• Nem Talált Eredményt

A reprográfia alkalmazása a szakmai információs rendszerben megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A reprográfia alkalmazása a szakmai információs rendszerben megtekintése"

Copied!
18
0
0

Teljes szövegt

(1)

002:778.1

A REPROGRÁFIA ALKALMAZÁSA . A SZAKMAI INFORMÁCIÓS RENDSZERBEN

Vajda Erik

Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ

Az a törekvés, ho§y helyzetképet és rendszerelemzést adjunk a reprográfia alkalmazásáról a h a z a i szakmai információs r e n d s z e r b e n , két okból i s nehézségekbe Ütközik. Az e g y i k - kevésbé jelentós - ok, hogy a rendelkezésre álló adatok nem s z e r v e z e t t adatgyűjtésből szár­

maznak, és Így szükségképpen nem pontosak. A másik - jelentősebb - ok a z , hogy a reprográfia m i n t r e n d s z e r alkalmazása a szakmai i n f o r ­ mációs rendszerben semmiképpen aem ért e l o l y a n szervezettségi f o k o t , hogy valóban rendszerelemzésre vállalkozhatnánk. Bár az utóbbi évek­

ben a reprográfiai eszközök és eljárások alkalmazása h a z a i körülmé­

nyek között i s rohamos fejlődésnek i n d u l t , kétségtelen, hogy a j e l e n ­ l e g i állapot még messze e l i a r a d a világszínvonaltól, a az alkalmazás e s e t l e g e s , véletlenszerű, nem átgondolt, s z e r v e z e t t . Ez a megállapí­

tás nemcsak a j e l e n l e g i állapotra v o n a t k o z i k , hanem a reprográfiai eszközök és eljárások alkalmazásának koncepciójára i s . Ennek követ­

keztében az alábbiakban - történeti visszapillantás és a reprográfia helyzetét_a felhasználó oldaláról szemlélő áttekintés után - elsősor­

ban az előttünk álló f e l a d a t o k k a l és a fejlesztés lehetséges koncep­

ciójának körvonalaival f o g l a l k o z u n k .

Bérmilyen nagyfontosságú i s a reprográfia terminológiájának - méghozzá szabványosított terminológiájának - tisztázása, e k e r e t e k b e n mégsem vállalkozhatunk a r r a , hogy f o g a l m a i n a k tudományos definíciói­

ról v i t a t k o z z u n k , bizonyos mértekig azonban e l k e l l határolnunk az általunk érintendő témákat. A reprográfia fogalmának elméleti megkö­

zelítése h e l y e t t ezért a z t bocsátjuk előre, hogy a továbbiakban a r e p -

* A c i k k fiearoKráfia a s z o c i a l i s t a országokban cimü, a BE PRO '72 elnevezésű I I I . Nemzetközi Kiállítás alkalmával Prágában megrendezett nemzetközi kon­

ferencián e l h a n g z o t t előadás kissé rövidített és a hazai olvasók számára átdolgozott változata.

343

(2)

rográfiéról szólva, a mikromásolási t e c h n i k a , a másolástechnika és - legalábbis a nyomóformák előállításáig - a nem nyomdaipari jellegű sokszorositástechnika g y a k o r l a t i munkaterületeivel f o g l a l k o z u n k .

áttekintésünket - cimének megfelelően - a reprográfiának a szak­

mai információs r e n d s z e r keretében való felhasználására korlátozzuk.

Ez az elhatárolás természetesen c s a k feltételes l e h e t , m i v e l éppen a tájékoztatási tevékenységet végző különböző intézmények és egységek g y a k o r l a t i munkája szükségképpen érintkezik a reprográfia két másik f o n t o s g y a k o r l a t i alkalmazási területével. Ezek e g y i k e a műszaki r a j ­ zok mikromásolása /mikrofilmezése/, v a g y i s a "tervdokumentáció" j e l ­ legű műszaki és technológiai dokumentumok reprográfiai feldolgozása, ami a szakmai információs r e n d s z e r szoros értelemben v e t t k e r e t e i n kivül e s i k , a másik p e d i g az általános i r a t a n y a g o k kezelésének ész- szerüsitése. E szoros k a p c s o l a t éppen a g y a k o r l a t i , rendszerszemlé­

letű fejlesztés szempontjából nagy jelentőségű, ha p l . a vállalati információs r e n d s z e r e k e t veBBzük f i g y e l e m b e , a h o l mindennemű elkülö­

nítés nemcsak nehezebb, hanem k i f e j e z e t t e n kárOB i s l e h e t . Mindebből következik, hogy áttekintésünkben néhány megjegyzés szükségképpen k i ­ t e r j e d e területekre i s .

1. A REPROGRÁFIA ALKALMA2ÁSÁNAK RÖVID KAZAI TÖRTÉNETE

A reprográfia alkalmazásának k e z d e t e i v e l a 40-es évek vé^e felé találkozunk, amikor az UNESCO segítségével megkezdődött néhány magyar

könyvtár r i t k a éa különösen értékes dokumentu­

mainak mikrofilmezése. /Ez természetesen nem v o n a t k o z i k a különféle operatív, i r o d a i sokszo­

rosító eljáráBok alkalmazására./ Az UNESCO által rendelkezésre bocsá­

t o t t berendezések e fő funkciójuk m e l l e t t egyben a m i k r o f i l m t e c h n i k a úttörői v o l t a k Magyarországon. A k o r a i fejlődés következő lépéseit - az illetékes állami szervek támogatásával - szintén a tudományos éa szakkönyvtárak tették meg. Az e m i i t e t t biztonsági filmezés m e l l e t t i t t b o n t a k o z o t t k i a m i k r o f i l m t e c h n i k a alkalmazása, mégpedig először mint a fotókópiák készítésének közbenső fázisa, majd utóbb /ha o r l á - t o z o t t mértékben i s / m i n t a dokumentumok rendelkezésre bocsátásának sajátos eszköze. Mindenesetre hangsúlyozni k e l l , hogy ez a fejlődés az 50-es években csak néhány tudományos és szakkönyvtárra korlátozó­

d o t t /Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ, Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára s t b . / .

Első lépések /1949/

1960 - 1965 A tudományos és műszaki tájékoztatási tevé­

kenység kialakulása.ÓB intézményeinek létrejötte következtében a 60-as évek elején ezekben az i n ­ tézményekben és további könyvtárakban több m i k r o ­ f i l m laboratóriumot r e n d e z t e k be. Ezek a l a b o r a ­ tóriumok rendszeresen f o g l a l k o z t a k fotókópiák előállításéval / v a g y i s a dokumentumok mikrofilmezésével és hagyományos eljárások utján tör­

ténő nagyításával/. Az e m i i t e t t intézmények növekvő mértékben tudták

(3)

T»T XS,érT. 5.szám 1972.május

m i k r o f i l m e k k e l kielégíteni a dokumentációs tevékenységük eredménye­

ként jelentkező igényeket i s . Ennek az időszaknak végefelé i n d u l t meg az a későbbiekben megélénkülő fejlődés i s , amelynek során /első­

sorban az RDK-ból való importlehetőségek kialakulása révén/ több vál­

lalatnál és kutatóintézetben i s r e n d e z t e k be m i k r o f i l m laboratóriumo­

k a t .

A korszerű másolástechnika számottevőbb mértékű bevezetése a DOKUPO elnevezésű magyar diffúziós másolókészülék kifejlesztése és az első e l e k t r o s z t a t i k u s másolókészülékek b e h o z a t a l a révén, 1962 körül i n d u l t meg. A DOKUPO készülékek h a z a i elterjedését mindenesetre fé­

k e z t e a diffúziós eljárás körülményessége és v i s z o n y l a g magas Önkölt­

sége, mig az e l e k t r o s z t a t i k u s másolási eljárások szélesebb körű hasz­

nálata csak a Lengyel Népköztársaságban gyártott PYLORIS készülékek megjelenése után vált lehetővé. Az utóbbi berendezéseket elsősorban az egyre szélesebb körben a l k a l m a z o t t i r o d a i o f s z e t sokszorosító e l ­ járások nyomóformáinak előállítására használták f e l , de a papírmáso­

l a t o k készítésének lehetősége egyben kedvező hatást g y a k o r o l t /külö­

nösen egyes vállalati tájékoztatási egységeknél/ a dokumentumok r e n ­ delkezésre bocsátására /dokumentumszolgáltatásra/ i s .

.qgc _ íqfiQ A fejlődés következő szakaszában elsőeor-

3 I ban az az érdemleges változás történt, hogy szá­

mottevőbb mértékben m e g i n d u l t a műszaki r a j z o k mikrofilmezése, mégpedig részben újonnan beren­

dezett, m i k r o f i l m laboratóriumokban, részben pe­

d i g a tájékoztatási intézmények m e l l e t t k i a l a k u l t mikrofilmezósi szolgáltatások igénybevételével. A m i k r o f i l m t e c h n i k a alkalmazásának ez a további fejlődése egyben kiélezte azokat az ellentmondásokat, amelyek egyfelől a mikromásoláBi eljárások e l v i lehetőségei, máafelől v i s z o n t a m i k r o f i l m m i n t információhordozó elterjesztése útjában álló akadályok /hordozható, olcsó, jó olvasókészülékek, továbbá alacsony önköltséggel, kellő teljesítménnyel működő mikrofilm-nagyitókészülé- kek hiánya/ között, álltak és 'állnak f e n n .

A l i g h a véletlen, hogy ugyanebben az időben másik ellentmondás i s m u t a t k o z o t t , mégpedig az információk, dokumentumok iránti megnöveke­

d e t t igények és a hagyományos, elsősorban kölcsönzési módszerekkel történő dokumentumszolgáltatás korlátai között. Ez különösen a külföl d i szakfolyóiratokkal k a p c s o l a t b a n v o l t erősen érezhető ée ahhoz a kö vetelményhez v e z e t e t t , hogy a tudományos és szakkönyvtárakban, i l l e t ­ ve a tájékoztatási intézményekben korszerű, nagy teljesitményü másolá s i eljárásokat vezessenek be.

A nagykönyvtárak és más információtárak a r r a kényszerültek, hogy a folyóirat kölcsönzést /amely már amúgy sem t u d t a kielégíteni a sok­

rétű igényeket/ megszüntessék vagy korlátozzák,és a dokumentumok s z o l gáltatásának más útjait keressék. Ha f i g y e l e m b e vesszük a m i k r o f i l m ­ t e c h n i k a alkalmazásával k a p c s o l a t b a n már említett nehézségeket, n y i l ­ vánvaló, hogy az e g y e t l e n lehetőség a világszínvonalnak megfelelő, nagy teljesítményű e l e k t r o s z t a t i k u s másoloautómaték beállítása v o l t . Az időszak végén m e g i n d u l t és a következő időszakban folytatódott a f o l y a m a t , ami mintegy 10-12, szeléndobbal működő másolóautomata be-

345

(4)

szerzésére v e z e t e t t , a e z z e l ugrásszerűen növelte a másoló k a p a c i ­ tást az ország szakmai információs rendszerében.

1968 - 1972 A gazdaságirányítás u j rendszerének beveze­

tése f o k o z t a a gazdálkodó egységek igényeit a tudományos, műszaki és - különösen - a közgazda­

sági információk iránt. Ez a növekvő információ­

igény egyéb következmények m e l l e t t a r r a v e z e t e t t , hogy az e m i i t e t t gazdálkodó egységeken belül i s megélénkült a doku­

mentumok szolgáltatása iránti érdeklődés. Az időközben végbement mű­

s z a k i fejlődés, nevezetesen a c i n k o x i d o s félvezető p a p i r o k k a l működő, k i s e b b beruházási igényű e l e k t r o s z t a t i k u s másolóautomatáknak a p i a ­ con való megjelenése, lehetőséget nyújtott a r r a , hogy a korszerű má­

solástechnikát k i s e b b információs rendszerekben i s alkalmazzák. Az e m i i t e t t automaták elterjedése - elsősorban devizanehézségek folytán - természetesen nem h a l a d t gyorsan, de a másolókapacitás fejlődésének üteme mégis gyorsuló v o l t . Az igények e m i i t e t t növekedése v e z e t e t t a r r a i s , hogy egyes vállalatok t e l j e s , zárt, korszerű és átgondolt reprográfiai r e n d s z e r e k e t / p l . mikrofilm-gépsorokat vagy éppenséggel a m i k r o f i l m e s a b l a k o s lyukkártyák alkalmazásának zárt rendszerét/

s z e r e z t e k be és h e l y e z t e k üzembe. Ezzel k a p c s o l a t b a n ugyanakkor meg k e l l emlitenünk, hogy ezek a rendszerek nem, va^y nem t e l j e s k a p a c i ­ tásukkal állnak a szakmai információs tevékenység szolgálatában.

A j e l e n l e g i szakaszt a tudományos, műszaki és gazdasági informá­

ciók iránti igény további megélénkülése J e l l e m z i . Ugyanakkor azonban a z z a l az ellentmondással állunk szemben, hogy - nem Í G beszélve a ha­

z a i kinálat t e l j e s , vagy s z i n t e t e l j e s hiányáról - a j e l e n átmeneti időszakban a baráti s z o c i a l i s t a országok reprográfiai eszköz- és anyagkinálata sem nyújt lehetőséget a különféle szükséges reprográ­

f i a i üzemek, i l l e t v e rendszerek kiépítésére. E r r e azonban a további­

akban még visszatérünk.

2. A REPROGRÁFIA ALKALMAZÁSI TERÜLETEI A SZAKMAI INFORMÁCIÓS REND­

SZERBEN

A s z a k m a i információs r e n d s z e r különböző munkaterületein a l k a l ­ mazható reprográfiai eljárások általánosan i s m e r t e k . Az alábbiakban csupán a r r a teszünk kísérletet, hogy a különböző munkaterületeken nyí­

ló lehetőségeket szembesítsük j e l e n l e g i g y a k o r l a t u n k k a l .

Biztonsági filmezés

A m i k r o f i l m t e c h n i k a biztonsági célokra tör­

ténő könyvtári alkalmazása ma már hagyományosnak tekinthető. Bővebb értelemben i d e tartozónak t e ­ kintjük az o l y a n régi dokumentumok filmezését i s , amelyek esetében a használat idézhetné elő a do­

kumentumok károsodását, ahol tehát a mikrofilmezés nem közvetlenül

(5)

TMT 1 9 . e v f . 5.azám 1972.május

biztonsági célokból, hanem a dokumentumok közvetett megóvásának érde­

kében történik. Ezt a reprográfiai irányzatot hazánkban i s m e r i k és alkalmazzák i s . Az e z z e l k a p c s o l a t b a n adódó problémák / p l . olvasoké- szUlékek/ nem nevezhetők sajátosnak, hanem a m i k r o f i l m t e c h n i k a h a z a i alkalmazásának általános problematikájához kapcsolódnak és ezért a későbbiekben tárgyalásukra még s o r kerül. Lényegében ugyanezek a meg­

állapítások vonatkoznak a könyvtárak kevésbé k u r r e n s anyagának h e l y - megtakaritési célból való mikrofilmezésére i a , a z z a l a különbséggel, hogy e r r e nézve mindeddig Magyarországon elsősorban csak t e r v e k szü­

l e t t e k .

Lényegesen nagyobb jelentőségű - és ko­

rántsem a könyvtárakra korlátozódó - p r o b ­ léma a reprográfia alkalmazása a szakmai Információs rendszerben szükséges dokumen­

tumok beszerzése során. E dokumentumok egy részét / m i v e l ez_az e g y e t l e n lehetőség, vagy éppenséggel az e g y e t l e n gazdaságos lehetőség/ csak mikromásolatok formájában l e h e t beszerez­

n i . Nem véletlen, hogy ez a lehetőség és egyben szükségesség éppen a nem hagyományos, ée b i z o n y o s , a szakmai információs r e n d s z e r szem­

pontjából különösen jelentős dokumentumtípusoknál s z i n t e általánossá vélt. Ez a tény - jóllehet jótékony j e l l e g g e l - mintegy rákényszerít a reprográfia, különösképpen p e d i g a mikromásolási t e c h n i k a a l k a l m a ­ zására. Az e m i i t e t t kényszerhez hozzájárult az a körülmény i s , hogy ahagyományos dokumentumok nemzetközi csere vagy könyvtárközi kölcsön­

zés során történt beszerzése i s számos esetben mikromásolatok közvet­

l e n megküldésére, vagy előállítására v e z e t e t t .

Az érdekelt h a z a i intézmények egyre nagyobb mértékben élnek a mikromásolaton történő beszerzés lehetőségével, jóllehet a mikromáso­

l a t o k használatának korlátozott lehetőségei, a nemzetközi szabványo­

sítás hiányosságai, v a l a m i n t a már fennálló szabványok és ajánlások megsértése, végül p e d i g az alkalmazható mikromásolatok sokfélesége nehézségeket okoz. Ezek a nehézségek v i s z o n t eleve rákényszerltenek annak az adottságnak tudomásul vételére, hogy különféle mikromásola­

t o k tárolására és használatára k e l l - minél egységesebb rendszerbe f o g l a l v a - a jövőben i s berendezkednünk.

Beszerzés mi kromá s o l a t o kon

Nézetünk s z e r i n t a dokumentumszolgáltatás tekinthető a Bzakmai információs rendszerben a l k a l m a z o t t reprográfiai módszerek l e g f o n t o s a b b területének. E terület j _ e l e n l e g - amint az már a történeti áttekintésből i s kitűnt - különösen élénken fejlődik. I l y e n vonatkozásban dokumentumszolgáltatásnak t e ­ kintjük mind a nagy információtárakban /és könyvtárakban/ r e n d e l k e ­ zésre álló dokumentumok szolgáltatását az alacsonyabb s z i n t e n tevé­

kenykedő, k i s e b b információs rendszerek /tájékoztatási egységek/ szá­

mára, mind p e d i g a z t a szolgáltatást, melynek során az utóbbiak lát­

ják e l a felhasználót a szükséges dokumentumokkal.

A reprográfiai eszközökkel történő dokumentumszolgáltatás első részrendszere j e l e n l e g elsősorban e l e k t r o s z t a t i k u s másoló eljérások-

Dokumentum¬

szolgáltatás

(6)

k a i készült másolatok, méghozzá főleg folyóiratcikkek másolatainak készítését j e l e n t i . A szakmai információs r e n d s z e r l e g f o n t o s a b b i n ­ tézményei - nevezetesen a tájékoztatási szakintézmények, v a l a m i n t a tudományos és szakkönyvtárak - rendelkeznek bizonyos mértékű i l y e n másolókapacitással. E kapacitás ezonban semmiképpen sem elegendő, és e m e l l e t t e z t a megoldást nem i s tekinthetjük optimálisan gazdaságos­

nak és ésszerűnek. Mindenekelőtt a m i k r o f i l m t e c h n i k a által nyújtott nagy lehetőségekkel nem élünk e munkaterületeken kielégitóen, követ­

kezésképpen nehézkessé tesszük s dokumentumszolgáltatást /minden má­

s o l a t elkészítéséhez az e r e d e t i t k e l l a raktárból vagy más tároló- helyről elővenni/, továbbá növeljük a felhasználó rendszerekben, i l ­ l e t v e egyéni felhasználóknál felhalmozódott p a p i r r e n g e t e g e t .

E problémák ellenére a nagyobb hiányosságok a dokumentumézoIgái tatás e m i i t e t t második részrendszerében, v a g y i s _ a h e l y i tájékoztatá­

s i egységeknél, a vállalatok, kutató- és tervezőintézetek h e l y i i n ­ formációs r e n d s z e r e i b e n mutatkoznak.

A dokumentumszolgáltatáshoz i g e n s z o r o ­ san csatlakozó és nem kevésbé jelentós repró gráfiai munkaterület az információkereső és -terjesztő rendszerekben f e l d o l g o z o t t /doku­

mentum-szövegek/ mikromásolatok formájában történő tárolása. Áltudományos, műszaki és gazdasági információk iránt uegnyilvánuló e m i i t e t t igény természetesen hazánkban i s központi, I l l e t v e h e l y i i n ­ formációtároló és -kereső r e n d s z e r e k , v a l a m i n t operatív információ­

terjesztő rendszerek kialakulására, i l l e t v e továbbfejlődésére veze­

t e t t . T e k i n t e t nélkül a r r a , hogy az a d o t t rendszer hagyományos k e r e ­ sőnyelv és/vagy t e c h n i k a alapján müködik-e, vagy éppenséggel i g e n ma­

gas f o k o n f e j l e t t keresőnyelvet és f e j l e t t vagy élenjáró technikát / p l . kézi lyukkártyákat, vagy éppenséggel számitógépet/ a l k a l m a z , a szorosabb értelemben v e t t keresőrendszerben / a k t i v tárolóban/ nem tá rolható szövegek r e n d s z e r e n belüli tárolása mindenképpen o l y a n prob­

léma, amelynek megoldását a reprográfiától k e l l várnunk. Még száraitó­

gépek alkalmazása esetén i s , sót különösen a számitógépek alkalmazá­

sa esetén, amikor a tárolt információk mennyisége és az információ- k i v i t e l / o u t p u t / sebessége egyaránt nagy, a rendszeren belül, m i k r o ­ másolatok formájában k e l l e n e az e r e d e t i dokumentumok, vagy legalább­

i s referátumaik szövegét tárolni. Az o p t i k a i tárolás u g y a n i s - l e g ­ alábbis j e l e n l e g - i l y e n szövegek esetében gazdaságosabb és egysze­

rűbb módszernek látszik, mint a mágneses jelrögzitesen alapuló szö­

vegtárolás, az e m i i t e t t szövegek rendszeren belüli tárolása p e d i g a k i k e r e s e t t és igényelt információk szolgáltatása céljából feltétle­

nül szükséges. Nézetünk s z e r i n t e t e k i n t e t b e n a keresőrendszerek és információterjesztési rendszerek fejlődése nemzetközi méretekben i s , jelentós "előnyt s z e r z e t t " a dokumentumszövegek tárolásának és s z o l ­ gáltatásának részrendszereivel szemben, ami g y a k o r l a t i nehézségeket es bosszúságokat j e l e n t , m i v e l a megfelelően működő keresőrendszer­

ben megkeresett dokumentumokat gyorsan és gazdaságosan rendelkezésre i s k e l l e n e bocsátani. Mindenesetre e z t az előnyt Magyarországon i s

Szövegtárolás az információs rendszerekben

(7)

TMT 19.évf. 5.szám 1972.május

csak néhány - az alábbiakban még említendő - követelmény esetén l e ­ het " b e h o z n i " .

Csupán néhány megjegyzésre s z o r i t k o z v a : a l e n g y e l PYXORIS-készülékeknek köszönhető, hogy az i r o d a i o f s z e t "sokszorosítási eljárás nyomóle­

mezeinek előállítására a reprográfiai módszere­

ket széles körben alkalmazzák. Hiányzik azonoan e t e k i n t e t b e n a műszakilag messzemenően lehetséges és világszerte i s ­ mert kapcsolódás a nyomóforma-elóállitás, i l l e t v e a m i k r o f i l m t e c h n i k a és a másolástechnika között. E m e l l e t t az e m i i t e t t eljárás alacsony példányszámok készítésénél nem gazdaságos,magasabb minőségi igények

céljaira p e d i g nem megfelelő. Általában nem elegendően széles az o f ­ szet nyomóformák előállítására szolgáló műszaki megoldások skálája.

A szeszes- és stencil-sokszorosités nyomóformáit egyáltalán nem ál­

lítják elő h a z a i körülmények között reprográfiai u t o n .

A f e n t i e k b e n t u d a t o s a n mellőztünk néhány alkalmazási irányt, m i n t p l . a közvetlenül m i k r o f i l m e k k e l működő keresőrendszereket, a mikropublikációk kiadását s t b . , mégpedig egyrészt azért, mert a ha­

z a i körülmények között ezek a reprográfiai munkaterületek nem, vagy g y a k o r l a t i l a g a l i g léteznek, másrészt azonban azért i s , mert a r e p ­ rográfia alkalmazásának h a z a i h e l y z e t e l e g f o n t o s a b b vonásaiban énei­

kül i s megítélhető.

3. ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK, AKYAGOK

A Magyarországon a l k a l m a z o t t reprográfiai eljárások, eszközök és anyagok tekintetében már a történeti áttekintés, i l l e t v e az egyes munkaterületek helyzetének f e n t i vázlata i s nyújt bizonyos informá­

ciókat. Mégis szükségesnek látszik, hogy az alábbiakban a j e l e n l e g i h e l y z e t e t a l e g f o n t o s a b b eljárások, eszközök és anyagok oldaláról i s áttekintsük.

Általánosságban megfogalmazhatjuk a z t a minden s z o c i a l i s t a országra érvényes tételt, hogy egy reprográfiai eljárás valóban tömeges elterjesztése csak akkor lehetséges, ha t e l ­ jesülnek az alábbi követelmények:

a szükséges eszközök és anyagok h a z a i termelésből, vagy a szo­

c i a l i s t a országokból származó importból fennakadás nélkül b i z t o s i t ­ h a t o k , mind az eljárás bevezetésekor /beruházás/, mind a f o l y a m a t o s üzemeltetéskor;

az a l k a l m a z o t t eljárás, i l l e t v e rendszer t e l j e s , v a g y i s lehető­

ség n y i l i k gazdaságos és ésszerű használatára anélkül, hogy a r e n d - Nyomóformák

előállítása

Alapfeltételek

349

(8)

szer által feltételezett eszközöket, anyagokat vagy szolgáltatásokat más, tőkés országokból k e l l e n e igénybe v e n n i .

A Magyarországon a l k a l m a z o t t t e c h n i k a h e l y z e t e éppen a r r a m u t a t , hogy az e m i i t e t t feltételek a z _ e d d i g e l t e l t időszakban nem, vagy nem általánosan v o l t a k biztosithatók.

M i k r o f i l m t e c h n i k a A m i k r o f i l m t e c h n i k a alkalmazása Ma­

gyarországon elsősorban a C a r l Z e i s s Jena DOKUMATOR-rendszeréhez tartozó különféle készülékek, berendezések használatán a l a ­ p u l . Az e m i i t e t t r e n d s z e r i s m e r t hiányos­

ságai /a mikrofilm-nagyitás korszerű lehetőségeinek hiánya; a létező készülékek néhány mÜBzaki hiányossága; a f i l m t e k e r c s e k tárolása mint e g y e t l e n raktározási lehetőség/, v a l a m i n t az a tény, hogy a k i B e b b területet igénylő és nézetünk s z e r i n t a szakmai információs f e l a d a ­ t o k céljaira alkalmasabb 16 mm-es m i k r o f i l m felvételtechnika eszköze­

i t a C a r l Z e i s s Jena vállalat csak a legutóbbi időben f e j l e s z t e t t e k i , nyilvánvalóan akadályozta e r e n d s z e r - és következésképpen álta­

lában a m i k r o f i l m t e c h n i k a - elterjedését. Az e m i i t e t t nehézségek és hiányok v e z e t t e k a r r a , hogy hazánkban tőkés országok több m i k r o f i l m ­ t e c h n i k a i berendezését / p l . KICROBOí, KODAK, PHŰTO-DEVICES/ i s besze­

rezték és üzemeltetik, de általában szintén anélkül, hogy e berende­

zések a m i k r o f i l m t e c h n i k a alkalmazásának zárt, korszerű r e n d s z e r e i t jelentenék.

A 16 mm-es felvételi t e c h n i k a Magyarországon g y a k o r l a t i l a g nem létezik. A legutóbbi időben néhány átfutó rendszerű 16 mm-es felvevő kamerát importáltak, amelyeknek azonban - műszaki adottságaiknál fog­

va _ kevés közük van a szakmai információs célokhoz. /A szakmai i n ­ formációs rendszerben többnyire, vagy i g e n gyakran nem szabadlapok, hanem könyvek, folyóiratok és egyéb, t e r j e d e l m e s e b b dokumentumok f i l ­ mezésére kerül sor, ami az átfutó készülékeken nem valósitható meg./

M i k r o f i l m l a p - / m i c r o f i c h e - / * felvevőkészülékeket hazánkban gya­

k o r l a t i l a g egyáltalán nem használnak, m i v e l a néhány h e l y e n rendelke­

zésre álló készülékek n a p j a i n k követelményeinek és szabványainak zár nem f e l e l n e k meg, az u j a b b , korszerű készülékek behozatalát p e d i g kü­

lönböző, elsősorban devizanehézségek gátolták.

I t t és a továbbiakban a szabványos és helyes mikrofílralap kifejezést használ­

juk, a hazai gyakorlatban sajnálatosan gyakran használt, más értelmű vagy ér­

telmetlen, i l l e t v e felesleges "mikrokdrtya", "diamikrokártya", "sikrohártya",

"nicrofiche" stb. kifejezések h e l y e t t . A oikrokártya _ mint önmagában helyes kifejezés - az átlátszatlan, fényérzékeny papírra /kartonra/ készült mikromá- solat megnevezése. A lyukkártyába /vagy nás kártyába/ montírozott mikrofilm- kocka /kockák/ és az ilyen kártyák együttes, szabványos megnevezése: mikro- kártya vagy mikrofilm lyukkártya.

(9)

TMT 19.évf. 5.szám 1972.májue

i

A m i k r o f i l m e k előhívásának éa ellenőrzésének technikájáról i t t nem szólunk bővebben, m i v e l lényegesebb kérdésnek t a r t j u k a tárolás /raktározás/ és különösen a használat kérdéseit.

A mikromásolatok tárolása s z i n t e kizárólag f i l m t e k e r c s e k formá­

jában történik. Egyes h e l y e k e n e célra m i k r o f i l m c s i k o k a t i s a l k a l m a z ­ nak. A m i k r o f i l m l a p o k formájában b e s z e r z e t t dokumentumokat természe­

tesen e forma követelményeinek megfelelően /kartotékszerüen/ tárol­

ják. Az e lehetőségeken túlmenő egyes kivételekről /nevezetesen a b l a ­ kos mikrofilmkártyák vagy m i k r o f i l m - t a s a k o k / j a c k e t e k / alkalmazásá­

ról/ nem érdemes bővebben beszélnünk, m i v e l ezek e l s z i g e t e l t e n f o r ­ dulnak elő, és mindeddig nem i s v o l t a k reális lehetőségek e tárolási eljárások további elterjesztésére.

A hazánkban használt olvasókészülékek főként a DOKUMATOR család t a g j a i . A D0KU1IAT0R olvasókés'zu'lekek korábbi típusainak nehézkessége /egészen a DL-2 t i p u s u készülékig, sőt hordozhatóság szempontjából az után i s / , v a l a m i n t v i s z o n y l a g magas ára széles körű - m u n k a h e l y i g me­

nő" - használatukat nagymértékben gátolta, és ezen keresztül a m i k r o ­ f i l m t e c h n i k a elterjedését általában i s akadályozta. A m i k r o f i l m t e c h ­ n i k a alkalmazásának szük keresztmetszetét azonban a m i k r o f i l m e k na­

gyítása * / v a g y i s a mikrofilmekről készülő e r e d e t i , vagy a z t megköze­

lítő meretü, szabad szemmel olvasható papírmásolatok készítése/, v a ­ l a m i n t a filmről f i l m r e másolás, tehát olcsó mikrofilm-többletpéldá­

nyok elkészítése j e l e n t i .

A nagyitások /papírmásolatok/ iránti ijjény gyakran csak p s z i c h o ­ lógiailag i n d o k o l t és valójában célszerűbb es gazdaságosabb lenne a m i k r o f i l m e k közvetlen alkalmazása / a k t i v m i k r o f i l m / . Ennek ellenére a szakmai információs rendszerben a m i k r o f i l m t e c h n i k a t e l j e s és át­

g o n d o l t használatához v i t a t h a t a t l a n u l hozzátartozik a nagyitás g y o r s , ésszerű és gazdaságos eljárásainak léte i s . Magyarországon a m i k r o ­ f i l m e k nagyítása meg ma i s főként hagyományos fényképészeti nsgyitó- készülékekkel ezüsthalogén papírokra történik. Ez az eljárás termé­

s z e t e s e n költséges, hosszadalmas és a k a p o t t dokumentumok használha­

tósága sem optimális. Az olvasó-nagyitó készülékek /RECORDAK-MAGN„- FRINT, 3M s t b . / szama nem jelentős. K i f e j e z e t t e n mikrofilm-nagyítás­

r a szolgáló, korszerű, nagy termelékenységű eljárásokat / e l e k t r o s z t a ­ t i k u s nagyítás - RÁNK XEROX 1824, nagyítás d i a z o p a p i r r a - CAFS 118, vagy nagyítás e l e k t r o l i t i k u s eljárással - 311/ e m e l l e t t még néhány he­

l y e n a l k a l m a z n a k , o t t azonban erek az eljárások többnyire a műszaki r a j z o k mikrofilmezésének, i l l e t v e nagyításának szolgálatában állnak.

Ezt a szük k e r e s z t m e t s z e t e t természetesen e l v i l e g k i l e h e t n e kü­

szöbölni a nemzetközi p i a c o n rendelkezésre álló különféle korszerű berendezések behozatalával. Ezt azonban devizanehézségek i s gátolják, továbbá a megoldás egyébként sem lenne kielégítő, m i v e l a szükséges anyagok beszerzése f o l y a m a t o s a n i s neh!zsége^et j e l e n t e n e . Lényegé­

ben hesonló a h e l y z e t a m i k r o f i l m e k a c . i v használatát biztosító f i l m ­ ről f i l m r e másolás /diazo-fílmmásolatok elcéllitása/ vonatkozásában i s .

Helytelenül: visszanagyitása

351

(10)

Másolás­

t e c h n i k a

A másolástechnikát a legutóbbi évekig a DOKUPO i l l e t v e PY10RIS KS-4 t i p u s u készülékek képviselték.

A legutóbbi években végbement fejlődés során azon­

ban a tájékoztatási szakintézmények, i l l e t v e a t u ­ dományos és szakkönyvtárak több, már e m i i t e t t sze­

léndobos másolóautometét /RANK iEROX 914 és 720/ i s beállítottak., V i s z o n y l a g szélesebb körben t e r j e d t e k és t e r j e d n e k e l a c i n k o x i d o s félvezető papírral működő e l e k t r o s z t a t i k u s másolókészülékek /APECŰ, OCÉ és - az utóbbi időkben - LUMOPRIHT, v a l a m i n t COPYGKAFH-SAVIN/.

Ezeket a másolókészülékeket szintén az e m i i t e t t intézmények a l k a l m a z ­ zák, de növekvő mértékben t e r j e d n e k e l az iparvállalatok és kutatóin­

tézetek információs r e n d s z e r e i b e n i s . Természetesen - különösen a m i k r o f i l m t e c h n i k a elhanyagolását i s f i g y e l e m b e véve - igény m u t a t k o ­

z i k e másolókészülékek s o k k a l szélesebb körű használata iránt, amit azonban a szeléndobbal működő x e r o g r a f i k u s automatáknál a nagy b e r u ­ házási és helyigény, a c i n k o x i d o s papírokkal működő automatáknál pe­

d i g a fényérzékeny anyag tőkés behozatalának nehézsége és nagy költ­

sége akadályoz. A másolástechnika nem e l e k t r o s z t a t i k u s eljárásai /kü­

lönösen éppen a Magyarországon i s gyártott készülékekkel végezhető diffúziós másolás/ hazánkban i s e l v e s z t i k kelendőségüket, talán csak az i r o d a i célokra, v a l a m i n t a szeszes és Btencil-sokszorositás nyomó­

formáinak előállítására használható /és feltételesen a jövőben b i z o ­ nyos mértékig elterjedő/ hŐraésolás kivételével.

Sokszoroeitás- t e c h n i k a

E kérdéssel i t t csak érintőlegesen f o g ­ l a l k o z u n k . A nyomóformák előállítását már em­

lítettük. Egyébiránt többé-kevésbé állandó folyamatként figyelhetjük meg a s t e n c i l hasz­

nálatáról az i r o d a i o f s z e t eljárás használati r a való áttérést, amit mindenképpen elősegít a csehszlovák ROMAYOR és ROMIHOR készülékek behozatalának lehetősege.

Ezt a f o l y a m a t o t ugyanakkor bizonyos mértékig gátolja a nyomóforma- elóállitás körülményessége, mindenekelőtt a c i n k o x i d o s másolókészülé­

k e k k e l előállított nyomófóliák használatának kevéssé e l t e r j e d t v o l t a .

4. GONDOLATOK A REPROGRÁFIAI TEVÉKENYSÉG KOORDINÁLT HAZAI FEJLESZTÉSÉRŐL

Gazdálkodásunk s z o c i a l i s t a tervgazdálkodás j e l l e g e és a reprográ f i a i t e c h n i k a gyors fejlődése, v a l a m i n t a reprográfia iránti igény nagymérvű o b j e k t i v és s z u b j e k t i v növekedése, feltételezi, sót előírja a reprográfiai tevékenység fejlesztésének és alkalmazásának tervszerű koordinációját. E koordinációnak elsősorban a reprográfiai tevékeny­

ség fejlesztési koncepcióját k e l l meghatároznia, és ezután - a népgaz daságunkban a műszaki fejlesztés irányítására és elősegítésére általá nosan i s használt módszerek segítségével - k e l l a tervszerű fejlődést biztosítania.

(11)

TMT 19.évf. 5.szám 1972.májua

A reprográfiai tevékenység koordinációjá­

nak érdekében néhány intézkedés már történt.

Példaként eralitjük i t t meg a szakmai informáci­

ós rendszer és a számítástechnika egyes intéz­

ményei által rendszeresen ée esetenként nyúj­

t o t t módszertani éa oktatási segitséget, a Nem­

zetközi Reprográfiai Tanács Magyar Hemzeti Bizottságának megalakítá­

sát és néhány u j nemzetközi k a p c s o l a t kialakítását a reprográfia terü- rületén, továbbá néhány reprográfiai "minta-munkahely" berendezését, többnyire az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság segítségével.

Bár az e m i i t e t t intézkedések bizonyos koordinációs tevékenységre u t a l n a k , és a reprográfia nagyobb mértékű h a z a i elterjedése óta e l ­ t e l t idő még nem v o l t hosszú, mégis általában a z t k e l l megállapíta­

nunk, hogy a reprográfia koordinációja és különösen a reprográfiai eszközök és eljárások alkalmazására vonatkozó koncepció kialakítása, hazánkban nem kielégítő. Az e m i i t e t t koncepció kidolgozása érdekében már néhány éve és j e l e n l e g i s f o l y n a k ug^an munkálatok az OMPB k e r e ­ t e i b e n ; ezek azonban még b e f e j e z e t l e n e k és ennek következtében nem i s szolgálhatnak a g y a k o r l a t i tevékenység alapjául. A koordinációnak ez a hiánya szükségtelen a n y a g i veszteségekre i s v e z e t ; a nem kielégítő mértékű, de mégis növekvő reprográfiai beruházásokra vonatkozó dönté­

seket nem a megfelelő információk alapján hozzák meg; az importélt berendezések típusainak skálája /a szélér körű választék és az üzlet­

kötők rábeszélő készségének következtébe:./ i g e n széles körben húzódik szét; e z z e l karbantartási és más nehézségeket okozva, a felhasználó a legkülönfélébb termékekkel kerül szembe s t b .

A reprográfia h a z a i alkalmazásának ezek s z e r i n t n i n c s egyezte­

t e t t , megvalósítható és jóváhagyott koncepciója, sem az egész népgaz­

daságra, sem - különösen - a szakmai információs r e n d s z e r r e v o n a t k o ­ zóan, ennek következtében és egyben ennek indokaként n i n c s a reprográ­

f i a felhasználására vonatkozó állami célprogram vagy t e r v f e l a d a t , m i n t ahogy n i n c s koordinációra j o g o s u l t vagy h i v a t o t t intézmény Bem. Ez mindenképpen j o g o s bírálatot válthat k i , és önbirálatot Í B k e l l k i ­ váltania saját tevékenységünkkel szemben. Ugyanakkor azonban az emlí­

t e t t h e l y z e t n e k vannak objektív o k a i i s . A koordináció

h e l y z e t e

A h a z a i i p a r kapacitását, hagyományait és egyéb adottságait f i g y e l e m b e veve és külö­

nös t e k i n t e t t e l a baráti országok, méghozzá mindenekelőtt a CSSZSZK, az NDK, a S z o v j e t ­ unió és az LííK iparának kapacitására, fejlő­

dési irányaira és hagyományaira, t e l j e s e n v i ­ lágossá válik, hogy a reprográfiai eszközök es snyagok termelésének széles körű fejlesztésére Magyarországon j e l e n l e g nincsenek reális, gazdaságos feltételek. Ez a megállapítás természetesen néhány o l y a n eszköz és anyag / p l . fénymásoló készülékek s t b . / kivételével értendő, amelynek gyártása és fejlesztése hazánkban hagyományosnak mondható, de amelynek jelentősége a szakmai információs r e n d s z e r szempontjából

A koncepció kialakításának

feltételei

353

(12)

csekély. Következésképpen az i s világos, hogy a reprográfia a l k a l m a ­ zására vonatkozó fejleaztési koncepciót csak akkor l e h e t megalapozot­

t a n k i d o l g o z n i , ha megbízható információk állnak rendelkezésünkre a s z o c i a l i s t a országokban k i f e j l e s z t e t t eszközök és anyagok műszaki és gazdasági adatairól, különösképpen p e d i g beszerzési lehetőségeiről.

E t e k i n t e t b e n természetesen nem a mér ma i s kapható és importélt be­

rendezésekre és anyagokra gondolunk, m i v e l ezek a d a t a i egyfelől isme­

r e t e s e k , másfelől v i s z o n t ezek a berendezések - mint rámutattunk - nem i s a l k a l m a s a k önmagukban] a r r a , hogy segítségükkel ésszerű, a f e j leeztési koncepcióbs felvehető és a világszinvonalat elérő vagy megkö zelitó r e n d s z e r e k e t a l a k i t s u n k k i . A szükséges, megbízható informáci­

ók nem, vagy csak hézagosan és rövid idő óta álltak, i l l e t v e állnak rendelkezésünkre.

E t e k i n t e t b e n elsősorban a m i k r o f i l m l a p o k előállításának készü­

lék-rendszeréről /NDK/, a m i k r o f i l m t e c h n i k a eszközeiről /különöskép­

pen olvasókészülékekről /CSSZSZK/, olvasó-nagyitó készülékekről /CSSZSZK/ és nagyitókészülékekről /Szovjetunió//, másolástechnikai eszközökről /CSSZSZK/, v a l a m i n t o l y a n anyagokról van szó, m i n t ami­

lyenek a c i n k o x i d o s félvezető papírok /CSSZSZK/, a m i k r o f i l m - t a s a k o k / j a c k e t e k / s t b . Nagyon határozottan éB egyértelműen rá k e l l m u t a t n i a r r a , hogy e g y e t l e n intézmény vagy szakértői bizottság sem vállalhat­

j a magára a z t a felelősséget, hogy az előbbiekben említett éa e d d i g i információink s z e r i n t kialakulóban lévő lehetőségeket f i g y e l m e n kivül hagyva, alakítsa k i a reprográfia alkalmazásának koncepcióját, m i v e l ez szükségképpen tÓkéa i m p o r t előirányzatára /és e z z e l a fejlesztés megbénításéra/ és/vagy a világszínvonalon álló t e c h n i k a és a rendezer­

elméleti mellőzésére vezetne. Éppen a j e l e n l e g i időszakban - az NDK- ban és a CSSZSZK-ban végbement erőteljes fejlesztési tevékenység kö­

vetkeztében - minden reményünk megvan a r r a , hogy az említett informá­

ciókat rövidesen megkapjuk, éa hogy_ezek az információk, i l l e t v e ma­

guk a berendezések es anyagok lehetővé fogják t e n n i a koncepció k i a l a kitását és a reprográfia alkalmazásának fordulatét i a h a z a i körülmé­

nyek között. I l y e n jellegű tapasztalatcserére szolgált a s z o c i a l i s t a országok Prágában m e g t a r t o t t konferenciája i s , amely széles körű, e

számottevő;saját gyártással rendelkező országok számára i s f o n t o s vé­

leménycserére a d o t t lehetőséget.

Az e m i i t e t t információk birtokában lehetővé válik majd a r e p r o g - ráfia alkalmazásának fejlesztésére vonatkozó konkrét koncepció k i a l a ­ kítása. É koncepció egyes kiindulópontjai azonban már ma világosnak tűnnek, és - g o n d o l a t a i n k befejezéseként - ezeket a kiinduló p o n t o k a t röviden "téziaszerűen" rögzítjük.

5. A REPROGRÁFIA TOVÁBBI FEJLESZTÉSÉNEK FŐ IRÁNYAI A HAZAI SZAKMAI INFORMÁCIÓS RENDSZERBEN

5.0 A reprográfia alkalmazandó technikájának alapjául

a mikromásolat - aktív alkalmazás vagy nagyítás papír­

másolatra - közvetlen mésolat-felhasználás vagy nyomó- fólia-előállitás - sokszorosítás

vázlatu zárt r e n d s z e r néhány variánsának k e l l szolgálnia.

(13)

TMT 19.éví. 5-aaám 1972.május

5.1 A szakmai információs rendszerben felhasználandó, mikromásolat formájú információhordozók a lehetőségekhez képest egységesen alakitandók k i . E t e k i n t e t b e n optimális lehetőségnek az A/6 mé­

retű /105 x 148 mm-es/ m i k r o f i l m l a p széles körű alkalmazását t e k i n t ­ jük. Heg k e l l azonban állapitani, hogy egyrészt a m i k r o f i l m l a p - f e l v e ­ vő kamera költségessége és /az KDK-ban k i f e j l e s z t e t t készülék-család­

d a l szemben támasztott legoptimistább várakozásaink m e l l e t t i s / arány l a g csekélyebb kapacitása, másrészt a mikromásolat formában történő dokumentumbeszerzés adottságai m i a t t , a m i k r o f i l m l a p nem tekinthető e g y e t l e n lehetőségnek. Más formában készült m i k r o f i l m e k konverziója / v a g y i s a m i k r o f i l m l a p o k k a l megegyező formában történő tárolási és használati lehetőségeinek biztosítása/ alkalmas a r r a , hogy e más f o r ­ mák használatából adódó nehézségeket áthidalhassuk.

5.2 A mikrofilm-felvételnek - amennyiben a mikrofllmlapj-felvevő kame r a v a l a m i l y e n oknál f o g v a nem használható, vagy nem célszerűen használható az a d o t t célra - általában 16 mm-es t e k e r c s f i l m r e k e l l e n e történnie. Egyes speciális könyvtári célokra l e h e t csak szük­

ség nagyobb formátumokra, nevezetesen 35 mm-es perforálatlan t e k e r c s ­ f i l m r e / p l . nagyméretű h i r l a p o k s t b . / .

5.3 A mikromásolatok tárolása kartoték formában történjék, ló mm-es t e k e r c s f i l m felvételi célra történő alkalmazása.esetén m i k r o ­ f i l m - t a s a k o k a t / j a c k e t - e k e t / k e l l a l k a l m a z n i , mégpedig o l y a n k i ­ alakításban, ami egyben lehetővé t e s z i a 35 mm-es m i k r o f i l m e k konver­

tálását i s , o p t i k a i eszközök igénybevétele nélkül. Az ablakos vagy tasakos m i k r o f i l m lyukkártyák alkalmazását a szakmai információs rend szer keretén belül általában nem t a r t j u k célszerűnek. A m i k r o f i l m - k a r ­ totékok egységes formátumának legésszerűbb és leggazdaságosabb megol­

dása az e m i i t e t t A/6 méret; a lyukkártyák közvetlen keresési célokra történő belyukasztása p e d i g az esetek túlnyomó többségében nem b i z o ­ n y u l t célszerűnek a számítógépes kereső r e n d s z e r e k k e l , vagy akár a kézilyukkártyás r e n d s z e r e k k e l , sőt a gépi u t o n előállított indexek­

k e l szemben. A t e k e r c s formában történő tárolás természetesen egyes esetekben / r i t k a keresési igény, biztonsági filmezés/ szintén előfor­

d u l h a t .

5.4 Jelentős kapacitást k e l l biztosítani m i k r o f i l m l a p o k és /16 mm-es m i k r o f i l m e k előállítására, a tájékoztatási szakintézmények mel­

l e t t bérmunka, i l l e t v e szolgáltatás formájában. Az e z z e l f o g l a l ­ kozó egységeknek megfelelő kapacitással k e l l rendelkezniük a r r a i s , h o o m i k r o f i l m l a p o k a t és m i k r o f i l m e k e t d i a z o f i l m e k r e másoljanak, t o ­ vábbá a r r a , hogy e l e k t r o s z t a t i k u s u t o n készülő nagyításokat t u d j a n a k készíteni.

Jóllehet a mikrofilm-nagyitás tekintetében általánosságban a c i n k o x i d o s félvezetc papírral működő e l e k t r o s z t a t i k u s eljárásokat t a r t j u k a fejlesztés utjának, számításba jöhetnek e célra /nagyobb s o r o z a t o k esetében/ a szeléndobbal működő nagyító automaták i s , ame­

l y e k nagvitásainak önköltsége - még. a c i n k o x i d o s p a p i r s z o c i a l i s t a relációjú behozatalának megoldódása után i s - valószínűleg a l a c s o ­ nyabb l e s z , m i n t a c i n k o x i d o s papírra készülő nagyításoké. E lehető-

355

(14)

ség mérlegelése kapcsán azonban u t a l n i k e l l a s z o c i a l i s t a országok közül egyedül a Szovjetunióban gyártott i l y e n készülékek e d d i g i be­

szerzési nehézségeire, v a l a m i n t az egyszerű, közvetlen o f s z e t nyomó- fólia-előállitas lehetőségének elvesztésére.

5.5 A m i k r o f i l m e k használatát a vállalatok, intézetek Btb. informá­

ciós rendszerében elsősorban a rugalmasan használható, egyszerű, hordozható és olcsóolvasókészülékek messzemenő elterjesztése utján k e l l biztosítani. Általában szemléleti változást k e l l elérni a m i k r o f i l m e k a k t i v használatával k a p c s o l a t b a n . Ez azonban csak akkor l e s z lehetséges, ha mind a h e l y i információs rendszerek központjai­

ban, mind p e d i g a f o n t o s a b b munkahelyeken nehézség nélkül l e s z n e k o l ­ vashatók a m i k r o f i l m e k . Ugyanakkor biztosítani k e l l az olvasó-nagyi- tó készülékek h e l y i használatának lehetőségét i s , a h o l ismét a c i n k ­ o x i d o s félvezető papírral működő e l e k t r o s z t a t i k u s készülékek a l k a l m a ­ zását t a r t j u k a legcélszerűbbnek.Mind az olvasókészülékeknek, mind az olvasó-nagyitó készülékeknek a változtatható nagyítási arányok és az általuk használható mikromásolatok formája / t e k e r c s f i l m , m i k r o f i l m ­ l a p , tasakos mikrofilm/tekintetében egyaránt széles körű lehetősége­

ket k e l l biztosítaniuk.

5.6 Különösen ajánlatos v a l a m e n n y i , a korszerű és g y o r s információ­

keresés lehetőségét biztosító / p l . számitógépes, kézi lyukkár­

tyás s t b . / vagy o p e r a t i v , jeladó t i p u s u információterjesztésre h i v a t o t t /szelektív információterjesztés, permutált i n d e x e k k e l a d o t t jeladó tájékoztatás/ r e n d s z e r kiegészítése a rendszerben f e l d o l g o z o t t és kereshető információk szövegének m i k r o f i l m e s / m i k r o f i l m l a p o s / tá­

rával. Ez lehetővé t e s z i a k e r e s e t t , i l l e t v e igényelt információknak az e r e d e t i példányok ismételt igénybevétele nélküli szolgáltatását mikrofilmlap-másolat - vagy szükség esetén - papírmásolatok formájá­

ban.

5.7 A másolástechnika fő fejlesztési iránya c i n k o x i d o s félvezető pa­

pírokat alkalmazó e l e k t r o s z t a t i k u s mésolókészülékek alkalmazása l e g y e n . A felhasznált t e c h n i k a nyújtson lehetőséget a r r a , hogy az előállított másolatok egyben nyomófóliaként legyenek felhasználha­

tók az i r o d a i o f s z e t sokszorosítás céljaira. Az e r r e szolgáló lehető­

séget mind a másolóanyag, mind a sokszorosító készülékek tekintetében biztosítani k e l l . Pontos l e n n e , hogy az a l k a l m a z o t t másolókészülékek nyújtsanak lehetőséget az e r e d e t i dokumentumok o p t i k a i kicsinyítésére i s .

5.8 A sokszorositástechnika fejlődésének fő iránya az i r o d a i o f s z e t t e c h n i k a alkalmazása l e g y e n , amikorÍB a szeszes sokszorositás és a s t e n c i l sokszorositás - speciális célokra és a nyomóformák elő­

állításának korszerű technológiája m e l l e t t - megtart bizonyos jelentő­

séget .

(15)

TMT 19.évf. 5.szám 1972.május

5.9 Megfelelő intézkedéseket k e l l t e n n i a reprográfiai tevékenysége­

ket befolyásoló különféle kérdéscsoportok körében. -Néhány f o n t o - sabb i l y e n f e l a d a t o t a következőkben s o r o l u n k f e l :

a reprográfiai tevékenység, különösképpen pedig a fejlesztés ko­

ordinációját ellátó megfelelő s z e r v e z e t létrehozása, a z z a l a f e l a d a t ­ t a l , hogy dolgozza k i és valósitsa meg az érintett terület állami t e r v f e l a d a t a i t , i l l e t v e célprogramjait, önállóan vagv más / p l . ezámi- tástechnikai, információs s t b . / programhoz csatlakozóan;

a szakmai információs rendszerben használható reprográfiai r e n d ­ szerek tipus-változatainak kidolgozása;

o l y a n reprográfiai műhelyek /laboratóriumok, egységek/ hálózatá­

nak megszervezése, amelyek nemcsak reprográfiai kapacitást szolgál­

t a t n a k , hanem egyben mintaüzemekként szolgálnak;

reprográfiai elgondolások és tevékenységek módszertani segítése és szakvéleményezése;

a reprográfiai munka irányitóinak és végrehajtóinak képzésére és továbbképzésére irányuló oktatás továbbfejlesztése;

a reprográfia munkaproduktumainak részletes szabványosítása és a reprográfiai munkafolyamatok szükséges mértékű szabályozása; ezen be­

lül mindenekelőtt a fennálló nemzetközi /ISO/ szabványajánlésok a d a p ­

tálása magyar szabványként, a szükséges kiegészítésekkel, részben ha­

z a i t a p a s z t a l a t o k , részben a s z o c i a l i s t a országok g y a k o r l a t a alapján;

részvétel a reprográfia szabványosított terminológiájának nemzet­

közi kidolgozásában, a többi s z o c i a l i s t a országgal szoros együttműkö­

désben ;

a reprográfia j o g i kérdéseinek szabályozása /a másolatok éa mik­

romásolatok j o g i elismerése, szerzői j o g i kérdések/;

a nemzetközi k a p c s o l a t o k és a nemzetközi t a p a s z t s l a t c s e r e gonrio- zása a reprográfia területén, elsősorban a s z o c i a l i s t a országokkal /KGST k e r e t e k b e n , de a kétoldali együttműködés k e r e t e i t i s kihasznál­

va/, v a l a m i n t a Nemzetközi Reprográfiai Tanács tagjsként.

A f e l s o r o l t elképzelések és f e l s d a t o k valóraváltása az országon belül és nemzetközileg egyaránt, s z e r v e z e t t együttműködést és nagy munkát igényel. Megvalósításuk ugyanakkor nagymértékben hozzájárulna a népgazdaság, az érdekelt szakemberek információkkal való ellátásá- nek javításához.

-o-

357

(16)

A szerkesztőségnek szándékéban áll a reprográfia h a z a i alkalmazásával foglalkozó további c i k k e k közlése. Ezért örömmel vennénk,ha olvasóink köz­

leményünket vitainditó c i k k n e k tekintenék és m i ­ nél n a g y o b b számban szóinának hozzá részben az i t t közölt j a v a s l a t o k h o z , részben p e d i g leirnák e s e t l e g e s saját t a p a s z t a l a t a i k a t .

o-o-o

VAJDA, E.: The a p p l i c a t i o n o f r e p r o g r a p h y i n I n f o r m a t i o n s y a t e m T h i B i s t h e t e x t o f a s t a t e - o f - t h e - a r t s u r v e y o n r e p r o g r a p h y p r e s e n t e d i n P r a g u e a t t h e c o n f e r e n c e o f s o c i a l i s t c o u n t r i e s . I t c i r c u m s c r i b e s t h e t o p i c s r e l a t i n g t o t h e s u b j e c t t h e n s u m m a r i z e s t h e d e v e l o p m e n t o f r e p r o g r a p h y i n H u n g a r y . T h i s d e v e l o p m e n t was o r i g - i n a t e d i n t h e p a s s i v e / s a f e t y / a p p l i c a t i o n o f m i c r o t e c h n i c s , l a t e r s u p p l e m e n t e d b y t h e a d a p t a t i o n o f c o p y i n g a n d m i c r o f i l m t p c h n i c s f o r d o c u m e n t s u p p l y i n g p u r p o s e s . S t i m u l a t i n g a n d r e t a r d i n g e l e m e n t s w h i c h l e d t o t h e o u t l i n e d d e v e l o p m e n t o f r e p r o - t e c h n i c s a n d s y s t e m s

a p p l i e d a r e alsó s u r v e y e d .

The f o l l o w i n g f i e l d s o f a p p l i c a t i o n a r e e m p h a s i z e d l i k e i m - p o r t a n t p a r t s o f a c t i v i t i e s : S u p p l y / p r o v i s i o n / o f d o c u m e n t s , O p t i c a l / m i c r o f i l m / s t o r a g e o f t e x t s w i t h i n c u r r e n t i n f o r m s t i o n s y s t e m s . A n a l - y s i s . o f t h e v a r i o u s e q u i p r a e n t s a n d m a t e r i a l s i n d i c a t e d t h e m o s t i m - p o r t a n t c o n d i t i o n f o r d i s s e m i n a t i o n o f r e c r o g r a p h i c m e t h o d s i n Hun­

g a r y a n d i n o t h e r s o c i a l i s t c o u n t r i e s as f o l l o w s : c o m p l e t e / h i g h l e v ­ él a n d r a t i o n a l l y a d a p t a b l e / s y s t e m s a r e t o be made a v a i l a b l e w h i c h a r e b a s e d o n n a t i o n a l p r o d u c t i o n o r s o c i a l i s t i m p o r t . I n t h i s r e l a - t i o n p r e s e n t u s e o f m i c r o - t e c h n i c s a n d c o n d i t i o n s o f d e v e l o p m e n t a r e d i s c u s s e d i n d e t a i l s .

The p a p e r i s c l o s e d w i t h t h e probléma o f c o - o r d i n a t i o n i n t h e f i e l d o f r e p r o g r a p h y . The e l a b o r a t i o n o f s u c h a c o n c e p t i o n r e q u i r e s a c t i v e e x c h a n g e o f e x p e r i e n c e s among t h e s o c i a l i s t c o u n t r i e s . T h i s i s o f u t m o s t i n t e r e s t f o r H u n g a r y i n c o n s e q u e n c e o f n e g l i g i b l e c h a r - a c t e r o f t h e n a t i o n a l p r o d u c t i o n .

§

S

5

(17)

TMT 19.évf. 5-ezám 1972.májua

BAftgA. 3.: H o n o j i b 3 0 B a T n e p e n p o r p a f f a B B c H o r a u e H a y i H O -T B X H U -

qgCKoa aH#opMaaag

OÖaopHNH no c a o o u y x a p a K r e p y AOKJSBJI, cjrejiaHnnfl Ha KOH$epem[nn no p o n p o r p a Í H H , npoBejienHoB coimajmoTHvecKHMH oTpaHawa B r i p a r e , n o c - jie p a a r p a a a a e H H a a a T p o a y T o f l T B U S T U K I I , B K p a r a e 0CTaaaB.*HBaeTOR n a p a 3B E T R H p e n p o r p a $ B K s B e a r p R B . OTz-paBBBOBCb OT n a c o B B H o B n o x a p a n - T e p y TeXHHKH MHKpoKonnpoBaHHH ( o r p a x o B o a H o f l ) , 3 T O p a 3B B T B B no3jne p a c - : : : : - RB 8 C n 0 J t b 3 0 B a R 2 9 u BKpo ; ' / . - b ' K ' o = = ':;;= B KOnHpOBaflRR J U B uexeR j(0KTW9iiTami0Hfnjx oayxS. PacaMaTpRBa»Tca r e noompínoniHe it

npenaTOTByxi!HKe í a s r o p t í , KOTOPHB QPHBBJIH K ynoMRHyTOMy passaTam pe-

aporpa<Inf<ieoKo{! T e x a a K B R npaMeHaesoíx o a o T e i i , COBpesieHHoe n o - s o K e a a e Hono^bBosaHHH p e n p o r p a i l a a B r o o y a a p o T a e H H O f l űRcraae H a y a a o - T e x a B v e c - KOB HHÍwpkamiB o r o B a p a B a e r o a o OJIROB OTOPOHH O TO<-KR a p e n a n BOSMOK- B H X oő^aoTeS n e a T e - a b H O o r a , o .npyrofl - o T O I K B a p a a n a npuMeaflQMMX o p e j t o r s , líaTQpHSJiOB n apoaeoooa. Hs a a c a a oőjiaoTeB aeaTejrbHoaTH,

K a n oooűo B a s a u e , BURessnoraa jjOKTuORTauBOBHue o j i y x o u ( i n c v ; , ! J I O K V - MOHTOB) a B03U0XH0CTB o a T a a a c K o r o ( n a MBKpoi&RjrbMe) x p a a e H n a TeiíOToa B n p e q e ^ a x onepaTBBHHX RH$OpMaUBOHHiix o a o r e i i . T7o xoxy a a a j i a a a n p n - iieHBeiitix o p a J l o T B , u a T a p a a J i O B a oőopyjtOBaaaa, n o j i a a p K B a a e T o s , HTO pamaioniBu yoJioBaey n e B o T a a T S J i b H O mapOKoro paoapocTpaHeaaa B 3earpaa

HOTO7•••>•) p e n p o r p a Í B B , T a r a t a K B X B BO aoex cou.R8JiBCTBaeoKHx c r p a a a x , H B J i a e r o a T O , RTOÖH a u e j i n o b B p a o n o p a x a a a H paUHOHBJib'RO a p a • nojiHue K O- y . ~ ~ : oőopyJioaaHBa ooöoTBeHHoro, RJIH • • • t e c x o r o n p o a s B O J i O T B a , a o c T a r a K u n i e l í a p o a o r o y p o B R a a o K a i e o T B y . C B T O B T O H - R Z a p e a a H oooflo TmaTSJiBRo p a o a u a T p a B a e T o a a o j i o x e a B B r a z a s K a u n x p o - K o n a p o s a R B R B BOSIIOXHOOTB e s p a s B B T a a .

HoK&ax a a R a a a n B a e T o a p a c o u o r p S R a e u BonpooOB K o o p u H a a u a a p e n p o - rpa$aMeoKOfl 36-RTdJTbHOQTH a , RajiaromeBca yoJioBRBM 3T O B K o o p n H n a a a a ,

KOauoaana p a 3 B B T a a p e n p o r p a $ a a . Ha o o n o e e B H O Ka a a H H u x p a H e e paooy-t- 58HHH, flOJiaOToa B H B O H , I T O y x e í-opwBpoBaaHe KOauona.BR TpeöyeT S K - T B B R o r o o ö u e a a OHUTOJI uaxny o o a a a n a o T a v e o K R U R crpaHaMR, I T O nan B e a r p R a (asany a e 3 a a a R T e ^ b H 0 0 T H ooőoTBeHHoro n p o a s a o J i O T B a , KOTOP'-ÍM a o s T o w y MOKHO n p e n e ő p e a & ) oooöo BaxHO. HMeramaeca B p a o n o p a x e a H H wa c e r o j t R R H H B a fleRb oőnae OBeJíoaBa B K O R K p e r a a a BHÍopManaa, a r a K s e iiMe»aaeűa DoTpeŐHOOTH nO3BOja!0T aaőpocRT& r z a B a a e KOHTypn KOHuentiaa penporpa<í>BaecRoB aeaTeji&aooTB, a a x B oTHomeaaR n p a x B a a u t i x ueTO^OB n nponeocoa, x a K a B o T H o n e H a a OTKBJIbnux oŐ^aoToH A s a T e ^ b a o c T R a K O -

opaBHaaaoRaHx J I B B O T B B B .

(18)

VAJDA. E .s D l e Anwendung d e r R e p r o g r a p h i e l m Fachinformátions- s y s t e m

Der a n d e r K o n f e r e n z Über R e p r o g r a p h i e d e r s o z i a l i a t i s c h e n Ián- d e r i n P r a g v e r l a u t e t e u m f a s s e n d e V o r t r a g b e r i c h t e t - n a c h d e r k l a - r e n U m g r e n z u n g d e r i n Rede s t e h e n d e n Themen - k u r z über d i e E n t w i c k - l u n g d e r R e p r o g r a p h i e i n U n g a r n . D i e a e b e g a n n m i t d e r p a s s i v e a Anwen- d u n g d e r M i k r o t e c h n i k /für S i c h e r u n g s z w e c k e / u n d s p S t e r g e s e l l t e s i c h h i e z u d i e V e r w e n d u n g d e r K o p i e r t e c h n i k für d i e Zwecke d e r Doku- m e n t e n l i e f e r u n g . E B w e r d e n s o w o h l d i e e t i m u l i e r e n d e n a l s a u c h d i e h i n d e r n d e n Faktorén u n t e r s u c h t , d i e z u r s k i z z i e r t e n E n t w i c k l u n g d e r r e p r o g r a p h i a c h e n T e c h n i k und d e r a n g e w e n d e t e n S y s t e m e führten. Der d e r z e i t i g e S t a n d d e r Anwendung d e r R e p r o g r a p h i e i m I n f o r m a t i o n s s y s - t e m U n g a r n s w i r d e i n e r s e i t s vom G e s i c h t s p u n k t d e r i n B e t r a c h t kommen- den A r b e i t a g e b i e t e u n d a n d e r e r s e i t a h i n s i c h t l i c h d e r a n g e w e n d e t e n K i t t e l , Matériáié u n d V e r f a h r e n d i s k u t i e r t . Von d e n A r b e i t a g e b i e t e n w e r d e n a l s b e s o n d e r s b e d e u t e n d e G e b i e t e i n n e r h a l b d e r o p e r a t i v e n I n ¬ f o r m a t i o n a s y a t e m e d i e D o k u m e n t e n l i e f e r u n g / D o k u m e n t e n h e r a u e g a b e / u n d d i e o p t i s c h e T e x t a p e i c h e r u n g / M i k r o f i l m / h e r v o r g e h o b e n . B e i d e r Ana- l y s e d e r a n g e w e n d e t e n M i t t e l , E i n r i c h t u n g e n u n d Matériáié w i r d m i t N a c h d r u c k d a r a u f h i n g e w i e s e n , d a s s d i e H a u p t v o r a u s s e t z u n g d e r w a h r - h a f t i g b r e i t e n Anwendung d e r r e p r o g r a p h i a c h e n V e r f a h r e n a o v j o h l i n U n g a r n a l s a u c h i n j e d e m a n d e r e n s o z i a l i a t i s c h e n Land d a s V o r h a n d e n - s e i n v o n r a t i o n e l l a r b e i t e n d e n , dem V i e l t s t a n d a r d e n t s p r e c h e n d e n kom- p l e t t e n R e p r o g r a p h i e a y s t e m e n a u s éigener P r o d u k t i o n , b e z i e h u n g s w e i s e a u s I m p o r t a u s s o z i a l i a t i s c h e n L a n d e r n , i s t . D e r d e r z e i t i g e S t a n d u n d d i e E n t w i c k l u n g s b e d i n g u n g e n d e r M i k r o t e c h n i k w e r d e n aue d i e s e m Ge- s i c h t s p u n k t b e s o n d e r s e i n g e h e n d u n t e r s u c h t .

F r a g e n d e r K o o r d i n i e r u n g d e r R e p r o g r a p h i e t a t i g k e i t u n d d e r h i e - für d i e V o r s u s s e t z u n g s c h a f f e n d e n E n t w i c k l u n g s k o n z e p t i o n s o h l i e s s e n c e n V o r t r a g a b . A u f G r u n d früherer Erö'rterungen w i r d f e s t g e s t e l l t , d a s s b e r e i t s d i e A u s a r b e i t u n g d i e s e r K o n z e p t i o n e i n e n s k t i v e n E r f a h - r u n g s a u s t a u s c h z w i s c h e n den a o z i a l i s t i s c h e n L a n d e r n e r f o r d e r t . D i e - s e r i s t für U n g a r n , z u f o l g e s e i n e r g e r i n c e n e i g e n e n P r o d u k t i o n i n c i e s e r S p a r t e , v o n b e s o n d e r e r W i c h t i g k e i t . A u f G r u n d d e r d e r z e i t z u r V e r f u g u n g s t e h e n d e n a l l g e m e i n e n K e n n t n i s s e u n d konkréten I n f o r m a t l o - nen s o w i e d e r b e k a n n t e n B e d a r f s a n ^ a b e n w e r d e n d i e Hauptzüge d e r E n t - w i c k l u n g s k o n z e p t i o n s o w o h l h i n s i c h t l i c h d e r a n z u w e n d e n d e n V e r f a h r e n u n d d e r e i n z e l n e n A r b e i t a g e b i e t e a l s a u c h d e r K o o r d i n i e r u n g d e r A r - b e i t s c h e m a t i s c h a u f g e z e i c h n e t .

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

kezelésre. Más előnyök mellett a mikrofilm révén váltak hozzáférhetővé szélesebb körben a legnagyobb könyvtá- 78.. A mikrofilm alkalmazása jelentős

A MTBACODE rendszer segítségével különböző intézmények értékes segítséget kaphatnak munkájuk pontosabb, gyorsabb és gazdaságosabb elvégzésében.. ÜABA ...:

Klelabor részére egy szoba elegendő akkor, ha méretei olyanok, hegy minden munkafázis részére biztosítható a megfelelő hely.. Az l.ábra 1 személlyel dolgozó

A kazettás mikrofilmtárolás és használat bevezetése ezeknek az újításoknak ellenére jelentős

A 16 an-ea mikrofilm felvevő készülékek másik nagy csoportjába az átfutásos rendszerű, folyamatosan működő, nagy teljesítményű be¬..

Floppyk és egyéb adathordozók tárolására alkalmas összekapcsolható elemek;. Mikrofilm-

mú kártya esetén ez a halmaz egy elemű lesz (azaz ez a kártya egyetlen egy dobozba rakható be), míg az iij, illetve ijj (i= j) címkéjű kártyák két dobozba

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az