Ill-lllllllllll-III.-Il-un.-lllllIl-llllill-...-nu-IllInnIII-llllllllllllnlllnll'...-llllllllulll-n-uun-u-n-nlunon-n-unnnlln:
HEGYÉB ';
Az időszaki sajtó statisztikája.
La statistigue de la presse périodigue en Hongrie.
Résume'. Sauf auoo Etats— Unis, on néglige presgue partout la statistigue des journauoc et des périodiguesf) Gest gu'elle est de'licate, diűicile a établir ; clest surtout le nombre des exemplaires auguel le statisticien regoit diffi- cilement de réponse.
En Hongrie, le premier relevement géné- ral des périodigues fut exécuté llannée der- niere, par l"0ű*ice central royal de statistigue.
Ce relevement gulil faut considérer plutót comme un essai, se borna a recueillir les
principales données, laissant de coté toute gue'stion propre a nuire au succés de l*ope'- ration (nombre des nume'ros, etc.).
Avant 1926, a cet égard, la statistigue oficielle hongroise consista en des relevements dlAdministration de Postes; outre cela, seuls des particuliers sloccuperent de statistigue de la presse.
Dlaprés ces données privées et celles re—
cueillies par la Poste, le premier pe'riodigue, de langue latine, parut en 1705 en Hongrie, et le premier périodigue de langue hongroise en 1780. Én 1801, il y avait 2 périodigues écrits en hongrois, et en 1830, 10. A la veille de la guerre mondiale, plus de 2000 journauoc, revues, etc. paraissaient en Hongrie; a la fin de la guerre, la moitié seulement. Il saute aux yeuoc, combien les périodigues se sont, graduel- lement, mag garises Tandis gu en 189], dans la Hongrie proprement dite, la moitié en etait seulement hongroise et le tiers allemand, le nombre des périodigues exclusivement de langue hongroise s,éleva jusgu'en 1917 a 83'70/n,et celui des journauco et des rveues allemands tombad 'un tiers. Les périodigues de langue slave et rou—
maine perdirent également, par degré, du terrain.
Lors du traité de Trianon, la plupart des périodigues e'dités dans les territoires trans- fére's aux Etats successeurs paraissaient dans la région annexée a la Roumanie.15
ceux de la Hongrie proprement dite; 890/0 dans la région transféréea la Tche'eo— Slovaguie;
5'40/0 dans celle annexée au RoyaumeS. 0. S.
(Si l'on ne compte pas Budapest, la propor- tion est la suivante. Roumanie, 29 őot'e, Tehéco-Slovaguie, 16'80/0, Royaume S. 0. S. , 10'10/0).
1) Pour plus de simplicite', dans ee résumé et dans les tableauoc, les journaucc et les périodigues seront appelés p er i 0 eli (1 u 6 s
Selon le relevement (le 1926, dont les don- nées sont plus completes gue celles de la Poste, il y avait 934 pe'riodigues en Hongrie (618 a Budapest, 316 dans le reste du pays);
le tiers en était dinte'rét local. En provinee, c est Debrecen gui a le plus de périodigues (19). Sur les journaucc et les revues parais—
sant en 1926 421 furent fonde's depuis la guerre; en 1925 on en a créé 110.
Les plus nombreuoc— 280— e'taient ceux paraissant une fois par mois; 273 e'taient
hebdomadaires.
Les pe'riodigues non hongrois ne fai—
saient gue 3%.
Le groupement par matériaua' des pério- digues est dificile: il y en a beaucoup trai- tant divers sujets. Pour les classer, il faut prendre peur base les sujets gui y dominent.
Illéme dans les deux principales catégories (journaux et revues), on ne peut grouper a part les produits périodirjues de la presse, parce gu'il y en a beaucoup gui assurent aussi le service d*information, tout en trai—
tant des sujets spéciaux.
Des périodigues politigues, 60 appuyaient le parti unifte'; 48 les autres partis pour le gou- vernement; 5 les partis racistes; 22 étaient libé- raua' et democrates; ősocial-démocrates; 52 hors de partis; il y avait 13 autres périodigues. En dehors des journauoo et des revues politigues, on avait beaucoup de périodigues industriels, religieuoc, sociaux, d'enseignement et dodmi- nistration publigue. Sur les pe'riodigues reli—
gieuoc, 45 e'taient catholigues romains el 29 calvinistes
La plupart (118) des journauo: et des revues avaient, en moyenne, 8 pages. Au point de vue de la mesure de longueur, deux catégories dominaient: de 28 a 32 centimetres
el de 40 a 42.
En totalisant, au point de vue de la dimension, une année de tous les périodigues, on voit gue la dimension totale en e'tait denviron 60.000 m2.
Jelentősége és nehézségei.
Az időszaki sajtó az emberi haladásnak, a társadalmi és gazdasági civilizáció előbbre- vitelének hatalmas tényezője s kétségtelenül fontos szerepet játszik abban is, hogy a kul-
3. szám.
—251—
1927túra fejlődésének üteme az utolsó évtizedek alatt meggyorsult.
Az időszaki sajtótermékek —— a hírlapok és folyóiratok —— némelyike ma valósággal nagyhatalom, a közvélemény irányítója. AzZá teszi sokoldalúsága, olcsósága, alkalmazkodni tudása a gyakorlati élet kívánalmaihoz, ama tulajdonsága, hogy fürge szárnyon s mindig újjászülető tartalommal hatol el atársadalom minden rétegéhez.
Az időszaki sajtó e nagy jelentősége foly- tán nem szorul bővebb indokolásra, miért van szükség az időszaki sajtó állapotának, min- den vonatkozású adatainak ismeretére.
Az időszaki sajto' statisztikáját az elmélet is egyik főágnak tekinti a kultúrstatisetzka terebélyes fáján Mégis azt tapasztaljuk hogy az időszaki sajtó a gyakorlati statisztikában mindenkor mostoha elbánásban részesült. A statisztika eme ágát jóformán minden ország- ban elhanyagolják. Ma is alig vagyunk előbb, mint húsz évvel ezelőtt, amikor Mataja 1) a Nemzetközi Statisztikai Intézet kopenhágai kongresszusán kénytelen volt megállapítani, hogy az Amerikai Egyesült Államokon kivül nem ismer országot, ahol ezt a statisztikát megfelelően művelnek.
Az okokat, amelyek miatt az időszaki sajtó statisztikája mellőzésben részesül, a feladat nehézségében és — némi részben —— kényes voltában látjuk. Újabban — s főlegaháború okozataképen —— a gazdasági statisztikák jelentőségének megnövekedése is hozzájárult ahhoz, hogy a kultúrstatisztikáknak — s köz- tük az időszaki sajtó statisztikájának —— mű- velése háttérbe szorult.
Az első nehézség már az alapfogalomnál mutatkozik, annak eldöntésénél, hogy mit értsünk időszaki sajtótermék alatt?
Legtágabb értelemben e fogalom alá es- nék minden olyan sajtótermék, amelynek megjelenését —— az egyszeri megjelenéssel szemben —— a periodicitás, bizonyos időbeli folyamatosság jellemzi. Időszaki sajtótermék tehát ez értelemben, pl. eny időnként visz- szatérően megjelenő árjegyzék, könyvka- talógus stb. is. A statisztika azonban túllőne a célon, ha megfigyelése körébe vonna min- den sajtóterméket csupán azért, mert megje- lenése időszakos.
Másrészt azonban nem szabad az ellenkező véglet hibájába esni sem s tulságosan szűk ke- retben szabni meg a statisztikai vizsgálódás
1) V. Mataja: Die Statistik des Zeitungswesens.
1907. Bull. de llnst. Intern. de Stat. XVII
anyagát. Ezt tette pl. Hjalmar Schacht 1), akia szaklapoknak s általában az időszaki sajtó egész folyóiratkategőriájának számbavételét és vizsgálatát az irodalomtörténet és rokon—
tudományai feladatkörébe utalja. A német sajtóra vonatkozó ——- egyébként a gazdasági vonatkozások kutatásában alapvető statiszti- kájában — a statisztikai megfigyelés körébe tartozó anyag elhatárolásánál a hírszolgálattal való foglalkozást veszi főkritériumnak s ez alapon statisztikája csupán a hírlapokra szo- ritkozik.
Nehézséget okoz az időszaki sajtó statisz- tikájában az is, hogy a számlálási egységek rendkívül különbözők. Áll ez különösen ter- jedelmüket illetőleg. Igy pl. némelyik napi—
lap naponta vaskos kötetet kitevő terjede—
lemben jelenik meg, míg a másik sajtótermék csak havonta, vagy még ritkábban s terjej delme nem tesz ki többet két oldalnál, Minő különbség lesz már most a két sajtótermék egy- évfolyamának terjedelmében! A statisz—
tikusnak a számlálási egységek e nagy külön- bözőségét figyelembe kell vennie.
Hasonlóképen vagyunk a példányszámmal is. Más mérlegelés alá esik egy időszaki saj- tótermék, amely pl. 50.000 példányban jele- nik meg, mint az, amelyiknek csak 2—30() főből áll az olvasóközönsége. De nagyobb baj, hogy a megjelenés példányszáma s ami még fontosabb, a tényleg eladott példányszám
— a sajtótermék elterjedésének igazi mutató- száma — a legtöbb időszaki sajtóterméknél féltve őrzött titok, amelyet a laptulajdonos vagy kiadó nem szivesen bocsát a statisztika rendelkezésére.
Nem könnyű feladat az időszaki sajtóter—
mékek tartalom szerinti csoportosítása sem.
Hogy csak egy elég gyakran előforduló pél—
dát emlitsünk: hogyan osztályozzuk azt a hírlapot, amely magát politikai, társadalmi és közgazdasági lapnak nevezi s így tartalma szerint három egészen különböző csoportba volna beosztható?
Ezek és hasonló nehézségek bizonyára nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az időszaki sajtó a statisztika mostoha gyer-
meke maradt.
Külföldi statisztika.
, Ha végigtekintünk a kultúrállamok sta—
tisztikáin, az időszaki sajtóról, mint emlí—
tettük csak az Amerikai Egyesült Államok-
1) H. Schacht. Statistische Untersuchung über die Presse Deutschlands, Jahrbiicher für National- ökonomie und Statístik XV. 1898.
18
3. szám. —— 252 —*
ban találunk alapos statisztikai feldolgozáso- kat, ahol a népszámlálásokkal kapcsolatban rendeznek nagyszabású hírlap- és folyóirat- statisztikai felvételeket. Az amerikai munka nagystílűségét jellemzi, hogy pl. a tizedik népszámlálás alkalmával kiadott közlemény
ötődfélszáz oldalon tárgyalja az Egyesült Ál-
lamok időszaki sajtóstatisztikáját 1). Ez a mű
1639-ig visszamenően három időszakra osztva
ismerteti az anyagot, leíró része valóságos tör- ténetírói munka.Németországban fejletlen az időszaki sajtó statisztikája, bár az 1907. évi nemzetközi sta- tisztikai kongresszuson az a vélemény alakult ki hogy ebben az országban —— nem úgy,
mint Angliában és Franciaországban —— a
sajtótermékek elterjedettsége statisztikailag megfogható Hivatalos statisztikai felvételeket több államban (Szászország, Baden, §!Bajor- Ország stb.) találunk, Württembergben 2*) már 1831-ben jelentek meg kimutatások a sajtó—ról. Általános hivatalos birodalmi statisztikat azonban tudtunkkal, eltekintve az említett Hjalmar Schacht-féle, csupán a hirlapokra szo—
rítkozó s inkább gazdasági vonatkozású sta- tisztikától, a hivatalos statisztikusok részéről többször megindult kezdeményezések dacára sem készítettek.
Ausztriában, 3) Dániában, Norvégiában, Belgiumban. Svájcban, Olaszországban s még néhány államban szintén találkozunk az időb—
szaki sajtóra vonatkozó feldolgozásokkal. Az
újabbak közül a legteljesebb talán az 1923—
ban megjelent cseh—szlovák statisztika 4). Az adatok begyűjtése azonban a legtöbb orszag- ban nem külön felvételek alapján történik, hanem a póstának, az ügyészségeknek és a helyi hatóságoknak adatait használják fel a statisztikusok. Minthogy e szervek nyilvántar- tásai különleges célokat szolgálnak, az azok alapján készített statisztikai feldolgozások teljességre és pontosságra nem mindig tart—
hatnak számot.
Végül találkozunk az időszaki sajtóra vo—
natkozó magánstatisztikákkat is. Ezek is rit—
kán megbízhatók s főleg üzleti célokra ké—
szültek vagy leíró jellegűek.
*) S. N. D. North: The NeWSpaper and Periodi- eal Press, 1884. Tenth Census of the United States
Vlll. 1880. _
*) Th. Schott : Die Zeitungen und Zeitschriften Würt- tembergs im Jahre 1876, mit einem Rückblick auf die friihere periodische Presse des Landes. Württ.
Jahrbücher für Stat. n. Landeskunde IV. 1877 .
**) Nagyobb mű: l. Wincklsr: Die Periodisehe Presse Oesterreichs, Wien 1875
*)J.1Váhlovsky:(asopisy v Öeskoslovenské Re- publik. Bull. Stat de la Rep. 'l'ehechosloyagne 1923 4—7.—
A magyar adatgyűjtések.
Magyarországon sem volt mindezideig hi- vatalos országos felvétel az időszaki sajtóter- mékekről. A M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai Évkö'nyveiben visszame—
nőleg 1881-ig évente 3—4 táblázatban össze- foglalt adatok a posta adatai.
E statisztikai adatok érdekes képét adják időszaki sajtóirodalmunk fejlődésének, azon- ban elsósorban forgalmi adatok lévén, nem terjeszkedhetnek ki az időszaki sajtó állapo- tának minden vonatkozásban való megfigye—
lésére. Ezenkívül valószínűnek látszik, hogy a postai nyilvántartások nem ölelik fel az összes időszaki sajtótermékeket. nevezetesen nem terjednek ki a postai szallításra nem kerülő ily termékekre. Megközelítő becsléssel 10—
150/0--ra tehető azoknak a hírlapoknak és fe- lyóiratoknak a száma, amelyek a postai nyil- vántartásokban nem szerepelnek. Hasonló ter—
mészetűek és hasonló keretekben mozognak a Székesfőváros Statisztikai Évlrónyveiben a budapesti sajtóra vonatkozóan közöltek is
A magánkutatók közül id. Szinnyei József és Szalády Antal 1) azok, akiknek a legrégibb statisztikákat köszönhetjük. Említést érdemel- nek az ezidőszerint is megjelenő Mosse-féle újságkatalógusok is.
Az első hivatalos országos felvételt a Központi Statisztikai Hivatal a mult évben hajtotta végre. Ez a statisztika llírlap- és fo-
lyóiratirodalmunk adatait az 1926. év elején
rögzítette meg.
Ez az első sajtóstatisztikai felvétel nem célozta minden részletkérdésnek kimerítő ku- tatását. A Statisztikai Hivatal számolt azzal, hogy a felvétel —— amelyre külföldön is ke- vés példa van —— annál sikeresebb lesz, mi—
nél egyszerűbb kérdőívet bocsát ki s az első alkalommal megelégszik a fontosabb adatok begyűjtésével. Ezért a minden egyes hírlap- és folyóirathoz intézett kérdőíven mellőzte ol) kérdések felvételét, amelyek esetleg az adat—
gyüjtés sikerét veszélyeztették volna. Igy pl nem tudakolta egyik igen fontos adatot, a példányszámot sem.
Az adatgyűjtés, bár a hivatal munkater—
vébe sem volt felvéve s így az adatok be- szolgáltatását törvényes szankció nem védte,
teljes sikerekkel járt. Az adatokat ——kb. 1%
kivételével — beszolgáltatták mindazok a hírlapok és folyóiratok, amelyeknek létezését a hivatal különböző források alapján megál- lapította s a bevallott adatok is megbízhatók—
Él Szalády A.: A magyar hírlapirodalom statisz—
tikája 1780—1880-ig, 1884.
3. szám. _253—
nak bizonyultak. A felvétel, ha csak kísérlet—
nek tekintjük is, mindenesetre sok tanulságot szolgáltatott arra nézve, hogy az időszaki sajtó statisztikája teljes kiépítésének minő utakon
kell haladnia.
E tannlságokból és a kérdés elméletéből .az adatok ismertetése előtt rezümálni kell a következőket.
Az ,,újság" statisztikai fogalma.
Az .;időszaki saitótermékeknek két fő cso—
portja van: a hírlapok (Zeitung, Newspaper)
és a folyóiratok (Zeitschrift vagy Faohschrift,
Magazine). Előbbiek főismérve a hírszolgálat vagy, mint Juraschek az osztrák periódikus sajtó osztályozásánál? felveszi a napi ese- ményekkel való foglalkozás, míg az utóbbiak a legkülönbözőbb tárgynak és feladatnak, rend- szerint szakjellegűek (szaklapok) E két nagy csoport azonban, mint arra már Mataja rámu- tátott, egymástól szigorúan el nem határolható.A hírlapok ugyanis ma már nem csupán hírek, napi események közvetítői, hanem legkü- lönbözőbb tárgyú cikkeket közölnek, viszont a folyóiratok, szaklapok is foglalkoznak ——
különösen szakmájukat érdeklő — hirek köz- vetítésével. Léteznek tehát átmeneti alakjai az időszaki sajtótermékeknek, amelyek kife—
jezetten sem nem hírlapok, sem nem folyó—
iratok, hanem a kettőnek keverékei. Ennél—
fogva a modern időszaki sajtóstatisztikának, ha az inkonzekvenciákat el akarja kerülni, el kell ejtenie az időszaki sajtótermékeknek e két főcsoport szerint való osztályozását. S ha már a hírlapok és folyóiratok kategóriái—
nak eléggé megszokott elkülönítése nem le- hetséges, talán nem járunk el helytelenül s a magyar nyelvhasználat szempontjából nem követünk el hibát, ha egyszerűség kedvéért a hírlapok és folyóiratok elnevezést a statisz—
tikában nem használjuk, hanem a két foga- lom alá tartozó sajtótermékeket közös gyüjtö- néven ,újságnay nevezzük.
Ez a megjelölés találónak látszik azért is, mert az időszaki sajtótermék gyűjtőnévnél jobban födi a statisztikus által keresett fo- galmat. Hiszen, mint előbb érintettük, az idő—
szaki sajtótermékek nem minden fajtája ke—
rül statisztikai számbavételre s viszont a sta—
tisztikailag vizsgálandó periodikus termékek- nek végeredményben nem is lényeges kelléke a sajtó útján való sokszorosítás. Célszerűnek látszik végül az ,,újság" szónak használata
, ]) F. Jumschek: Die Statistik der periodisehen Preslse 1909 Bull. de llnstitnt International de Stat.
XX [ I
azért is, mert az "időszaki lap" elnevezést sajtótörvényíink lefoglalta azokra a hírlapokra és folyóiratokra, amelyek 1 hónapot meg nem haladó időközökben jelennek meg. Eszerint tehát egy öthetenként megjelenő folyóirat a jogi disztinkció szerint már nem időszaki lap, a statisztikából való kihagyását azonban ne- hezen lehetne indokolni.
Határoljuk már most körül vizsgálódásnnk anyagát, vagyis határozzuk meg, mi legyen a statisztika számlálási egysége, amelyet a követ- kezőkben ,,újság" szóval fogunk, mint sta- tisztikai fogalmat, megjelölni.
A feladat egyszerűbbé lesz, ha pontos definició konstruálásától eltekintünk s meg- elégszünk azzal, hogy újságnak vesszük azt, amit a gyakorlati élet általánosságban ennek nevez és csupán ott, ahol a fogalom határ- vonalai kétesek, igyekezünk megállapítani, melyik az a terület, amelyik a határvonalon kívül s melyik az, amelyik azon belül esik.
A sokszorosítás módja nem lényeges krí- térinm, habár ma alig képzelhetők el egyéb módok a technikai úton való sokszorosításnál.
Igen szűkkörű olvasókó'zó'nségnek szánt periodikus irat szintén nem újság, tehát nem lehet tárgya a statisztikának (pl. egy közép- iskolai önképzőkör lapja).
Nem újság statisztikai értelemben, —— ha magát annak is nevezi —— a csupán reklám- célokat, hirdetési célokat szolgáló időszaki sajtó—
termék s a hasonló elbánás alá eső üzleti, társulati jelentés, menetrend stb. sem. Két—
ségtelen azonban, hogy a határvonal megvonása itt nem könnyű, mert vannak újságok, ame—
lyek, ha tartalmuk szerint üzleti stb. célokat szolgálnak is, eme üzletszerűségük nem telje—
sen öncélú. Ily vegyes termékeket a magyar újságstatisztika is besorozott adatgyüjtésébe s ezeket az üzleti, hirdetési tartalmú újságok közt mutatja ki.
A megjelenési laló tekintetében nem okvet—
lenül szükséges az egyenlő időközökben való megjelenés, vagyis csupán amiatt, mert az újság pl. télen sűrűbben jelenik meg, mint nyáron, vagy az év bizonyos szakában, egyál—
talában nem jelenik meg (pl. a szezon—újság), nem zárható ki a statisztikai megfigyelés köréből. Bizonyos rendszeresség azonban a meg- jelenésben elengedhetetlen. Á megjelenési idő- köz szélső határa az évenként legalább egy—
szer való megjelenés; de az évente egyszer megjelenő periódikus sajtótermék is már in- kább évkönyv, mint újság.
A melléklet, ha a főlaptól függetlenül is árúsittatik, külön újság.
18*
3, szám. —— 254 —— ' 1927
Az újságstatisztika feladatai.
. Az _újságstatisztika számlálási egységeinek körét ily módon kijelölve, a további teendő annak megállapítása, hogy a statisztikának az újságokra vonatkozó, minő, adatokra kell ki- terjeszkednie. Azok az adatok, amelyek az újságokkal kapcsolatosan statisztikai értékűek három csoportba sorozhatók. Az első csoportba tartoznak azok az adatok, amelyek magára az újságra vonatkoznak, A második csoportot teszik az újságot előállító vállalat adatai a harmadikat pedig azokra az egyénekre vonat- kozó adatok, akik, mint munkaerők, az újság- szakmához tartoznak. Legteljesebb statisztika az volna, amely mindhárom csoport adatait felölelné. Azonban, szorosabban véve, csupán az első csoport adatai alkotják a tulajdoké- peni újságstatisztikát s csakis ebben az ér—
telemben mondjuk az újságstatisztikát a kul- túrstatisztika egyik ágának. A második cso—
port adatai az üzemi statisztika, a harmadiké a szociális statisztika körébe vágnak. Az újsá- gokra vonatkozó üzemi és szociális adatok csak igen szűk keretben fordulnak elő a kii- lön újságstatisztikai felvételekben, még azok- ban az országokban is, ahol az újságstatisz- tikai felvételek a legteljesebbek. Ennek oka az, hogy ezek az üzemi és szociális adatok egy-egy újsággal kapcsolatosan nehezen külö—
níthetők el. Előfordul ugyanis, sőt különösen a nagyobb lapvállalatoknál ez a rendes eset, hogy a vállalat több újságot is kiad, üzemét és személyzetét ezeknél s más munkáknál is közösen foglalkoztatja. Bármily érdekes volna is, csaknem lehetetlen az újságokkal vonatko—
zásban álló mindennemű statisztikai adatot el—
különítve megkapni s-legfeliebb az üzemi és szociális statisztikai adatgyüjtéseknek, vagy ál- talános ipari felvételnek tehetjük feladatává, hogy az újságüzemekről minden vonatkozás- ban beható képet nyújtsanak. A magyar fel- vétel is természetesen ily szorosabb értelem- ben vett újságstatisztíkai felvétel.
, Lássuk, hogy egy ilyen, tehát elsősorban kultúr-statisztikai adatfelvételnek minő adato- kat kell felölelnie.
A Központi Statisztikai Hivatal kérdőlapja az újság nevét, a tulajdonos nevét (cégét) és címét, a nyomda nevét (cégét) és címét, az újság alapításának évét, az újság országos vagy helyiérdekű voltát, tárgyát, nyelvét, meg- jelenési idejét, átlagos oldalszámát, az újság- példány hosszát és szélességét, az évi előfi- zetési árat és egy újságpéldány árát tudakolta.
Jeleztük már, hogy a Statisztikai Hivatal adatgyüjtése nem kívánt teljes részletességű adatfelvétel lenni. A hivatal emez adatgyüjté-
sénél az asZempont érvényesült, hogy az in-' kább csak kisérletszerü felvétel minél keve—
sebb költséggel és munkával hajtassék végre;
Egy újabb felvételnél már megfontolást ér—
demel, hogy a kérdőívet célszerü--e további s az adatgyüjtés sikerét sem veszélyeztető kér-
désekkel kibővíteni.
A számításba jövő további kérdőpontok kö- zül talán a legfontosabb az újság elterjedésé—
nek tudakolása.
Az újságok elterjedéséről legjobban a'te'ny—
leg eladott példányszám (Absatzziffer) tájékoz- tat, vagyis az előfizetőknek és a példányon- ként vásárlóknak eladott lappéldányok száma.
Ez a szám azonban nehezebben kapható meg;
mint a kiadás példányszáma (Ausgabeziffer), vagyis a közönség körébe kikerült példányok száma. E számban már bennfoglaltatnak az in- gyen, mutatványul, csereképen stb. szétkül- dött lappéldányok is, de nincsenek beleértve a kiadó által szét nem küldött és hozzá visz—
szaérkezett példányok. Ez már statisztikailag inkább tudakolható adat. Végül legkönnyebben az adatszolgáltató rendelkezésére áll a nyo—
más példányszáma (Auflage). Ez a számadat azonban az újság elterjedéséről a háromféle példányszám közül legkevésbbé nyújt képets néha, különösen a hirlapoknál, kétszeresét is kiteszi a tényleg eladott példányszámnak.
A példányszám azonban nemcsak a legér- dekesebb, hanem a legkényesebb kérdése is az újságstatisztikának, úgyhogy a legtöbb hivatalos statisztika vagy eltekint annak tuda- kolásától, vagy kénytelen beismerni, hogy a példányszám megállapítására irányuló kisérlete sikertelen maradt, avagy szó fér az esetleg kapott adatok megbizhatóságához.
Kivételes a helyzet azEgyesült Államok—
ban, ahol különösen a hirdetők részéről nyil- vánult nyomásra, egyes államokban törvény- hozási úton, büntetés terhe alatt kötelezték a lapvállalatokat a példányszám pontos bevallá- sára. Amerikában az újságok sem zárkóznak el annyira a példányszám megadásától, ami lehetővé teszi, hogy a hirdetők tájékoztatá—
sára az újságok elterjedésének adatait rend—
szeresen ismertető publikációk jelennek meg 1).
A magyar statisztikának nincsenek ugyan adatai az újságok példányszámánil, azonban a postára feladott és vasúton elszállított pél—
dányszámot a posta nyilvántartja.
A példányszámmal függ össze az elterje- dési terület kérdése. Lehetne kutatni például, hogy az egyes újságoknak a belföld mely ré—
l) American Newspaper Directory 1869 ete.
3. szám. , —— 255 —— 1927
Szeben s mely külföldi országokban van ol- vasóközönsége.
, Az újságok tartalmát illetőleg egy részle- tesebb statisztika behatolhat annak vizsgála- tába, hogy az újság mily részét teszik az egyes közleményfciy'ok, a hirdetések, az illuszt-
rációk stb. ,
Kutathatók volnának tovabba —— bár ne-
hezen megfoghatók s részben üzemi és szo- ciális kérdések —— az újságoknál alkalma-
A legrégibb újság Magyarországon 1705—
ben jelent meg latin nyelyen. II. Rákóczi Fe—
rene főemberei Szerkesztették Mercurius Ve- ridius ex Hungaria címen. Felső--Magyaro'rseá különbözö városaiban —— Kassán, Lőcsén e
"Z
Bártfán — nyomtak. Több éven át megjelent
1. A magyarnyelvű újságok száma 1780m1880-ban.
Nombre des périodigues de langue hongroise en 1780—1880.
zott személyzetről is némely adatok, valamint , § , § , , _ §! , § néhány üzemi adat (pl. a felhasznált papír- Ev mg Ev mg Ev MÉ Ev %%
mennyiség, a munkatársak díjazása stb). Anne'e Éli, Anne'e EE Ann—éc ÉS 'Année Éli?
' xm, om m DE.
a régebbi magyarorszagi adatok. 1780 1 1806 5 1831 1856 35, Attérve a magyar újságstatisztika adatai- 1781 1 1807 4 183? -1857 45:
nak ismertetésére, vessünk mindenekelőtt egy ggg ; ggg § ággá ággá § pillantast azokra az adatokra, amelyek a Sta— 1784 2 1810 3 1835 1860 ' 55"
tiszti/tai Hivatal adatgyüjtés—ét megelőző idők- 1785 2 1811 3 1836 1861 es
ből rendelkezésre állanak. 178§ 2 1812 3 1837 1862 . ?
Ujságjaink öskoráról a leghasználhatóbb ággá § %% § 1333 ggg, %;
statisztikai adatokat Szinnyei Józsefnek a 1789 7 1815 5 1840 1865 ;80?
Vasárnapi Újságba írott tudósításai tartal— 1790 8 1816 6 1841 1866 90 mazzak. Szinnyei eme adatai évről—évre be— 1791 ,6 1817 8 1842 1867 119
számolnak újságírodalmnnk állapotáról s néha, ggg % ági; % ági ággá, Pl
pl. az 1880. évben a szerző az első magyar 1794 [8 1820 6 1845 1870 13
újság megjelenésétől kezdve közöl az újságok 1795 7 1821 7 1846 1871 136 számáról adatokat. Sajnos, hogy ezen adatok ggg § 333, § 1347 1872 198' ib i k 61 csak ma arn lvű ú'— ( 1 48 1873 198
aalzirfagvolnaggzidak a ne; míy arisibíelvüeli— 1798 5 1824 9 1849 1874 233
8 g _ , gy ) 1799 4 1825 10 1850 1875 241
ről az adatok hiányosak. 1800- 5 1826 10 1851 1876 245
Nagyértékű továbbá Szalády Antal kata- 1801 5 1827 9 1852 1877 266
, . . ,. , . 1802 5 1828 12 1853 1878 283
lógusa es statisztikaja az 1780-tól szamitott 1803 4 1829 9 1854 1879 321 szaz ev alatt megjelent magyarnyelvu ujsa- 1804 ! 1830 11 1855 1880 368
gokról. 1805 ;
400
" ] , w _—_ ;; * _,______,
- ——————— A MAGYAR NYELVU UJSAGOK __ —— —— —— ——— v — —
! e— Dériodieues de langue hongroise _ , _
? 300 1780'1880.
í 200ü _ iiiv ——— 7 7774 7 A 7 WV M_Air ** ,.—7 , /
," , VW
_,,,__,, J
A ,, M , A %] ,% j
0 ; ,! _r WW % J777/ j / %%
$) 1730 1790 I 1800 * mo tam * 1830 "' ' WW "4350' "ist-'n'H "3370erH mul
M.S:.Sz,1927. ,
3. szám. —— 256 —— 1927 ' II. Az 1881—1925-ben megjelent újságok tartalom és nyelv szerint.
Répartition des périodigues parus en 1881—1925, suiva'nt la teneur et la. langue.
Magyarországon (anyaország Fiuméval) —— Dans la Hongrie praprcmem díte (y compris Fiume) ; §;
? § ' . m .a ' 1 .. segg
% .. .;o. §? %, "3 § %%?- 3.565;
§§§ § ;? 533 %% 1§ ;§;§$ § '. seggű.
_a_x;3 : 635315??? ami): %% §!"7§ 18 P:? C'" cum
:. § BS .s . go§ $s§ a§§ az eg a? a ggg c 13 .g —
... 335! % v—Ea 24. 343 gs 3; 8.2 3?) une _. ..a; :;
§ 9— w _ § * % " . o "' " " § s ., §
. § ! ; e § .s n y e ! v e 11 B' 11 § § * S e..
* - ? %! § _. . ? .a m 9. %
*d-aE'clwl ; l : 1! l l [megg-3
,Éfg-Églgj § : § : § § :: gun
% s 4; § 2 tag . % lég % ág % Eg % a; % ag % Eg % ág % % § 3550 aki
; ***" '" m "0 És És "és És 365 És és És 2 6?) 33
. %%. 6.3 M % 32 we go ág .a 323 "$
a tartalommal 3 ; "3 3; 9 %u 512 m: 133 0 m 53 E
I !
1881 82 143 69 192 18 334662 6 12 204 112 222 15 30 14 28 12 24 9 1'8 504 27 51 531
1882 84 178 69 222 18 408 714 20'4 — — 108 189 15 26 18 31 10 1'8 101'8 571 28 4'7 599 1883 77 224 57 234 18 449736 3 05 305 110 180 17 28 9 1'5 11 1'8 8 1'3 610 28 44 638 1884 91 227 60 267 20 499 750 2 0'3 —— — 114 17'1 15 23 16 24 10 1'5 9 1'4 665 29 42 694 1885 75 217 59 295 28' 488 724 4 06 10'1 118 175 16 24 26 39 11 16 10 1'5 674 32 45 706 1886 87 225 47 321 25 513 728 3 0'4 10'1 121 172 18 2'6 28 4' 10 1'4 11 1'5 705 34 46 739 1887 86 235 51 328 23 525726 6 0'8 203 128 177 17 25 23 32 11 15 11 1'5 723 37 49 760 1888 84 234 48 300 22 51274'4 17,2'5 10'1 96 140 19 28 20 29 12 1'7 11 1'6 688 41 56 729 1889 83 239 58 347 26 56174'5 15 20 203 119 15'8 19 25 15 20 14 1'8 8 I'] 753 42 53! 795, 1890 90 208 54 266 19 463 727 21 3 3 203 102 16'0 15 24 14 22 13 20 7 1'1 637 50 73 687
1891 94 223 58 288 17 490720 33 49 10'1106 15'6 15 22 12 18 1218 11 16 680 53 72 733
( 1892 103 224 81 310 16 526 717 39 53 608 106 14'4 13 1'8 22 30 13 1'8 9 1'2 734 57 72 791 1893 116 225 56 385 15 569 71'4 55 6'9 810 105 13'2 17 21 15 19 16 20 12 1'5 7975 65 75 862 1894 130 219 58 444 17 615 708 76 8'8 708 112 129 18 21 13 1'5 15 1'7 12 1'4 868; 68 7'3 936 1895 144 225 60 524 23 690 70'7 95 97 70'7 118 121 20 21 17 18 17 1'7 12 1'2 976 68 65 1.044
1896 190 221 58 512 18 747748 80 80 606 102 112 18 18 22 22 14 14 10 1' 999 81 75 1.080 1897 199 261 75 560 22 806722 87 78 1009 139 12'4 13 12 23 20 22 20 17 1'5 1.117 86 71 1.203
1898 182 269 72 569 22 825 740 60 54 807 141 12'7 19 1'7 24 22 22 20 15 13 1.114 99 82 1.213 1899 176 294 81 685 22 904 71'9 94 7'5 141'1 160 12'7 15 12 35 28 23 1'8 13 10 1.258 119 86 1.377 1900 189 300 70 719 21 938722 96 74 705 167 129 25 1'9 31 24 23 1 8 12 09 1.299 97 69 1.396 .a 1901 232 288 74 787 21 1.008 71'9 112 80 1208 184 13.1 21 16 28 20 25 1'8 12 081402 97 65 1.499 1902 202 331 76 615 23 946 759 50 40 80 6 145 116 26 2 2 30 24 29 2 3 13 10 1.247 114 84 1.361 1903 231 357 89 663 29 1.027 750 56 4'1 705 160 117 36 26 33 24 34 25 16 1'2 1.369 114 7'7 1.483 1904 243 372 82 698 30 1.084 761 49 3'4 705 159 11-2 35 24 37 26 36 25 18 13 1.425 129 8'3 1.554 _ 1905 242 326 73 773 24 1.135 789 48 33 1007 148 10 3 30 21 26 1'8 30 21 1108 1.4381118 7'6 1.556 1906 283 348 96 897 26 1.291 782 68 41 905 163 99 46 28 25 16 34 21 14 0 8 1.650 137 77 1.787 1907 279 334 61 690 20 1.089 787 52 38 403 138 100 34 24 21 15 29 21 17 12 1.384 152 9'9 1.536 1908 328 333 78 951 26 1.342 782 76 44 50'3 161 9'4 45 26 27 16 38 22 22 13 1.716 170 90 1.886 1909 336 352 70 922 27 1.377 80"? 70 41 704 150 88 44 26 24 1'4 11 06 24 14 1.707 158 8'5 1.865 1910 371 357 83 982 30 1.469 806 68 3'7 603 146 80 43 2'4 27 1'5 40 22 24 1'31.823 161 81 1.984 1911 364 385 96 988 27 1.493 803 66 35 503 153 8-2 44 24 34 1'8 40 22 25 13 1860 159 79 2.019
1912 371 378 110 1.030 24 1.55081'0 71 37 503 148 77 41 22 32 1'7 42 22 24 12 1.913154 75 2.067
1913 366 389 100 984 22 1.49880'5 71 38 503 147 79 37 20 37 20 41 22 25 13 1.861 139 70 2.000 1914 366 386 102 1.017 21 1.52280'4 78 41 503 156 82 39 22 33 1'7 35 1'8 24 1.3 1.892 164 80 2.056 1915 291 231 68 576 9 941801 41 35 202 130 11'1 19 16 4 03 22 19 16 13 1.175 73 58 1.248 1916 278 222 71 655 11 1.02983' 45 3'6 —— —— 104 8'4 18 1'5 403 21 1'7 16 13 1.237 71 541308 1917 253 181 46 444 8 780837. 25 2 7í — —— 88 94! 9 1'0 40'4 12 13 14 1'5 932 80 79 1.012 19209 285 — 46 283 14 591941 . . —- —— 34 54 ——-— — 10'1 20'4 — —-— 628 Ma aror—
1921 300 _ 48 286 5 597 934 7 1-1 _ _— 32 5-0 _ — 10-1 1 0-2 1 02 689 szgáy m
1922 216 —— 39. 285 5 524 961 6 11 — —— 12 22 — —-— — 10'2 204 545 terügletén 1923 212 — 42 316 5 553 96'2 —— ——.i — —— 17 2'9 —— -— —— 1 0 2 4 07 575 Hon rie 1924 213 —-— 39 359 4; 590 959 8 13 —— —- 15 2'4 —- —— — — 10'2 102 615 actgwlle 1926 _224 —— 62 480 4 733 952 172 2 1 01 15 1'9 —— — —— 1 02 3 0'4 770
' § . §
. * s
1 . , , :
§" ' . ; * ; ; *
? § . . . z
!) A magyar-német nyelvű hírlapok nélkül, melyeknek számáról adatok nincsenek. _ Sans les jour—
azaum'de lanyue hongroise—(zllemmzde, du nombre desguels il n'y a pas de données. i
El. szám. —— 257 ——'
1927)
s így megvolt az újság jellege, míg a koráb- ban megielent alkalmi röpiratok —— mint pl.
legkorábban a mohácsi vészről kiadott tudósí- tások —— újságoknak nem tekinthetők.
Magyar nyelven az első újság 1780-ban je- lent meg Pozsonyban: Rát Mátyás Magyar Hírmondója.
A magyarnyelvű újságok számának év—
végi állománya — itt-ott visszaesésekkel —- I. sz. tablázatunk szerint alakult (Szalády adatai). E táblázat adatai egyben a magyar kultúra történetének vázául is tekinthetők s tükrözik a nemzet életében fontosabb ese- mények s a politikai viszonyok hatását is.
1783-ban van 2, 1790-ben 8 újság. 1824—ig az évvégi újságállomány ezt a számot soha-
sem haladta meg, sőt az évszázad első év-
tizedében állandóan csak 3—5 magyar újság
létezik. Kiugrasok: az 1832. év 19, az 1843.év 37 újsággal. A szabad sajtó kivívása a szabadságharc alatt 87—1'e ugratta fel a két év (1848—49) folyamán megjelent magyar- nyelvű újságok számát. Ezek az újságok azonban túlnyomórészben rövidéletűek vol—
tak. 1848-ban pl. 33, 1849-ben 26 új újság
indult meg, de a megszűnt újságok száma a keletkezetteknél nagyobb lévén, az évvégi újságállomány 1848-ban csak 12.A szabad—ságharc leverése után az 1849. év Végén pedig csak 9 magyar újság létezik. Ezután számuk fokozatosan növekszik, mígnem akiegyezés idejében újabb hirtelen emelkedés következik:
1866-ban még csak 90, 1868-ban már 131 a magyar úíságok száma. Ez a szám tíz év multán megkétszereződik s a nyolcvanas évek elején a magyar újságok száma már eléri a négyszázat.
Az évi újságállomány adatai egymaguk- ban nem adnak teljes képet az úiságiroda- lomról, mert nem jut bennük kifejezésre az évek során keletkezett újságok nagy száma.
Szalády adatai szerint 1780 jan. 1-től 1880
jan. 1-ig összesen 1461 magyarnyelvű újság indult meg, ezek közül 1140 megszűnt s így az 1879. év Végén megmaradt állomány 321 db. volt.1881—től kezdve a posta kimutatásai már részletesebb adatokat tartalmaznak. Ezek az adatok az újságokat tartalom és nyelv sze—
rint is részletezik, bár a tartalom szerinti részle- tezés csak öt csoportot ismer: a politikai, helyi érdekű, szépirodalmi, szak- és e'lclapok csoport—
ját. A kimutatások nyelv és tartalom szerinti részletezéssel közlik a külföldre küldött újsá- gok számát is, valamint a külföldről postán érkezett újságok számát. Az újságok számán kivül a postán szállított példányszámról is tartalmaznak adatokat.
III. Az 1881—1925-ben postára feladott példányszáma.
Nombre :l'earemplaz're
en 1881—1925.
újságok (les périodz'gucs mis Ez la Postc
§; Belföldre Külföldre n *
;; Ear/o 'és [e I:;zwoyés ;; E'? E _ $
i Fmterzeur 1 ctranger a. S ; §
-izsxt eu aszis—
* ;: , . § ! w m
Année'gáza * a§33 m$ ÉN? %%
—§§si % §§§s % ;5 Ég seg
sss-s "asse ÉÉÉÉ %; f? s
_sss -—§§s ae§*§ sás
1—3 § $ a fo s: ! ki E
A Magyarbirodalomban.
Hongrie anoienne :
1881 284 —— — —— 4') 296 55 744 1882 328 —— — -— ; !) 342 57095
1883 348 — — —— §!) aes 50897
1884 380 — —— —— M) 390 57061
1885 390 —— —— — §") 406 57.507 1886 428 —— —- _ ;') 44 6 (SO-352
1887 410 _ — —— 31) 427 56.184
1888 422 —— — * — Él) 440 60.357 1889 441 —- —— * — §!) 439 57.736
1890 563 959 24 41 58 7 85.444
1891 . 58'7 956 27 44 614 83.765
1892 § 649 %B 92 47 681 86.094
1893 ' 638 952 32 48 670 77.726
1894 716 950 3'7 5'0 75'3 80.449
1895 752 941 47 59 799 76.583
1896 792 931 59 09 851 78.790
1897 800 95 6 ; 36 44 i 830 69.493 1898 : 93'9 96'1 _ 3'8 391 97"? 80.544
1899 98'0 94'9 ; 5'0 5'1 § 980 71.169
1900 964 961 , 8 9 39 1003 71.848 1901 1013 960 41 40 ! 105'4 70.813 1902 1070 958 46 4—2 111'6 81.999 1903 1175 9519 49 41 1224 82.535 1904 ," 125 5 96 0 50 40 ' 1305 831977 1905 M 1348 958 58 42 1406 90.360 1906 ii 1391 954 67 46 1459. 81.589 1907 ; 130'7 94'8 _ 7-2 52 ! 1379; 89779 1908 ? 138'7 94'7 * 75 53 1412 74.867 1909 L 1403 951 7-2 49 ; 1475 79.088 1910 § 1550 954 ; 74 46 1 1624 81.855 1911 1661 947 § 93 53 * 175'4 86.875
1912 1 1724 945 ' 100 1 5 5 ( 182'4 88.244
1913 ! 183'* 945 10 6 ; 5'5 _ 1938 96.900 1914 § 195'6 94'9 *; 10 5 '1 5 1 2061 100243 1915 ' 185'7 87'1 * 275 129 ' 213-2 § 170833 1916 i 2064 915 19 1 8-5 ; 225 5 172400 1917 ! 2293 922 19 5 78 ? 2499 245849
Magyarország mai területén:
Hongrie actuelle:
1920 75'8 98'2 ; 1' 18 . 77'2' 122930 1921 éi 7411 972 ;; 21 2'8 ; "(62 119249 1922 M 604 944 : 3'6 5'6 y 6340 117431 1923 U 6321 948 § 3'5 52 1 667 116000 192411 6251 9513 i 29 . 4'4 i 654! 106841
! 1925 %; 78'7§ 957 ly 36 1 43 H 8224 106753
1 ? !; (
*) Becslés. ——— Erz'aluai'ion.
zooo _
1500
MAGYARBIRODALOM 1881-1917 HONGRIE ANCIENNE.
AZ ÚJSÁGOK SZÁMA.
;
Nombre des périodigues. ! * !
1000 __,,
§ V'VT
1 t
1
11
1
, L
§
!
§
' O SOCL
i
——.———————————————_—.——
259 1 1 x 1 1 c 1 ! 1 1 1 ! ; l 1 1 1 1 !
mHüó
200
mHHom
POSTÁN SZÁLLITDTT pÉLDÁstzÁM.
Nombre des nume'ros expe'diés par la posre.
150
1 1
1 !
100
;
!
§
;
i
l
' :
50
11l1li]111111111111111111111111 250
ezer mille ZOG
EGY ÚJSÁG posu'm SZÁLLITOTTÁTLAGDS PÉLDÁNYSZÁMA.
Nombre moyen de numéro pourpériodicyue expédié par la posre.
150
10n
50
181
890 1900 1, 10
1917M$v$v 1075
3. szám. ——259— 1927
Emez adatok szerint —— amint a II. sz.
táblázatunk mutatja — 1881-ben az újságok száma — most már beleértve természetesen .a nem magyarnyelvűeket is, viszont figyel—
men kívül hagyva az eddigi adatokban sze—
replő külföldi magyar újságokat —— az egész Magyarbirodalomban 531 volt. Számuk más—' fél évtized mulva megkétszereződött, vagyis az ezeret meghaladta, újabb másfél évtized alatt pedig ez a szám is megduplázódott, úgy- hogy közvetlenül a világháború kitörése előtti években újságjaink száma állandóan kéteze—
ren valamivel felül volt. Még 1914-en is 2.056 újságot mutat ki a statisztika. A háború kitö- rése 1915—ben hirtelen zuhanással 1.248-ra csökkentette újságjaink számát. 1917-ben pedig ismét csak ezer és egynéhány újsá- gunk van, vagyis azt mondhatjuk, hogy a háború — az újságok számát tekintve — másfél évtizeddel vetette vissza újságirodal- munkat.
A régi Magyarország újságstatisztikai ada- tai közül bizonyára a legérdekesebbek azok, amelyek a magyarnyelvű újságok fokozato—
san növekedő térfoglalásáról tanuskodnak a másnyelvű újságokkal szemben.
Szinnyei adatai szerint 1841-ben a ma- gyarnyelvű újságok éppen felét tették összes újságainknak. A nem magyarnyelvű újságok között természetesen a német újságok száma volt a legnagyobb, kétszer annyi, mint a
többi nem magyarnyelvűeké összesen.
Negyven év mulva —- itt csak az anya- ország adatait véve alapul— akizárolag ma—
gyarnyelvű újságok aránya már 66'20/0 volt.
A régi Magyarországra Vonatkozó utolsó adat szerint 1917-ben ez az arány 837 0/,-m emel—
kedett. '
A mai, csaknem tiszta magyar lakosságú
Magyarország területén, mint látni fogjuk, az
arány még sokkal jobb.Anémet nyelvü újságok aránya a magyar újságok arányának növekedésével párhuzamo—
san folyvást csökkent. Az 1841-be1i 33'30/0—os arányszám 1881-ben 22'2-re esett vissza s a háború kitörése előtt 8 körül mozgott. A ha—
ború alatt az arányszám feljavult, 1915-ben
ll'l volt. '
Visszaesett a többi idegennyelvű újságok aránya is.
Az oláhnyelvü újságok aránya 1881-től 1917-ig So/o-ról lo/o—ra esett vissza, a há- ború előtt 20/0—on felül volt. A szerb— és hor- vát—nyelvű újságoknak a 80-as években 40/0-ot is elérő aránya a háború előtti évekig felére csökkent, 1917-ben már csak 04 volt.
Végül a tát újságok o/o-a a négy évtized alatt 2'4-1'61 1'3-re csökkent.
Az újságok száma természetesen nagyobb mértékben szaporodott, mintanépesség száma.
Míg 1881-ben minden 27 ezer lélekre esik egy újság, a háború előtti években átlag minden tízezer lélekre esik egy. A háború utáni Magyarországon e szempontból nagyjá—
ban elértük a békebeli színvonalat.
Az egy újságra esö lélekszám — az újsá- gok számánál összehasonlithatóság okából
ANYAORSZÁG 1881' 1917 HDNGRlE PROPREMENT DlTE.
l ? ' ? V '"
l
" AZ ÚJSÁGOK NVELVE. ffíf ' ,
Lengue des péPlOdiClUES.
Dsszesem—"Mal 7
Magyar mangroxs !Á _ k ,;
he'mel—Altpmaná
lw harvaMszer-blblao — Siovagumrear; ' "
(serbelmoummn
M SPS: 1927
3. szám. 1927
a postai adatokat véve alapul 1925-ben is ——
így alakult:
Egy újságra esik :
1881—ben . . 27.281 lélek 1890-ben . . 23.803 ,, 1900-ban . . 12.962 ,.
1910—ben. . 10.019 ,,
1920—ban. ._ . 12.707 ,, 1925-ben . . . 10.868
Az újságok példányszámáról régi statisz- tikáinkban sincsenek adatok, csupán a 1008- tá'ra feladott példányszámro'l. Nagyon hozzá—
vetőleges becsléssel, szakemberektól szerzett információk szerint, a postára feladott pél- dányszám mintegy 500/0-át teszi a tényleg kinyomott példányszámnak s így nem köve- tünk el nagy hibát, ha a nyomás példány—
számát a postai szállítás kétszeresére tesszük.
Az összes újságoknak postára feladott pél—
dányszáma a Magyarbirodalomban —— mint III. sz. táblázatankból látható — 1881-ben
29 millió körül volt, 26 év mulva már több
mint 100 millió s a háború kitörésekor a 200 milliót meghaladta. Erdekes, hogy a háború alatt a postán szállított példányszám nem csökkent, sőt 1917—ben megközelítette a 250 milliót, holott a háború folyamán az újságok száma felére lecsökkent. E jelenség a hadbavonulásokkal kapcsolatos. A hadbavo- nultak nagy tömege lakóhelyéről eltávozván, postán kapja az eddig újságkihordó útján kézbesített, vagy példányonkint megvásárolt újságot.Az egy újságra évi átlagos postai szállítás háború alatti nagy megnövekedése is ezt mu- tatja. Az átlagos példányszám ugyanis, amely az 1881. évi 56 ezerről 1913-ig eléggé egyen-
letesen 97 ezerre emelkedett, aháborús évek-
ben hirtelen megnövekszik s 1917-ben 246 ezerre szökik fel. Bizonyos azonban az is, hogy a háború viharának az életképesebb, elterjedtebb újságok tudtak ellenállani s az átlagos példányszám megnövekedéséhez ez a körülmény is hozzájárult.
Magyarország mai területén a postára adott példányszám 1925-ben egyharmadrésze a biro—
dalmi maximális adatnak ami igen kevés, mint hogy újságjaink nagyobb fele a fővárosban jelenik meg.
A Magyarbirodalomban az újságok összes
postára adott példányszámából 1890-ben, ami—
dőn először állnak erről adatok rendelke- zésre, valamivel több, mint 40/0- ment ki a külföldre. Körülbelül ez ma is a külföldre küldött újságok aránya. Erdekes hatása a háborúnak, hogy a háborús években a fron—
tokon külországokban küzdő katonáinknak kiküldött újságok nagy száma váratlanul meg- duzzasztotta ezt az arányszámot, jóllehet más—
részről az egyéb külföld legnagyobb része el volt zárva újságjaink 6161. 1915-ben a normá—
lisnál háromszor több újsagpéldány megy ki
a külföldre, 1916—ban és 1917-ben pedig az
arányszám a normálisnak mintegy kétszerese.Nézzük a postára adott példányszám ne—
hány adatát a mai illagyarországon.
1925-ben a belföldön postára adott 822 millió újságpéldányból 36 millió példány (4'30/0)
küldetett a külföldrel). Az egyes államok része—sedése a következő volt:
Ausztria 574 ezer
Cseh-Szlovákia 138 ,,
Lengyelország 34 ,, Németország 359 ,, Olaszország 779 ,,Románia 42 ,, (1924: 97 ezer) Sz. H. Sz. állam 172 ,, (1924: 911ezer)_
Egyéb államok 1.403 ,,
Az 1925-ben belföldön postára adott pél- dányok 95'90/0-a magyarnyelvű volt, 3'3%-a németnyelvű. A belföldön feladott újságpél—
(lányok 68'50/0—a politikai tartalmú volt. Fel- tűnik, hogy az összes postára adott példá- nyokból Budapesten 713 millió példány, vagyis
86'70/0 került feladásra.
IV. A Budapesten megjelent több politikai napi- lapok postára adott és vasúton elszállított pél—
dányszáma.
Nombre (( exemplaire mis a la Paste el transporté en chemin (h fer (les pliucipauv gaotuliens politi-
gaes de Budapest.
§ A főbb poli— Évi példányszám Egy napilapra eső , tikai napi- összesen —— Nom- évi átlagpd.
E v lapok száma breamzueld'arem— .llayenne aimuelle , Nombre dos plaire an total pour 1 guotídien
Annee § állát,—15353 meigió 1913 : me'jllló 1913 :
§ PÚM'W'" § m1/lío__rzs777100 § millions 100
1913 ! 38 ; 204'8 ,1000 54 1001)
1920 31 § 95 8§ 468 31 574
1921 35 § 103' 5 § 50'5 3'0 ! 556
1922 80 ,; 92 0§ 449 31 574
1923 26 § 69 e, 34-0 2-7 § 50-0
1924 28 ? 55 2 270 20 370
1925 27 ; 63—8 § 312 2—4 444 1926 24 1 702 § 34-3 2-9 53-7
;; 1
!) Ezzel szemben 1925-ben a külföldről összesen 3. 386 ezer (1924-ben 2. 564 ezer) újságpéldány jött be a postán Magyarországba. Az e gyes államok így ré szesedtek: Ausztriából 979, Cseh-Szlovákiából 226, Lengyelországból 25, Németországból 551, Olaszország ból 110, Romániából316, Sz. H. Sz. államból 188 ezer példány szállittatott be. A beszállított példányok nyelv szerinti megoszlása a következö: német 1.733, magyar 642, francia 998, angol 254, olasz 109 ezer.
