tanulmányban bemutatott klaszterelemzések adattáblázatait foglalja össze. A számítások az SPSS 15.0 verzióval, K középpont módszerű klaszterezéssel készültek. A táblázat a klaszterképző változóknak a klaszterenkénti átlagát és szórá- sát tartalmazza. A változók klaszterenkénti átlagai adják a klaszter középpontját, amelyek alapján a klaszterek jellemezhetőek. Az „n” az adott klaszterbe tartozó or- szágok számát jelzi.

A klaszterközéppontok távolságát is közöljük, mert ezek az adatok a klaszterek egymáshoz képest fennálló különbségének a mértékére utalnak.

1.1. táblázat Termékpiaci jellemzők a klaszterekben

A klaszterek Megnevezés

1.

(n=11) 2.

(n=4) 3.

(n=6) 4.

(n=3) 5.

(n=1) Összes Az áruk kereskedelmének integráltsága1

Átlag 36,25 43,63 58,46 19,27 44,33 41,05 Szórás 14,18 11,47 10,47 3,48 0 16,47

A szolgáltatások kereskedelmének integráltsága1

Átlag 12,30 8,68 11,40 7,82 87,66 13,98 Szórás 7,71 4,42 3,76 3,02 0 16,41

Az áruk nemzetközi kereskedelmének mérlege a GDP százalékában1

Átlag 2,77 –8,66 –9,21 –7,10 –10,66 –3,65

Szórás 7,37 7,79 8,79 6,90 0 9,20

A szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének mérlege a GDP százalékában1

Átlag 0,59 1,55 2,98 3,51 43,43 3,38

Szórás 2,42 1,90 2,61 4,15 0 8,76

Belső FDI-állomány a GDP százalékában6

Átlag 59,77 46,32 56,11 23,86 60,20 52,45 Szórás 39,75 31,25 16,24 11,72 0 31,40

Külső FDI-állomány a GDP százalékában6

Átlag 62,64 5,02 8,98 26,26 191,90 41,35 Szórás 32,52 5,79 9,97 17,30 0 46,40

(A táblázat folytatása a következő oldalon.)

(2)

(Folytatás.) A klaszterek

Megnevezés

1.

(n=11) 2.

(n=4) 3.

(n=6) 4.

(n=3) 5.

(n=1) Összes Árszabályozás (index)2

Átlag 4,09 8,25 4,50 6,66 4,00 5,16

Szórás 1,22 1,25 0,83 1,15 0 1,90

Állami vállalatok és beruházások kiterjedtsége (index)3

Átlag 1,78 8,00 2,55 1,00 3,33 2,93

Szórás 0,98 3,46 2,33 0 0 2,90

A legmagasabb marginális adóráta vállalatok esetén (százalék)4

Átlag 26,95 18,75 18,67 32,33 22,88 24,13

Szórás 5,74 4,50 4,03 3,05 0 6,69

A legmagasabb marginális adóráta magánszemélyek esetén (százalék)4

Átlag 43,87 32,50 28,00 37,39 38,00 37,23 Szórás 9,48 15,35 6,63 7,28 0 11,21

Teljes adóráta a profithoz képest (százalék)5

Átlag 47,67 40,30 47,38 62,26 35,30 47,68 Szórás 12,06 4,52 7,66 13,80 0 11,55

Vállalkozás indításához szükséges eljárások száma5

Átlag 5,27 8,50 7,00 11,33 6,00 6,96

Szórás 2,10 1,73 2,09 3,21 0 2,85

Vállalkozás indításához szükséges idő (nap)5

Átlag 12,27 34,25 17,83 32,67 26,00 20,12 Szórás 6,78 19,05 6,96 17,61 0 13,58

Vállalkozás indításának költsége az egy főre jutó jövedelem százalékában5

Átlag 2,69 10,70 6,75 19,03 2,30 6,89

Szórás 2,46 7,21 6,19 4,11 0 6,94

Vállalkozás indításához szükséges minimum tőke az egy főre jutó jövedelem százalékában5 Átlag 25,95 76,10 38,40 42,53 20,50 38,73 Szórás 21,42 84,09 15,35 53,35 0 41,04

Az engedélyek beszerzéséhez szükséges eljárások száma5

Átlag 13,82 21,00 22,67 13,33 13,00 17,00

Szórás 4,55 6,68 9,77 2,08 0 7,22

(A táblázat folytatása a következő oldalon.)

(3)

(Folytatás.) A klaszterek

Megnevezés

1.

(n=11) 2.

(n=4) 3.

(n=6) 4.

(n=3) 5.

(n=1) Összes Az engedélyek beszerzésének időtartama (nap)5

Átlag 155,36 222,50 189,83 219,67 217,00 184,56 Szórás 79,93 73,74 57,33 45,49 0 70,95

Az engedélyek beszerzésének költsége az egy főre jutó jövedelem százaléka5

Átlag 66,39 224,47 38,75 88,26 19,40 85,79 Szórás 29,93 184,66 46,74 43,27 0 96,76

A tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges eljárások száma5

Átlag 4,27 7,25 4,17 8,00 8,00 5,32

Szórás 2,41 1,50 1,94 4,00 0 2,73

A tulajdonjog bejegyzésének időtartama (nap)5

Átlag 44,64 189,25 51,83 22,67 29,00 66,24 Szórás 43,47 154,15 41,93 4,50 0 84,90

A tulajdonjog bejegyzésének költsége az ingatlan értékének százaléka5

Átlag 5,82 1,90 2,88 3,90 10,20 4,43

Szórás 3,35 0,98 4,11 3,25 0 3,63

Az adófizetések száma évente5

Átlag 12,45 44,00 18,00 14,67 22,00 19,48 Szórás 6,77 36,17 9,61 6,50 0 18,22

Adófizetésre fordított idő (óra évente)5

Átlag 169,91 374,00 346,67 307,33 58,00 257,00 Szórás 73,32 185,36 303,26 48,67 0 188,75

Szerződések teljesítésének kikényszerítéséhez szükséges eljárások száma5

Átlag 29,36 35,50 30,50 39,67 26,00 31,72

Szórás 4,52 4,12 3,50 1,15 0 5,28

Szerződések teljesítésének kikényszerítéséhez szükséges időtartam (nap)5

Átlag 432,73 820,25 439,00 848,00 321,00 541,60 Szórás 100,45 377,10 223,64 348,40 0 278,00

Szerződésteljesítések kikényszerítésének költsége a követelés százalékában5

Átlag 19,62 17,67 20,91 20,50 8,80 19,29

Szórás 6,72 5,32 7,95 8,26 0 6,86

(A táblázat folytatása a következő oldalon.)

(4)

(Folytatás.) A klaszterek

Megnevezés

1.

(n=11) 2.

(n=4) 3.

(n=6) 4.

(n=3) 5.

(n=1) Összes Egy vállalkozás megszüntetéséhez szükséges idő (év)5

Átlag 1,23 2,90 3,36 1,60 2,00 2,08

Szórás 0,51 0,61 1,73 0,52 0 1,30

Egy vállalkozás megszüntetésének költsége (a vagyon százalékában)

Átlag 7,64 12,00 12,83 15,33 15,00 10,80

Szórás 4,13 6,68 4,11 6,50 0 5,37

Egy vállalkozás megszüntetésekor

a hitelezők követelésének visszaszerezhető hányada (százalék)5

Átlag 76,45 33,92 37,96 61,16 41,60 57,18 Szórás 14,20 8,67 9,68 16,05 0 22,34

Forrás: 1 Eurostat (2004–2006 közötti adatok átlaga); 2 Gwartney–Lawson[2008] (2006-os adatok), 3 (2004 és 2006 közötti adatok átlaga); 4 World Bank[2007b] (2006. évi adatok); 5 World Bank [2007a] (2007. évi ada- tok); 6 UNCTAD [2008] (2007. évi adatok).

1.2. táblázat Klaszterközéppontok távolsága a termékpiac-vizsgálatban

Klaszter Klaszter

1. 2. 3. 4. 5.

1. 6,76 4,43 5,79 8,42

2. 6,76 4,99 5,85 10,15

3. 4,43 4,99 5,86 8,85

4. 5,79 5,85 5,86 10,01

5. 8,42 10,15 8,85 10,01

(5)

2.1. tábla Kutatási-fejlesztési és innovációs jellemzők a klaszterekben

Klaszter Megnevezés

1.

(n=3) 2.

(n=1) 3.

(n=7) 4.

(n=14) Összes K+F-kiadások aránya a GDP arányában (százalék)1

Átlag 3,23 1,56 1,94 0,84 1,46

Szórás 0,64 0 0,41 0,35 0,91

Az üzleti szektor aránya a K+F-kiadásokban (százalék)2

Átlag 66,88 80,05 52,78 37,81 47,18

Szórás 1,20 0 6,96 9,67 14,72

A kormányzati források aránya a K+F-kiadásokban (százalék)2

Átlag 26,48 13,90 31,94 50,21 40,79

Szórás 3,30 0 5,02 9,19 13,54

Emberi erőforrás a tudományban és a technológiában a munkaerő százalékában3

Átlag 46,82 43,35 43,76 33,41 38,32

Szórás 2,96 0 4,59 6,54 7,87

Csúcstechnológiai termékek exportja az összes export százalékában1

Átlag 15,99 36,04 17,82 6,78 12,15

Szórás 2,91 0 7,40 4,84 8,88

Foglalkoztatás a tudásintenzív szolgáltatásokban a foglalkoztatás százalékában1

Átlag 40,60 41,49 38,24 24,86 31,16

Szórás 6,90 0 4,61 3,77 8,39

Egymillió lakosra jutó európai csúcstechnológiai szabadalom2

Átlag 46,65 10,09 19,85 1,30 12,29

Szórás 25,79 0 8,75 1,59 17,63

Egymillió lakosra jutó, az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala (US Patent and Trademark Office) által kiadott szabadalom4

Átlag 131,85 112,50 61,97 4,67 40,29

Szórás 6,82 0 13,64 7,59 47,16

Külföldi források aránya a K+F-kiadásokban (százalék)2

Átlag 4,84 5,95 12,66 9,51 9,69

Szórás 2,40 0 4,54 5,73 5,44

Foglalkoztatás a csúcs- és közepes csúcstechnológiai iparágakban az összes foglalkoztatás százalékában1

Átlag 8,07 1,28 5,75 5,56 5,74

Szórás 2,35 0 1,11 2,71 2,50

Forrás: Eurostat (1 2004 és 2006, 2 2003 és 2005, 3 2005 és 2007, illetve 4 2000 és 2002 közötti adatok átlaga).

(6)

2.2. tábla Klaszterközéppontok távolsága a kutatás-fejlesztési és innovációs vizsgálatban

Klaszter Klaszter

1. 2. 3. 4.

1. 4,71 3,28 6,08

2. 4,71 3,98 6,42

3. 3,28 3,98 3,61

4. 6,08 6,42 3,61

3.1. tábla A pénzügyi rendszer jellemzői a klaszterekben

Klaszter Megnevezés

1.

(n=3) 2.

(n=1) 3.

(n=10) 4.

(n=2) 5.

(n=9) Összes A bankok tőkéje az aktívák arányában (százalék)1

Átlag 6,04 4,70 8,63 6,35 5,64 6,90

Szórás 3,05 0 1,52 3,32 0,84 2,12

Banki betétek a GDP-hez viszonyítva2

Átlag 0,63 3,34 0,39 1,14 0,79 0,74

Szórás 0,29 0 0,12 0,12 0,17 0,61

Banki működési költségek az összes aktívához viszonyítva2

Átlag 0,03 0,01 0,03 0,03 0,03 0,03

Szórás 0,01 0 0,01 0,01 0,01 0,01

Betéti banki aktívák a GDP arányában2

Átlag 0,98 1,24 0,46 1,64 1,31 0,96

Szórás 0,21 0 0,15 0,12 0,25 0,47

A bankrendszer által biztosított hazai hitelek a GDP százalékában1

Átlag 97,38 108,66 44,82 165,31 130,46 94,15 Szórás 22,13 0 14,65 9,41 21,76 47,15

Betéti bankok által a magánszektornak nyújtott hitel a GDP-hez viszonyítva2

Átlag 0,83 1,19 0,37 1,58 1,17 0,84

Szórás 0,20 0 0,12 0,05 0,29 0,47

(A táblázat folytatása a következő oldalon.)

(7)

(Folytatás.) Klaszter

Megnevezés

1.

(n=3) 2.

(n=1) 3.

(n=10) 4.

(n=2) 5.

(n=9) Összes Bankkoncentráció (a három legnagyobb bank aktíváinak részesedése

az összes kereskedelmi bank aktíváiból)2

Átlag 0,94 0,29 0,68 0,54 0,68 0,69

Szórás 0,06 0 0,15 0,03 0,16 0,18

A hitelintézetek Herfindahl-indexe* (0-tól 10 ezerig)3

Átlag 1855,22 294,00 1357,63 1131,33 676,70 1111,56 Szórás 886,94 0 885,44 1014,46 363,37 799,75

Az öt legnagyobb hitelintézet aktívái az összes aktíva százalékában3

Átlag 75,07 29,23 65,23 61,47 48,10 58,50 Szórás 14,22 0 14,76 33,71 16,52 19,16

A biztosítótársaságok által igazgatott összes aktíva a GDP-hez viszonyítva3

Átlag 0,69 1,66 0,06 1,08 0,43 0,42

Szórás 0,33 0 0,04 0,62 0,23 0,45

A befektetési alapok által igazgatott összes aktíva a GDP-hez viszonyítva3

Átlag 0,41 50,84 0,04 0,25 0,64 2,35

Szórás 0,21 0 0,03 0,08 0,78 10,12

Az életbiztosítási díjak volumene a GDP-hez viszonyítva2

Átlag 0,06 0,30 0,01 0,07 0,04 0,04

Szórás 0,01 0 0,01 0,03 0,03 0,06

A nyugdíjalapok által igazgatott összes aktíva a GDP-hez viszonyítva3

Átlag 0,06 0,00 0,04 1,22 0,08 0,15

Szórás 0,07 0 0,04 0,12 0,09 0,33

Nem életbiztosítási díjak GDP-hez viszonyított aránya2

Átlag 0,03 0,04 0,02 0,05 0,03 0,03

Szórás 0,01 0 0,01 0,00 0,01 0,01

A tőzsdén jegyzett cégek piaci kapitalizációja a GDP százalékában1

Átlag 109,68 139,53 22,22 119,57 56,28 57,46 Szórás 8,68 0 9,48 22,96 19,05 40,55

A tőzsdei forgalom aránya az összes részvény átlagos reálértékéhez képest2

Átlag 0,87 0,01 0,29 1,18 0,83 0,61

Szórás 0,58 0 0,24 0,14 0,44 0,48

(A táblázat folytatása a következő oldalon.)

(8)

(Folytatás.) Klaszter

Megnevezés

1.

(n=3) 2.

(n=1) 3.

(n=10) 4.

(n=2) 5.

(n=9) Összes A tőzsdén jegyzett részvények reálértéke a GDP-hez viszonyítva2

Átlag 1,01 1,26 0,19 1,11 0,51 0,52

Szórás 0,08 0 0,09 0,22 0,18 0,38

A tőzsdén forgalmazott összes részvény értéke a GDP-hez viszonyítva2

Átlag 0,84 0,01 0,06 1,32 0,46 0,40

Szórás 0,55 0 0,07 0,42 0,33 0,47

* A hitelintézetek koncentrációját fejezi ki, piaci arányuk négyzetösszege.

Forrás: 1 World Bank[2007b] (2003 és 2005 közötti adatok átlaga); 2 Beck–Demirgüç-Kunt–Levine [2000]

(2004 és 2006 közötti adatok átlaga); 3 ECB [2008] (2007. évi adatok).

3.2. tábla Klaszterközéppontok távolsága a pénzügyi rendszer vizsgálatában

Klaszter Klaszter

1. 2. 3. 4. 5.

1. 2,31 1,13 1,27 0,85

2. 2,31 3,31 1,06 2,28 3. 1,13 3,31 2,25 1,14 4. 1,27 1,06 2,25 1,27 5. 0,85 2,28 1,14 1,27

(9)

4.1. tábla A munkapiac és munkaügyi kapcsolatok jellemzői a klaszterekben

Klaszter Megnevezés

1.

(n=11) 2.

(n=3) 3.

(n=1) 4.

(n=8) 5.

(n=2) Összes A határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya

az összes foglalkoztatott százalékában1

Átlag 8,47 11,60 16,73 16,44 5,32 11,47

Szórás 7,00 4,62 0 8,17 0,73 7,64

Részmunkával foglalkoztatottak a foglalkoztatottak százalékában1

Átlag 6,98 23,18 46,15 15,73 21,08 14,42

Szórás 3,45 1,35 0 5,31 6,05 9,80

Munkapiaci politikákra fordított közkiadások aránya a GDP százalékában – munkapiaci szolgáltatások (1. kategória*)2

Átlag 0,07 0,19 0,48 0,15 0,30 0,15

Szórás 0,04 0,03 0 0,08 0,12 0,11

Munkapiaci politikákra fordított közkiadások aránya a GDP százalékában – munkapiaci intézkedések (2–7. kategória*)2

Átlag 0,21 1,16 0,83 0,53 0,26 0,45

Szórás 0,15 0,32 0 0,18 0,30 0,36

Munkapiaci politikákra fordított közkiadások aránya a GDP százalékában – munkapiaci támogatások (8–9. kategória*)2

Átlag 0,37 1,89 1,85 1,36 0,53 0,94

Szórás 0,23 0,76 0 0,61 0,48 0,75

Szakszervezeti sűrűség (a szakszervezeti tagok aránya a bérből és fizetésből élők között, százalék)3

Átlag 21,40 66,39 21,53 31,22 32,90 30,86 Szórás 7,24 11,51 0 20,56 5,52 18,98

Béralkukkal való lefedettség (a béralkukban érintettek aránya a bérből és fizetésből élők között, százalék)3

Átlag 38,50 90,00 82,00 81,25 34,77 59,80 Szórás 23,52 7,21 0 17,27 0,33 29,49

A béralkuk koordinációjának indexe (1–5, a koordináció erőssége szerint)3

Átlag 2,27 3,33 4,00 3,25 3,00 2,84

Szórás 1,27 0,58 0 0,89 2,83 1,25

Az alkalmazás nehézségének indexe4

Átlag 31,73 9,33 17,00 51,38 11,00 33,08 Szórás 21,22 8,62 0 24,69 0 24,61

(A táblázat folytatása a következő oldalon.)

(10)

(Folytatás.) Klaszter

Megnevezés

1.

(n=11) 2.

(n=3) 3.

(n=1) 4.

(n=8) 5.

(n=2) Összes A munkaidő-szabályozás merevségének indexe4

Átlag 63,64 40,00 40,00 62,50 10,00 55,20 Szórás 17,48 20,00 0 7,07 14,14 21,04

Az elbocsátás nehézségének indexe4

Átlag 32,73 20,00 70,00 41,25 15,00 34,00 Szórás 14,89 17,32 0 6,41 7,07 16,07

A foglalkoztatás merevségének indexe4

Átlag 42,82 23,00 42,00 51,75 12,00 40,80 Szórás 12,42 14,73 0 9,05 7,07 16,09

Nem bér jellegű munkaköltségek a bér százalékában4

Átlag 30,18 29,33 18,00 26,50 11,00 26,88 Szórás 5,44 27,10 0 10,58 0 11,67

Elbocsátási költségek a heti fizetések számában kifejezve4

Átlag 18,91 14,00 17,00 44,88 23,00 26,88 Szórás 11,19 13,11 0 28,38 1,41 21,55

Foglalkoztatási ráta (százalék)1

Átlag 60,88 70,48 74,50 66,75 70,02 65,19

Szórás 4,09 8,09 0 2,39 2,24 5,71

Munkanélküliségi ráta (százalék)1

Átlag 8,41 6,37 3,93 7,22 4,83 7,32

Szórás 2,76 2,01 0 1,96 0,47 2,51

Tartósan munkanélküliek az aktív népesség százalékában1

Átlag 4,56 2,03 1,63 2,73 1,30 3,29

Szórás 2,31 1,82 0 1,43 0,19 2,14

A 25 évnél fiatalabbak munkanélküliségi rátája (százalék)1

Átlag 19,27 16,37 6,90 15,60 11,25 16,61

Szórás 5,96 7,19 0 3,74 3,46 5,80

* A munkaerő-piaci politikai beavatkozások Eurostat szerinti osztályozása: 1. kategória: ügyfélszolgáltatá- sok; 2–7. kategória: képzés; állásrotáció, munkakörmegosztás; foglalkoztatásösztönzés; támogatott foglalkoz- tatás és rehabilitáció; közvetlen munkahelyteremtés; tevékenység indításához nyújtott ösztönzés; 8–9. kategó- ria: jövedelemfenntartó és pénzbeli támogatás; korkedvezményes nyugdíj.

Megjegyzés. A táblázatban található indexek 0 és 100 közötti értékei a merevség fokát fejezik ki.

Forrás: Eurostat (1 2005 és 2007, illetve 2 2004 és 2006közötti adatok átlaga); 3Visser[2009] (2007. évi adatok); 4 World Bank [2007a] (2007. évi adatok).

(11)

4.2. tábla Klaszterközéppontok távolsága a munkapiac

és a munkaügyi kapcsolatok vizsgálatában Klaszter

Klaszter

1. 2. 3. 4. 5.

1. 5,82 8,04 3,62 5,54

2. 5,82 5,96 4,45 4,92

3. 8,04 5,96 5,89 6,29

4. 3,62 4,45 5,89 5,57

5. 5,54 4,92 6,29 5,57

5.1. tábla A szociális védelem és a jóléti állam jellemzői a klaszterekben

Klaszter Megnevezés

1.

(n=4) 2.

(n=1) 3.

(n=13) 4.

(n=7) Összes Összes egészségügyi kiadás a GDP-hez viszonyítva (százalék)1

Átlag 6,84 5,58 6,38 4,67 5,94

Szórás 0,96 0 1,27 1,11 1,39

Egészségügyi közkiadások a GDP-hez viszonyítva (százalék)1

Átlag 1,32 1,61 2,42 1,85 2,05

Szórás 0,42 0 0,64 0,89 0,78

Egészségügyi magánkiadások a GDP-hez viszonyítva (százalék)1

Átlag 8,16 7,20 8,81 6,52 8,00

Szórás 0,93 0 1,26 0,98 1,47

A jövedelemeloszlás egyenlőtlensége a társadalom leggazdagabb és legszegényebb 20 százalékának arányában2

Átlag 3,61 4,95 4,86 5,12 4,74

Szórás 0,27 0 1,09 1,49 1,19

Nyugdíjkiadások a GDP százalékában3

Átlag 11,18 4,83 12,03 7,09 10,22

Szórás 1,10 0 1,76 0,92 2,81

(A táblázat folytatása a következő oldalon.)

(12)

(Folytatás.) Klaszter

Megnevezés

1.

(n=4) 2.

(n=1) 3.

(n=13) 4.

(n=7) Összes Szegénységi kockázat a jóléti transzferek előtt (százalék)2

Átlag 27,50 32,50 25,69 23,07 25,52

Szórás 2,67 0 2,75 3,50 3,49

Szegénységi kockázat a jóléti transzferek után (százalék)2

Átlag 12,12 19,00 15,96 16,35 15,58

Szórás 1,25 0 3,68 4,22 3,76

A szociális védelem teljes költsége a GDP százalékában3

Átlag 27,99 18,06 25,70 15,17 22,81

Szórás 4,64 0 3,69 2,59 6,180

A kormányzat által finanszírozott nem természetbeni szociális kiadások a GDP százalékában4

Átlag 15,30 9,50 15,27 10,13 13,60

Szórás 1,10 0 2,42 1,84 3,18

Gyógyászati/egészségügyi kiadások az összes szociális kiadás százalékában3

Átlag 24,14 40,30 28,14 30,60 28,68

Szórás 2,37 0 3,29 3,41 4,39

Család- és gyermektámogatás az összes szociális kiadás százalékában3

Átlag 12,89 14,86 7,46 9,49 9,19

Szórás 3,21 0 2,59 1,75 3,27

Időskorúak szociális kiadásai az összes szociális kiadás százalékában3

Átlag 33,74 21,86 42,58 43,64 40,63

Szórás 5,50 0 5,89 3,25 7,15

Fogyatékkal élők szociális kiadásai az összes szociális kiadás százalékában3

Átlag 13,79 5,03 8,31 8,88 9,21

Szórás 0,77 0 2,04 0,80 2,65

Lakhatással kapcsolatos szociális kiadások az összes szociális kiadás százalékában3

Átlag 1,49 3,03 1,36 0,25 1,14

Szórás 0,73 0 1,56 0,26 1,31

(A táblázat folytatása a következő oldalon.)

(13)

(Folytatás.) Klaszter

Megnevezés

1.

(n=4) 2.

(n=1) 3.

(n=13) 4.

(n=7) Összes A munkanélküliséggel kapcsolatos szociális kiadások

az összes szociális kiadás százalékában3

Átlag 7,43 7,80 5,99 3,06 5,47

Szórás 2,44 0 3,44 1,41 3,14

A kormányzat hozzájárulása a szociális védelem költségeihez (százalék)5

Átlag 50,15 53,16 34,70 27,99 36,03

Szórás 8,91 0 7,71 9,63 11,32

A munkaadók hozzájárulása a szociális védelem költségeihez (százalék)5

Átlag 29,24 26,06 37,37 53,43 40,11

Szórás 13,90 0 7,44 12,32 13,17

A támogatott személyek hozzájárulása a szociális védelem költségeihez (százalék)5

Átlag 15,91 15,83 22,64 15,41 19,27

Szórás 7,17 0 8,19 8,98 8,54

Forrás: 1 World Bank[2007b] (2002 és 2004 közötti adatok átlaga); 2 Eurostat (2005 és 2006, 3 2003 és 2005, 4 2005 és 2007, illetve 5 2004 és 2006.közötti adatok átlaga).

5.2. tábla Klaszterközéppontok távolsága a szociális védelem és a jóléti állam jellemzőinek vizsgálatában

Klaszter Klaszter

1. 2. 3. 4.

1. 6,93 4,16 6,02

2. 6,93 6,85 6,65

3. 4,16 6,85 4,30

4. 6,02 6,65 4,30

(14)

6.1. tábla Az oktatási rendszer jellemzői a klaszterekben

Klaszter Megnevezés

1.

(n=7) 2.

(n=3) 3.

(n=10) 4.

(n=5) Összes A legfeljebb alsó középfokú végzettségűek (ISCED 0–2) aránya

a 25–64 éves népességben (százalék)1

Átlag 21,47 57,34 25,98 15,36 26,36

Szórás 4,40 13,41 10,42 5,90 14,78

Korai iskolaelhagyók (a 18–24 évesek közül legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők (ISCED 0–2) százalékos aránya1

Átlag 10,24 29,75 13,73 9,89 13,90

Szórás 3,02 8,71 2,79 5,69 7,45

A legalább felső középfokú végzettségűek aránya a 25–64 éves népességben (százalék)1

Átlag 78,52 42,65 74,02 84,63 73,64

Szórás 4,40 13,41 10,42 5,90 14,78

A legalább felső középfokú végzettségűek aránya a 20–24 éves népességben (százalék)1

Átlag 82,37 62,43 81,5 85,31 80,22

Szórás 6,03 12,26 4,94 9,00 9,55

A szakképzésben résztvevők aránya a felső középfokú oktatáson belül (fiúk, százalék)2

Átlag 66,09 50,78 48,58 69,88 58,01

Szórás 10,19 18,96 16,93 11,49 16,65 A szakképzésben résztvevők aránya a felső középfokú oktatáson belül (lányok, százalék)2

Átlag 59,71 38,14 38,01 55,40 47,58

Szórás 10,62 12,62 18,45 16,50 17,87 Felsőoktatási beiskolázás (bruttó százalék**)4

Átlag 67,81 59,25 54,74 43,98 56,79

Szórás 13,07 4,18 18,41 9,89 16,11

A felnőttképzésben résztvevők aránya a 25–64 éves népességen belül a kutatást megelőző négy hétben (százalék)1

Átlag 22,19 6,90 5,66 4,74 10,25

Szórás 7,64 3,18 2,44 2,31 8,75

(A táblázat folytatása a következő oldalon.)

(15)

(Folytatás.) Klaszter

Megnevezés

1.

(n=7) 2.

(n=3) 3.

(n=10) 4.

(n=5) Összes 1000 fő 20–29 éves lakosra jutó műszaki és természettudományi felsőfokú végzettségűek

(ISCED 5–6)* száma2

Átlag 12,78 10,46 11,59 8,81 11,23

Szórás 4,10 0,962 6,83 0,95 4,89

Köz- és magánoktatási kiadások az egy főre jutó GDP százalékában nappali tagozatos hallgatói egyenértékes létszámban*** kifejezve3

Átlag 26,54 25,71 22,4 23,59 24,19

Szórás 2,55 1,33 2,97 2,20 3,03

Felsőoktatási (ISCED 5–6)* kiadások az egy főre jutó GDP százalékában nappali tagozatos hallgatói egyenértékes létszámban*** kifejezve3

Átlag 42,45 32,23 32,24 40,24 36,70

Szórás 4,99 3,67 6,13 5,76 7,07

Oktatási közkiadások a GDP százalékában3

Átlag 6,24 4,75 4,83 4,58 5,16

Szórás 1,15 0,60 0,89 0,49 1,08

Oktatási magánkiadások a GDP százalékában3

Átlag 0,49 0,40 0,40 0,66 0,48

Szórás 0,33 0,17 0,21 0,15 0,24

A 25–64 év közötti legfeljebb alsó középfokú végzettségűek (ISCED 0–2)*

foglalkoztatási rátája (százalék)1

Átlag 53,27 56,25 39,77 26,89 42,95

Szórás 7,63 9,74 9,62 10,99 13,72

A 25–64 év közötti felső középfokú végzettségűek és nem a felsőoktatásban felsőfokú végzettséget szerzett személyek (ISCED 3–4)* foglalkoztatási rátája (százalék)1

Átlag 76,14 66,30 67,76 67,62 69,90

Szórás 3,73 1,88 4,10 5,42 5,56

A 25–64 év közötti, felsőoktatásban felsőfokú végzettséget szerzett személyek (ISCED 5–6)* foglalkoztatási rátája (százalék)1

Átlag 86,38 81,4 83,85 83,29 84,15

Szórás 0,97 3,31 2,67 1,19 2,58

(A táblázat folytatása a következő oldalon.)

(16)

(Folytatás.) Klaszter

Megnevezés

1.

(n=7) 2.

(n=3) 3.

(n=10) 4.

(n=5) Összes A 25–64 év közötti legfeljebb alsó középfokú végzettségűek (ISCED 0–2)*

munkanélküliségi rátája (százalék)1

Átlag 7,15 8,05 10,08 25,68 12,13

Szórás 1,84 1,38 3,55 11,39 8,75

A 25–64 év közötti felső középfokú végzettségűek és nem a felsőoktatásban felsőfokú végzettséget szerzett személyek (ISCED 3–4)* munkanélküliségi rátája (százalék)1

Átlag 4,40 6,15 6,00 8,96 6,16

Szórás 1,36 1,31 1,64 2,95 2,37

A 25–64 év közötti, felsőoktatásban felsőfokú végzettséget szerzett személyek (ISCED 5–6)* munkanélküliségi rátája (százalék)1

Átlag 3,02 5,38 3,56 3,64 3,64

Szórás 0,75 0,45 1,33 1,17 1,24

* Nemzetközi Egységes Oktatási Osztályozási Rendszer (International Standard Classification of Education – ISCED) szerinti képzési szintek: 0 – Iskola előtti (óvodai) oktatás; 1 – Alapfokú oktatás első szintje (5–7 éves kortól számított 6 éves oktatási időtartam); 2 – Középiskola alsó tagozata vagy az alapfokú oktatás második szintje; 3 – Középfokú oktatás (felső szintje); 4 – Nem felsőoktatás jellegű középiskola utáni oktatás; 5 – A felsőoktatás első szintje, amely közvetlenül nem vezet tudományos minősítés megszerzéséhez (minimális időtartama 2 év); 6 – A felsőoktatás második szintje, amely közvetlenül tudományos fokozat megszerzéséhez vezet.

** Az összes felsőoktatási hallgatónak a 18–23 éves korosztály létszámához viszonyított százalékos ará- nya.

*** A nappali egyenértékes létszámok meghatározáshoz használt súlyozás: nappali tagozatos hallgatók sú- lya 1; esti, levelező és távoktatási hallgatók súlya 1-nél kisebb.

Forrás: Eurostat(1 2005 és 2007, 2 2004 és 2006, illetve 3 2003 és 2005 közötti adatok átlaga); 4 World Bank [2007b] (2002 és 2004 közötti adatok átlaga).

6.2. tábla Klaszterközéppontok távolsága az oktatási vizsgálatban

Klaszter Klaszter

1. 2. 3. 4.

1. 6,63 4,24 5,20

2. 6,63 4,85 6,90

3. 4,24 4,85 3,61

4. 5,20 6,90 3,61

(17)

Irodalom a Melléklethez:

B

ECK

, T. – D

EMIRGÜÇ

-K

UNT

, A. – L

EVINE

, R. [ 2000 ] : A New Database on Financial Development and Structure. World Bank Economic Review 14. (Updated in 2006). 597–605. old.

ECB (E

UROPEAN

C

ENTRAL

B

ANK

) [ 2008 ] : EU Banking Structures. Frankfurt am Main.

G

WARTNEY

, J. – L

AWSON

, R. [2008]: Economic Freedom of the World. 2008 Annual report.

Economic Freedom Network. Vancouver.

K

ETSKEMÉTY

L. – I

ZSÓ

L. [2005]: Bevezetés az SPSS programrendszerbe. ELTE Eötvös Kiadó.

Budapest.

K

OVÁCS

P. – P

ETRES

T. – T

ÓTH

L. [2006]: Válogatott fejezetek statisztikából, többváltozós statiszti- kai módszerek. JATEPress. Szeged.

S

AJTOS

L. – M

ITEV

A. [2007]: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó. Budapest.

S

CHWAB

, K. (szerk.) [ 2009 ] : The Global Competitiveness Report 2009–2010. World Economic Forum. Geneva.

S

ZÉKELYI

M. – B

ARNA

I. [2003]: Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex Kiadó. Budapest.

UNCTAD [ 2008 ] : World Investment Report 2008. United Nations. New York and Geneva.

V

ISSER

, J. [ 2009 ] : The ICTWSS Database: Database on Institutional Characteristics of Trade Un- ions, Wage Setting, State Intervention and Social Pacts in 34 countries between 1960 and 2007.

Amsterdam Institute for Advanced Labour Studies, University of Amsterdam. Amsterdam.

W

ORLD

B

ANK

[ 2007a ] : Doing Business 2008. Washington, D.C.

W

ORLD

B

ANK

[2007b]: World Development Indicators 2006. Washington, D.C.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Source: Eurostat as quoted in Table 1 and own calculations... ** From January

A Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása alágazat Ez az alágazat magában foglalja a közúti gépjármű és a gépjármű-karosszéria kü-

2008.. ábra, amellett, hogy a legfontosabb nettó forrásbevonó és finanszírozó, országcsoportonként szemléletesen ábrázolja a megtakarítási és a beruházási

Forgon Má M ária ria: : A forrá A forr ás s- -felhaszn felhaszná ál lá ás t s tá ábl blá ák integr k integrá ál lá ás sá ának hat nak hatá ása a nemzeti sz sa a

Az intenzitás szerinti besorolás (magas, intenzív; közepes, aktív; alacsony, passzív; zéró, inaktív) a kérdőíves felvétel során az intézményes egyeztetés,

Közlekedésfejlesztés Kerékpárforgalmi létesítmények építése (előkészítés) Közlekedésfejlesztés Kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztése

A helyi büntető peres ügyek újraindulással korrigált munkaideje a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntettének rendbelisége

Egy munkainputra jutó bevétel és anyagköltség különbségének a vállalati, szakágazatos egy alkalmazottra jutó hozzáadott értékhez viszonyított arányának