Termésünk eredménye

MÓD ALADÁRNÉ:

a TERMÉSÚNK EREDMÉNYE

A gabonaproblléma a mezőgazdasági probléma egy része, a mezőgazdasági probléma pedig szocia—

lista építésünlc problémájának alkotó része. (Sztálin) ,

A Szovjetúnió első ötéves tervén-ek indulása idején a gabonakérdés, mint gyujtópont fogta össze a társadalom különböző erőinek harcát.

A gabonapro—blérma különböző kérdései körül bontakozott ki a harc az osztályellenség: a kulákok, a gabonaspekulánsok ellen, a harc a jobb—

és baloldali elhajlék és osztályárulók ellen, a harc a pártszervezetek mozgósításána— az ország égető kérdéseinek megoldására. Éles és sok- oldalú harc közepette oldotta meg győztesen .a Szovjetúnió Bolsevik Pártja a gabonakérdést és ezzel megteremtette alapját a sztálini ötéves tervek győzelmének, az első szocialista '*ország soha nem látott felvir'g—

zásának. ' * titi fű

A gabwontakérdés nem kevésbbé központi kérdés, nem kevésbbé harci kérdés nálunk sem. Az aratás, cséplés és terménybegyüjtés eredményes Végrehajtása az előfeltétele nálunk is a Városi dolgozó nép megfelelő kenyévellátásának, a gabonaárak szilárd kézbetartásának és a: terv—

gazdálkodáshozz szükséges állami tartalékok biztosításának. A kulálkság, mely tehetetlen dühvel látja a szövetkezeti mozgalom fejlődését, nálunk is szeretné megakadályozni: az ország bőséges kenyérellátását.

Minisztertanácsunk határozata felhívta a figyelmet arra, hogy ,,mint minden munka a mezőgazdaságban, az aratás, cséplés és begyűj—

tés is még fokozottabban harci feladat . .. Ezért egész dolgozó paraszt- ságu—nk gondos, odaadó, éber munkája tudja csak biztosítani, hogy egész évi nehéz munkánk jó eredményét betakaríthasswtk dolgozó parasztsá—

gunk és egész népünk javára".

Az ország kenyerével való helyes, tervszerű gazdálkodás természe—

tesen megköveteli, hogy kellő időben gondoskodjunk a megfelelő számbavételről is. A termés betakarításának előkészítő munkái elválaszt—

hatatlanok a cséplés és begyűjtés számbavételének és nyílvántartásának

egyidejű jó megszervezésétől. _

A gyorsan és jól működő folyamatos számxbwavétxeli rendszernek fokozott jelentőséget kölcsönöz ma nálunk, hogy egyelőre nem rendel—

kezünk olyan megbízható előzetes termésbensléSsel, mint a letűnt tőkés nendszer. A multban ugyanis a Földművelésügyi Minisztérium (körzeti felügyelői hálózata mellett —— mely az egész országna kiterjedt és rend—

szerint csak közelítő képet tudott adni —-— működött egy nem hivatalos, ' de annál megbízhatóbb hálózat is, A nagybudapesti gabonacégek száz és száz helyi kiskereskedővel álltak kapcsolatban, akiken keresztül

4511;

__M'ÖD _AIlADÁm—TÉ: msamssünx EREDMÉNYE ;,

atörtént. az nagy— és középbirtokok gabonatermésének v adás—vétele, meg— *

hitelezése. Ezek a ldskeneskedők sokszor évtizedekig közvetítették

' ugyanannak a néhány nagybirtoknak, vagy kuláknak a gabonáját, jól-'

ismerték termelési viszonyait, adottságait és sok év tapasztalata alapján.

a lábonálló gabona tenméSkilátásait tizedesnyi pontossággal meg tudták

mondani. A gondos becslésnek nemcsak a lehetősége volt adva, hanem ; * közvetlen érdeket is kép—ezett. A nagybirtoknak azért, mert mindig pénz-,

szűkében volt és termése arányában kapott hitelt. a nagy gabonacégek—

nek "pedig azért, mert ha elszámították magukat, fráfiZiettek az üzletre. Ez temészetesen megszabta a becslést tényleg végző ,helyi kiskereskedők munkáját is —— két tűz között voltak —— és ha akár egyik, akár másik felet megkárosították, könnyen kiestek az üzletből és más közvetítőt

fogadtak helyükbe. ! —

A gabonapiac nagy kérdés volt, az ország egészének gabona—ja annál kevésbbé érdekelte a kormányzatot, —— éppoly kevéssé gondoskodott jó tenmés esetén az elmaradt panaSztív milliók tenményceinek elhelyezéséről, _ ' mint rossz termés esetén az ínség enyhítéséről. _ *

Ma egészen másfajta feladat áll előttünk: nem néhányszáz nagy—

birtokos és nagy—kereskedő üzletéről, hanem az egész nép kenyeréről kell gondoskodni, az egész dolgozó nép érdekében álló árpo-litikát kell biz-

tosítani, tervgazdálkodásunknak megfelelő kiviteli lehetőségek—ről kell ,_

idejekorán gondoskodnunk. Az új viszonyoknak új becslési módszer felel ; meg, amelynek útját a szovjet példa — a mintavételen alapuló termé-s—

hozam megállapítása ——_! mutatja számunkra. Kísérletképwpen mintegy ötven _ állami. gazdaságban és néhány temelőszövetkezeti csoportban idén már bevezettük ezt a módszert, de országos jelentőségűvé természetesen csak _ a nagyüzemi gazdálkodás általános elterjedésével válhat. Amíg ez meg—

valósul, a régi körzeti becslés helyét a széles, Ehelyi (tanácsi) hálózatra támasZkodó becslésnek kell elfoglalnia, aminek megbízható voltát jó szer-—

vezés és széles politikai, felvilágosító munka fogja biztosítani. '

*Az előzetes becslés alapOS helyi megszervezése mellett különös gon- dot kell fordítani a cséplésí és begyűjtési eredményeknek folyamatá- ban való minél gyorsabb és pontosabb követésére. Ezen a téren komoly figyelmeztetés volt a multévi tapasztalat, amely a statisztikai adatszol—

gáltatás párhuzamosságát és ennek következtében a bürokráciának

iskol'apé'lsdáit nyujtotta. , 4

' Az elmult esztendőben a folyamatos számbavétel és jelentésbel—

gálat ugyanis két külön pályán _futott, hol párhuzamosan, hol jócskán elkanyarodva egymástól, meglehetős bizonytalanságot teremtve az egész

területen. A Buelkereskedelmi Minisztérium feladata volt az ú. n. opera- tív jelentés és a Központi StatisZtikai Hivatalé a Végleges feldolgozás.

Az első azonban nem felelt meg az operatív tájékoztatás céljának, mert bár gyors volt, de e többezer helyről származó ellenőrzetlen adat megengedhetetlen bizonytalanságot tartalmazott; a második nem, felelt meg a Végleges tájékoztatásnak, mert (nagyrészt párhuzamos munk-a;

köVetkleztében) a Központi Statisztikai Hivatalhoz nem érkezhetett be feldolgozásra az.—egész cséplési anyag, 5 így a kimutatott Végeredmény nem volt vitán felüli. A vita nem is maradt el: még október és november hónapokban is nyitott kérdés volt, hogy kisebb területen nagyobb iter—

mésátlaggal, vagy fordítva: nagyobb területen kisebb termésátlaggal ter-4

452; M6D*ADADÁBNÉ

matt—e meg népünk kenyere. Ennek pedig mind a temelés teryezese— " ; ,; "

nél, mind a szükséges intézkedések meghatározásánál nagyan' is gyakor—_— '

lati jelentősége van. * — * _ -

A multévi tapasztalatok nyomán joggal volt elvárható, hogy a bétakarítás számbavételi rendszere alapvetően megjavíttassék, hogy' a ' . termés-eredmény pontos és egyértelmű * számbavétele a párhuzamos és *

egymást keresztező jelentések és statisztikák felszámolásával biztosítva ' legyen. Ennek érdekében a Központi Statisztikai Hivatal és az érdekelt szervek egy közös értekezleten — okulva a mult év tapasztalatain ——-—-

elhatározták, hogy V ! _

1. az eltérő adatok kiküszöbölésére az egész országban egyfajta községi összesítő kerül nend'szeresitésre, amely egyaránt alapja a Bel—

kereskedelmi Minisztérium telefonjaelentő szolgálatának és a Központi Statisztikai Hivatali adatszolgáltatás ellenőrzésnek; .

2. a Központi Statisztikai Hivatal központilag feldolgozza a községi összesítőkvet is, ami által a gyorijelentések kirívó helytelenségét, lazaságai

korrigálhatók; _ ' *

3. az összes cséplési eredménylapok beérkezésének biztosítására többé nem a cséplőgéptulajdonosok, hanem a községi jegyzők felelősek a bekül—

désért; ' ' *

4. a cséplési ellenőröknek *a cséplési eredménylapok helyes kitöltését, "

a termés— és területadatok összhangját is ellenőrizni kell.

Az alapelvek után részletes megállapodás történt a pontos" végrehaj—

tásra és a megbeszélés résztvevői joggal gondolták, hogy jó lépéssel előbbre jutottak. Azonban az egymást keresztező intézkedések következ?

tében ugyanakkor a Belloereskedelmi Minisztériumban még lényegében a multévi, az egységes eljárás szempontjait nélkülöző rendelkezést nyo- , mattak és jelentettek meg az aratási, Cséplési és gabonabeszolgáltatási'

jelrentőszolg'álat megszervezéséről, A minisztérium felelős munkatársai, amikor erről tudomást szereztek, a már kibocsátott utasítás módosítására

rendelkezést adtak ki. _ .

Ez körülbelül három hétkmulwa meg is történt és: az ország három—

ezer községében háromezer községi jegyző és ennél is több belkereske— ' delmi megbízott, a. cséplé-s lebonyolítására mozgósított cséplési ellenőrök tömege, a különböző demokratikus szervez—etek, valamint az ezekkel kap—

csolat—osjárásí és megyei szervek azután, hogy átvágták magukat egy terjedelmes utasításon, egy olyan második utasítás értelmében, amely egyes kérdésekben homlokegyenest ellenkezett az elsővel, végre hozzá—

kezdhettek a munka előkészítéséhez.—

Ezek után nem volt csodálható, hogy a jelentőszolgálat ebben az évben is akadozva indult, egyes helyeken az első, másokon a második utasításnak megfelelően. Miután azonban az új nendsz'e'r alapvetően jobb volt, mint a tavalyi, bizni lehetett benne, hogy a kezdeti nehézségek után a tulajdonképpeni cséplési munka megindulásáíg a jelentőszolgálat mult évi hiányosságai kiküszöbölődnek.

Két hét elmultáv—al — amikor először nyílt alkalom arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnál befutó összesítő lapok alapján az ope—

r-ativ jelentőszolgálat adatai ellenőriztessenek —— kiderült, hogy minden várakozás ellenére ebben az évben is eltérő számadatok szerepelnek a B-elkereskedelmi Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal jelenté-—

sei—ben. Miután az új rendszernek éppen az volt a sarkpontja, hogy a két

'

mamam EREWÉWB

_jelentőszolagálat egyazon, jelentésmeÚvalt' alapozva, érthetetlennek tünt

az eltérés. Rövid nyomozás után azonlDan kiderült, hogy semmi varázslat nincs et,-dologban. Mindössze, az- _rtörtént, hogy a helyszínen a községekb en

mégsem csak egyféle nyilvántartás van. De még csak nem is kétféle. ' ;

A, különböző főhatóságok intézkedése nyomán ugyanis ugyanarról a dologról az ország összes községeiben két párhuzamos nyilvántartást vezet- nek, három párhuzamos irányba— teljesítenek jelentőszolgálatot, és a

jelentések egyike olyan adatokat is tartalmaz, amely egyik nyilvántartá-

son sincs intézményesen rendszeresítve, amelyet tehát külön kell elké—

szíteni. ' * ' V ' *

Kiderült, hogy noha _a —Központi Statisztikai Hivatal végleges fel—_

dolgozása megállapodás szerint társadalmi szektoronkint történik, néhány héttel a cseplési munka ,megindulása után a Belkereskedelmí Miniszté-, "_

rium is így elkülönítve kérte a gyorsj—elentéseket, holott ez a körülmény a községi összesítőkből —— amelyekből számára a gyorsjelentés készül, —_—

nem tünik ki,

Kiderült, hogy az eredetileg, csak együtt nyílvántartott árpa cs-éplé—si eredményeit őszi és tavaszi várpá'ra elkülönítve kell vizsgálni és a Bel-, * kereskedelmi Mimsztérium úgy adott erre utasítást, hogy az. összesítő—

— nyomtatványokat megfelelően nem módosította.

Kiderült végül, hogy (amikor a kérdés fontossága miatt felmerült, hogy a betakarítási, cséplési munka felyamatáról a Belügyminisztérium is kapjon jelentést, nem, egyszerűen kiterjesztették a meglévő jelentő- szolgálatot a Belügyminisztériumra is, hanem másfajta beosztású, külön nyomtatvány került rendszeresitéSPe. Nem kell nagy fantázia annak elképzeléséhez, hogy a kimutatások, melyek őszi és tavaszi árpára bontva külön és együtt társadalmi szektoronkínt tagolva és globálisan, belü-gyi és- belkereskedelmi összesítőkön készültek, és .a kereskedelmi és közigaz- gatási hálózaton keringtek, a vaiúációknak milyen széles lehetőségét

nyujtottak. j , ,

Mindazok, akik ezt a sokfajlia, egymást kenesztező és egymást sok-, szorozó utasítást adták, nyilván távolról sem tudják felfogni 'az intéz—' kedések hatását. A szocializtnus (építése —— mely, Lenin szerint, létre-' hozza ,,az egész gazdasági államgépezet átváltoztatásátegyetlen hatahmas géppé, olyan gazdasági szervvé, amely úgy működik, hogy az emberek százmillióít egy terv veze '" —— eztf—a feladatot csak úgy tudja megoldani, . ha a gigászi célkitűzésnek megfelelő rendkívül magas fejlettségű'szervea zést is hoz létre. Minél szélesebb körre, minél több emberre terjed ki -

egy-egy feladat, annál nagyobb szervez'ési feladatot is jelent, annál _, nagyobb fegyelmet követel meg mind az előírásban, mind a V'égnehaj—tás- ' ban; AÁ-cséplésl'íez és ternrienybegyüjtéshezx hasonló hatalmaskönre kiter-

* ijedő, állandóan mozgásban levő, ugyanakkor, viszonylag rövid időre sűrű,-

; södő_feladat sikeres ,Végrehajtá'sának elengedhetetlen előfeltétele,

* hogy a Végrehajtás módjamég a kiindulás előtt világosan, egyértel-e 'műen és véglegesen le legyen rögzítve: '

* hogy 'a— kérdésnek egyetlen felelős-elegyen és egyedül azon kereszt".1 ' lehessen utasítást adni, akinek feladata az igények összehangolása, minden

párhuzamosság ldküszöbÖIÉSe; , '

hogy a megoldandó feladat a feltétlenül Szükséges körre legyen szoritVa és minden mellékes, nélkülözhető elem ki legy-en kapcsolvaf

[2 ' Statisztikai Szemle, _ — ;

454: A ' MÓD ALA'bÁRNÉ: TERMÉSÖ'NK EEEDMÉVN'YE

i'

hogy a lebonyolítás a llegwfelsőtől a legalsó láncszemig egyetlen össza—

függő, egymásba kapcsolódó rendszert képezzen.

A fenti tapasztalat különös éles'seggel domborítja ki, hogy az adat- gyüjtés centrális irányításának a statisztikai fegyelemnek híján jelente kező párhuzamosság a pontos és gyors adatszolgáltatás legfőbb aka—

dályozója.

Ha'a feladatokat a lehető legészszerűbben leegyszerűsítjük, ha azok elvégzéséta lehető legszigorúbban észszerű keretek közé tereljük, ha a.

figyelmet egyetlen főkérdésre irányítjuk és annak politikai jelentőségét, is megfelelően megvilágítjuk, hasonló! méretű felvételeknél a tömeg sok-—

rétűsége következtében még akkor sem kerülhető el bizonyos ingadozás, bizonyos lazaság —, ez azonban abban ez esetben, ha bizonyos részkérdé- seket is külön feltárunk, az elviselhető hibahatár—okon, belül marad.

A fent ismertetett körülmények között azonban a tervgazdálkodás alapját képező nagyszabású nyilvántartási, szervezési feladatoknak szinte minden al—aptörvényét keresztülhúztuk

A feladat a figyelem összpontositása — ugyanakkor a munka vég—

zőjétől azt kívántuk, hogy ugyanazt négyféleképpen egyfonma jól csinálja.

A feladat a munka jelentőségén—ek érzékeltetése —— ugyanakkor a munka végzőjétől azt kívántuk, hogy négyféle dologról érezze, hogy éppen azon áll az egész munka sikere. A feladat, hogy az utasítások betartásának vas—

fegyelmét érjük el —— ugyanakkor az egyre változó, kellően meg nem alapozott utasítások maguk tették lehetetlenné a végrehajtás fegyelmét.

A nyilvánvalóan értelmetlen többszörös munka —— különösen, ha szá-—

mításba vesszük, hogy szétszórtan dolgozó munkaerők tömege végzi —*

törvényszerűen csak féleredményt adhat.

Mindez nem jelenti azt, hogy a cséplési és begyűjtési nyilván- tartás alapvetően rossz és, hogy annak következtében a Párt és a kor- mányzat a cséplési munka üteméről, temésünk eredményeiről és a begyűjtés állásáról rosszul van tájékoztatva. A különböző nyilvántartá—

, sok közül ki lehet válogatni, hogy melyik milyen kérdés megválaszolására alkalmas, —— tudni kell, hogy melyiktől mit lehet várni. Ha a párhuzamos munkák kikapcsolásával sokkal gyorsabb és pontosabb adatszolgáltatást is építhettünk volna fel a sok nyilvántartás közül megtalálhatjuk az

esetenkint szükségeset. így, például a Belkeneskedtelmi Min sztérium operatív jelentéséből arra nem lehet választ várni, hogy megyért'kint és társadalmi szektownkint a temésátlag hogy alakul, de arra jó; hogy rövid időn belül volumenében elfogadható helyesen mutassa a cséplés egész eredményét. A Központi Statisztikai Hivatal végleges feldolgozása

_ ha némi késéssel követi is magának a cséplésnek a folyamatát —

két héten belül jó tájékoztatást nyujt a termésátlagok alakulásáról megyénkint és társadalmi szektoronkint, sőt kategóriák szerint is ami némileg pótolja az előzetes becsléseket, mert azok a vetésterület isme—

retében tájékoztatást nyujtanak a várható össztermés alakulásáról,.

Komoly tanulságok ezek. S ha napról—napra tanúi vagyunk népi demokráciánk fejlődésének, látjuk haladásunk ,mérföldköveit az emel- kedő temnései edwményekben a gabonabegyüjtés mennyiségének és üte—

menek gyors növekedésében látnunk kell azt is, hogy a jövő egyne növekvő feladatai között a komoly zavarokat csak úgy kerülhetjük el, ha a nyilvántartás és számbavétel frontján is felfejlődünk a tervgazdál- kodás követelményeinek isákjárra.