- 3 -
jlKE SÄNU11R
TARTALOM ÉS PURMA DIALEKTIKÁJÁNAK WRXI ALKAl>V\zAliA A T(JKE 1. fEJEZETÉDEN
A kérdéskör k i f e j t é s é b e n igen fontos lie 1 yet foglalhatna e l annak t ö r - ténetisége. Most nem vállalkozhatunk ennek még vázlaton á t t e k i n t é s é r e sem, l e g f e l j e b b utalásszerűén megjelölhetjük a "csomópontokat", amelyeket a téma részletesebb feltárásálioz szükséges lenne elemezni. Mindenekelőtt leszögezzük, hogy a tartalom és fonna problémájának Marx e l ő t t i , megoldat- lansága — Hegel k i v é t e l é v e l — nem másra vezethető v i s s z a , mint lényeg és jelenség k e t t é h a s í t o t t értelmezésére, pontosabban a lényeg és jelenség egymással szembeni megmernv f főséie, n lőnyegnrk mini. valami ál Inni lő ón v á l t o z h a t a t l a n f e l f o g á s á r a . Marx a d o k t o r i d i s s z e r t á c i ó j á b a n rámutat, liogy Epikurosznál — k i f e j t e t l e n módon ugyan - - de, az egész f i l o z ó f i á j á t á t h a t j a lényeg és jelenség, tartalom ős Tónim ellentmnndása.^
Ezzel szemben Üémokritosznál sző sines e r r ő l az el lentmondásról, nála csak a forma j e l e n i k meg, n formák kiilöiihiizősőge. "f'.sak a Tormák kiilünbn- zősége — mert a l a k , l i e l y z e t , rend, semmi továbbit nem tartalmaz - - é r -
2
d e k l i - [ J é i n o k r i t ó s z t L é n y e g és jelenség szétválasztásából fakad az az eredménye a f i l o z ó f i á n a k , hogy a jelenségek t a r t a l m á t keresve, a f i l o z ó - fusok megmerevedett, i d ő t l e n tartalomhoz j u t n a k , mely a formával szemben e l k ü l ö n ü l t k é n t , a t t ó l e l s z a k f t o t t k ő n t j e l e n i k meg. Első nagy megnyilvánu- lása az i l y e n f a j t a íregküzelílésnek a p l a t ó i ideatan. Hegel rámutat, hogy a p l a t ó n i á l t a l á n o s k ü l ö n á l l ó létezése már benne van a léleknek a t e s t t ő l való e l t á v o l í t á s á b a n . "Már ebben a szétválásban azt l á t j u k , hogy Platón a l é l e k lényegét nem a l é t t á r g y i módján, hanem mint nz. á l t a l á n o s t gondol- j a . " Hegel persze a nagy i d e a l i s t a gondolkodót dicséri Platódban, ami- kor k i e m e l i , hogy távol á l l tőle az a durvaság, Imgy "a l e l k e t dolognak k é p z e l j e , s mint dologról a t a r t a l m á t vagyis fennmaradását t u d a k o l j a " /1
A p l a t ó n i f i l o z ó f i á n a k bizonyos értelemben v e t t továbbfejlesztése az
a r i s z t o t e l é s z i f e l f o g á s . I g a z , A r i s z t o t e l é s z épp abban b í r á l j a P l a t ó n t , amit következetesen ő maga sem h a l a d h a t o t t meg: a lényeg és a dolgok s z é t v á l a s z t á s a P l a t ó n n á l , anyag és forma s z é t v á l a s z t á s a A r i s z t o t e l é s z n é l . ( J ó l l e h e t A r i s z t o t e l é s z s z é t v á l a s z t á s a — az egységességük bemutatására v a l ó h a t á r o z o t t törekvése e l l e n é r e i s e l s z a k a d t az anyag és forma -nem v e t ő d i k f e l o l y a n é l e s s é g g e l , nem k e l l külön v i l á g o t t a l á l n i a a dolgok lényegének, a s z é t v á l a s z t á s azonban s z é t v á l a s z t á s marad. E r r e mutat rá Hegel i s a f i l o z ó f i a t ö r t é n e t é r ő l t a r t o t t előadásaiban.
A problémakör a s k o l a s z t i k a i d e j é n " l á n g o l t f e l " ú j r a t e l j e s heves- s é g g e l , mégpedig a nominalizmus v i t á j á b a n . V a l ó j á b a n mindkét i r á n y z a t a k e t t é h a s í t o t t s á g t a l a j á n á l l — t a g a d j a bár a lényeg ö n á l l ó l é t e z é s é t , m i n t a nominalizmus, vagy éppen á l l í t s a azt — s z é l s ő s é g i g v í v e a s z é t - s z a k í t á s t . Annak e l l e n é r e i s jogos ez a k r i t i k a , hogy a nominalizmust lényegében a m a t e r i a l i z m u s lázadásának f o g h a t j u k f e l az i d e a l i z m u s akkor s z i n t e m e g i n g a t h a t a t l a n n a k l á t s z ó uralma e l l e n .
A már többször e m l í t e t t k e t t é v á l a s z t o t t s á g o t r ö g z í t i meg Descartes i s , amikor a res c o g i t a n s és res extensa mint s z u b s z t a n c i á k t e l j e s s z é t - v á l a s z t á s á t t é t e l e z i . Ez a s z é t v á l a s z t á s e g y ú t t a l l e h e t e t l e n n é t e s z min- d e n f a j t a k í s é r l e t e t a k a p c s o l a t u k megoldására. ( V a g y i s a r r a , hogy kimu- tassa a megismerés l e h e t ő s é g é t . ) Spinoza az e l s ő nagy k í s é r l e t az e g y e s í - t é s elvégzésére — nem v é l e t l e n ü l f o r d í t Spinozára igen nagy f i g y e l m e t Hegel — amelyet a k l a s s z i k u s német f i l o z ó f i a t e t é z be, természetesen i d e a l i s t a alapon. Meg k e l l j e g y e z n i , hogy ebben a kérdésben a k l a s s z i k u s német f i l o z ó f i a mintegy ú j r a b e j á r j a a f i l o z ó f i a t ö r t é n e t ú t j á t , h i s z K a n t n á l a s z é t v á l a s z t á s és Hegelnél az e g y e s í t é s : k i i n d u l ó p o n t és e r e d - mény, k é t szélső p ó l u s a f i l o z ó f i a t ö r t é n e t é b e n . Lukács György a k a n t i magánvalóban l á t j a a s z é t s z a k í t á s f e l o l d h a t a t l a n s á g á n a k g y ö k e r é t . Az eb- ben r e j l ő problémák: " k é t nagy, egymástól — l á t s z ó l a g — f ü g g e t l e n , s ő t egymással szemben á l l ó komplexumra r e d u k á l h a t o k : e l ő s z ö r i s az anyag p r o b l é m á j á r a ( l o g i k a i - m e t o d i k a i é r t e l e m b e n ) , azoknak a formáknak a t a r - t a l m á r a vonatkozó k é r d é s r e , amelyek s e g í t s é g é v e l $>mi<c a v i l á g o t megis- merjük és megismerhetjük, mert mi magunk a l k o t t u k meg: másodszor p e d i g az egész p r o b l e r n a t i k á j á r a , a megismerés végső s z u b s z t a n c i á j á n a k p r o b l é m á j á - r a , a megismerés ama ^ v é g s ő d t á r g y a i r a i r á n y u l ó k é r d é s r e , melyek megér- t é s e , megragadása egyedül t e s z i l e h e t ő v é , hogy k ü l ö n f é l e r é s z r e n d s z e r e k e t
- :> -
t o t a l i t á s s á , a teljességgel megértett v i l á g rendszerévé egyesi Imik. l u d - j u k , Ifogy A Linz In ész k r i U l t i j a n második csopni Ihr)/ tartozó kérdések megválaszóiba iúságái határozottan e l u t a s í t j a , sőt a ^transzcendentális d i a l e k t i k á i m u l m e g k í s é r l i , Imgy - - mini htmisan f e l l e l i kérdéseket - -
teljességgel e l t á v o l í t s a őket a tudományból. F.bhőt n kan t i á l l á s p o n t b ó l k i i n d u l v a , különböző átmenetekkel j u t ol a nómnl: r í l o z ó r i a H e g e l i g , az i d e a l i s t a állásponton lubetségos legmagasabb s z i n t é z i s i g : a^ f i l o z ó f i á i g .
Marx f i l o z ó f i á j a t ú l l é p ( t a r t a l m i l a g ) a német ifial izmuson, többek kö- z ö t t a z z a l , liogy a f i l o z ó C i a elveként — szemben a német idealizmus r a c i - onalizmusával - - a gyakorlatot á l l í t j a . Vagyis a szemlélődő magatartására való k í s é r l e t n é l j ó v a l többet - - a k í s é r l e t már megtörténik a német idea- lizmuson b e l ü l — azt t i . , Ingy a g y a k o r l a t i s á g nem más, mint Imgy "a forma közömbösségét a tartalommal szemben" fel. k e l l számolni. "A gyakor- l a t o t tebát csak akkor lebet igazán megtalálni a f i l o z ó f i a e l v e k é n t , ba ugyanakkor egy formafogalmat i s felmutatunk, amely — érvényességének alapjaként és módszerbeli e l ő f e l t é t e l e k é n t - - nem Imrdja magán többé e z t a minden t a r t a l m i meghatározottságtól, való t i s z t a s á g o t , nem honija magán többé ezt a t i s z t a r a c i o n a l i t á s t . "
A tartalom és forma marxi elméletének bizonyos lokü " r e k o n s l i n á l á s á - hoz" leghasznáibatóbbnak tűnik Marx l ö k é j e . " $>A töké^ -ben uf;in is annyira gazdasági, mint a társadalom fejlődésének ú t j á t megvilágító á l t a - lános f i l o z ó f i a i törvényeik kerülnek f e l t á r á s r a " . 1 / indokolja, hogy eh- hez a műhöz fordulunk " s e g í t s é g é r t " . Vizsgálódásunk konkrét tárgya a Marx á l t a l A tőke első fejezetéhen elemzett áru, i l l e t v e az áru ér lék vi. szu- n y á i . Kiindulópontunk természetesen az egyes á r u , mint a tőkés termelési mód gazdayságának elemi formája. "Maga az áru mint két meghatározás egy-
9
sége j e l e n i k meg. Használati é r t é k és csereerték, vagyis csupán egy- szerű munkatermékből már áruvá változva is Megőrizte a munka termék hasz- nos v o l t á t , tulajdonképpen ez képezi az áru anyagi o l d a l á t , ez az. első e l ő f e l t é t e l , az az anyagi bázis, amely egy meghatározott terme bír? i v i - szonyt önmagán k i f e j l e s z t . Ugyanakkor mint e l ő f e l t é t e l nem függ e z e k t ő l a viszonyoktól. Hasznos voltánál fogva csupán olynn munka termék, amelyen nem l á t s z i k ney, milyen viszonyok között termelték, ugyanúgy mint az öt e l ő á l l í t ó munkafolyamat sem t ü k r ö z i , milyen f e l t é t e l e k között megy végbe.
"Ahogy nem érezni a búzán, k i művelte, éppúgy nem l á t s z i k meg ezen a fo-
lyamaton sem, m i l y e n f e l t é t e l e k k ö z ö t t megy végbe, a r a b s z o l g a t a r t ó durva o s t o r c s a p á s a i a l a t t - e , vagy a tókés aggódó p i l l a n t á s a i t ó l k í s é r v e , C i n - c i n n a t u s v é g z i - e , megművelve pár jugerum f ö l d j é t vagy a vadember, a k i k ő v e l e j t i e l a v a d a t .
Csupán m i n t c s e r e é r t é k hordozója v á l i k áruvá a munkatermék. A kérdés a z , hogyan? Hol kezdődik az egyenértékek c s e r é j e ? Marx már az 1 8 4 4 - b ő l származó p á r i z s i k é z i r a t o k b a n k i t ű z i magának azt a c é l t , hogy m e g v i z s g á l - j a az áruban benne r e j l ő hasadásnak m i n t a k a p i t a l i s t a társadalomban meg- l é v ő egyéb ellentmondások tükrének t i t k á t : "meg k e l l ragadnunk a / t a l é - n y e g i ö s s z e f ü g g é s t , amely a m a g á n t u l a j d o n , a k a p z s i s á g , a munka, a tőke és f ö l d t u l a j d o n s z é t v á l a s z t á s a , csere és k o n k u r e n c i a , az emberek é r t é k e és e l é r t é k t e l e n e d é s e , monopólium és konkurencia s t b . , ezen egész e l i d c g e - n ü l é s és a pénzrendszer k ö z ö t t f e n n á l l . " ^ Ezeknek a t i t k o k n a k a meg- f e j t é s é h e z a k o n k r é t t ö r t é n e l m i elemzés n y ú j t k e l l ő a d a l é k o t és b i z o n y í - t é k o t . Az elemzést az ő s i társadalom v i s z o n y a i v a l k e l l k e z d e n i . N y i l v á n - valóan az ő s i társadalomban nem v o l t egyenértékek c s e r é j e . Ebben a t e r m é - s z e t a d t a közösségiségben ( v é r , n y e l v , szokások s t b . közösségisége) "Az emberek naiv módon v i s z o n y u l n a k a f ö l d h ö z m i n t a közösség t u l a j d o n á h o z . Mindegyik egyes csak mint e közösség t a g j a v i s z o n y u l t u l a j d o n o s k é n t vagy
12
b i r t o k o s k é n t . " Ugyanakkor ezen a v é r s é g i alapon s z e r v e z ő d ö t t közösse- gek nem képeztek egységes emberi közösséget m i n t összemberiség. A másik t ö r z s t a g j a nem v o l t t a g j a az emberi közösségnek sem, s ő t nem i s számí- t o t t embernek. (A t ö r z s e k e r e d e t i l e g úgy vadásztak a másik t ö r z s t a g j a i - r a , mint á l l a t o k r a — p l . f e j v a d á s z o k . ) Később, ha c s e r é l t e k a másik t ö r z s b e l i v e l , nem úgy c s e r é l t e k , mint egyenrangúval. M i é r t i s cserélnének egyenrangúként, h i s z e n a munka i d ő b e , k í n b a , áldozatba k e r ü l t . Szívesen v é g z i k ugyan, ha é r t e l m e van a c s a l á d , a közösség érdekében, de az i d e g e - nek szenvedjenek meg ugyanúgy, ha cserébe akarnak v a l a m i n t , hozzanak ők i s ugyanennyi á l d o z a t o t . Ha idegennek a d j á k , o t t kezdődik az á r u c s e r e , mert o t t kezdődik az e l i d e g e n e d e t t munka i s . "A csere nem egy közösségen b e l ü l az egyének k ö z ö t t k e z d ő d i k , hanem o t t , ahol a közösségek végződnek
— a h a t á r u k o n , a különböző közösségek é r i n t k e z é s i p o n t j á n . " * "5 A t e r - méknek e z z e l az e l i d e g e n í t é s é v e l j e l e n i k meg a c s e r e é r t é k , h i s z e n a t e r - mék (most már á r u ) t u l a j d o n o s a nem m i n t h a s z n á l a t i é r t é k h e z v i s z o n y u l hozzá. "Az e l i d e g e n í t é s révén v a l ó e l s a j á t í t á s az a l a p f o r m á j a a t e r m e l é s
_ 7 -
ama társadalmi rendszerének, melynek legegyszerűbb, tegolvontabb k i f e j e - zéseként j e l e n i k ncg a csereérték, E l ő f e j t é t e l e z v e van az áru h a s z n á l a t i é r t é k e , de nem a tulajdonosa számára, hanem egyáltaIában a társadalom számára."
Az árut mint két meghatározás egységét t é t e l e z t ü k , de ez az egység egyúttal hasadás i s , mégpedig az áru fejlődésének megfelelően többszörös hasadás. Mint l á t t u k , egyrészt az áru méghatározutl tennék és e g y ú t t a l megnyilatkozott csereérték, amely a termékek természeti l é t e z é s i formájá- val való minden összeRiggésl: l e v e t e t t . E "kettős különböző lé tűzésének
tovább k e l l mennie a különbségig, a különbségnek az e l l e n t é t i g és e l l e n t - mondásáig."^ Az ellentmondás, amely az áru mint termék különös termé- szete és az áru mint csereérték á l t a l á n o s természete között f e n n á l l , szükségszerű következményként létrehozza a pénzt. így az árul. k i f e j l e t - ten, kettősen, ellentmondásában t é t e l e z i . A7 áruntik így két különvált l é - tezési formája van: termék és pénz, ennélfogva "eleve imgábnn f o g l a l j a azt a lehetőséget, hogy az árunak ez a két különvált l é t e z é s i formája nem v á l t h a t ó át egymásra." 1 t z az első szakadás a fai I n lem és IMI ma kö- z ö t t , a tartalom és forma különválása, léhát ha t i s z t a formai folyamat- ként ábrázol j u k , a termék eredeti egysége :i/ áruban s z é t v á l i k , s ennek a szétválásnak Megjelenése az áru testében mint a termék különös természe- tében és pénzben mint a csereérték á l t a l á n o s természetében j u t k i f e j e - zésre és ez a szétválás nem más, mint a tartalom és fonna e r e d e t i egysé- gének szétválása. Az e r e d e t i egység felbomlása és az ellenlmnndásig való
fejlődése persze nem csak az előbb elemzett viszunylathan jön l é t r e , ha- nem maga a csereérték i s kettősen l é t e z i k : egyrészt mint iirujhatározutt áru, másrészt mint pénz, ami lehetővé t e s z i a csere aktusának s z é t v á l á s á t v é t e l r e és eladásra, amelyek egymással szemben most már közömbös forma- ként e g z i s z t á l n a k , vagyis megszűnik közvetlen azonosságuk. Fenti hasa- dással egy másik ú j viszony lép e l ő : a csere mozgása e l v á l i k a c s e r é l ö k - t ő l , az áruk elválnak az áru t e r m e l ő i t ő l . Maga a csere i s kettéhasad, egyrészt cseréért való cserére, másrészt árukért való c s e r é r e . Végül: "a csereérték a pénzben mint általános áru lép minden különös áru m e l l é , úgy e z á l t a l egyszersmind a csereérték mint különös áru lép a pénzben ( m i n t - hogy különös létezése van) minden más áru n e t t é . E z z e l e g y ú t t a l azo- nos lesz minden más á r u v a l , de ez az azonossága e g y ú t t a l különbség i s ,
h i s z e n nem l e s z azonos e g y e t l e n más á r u v a l sem. Természetesen a termék f e j l ő d é s e , áruvá v á l á s a , a pénzforma k i a l a k u l á s a hosszú t ö r t é n e l m i f e j - lődés eredménye, amelyet csak ezen eredmény ismeretében v á z o l h a t t u n k .
Marx az egyes á r u t a t ő k é s t e r m e l é s i mod gazdagságának elemi f o r m á j a - ként á l l í t j a e l é n k . A t ő k é s t e r m e l é s i mód gazdagsága mint t a r t a l o m már b e n n e f o g l a l t a t i k az egyes áruban, s maga ez a gazdagság igen s o k r é t ű e n ö s s z e t e t t j e l e n t é s s e l b í r . Marx és Engels már A néniét i d e o l ó g i á b a n a p o l - g á r i t á r s a d a l m a t — a " c i v i l " értelemben v e t t ( s o c i é t e c i v i l ) , t e h á t az o s z t á l y t á r s a d a l m a k a t — t e k i n t i "minden t ö r t é n e l e m i g a z i k o h c 5 j á " - n a k , ^ és ezek k ö z ü l i s m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t figyelemmel k í s é r i k a "modern p o l g á r i "
— azaz a burzsoá - - t á r s a d a l m a t . M i t i s t a k a r ez a gazdagság, mi j u t k i - f e j e z é s r e elemi f o r m á j á b a n , az áruban? Nem más, mint az egyetemesség. Je- l e n t i " e g y f e l ő l az egyetemes i p a r t . . . m á s f e l ő l a t e r m é s z e t i és emberi t u l a j d o n s á g o k á l t a l á n o s kiaknázásának egy r e n d s z e r é t , nz n l t n l á n n s ttn!iz-
19
nosság egy r e n d s z e r é t " , amely t ú l h a j t minden nemzeti k o r l á t o n és e l ő - í t é l e t e n , ugyanakkor k o r l á t a i t önmagában b í r j a . Persze ez a t a r t a l m a az árunak már csak mint végeredméilyben, v a g y i s a tőkében j e l e n i k meg t e l j e s mértékben. Azaz: az egyes á r u , mint a tőkés t e r m e l é s i mód, a tőkés terme- l é s gazdagságának elemi formája t a r t a l m á t t e k i n t v e t ő k e . M i n t k i f o g j u k m u t a t n i , már ebben az e l e m i formában i s v i s z o n y l a g o s t a r t a l o m és forma megkülönböztetése, h i s z e n az á r u , amely a gazdagság, azaz a t a r t a l o m a t ő k e a l k o t ó r é s z e . Sőt ő maga képezi e gazdagság anyagi t a r t a l m á t mint h a s z n á l a t i é r t é k : " H a s z n á l a t i é r t é k e k a l k o t j á k a gazdagság anyagi t a r t a l -20 mát b á r m i l y e n i s t á r s a d a l m i f o r m á j a . " Tehát az áru m i n t h a s z n á l a t i é r t é k nem formaként l é p f e l , fianem ő maga a t a r t a l o m . E l v o n t s z i n t e n l é - nyegében ezt a g o n d o l a t o t f e j t i ki. Hegel: " i t t a t a r t a l o m és forma abszo- l ú t viszonya van e l ő t t ü n k , t u d n i i l l i k átcsapásuk egymásba, úgyhogy a t a r - talom nem más, mint a forma átcsapása t a r t a l o m b a , s a forma nem más, m i n t a t a r t a l o m átcsapása formába. Ez az átcsapás a l e g f o n t o s a b b rneghatározá-
21 sok e g y i k e . "
A magántulajdonon a l a p u l ó t e r m e l é s i módok s a j á t o s s á g a , hogy a haszná- l a t i é r t é k m e g j e l e n é s i formája a c s e r e é r t é k , t e h á t a h a s z n á l a t i é r t é k a c s e r e é r t é k anyagi hordozója i s . Az áru az t e h á t , amely k o n k r é t t o t a l i t á s - ként t a r t a l o m és forma egységét és e g y ú t t a l ellentmondásukat önmagában h o r d j a . Ahhoz persze, hogy ez az ellentmondás megjelenhessen, épp a r r a
- 9 -
van szükség, hogy a hasznos t á r g y b ó l áru l e g y e n , t e h á t a csere f e l t é t e l e i l é t r e j ö j j e n e k . Marx, amikor szemléletesen Robinson p é l d á j á n bemutat egy- f a j t a t e r m e l é s t , v a g y i s a h a s z n á l a t i é r t é k t e r m e l é s é t , e g y ú t t a l azt i s k i m u t a t j a , lévén hogy Robinson ó r á v a l méri a t á r g y a k e l ő á l l í t á s á r a f o r d í - t o t t i d ő t , már p o t e n c i á l i s a n az é r t é k k e l van d o l g a . A r á f o r d í t o t t i d ő mé- r é s é v e l valami mást f e j e z k i , m i n t a h a s z n á l a t i é r t é k e t . I t t már éppen hogy az é r t é k van t é t e l e z v e , s amennyiben l e h e t ő v é v á l n a számára a c s e r e , h a s z n á l a t i é r t é k és é r t é k e l v á l á s a a cserében k i f e j e z ő d n e . A cserében a munkatermék hasznossága e l t ű n n e Robinsonunk számára, s vele e g y ü t t " e l t ű - n i k a bennük m e g t e s t e s ü l t munkák hasznos j e l l e g e , e l t ű n n e k t e h á t e munkák különböző k o n k r é t f o r m á i i s , már nem különböznek többé egymástól, hanem valamennyi munka egyenlő emberi munkára, e l v o n t emberi munkára van redu-
22
k á l v a . " Robinson esetében nem i s okoz nagyobb nehézséget ez a redu- k á l á s , hiszen ugyanannak a termelőnek különböző emberi munkájáról van szó, így t i s z t á n megmutatkozik, hogy ezeknek a tevékenységeknek e g y e t l e n mércéje a r á f o r d í t o t t i d ő . Ez az e l v o n t emberi munka az é r t é k t a r t a l m a , melynek megjelenési formája a c s e r e é r t é k .
E d d i g i elemzésünk a l a p j á n l á t h a t ó , hogy a h a s z n á l a t i é r t é k ( h a s z n á l a - t i t á r g y ) egyedisége és a pénz á l t a l á n o s természete k ö z ö t t az áru az, amely különös l é t e z ő k é n t magában f o g l a l j a termék és pénz egyediségét és á l t a l á n o s s á g á t :
h a s z n á l a t i t á r g y - - áru — pénz E + A
E K A
De nem egyszerűen csak közép s z e r e p e t t ö l t be az á r u , hanem ő maga a k ö z v e t í t ő , a valóságos f e j l ő d é s k ö z v e t í t ő j e , annak a folyamatnak a közve- t í t ő j e , amelynek eredményeként l é t r e j ö n a pénz. Miközben a f o l y a m a t o t k ö z v e t í t i , ő maga f e j l ő d i k , egészen a már r a j t a k í v ü l á l Ló pénzforma l é t - r e j ö t t é i g . (Marx m e g j e g y z i , hogy az áruforma f e j l ő d é s e és é r t é k f o r m a f e j - lődése e g y b e e s i k . ) M i l y e n szakaszai vannak az áruforma ( é r t é k f o r m a ) f e j - lődésének?
A. Egyszerű (egyes v . v é l e t l e n é r t é k f o r m a ) B. T e l j e s v . k i f e j l e t t é r t é k f o r m a
1. k i f e j l e t t v i s z o n y l a g o s é r t é k f o r m a 2. a k ü l ö n ö s egyenértékforma
C. Á l t a l á n o s é r t é k f o r m a D. Pénzforma
Az áruformán b e l ü l l e j á t s z ó d i k az egyes és az á l t a l á n o s ellentmondásának k i f e j l ő d é s e , majd az ellentmondás megoldódása a pénz m e g j e l e n é s é v e l . Az áruban m e g t e s t e s ü l ő ellentmondás t e s z i aztán a munkaterméket r e j t é - l y e s j e l l e g ű v é , h i s z e n
a. az emberi munkák egyenlősége a munkatermékek é r t é k t á r g y i s á g á n a k d o l o g i f o r m á j á t ,
b . e munka i d ő t a r t a m m a l v a l ó mérése a munkatermékek értéknagyságá- nak f o r m á j á t ,
c . a termelők v i s z o n y a i p e d i g a munkatemékek t á r s a d a l m i viszonyának f o r m á j á t ö l t i k ,
egyazon t a r t a l o m (munkatermék m i n t hasznos t á r g y ) különböző formamegjele- n é s e i k é n t .
Az áruban persze megtestesül egy másik ellentmondás i s , mégpedig a munka ellentmondása. Az t i . , hogy ugyanaz az emberi munka egyszerre konk- r é t munka és a b s z t r a k t munka, v a g y i s k e t t ő s j e l l e g ű . I t t i s t a l á l k o z u n k t e h á t e g y f a j t a h a s a d á s s a l , amelyet az áru f o g l a l magában. Ez a munka részben egyedi ( E ) , h i s z e n meghatározott munka (szabómunka vagy t a k á c s - munka), másrészt v i s z o n t á l t a l á n o s (A) emberi munka, e l v o n a t k o z t a t v a an- nak minden k o n k r é t f o r m á j á t ó l . Tehát az árutermelésben a munka mint k ü l ö - nös (K) munka j e l e n i k meg. (Abban az é r t e l e m b e n , hogy az egyes és á l t a l á - nos munka egysége.) A k é t pólus ( k o n k r é t munka és e l v o n t munka) " k ö z v e t í - t ő j e k é n t " az áru j e l e n i k meg. (Hasonlóan a termék és pénz v i s z o n y á h o z . )
k o n k r é t munka — k o n k r é t és e l v o n t — e l v o n t munka munka
(az áruban j e l e n i k meg) k o n k r é t munka
I . : (E)
á r u (K)
e l v o n t munka (A)
Miután l á t t u k ( p l . Robinzon p é l d á j á n ) , hogy a munkatermék nem f e l t é t - l e n ü l áru — s ő t eredendően nem áru — , v i z s g á l j u k meg az i l y e n t í p u s ú
- 11 -
termelésnek a v i s z o n y a i t ! Robinzon hasznos munkája, v a g y i s minden egyes k o n k r é t tevékenysége ( l e s z á m í t v a az imádkozást, mert abban Robinzon ö r ö - mét l e l i ) az á l t a l á n o s (A) munka szerepét t ö l t i be, az e l v o n t munka pedig csak l e h e t ő s é g k é n t , í g y egyesként (E) van j e l e n a termékben. A termék csak l e h e t ő s é g k é n t , p o t e n c i á l i s a n h o r d j a magában a k e t t ő s s é g e t , á l t a l á n o s és egyes e l l e n t m o n d á s á t , mely ellentmondáson b e l ü l a k o n k r é t munka f e j e - ződik k i hasznosságánál fogva.
k o n k r é t munka - - termék — e l v o n t munka I I . : (A) - (K) - (E)
A termék e l ő á l l í t á s a k ö z v e t í t i t e h á t az e l v o n t munka k i f e j l ő d é s é t , a hasadást, amelyet a termék még nem f e j l e s z t k i önmagán. Az I . és I I . f o - lyamatok persze nem v á l a s z t h a t ó a k e l egymástól mint időben e l k ü l ö n ü l ő f o l y a m a t o k , de k o n k r é t t ö r t é n e l m i elemzéssel ( m i n t azt Marx m e g t e t t e ) k i - m u t a t h a t ó , hogy a I I . folyamat az "eredendő", v a g y i s a meghatározó. S z i - g e t i József A tudományos gondolkodás forradalma c . könyvében az E - - K — A k a t e g o r i á l i s k ö z v e t í t é s i formák elemzésekor megkülönböztet a l u l r ó l f e l - f e l é f u t ó és f e l ü l r ő l l e f e l é f u t ó d e t e r m i n á c i ó s v i s z o n y t , amelyet a mun- katárgy—munkaeszköz—célképzet viszonyának elemzésével f e j t k i . Esetünk- ben az a l u l r ó l f e l f e l é f u t ó determinációnak a I I . , a f e l ü l r ő l l e f e l é f u t ó determinációnak az I . összefüggés f e l e l meg. E k é t "összefüggés, amely a valóságos folyamatok konkrétumaiban é r v é n y e s ü l , úgy v i s z o n y l i k egymáshoz, m i n t a t a r t a l o m és a forma. A t a r t a l o m t e r e m t i és t a r t j a fenn a f o r m á t . A forma d i f f e r e n c i á l j a és f e j l e s z t i k i t e l j e s gazdagságában a t a r t a l m a t , valamennyi szunnyadó l e h e t ő s é g é t k i b o n t a k o z t a t v a . " 2 3
Ha ugyenezt a k a t e g o r i á l i s v i s z o n y t m e g v i z s g á l j u k a
h a s z n á l a t i t á r g y — áru - - pénz
f e j l ő d é s i folyamaton b e l ü l , akkor l á t h a t ó , hogy a meghatározó i t t i s az a v i s z o n y l e s z , amelyben a h a s z n á l a t i t á r g y t ö l t i be az á l t a l á n o s s z e r e - p é t , v e l e szemben az áru csak mint különös, a pénz egyes l é p f e l . Ez a t ö r t é n e t i f e j l ő d é s é t t e k i n t v e a f u n d á l ó , t a r t a l m i mozzanat:
h a s z n á l a t i t á r g y — áru — pénz
I I . : (A) - - (K) (E)
A t a r t a l o m mozgásának eredményeként ( és v e l e egyidőben) f e l l é p a t a r t a l m a t d i f f e r e n c i á l ó forma mozgása i s , v a g y i s az a mozgás, amelyben a h a s z n á l a t i t á r g y az egyes, a pénz pedig az á l t a l á n o s .
h a s z n á l a t i t á r g y — áru — pénz I . : (E) - (K) - (A)
Nem szabad t e h á t úgy f e l f o g n u n k , hogy a h a s z n á l a t i t á r g y a k termelése ( m i n t a t á r s a d a l m i t e r m e l é s á l t a l á n o s j e l l e m z ő j e ) időben j ó l e l h a t á r o l h a - tóan e l v á l i k a t t ó l a f o l y a m a t t ó l , amelyben a h a s z n á l a t i t á r g y csak egyedi j e l e n s é g az áruhoz és még inkább a pénzhez v i s z o n y í t v a . H i s z e n , fia nem i s k i f e j l e t t módon, de már az e l s ő c s e r é v e l m e g j e l e n i k a másik f o l y a m a t , amely végül a pénzben t e l j e s e n v i l á g o s k i f e j e z é s t n y e r . Meghatározó t a r -
. 2 4
t a l m i j e l l e g é t azonban a I I . f o l y a m a t mindvégig megőrzi.
A r r ó l van t e h á t szó, hogy f e n t i k a t e g o r i á l i s l e í r á s o k k a l egy-egy t o - t a l i t á s t a g j a i t b o n t o t t u k m o z z a n a t a i r a , s e t o t a l i t á s o k á t f o g ó j a az em- b e r , i l l e t v e a t e r m e l é s . Marxnak a t e r m e l é s , e l o s z t á s , c s e r e , f o g y a s z t á s - s a l kapcsolatosan t e t t módszertani fontosságú megjegyzése esetünkben i s a l k a l m a z h a t ó : "Nem a r r ó l van szó, hogy a t e r m e l é s , e l o s z t á s , c s e r e , f o - gyasztás azonosak, hanem hogy valamennyien egy t o t a l i t á s t a g j a i , k ü l ö n b - ségek egy egységen b e l ü l . A t e r m e l é s az á t f o g ó , á t f o g j a mind önmagát a t e r m e l é s e l l e n t é t e s meghatározásában, mind a t ö b b i mozzanatot. B e l ő l e
2 5
kezdődik mindig ú j b ó l a f o l y a m a t . "
T ö r t é n e t i s é g é b e n t e h á t előbb valóban úgy j e l e n i k meg a munka mint termék e l ő á l l í t á s a , de v e l e egyidőben a termék már magában r e j t i az á r u - forma l e h e t ő s é g é t . Kérdés most már az, hogy mi t e s z i ezt a l e h e t ő s é g e t valósággá. M i é r t v á l h a t a termék á r u v á , m i é r t hasad k e t t é h a s z n á l a t i és c s e r e é r t é k r e ? Ennek a kérdésnek a t o v á b b i megválaszolásához kövessük t o - vább az áru marxi elemzését! Első megközelítésben a munkatermékek már em- l í t e t t kettőssége t e s z i l e h e t ő v é , hogy áruvá v á l j a n a k , ugyanakkor a z é r t k e t t ő s e k , mert kevésbé k i f e j l e t t e n vagy k i f e j l e t t e n , de á r u k . Kettősek annyiban, hogy " h a s z n á l a t i t á r g y a k és e g y ú t t a l é r t é k e k h o r d o z ó i . E z é r t
- 13 -
csak annyiban á r u k , i l l e t v e csak annyiban van á r u f o r r n á j u k , amennyiben k e t t ő s formájuk van - - t e r m é s z e t i formájuk és^ é r t é k f o r m á j u k . " Engels 26 már 1844-ben f e l t á r t a , hogy "a termelésnek k é t eleme t e v é k e n y k e d i k , a
27
természet és az ember." Ez a k é t elem a h a s z n á l a t i é r t é k b e n k i f e j e z ő - d i k , hiszen ha minden emberi munkát elvonunk i s b e l ő l e , akkor i s v i s s z a - marad valami t e r m é s z e t i anyag. H a s z n á l a t i é r t é k a természet anyaga és a munka összegéből a d ó d i k . Ezzel szemben "az é r t é k b e n e g y e t l e n atom termé-
28
s z e t i anyag s i n c s " . Mindaddig, míg természet és munka k ö z v e t l e n egy- sége á l l f e n n , nem j e l e n i k nijg az é r t é k ö n á l l ó f o r m a k é n t . lermészet és munka (termelőeszköz és munkás) t e l j e s s z é t v á l a s z t á s a a k a p i t a l i z m u s kö- v e t k e z t é b e n , pontosabban a k a p i t a l i z m u s b a n j ö n l é t r e . I t t az é r t é k r ő l Marxnál már a c s e r e é r t é k k e l azonos k i f e j e z é s k é n t e s i k sző. Marx A tőkében t e h á t már a Nyersfogalmazványhoz képest e l t é r ő e n h a s z n á l j a az é r t é k k e l k a p c s o l a t o s k a t e g ó r i á k a t . Az e l t é r ő terminusok e l l e n é r e i s szükségesnek t a r t u n k azonban egy t e r j e d e l m e s szövegrészt i d é z n i A tőke n y e r s f o g a l m a z - ványából, mint o l y a n f o n t o s s z ö v e g h e l y e t , amely a t a r t a l o m és forma marxi f e l f o g á s á h o z közelebb v i h e t bennünket. "A tőke és munka viszonyában cse- r e é r t é k és h a s z n á l a t i é r t é k vannak viszonyba helyezve egymással, az e g y i k o l d a l (a t ő k e ) m i n d e n e k e l ő t t c s e r e é r t é k k é n t van t é t e l e z v e a másikkal szemben,0 és a másik (a munka) a t ő k é v e l szemben h a s z n á l a t i é r t é k k é n t . "
Lábjegyzetben: Nem f o g h a t ó - e f e l az é r t é k h a s z n á l a t i é r t é k és c s e r e - é r t é k egységének? Az é r t é k m i n t o l y a n magán- és magáért-valóan nem az á l t a l á n o s a h a s z n á l a t i é r t é k k e l és c s e r e é r t é k k e l mint ennek különös f o r - m á i v a l szemben? Van ennek j e l e n t ő s é g e a gazdaságtanban? A h a s z n á l a t i é r - t é k e t e l ő f e l t é t e l e z i k az egyszerű cserében vagy t i s z t a cserében i s . De i t t , ahol a csere éppen az áru kölcsönös h a s z n á l a t a v é g e t t t ö r t é n i k csu- pán, a h a s z n á l a t i é r t é k , azaz az áru t a r t a l m a , t e r m é s z e t i különössége m i n t olyan nem á l l fenn gazdasági formameghatározásként. Az á r u formameg- határozása éppenséggel a c s e r e é r t é k . E formán k í v ü l i t a r t a l o m közömbös;
nem a viszonynak mint t á r s a d a l m i viszonynak a t a r t a l m a . De nem f e j l ő d i k - e k i ez a t a r t a l o m m i n t o l y a n a szükségletek és a termelés egy r e n d s z e r é - ben? Nem l é p - e be a h a s z n á l a t i é r t é k mint o l y a n magába a formába, mint magát a gazdasági formát meghatározó, p l . a tőke és munka viszonyában? A munka különböző formáiban ( . . . ) Annyi b i z o n y o s : a cserében (a f o r g a l o m - ban) az á r u v a l — h a s z n á l a t i é r t é k k e l — mint á r r a l van d o l g u n k ; hogy az
árán k í v ü l á r u , a s z ü k s é g l e t t á r g y a , az magától é r t e t ő d i k . A k é t meghatá- rozás e g y á l t a l á b a n nem l é p viszonyba egymással, k i v é v e amennyire a k ü l ö - nös h a s z n á l a t i ( é r t é k ) az áru t e r m é s z e t i k o r l á t j a k é n t j e l e n i k meg és e z é r t a p é n z t , azaz a maga c s e r e é r t é k é t , egyszersmind magán az á r u n k í v ü l i l é - t e z é s k é n t a pénzben t é t e l e z i , de csak f o r m a i l a g . A pénz maga á r u , egy
29 h a s z n a l a t i é r t é k a s z u b s z t a n c i á j a . "
A t a r t a l o m és forma elemzése ö n á l l ó témaként már a cím o l v a s t á v a l f é l r e é r t é s e k r e a d h a t o t t o k o t , h i s z e n a k é t k a t e g ó r i a h a s z n á l a t a s u g a l l j a s z é t s z a k í t o t t s á g u k a t , v a l a m i f é l e m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t s é g ü k e t . Amennyiben k i - indulópontunk valóban ez a k e t t é v á l a s z t o t t s á g l e t t v o l n a , úgy nem s e g í t - h e t t ü n k volna a " d i a l e k t i k u s " ú j r a e g y e s í t é s s e l sem. Tőkei Ferenc a terme- l é s i mód elemzése kapcsán m ó d s z e r t a n i l a g , de e l m é l e l t i vonatkozásban i s igen f o n t o s é s z r e v é t e l t t e s z : " S z t á l i n a t e r m e l é s i mód marxi fogalmának t a r t a l m á t és f o r m á j á t t é p i s z é t , e k é t o l d a l t a maga egyoldalóságában r ö g z í t i , majd egy k i j e l e n t é s s e l m e g k í s é r l i ismét e g y e s í t e n i ő k e t . Az e g y e s í t é s azonban csak egészen k ü l s ő l e g e s és önkényes l e h e t , mert h i s z e n a f o r m á j á t ó l e l v á l a s z t o t t t a r t a l o m nem t a r t a l o m többé, a t a r t a l o m t ó l meg- f o s z t o t t forma p e d i g nem valóságos f o r m a . H o g y a n k e r ü l h e t ő e l a s z é t s z a k í t á s csapdája? Mi t e h á t a t a r t a l o m és forma? Ebben a kérdésben i s alkalmazható v o l t Marxnak az " á l t a l á b a n v a l ó t e r m e l é s " kapcsán t e t t meg- j e g y z é s e : " e l v o n a t k o z t a t á s , de é r t e l m e s e l v o n a t k o z t a t á s " , ^ h i s z e n t a r - talom és forma egy a d o t t t o t a l i t á s "valóságos m o z z a n a t a i t " f e j e z i k k i . Amikor t e h á t t a r t a l o m és forma k é r d é s e i k e r ü l n e k v i z s g á l a t r a , a z t mindig mint egy t o t a l i t á s e l v o n a t k o z á s a i t t e k i n t e t t ü k . Ezzel e g y ú t t a l egységük- ben, mely egységen b e l ü l a különbségek csak r e l a t í v j e l l e g g e l b í r n a k , ugyanakkor különbségek maradnak.
J e g y z e t e k
1. " L á t t u k u g y a n i s , hogy az egész e p i k u r o s z i t e r m é s z e t f i l o z ó f i á t á t j á r j a a lényeg és e x i s z t e n c i a , forma és anyag k ö z ö t t i e l l e n t m o n d á s . "
Marx, K . : A d é m o k r i t o s z i és e p i k u r o s z i t e r m é s z e t f i l o z ó f i a különbsége.
Kossuth 1969. 49.
- 15 -
2. Marx, K. i . m. 34.
3. Hegel: Előadások a f i l o z ó f i a t ö r t é n e t é b ő l I I . Bp. Akadémiai 1959. 139.
4. Hegel i . m. 138.
5. Nem v é l e t l e n , hogy Hegel éppen A r i s z t o t e l é s z kapcsán f e j t k i o l y a n mélyenszántó g o n d o l a t o k a t , mint p l . : "Csak szabad népekben van meg az egésznek a t u d a t a és az egészért v a l ó tevékenység; a modern államban az egyes ember csak magában m i n t o l y a n szabad, és csak p o l g á r i sza- badságot élvez . . . " s t b .
Hegel: Előadások a f i l o z ó f i a t ö r t é n e t é b ő l I I . Bp. Akadémiai 1959. 257.
6. Lukács György: Történelem és o s z t á l y t u d a t . Magvető 1971. 366.
7. Lukács György i . m. 382—383.
Érdekes lenne n e g v i z s g á l n i e l m é l e t és g y a k o r l a t v i s z o n y á t t á r g y u k h o z . Lukács megjegyzése: " E l m é l e t és g y a k o r l a t ténylegesen ugyanazokra a t á r g y a k r a vonatkoznak, minthogy minden t á r g y t a r t a l o m és forma — k ö z v e t l e n ü l — e l v á l a s z t h a t a t l a n komplexumaként a d o t t . "
8. Rozental M.M.: D i a l e k t i k a " K a p i t a l a " K. Marxa Moszkva 1967. M i s z l 5.
9. MEM 46. I I . 335.
10. Marx, K . : A tőke I . Kossuth 1961. 176.
11. Marx, K . : G a z d a s á g i - f i l o z ó f i a i k é z i r a t o k 1844-ből. Kossuth 1977.
92—93.
12. MEM 46. I . 357.
Nem lenne é r d e k t e l e n v á l l a l k o z á s ö s s z e v e t n i A töke n y e r s f o g a l m a z v á - nyának vonatkozó r é s z e i t A német i d e o l ó g i a hasonló témában t e t t meg- j e g y z é s e i v e l .
13. MEM 46. I I . 336.
14. I . m. 335.
15. MEM 46. I . 65.
16. I . m. 66.
17. Uo.
18. MEM 3. 39.
19. Marx, K . : A tőke I . 44.
20. MEM 46. I . 298.
21. Hegel: A l o g i k a ( E n c i k l o p é d i a I . ) Bp. Akadémiai 1979. 220.
22. Marx, K . : A . t ő k e I . 46.
23. S z i g e t i 3 . : A tudományos gondolkodás f o r r a d a l m a I . Kossuth 1984. 209.
24. fámánk szempontjából igen f o n t o s szöveghely a 209-212 o l d a l a k . ( S z i g e t i : A tudományos gondolkodás f o r r a d a l m a I . )
25. MEM 46. I . 25.
26. Marx, K . : A t ő k e I . 54.
27. Engels, F . : A nemzetgazdaságtan b í r á l a t á n a k v á z l a t a . MEM 1. 507.
28. Marx, K . : A t ő k e I . 55.
29. MEM 46. I . 171.
30. Tőkei F . : A t á r s a d a l m i formák m a r x i s t a elméletének néhány kérdése.
Kossuth 1977. 16. (Kiemelés t ő l e m . S. S . ) 31. MEM 46. I . 12.
RESUME: (The a p p l i c a t i o n of t h e d i a l e c t i c s o f form and m a t t e r i n Chapter I i n M a r x ' s I f « C a p i t a l ) The paper examines a p a r t i c u l a r f i e l d o f the M a r x i s t a p p l i c a t i o n o f t h e d i a l e c t i c a l method i n Chapter I i n The C a p i t a l . The r e l a t i o n between form and matter i s n o t d i s u s s e d s y s t e m a t i c a l l y i n the work examined, however, i t s a p p l i c a t i o n i s t r a c e a b l e throughout t h e work. The paper focuses on Marx's i n t e r p r e t a t i o n of the commodity as t o t a l i t y , which i s i n a i l cases the u n i t y of form and m a t t e r , and a t the same t i m e , t h i s concept o f u n i t y i s not to be i d e n t i f i e d w i t h an " a b s t r a c t harmony", b u t i t i s to r e p r e s e n t d i f f e r e n c e s as w e l l . These d i f f e r e n c e s make the development of commodities p o s s i b l e . I t i s balance arid s t r u g g l e , u n i t y arid d i v e r s i t y i n the development o f the p r o d u c t becoming commodity t h a t prove proves the o b j e c t i v e d i a l e c t i c s as w e l l as the m a t e r i a l b a s i s f o r s u b j e c t i v e d i a l e c t i c s .
I n t h i s paper an attempt i s made to g i v e an o u t l i n e of a c a t e g o r i c a l e x a m i n a t i o n of form and m a t t e r , i n the course of which the d i f f e r e n c e s i n t h e substance of p r o d u c t and commodity are focussed on.
The choice of the t o p i c i s m a i n t a i n e d by the t a c t t h a t the M a r x i s t t h e o r y of form and m a t t e r i s o f g r e a t importance i n assessing the e v o l u t i o n and p r o g r e s s o f s o c i e t y . The C a p i t a l of Marx appears t o be most a p p r o p r i a t e f o r the purpose f o r i t i s not so much the p h i l o s o p h i c a l laws i n h e r e n t i n the progress of economy but those of s o c i e t y t h a t are discussed i n i t .
