JuKT 1961,jun. VIII.évf. .3.szám
778.31
A MODERN MIKROFILM LABORATÓRIUM
Gara Andor
Az elmúlt években sok könyvtár, dokuaentációs intézet, i p a x i üzen és kutatóintézet rendezett sár be fotólaboratóriumot, de talán még n a gyobb a száma azoknak az intézményeknek, aaelyek a jövőben kivánjék do- kunentációs tevékenységüket ezúton i s tovább f e j l e e z t e n i .
A mikrofilmezés /ahogy szaknyelven a dokumentációs fényképezést nevezik/ kb. 1935 óta mindinkább tért hódit, egyrészt azért, mert rend
kívül nagy helymegtakarítást j e l e n t , mász-észt mert olcsón és gyorsan, az eredetivel t e l j e s e n megegyező másolatok készithetők kéziratokról, könyvekről, folyóiratokról, rajzokról, fényképekről vagy bármilyen doku
mentumról .
A üokumentációs fényképezés vagy mikrofilmezés egészen u j ága a fényképezésnek. Ettől lassar. már módszereiben i s t e l j e s e n elkülönül.
Und az i t t használt gépi felszerelés, mind a f i l m nyersanyaga eltér a normál fényképezésnél használatos gépektől és filmektől.
Ha egy intézmény mikrofilmezésre akar berendezkedni, meg k e l i I s merkednie ennek a munkának összes követelményeivel és módszereivel, A következőkben egy modem mikrofilm laboratórium létesítésének és r a c i o nális munícafolyafflatánali módszereit ismertetjük,
Kináenekelőtt a tervezés problémáival k e l l foglalkoznunk. Meg k e l i állapitari a helyiségek számát és négyzetméter területét. I t t kü
lön k e l l választani a kisl&borak és külön a nagylaborok igényeit.
Klelabor részére egy szoba elegendő akkor, ha méretei olyanok, hegy minden munkafázis részére biztosítható a megfelelő hely.
Az l.ábra 1 személlyel dolgozó laboratórium alaprajzát mutatja.
A t e r v ügy van összeállítva, hogy a feltüntetett szobaméret hiányában kisebb alapterületei i s elhelyezhető, tündén munkafolyamatnak külön he
lye van, és ezáltal az egyes munkák párhuzamosan i s végezhetők.
Clyan üzemekben, gyárakban, könyvtárakban, ahol nagy hely nem á l l rendelkezésre, az ábrán feltüntetett laboratóriummal már komoly f o -
35
Gara A . : K i k r o f i l n l a b o r a t c r i i ^ i
tm
5m
1.az.ábra
1. Vízcsap, noaótál 6. Vegyszerpolc 13. Szekrény fotóanya
2. Papir és filmhlvó- 7,B. Székek gok részére
tálak 9 . Asztalka 14. Szárítógép papírok
3. Exponáló óra 10. Szortírozó asztal részére
4. sagyitógép 1 1 . Szék 1 5, 1 7 . Reflektorok 5. Pap1rtartósHarány 12. Polc könyvek r é 16. Reprodukáló a s z t a l .
/fénynentes/ szére felvevőgép tartóval
3 9
MKT 1961.jun, VIII.évf. 3.szám todokumentációs tevékenység végezhető.
A laboratóriumi munkák elvégzésére teljesen elegendő már egy sze
mély i s . A későbbiek folyamán ez a létszám esetleg emelhető, igy a munka folyamatosabbá válik.
fcás a helyzet a nagylaboratóriumok esetében. I t t aár konoly h e l y i ségigények jelentkeznek, amelyeket feltétlenül k i k e l l elégíteni. Tekin
t e t t e l k e l l lenni a r r a , hogy minden munkafolyamat külön elhelyezést kap
j o n , ne zavarja egyik munka a másikat. Egy közepes labor helyiségeinek száma elsősorban a labor kapacitásától és az o t t dolgozó munkaerők számá
tól függ.
Öt-nyolc személlyel dolgozó laboratórium részére a következő szo
bák szükségesek:
Leghelyesebb megoldás a négyszög alakban elhelyezett laboratóri
um, ahol a szobák egy központban elhelyezett előszobából nyílnak. Ez l é nyegesen megkönnyíti a közlekedést a labor dolgozói számára.
Nem lehet közömbös a tervezésnél az egészséges elhelyezés sem.
Kind az előhivó helyiségek, mind a szárító vagy felvételező helyiségek egészségtelenek a párolgástól és gőztől, ha nem szellőztethetőek megfe
lelően. Semmilyen szellőző berendezés nem pótolja teljesen a nagy a b l a kokat és napfényt,
A következő lépés a v l z és csatornázás terveinek elkészítése. Min
den szobában szükséges folyóvíz, tehát moaáó. Ezeket az elektromos be
rendezésektől távol k e l l elhelyezni.
Azokban a helyiségekben, ahol papirel5hívást, filmelőhivást és mosási munkákat végeznek, megfelelő kádakat i s k e l l készíteni. Ezek l e hetőleg olyan anyagokból készüljenek, amelyeket a vegyszer nem támad meg.
A kádak, amelyekben a papirelőhivás ée a kézi fllmelóhiváB történik, ké
szülhetnek trikozán szigetelésű vasbetonból vagy műanyagból i s .
A villanyszerelés tervezésénél k i k e l l számit^m mennyi a labor gépei és világítása számára szükséges áramnennyiség. Számításba k e l l venni a következő évek f e j l e s z t é s i lehetőségeit i s . Ha t u l szűkre mére
tezzük a vezetékek kapacitását, állandó áramsavai-oknak vagyunk kitéve.
A sötétkamrákban célszerű az összes színes lámpákat egy, a fehér fényt pedig külön kapcsolóra k a p c s o l t a t n i . V l z f o l e t t i lámpákhoz nem sze-
1 . Pelvételező 2. Filmhívó 3. Eagyitó 4. mosó
5. Szárító és szortírozó
6. Dlátá
7. Ireolvasó, ellenőrző 8. Vegyszer
9. Öltöző 10. mikrofilmtár Pontos szempont a helyiségek elhelyezése i s .
40
Gara A . : Mikrofilm laboratórium relhetŐ kapcsoló a közvetlen közelbe.
Általában a vizes helyiségekben a sötétkamra lámpák gyengeáramú- ak, 24 voltosak legyenek, fontos egy központi kikapcsoló berendezés a labor elektromos berendezéseinek éjszakai áramtalanitására.
A nagyitó szobákban a munkahelyeket célszerű egy vékony választó
f a l l a l elkülöníteni, hogy az egyes nagyitok ne zavarják egymást munká
jukban. Ez helymegtakarítás szempontjából i s előnyös, mivel sokkal jobb elhelyezkedési lehetőséget nyújt.
A világos és sötét szobák közti közlekedést kettős ajtó b e i k t a tásával b i z t o s i t h a t j u k .
Gondolni k e l l a tervezésnél a megfelelő elszivó berendezésekre, és o t t ahol színes labor készül, levegőkondicionáló berendezésre, amely a hőmérsékletet télen-nyáron egy szinten tartja.Lényeges ez a m i k r o f i l m - tárakban i s , ahol a filmek tárolásánál fontos tényező a hőmérséklet és a nedvessőgtaz-talom. De ugyanez vonatkozik a vegyszerek és fényérzékeny anyagok tárolására i s . Habár ezek a berendezések nem olcsók, mégis szük
ségesek a modern mikrofilm laboratóriumban.
A fűtéssel kapcsolatban meg k e l l jegyezni, hogy a híváshoz szük
séges 19-20 fokot feltétlenül biztosítani k e l l .
Fontos kellék az anyagmozgatáshoz megfelelő l i f t i s , mert az 5 0 kg-os vegyszeres zsákok és papírok felhordása nem k i s munkát j e l e n t a laboratórium dolgozóinak,
A padlózat elkészítésénél fontos, hogy követ vagy műanyagot hasz
náljunk, mivel a kiöntött f i x i r a faanyagot megtámadhatja.
A labor festésére vonatkozólag meg k e l l Jegyezni, helytelen az a felfogás, hogy a sötétkamrák falának sötéteknek k e l l l e n n i e . Ellenkező
l e g , ha a falak hófehérek, akkor a gyenge zöld vagy piros fényt v i s s z a v e r i k . Ezáltal egyenletes világítást kapunk, ami a sötétben j ó tájéko
zódást b i z t o s i t , még sötétzöld fényszürők alkalmazása esetén i s .
Helyes a labor többi helyiségeit i s fehér olajfeetékkel f e s t e t n i , ami könnyen lemosható. Mivel a mikrofilm-laboratóriumokban k i s f i l m e t használnak, a tisztaságra, pormentességre különösen nagy súlyt k e l l he
l y e z n i . Az előhivóhelyiségeket és mindent, ahol vízzel dolgoznak,két mé
t e r magas csempével ajánlatos k i r a k n i . BERENDEZÉS
Ha terveink alapján elkészült a modern, egészséges laboratórium, hozzáfoghatunk annak berendezéséhez.
Először a világítás felszerelése következik. Azokban a szobákban, ahol szortírozás, adminisztráció f o l y i k , a kevert neonvilágltás megfele-
41
1ÍKT 1961.juü, vTII.évf. 3.sizám l ó . A felvételező helyiségekben gyengébb általános fény k e l l , ami nem zavarja a felvételező munkáját. A sötétkamrákban opálbuxa elég, I t t a fehér fény csak a munkák előkészítéséhez és a takarításhoz k e l l .
Nagy gondot k e l l fordítani a sötétkamráknak megfelelő sötétkamra lámpákkal való felszerelésére. Minden munkahelyet külön k e l l megvilágí
t a n i , mivel fényük csak igen k i s távolságra v i l á g i t . Erősségüket több részből álló mennyezetvilágítással i s fokozni l e h e t .
Gondoskodni k e l l papirelőhivó és nagyformátuma 70x70 és egyéb nagyságú tálakról. Legcélszerűbbek e müanyagtélak, amelyek könnyen és j ó l tisztithatók még sósavval i s .
Ha a berendezés többi részét /szekrények, polcok, asztalok/ meg
oldottuk, következik a labor gépi berendezése.
G é p i f e l s z e r e l é s
Ha kisebb laboratóriumot akarunk l é t e s í t e n i , amelynek napi 30-100 felvételt k e l l készitenie, feltétlen elégséges egy kisfilmes fényképező
gép. Ez lehet Pralrtina, Praktica B t b . , de lehetőleg olyat válasszunk, amely egylencsés pentaprizmás megoldású, és 1 mp-a zársebessége i s van, mert a reprózáshoz ez a legalkalmasabb exponálási idő. Heg k e l l jegyez
nünk, hogy az Exacta Varex kitűnő minősége ellenére sem olyan praktikus repromunkákhoz, mivel a hosszabb expozíciók eléréséhez kétszeri zárfel
húzás szükséges, és ez felesleges munkatöbbletet j e l e n t . Ezzel szemben előnye a hosszabb megvilágítási idő beállításának lehetősége, amely f o lyamatos munkánál nagy könnyebbség.
A kislaboratóriumok részére a felvevőgépen kivül a következő f e l szerelés szükségest
1 reproállvány a felvevőgép elhelyezésére, 4 db r e f l e k t o r r a l 1 kisfilmes nagyitógép, exponáló órával
1 papirszáritógép /minél nagyobb méretben/
1 hivóóra
1 papirtartó szekrényke /fénymentea/ a fotópapírok részére 2 vsgyszemérleg /kisebb és nagyobb/
tálak, csipeszek, filmek, vegyszerek, papirok
Ezzel a felszereléssel egy k i s mikrofilm laboratórium már Jól üzemeltethető. A felszerelés költségei nem túlzottan magasak, a f e n t i felszerelési tárgyak már 10-15 000 Ft-ból megvásárolhatók. Ehhez még a bútorzat járul, ami azonban a legtöbb vállalatnál a már meglévő bútorok
ból rendszerint előteremthető.
Egészen más a helyzet a nagylaboratóriumok felszerelésénél. I t t már fontolóra k e l l venni, milyen felvevőgépet válasszunk, mi az, ami o é l -
42
Gara A . : K i k r o f i l m laboratórium
J alaknak legjobban megfelel. /Ismertebbek a Dokumstor, Bekordak, Jumma gyártmányok./
2.9 7. .ábra
MET 1961.jun. VIII.évf. 3.szám Széles skálája van a lehetőségeknek a legkülönbözőbb tipusu auto
mata gépektől egészen a 16 mm-es felvevőkig, vagy az egészen n a g y t e l j e sítményű u n . "Durchlauf" kamerákig, amelyeknél a felveendő anyag együtt mozog a f i l n m e l ,
Vannak már olyan felvevőgépek i s , amelyek a mikrofilmeket az ed
d i g i módszereknél sokkal gyorsabban á l l í t j á k elő, mert a tekercsből ex
ponálás után 1-6 kocka f i l m e t le tud vágni. Ezután egyazon hívóban hiva és fixálva 3 perc a l a t t produkálják a negatívot. Igaz, hogy a mosás és szárítás még további 15 perc, de sürgős esetben igy i s 20 perc a l a t t kész mikrofilmhez j u t a megrendelő.
A nagyitögépek közül a modern kétlencsés gépek / L e i t z , Durst, Agfa/ a kisfilmtől a 6r9-es méretig minden igényt kielégítenek, és l e h e tővé teszik a minőségi munkát. Különösen akkor, ha megfelelő exponáló órákkal vannak felszerelve, amelyek a legfinomabb beállitást i s lehető
vé t e s z i k .
Az utóbbi évek fotogépkiállitásain egyre gyakrabban találkozunk tökéletesen automatizált nagyitógépekkel, amelyek hengerpapirt használ
nak, világosban dolgoznak, és gépen hívják elő a leexponált anyagot.
Ezeknek a gépeknek a teljesítménye legalább tizszer nagyobb az eddigiek
nél; tehát ezen a téren a fejlődés nagyon figyelemreméltó, és igy f i g y e lemmel kisérése alapos körűitekintést igényel a nagylaborok berendezői
t ő l .
Ha a laboratóriumnak naponta több száz méter f i l m e t k e l l hívnia, elengedhetetlen agy kisebb kapacitású hívógép beállítása, híinőségi mun
ka csak hívógéppel érhető e l . Ennek kezelése nagyon egyszerű és igen gaz
daságos, mivel vegyszer- és áramfogyasztása minimális.
A papirképek jó kimosásához olyan mosógépek szükségesek, amelyek bő vízben, erősen mozgatva vagy forgatva mossák a képeket. Hagyon ügyes megoldásúak kaphatók /Kindermann/, kár hogy ebből az egyszerű gépből ha
zai gyártmány még nincsen.
A fotópapírok szárítása nagy mennyiségben csak forgóhengeres szá
ritókkal lehetséges. Ebből nagyon sok típus van forgalomban,és többé-ke
vésbé mind nagyteljesítményű. Ezek a gépek nem túlságosan drágák ahhoz képest, hogy teljesítményük lényegesen nagyobb a kézi száritókénál.
Ha negatív filmről diapozitiveket akarunk e l ő á l l í t a n i , akkor egy áiamásoló gépről i s k e l l gondoskodni. Ezzel a géppel a negatív f i l m e k ről bármennyi másolat készíthető, rendkívül gyorsan és olcsón.
Egyre jobban elterjednek azok a szolgáltatások, amelyek kontakt másoló eljárással készítenek fotókópiákat. Ezekből a speciális kontakt másológépekből rendszerint egy-két percen belül t e l j e s e n készen, szára
son jön k i az előhívott papir /Tempoccp, Copyflex/, de vannak típusai, amelyekkel rendes előhívás utján lehet előállítani fotókópiát.
Gara A,.: Kikrc-film laboratórium
Ha fotólabor mellé mikrofilmtár l é t e s ü l t , akkor ide helyezzük e l a leolvasó gépeket és a filmek tárolásához megfelelő szekrényeket, A l e olvasó gépeknek számtalan tipusa van; sajnos mi a gyakorlatban még elég kevéssel ismerkedtünk mag.
Általában a mikrofilmezés problémáinak gyökeres megoldását j e l e n tené, ha a legjobb tipusu leolvasóból nagyobb mennyiséget szerezhetnénk be. Ezáltal a mikrofilm felhasználása lényegesen könnyebb l e n n e . .
A nagyobb mikrofilm-laboratóriumok részére a mikrofilm felvevő
gép mellé egy mikrofilmkártya-feIvevógép i s szükséges. Jelenleg még ez a két tevékenység t e l j e s e n elkülönül,-és egyik sem helyettesítheti a má
s i k a t , l e h e t , hogy a későbbiek folyamán a mikrofilmkértya k i fogja sző
r i t a n i a m i k r o f i l m e t , ma azonban ezek a felvevőgépek még Európában nem készülnek olyan tömegben, mint Amerikában, igy részünkre igen nehezen elérhetők.
KÖLTSÉGEK
Ha a mikrofilm-laboratórium berendezéséről beszélünk, nem f e l e j t kezhetünk meg a berendezés költségeiről 3 e m . Természetesen nagyon nehéz pontos számokat közölni erre vonatkozóan, inkább csak érzékeltetni sze
retném a z t , hogy a mikrofilmezés rengeteg előnye m e l l e t t gazdaságos i s . Egy kisebb mikrofilm-laboratóriumnak legszükségesebb gépi f e l s z e relése /amelyről az előbbiekben beszéltünk/ k b . 15-30 000 Ft-ból megold
ható. Ebben az összegben természetesen nincs benne az építési vagy sze
relési költség. Ezzel a felszereléssel azonban már 1-2 hozzáértő ember komoly, folyamatos munkát végezhet.
Ha nagyüzemi sikon vizegáljuk meg a kérdést,a költségvetés v i l á gosabbá tételére tételezzük f e l , hogy egy mikrofilmező vállalat a l a k u l , amely egy automata felvevőgéppel és egy hívógéppel kezdi meg működését[
ennek költségei hozzávetőlegesen 2 0 0 000 F t - o t tennének k i .
Ehhez még egyéb költségekre k b . 50 000 F t - o t számíthatunk, és ak
kor a vállalat a mikrofilmezésre 250 000 Pt-ot invesztált.
Ha ezzel szembeállítjuk a számítható termelést egy év a l a t t : havi 25 000 felvételt számítva á 1 , - F t , az évi 3 0 0 000 Ft bevé
t e l t j e l e n t .
Kiadások: f i l m 4 3 0 0 0 Ft vegyszer 3 0 0 0 "
villanyáram 1 0 0 0 0 "
2 munkaerő 5 0 0 0 0 N összesem 106 000 Ft
* 5
HKT 196] . j u n . VIII.évf. 3.szám Ha a 300 000 Ft bevételből levonjuk a
106 000 " kiadást, marad amortizá
cióra 194 000 Ft már az első évben.
Te.-.át egymagában az a tény, hogy egy komoly gépiberendezés egy év a l a t t amortizálódik, és utána 10-15 évig Üzemeltethető, mutatja a mikrofilmezés gazdasági jelentőségét.
A EIKROFILK LABORATÓRIUM KÜKKAKEBETE
Egy laboratórium munkája akkor lesz gazdaságos, ha a ternelékeny- eég arányban á l l az o t t dolgozók létszámával és a gépek kapacitásával.
A csúcsteljesítményeket azonban nem a dolgozók f i z i k a i megterhelésével, hanem j ó szervezésééi k e l l elérni. A jó szervezésnek az egész laborató
rium munkáját össze k e l l hangolnia.
A k i s laboratóriumokban, ahol egy-két személy dolgozik, a munkát lehetőleg ugy osszuk be, hogy egy-egy munkamenet történjék naponta. Egy nap felvételezés, hivás, egy nap nagyítás, egy nap száritás, szortíro
zás, pótlás. Kb. minden negyedik nap kerül tehát anyagátadásra a sor.
Ezzel a módszerrel lehet aránylag a legtöbbet termelni, mivel a munka nem aprózddik e l .
A nagylaboratóriumok munkája sokkal könnyebben BzervezhetŐ, mivel jóformán minden munkafolyamatra külön ember á l l rendelkezésre. Ha ugy szervezzük meg a munkát, hogy minden laboráns mindig ugyanazt az egy-egy munkafolyamatot végzi, a k k o r ezt a munkát sokkal eredményesebben tudja e l l á t n i , mintha minden nap más munkafolyamatot végez. A munkák átvétele szintén rendszerezve történjék, lehetőleg ütemazerüen naponta vagy más
naponként, és ugyanígy k e l l az elkészült anyagot átadni.
A felvételezéal munkákról vezethetünk egy mikronaplót, amelyben feltüntetjük, hogy az egyes anyagokból mennyit felvételeztünk aznap. Ez a hónap végén jő s t a t i s z t i k a i adatgyűjtő báziB l e h e t .
Egy filmnapló vezetése kimutatja, hogy egyes munkákhoz hány méter f i l m e t használtunk f e l . A filmnapló tartalmazhatja a f i l m fajtájára és előhivási módjára vonatkozó adatokat Í B. A filmnaplő havi összesítése kerül az anyagfelhasználás! lapra minden hónap végén.
Az elkészült képeket, filmeket bevezetjük egy átadókönyvbe, és esetenként aláíratjuk az átvevőkkel.
Hagyon megkönnyíti az anyagelszámolás munkáját, ha minden papirt e r e d e t i nagyságban használunk f e l , é s saját magunk soha nem vágunk p a p i r t . Ha mégis olyan papírfajtára van a laboratóriumnak szüksége, ami nincsen raktáron, azt a gazdasági osztállyal a központi raktár anyagából vágat
tassuk f e l , é s a felvágott papírt a laboratórium már a vágott állapotnak megfelelően vételezze be, függetlenül az eredeti nagyságtól.
- i - O
Gars i - : i'''t.rv : 1-^ l a b o r t " cí-ium
A vegyszerfelhasználást ttsetenként jegyezzük f e l a vegyszeríel- baazaáldíj könyvbe, és havonta egyszer vezessük át az anyaglapra.
Helyes, ha a vegyszerekből legalább kétheti mennyiséget előre e l készítünk - kivéve a filmhívót, - mert azok j ó l elállnak,ég a gyakori vegyszer készítés felesleges és időt-rabló.
M i n ő s é g i m u n k a
Fontos szempont a minőségi munka és ezzel kapcsolatban a s e l e j t leszorítása. Ez következetes és kitertó munkával érhető e l , és í o k r ó l - íokre javítható.
A felvételezésnél p l . jó eredményeket érhetünk e l , ha mindig ugyanazon körülmények mellett dolgozunk. /Egyforma világítás, egyfajta f i l m , azonos hivás, azonos felvételező./ Ha ehhez még figyelmes f e l v é telező munka párosul, a jó eredmény már biztosítva van. Ha szem előtt t a r t j u k , hogy a jó fé-yképészeti munkánál első követelmény a jó negativ, akkor ezzel már megalapoztuk a munka hátralévő részét i s .
A jó negativ eléréséhez sokat segithetünk a filmdobozok egyazon emulzió-számainak ösazeszortirozásával. A dokumentfilmek érzékenysége eléggé vJlt02Ó, ezért helyénvaló a különböző emulzió-számokból próbahí
vásokat csinálni, és az érzékenység különbségeket több-kevesebb megvi
lágítással kiegyenlíteni.
Ha ábrák fotózáséról van szó, és a filmekből nagyítás szükséges, lényeges az egyes --rrendelések pontos megjelölése, egyrészt, hogy a f i l m e t előhívás után könnyen lehessen szétszortirozni, másrészt, hogy a nagyítók munkáját ne akadályozzuk. =.zt ugy érhetjük e l , hogy különböző 20x30 cm-es táblákat készíttetünk a különféle ismétlődő igények megje
l ö l é s é v e l , / p l . 2 példány, csak mikro, csak ábra s t b . / k b . 3-4 cm nagy
ságú betűkkel. Ezeket a táblákat lefényképezzük a különféle cikkek e l é , és ezzel pontosan megjelöljük az egyes tételeket.
Ha egyes folyóiratokból felvételezünk, j ó módszer a címlapok, k i - irő cédulák lefényképezése, ez meggátolja a téves szortírozást, raktá
rozást.
A nagyítási munkáknál sokat segíthetünk a s e l e j t csökkentésénél, ha j ó nagyitógéppel és exponáló órával dolgozunk. Előnyös, mint már em
i i t e t t e m , a kisebb üzemeknél egyes napokat C 3 a k nagyításra fordítani, nagyüzemeknél pedig az, ha egy-egy nagyító egy napon csak egyféle anya
got kap. I l y e n esetekben a dolgozó sokkal jobban bele tud mélyedni mun
kájába, kevesebb s e l e j t t e l dolgozik, mintha egyik munkából a másikba kezd.
Helyes, ha a s e l e j t e t összegyűjtjük, és hónap végén selejtkönyv¬
be vezetjük be. Egyébként a s e l e j t szintén a felhasználáshoz t a r t o z i k , tehát mindenképpen rákerül az anyagkartonra. Minden dolgozó s e l e j t j e külön tartandő,és a felhasználási mennyiséghez adandó hozzá.
0 7
BKT 1961.jun, flU.éVT, 3.szám A minőségi követélményeket mindig 3tea előtt k e l l t a r t a n i . Kern elég, na az elkészült f i l m vagy fotókópia olvasható, hanem a technikai kivitelezésnek i s tökéletesnek k e l l l e n n i .
Hagyon fontos különösen a tónusos reprodukcióknál as eredetivel való egyeztetés. Enélkül ritkán lehet igazán hü reprodukciót készíteni.
Lényeges, hogy a meozá3t a nagylaborokban megfelelő hozzáértő ember c s i nálja, mivel csak igy biztositható a minőségi munka.
A labor vezetőjének az egész labor minden munkafázisát figyelem
mel k e l l kísérnie, és fő feladata az ütemszerüaég és folyamatosság b i z tosítása, továbbá a legjobb munkafeltételek megteremtése a legjobb ered
mények elérésére.
+ + +
A mikrofilmezéssel kapcsolatos gyakorlati problémákat az Oi-szágos Műszaki Könyvtárban 12 év óta folyó dokumentációs fényképezésnél szer
z e t t tapasztalatok alapján igyekeztünk megvilágítani. Reméljük, hogy ez
zel műszaki könyvtárosainknak hasznos útmutatással szolgálhattunk.
» +
48
Gara A . : Ükrofilni laboratórium Tspe, A . :
CoBneweHHaa JiaőopaTocna Ki*.xpo<pOJibMOB.
i i e p B h i M m a r o n n p K coopyHemíH JiaCopaTopim K»xpol;«JibMOB A B -
.".'•::?cf. n p o e K T i í p o E B H K e noMemeHHH. i n a M O J O K jiaCopaTopKH a o - CTaTCJHo oaHo nOKöffleHMe. í y H J i a w e H T H w í i uepTes n oGopynoBa-
H t t e ueütott J i a 6 o p a T o p w n KaoíjpaseHti H O p i i c l . K p y n . H a f ! JiaCopa- Topwa pajcmiTaHa flJia 5 - 8 p a ö o T H W K O B , wwaeT 6 - 1 0 nowe^eHiiií.
B KSŰKAOII noMejienHK CJiefiycf noaaeoTHTbCH o HaJimiiK npoTomioíi
Boau o no^Boae cooTaeTCTsviOiiero a J i e K T p i i n e c K o r o T O K a i i T « M >
neoaTypH 1 9 - 2 0 KeoÖxoaHwux ajia n p o s 3 ^ e H ^ H .
JjjiH $oTorpa4)KpoB8HHH KiieeTca B H e j i M v n í i BWpOKBfl rawua d o i - o - a n n a p a T O B , H a - - j K H a H c y a K o n j i e H O U H t J X n o c a v u x c o B p e w e H H K x & o -
ToaaTOMaTOB. í l a y8ejiM1!HT ejieü coBpeMeHHue flByxoii' 6 K T H B H U * a i i n a p a T i i y a o b ^ e T a o p ü K T B c e M T p e C o B a H H H n H a i j w H a a c y s x j i x n . i e - H O K n.o n J i e H o x pa3MepoM 6 x a . Kpoiíe 9Toro npwo6peTaioTGí! namw-
H U .HJia n p o H B . i e H H H , nooMHBKii,cyiEKK ,a T a x x e K o n i i p o a a J t b H M e iaa-
B C O O T B e T C T B I Í K C O ö ' 8 M 0 M Ji a ö O D a T C p H H • í j T O H I / O C T b X p ű i í -
H e Heo6xoanworo MamKSKoro oöopynoBaHKH Ma-noK -laGopaTomiH KHKpo^w^bwoB c o c T O B J i f l e T O K .1 5 - 2 0 0 0 0 í - o p . OötuKe D S C X O Ü K tfpyn-
HOfi ^ a Ö O p a T O D H H J U H O Ö p a Ö O T K K U H K p O $ H J I b M O B C O C T H B J I K Ü T O K .
2 5 . 0 0 0 t o p . , eyyua K O T O P H X OKynaeTca 3 a O A H H ros,.
AOÖDOKatiecTBeHHoS paÖOTe KOKHO cnocoöcTBOBaTb x o D o m e ü o p -
r a H n a a m i e f í . PaőoTa B J i a 6 o p a T o p w n A O J I Z H Ö 6 u T b c o r j i a c o E a H -
H O S. B M B Í I Í X ^aeopaTODisHx paőOTy CJieflyeT oproMi'.aosaTb c T 8 K H N pacveTOM, H T O eneAHÖBHO ocyinecTB^iHeTCfi J i m t O J K H p a -
ö o v H í í noouecc, oHHaxo B KDynHoií - i a 6 o p s T O D«w pexo:.ieH_;veTca
3 J i a Kastaoro p a G o i e r o npouecca K a s H a ' a H T b oTűeJíb;ioe A M I I O *
0 n o c T y n u B i n i i x H KónoJib30Be:iHux t.íaTepiiaJiax /$(iJibli,XH»:HitaTn H T . J I , / C J i e J i y e T B e C T H S y p H a J I . IlpM i O T O T D a t H D O B a H K H M O X H C
nocTH^b xopomwx p e 3 y^ b T a T O B ,e cJ I H p a ö o T a e i í acerj;a npw O J I M - H a K O B K X ycÁOBHKXi oaiiHaKOBOe ocneweHnei oflMHaKonhiB l i w j i b M , o f l H H a K O B B f l npoflBKa, T O T - s e í>0Torn8íHpyianMÍ!. 0 ^S C T O B C T p e -
ueiomiixca TpeSoBaHiasx /nanpunep "2 S K a e M n ^ n p a " , " j i n m b M M K D O -
$^flbM" , " j I H l U b O H C y K O K " / , C O C T a B J l H K I T O a T a Ő^ K I K H , K O T o p u e l£o- TorpaliwpyfflTOH népen a a K a a a M H , P B B H O Touy, « T O W T K T y j i b H u e JIwcTH jrypnaJioB H 3 T M K e T K i i - Hapaau. oöJiemaeTCfl c o p -
THpoBKa M apyrHe p a ö o T u H n a 6 e r a n T C B O I U H Ö K H .
BumenpKBeaeHHije B o n p o c u CTpeMiuiHCb o c B e T H T b H a O C H O - B B H K K onwTa, npno6peTeHHoro B TeueHwe 12 JieT I I D H n o K y - weHTaimoHHOM $ o T o r p a $ n p o B a H K M B rocy.^apcTBeHHofi TeXHW-
i j e C K o ü 6w6JinoTeKe, ^ T O6N oxaaaTb noMcmb T S X H Ia cK K M Ö M Ö - J i M O T e K a p a u , H a M e p e B a s m i i u c a o p r a H H 3 0 B 3 T b KJIK p a 3 B / . B a T b
ÖOpaTOpHM.
« 9
