Iskolastatisztikánk elvi kérdéseiről és az 1948/49-es tanév általános és népiskolai adatai

(:

t

lskolastatisztikánk elvi kérdéseiről és az 1948/1949—es tanév általános és népiskolai adatai *

A TANÚGYI STATISZTIKA A FELSZABADULÁS ELÖTT És MA

A három— és különösen az ötéves terv időszakában a kulturális tevékenység, s ebben is elsősorban a tanügy, a tervszerűség alapján áll.

Ez a tanügyi statisztikára új, különleges feladatokat ró. Nemcsak azt, hogy adataival támogassa az illetékes minisztérium és hatóságok nnmkáját, hanem hogy ellenőrizze a kijelölt feladatok elvégzését is. %

A népi demokrácia kultúrpolitikája osztályharcos kultúrpolitika. Célja : a munkás—

osztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság kulturális felemelése és a tókésosztály kultúrmonopólinmának felszámolása.

Hogyan vehet részt a tanügyi statisztika ebben a harcban ? Elsősorban úgy, hogy a kulturális terület tényleges, minden ferdítés és hamisítás nélküli állapotát mutatja be, másodszor, hogy figyelmét főleg azokra a kérdésekre összpontosítja, amelyek ennek a

tanügyi politikának előterében állanak, amelyek ennek a politikának a végrehajtásában

a-legközelebbi láncszemet képviselik, s rávilágít arra az útra, amelyen az oktatásügy fejlődése során végighalad; megmutatja az elért eredményeket, a kiküszöbölésre váró

hibákat és a legközelebbi feladatokat.

A multban a tanügyi statisztika nemhogy ismertette volna, de éppen elkendózte a reakciós iskolapolitikát. Ahhoz, hogy tanügyi statisztikánk mai irányvonalát meg- ismerjük, rá kell világítanunk arra, hogy miben különbözik a Horthy—fa sizmus hamisító, iskolastatisztikájától.

A felszabadulás előtti statisztika a kizsákmányoló osztály érdekeit szolgálta.

s ennek érdekében hamisított. A mai statisztika a dolgozókat képviseli és éppen ez a szocialista pártszerűség teszi lehetővé és követeli meg, hogy minden ferdítés és hamisítás

nélkül a valóságot mutassa. "

,,. . . a régi iskola —_—, írja Lenin1)——, amelyet teljesen áthatott az osztályszellem, _csak a burzsoázia gyermekeinek adott tudást. Minden szava meg volt hamisitva a

burzsoázia érdekében."—A burzsoá iskolastatisztika követte a burzsoázia iskolapolitfikáját;

f_bamisított,x ferditett, leplezett. A tőkésosztáty érdeke azt követeli, hogy mindeneszközzel, intézményével leplezze a tőkésrend alapvető ellentmondásait és hogy az osztályhm'eotisaiát érdekében való mozgalmakkal és ,,eszmékkel" (pt. sovinizmussal) elhomályosítsan—A burzsoá fkultúrpolitika: a— kultúra minél nagyobb zmértékű meghamisítása, avkizsikmányolás szolgálatába ——állítása —— és a burzsoá kultúrstatisztika ezen/meghamisítások ;,tudg—

mány—os alapon" való igazolása. A népidemokrácia uralkodó osztályának,— a massag- cnak—és- a—vele szövetséges—dolgozó parasztságnak, valamint a haladó értelmiségnek ezzel szemben érdeke az osztályharc; minél szélesebbwkörű' tudatosítása a— kapitalistanmarad—

:ványok gyors felszámolása) érdekében ; ezért a népi demokrácia kultúrpolitákáűml'elep- — lezi a kapitalizmus ellentmondásait, annak még ma is meglévő maradványait, s" ferdítés nélkül avalóságot mutatjambenEzt teszi vele együtt a kultúr-wés iskolastatishtika is.

*— Mindebből nyilvánvaló; hogy a burzsoáziatanügyi statisztikája, amikor—*az-oktatás szérdésérőlvan *szó,'mellébeszélűNeml az oktatás ügyével foglalkozik.,fA_tőkés osztály-

"p'o'litika "elvonja a széles rétegek figyelmét a szociális kérdésekről, —— irja Sztálin duális")

—— az osztályharc kérdéseifőllés a nemzeti kérdések irányába tereli. . *. "íMi sem termé—

szetesebb, hogy Horthyék tanügyi statisztikak is központi kérdésnektaxgna emmiatt-

ségi ügyet. Iskolastatisztikájának ez aíalegjóntosabbi témája. Az lam-as __éggek lelem—§

iskolat kérdőíveiben ;, (;,15 / 1",-.es t minta) .a t tanulókra avonatkozó JD ; táblázatos miles

' Lenin: Válogatott *múVelFSükxa-kladás; 1949; II. kötet, 783. old.

) J. Katalin,- Marianum l nacionaln v . A m

KMÓWN ", 1945, 15. old. N opresz ( mumus és a nemzetlkúrdes.) Munkát

%%

közülv4 foglalkozik a nemzetiségi kérdéssel és az anyanyelv ügyével. Az anyanyelvi kérdések iránt nem azért érdeklődtek a multban olyan részletesen, hogy a haladó nemzetiségi politikát támasszák alá és a nemzetiségi tanulók számára az anyanyelvük—

nek megfelelö iskola felállítása mellett kardoskodjanak. Ebböl a szempontból csak a

német anyanyelvűek jöhettek számításba. A felszabadulás előtti ,,kultúrstatisztikus"

e statisztikának szükségességéről így ír : ,,Ez a statisztikai művelet elsősorban nemzet—

nevelési szempontból volt sürgős és fontos". Igy válik Horthyék tanügyi statisztikája

reakciós, erőszakos ,,elmagyarositási" törekvések eszközévé. Ugyanilyen célt szolgált a régi tanügyi statisztika másik kérdése: a vallási kérdés. ,,A nyárspolgár általános hajlama az antiszemitizmusra. . . közismert tény." (Szlálin.) A fasizmus ezt a burzsoá hajlamot politikai programmá tette ; a Horthy—fasizmus már pályafutásának elején az antiszemitizmus ,,bajnoka" volt. A Horthy—féle statisztika Iegíerjedelmesebb része a tanulók vallási megoszlása. Az 1934—es Statisztikai Évköny tanügyi statisztikájának 49 oldalából 20 oldal, az 1941-es Évkönyvenek 51 oldalából 19 tartalmaz vallási'statiszti—

kát. A tanulók szociális, előmeneteli, stb. kérdései szinte teljesen eltünnek az anyanyelvi és vallási számadatok özönében.

,,Sokféle társadalmi jelenség ütközik ki ezenkívül adatainkban —— ismeri be a ,,kor—

szerű" iskolastatisztikusl) —— amire alig terjeszkedhetünk ki." A Horthy-statisztika tehát tudatosan hallgatott a jellemző társadalmi összefüggésekről. '

Eza statisztika messze elkerült minden kérdést, amely tényleges társadalmi problémákat vetett fel. Amikor a tanulók szüleinek foglalkozását dolgozta fel, ezt úgy oldotta meg, hogy abból semmit se lehessen kibogozni. Hamiskártyás módjára keverte, esoportositotta az egyes foglalkozási kategóriákat, hogy elfedje az osztálypolitikát:

az uralkodó osztályok kultúrmonopóliumát. Közös rubrikában szerepelt például a

,,birtokos és bérlő, 100 kat. holdon alul", vagyis a % holdas törpebirtokos és a 100

holdas zsíros paraszt; hasonlóan egyetlen kategóriába vonta az ,,önálló iparos"—t, vagyis az egyedül dolgozó foltozó vargát és a WM-gyár tulajdonosait. Igy aztán a tanulók osztálybelyzetét éppen azzal hamisította meg, hogy ,,statisztikailag feldolgozta

a kérdést."

A fasiszta tanügyi statisztika egyetlen esetben sem állapította meg a beiskolázás arányát, vagyis azt, hogy az iskolakötelesek közül a valóságban hányan járnak iskolába,

" egszerűen azért, mert az—igazság a kulturális szinvonal számára igen lesujto volt.

Másrészt nem is érdekelte őket, mert a fasizmus számára a minél szélesebb körű iskolá-

zatlanság volt az előnyös. -

Amig tehát a burzsoázia osztályérdeke a széles dolgozótömegek kirekesztése az oktatásból, a munkásosztály érdeke a közoktatásügynek legszélesebb kiterjesztése, a dolgozók minden rétegének az oktatásba való bevonása. A Népköztársaság alkot—

mánya 48. §—ában leszögezi: ,,A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát. . . Ezt a jogot a népnevelés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, közép— és felsőfokú oktatással, a felnőtt dolgozók továbbképzésével és az oktatásban részesülők anyagi támogatásával

valósítja meg." ;

A Magyar Népköztársaság oktatási programmja legszélesebbkörű, legfejlettebb ., valamennyi között, amely Magyarország történelme folyamán bármikor is megvalósu—

lásrakerültuAz oktatás kiterjesztése, színvonalának felemelése azonban nem ,,osztály—

fölötti" programm, nem akármelyik osztályérdekében történik, hanem a dolgozók érdekébene AtMagyar Dolgozók Pártjának programmnyilatkozata is leszögezi: meg

kell,,szüntetni ,,a, vagyonos" osztályok műveltségi monopóliumát", Ayniai oktatásügy Dirányitása tehát az osztályharc céljainak megfelelően, folyik.

,!) Asztalos József: A, visszacsatolt Felvidék közoktatása. —— u Statisz ka' Szemle,. 1938.

_mi_—352. u.. 1.127. em. * ' agy" u ' * ' '

,???

A népi demokrácia tanügyi statisztikája számára ezért nemcsak az a kérdés,

hogy mennyire emelkedett általában az oktatás szinvonala, hanem hogy az oktatás

színvonalának emelkedéséből hogyan részesednek a dolgozó oszta—lyok s elsősorbai *a

munkásosztály fiai.

A mai tanügyi statisztika munkáját, érdeklődési körét, a régitől való eltérését a most feldolgozott 1948/49—es évvégi általános és népiskolai adatok példáján mutat—

hatjuk be legszemléltetőbben. .—

AZ ÁLTALÁNOS És NÉPISKOLÁKRA VONATKOZÓ TANUGYI STATISZTIKA 1948/49. ÉVI EREDMÉNYEI

A Központi Statisztikai Hivatal az általános és a népiskolák 1948/49-es évvégi adatait új szempontok szerint dolgozta fel. Az adatgyűjtést, amely az összes általános és népiskolákra kiterjedt, a Hivatal a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériummal együttműködve hajtotta végre. A statisztika kiterjed a népi demokráciák tanügyi politikájának döntő kérdéseire, igen sok olyan kérdésre is, amellyel a felszabadtüús előtt egyáltalán nem vagy csak kis részben --—— esetleg éppen a kérdés meghamisítás érdekében —— foglalkoztak. A feldolgozásban a Hivatal a Szovjetúnió tanügyi statiszti—

kájának módszereit követte, külön mutatva ki a városi és külön a falusi adatokat, hogy a kulturális színvonal még meglévő különbségeit ——— azok leküzdése céljából —— megvilá—

ítsa.

g Az adatfelvétel végrehajtásában több hiba mutatkozott. Igy a kiküldött kérdőív túl sok kérdést tartalmazott és felépítése túl bonyolult volt. Súlyosbította ezt aa, hogy a kérdőívek kiküldését nem előzte meg politikai felvilágosító munka. Ennek következtében a nevelők és iskolaigazgatók —— nem lévén tisztában a tanügyi statisztüa jelentőségével ——— nem fordítottak elég gondot akülönben is túlzsúfolt és terjedelmes kérdőívek kitöltésére. Többezer kérdőívet "— a beküldöttek egyharmadát —— javításra vissza kellett küldeni az iskoláknak. Mindez a feldolgozás munkáját késleltette. Ezek—

ből a hibákból bizonyos tapasztalatok szűrhetők le:

1. Az iskolai adatgyüjtéseknek (mint a statisztikai adagyüjtéseknél általában) a kérdések körét annál szűkebbre kell vonniuk, minél nagyobb az adatszolgáltatüí

száma. "

2. Az adatgyűjtést megfelelő politikai felvilágosító munkának kell kísérnie.

Az adatgyűjtés az említett hibák ellenére eredményes volt. A feldolgozás jó Mié—

koztalást ad egyes alapvető tanügyi kérdésekről. Ezek:

1. Az iskolai oktatás általános színvonala.

2. Lemorzsolódás.

3. A tanulók szociális összetétele.

A feldolgozott anyagból levonható következtetések az alábbiakban foglalhatók össze :

Az iskolai oktatás általános színvonala. —-— Az 1948/49—es tanévben az előző tn-

évhez képest az iskolák általános színvonalában komoly fejlődés tapasztalható. M mutatja az ]. sz. tábla.

1. sz. tábla

Az általános és népiskolák száma sszázalékos megoszlása a falvakban és városok-

ban az 1947/4335 és az 1348/49—es tanévben

l *a -

MM A népiskola az összes

Település iskolák száma v _ Együtt iskolák át,—ában

az 1948/49—es iskolaév végén , 1947743 l 194814!

Falvak ... *... 3.755 * 1.169 ' 4.924 só.: a.s.?

Megyei városok ... _ ' 442 _ 143 , 585 , 31.0 24.4

Tj. városok ... .; ... 362 91 453 — aus 201

Budapest ... 211 —— 211 ——— —-—

, Városok összesen ... .. . . . * 1.015 A 234 ! 1.819 ' sz.? - m.?

Együtt ... 4.770 1.403 ezi-m 33.7 * * — aa;7*

k

Az alacsonyabb oktatási színvonalon álló népiskolák számaránya a városokban és a falvakban (általános iskolává történt átszervezésük következtében) egyaránt csökkent. Különösen szembetűnő a fejlődésa falvakban, ahol az összes általános és népiskolákból a népiskolák aránya 1947/48-ban 36.3% volt, az 1948/49—es tanév végén

23.7%. —

Az oktatás színvonalának emelkedésére, a város és falu kulturalis különbségének állandó csökkenésére jellemzők az alábbi számok, amelyek részben az 1948. december 31—én felvett iskolastatisztikai adatokból, részben pedig az 1948/49-es iskolai év végén felvett adatokból adódnak:

2. sz. tábla

Egy iskolára jutó nevelők és az egy nevelöre jutó tanulók száma a falvakban és városokban 1948-ban és 1949-ben

Falvakhan varosokban Összesen !

Megnevezés

1948. dec. ! 1949. jún. 1948. dec. ];1949. jún. 1948. dec. [1949.jún.

Egy iskolára jutó nevelő ... 4.3 ( 4.6 103 ILS 5.5 ! 6.1

Egy nevelőre jutó tanuló ... 40.1 ! 34.8 26.7 22.53 RSA ! 30.0

A számok azt mutatják, hogy iskolaügyünkhen a legutolsó félévben komoly fejlődés történt: az egy iskolára eső nevelők száma emelkedett, ami azzal jár, hogy egy-egy nevelőre kevesebb tanuló jut, s így iskoláinkban minőségileg is jobb tanítás folyik. Ez még akkor is így van, ha egyes iskolákban —— különösen vidéken, az aránytalan osztálymegoszlások miatt —— sok nevelőre az átlagosnál jóval több tanuló esik.

Az iskolák általános színvonalát mutatják az iskolák kulturális és diákjóléti intézményei is. Ezen a területen —— különösen a falusi iskolákban —— az 1948/49-es adat—

gyüjtés jelentős eredményekről számol be.Afalnsi iskolák 85.2%—a rendelkezik könyv- tárral. 200 iskola szerzett a felszabadulás óta rádiót, 81 iskola filmvetítőgépet. Napközi otthonnal rendelkezik az iskolák 4.40/0—a (ezen belül a városi iskolák 17.496—31) és az összes tanulók 5.30/0—a részesül napközi étkez'tetésben.

Az iskolák általános színvonala szorosan összefügg a lemorzmlódás kérdésével.

Népi demok.áciánk politikájának első pillanatra is szembetűnő eredménye az általános iskola felsőbb osztályainak növekvő mértékű benépesülése. Az általános iskolának (és a még általános iskolává át§ nem szervezett népiskolának) az 1948/49—es iskolaév végén 1,122.126 tanulója volt. Ha ezt a számot az ország összlakosságához viszonyítjuk, l2.1 %-os arányszámot kapunk, vagyis csaknem ;minden nyolcadik lakos gáltalános iskolai tanuló. Ez az arany megfelel —— ha a háború következményei miatt 1——2 ezrelék- kel alacsonyabb is a háború előttinek. Ha azonban azt hasonlítjuk össze a Horthy—

időszak adataival, hogy az egy milliónál több tanulóból mennyi kerül ma az általános iskola VIII. és mennyi került régebben az iskolák ennek megfelelő osztályaiba (az elemi iskolák VIII.) a polgári és középiskolák IV. osztályaiba), a fejlődés szemmel látható.

3. sz. tábla

A lemorzsolódás alakulása az 1936/37-es, 1947/48-39 és 1948/49-es tanévben

,_ VIH- " A vm. osztályosok

E v vagy annak megfelelo aránya az elsősök

0! aiban

osztálybajárt tanulók száma "

1936/37 ... 201107 l 33.846 ms

1947/48 ... 200377 1 59.623 2917

1948/49 ... 198.216 68.788 347

Vagyis: amíg a felszabadulás előtt csak minden hatodik első elemista tanuló került a magasabb tudást és műveltséget nyUJtó nyolcadik _— vagy annak megfelelő w osztályba, addig ma minden harmadik tanuló feljut oda. Kétségtelen, hogy ez a 35.000—es többlet a munkásság, s még inkább a továbbtanulástól eddig úgyszólván teljesen elzárt parasztság fiaiból adódik. ' s

A városi és falusi lemorzsolódás közti különbség jellemzően mutatja a város és

40:

falu között fennálló szinvonalkülönbséget. A— 4. sz. tábla a falusi és városi lemorzso—

lódást különválasztja.

4. sz. tábla

Lemorzsolódás a falusi és városi iskolákban 1947/4845 és 1948/49-es tanévben ,. vm. " A VIII. osztályosok

É v vagy annak megfelelo aránya az elsősök

Ö/.;

osztálybajárt'tanulókszániá mában

;. , 1947/48 . . 4 mosol) ? 193

Falvak ; uns/nm . . . 114474; . ; z7.3

_ , 1947/48 ... 54.117 , 573

x "TOSOL $ 1948/49 .. . 53.472 § als

A városi arányban ————— kisebb csökkenéstől eltekintve —— változás nincs : a városi általános iskolai tanulók felénél nagyobb része eljut a VIII. (vagy még 1947/48-bán részben a polgári és középiskola IV.) osztályába. A falvakban azonban jelentős változás állott be a legutolsó évben : az egy év előtti minden ötödik tanuló helyett, most több mint mint minden negyedik eljutott a legmagasabb osztályba. A népi demokrácia ezzel és ennyivel máris közelebb hozta a falu kultúrszínvonalát a városéhoz. *-

A lemorzsolódás további felszámolása összefügg a lemorzsolódás okainak nyilván—

lartásával, azok kiküszöbölésével. A lémoi'zsolódás okai általában mélyebbek, mint az iskolakerülés, ——— nagy többségben anyagi, egészségügyi, stb. természetűek. Ezt a kérdést nem lehet bürokratikusan kezelni és csak az iskolakötelezettség kényszerével élni.

A lemorzsolódás felszámolása különben ötéves tervünk kultúrpolitikájának egyik célkitűzése. Az ötéves tervről szóló törvény 43. §—a erről a következőket mondja:

,,Biztosítani kell, hogy minden tanköteles gyermek valóban elvégezze a teljes nyolc—

osztályú általános iskolát és a felsőbb osztályokban ne legyen lemorzsolódás."

A Hivatal tanügyi statisztikája ezért foglalkozott ——— a mult hiányosságait pótolva ——— az 1948/4915 tanévben először a lemorzsolódás okainak megállapításával és számszerű kiértékelésével. Az 1948/49—es tanévben az általános iskolába beirt tanulók összes számá 1,185.722 volt ; a tanév végén bizonyítványt kapottak száma l,]22.12(3, tehát 63.596 tanulóval, __ az összes tanulók 5.4%—ával __ kevesebb. A lemaradás okára nézve az lllzlS/lll—es tanévben a tanügyi statisztika a következőket állapította meg :

5. sz. lábla

Az iskolai kimaradások okai szám szerint és O/O-buu az 1948/49-es tanévben

Kimaradt tanulók

A kimaradás oka

száma "A,-ban Meghalt ... 918 1.4

Betegség; miatt nem volt osztályozható ... 13.937 2.3.1 ! Egyéb okból lemorzsolódott ... 46.741 ! 735)

Összesen ... 63.596 ; mao

Az első két ok á közegészségügy és iskolaége'szségügy területére tartozik. A halál- esetek és megbetegedések csökkenése az egészségügy lejlődésével es az általános élet—

szinvonal emelkedésével párhuzamosan következik be. Számuk már így is javuló

tendenciát mutat. —

A döntő kérdés az : mi az oka a lemaradottak háromnegyedrészét kitevők lemor—

zsolódásának ?

Az első ok : az évközi iskolai vándorlásuk. Az iskolaév során a tanulók egyrésze másik lakásba, más kerületbe vagy más községbe költözik. Természetesen ezek a tanulók régi lakóhelyükön kiirntkoznák iskolájukból és az új lakóhelyükön —— elvileg —— beirat—

koznak a másik iskolába. De nem mindig van így. Az 1948/49—es tanévben összesen (34.286 kilrátkozás történt évközben és csupán 55.529 beiratkozás, ami azt jelenti, hogy 8.757 máshová költözött tanuló nem iratkozott be új lakóhelyén az iskolába.

Az évközi lemorzsolódás a fenti 8.757 tanuló levonásával még mindig 37.984 tanulóra terjed ki. Ezek a következő fő lemorzsolódási okok szerint csoportosítható ' :

402

6. sz. tábla '

Az' általános és népiskolák lemorzsolódásának. tőbb okaiszámr szerint és o/o-gbao az 1948/49-es tanévben

A' t a n ul 6 k 0 k o k

s z á m a (%,-os megoszlása

Az iskolától való nagy távolság . ... 1.821 48 '

Otthoni munkábafogás ... 24;159 63.61

Kereső munkába-állás . . . . , ... 2.859 7.5

Egyéb okok ... : 9.143 241

Összesen ... 37.981' 1 100.0

Vegyük sorra az okokat.

Az iskolától való nagy távolság, amely főleg a tanyai települések gyermekeit érinti, általában az alacsonyabb osztályok tanulói számára bizonyult lemorzsolódási oknak. Az ország összes általános és népiskoláiban osztályonkint a következő arányú volt az ez okból történő lemaradás:

Az iskolától való nagy távolság miatt kimaradt tanulók az 1948/49—es tanévben

Az összes lemorzsolódás

Évfolyam "l.-ában

I ... 9.2 II. ... 7.6 111. ... 4.4 IV. ... 3.0 V. ... 2.8 VI. ... 2.6 VH. ... 1.6 VIII. ... 2 3

(, Az arányszám osztályonkint csökkent, kivéve a VIII. osztályt, amely idén még nem mindenütt épült ki. Az új iskolaévben az iskolák rajonírozásával és a VIII. osztá- lyok mindenütt való kiépítésével ez a fajta kimaradás — főleg a városi iskolákban ——

nyilván nagymértékben Csökken .

A lemorzsolódási okok legsúlyosahbika : az otthoni munkába/ogás (az összes lemorzsolódás 63.6%—a), s utána a kereső munkábaállás (7.5 %). Ezek a százalékszámok évfolyamonkint így alakulnak:

7. sz. táiila

Az otthoni munkábarogás, illetve kereső munkábaállás miatt lemorzsolódott tanulók

aránya osztályonkint a falvakban és városokban az 1948/49-5 tanévben

Otthonimunkábafogás ! Kereső munkába állás

Evfolyam miatt kimaradt tanulók aránya az összes lemorzsolódás %-á ban falvakban városokban ! falvakban [ városokban

28.7 35"; 1.8 5.1

öl.!) 45.1 9.0 9.3

77.0 58.0 7.3 11.6

80.0 5853 9.2 § 14.0

83!) 634 8.4 133

82.3 53.6 9.3 17.:

83.23 563 8.5 15. 6

785 33.2 13.1 21.":

A két lemorzsolódási ok közül számszerűleg az otthoni munkába/ogás fontosabb.

Ez főleg a falusi és inkább a leánygyermekek kimaradását befolyásoló ok. Ahogy emel—

kednek az osztályok, úgy növekszik lépésről-lépésre a gazdaságban a munkára, a család—

ban a gyerek-dajkálásra, stb. otthontartott tanulók száma. Ez csak a legfelsőbb osztá—

lyokban csökken valamit.

A kereső munkábaállás, mint lemorzsolódási ok, főleg a fiúkra és inkább a városi gyermekekre vonatkozik. A munkába küldött gyermekek aránya kisebb ingadozá—

sokkkal állandóan nöwkszik egészen a ;VIII. osztályig. A városi fiúknál a VIII;

osztályban túlhaladja az összes lemorzsolódások 27,%—át.

A lemorzsolódás negyedik okaként az egyéb okok szerepelnek. Ezek igen nagy százalékot (24 %) képviselnek, és kétségtelenül egyik gyengéje az 1948/49—es iskola-

40;

statisztikának, hogy ezt a nagy számot nem részletezi. Ebbe a csoportba elsősorbauiáz o. _n. ,,korengedélyesek" lemaradása tartozik, vagyis azoké a 6. évüket be nem töltött.

tanulóké, akik nem bírva atanulás terheit, kimaradtak. (Ezt igazolja az, hogy az I. osz;— ' tályból kimaradottaknak 61 %—a tartozik ide, a II. osztályosoknak már csak 22 %—a, a későbbieknek 6—11 %—a.) Másrészt ide tartoznak az egyéb ok ból iskolakerülő tanulók.

A lemorzsolódás másik, fent fel nem sorolt oka az oszlályismétlés. Az ez okból lemorzsolódottak nem az évközi, hanem az iskolaévek közötti lemorzsolódottak számát, növelik. Az iskolaköteles kor a 14. életévig terjed. Az ísmétlők alacsonyabb osztályban esnek ki az iskolaköteles korból. Ezek jelentékeny része már nem tanul tovább, nem kerül a legfelsőbb osztályokba.

A 8. sz. tábla törvényhatóságonként mutatja a lemorzsolódás alakulását.

8. sz. tábla

... A tanulók lemorzsolódása törvényhatóságonként az máma-es tanévben

,, I. — VIII. A VIII. osztá-

Vál-megyék lyo—sok aránya az.

osztályú tanulók száma elsősök (??)—ában I. Dunántúl

Baranya vm. ... . . . .- 5.574 1.674 30.0

Pécs tjv. . . . 1.071 972 901

Fejér vm. ... 5.863 1.766 30.l

Székesfehérvár tjv. . , 782 480 (HA

Győr—Moson vm. . . . 3.591 1.494 , 4113

Győr tív. ... . 934 746 795.)

Komárom—E. vm. .. . . 4.633 2.012 434

Somogy vm ... 7-405 1-940 26-12

Kaposvár tjv. ... 578 426 73-7

Sopron vm. ... 2-716 1591 58.6

Sopron tjv... 545 453 SSH

Tolna vm. ... 6—170 1-326 29-6

Vas vm. ... 5336 2-255 42-3

Szombathely tjv, _ , _ 682 511 M.!)

Veszprém vm. ... 5-608 2'201 33-3

Zala vm ______________ 7.741 2.388 303

Összesen . . 90.229 22.735 am "

II. Alföld

Béla,—Bodrog vm. . .. 2.883 678 233

Bala tlv ... 474 260 543;

Békés vm. . . . . 6.384 1034 321;

Békéscsaba t] 850 523 615

Bihar vm ... 4.810 800 165

Csanád vm 3.644 930 255

Csongrád vm. . 3.591 879 245

I'Iódmezővásárh

tjv ... 1.131 428 3728

Szeged tív. 2.352 1.019 43.34

Hajdu vm. .. . 6.142 1.357 223

Debrecen t; 2.452 1.262 515

Jász—N. K. Sz. vm 11.294 2.721 24.1

Post—Pilis—Solt—

'

Kiskun vm. ... 32.212 11.394 354

Kecskemét tjv. . 2.448 588 24!)

Budapest főv. . . . 12.391 8.082 652

Szabolcg vm. . . 12.125 2.638 21.8

Szatmár vm. . . . . 5.144 715 13.9

Összesen . . 110.327 36.358 330

III. Észak

Abauj vm. ... 2.588 666 2557

Borsod vm. ... 7.298 1.915 282

Miskolc tjv. ... 1.823 1.463 802.

Heves vm. ... 6.745 2.468 36.15

Nógrád vm. ... 5.294 1.863 352

Zemplén vm. ... 3.912 1.320 335

Összesen . . 27.600 9.695 25.1

Járások ... 144.744 39.496 273

Megyei városok ... 24.959 . 12.079 484

Tj. városok ... 16.122 9.131 5613

Budapest ... 12.391 8.082 652

Magyarország összesen. . 198.216 68.788 34.7'

Falvak ... Ill-4.744 39.496 273

Városok ... 53.472 29.292

54.13

A fentiek mutatják, hogy a lemorzsolódás terén még sok a tennivaló. De az ered-v mények —— a felsőbb osztályosok számának állandó növekedése ———- azt bizonyítják,, hogy az első alapvető lépéseket megtettük ezen a téren.

⁴⁰⁴

O/oL-OS—L-DO-Oó—L-OSÚ—OS'LOHcca—Lawovos—LoaDDE—SSL

' / / *

!

. ) , ? " ' N a e A n g i ' ö a — e v s u z v w a y — % M O S O A ' W L Z S O ': z v v a z s — / ' w m p m w i so ny /1 .2 30 '!! !A w y w o x s n d g m s ; s o m y w u y z v

* A harmadik kérdés : kié az iskola ? Ez a kérdés kétirányú. Először: melyik osz——

;tály gyermekei milyen mértékben foglalják el az iskolapadokat, másodszor: melyik'

* osztály érdekeinek megfelelő oktatás folyik az iskolában ? A tanügyi statisztikának csupán az előbbi a tárgya, a tananyagról a Népköztársasagkormánya dönt.

A vagyonos osztályok műveltségi monopóliumának megtörése azt jelenti, hogy az iskolákban általában 5 a magasabb képzést nyujtó iskolákban különösen a dolgozó osztályok gyermekeinek megfelelő arányban kell helyet foglalniuk.

Az 1948/49—es évvégi adatgyüjtés számadatai szerint az általános iskolákba beiratkozott 1,122.126 tanuló, akik közül 791.722 falusi és 330.404 városi iskolába jár. Ezek megoszlása a begyűjtött adatok alapján a szülők jelenlegi foglalkozása sze—

rint, a következő:

9. sz. tábla

, Az általános és népiskolai tanulók megoszlása szülői]; foglalkozása szerint a falvak- ban és városokban az 1948/49-es tanévben

Falva Városok Ma arorszá

Szülők foglalkozása ___,____, k gy g

* szám % szám ! % szám %

Mezőgazdasági munkás (1 kat.

holdig) ... 94.713 121) 29.442 8.9 124.155 II.!

Birtokos vagy bérlő (1—5 kat. _

holdig') ... 200350 25.4 26.478 8.0 227228 20.1 Birtokos vagy bérlő (Er—25 kat.

holdig) ... 268234 339 35.287 10.6 303521 27.1 Bányászati, nagyipari és közle-

kedési munkás ... 83.335 10.5 72.396 2133 155331 13.9 Kisipari munkás ... . ... 24.012 3.0 32.856 104) 56.868 5.1

Alkalmazott (szolgáltatási és 19.596 2.5 29.688 9.0 49.284 4.3

kereskedelmi) ...

Magán- és köztisztviselő, ertel—

miseg ... 26.505 3.2 49.095 14.8 75.600 6.8

Kislparos, kiskereskedő (alkal- "

mazottat nem tartó) ... 50.083 6.3 30.754 9.3 80.837 7.2

Kisiparos, kiskereskedő (1.————.'z '

alkalmazottat tartó) ... 7.936 1.0 6.986 2.1 14.872 1.3

Nyugdíjas, "B"-listás ... 8.505 1.1 11.172 3.4 19.677 1.8 Kapitalista, munkáltató, kulák 8.053 1.1 6.300 2.0 "14.353 1.3 Összesen ... 791.722 ! 100.() 331404 ; 100.0 1,122.128 I 1003

A városi és falusi iskolák tanulóinak a szülők foglalkozása szerinti százalékos megoszlása megmutatja : a falusi dolgozó parasztság s a városi munkásság —— a népes—

ségben meglévő arányszán'lához hasonlóan —— a legszélesebb réteg az iskolák szocialis összetételében.

Kérdés, hogyan mutatkozik meg ez az arány a legfelsőbb, a VIII. osztályban ? Az adatgyüjtés külön kérdezte a VIII. osztályos tanulók szociális származását (a szülők 1938-as foglalkozása szerint.) Az erre vonatkozó adatok a következők:

A VIII. osztályos tanulók megoszlása szociális származás szerint az 1948/49—es tanévben

A szülők 1988. évi foglalozúsa 'l.—os

megoszlás

Mezőgazdasági munkás (l kat. holdig) ... 7.8 Birtokos (lm—5 kat. holdig) ... 13.7 Birtokos (T)—425 kat. holdig) ... 182 Bányászati, nagyipari és közlekedési munkás ... 184 Kisipari munkás ... 7.5 Alkalmazott ... 4.2 Tisztviselő és értelmiség ... 7.2 Kisiparos és kiskereskedő (5 munkavállalóig) ... 141)

Nyugdíjas, ,,B"-listás ... 7.6

Tőkés, kulák ... l ... 1.4

Összesen ... 100.0

A dolgozó parasztok s különösen a szegényparasztok gyermekeinek arányszáma még mindig elmarad országos arányszámuk mögött. A régi helyzettel szemben azon-

ban jelentős a javulás.

Ezeknek az adatoknak a felszabadulás előttiekkel való összehasonlításánál ket—

tős nehézség adódik: egyrészt a kapitalisták iskolastatisztikájának hazug foglallmm

406

zási nomenklaturája, másrészt : az általános iskola VIII. osztályának megfelelőiskolae

típus kiválasztása. !

Bizonyos nehézséggel azonban a polgári iskolák 1938—as adataiból kiválaszthae tók a ,,gazdasági munkás és cseléd", valamint az ,,ipari és bányászati alkalmazott—"

szülők foglalkozási kategóriájába tartozók gyermekei. Ezeknek az összes tanulók számához viszonyított számaránya 2.1, illetve 15.1 %. Még ezek a (valóságnál való—

szinüleg nagyobb) számok is azt mutatják, hogy ma a szegényparaszti kategóriába tartozók arányszáma csaknem négyszeresére, a bányászati és ipari kategóriába tar—

tozóké csaknem kétszeresére emelkedett.

*

Az iskolastatisztika e három alapvető kérdésének számadatai azt mutatják, hogy népi demokráciánk eddigi éveiben, —— de különösen legutolsó esztendejében f—

mindhárom területen egyaránt volt fejlődés. Emelkedett az oktatás szinvonala;

csokkent a lemorzsolódás, és a dolgozók fiai ma mind nagyobb mértékben népesítik be az általános iskola legmagasabb osztályait is. A statisztika feladata, hogy a meglévő hiányosságokra. a még! mindig magas arányú lemorzsolódásra és annak okaira, a falusi és városi oktatás közötti színvonalkülönbségre, az oktatási szinvonal

emelésének további szükségére rámutasson. Tolnai György

A tömeggyártás minőségének statisztikai ellenőrzése

A statisztikai módszernek egyik fontos ipari alkalmazása a tömeggyártás és a tömegeikkek minőségének ellenőrzése. A napjainkban oly rohamosan elterjedő lőmeg— és sorozatgyártás e nélkül már el sem képzelhető.

Közismert tény, hogy nagyban, nagy sorozatokban, vagyis tömegben termelve, a kisebb méretekben való termeléshez képest, rendszerint igen jelentős meg—

takarítások érhetők el. A szocializmus építése során w— mint ezt a Szovjetúnió iparának fejlődése mutatja —— a tömeg- gyártás éppen ezért, ahol csak lehet, előtérbe kerül. A szocialista társadalom—

ban ennek megvannak a messzemenő előfeltételei.

A gyártmánytípusoknak nagy soro—

zatokban való előállítása természetesen csak akkor járhat a kívánt eredménnyel, ha az azonos típushoz tartozó gyártmá—

nyek egymással minél tökéletesebben, de legalább is a minőségi ismérvekre meg—

állapított tolerancia— (tűrési) határokl) között egyeznek. li követelmény betartá—

sának biztosítására szolgál a gyártmányok minőségi előírásainak a tervszerű ellen—

őrzése. Az így szükségessé váló minőségi ellenőrzést az erre alkalmas fejlett sta- tisztikai módszerek segítségével ma már igen alacsony

_ ')A tolerancia— (tűrési) határ azt mutatja meg, hogy a gyártmány az előírásos mérettől vagy egyéb minőségi jellemző előírásos nagyságától legfeljebb milyen mértékben térhet elanélkül, hogy a terv—

szerű rendeltetésére való felhasználása ezzel akadá—

lyozva lenne. Vagyis, anélkül, hogy alkalmatlanná, illetőleg selejné válnék.

fajlagos ráfordítással és

igen hatékonyan lehet megvalósítani;

miután —— bizonyos kivételes esetektől eltekintve —— nem szükséges, mint ezt régebben tették, minden gyártmányegy—

séget vagy munkadarabot megvizsgálni;

_ hanem elegendő bizonyos kisszámú és megfelelő módon (pl. szúrópróba útján) kiválasztott ú. n. mintacsoportot ellen- őrizni. Ennek eredményeiből e módszerek.

segítségével a teljes termelésre kielégítő

pontossággal lehet következtetni. Éppen)

ezért ,,a minőségi ellenőrzésnek az ipar jelenlegi fejlődési fokának megfelelő tudo;

mányos módszere: astatisztikaí módszer?)

Az ellenőrzés szükségességét egyébként a gyártási technika fogyatékosságai is megkívánják, amelyek részben műszaki okokból elkerülhetetlenek. , A tömegcikkek előállításánál —— a leg—

több esetben —— mind műszakilag, mind;

gazdaságilag a cél a gyártmányegységek mi—

nél tökéletesebb egyezése. A gyártmányok messzemenő egyöntetűségének biztosítása a gyakorlatban azonban komoly műszaki _ és gazdasági akadályokba ütközik. Neve:

zetesen —— nyomós műszaki okokból ——

még a legtökéletesebb gyártási eljárás—

sem alkalmas arra, hogy vele igen soli- szor ismételve (sorozatosan) elméletileg egymással pontosan egyező gyártmány—

példányokat lehessen előállítani. Gazda—

sági vonatkozásban pedig fontos körüli

*) V. Goszlvev: O nekotorüh effektivnüh meto—

dah bor-bú za vüszokoe kacsesztvo promilslennoj produkcii.ngHatékony módszerek az ipari termelés kiváló mi ségéért folyó harcban.) —— Voproszü eko—

uomiki, 1949 ,8. sz.. 21. old.

407