Az egyes törvényhatóságok és országrészek kiszámított népessége 1939 július közepén

11. szám —— 1167 ——

meg

Az egyes törvényhatóságok és országrészek kiszámított népessége 1939 július közepén.

Le nombre, élabli par calcul, de la population des comitals, villes autonomes et regions de Hongrie au milieu de juillet 1939.

A Szemle f. évi októberi számában az ország területét, a népesség számát és a népsűrűséget tör—

vényhatóságok s országrészek szerint részletez—

tük.1) Adataink 1939 július 15—re, a kárpátaljai 'népötsszeírás időpontjára vonatkoztak, tekintettel ,.arra, hogy a Kárpátalját illetően megbízható új adatok eddig és elsőizben csupán erről .az idő- pontról állanak rendelkezésre. A közzétett táblázat elsősorban az adatok összehasonlítására lehetőleg alkalmas nagyobb területegységek (országrészek) szerint való tagolásra törekedett és a megyei 5 tj.

városi "adatsorokat is ennek megfelelően ország- részenkint csoportosította. A Szemlében már több ízben volt szó arról, hogy egy ilyen országrész-

tagolásnál Budapestet szűkebben vagy tágabban körülhatárolt környékével együtt külön országrész gyanánt a legcélszerűbb kimutatni?) Ennek meg- felelően a Szemle hasábjain legutóbb közreadott tábla?) is nem a székesfőváros, hanem Nagy—Buda- pest adatait részletezi s a Budapestre vonatkozó eredményeket csupán jegyzetben adja meg, Pest megyéről pedig ,a főváros környéke nélkül számí- tott (csonka) adatokat közöl. A két legnépesebb törvényhatóság: Budapest és Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye e szerint magában .a táblázatban nem a jelenlegi közigazgatási beosztásnak megfelelő ada- tokkal szerepe-l; minthogy ez ,a körülmény némi adatfelhasználási nehézségeket és zavarokat okoz—

*hat, a táblát most a megfelelő adatsoroknak nem jegyzetszerű, hanem a többi törv-ényhatóság közé való beillesztésével —— bizonyos vonatkozásban tehát kettős adatközléssel —— megismételjük. Meg—

ismételt táblázatunk az országnésztagolás során a központi agglomerációról és a Duna—Tisza közéről kétféle adatsort közöl. Az első _ a lényegileg

!, helyesebb —— változat egynészt Nagy—Budapestet, másrészt a Duna-Tisza közét Nagy—Budapest nélkül mutatja ki külön országrész gyanánt; a második változatnál —— a formai, jogi szempontoknak meg- felelően —-—- Budapest, ill. a főváros környékét is magában foglaló Duna—Tisza köze szerepel mint külön országrész. (A második változat adatait, valamint a megállapításuknál alapul

* szolgáló eredményeket — pl.. a teljes Pest megye ( aáavtsorát —— táblázatunk zárójelben közli.)

Nagy-Budapest alatt ezúttal is azt a város- és községkoszorút (az ú. n. ,,statisztikai" Nagy-Buda—

pestet) értjük, mely az idevágó statisztikai feldol- tgozások'nak az elmúlt tíz-tizenöt év alatt alapja

1) L. M. Stat. Szemle 1939. évf. 1085—1087. l.

,) V. 6. pl. M. Stat. Szemle 1932. évf. 3. l.

a) M. Stat. Szemle 1939. évf. 1086. 1.

volt, melyre vonatkozólag tehát a statisztikai anyag bő részletezésben rendelkezésre is áll?) Ez a terület némileg eltér attól, amelyre a közelmultban a Fővá- rosi Közmunkák Tanácsának hatásköre bizonyos vonatkozásokban kiterjeszttetelt?) A statisztikai és az emlitett tekintetben újabban kialakított Nagy-Buda- pest némileg eltér egymástól. Ezt az eltérést a Buda—

pest környéke'hez számított városok és községek párhuzamos szembeállítása jól jellemezheti:

Budapest környékének az Az u. n. szomszédos közsé- 1937 : Vl.t.c—. alapján a köz—

gek (az u n. statisztikai munkatanácsi hatáskör Nagy-Budapest alkotórészei) szemwntiából megállapított

területe

Alag

Újpest mv. Újpest mv.

Rákospalota mv. Rákospalota mv.

Pestújhely Pestújhely

Rákosszentmihály Rákosszentmihály

Cinkota Cinkota

Mátyásf'öld Mátyásföld

Sashalom Sashalmn

Rákoscsaba Rákoscsaba

Rákosliget Rakasliget

Rákoskeresztúr Rákoskeresztúr

Rákoshegy Rákoshegy

Vecsés

Pestszentlőrinc mv. Pestszentlőrinc mv.

Kispest mv. Kispest mv.

Pestszenterzsébet mv. Pestszenterzsébet mv.

Pestszentimre Soroksár Dunaharaszti

Csepel Csepel

Nagytétény Nagytétény

Budate'tény Budatétény

Budafok mv. Budafok mv.

Albertfalva Albertfalva

Pesthidegkút Pesthidegkút

Békásmegyer Békásmegyer

' (Dobogókő?)

1) A Szemlében már utaltunk arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal az 1940. évi népszám—

lálás alkalmával a szükséghez képest módosítani fogja nagyhudapesti a—datösszeállításainak területi körét.

2) A m. kir. belügyminiszternek három rende—

lete foglalkozott Budapest székesfőváros környéké—

nek a Városrendezésről és az építésügyről szóló 1937. évi Vll. t.-c. rendelkezései szempontjából tör- tént megállapításáról; ú. m. az 1938. évi 33. sz.

rendeleti Budapest székesfőváros környékének te- rületét tulajdonképen ez a rendelet határozza meg.

24 várost, ill. községet sorolva ide; a második, a 88. 310/1938. B. M rendelet a Pilisszentkereszt köz- séghez tartozó Dobogókő magaslati üdülőhelyet, a habrmadik a 103. 039. sz. rendelet pedig Duna—

haraszti községet kapcsolja még ide.

8) Pilisszentkereszt községhez tartozó üdülő- hely (a Pilisszentlászló községhez tartozó területé—

vel együtt) .

1 l. szám

A megnagyobbodott Csonka-Magyarország területe, 1939 július 15-i nép , törvényhatóságok és országrészek szerint.

... 1188 ._.

1939

essége és népsűrűsége

Super/lola, population et densite' de la population de la Hongrie agrandie; suivam les comitats, lex milles autonomes et les régions, au 15 juillet 1939.

(Előzetes adatok. —— Chiű'res provisoires.)

§)

:? m A " :5 e) ..

Ország'ész ".3' % mas—§ Országrész .o' § ::S 5

V'armegye, tjv. varos' . , - ;;,a azt: %:3 §E .§4—90*; Vármegye, tjv. varos. . § 5.427——*_'—§ÉNRm tség

, . alig N';g_3_ fas. , . cí N*"É3543a

. Regmns, * g,.e :: %a; 31335 § ;; . Regzons, §??? Égígfága _ ,

comitats et miles aulonomes g,: § ;? §"; .3— ;; § comtials :! miles autonomes' g.: §- Sa %" 9— § %

H'Ca .: DueZ*'D How) E'mÉÉVgR

I; Kisalföld. — Petite Plains. IV ,

Bars és Hont k. e. e. vm. . . . 1.992 146656 73-5 a'f'só'iuént'ft " SW de '*'

Esztergom vm. . . 1.074 101027 94—9 region Wa" dela de la Tisza. ,

Győr,hyőrMosontjv. és. .Pozsony_ . . k.. e.. e.. vm.. 2.33154 15144551.164 947467'5 Bekes, , vm.. . ,. ,. . . . . . . 8.681 340.473 925. *

Komárom vm. _ _ 3531 262076 74; Csanád, Arad es forontál k. e. e. vm. 2.003 171616 87'2

Komárom tjv. . . . . . . . 26 26.267 1.010'3 Csongrád vm. . 1885 147 815 784

N'traésP

Samu vm_025_00_y ,

_ _ _m'

_

133 123533

%%

Hódmezővasárhely gv.

. . . .

701 59.021

7775]

Sopron tjv. . . . , , , _ , 130 35957 gya-§ Szeged tJv. . . . . . . . . . 816 141254 173'1 Osszesen _— Tomaj, 12550 l,!lá.672 88'9 Jász-Nagykun—Szoluok vm. . . 5.259 426382 81'2

Ila. A]sódunántú1_ Összesen —— Totaux 14.406 139111!!! 89-5

Basse— '! fansdanu bie.

Runtime; ?; . . . . 13.93? áággg 1 ogát; IVb. Felsőtiszántúl. —- Nord de la

Somogy vm. . . . . . . 6.695 3910911 58 6 "90" d "" de'" de la mm

1 . ' §

Tolna vm. 'Ö' ' ' ' ' i' t. ' ' 1231)! 263'854' 733 Bereg és Ugocsa k. e. e. vm. . . 1.642 168392 1026

35199" " 0 ""x ' " 951372 68 6 Bihar vm.. . . . . . . . . 2.771 184.488 66'6

gb.tFeTlsödt:inántg'tl. Hajdu vm. . . . . . . . . 2.386 184423 77?

au e- fans anu ze. - : .

Fejér vm. . , . . . . . . . . 4.008 230800 57—6 Demme" '" ' * ' ' ' 957 128442 1342

Székesfehérvár tjv. . 3 120 42.438 353-7 Szabolcs vm- . - - . . 466!) 431-699 92'5

Vas vxn. . . . . . . . . . 1 . 3.307 271).648 81'8 Szatmár vm. . . . . . . . . . 1.747 188231! 79'1 Veszprém vm. . . . . . . . . 3.966 249168 63'0

Zala vm. . . 4.866 370201 76—1 Összesen —- Totaux . 14.172[1,235.375 87-2

Összesen — Iomux 16.207 massza 71-5 ", Ti ; (lö E u *

. sz :; u sszesen— nsem :

Il. Dunántúli dombosvidék ősz— , . , l . _

szesen —— Transdanubie mtíére . 30.577 2,145.127 70'1 de la region d au dela de la Tisza ' 28'577 2'525'436 884 lila. 1. valtozata: Nagy-Budapest.

]" "angle [fiuBgmupe IIIa: V. Északi dombosvidék. —— Nord.

Le ran udapest. ? . .

Budapest . . . . . . . . . . . 207 1,071.57s 5.176'7 Mmmm"? "n' ' ' - ' ' ' ' 2343 163425 574

Szomszédospkilipzsségleűk _ Communes " Kassa tlv. . . . . . . . . . 93 58.063 624-2

voísings_ (ls .— .— k. vm. budapest Borsod vm. _ _ _ . . 3.587 299592 83'6

" _ a" ' - Gömör és Kishont vm. . 2009 100744 53—i

(IIIa. 2. változata: Budapest — 2: varí- Heves vm. . . . . . . . . 3.751 325.ll3 86'7

;nle du groupe IlIaD: Budapest) . (207) (MTI—578) (5.176'7) Nógrád vm. . _ . . _ . _ . 3121 256349 82'3

lb. l.változata: una-Tisza köze U . . . . 687 52.059 75-8

Nagy—Budapest nélkül —-zu varíanle nngm , r 21 23 738 , 1303

du groupe lllb: Région de Danube- ngvar JV" ' ' ' ' '

et— Tisza, non compr. le Grand Zemplén vm. . . . . . . 2.877 198256 83'4

Budapes" Össz sen — T ! 18542 1 551305 83-"

Bács—Bodrog vm. . . . 1.676 115173 69-i 9 MW - , ' '

P 1313an tjsvil .K .k. . . . . 200 31.879 159'5

est- iis— ot— is un vm.: VI. _ __ ' _

(Budapest-környéki része) a) (262) (514.100) (maz-Za Mmmm" gubmrpmhw

A megye többi része ') . . . . . 11.555 997.753 86'3 §". u Beregi eo

(Pest—Pilis-Solt-Kiskun vm. együtt) a) . (11.817) (1511353) (127-9) ': ga de Bereg. ;,"fmi 2327 190079 67-3

Kecskemét tjv. . . . . . . . 939 83.837? 89'3 ami; Máramarosi agg—§

Összesen — Totaux 14.370! 1.229212 855 5.323 Ua; Máramaros ggg 0.292 340583 55-1

": ' §)

(1110. 2. valtozata: Duna-7ísza köze 5.9: '"— !Ébng_ "" § 2.942 128164 43-6

Budapest nélkül -— 2: varianie du .

groupe IIIb: Région de Danube —et— Összesen —— Totaux 12.061 664826 55]

Tisza, non compr. le Grand Budapest; (14.632) (1743342) (1191)

III. Duna— Tisza köze összesen —— Magyarország összesen .__ Hongrie .

Ensemble de la région de Danube -eí— where ' 117146 10'817'286 92 4

Tisza . . . 14.839 2,814.920 189—7 ) *

') Előzetes adatok. — Terület: a trianoni részekre vonatkozóan az 1930. évi magyar népszámlálás alkalmával megállapított terü-

letnek és a visszacsatolt részeket illetően a legutolso cseh-szlovák helységnévtérban közölt községi adatok alapján megállapított terü—

letnek az összege. —- Lélekszám: a. trianoni területet illetően az összes népességre vonatkozólag az 1930. évi népszámlálás adatai alapján 5 az 1931 jan. 1—1939 júl. 15—i természetes népszaporodás, valamint az előző évtized arányában számitott vándorlási egyenleg (veszte- ség) tigyelembevételével kiszámított lélekszám, a visszacsatolt felvidéki területsávot illetően a polgári népességre vonatkozólag az 1938 dec. 15—i népösszeírás alapján és az 1938 dec. 16—1939 júl. 15-i természetes szaporodás előzetes adata alapján kiszámított lélekszám, a visszatért kárpátaljai területet illetően az 1939 júl. 15-i népösneírásnak a polgári népességre vanatkozó előzetes adata. —— 2) budapest lélekszáma a fővárosi Statisztikai Hivatal közlése szerint l'l millió. —— s) A Illb. 1. változatában nem foglaltatik, hanem csak ;; Illb.

2. változatában. — 4) A Illb. l. változatában Pest-P.-S.—Kiskun vm.—nek csak ,,többi része" foglaltatik; egész Pest-P.—S.-Kískun vármegyét csupán a 11111. ?. változata foglalja magában. —— 5; A nem egészen egynemű részletadatok végösszege; az adat a M.

1939. évf. 944. lapján közölt eredménytöl némileg eltér. — * Vm. : comital. — ij. ; villa autonome.

Stat. Szemle

11. szám

A Budapest környékéhez sorozott községek kö- rében mutatkozó különbség tulajdonképen nem lényegbevágó. Figyelmet érdemel azonban, hogy mig a statisztikai Nagy-Budapesthez számítottváro—

sok és községek 1939 július közepi kiszámított lélekszáma 514100 (egész Nagy—Budapesté pedig 1,585.678) fő volt, addig Budapest környékének azon a részén, amelyre a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatásköre a városrendezés és építésügy szempontjából kite—rjeszttetett, a kiszámított lélekszám ugyanakkor 563183 (az így megállapított Nagy—

Budapesten :pedig 1,634.761) lelket tért el. Nyomaté—

kosan hangsúlyozni kell- viszont azt is, hogy a nagy- városokat és a külvárosokat illetően a népszámlálás—

tól messze esö időpontra vonatkozó l—élekszámkiszá- mintás a belső népára—mlás gyakran megforduló irány—

zata, ill. változó intenzitása miatt ingatag alapokon nyugszik. (Budapest lakosainak a száma például a fővárosi statisztikai hivatal lélekszámkiszámi'tása szerint már 1939 közepén kb. 1-1 millió, az 1939 no—

vember 19—i népösszeírás előzetes eredményei szerint 1,115.877, vagyis elég jelentékenyen meghaladja

; táblázatban kimutatottat.) A főváros környékére es Nagy-Budapestre vonatkozó mindkétféle lélek-

-— 1169 —

KERESKEDELEM, KÖZLEKEDÉS

1939

számnak tehát csupán tájékoztató értéket szabad tulajdonítani?) Egyébként táblázatunknak többi adot- sora sem fedi teljesen a valóságot: a trianoni terü—

let megyéire és megyerészeire vonatkozó számok valószínűleg egy kissé túlzottak, a csupán a pol—

gári népességről számot adó felvidéki és kárpát- aljai eredmények viszont valamivel alacsonyabbak a valóságnál. Minderről, valamint arról is, hogy az országos végeredmény: a megnagyobbodott Csonka—

Magyarország lakosainak 10,817.000-es száma?) nem egészen egynemű részletadatok összege, a Szemle legutolsó számában már behatóbban megemlékez—

tünk, Th. L. dr.

14) Az 1939 július közepi lélekszám-megállapí- tásnál azonban az említett helyesebb, ill. hiteles budapesti adatokat nem vehetjük figyelembe; nem lehet ugyanis megállapítani, hogy ezt a magasabb lakosszámot mennyiben és mely törvényhatóságok rovására idézte elő a belső népáramlás (vagyis mely törvényhatóságok lélekszámából kellene le- vonni veszteségként a Budapest belső vándorlási többletének megfelelö adatot).

2) Ha abból indulunk ki, hogy a trianoni Ma- gyarországnak 1930 után nem volt vándorlási vesz- tesége, ezt a számot 109 millióra kell emelnünk.

(Ebben az esetben a trianoni megyék és megye-' részek adatai sem túlzottak.)

Külkereskedelmi forgalmunk az 1939. év első kilenc hónapjában.

Le commerce extérieur de la Hongrie pendant les neuf premicrs mois de 1939.

Résumé. Bien one la guerre ait fort diminué notre commerce extéríeur en septembre, cette régression a influencé tres peu les résultats des 9 premiers mois de l'année. Au cours des mois pré- cédents, nos importations el nos exportations ont

progressé exlraordinairemenL Aus-sí, les 9 mois

envisage's ont en un résultat dépassant méme celui de Fanne'e 1937, la meilleure gulon ait vue depuis la fin de la crise mondiale. Nos importations, représentant 356 millions de pengős, oni dépassé de 5'5 millions celles de la méme période de 1937, accusant une trés forte augmentation —— 57'4 mil- lions —-— sur le chiifre correspondant de 1938. Nos exportations, oui ont rapporté 428'8 millions de pengős, ont dépasse' de 04 million celles de la méme période de 1937 et bien plus —— de 356 mil- lions —— celles de janvier—seplembre 1938.

Notre balance commerciale cut un cxcédenl oppréciable (72'8 millions de pengős). Toutefois, ce surplus était inférieur aux chíffres corres- pondants de 1937 el de 1938.

L'impo rtati o n, (lui a augmente' á cause des investissemenls de l'Etat et de Pagrandissement de notre territoire, accusaít cd e! lá une régressíon. Cette

régression tenoít surtout á ce gue, pour la Subcar- pathie réincorporée les difficulie's (le transport ayant (vesse' du fait diun accord avec la Roumcmie, nous uvons diminué de plus en plus nos ochats á I'e'tran—

yer ouant our bois el au sel, oue produit lnrgement la région szzbcarpathigue. Nos importations ont boissé pour les bois bruts et ouvrés de 27 millions de a, soit de %% (— 14'7 millions de pengős,

——37 %).

Pour la plupart des achats concernant des matieres premiéres industrielles nécessaires á notre pays, on voit, par rapport (i la méme période pré—

ce'denle, une áugmentation. Llímportation a [ott grandi pour beaucoup de marchandises enirant dans cette calégorie. Hindustrie textile a augmente' ses achats de %% pour le colon brut,

de 115% pour la Iaine brute, de 120% pour la laine peignée, de 59% pour les fils de soie artificielle, de 48% pour les fibres artificielles, de 61% pour le jute brut, de 32% pour les

chiflons. Ouant á I'industrie lourde, les importations ont progressé de 133% pour la fonte brute et la ferraille, de 87% pour les me'iuux bruts, de 38% pour le coke; elles niont baissé

83