SZELLEMLERKÖLCSI ÉLET
A szellemi kultúra, különösen az időszaki sajtó számbavételének problémái?)
Les problémes relatifs ká la statistigue de la culture intellectuelle et surtout () celle des
périod'igues.1)Magyarország időszaki sajtója 1942—ben.
Les périodigues en Hongrie en 1942.
Azt (hiszem, tisztelt hallgatóim természe- tesnek fogják találni, ha, mint a Magyar Sajtótudományi Társaság egyetlen statisz- tikus tagja, székfoglaló előadásomban min- denekelőtt a sajtó és a statisztika kapcso—
lataira utalok.
A sajtó és a statisztika kapcsolata.
Kétségtelen, hogy sajtó és statisztika között szoros és kölcsönös vonatkozások vannak.
Rokon'vonást fedezhetünk fel bennük már abban a tekintetben is, hogy mind- kettő számbavewője, számontartója állapo- toknak és történ-éselknek, regisztrálója a közviszonyoknak, a társadalom életének.
Mindkettő eszköze a tudománynak, de mindkettő egyben tudomány is, sőt egyes ágazataik is külön tudomány—számba men—
nek: a sajtótörténet, sajtójog stb. éppúgy külön területe a tudományos kutatásnak, mint ahogy a statisztika körében a demo- gráfiai, a konjunktúrakutatás stb. külön tudom—ányágnak tekinthető.
De szoros közöttük az egymásrautalt—
ság és egymáshoz kapcsolódás is, ameny- nyiben a sajtóban a statisztikának éppúgy fontos szerepe van, mint a statisztikában a sajtónak, amelynek egyik ága éppen a saj- tóstatisztika.
E kétoldalú viszonyt a sajtó szempont- jából nézve, meg kell állapítanunk, hogy a sajtónak nagy szüks-ége van a statiszti- kára. Hiszen a napisajtót szinte úgy fog- hatjuk fel, mint egy nagy adatgyűjtést és adatszolgáltatást az eseményekről, amely, hanem is csupa számokból áll. konkrét adatokon épül fel s megtermékenyül a statisztika által, A modern ujságírástól el- 1) AMagyar Sajtótudományi Társaságban 1943.
március 19-én tartott székfoglaló előadás alapján.
Német nyelven a Journal de la Société Hongroise
— de Statistigue—ben jelenik meg. —— D'aprés Ie dis—
.cours de réccption prononcé par l'auteur, le 19 mars 1943, ("1 [a Société hongroise de la science relative á la presse, et guí paraítra en alle- mand dans le Journal de (a Société Hongroise de Statistigue.
! Abel—:
IYA'Y
várja az olvasó a minél nagyobb, számok- kal is alátámasztott exaktságot s szereti a közönség a statisztikai riportokat is. Per—
sze, amint az emberek a statisztikával visz—
szaélv—e, azt sokszor csak az alaposság lát—
szatáért használják, a gyorsan készülő újság—
ban is gyakran találkozunk bosszantó fe- lületességgel, sőt vastag tévedésekkel, Ha nincs is elírva a szám, rossz az alkalma- zása, viszovnyítása, hiányozván a szakérte—
lem Vagy gondosság, amely annyira szük—
séges a statisztikai adatok interpretálása- hoz.
De fontos szerep jut a statisztikának a napisajtón túli irodalomban, a folyóiratok ban, amelyek között statisztikai szaklapok is vannak s nagyobb statisztikai művekben is, amelyek szintén a sajtó tágabb fogalma alá esnek.
Vagyis a statisztika a sajtó útján nem—
csak mint adat, hanem mint cikk, tanul- mány, vagy önálló szakmunka is jelent—
kezik.
Itt említendő a sajtóinformáló statisz- tikai szolgálat, a sajtónak ellátása aktuális statisztikai anyaggal. A sajtó részére adott statisztikai kostnmün—ikék nemcsak a saj- tónak hiranyaggal való ellátása szempont—
jából fontosak, de sokszor a nagyközönség tájékoztatása s az adatszolgáltatás tökéle- tesebbé tétele érdekében is.
Statisztikai hivatalaink ad hoc tudósí- tásai helyébe egyre rendszeresebb adat-
szolgálat lép. Újabban példák voltak fon-
tosabb hivatalos statisztikai események, nagyobb felvételek alkalmával rendezett sajtóértekezletekre is.
Úttörés számba megy azonban, hogy
Magyarországon már kőnyomatós hírlap—
tudósító is létesült: a Statisztikai Tudósító (Stud). Ez egyben statisztikai! napilap is, s mint ilyen, tudtunkkal egyedüli a világon.
Ami most a kérdés másik oldalát illeti, hogy a statisztika a sajtónak mennyiben figyelője és számontartója. ez előacdásom tulajdonképpeni tárgya,
11 ra. xdzrezm
4. szám —160—-— 1943 Természetesen egy rövid előadásban a
kérdésnek inkább csak futólagos átpillan- tásáról lehet szó. A témát először általá- nos keretbe állítva, azzzal kívánunk foglal—
kozni, hogy az emberi kultúra s különösen ennek a betű útján kifejezésre jutó része, a sajtótermékek számbavétele terén milyen problémák és nehézségek adódnak. Az elő- adás második részében az időszaki sajtó 1942. évi statisztikai felvételének most el- készült ada'tfeldolgo-zását méltatjuk, ki- térve az 1926 óta folyó adatgyüjtés né- hány tanulságára is.
A kultúr-statisztika problématikája.
A Közp-onti Statisztikai Hivatal akkori alelnökének, Tormay Bélának inkább csak egy elejtett szaván kapva, az 1926-ban elő- ször végrehajtott időszaki sajtóstatisztika rendszerének kidolgozásával tettem a kezdő lépést a kultúrstatisztika művelése terén.
Azóta ezt szerény kísérletek követték más ágazatok terén is.1)
A statisztikusok, nehezen megművel- hető volta miatt, meglehetősen feltöretle—
nül hagyták ezeket a területeket, amelyek sovány termése között pedig nem egy cse- mege akad, A kultúrsta'tisztika világszerte elhanyagolt fejezete volt a statisztikának s mondhatni ma is az. Csak egyetlen ága tudott kiterebély esedni, .az amelyik a közoktatással foglalkozik. A tanügyi sta- tisztikánalk talán egymagában bővebb hely jut, mint a kultúrstatisztika többi ágainak együttvéve, amelyeknek rendszer- befoglalása is hiányzott. Magyarország a statisztika e mostoha ágainak kifejleszté- sében igyekezett előljárni,
Hogy miért nyulnak oly félve a sta- tisztika e részéhez, ennek könnyen érthető okai vannak. A kultúrstatisztika, vagyis pontosabban a szellemi élet jelenségeinek mennyiségi számbavétele, igen ingatag ta—
1) Az időszaki sajtó statisztikája. M. Stat.
Szemle 1927. 3. sz. (további dolgozatok az idő—
szaki sajtóról u. 0. 1927. 7. sz., 1931. 6. sz., 1935.
12. sz., 1939. 7. sz.); A magyar nyomdaipar sta—
tisztikája. M. Stat. Szemle 1928. 9. sz.; A könyv—
termelés nemzetközi statisztikája. M. Stat. Szemle 1930. 6. sz.; A magyar könyvtermelés statisztikája.
M. Stat. Szemle 1930. 7. sz.; La statistigue des
eollections publigues et les collections publigues de la Hongrie. Journal de la Soc. Hongr. de Stat.
1937. Nos 1—2.; Le systeme de la statistigue intel—
lectuelle. Journal de la Soc. Hongr. de Stat. 1938.
Nos 2—3.; A találmányok statisztikája. M. Stat.
Szemle 1938. 10. sz.; összefoglalóan: Budapest sze—
repe Magyarország szellemi életében. (Statisztikai közlemények. Szerk. Illyelalvy !. Lajos dr. S.").
kötet, 1. sz.)
lajon épül. Az emberi szellem nyilvánulá-_
sait nem könnyű leltározni. A szellemvilág , értékei lemérésre, összegezésre kevéssé al—
kalmasak. A statisztika Dszámlá—lási egységei — talán seholsem ütnek el annyira egymás—
tól, mint a statisztika éppen e területén. * A Szentírás éppenúgy könyv, mint a ponyé— *__
varegény, a harminc kötetes lexikon a köny'vtermelésnek csakúgy egyetlen e—gy- sége mint egy néhány oldalas különlenyo- mat A tömec'gjelenségeket vizsgáló statisz- tika a szellemi élet birodalmában olyan f jelenségekhez ér, amelyek inkább egyéni- leg értékelendők, mint tömegként kezelhe- tők. Ezért is mondják, hogy a statisztika e területen csak szimptoma-statisztika, tüne- 7'
teket, támpontokat regisztrál. 3 A nehézség már elkezdődik a kultúr— ; statisztika területének 5 egyes fejezeteinek
elhatárolásánál. _:
A Nemzetközi Statisztikai Intézet és a , Népszövetség keretében működő Szellemi ; Együttműködés Nemzetközi Intézete meg—
lehetösen hiábavaló kísérletet tett az intel—
lektuális statisztika területének kijelölé—
sére s az egyes országok ilytár-g yú adat- gyüjtéseinek összehangolására. Az általuk kiküldött Vegyesbizottság a Nemzetközi Statisztikai Intézet 1928 évi kairói ülésére készített is felosztást, amely a kultúrsta- tisztika tárgykörét 14 csoportba foglalta.
A kongresszus ezt elfogadta azzal a beis—
meréssel, hogy nem annyira rendszert ál- lított fel, mint inkább csak a szellemi élet statisztikájába tartozó főbb kérdéseket kí- vánta felsorolni, A kulturstatisztika tárgy- körének valamelyes rendszerbe illesztésére kifogástalan felosztási alapot mi se tud- tunk találni A tanítás intézményeinek rendszere még felépíthető, de a művelő—
dést nem közvetlen tanítással, hanem más módon előmozdító intézmények rendsze—
rezése alig lehetséges. A felosztás alapjául kínálkoznék még pl., hogy a művelésköz—
vetítés tiszta- e va,,y szórakoztató jellegű, hogy személyek, tárgyak stb. útján törté- nik--e, de ez is egymasbafolyó fejezetekre vezet. Mindeme szempontok csak félig- meddig érvényesülhettek idézett összefog- laló kultúrstatisztikai munkánk megalkuvó tárO,,ybeosztásában is. A kultúrstatisztika e kétféle beosztási tervét itt csupán egymás mellé állítjuk, hogy akik hajlanak hálát—
lan módszertani spekulációkra, tovább töprenghessenek mint lehetne a szellemi élet jelenségeit tökéletesebb rendszerbe foglalni.
4. szám ——161— 1943 A kultúr-statisztika tárgyköre.
ANemzetközi Statiszti- kai Intézet és a Szellemi Együttműködés Nemzet- közi Intézete Vegyes- bizottságának sémája')
Kísérlet az osztályozás rendszeresebbé tételére.
1. Oktatás. 1. A népesség művelt—
2. Nem egyetemekkel sége, kapcsolatos tudomá- 2. Oktatás.
nyos intézetek. 3. Közgyűjtés:
3. Múzeumok. a) Múzeumok,
t. Könyvtárak. b) Könyvtárak,
5. Levéltárak. c ) Levéltárak.
6. Műemlékek. 4. Irodalmi termel-és:
7. Könyvkiadás és a) Könyv,
könyvkereskedés. b) Időszaki sajtó, 8. Színházak és látvá- c) Nyomdászat,
nyosságok. d ) Könyvkereske-
delem.
Művészet, szórakozás:
a) Színészet, b) Mozgófénykép, 9. Hangvversenyek.
10. Mozgófényképek.
11. Rádió.
12. Szubvenciókés egyéb
on
anyagi támogatás c ) Rádió, (hatóságok, magán— d ) Zene, intézmények). 6. Egyéb kultúra:
13. Tanulmányok. a) Műemlékek, 14. A szabadfoglalkozá- b) Találmányok,
snak, valamint a c ) Sport.
könyv— vagy sokszo- 7. Kultúrszervezés:
rosító iparvállalatok a) Szervezetek, vezetőinek statiszti— b) Anyagi támoga—
kája. tás.
De ha meg is találtuk volna a helyes tárgybeosztást, még mindíg nem könnyű annak eldöntése, hogy az egyes kérdések tárgyalása melyik fejezetbe illeszkedik a leghel—yesebben. Egy—egy probléma több fejezet tárgya is lehet. Igy a minket köze—
lebbről érdeklő, a sajtótermékekkel kap- csolatos kérdléselk és statisztikai adatok elméletileg a következő szempontokból volnának tárgyalhatók,
1; Demográfiai szempontból: az egyé—
nek adatai, akiknek az irodalmi termelés—
hez köziik van (írók, olvasók, kiadók, nyomdászok, kereskedők stb.).
2. Ipari, illetőleg a termékeket előállító üzemi tevékenység szempontjából (nyom- dászat),
3. Az előállított termékek szempontjá-
ból, ami főként kultúrstatisztikai vizsgálat 1) Említést érdemel, hogy magának a' Nemzet—
közi Statisztikai Intézetnek jelenleg használt bib- liográfiai felosztása is eltér a Vegyesbizottság rend- szerétől, bár figyelembe veendő, hogy az Intézet folyóirata, a Revue de l'lnstitut International de Statistigue ,,közoktatás és nemzeti nevelés", (tehát
* nem az általánosabb ,,szellemi élet" vagy ,,kultúra") főcím alatt közli az alábbi csoportosítást: l. Ál- talánosságok. 2. Oktatás. 3. Analfabéták. 4. Nép- egyetemek. 5. Könyv, hírlap, időszaki sajtó. 6.
Könyvtárak. 7. Színházak. 8. Mozgófényklépek. 9.
Múzeumok. 10. Rádió. 11. Egyesületek. 12. Sport.
(könyvek, időszaki és egyéb sajtótermé—
kek).
4. Kereskedelmi, üzleti szempontból (kiadói tevékenység, szortim'ent, részletüz- let, kolportázs üzlet, bizomány, antikvá- rium).
5. Gyüjteményi szempontból, ami igaz-
gatási-kultúrális tevékenység (könyvtár).1)
A mi vizsgálódásunk elsősorban kultúr- vonatkozású, vagyis magukra a sajtóter- mékekre vonatkozik, a demográfiai, üzemi, üzleti stb. szempontokat figyelmen kívül hagyja.
A sajtótermelés számbavétele.
Amíg a szellemi kultúra széles körét mindinkább szűkítve, vizsgálódásunk spe—
cális tárgyának, az időszaki sajtónak fo—
galmához elérkezünk, mindenekelőtt a sajtó általá'nOsablb fogalmán haladunk ke- resztül. A sajtó kifejezés értelme tudvale—
vőleg igen tág. His-zen értik alatta a gépet is, amely présel, sdkszorosít. Ugyancsak kiterjesztő értelmezés szerint a sajtó álta- lában gondolatok írásban, de esetleg nem írás, hanem jelek, képek, sőt hang stb.
útján történő terjesztését jelenti?) Mégis a hangsúly a nyomdászat útján való többszörözésen van. A sajtó tehát általá—
ban a nyomtatás által előállított terméke- ket jelenti, szűkebb értelemben. az idő- szaki sajtótermékeket, legszűkebb értelem—
ben pedig ezeknek is csak bizonyos részét, a napisajtó kategóriáját, vagyis a hírlapo- kat értjük alatta. Közhasználatba főleg az utóbbi jelentése ment át, tehát a sajtó szó kisebb kategóriát ölel fel önmagában, mint ,,időszaki" jelzővel. '
Lehetne kiindulni abból is, hogy a sta- tisztikus főfeladlata az ú. n. irodalmi ter—
melés számbavétele s a szellemi termékek általános fogalmi köréből másik csapáson érkezni az időszaki sajtó fogalmához. Az irodalom az emberi szellem írásba foglal- ható termékeinek megjelenítője, letétemé—
nyese és megőrzője, amelynek nagyszerű birodalmában a szakismeret, a tudomány, a művészet számos ága találja meg ottho-
1) Szerző: Budapest szerepe Magyarország szel—
lemi életében. 108. l.
'*') A sajtótörvény ((1914:XIV. t. c.) szerint sajtótermék valamely iratnak, ábr'ázolatnak vagy zeneműnek műszaki vagy vegyi úton előállított többszörösítése s a rájuk megállapított jogszabá- lyokat megfelelően alkalmazni kell a gondolatnak fonográf vagy más készülék útján többszörösitett kifejezésére.
11*
4. szám ———162— 1943 nát. De így is odajutunk, hogy miután a
technika mai állapota szerint a szóban, beszédben testet öltő és írásban megörö- kíthető gondolatot a gépi úton való sok—
szorosítás, a nyomtatás teszi az emberiség közkincsévé, az irodalmi termelés a bib- liografus és méginkább a statisztikus szem- pontjából elsősorban mint a nyomdászat terméke kerül megfigyelésre. Tehát vég- eredményben ily szemszögből is sajtóter—
mék—számbavételröl van szó.
De amint kénytelenek vagyunk a sajtó, az irodalmi termelés határait külső krité- rium szerint megszabni, hasonlóképpen azt is külső formához kell kötnünk, hogy a sajtótermékek így elhatárolt körében minő legfőbb osztályozást alkalmazzunk.
Belső, tartalmi kritérium, pl. műfajok (regény, dráma stb.) vagy verses és prózai művek szerinti osztályozás alapján orszá—
gos vagy éppenséggel nemzetközi statisz- tika aligha készülhetne, bár ilyen alcso—
portosítás szűkebb bibliográfiai körben si- kerrel járhat.
A legf—ormalisztikusabb megoldás az volna, ha elsődleges osztályozásként könyvszerű, füzetszerű és egylapos nyom- tatványokra tagolnók a sajtótermékeket.
Ennek azonban éppúgy, mint a betűs, hangjegyes, képes, térképes stb. ábrázolá—
sok szerinti, megkülönböztetésnek, nem sok gyakorlati haszna volna. Mindezek csak mint "további osztályozás szempontjai jönnek figyelembe.
Ha zsákutcába nem akarunk jutni, el kell fogadnunk, hogy a sajtót—ermelésnek a statisztikus előtt három fő megjelenési for- mája van. Az egyik-a könyv (mű), a má- sik az időszaki sajtótermék; a harmadik, amely csak egyes részeiben szokott szám—
bavételre kerülni, de amelyet már a rend- szer teljessége kedvéért is említenünk kell, az egyéb sajtótermékek csoportja, melyek alatt a legvegyesebb sokszorosításokat s a kisebb nyomtatványokat értjükf)
1) Eléggé általános és az Országos Széchenyi Könyvtár által is használt felosztás szerint a nyomdatermékek a következő 6 csoportba soroz- tatnak: 1. könyv, 2. különlenyomat, 3. hírlap és
folyóirat, 4. zenemű, 5. térkép, 6. apró nyomtat—
vány. Ez a tagozás megfelel az általunk adott hármas tagozásnak, csupán annak további részle-
tezése. Az 1. és 2. összesítése a könyvek (művek),
a 3. az időszaki sajtótermékek (újságok), a 4., 5.
és 6. összesítése a vegyes nyomtatványok főcso- portját adja. Természetesen a 3 főcsoport nemcsak az említett 6,— banem még további alcsoportokra is bontható.
Már itt jelezzük, hogy az irodalmi ter- melés e csoportjait sem könnyű egymástól elválasztani.
A könyvet az egyszeri, az időszaki saj- tóterméket a periodikus megjelenés jel- lemzi. Mégis, hogy mi a könyv és hol kez—
dődik az, ami nem könyv, hanem időszaki termék vagy más nyomtatvány, nem olyan egyszerű meghatározni.
Sőt tovább megyek. A könyv pl. más- valamit jelent a könyvtáros szempontjá- ból, mint annak a szempontjából, aki a könyvtermelést akarja megfigyelni. Más a könyv egysége, ha a könyvtárban van, mint hogyha a könyvtermelésnél vétetik számba. A könyvtári állomány darab- számában leginkább a könyvkötési egysé- geket mutatják ki. A könyvtermelési sta- tisztika ellenben a bibliográfiai egységek, vagyis a művek számára kíváncsi. Tehát a könyvtár köteteket számlál, a könyvész műveket. Ezért egy kétkötetes regény a könyvtárban két darabot, a könyvtermelési statisztikában csak egy darabot jelent?) Ez csak egy példa, mely jelzi a könyvé- szeti számbavételek komplikáltságát, de
kemény dió még számos adódik. Igy'a kü-
lönféle sorozatok, a különböző kiadások mikénti számítása, a füzet—kérdés, ame- lyeket néhány más terminológiai és mód—
szertani problémával egyetemben —— leg- alábbis a statisztika szempontjából —-- má—
sutt igyekeztünk tisztázni. Itt csak annyit, amennyit az időszaki sajtónak a könyvtöl és más termékektől való elhatárolhatása céljából tudnunk szükséges.
Az időszaki sajtó fogalma.
Az időszaki sajtónak a mi szempon- tunkból helyes fogalmát keresve, messze túllőnénk a célon, ha számontartani akar- nánk minden olyan sajtóterméket, amely—
nek ' megjelenését, szemben az egyszeri megjelenéssel, az időszakos megjelenés jellemzi. Nem soro—zhatunk válogatás nél—
kül az időszaki sajtó kör-ébe minden sajtó—
terméket, csupán azon az alapon, hogy megjelenése időszakos, mert akkor egy ár- 1) Említést érdemel, hogy a nevezett nemzet- közi szerv kívánalma szerint a könyvtárstatisz- tikában az időszaki sajtótermékek évente egy egy- ségnek számítandók. Mi úgy véljük, hogy a gya- korlat itt is inkább a könyvkötési egységeket veszi irányadónak, tehát, ha egy évfolyam több kötetbe van kötve, az egybekötött évfolyamrészeket külön egységnek veszik. viszont több évfolyam egybe.
kötve egy egységet jelent.
4. szám —163— 1943 jegyzéket, színlapot, egyesületi jelentést,
vagy akár egy visszatérő statisztikai kér—
dőívet is az időszalki sajtó fogalma alá kellene vonni. Ezek legfeljebb időszaki nyomtatványok, melyek egyrésze még a kötel-espéldányok legteljesebb körének megőrzésére kötelezett könyvtárakban sem kerül gyűjtésre. Mi nem az időszaki nyom- tatványok tág körét, hanem az időszaki sajtótermékeket bizonyos minősült, mond- hatnám iroda'lommá magasúlt értelemben kívánjuk számbavenni.
Az időszaki sajtótermékek statisztikai megfigyelésre kerülő kategóriája elég pon- tosan egyezik a közönséges szóhasználat szerint a hírlapnak és folyóiratnak (szak- lapnak) nevezett sajtótermékekkel. A hír- lapok és folyóiratok együttes gyüjtönevéül, tehát az időszaki sajtótermékek általunk keresett csoportjának megjelölésére annak- idején az ,,újság" szót javasoltam.
A könyvészettudomány felállít bizonyos követelményeket, amelyek megléte szük- séges ahhoz, hogy valamely periodikus termék az időszaki sajtó körébe számít- ható legyen.
Maga az időszakosság vagy periodici—
tás, az időszaki sajtóterméknek talán leg- fontosabb kritériuma is pontosabb megha- tározásra szorul. Szükséges, hogy a visz- szatérési időszak szabályos, egyenletes le- gyen. Természetesen kivétel itt is van, mert a szezonújság, vagy pl. egy folyóirat, amely a nyári hónapokban nem jelenik meg joggal tekinthető időszaki sajtóter-
méknek?)
Mi a megjelenési időszak alsó határa?
A bibliografusok egyetérteni látszanak a statisztikussal abban a gyakorlatban, hogy időszaki sajtóterméknek csak az a termék tekintendő, amely évente legalább kétszer megjelenik. Az évenkint egyszer megje- lenő időszaki termék évkönyvnek minő—
sül, amely már átlép a könyvnek az idő- szaki sajtóval határos birodalmába.
E szerint tehát időszaki sajtótermék- nek kell tekinteni azt a sajtóterméket is, amely egy hónapot meghaladó időközök- ben jelenik meg. Ezt azért szükséges hang—
súlyozni, mert sajtótörvényünk kreált egy
1) Egyesek felveszik, mint az időszakosságot erősítő kelléket, azt is, hogy meglegyen az állandó megjelenés szándéka. Tehát e felfogás szerint nem
volna időszaki sajtótermék az az orgánum, amely
előre kimondaná, hogy pl. csak két éven keresz—
tül fog megjelenni. Azt hisszük, a gyakorlatban ennek a szempontnak kevés a jelentősége.
gu ;! anem—MT!
fogalmat, az időszaki lap fogalmát, azokra a hírlapokra és folyóiratokra, melyek egy hónapot meg nem haladó időközben jelen- nek meg?) E kategória elkülönítése sajtó- rendészeti, sajtópolitikai stb. szempontból indokolt lehet, de éppígy érthető, ha va- laki az időszaki sajtótermékek teljesebb körét is számon'tartani akarja. A statisz- tika nem helyezkedhetik arra az állás—
pontra, hogv az egy hónapnál hosszabb időközben megjelenő sajtótermékeket ki- hagyja vizsgálódásából, vagy hogy a vele egyébként teljesen hasonló jellegű sajtó—
termékektől eltérő elbírálásban részesítse.
Mert vajjon a bibliográfus, a könyvtáros, vagy a statisztikus szempontjából van-e különbség, ha pl. egy orvosi szakcikk tör- ténetesen nem havi, hanem negyedévi fo—
lyóiratban jelenik meg? A könyvésznek, a statisztikusnak mások a szempontjai, mint a jogásznak, a sajtórendőrnek. Ha a jog kiemeli az időszaki sajtótermékek széles területéből a szabályozás szem-pontjából neki fontos csoportot, mi is kijelölhetjük ama kategóriát, amelynek számbavételét szükségesnek és célszerűnek tartjuk?)
Annakfolytán, hogy az időszaki lap ——
amely jogi fogalom — s az időszaki sajtó- termék, vagy újság —— amely bibliográfiai és statisztikai fogalomnak tekinthető — különböző kategóriát takar, az időszaki sajtó statisztikai adataként is kétféle szám van forgalomban, Az egyik a sajtóközigaz—
gatásé, amely, legalább is ezideig, csak az időszaki lapok —— tehát a havonta legalább egyszer megjelenő termékek —— nyilván- tartására helyezett súlyt, a másik a Sta—
tisztikai Hivatal adata, amely valamennyi
1) Az ,,időszaki lap" kifejezés lefoglalása az egy hónapot meg nem haladó időközben megjelenő hirlapokra és folyóiratokra nem a legszerencsé- sebb s mégkevésbé szerencsés az időszaki lappal szemben a ,,nem időszaki lap" megjelölés haszná- lata az egy hónapnál hosszabb időközben megjelenő időszaki sajtótermékekre. A ,,nem" tagadó szó, amely a sajtótermék időszakos megjelenését nem akarja kizárni, csupán az időszakos megjelenés ritkább voltát akarja jelezni, zavaró. Vagyis egy sajtóterméket nem időszakinak nevezünk, holott igenis időszakosan jelenik meg, sőt az egyszer megjelenő sajtótermékkel (könyvvel) szemben éppen jellemzője az időszaki mivolta. Tehát a ,,nem időszaki lap" kifejezés tulajdonképpen ,,lncusanon lucendo", magyarul: fából vaskarika.
'*') Az egy hónapos határ felállítása különben
is illuzóriussá válhatott azokban a régebben gya—
kori, de ma már tilalmazott esetekben, amikor az időszaki lap összevont számot adott ki s pl.
egy havi folyóirat kéthavonként jelent meg.
4. szám
hírlapnak vagy folyóinat'nak tekintendő idő—v szaki sajtóterméket számbaveszf)
Engedtessék meg, hogy ezzel kapcso- latban egy kérdést itt is szóvátegyek. Az újabb sajtórendelkezések, ill. a Sajtóka- mara szigorú ellenőrzés alá vonják az idő- szaki lapokat megjelenési idő, oldalszám, forma, papiros stb. szempontjából. Viszont az ü. n, nem időszaki lapok megjelenését elvileg tilalmazó 8350/1939, ill. 4.600]
1941. M. E. rendelet lehetővé teszi, hogy tudományos, irodalmi, művészeti egyesület stb. által kiadott tudományos, vagy hit- buzgalmi jellegű folyóiratok egy hónapnál hosszabb időközzel is megjelenhessenek.
Ezek az említett szempontokból enyhébb el- bánásban részesülnek. Az időszaki lapok- nak tehát a szabályozás mai rendje sze- rint —— talán a terjesztési könnyebbségtől eltekintve —— alig van előnyük, de annál több a hátrányuk időszaki lap jellegükből.
amelynek pedig, a jogalkotó feltételezhető intenciója szerint, éppen a kedvezőbb elbí—
rálás alapjául kellene szolgálnia.
Hogy állunk az időszaki sajtó másik követelményeivel, a nyilvánossággal (pub- licitás)? Ez azt jelenti, hogy a sajtótermék szélesebb körnek van szánva, tehát az 01—
vasók igen szűk rétegének, pl. egy asztal- társaságnak írt újság nem újság az álta—
lunk adott értelemben. Nem akadálya azonban az idesorozásnak, ha a sajtóter- mék ,.kézirat gyanánt" jelent meg, mert ettől még történhetik terjesztése nagyobb nyilvánosság körében. Átmeneti típusok per—
sze gyakoriak. különösen egyesületek, intéz- mények tagjaik részére kiadott lapjai ilyen határesetek.
Az időszerűség ( aktuálitás) sem csupán a hírlapnak, than—em a folyóiratnak is sa—
játja, Összefügg a periodicitással, amely éppen azáltal nyer értelmet és indokolást, hogy a tartalom időszerű. A hírlapoknál az időszerűség adva van. Az időszerűség—
nek azonban fokozatai vannak s lehetne vitatni, hogy pl. egy olyan folyóirat, mely csupán novellát közöl. megfelel-e az ak—
tualitás követelményének. Azt hisszük, itt
az időszerűségét az eredetiség és a frisse-
1) Nincs szó tehát egymásnak ellentmondó ada- tokról, amint ezt illetékes szájból is elhangzani
hallottuk, hanem csak két különböző célú számba-
vétel kétféle adatáról. A statisztikát nem illetheti szemrehányás, ha az egy hónapnál ritkábban meg- jelenő, de irodalmi vagy szakszempontból hasonló jelentőségű időszaki termékeket is regisztrálja, sőt hiányossággal volna vádolható, ha ezeket mel—
lőzné.
—— 164—
iga
ség jelenti, sőt egy nem eredeti közlés is lehet alkalomszerűnek beállítva. Alig le- h-etne azonban az aktualitás kritériumát megállapítani egy olyan idősza-ki termék- nél, amely pl. pusztán egy regény heti
folytatásokban 'való közlését tartalmazná.
Egyébként hírlap és folyóirat szorosan szét nem választható kategória, úgyhogy ad—atgyüjtésünk és feldolgozásunk a két cso- port különv-álasztásával meg sem próbálko- zott, Nemcsak tartalmi szempontból mosta el a fejlődés köztük a választóvonalat, hi—
szen a hírlapok ma már híreken kívül a legkülönbözőbb tárgyú cikkeket is kö- zölnek, viszont a folyóiratok is adnak hir- anyagot. De alaki támpont sincsen elkü- lönítésükre, mert pl. ha elfogadnánk azt a meghatározást, hogy hírlap az olyan lap, amely hetenkint legalább egyszer megjelenikf) hogyan skatulyáznánk be e név alá egy folyóiratszerű terméket, más- részt hírlapjellegrgel elképzelhető egy hétnél ritkálhban megjelenő lap is.
A sajtóteoretikusok még néhány más követelményt is felállítanak, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valamely sajtó- terméket az időszaki sajtó fogalomkörébe sorozhassunk. Igy az egységet hangsú- lyozzák a sajtótermék címe, alakja, tar—
talma szempontjából. Ezzel kapcsolatban csak arra hívnók fel a figyelmet, hogy a tartalom egységéről inkább a könyvnél le—
het beszélni, amely legtöbbször egyetlen mű, míg az időszaki sajtótermékre éppen az egység ellenkezője, a heterogén tartalom jellemző, mert egy—egy számában több iro- dalmi, szellemi mű jelenik meg (esetleg kö- zülök némelyik nem is egészében, hanem folytatásokban). Tehát mindegyik szám több önálló műre -—— cikkekre —- bontható fel s az a sajátságos helyzet adódhat, hogy egy-egy folyóiratszámból több könyv lesz, ami különlenyomatok készítése esetében tényleg történik is. Itt is megmutatkozik, hogy a terjedelem maga mennyire nem lé- nyeges megkülönböztetési alap: egy könyv esetleg csak néhány oldal, egy folyóirat- szám viszont vaskos kötet lehet, amely tu- catnyi könyvvé darabolódik szét.
Az újságtól megkívánt követelmények között említik a kollektivitást is, amit valamely közös eszme szolgálatának le—
hetne felfogni.
1) Gergelyffy Géza: Egy magyar sajtójogi kézi- könyv elméleti alapvetése, A Sajtó. 1940. 5. sz.
4. szám
E kritériumok nagyban—egészben he- lyesek, bár itt-ott talán túlzásba mennek.
Viszont nem szokták említeni az általunk feállított, a felsoroltakon túlmenő követel—
ményt, amely szerint bizonyos értékelő mi- nősítésre is szükség van annak következ- tében, hogy az időszaki sajtó, vagyis a hírlap és folyóirat neve alatt a közönsé- ,, ges szóhasználat az irodalmi termék fo- galmát érzékeli. Nem időszaki sajtótermék tehátL—T' legalább is statisztikai értelem—
ben —— a csupán hirdetési reklámcélokat szolgáló termék az árjegyzék, üzleti tár—
sulati jelentés, menetrend stb. De ha egy alapjában reklámcélú újság szakcikket is beesempész tartalmába, ezzel már vegyes jelleget nyer s nehezen mellőzhető a számbavételből Ezek az üzleti, hirdetési tartalmú újságok között mutattatnak ki )
Az időszaki sajtó 1942. évi statisztikai felvétele.
Térjünk át most az 1942. évi időszaki sajtóstatisztika méltatására,
A Központi Statisztikai Hivatal először 1926—ban s azóta né vévenkint hajtotta Végre az időszaki sajtóra vonatkozó adat—
gyűjtést. Az 1942. évi statisztika azért ér- demel különösebb figyelmet, mert ez volt az első adatgyüjtés, amely nem a trianoni, 'hamem a megnagyobbodott országra vo—
natkozott.
_ De első adatgyüjtés az Országos Ma- gyar Sajtókamara megalakulása s mond- hatjuk a magyar újságírás újjászervezése óta is. Az újjárendezést az ü. n. laprevizió vezette be. Az 1938 : XVIII. t.-c ugyanis el- rendelte, hogy időszaki lap alapításához s
—-— a napilapok kivételével — a már meg—
jelenők tová-bbi megjelenéséhez a miniszter-
) Hasonló értékelő kritérium érvényesül azok felfogasában, akik ama sajtótermékeket, amelye- ken a felelős szerkesztő és a sajtótermék kiadója nincs feltüntetve, kirekesztik a hírlapok és folyó—
iratok közül. Erre alapot nyujt sajtótörvényünk, _amely szerint (1914:XIV. t. c. 5. §.) minden sajtó- terméken egyebek közt a sajtótermék kiadójának nevet, időszaki lapokon pedig még a felelős szer—
kesztő nevét is ki kell tenni. E rendelkezés nem terjed ki a társadalmi és az üzleti élet céljait szol—
gáló egyszerű jelentésekre, értesítése-kre, pl. árjegy—
zékekre stb., ha kizárólag a jelzett célnak meg- felelő közléseket tartalmaznak. Bizonyos azonban, hogy amint a szerkesztő és a kiadó feltüntetése egy sajtóterméket még nem tesz újsággá, vagyis a bib- liográfus és statisztikus által számontartott orgá—
nummá, éppenúgy elképzelhető újság ezek feltün—
tetése nélkül is s az egy hónapnál hosszabb idő- közben megjelenő újságoknál sajtótörvényünk sem kívánja meg felelős szerkesztő megnevezését.
—165—- 1943
elnök engedélye szükséges. A nagy rostá- lásra jellemző, hogy míg,l2§§——ban a tria- noni szűkebb területen 1934 időszaki sajtó- termék vétetett számba"1942- ben a négy- szer megnagyobbodott országban csupan 1379 volt az újságok száma. la)
Felmerül a kérdés, hogy tekintettel a Sajtókamara megalakulására, illetve arra, hogy az engedélyokirati adatok nála meg- vannak, szükséges volt-e, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 1942—ben megismételje ne'gyévenkint visszatérő adatgyüjtését. Az előrebocsátottakből már következik az igenlő felelet. A sajtóközigazgatás —— leg- alább is eleddig — csak az időszaki lapo- kat tartotta nyilván, az egy hónapon túl megjelenőket azonban nem, márpedig ez a kategória nem eshet ki a m—egfigyelésből.
Ezeknek az 11. n. nem időszaki lapoknak
száma is tekintélyes, összesen 190-et tesz.
Emellett a Statisztikai Hivatal, bár az adat—
gyüjtés még mindig szűk keretben moz- gott, olyan adatokat is kérdezett, amelyek nem *állottak a Sajtókamara rendelkezé—
sére s amelyeknek tudakolása már az eiő- ző felvételek adataival való összehasonlí- tás érdekében is kívánatos volt.
Az időszaki sajtósftatfisztika kiépítésére azonban nagy szükség van s így a jövőre fontos, hogy a Sajtókamara és a Statisz- tikai Hivatal között e téren minél szoro- sabb együttműködés jöjjőn létre. Annál is inkább, mert úgy tudjuk, hogy a Sajtó- kamara is terv-ezi a nem időszaki lapok nyilvántartását s másrészt az engedélyok- irati, avagy a la'ppéldányból kiolvasható adatokon túlmenő adatok gyűjtését is. A
Statisztikai Hivatal egyes kérdéseket (pl.
példányszám) azért nem intézett az adat- szolgáltatókhoz, mert az adatgyűjtés sike—
rének veszélyeztetésétől félt. Sőt az 1942.
évi felvétel alkalmával elejtette annak kér- dezését is, hogy mennyi volt a felhasznált papírmennyise'g, mert az előző adatgyüj- tésnél erre a kérdésre teljesen használha—
tatlan adatokat kapott. Az eddigi felvéte- lek a kult-úrstatisztikai adatokra helyezték a súlyt, de egyre szükségesebbnek mutatko—
zik bizonyos szociális. üzemi stb. adatok begyűjtése is. A nehézségek mindenesetre nagyok. A személyi és üzemi adatok egy- egy sajtótermékkel kapcsolatban sokszor alig különíthetők el, minthogy egy—egy vál—
lalat személyzetét és üzemét gyakran több
1! Kolozsváry Borcsa Mihály rádióelőadz'isa szerint 1939 január 1-ig összesen 411 sajtóorgánu- mot szüntettek meg. ezek között 230 zsidó lapot.
4. szám
lapnál, vagy más kiadványnál közösen fog—
lalkoztatja.
A kooperációra szükség van azért is, hogy az adatszolgáltatókat kettős számba- vétellel ne terheljük.
Az együttműködés, vagy legalább is az egyetértés egyébként már az 1942. évi adat—
gyüjtésnél is megvolt, amennyiben a Sta—
tisztikai Hivatal felkérte a Sajtókamarát, hogy a kibocsátandó kérdőívre észrevéte- leit tegve meg. A Sajtókamara ennek elő—
zékenyen eleget is tett s javaslatára a kérdő- ívben bizonyos kérdések ill. közelebbi
meghatározások fel is vétettek?)
Az 1942, évi adatgyűjtés a létező újsá—
gokat éppúgy a legszélesebb körben nyo—
mozta, mint az előző felvételek. A Statisz—
tikai Hivatal nemcsak a közigazgatási ha- tóságok nyilvántartásait vette igénybe, mégpedig oly alapossággal, hogy a törvény—
hatóságokon kívül a megyei városokhoz s a 10.000-nél népesebb községekhez külön is felhívást intézett, hanem bekérte a nyom- dáktól az általuk előállított időszaki ter- mékek jegyzékét s természetesen felhasz- nálta az Országos Magyar Sajtókamara
1942. évi Évkönyv-ének címanyagát is. Ily-
képpen módja nyílott a különböző szervek- nél nyilvántartott lapcim—ek kölcsön-ös el- lenőrzésére, kiegészítésére. A címgyiijte—mény az ú. n. időszaki lapokra nézve a Sajtókamara névsorától csak egészen lé- nyegtele'n eltérést mutat s ez is bizonyára annak tudható be, hogy a Statisztikai Hi- vatal adatgyűjtése az 1942. év elejére vo—
natkozott, a Sajtókamaráé valamivel ké- sőbbi időpontra.
Adatok.
Az adatokra térve, előrebxocsátunk né- hány nemzetközi adatot, melyek a berni Nemzetközi Szerzőjogvédelmi Iroda Droit diAuteur című folyóiratában és a Góthai 1) így annak, hogy a lap országos vagy helyi
érdekű—e, a Kamara olyformában való tudakolását
kérte, hogy a lap terjesztési helye egy vagy több megyére, vagy pedig az egész ország területére szól-e. A társadalmi lapok tartalom szerinti jelle—
gének maghatározásánál a Kamara szükségesnek vélte azt a további megkülönböztetést, hogy a tár- sadalmi lap egyesületi, érdekképviseleti-e és hogy a társadalmi szervnek mi a célja. Az oldalszám kér- désénél félreértések elkerülése végett szükségesnek tartotta kettős kérdés feltételét: 1. hogy mennyi az engedélyokirat szerinti oldalterjedelem, 2. hogy a lap jelenleg —— a papirkorlátozó rendelkezések miatt —— hány oldalon jelenik meg. Mindeme, in- kább csak pontosabb értelmezést szolgáló pótlá- sokat a Statisztikai Hivatal fel is vette kérdőivébe.
——166—
1943Almanachban a háborús viszonyok miatt most csak korlátoltan állanak rendelke—
zésre.
Az időszaki sajtó—
termékek szama
Japán (1938) . 25.431
Olaszország (1938) . 4.160
Dánia (1940) . 2.673
Németalföld (1940) 1.901
Románia (1939) 1.690
Norvégia (1939) . . 1.685
Magyarország (1942) ( Lil'-LM.—
Finnország (1941) "1.087
Bulgária (1941) 840
Portugália (1939) 494
Az utoljára szolgáltatott adatok szerint a legtöbb újság Japánban jelenik meg, szá- muk több mint 25 ezer; az Amerikai Egye—
sült Államokról, mely korábbi 21 ezres ada—
tával az élen állott, újabb adatunk nincs.
Az abszolut számoknál többet mond a lé—
lekszámhoz való viszonyítás. A rendkívüli 1. A Magyarországon postára adott időszaki
sajtótermékek száma tartalom szerint.
Répartition, suivant le genre, des périodigues erpe'diés par la paste en Hongrie.
Nombre des périodigues Tudomá—
E v Politikai $$$?) szegigssci'tsn- Összesen Années POHWIWS littérairesl) auígífggux , au [Mill
(!echnígues)
! a p 0 k s z á m a .
mi
1921 300 53 286 639 1
1922 216 44 285 545 l
1923 212 47 316 575 'í
1924 213 43 359 615
1925 224 66 480 770 "
1926 243 76 504 823 " '
1927 256 87 559 902
1928 272 92 597 961 ;
1929 267 107 615 989
1930 276 99 660
1931 276 90 669 1.035
1932 287 109 690 1.086
1933 310 123 819 1.252 *
1934 316 151 822 1.289
1935 315 132 843 1.290
1936 308 136 890 1.334: 5
' 1937 353 153 989 1.495 E
1938 376 145 1.043 . 115964 W.
') 1939 276 164 827 "1.267
*) 1940 254 151 781 1.186
2) 1941 303
138 757 1.198
1) Az 1938—ig külön rovatban kimutatott élolapokkal együtt. — Y compris les journauw humoristigues, enregístre's jusgu'á la [in de 1938 sous une mbrigue spéciale.
5') 1938—ig trianoni, 1939-ben a felvidéki és kárpát—
aljai, 1940-ben a keleti gyarapodás utáni, 1941-ben mai országterület. —— Jusgu'a' la fin de 1938, Hongrie de Trianon; en 1939, Hongrie ugrandie de la Zone nord et de la Subcarpathie; en 1940, Hongrie ugran—
die de territoires orientaux ; en 1941, Hongrie actnelle.
1.655" mac
4 szmn -—-167 — 1943
mennonsztsou pusrm naon műsum SAJTÚTERMÉKEK sztmtm Es PÉLDÁNYSZÁMÁNAK ALAKULÁSA
1921 - 1941
Sljtdtummk sum:
Mamim du Miguel
NOMBRE DES PÉRIUDIOUES M18 A LA POSTE EN HONGRIE,AVEC lNDlCATIDN DU NOMBRE D'EXEMPLAIRES
pán a postára adott idő- szaki sajtótermékekre ter- jed ki (szerepelnek benne a vasútra a posta által f_el—
adott időszaki sajtótermé- kek is, de a k 'Vetlenul vasútra adott szallitmanyok
Példinysr.
Romba d'examploim 1 ,000.000
4.550 200
nem)A postai adatvyul—
t'ésbén szereplő újságok száma némelyik évben
450
4.400
időszaki sajtótermékek száma Nombre des périodigues
J zf
mány.
4.250
/
450 A posta statisztikájából
'F_-—.
vízió igen megtizedelte az időszaki sajtótermékeket
4.400 %o (1. tábla). Számuk 1938—
ban 1564-gyel kulminált,
! holott ekkor csak a tria- noni területről van szó.
! 420
950
f
/ f N
_APéldányszám 's.)
Már 1939-ben erős vissza—
esés volt s 1941-ben —a jó- val nagyobb országterüle—
ten — csak 1198 lap került
800 400
[ Nombre d'exemplaires postai szállításra.
! A posta adatgyüjtése
650
) :
különösen azért tanulsá—
ao gos, mert a példányszám-
! ról is tájékoztat, amelynek kutatását a Statisztikai Hi- vatal meg sem kísérelte (2.
50 tábla). Jóllehet az időszaki
500
.— '—
§
.- .-
1931 1932 1983 1934 1935
1986 1937
.- 1!24 1929 1930
HBB-lo tmnont. tut-ben : ilMdÚltl és kirohanni, 1040-ben a keleti gyarapodás utáni. 1941-ben mai országtnrmat.
M' ! Min 6! 1080. Hongrie utamon; m 1930, Hongrie ugmndis do la Zone mud et de !: Sutmrpathío; on 1940.
ttonurio mundi. dc tmttoim ortmtnux; en tw. Hongrie nam-th.
M.St.81.l943.
viszonyok miatt s mert az országhatárok is erősen eltolódtak, helyesebb, ha a utolsó békeadatokra utalunk Eszerint az jsággal való ellátottság foka Dániában a
* magasabb, ahdl egy időszaki sajtóter- re mintegy 1500 lélek esik, utána Nor—
., a és Svájc következik. A ma"Dyaror—
azági jelenleg 10. 000--en felüli arány köze—
pes, amelynél azonban normálévekben egyes vezető kultúrállamok sem mutatnak fel jobbat.
, Felvételünk adatainak ismertetése előtt bemutatjuk a postának az időszaki sajtó- termékek forgalmára vonatkozó főbb ada- tait is.A posta adataDyüjtése az időszaki sajtótermékek szűkebb körét öleli fel, csu-
1938'"" 1939 1940 1941 sajtótermékek (száma ala—
posan megfogyott, a postai szállítás példányszáma az utóbbi években hatalmas növekedést mutat, ami
maesmn nemcsak az országgyarapo- dás következménye, de a háborús újságolvasási lázzal is összefügfg Mlga teruletv1sszacsatolasok előtti években aszállított példányszám a 100 millió pél—
dányt alig haladta meg, 1941- ben 165 millió példány szállíttatott. Alapok jóval nagyobb példányszámban való megjelenésének mér tékj,elzője hocgy míg 19331ban átlagosan egy időszaki sajtótermékre évi M'TO ezer postára adott példány jutott, 1941-ben ez az átlag
már kevés híjján ketszerakkora 133 ezer példány volt.
A csupán Budapesten megFjelent főbb napilapok szállítása (az lbusz szállításával együtt), mely 30 budapesti napilapnál véte- tett számba, szintén nagy lendületet vett s 1942-ben 299 millió példányt tett. Egy- egjy budapesti napilapra átlagban tehát 10
2(l%—kal is kevesebb, mint 1
a Központi Statisztikai Hi— _f vatal által kimutatott állo- "
is kitetszik, hogy a lapre-_.,.
