9 TERÚLET ÉS NÉPESSÉG o
lunc-n-c-n-u-n-u.n.-l'uct-unnnnocnnun-.n---.----n...u.n.-..clll-lclccnolco. . . ollo-lnl-ol—C
A vegyes házasság.
Les mariages minutes.
Résume'. Les statistigues des mariages mixtes
—— ceux ou les e'pouac sont de religious dií/éremes ——
ntindiguent pas tout (; fait exactement, en Hongrie,
comment se mélent, sous ce rapport, les religious, ear on n'y a pas de relevés sur les conversions ayant préeédé les Pourtunt, il arrive iréguenunent gu'a la veille du mariage, Fun des futurs époux se convertit ;; la religion de liautre Ces eonversions se font moins par conviction (]ue pour des raisons dAautre sorte (par afieetion pour la personne gu'on ua épouser, par consideration pour sa situation materielle ou morale, ete.)
mariages.
La proportion (les n'zal'iages mizrtes depend de plusieurs facteurs (lots faites a cet
opinion (luion a généralenzent des mariages mixtes.
circonstunces sociales, économigues, etc.). En Hon- grie, cette proportion —— surtout celle des mariages mixtes entre chrétiens et israélites augmente depuis gue la loi XXXI de 1894 g a rendu obligatoire le marioge civil, en suivant ["eremple de la France, égard,
on it fut institué en 1791, par la Convention révo—
lutionnaire, et d'autres pays de llEurope oceidentale.
Ces dernieres Hon—
grie, environ 16 mille nmriages mixtes (en 1929—32, en moyenne 15.787 pur ou), soit un cinguíéme
(20'8%) de tous les nmriages. Un demi-siecle auparavant, en 1877—w1880, le nombre annuel moyen des mariages mixtes n'y avait representé gue 7'5%
des mariages totaurc.
années, on a contracte', en
L'augmentation peut étre imputée a (tenor-me développement des communi- cations, favorisant le mélange des populations, et a liextension des ide'es matérialistes; llinstitution du mariage civil, les fre'guents déplacements, pendant la guerre, de militaires mobilisés, soignés dans les hópítaux ou rentre's de captiuité, y avaient également une grande part. Par suite de cette o'erniére cause, la proportion des mariages mixtes, (lui représentaít seulement 13700 a la veille des hostilités, slest e'Ievée, en 1915—17, en moyenne () 20'7% par an, et, en 1918 et au lendemuin de la
guerre, elle ne diminuu guta 15'7%.
Dans les villes, surtout dans les cupitales, dlune population en général rnélée au point de vue de la religion, et oil les idées matérialistes ont de nom—
breux adeptes, la proportion des mariages mixtes est bien plus élevée gue dans les compagnes. A Budapest, celle-ci, augmentant toutes les anne'es, re—
présente un peu plus dyun tiers de tous les mariages, contre seulement environ un sixiéme pour le teste de la Hongrie. Pendant la guerre, cette proportion siaccrnt dans les grandes villes plus rapídement gu'ailleurs. A Budapest, elle montaít de 30'50/5 en 1912 ;: 3/1'7% en 1915— 16, pour retomber' a 12795
en 1919; a Berlin, elle passa de 19'2% en 1913 Ez 23'3% en 1917; a llambourg, de 13'0% en 1913 14'796 en 1915; a Bucarest, de 10'7% en 1913 a 1-l'3"o en 1917; a Prague, oil l'énorme majorité (9096) de la population est catlioligue, elle monta de 3'5% en 1913 a 5'0% pendant la guerl'e. Les villes de l'Europe centrale ou occidentale —— Breslau,
§;
Amsterdam, etc. —— ou la proportion des mariages znizetes est actuellement tres élevée, ont une popu—
lation tres méle'e sous le rapport de la religion: a cöte' des prolestants, gui y sont en majorité, le pourcentage des eatholigues et des israélites y est considérable.
lán Hongrie, les eutholigues romains forment la majorité absolue de la population. Aussipduns la plupart des mariages mixtes, l'un des époux y est callioligue romain. Le fait gue la proportion des protestants ayant epousú une catlzoligue romaine y est tres élevée, peut étre expligué en premier lieu par le hant pourcentage de la population catholigue romoine. Toutefois, la proportion des mariages mire—
tes contractés par des femmes oppartenant a cette derniére eatégorie y est uu—dessous de la proportion peut étre attribué a ce gue nombre de femmes catholigues ne se marient gu'auec des hommes de leur religion, et au fait gue dans une grande partie des commu- nes, la plupart des habitants appartiennent á I'une ou llautre des confessions chre'tiennes.
(le ["éle'ment catlioliaue romain, ce gui
En Hongrie, le nombre des mariages mixtes entre chre'tiens et israe'lítes est annuellement plus de mille, soit 1'4% de tous les mariages (contre 0'7%
en 1890—1900) et 6'5% des mariages mixtes (2'0%
en 1890—1900). A Budapest, gui compte de nom—
breurc israélites (23'0%, contre 5'1% pour la Hon- grie entié're), la proportion des mariages mixtes contractes par chrétiens et israélites est particu- liérement élevée (18 a 19%).
En Hongrie, selon les statistigues, est plus fréguent dans
dans les mariages
le divorce les mariages mimtes gue entre personnes dlune méme religion; en outre, ceux-la' sont dlune faíble fe'eon—
dité; il en est surtout des mariages entre chrétiens et israe'lítes.
*
Vallásílag és nemzetiségileg vegyes há—
zasságot különböztetünk meg. Röviden ,,ve- gyes házasság" alatt a vallásilag vegyes házasságot értjük, melyek sokkal gyako—
riabbak is, mint az anyanyelv szerint kü- lönböző egyének összeházasodásai. A nyelv különbözősége sokkal erősebb válaszfal az emberek között. mint a felekezet eltérö
49
10. szám.
:
Volta. A régi, történeti Magyarország nem—
zetiségi tekintetben ugyanolyan kevert né—
pességű volt, mint felekezeti tekintetben, mégis, míg a t'elekezetileg vegyes házassá—
gok aránya a világháborút megelőző, régi, békés esztendőkben a történeti területen évente átlag már 12'()% körül volt, addig a nemzetiségileg, illetőleg anyanyelvileg ve—
gyeseké alig haladta túl a 4'07'6 -ot. Ma, a nemzetiségileg ve'gyese'ké némely évben le—
csökken 2'1%-ra, s a trianoni területen egyik évben sem volt 2'7 % -nál magasabb,
a vallásilag vegyeseké ezzel szemben évről—
évre magasabb. A mai területen a legújabb években az egyes években kötött házasság- kötéseknek '20'0%—a vegyes vallású háza- sulók között jön létre.
Vegyes vallású házasságkötésnek persze a statisztika csak azon házasságkötésekel veszi számba, amelyeknél saját vallásán mindkét házasuló megmaradt egészen a házasságkötésig. A valóságban tehát a fele- kezetek keveredése a feltüntetettnél nagyobb lehet, ha ugyanis azt a vallást tekintenénk, amelyben az illető született, vagy nevelke- dett. Minthogy azonban a házasságkötést
közvetlen megelőző valláscserére (áttérésre,
kikeresztelkedésre, stb.) statisztikánk nin- csen, úgy nyilvánvaló, hogy a vegyes val- lású házasságkötésekre vonatkozó statisztika valamivel kevesebbet ad annál, mint aminő arányban a felekezetek a házasságkötések- nél az eredeti vallást tekintve, keverednek.
Tudvalevőleg gyakori az, hogy az egyik házastárs —— a másik iránt való áldozat—
készségből, az életközösség bensőségének megerősítése céljából, családi, anyagi okok—
ból, ritkán meggyőződésből, avagy saját vallásának a másikénál kevésbbé célszerű követését belátva —— közvetlenül a házasság—
kötést megelőzőleg veszi fel a másik vallá—
sát. Különösen az 1894. évi XXXI. t.—c.-et, a polgári házasságkötési törvényt megelőző idökben voltak gyakoriak a házasságkötést megelőző, a házasságkötési statisztikával kapcsolatban tehát mindmáig soha ki nem mutatott áttérések, mert akkoriban keresz—
tény és nem keresztény felek között, pl. ke- kereszbény és zsidó között, törvényes házas—
ság nem is létezett.
A vegyes házasságkötések arányának alakulása számos társadalmi, gazdasági és erkölcsi körülménytől függ. Különböző be- rendezkedésű társadalmakban elsősorban a vonatkozó törvények vannak hatással. Kii- lönböző idők és országok törvényei a házas—
ságok más és más kategóriáit tilalmazták.
——706— 1933
Olaszország pl. még ma sem ismeri a köte—
lező polgári házasságkötést s a házasulók előtt nyitva áll, hogy csak polgári, csak egy- házi, vagy mindkétféle házasságot kötnek-e.
Említettük, hogy a polgári házasságkötést megelőző időkben hazánkban sem volt lehet—
séges keresztény és nem keresztény felek tör—
vényes házassága. Vagy más példa a tiltott házasságra az, hogy a vérrokonok egy részé—
nek házasságát törvényeink ma is tilalmaz—
zák. Kérdés tehát, hogy egyes országokban 3 egyes időkben a vegyes házasságok a tör- vények értelmében egyáltalán lehetségesek voltak—e, s hogy a törvények minő következ—
ményeket fűztek hozzájuk, mert elsősorban ezek a körülmények voltak hatással a ve—
gyes házasságok arányának alakulására. A törvényeken kívül a közfelfogásnak, a tár- sadalmi előítéleteknek is befolyásuk volt a vegyes házasságok kötésére. Nyugat-Euró- pában először a francia szellem liberaliz—
musa tűrte meg a vegyes vallásúak között kötött házasságot. Az 1791. évi forradalmi alkotmány egyik pontjaképen megalkotta a polgári házasság fogalmátf) Hosszú idő mulva követték a példát a többi nyugat- európai államok is, ám törvényeik egymás- sal nem teljesen egyező módon statuálták a polgári házasságot és a polgári, valamint az egyházi házasságkötés egymáshoz való viszonyát. Németország és Svájc, valamint hazánk is a francia módszert követték, míg más országok kevésbbé radikálisan jártak el. Anglia és Spanyolország választást enged a polgári és egyházi esküvő között, oly ér—
telemben. hogy az egyházilag megáldott házasságkötés a törvény szerint egyúttal polgári házassá-gként is érvényes. Románia a polgári házasság mellett megköveteli az egyházi házasságot is. Olaszországban, mint említettük, a felek kedvük szerint házasod—
hatnak csak polgári, csak egyházi, vagy mindkétféle módon. Az országok egy más csoportjánál, így pl. Ausztriában, Portugá- liában, Svéd— és Norvégországban, a pol- gári házasságkötés teljesen; lényegtelen sze—
repet játszik. Az egykori cári Oroszország- ban pedig csak a szekták hívei számára vezették azt be. A legkülönbözőbb vegyes
1) Az 1791. IX. 3—án létesült francia forradalmi alkotmány 7. §-ának 2. pontja így szól: ,,A törvény csak polgári szerződésnek tekinti a házasságot. A törvényhozás minden lakos számára, kivétel nélkül meg fogja szabni a születések, esketések és halálo—
zások megállapításának módját és kinevezi a nyil- vános tisztviselőket, akik erről tudomást vesznek.
E kötelező polgári tényhez a felek kívánságához képest hozzájárulhat a papi áldás."
10. szám.
M_—
házasságkötéseket lehetővé tevő polgári há- zasságkötés a XIX. század folyamán a francia forradalom által megmutatott példa szerint mégis lassan-lassan minden ország—
ban lehetővé vált. ízzel Európa legkülön- bözőbb részein egyre növekedett a vegyes házasságkötések aránya, A legkülönbözőbb társadalmi osztályok keveredése vált lehe- tövé. Megszűnt a nemesség endogámiája és csökkent a közeli, sőt vérrokonok számos diszgenetikai hatással fenyegető egybekelé-
seinek aránya.
A vegyes házasságok arányát lényegesen emelni képes körülmények még: a forgalmi viszonyok alakulása és a vallástalanság terje- dése. Minél kedvezőbb és fejlettebb a for- galom, annál inkább keverednek egymás—
sal az ország különböző részein lakó, kii- lönbözö vallású néprétegek, ami az ily kü—
lönböző vallású rétegek összeházasodásá—
nak arányát emeli. A forgalmi útvonalaktól távol lévő községekben, különösen magas hegyek között fekvő völgyek községeiben ezért ritka a vegyes házasság és gyakori a ve'rrokonoké. Különösen Norvégia, Svájc és Skócia egyes községei hirhedtek éppen ezért a vérrokonok között kötött házasságok gya- kori voltáról. A magas hegyek között a rossz forgalmi viszonyok miatt ugyanis az itt lévő községekben lakó fiatalságnak nincs módjában más vidékek lakosságát kellő- képen megismerni. Ezért gyakoriak a ma—
gas hegyek között fekvő községekben a vér—
rokoni házasságok szomorú következményei is, pl. a veleszületett siketnémaság, endogén elmebajok, stbf) Megfordítva a forgalmi gócpontok, különösen a nagyvárosok a ve- gyes házasságoknak mutatják magas és a vérrokonok által kötötteknek alacsony ará- nyát. Budapesten pl., mint alább azt rész- letesebben elemezni fogjuk, a házasságok- nak több mint Vg része jön évről—évre ve- gyes vallásúak között létre. Ezzel szemben a vidéken alig több, mint 1/6 részük, az egész országban pedig évente átlag 1/; részük a vegyes vallású házasság. Látni fogjuk, hogy a forgalomnak a most letűnt t'élszázadban szédületes arányú kifejlődése a vegyes há- zasságoknak nagyarányú emelkedésével pár- huzamosan történt és olyan években, amikor különleges okok, pl. háborús bevonulás, sebesültek elhelyezése különböző vidéki kór—
1) L. részletesebben Szél T.: ,,Les effets disgé-
nigues de la consanguinité". (Róma, 1932.) _— Ugyan—
erről lásd: a Magyar Statisztikai Szemle 1932. évi
4. szám. 255. és k. l. ,,A vérrokonság diszgenetikni hatásai."
——707— 1933
házakban, stb. emelték a forgalmat, a ve—
gyes házasságok aránya a környező évek arányát messze felülmúlóan magas volt.
Igen lényeges a vegyes vallású házassá—
gok arányának alakulásában a népesség vallás szerint való megoszlása, a vallás- erkölcs alakulása, különösen pedig a szaba—
dos világnézetek és a vallástalanság terje—
dése. A vallásilag igen homogén Prágában például, ahol a lakosság 90%—a római kato- likus, nincs is meg a lehetőség a vegyes házasságkötések gyakori előfordulására.
Innen itt azok évről-évre alacsony, kb.
496 -os aránya. Ezzel szemben azokban a nyugateurópai városokban (pl. Boroszló, Amsterdam"), ahol a vegyes házasságok aránya jelenleg magas, a népesség vallási- lag igen kevert volta tűnik szembe. Ezek—
ben a városokban a protestánsok több- sége mellett a római katolikusok és a zsidók aránya is magas. Vallásilag ho—
mogén társadalmakban a vallástalan—
ság is nehezebben ver gyökeret, mint a sokfelé széthúzó, kevert vallású né- pességben. Azt, hogy a materialista világ—
nézetek terjedése a vegyes házasságok ará—
nyát emelni (épes, bizonyítja, hogy a váro- sokban, k" önösen pedig a nagyvárosokban a vegye házasságok aránya mindig maga- sabb, mint a környező vidéken. A világ- háborút megelöző legutolsó békés eszten- dőkben a vallástalanság terjedése elősegí—
tette azt, hogy a házasságkötésekne'l az egy- házat mellözni képes, pusztán polgári há- zasságot kötő egyének száma gyarapodjék.
A vegyes házasságkötések országos történeti idősora ebben az időszakban a vegyes há—
zasságkötések arányának szintén állandő
gyarapodását mutatta.
Hazánkban a legújabb években évről—évre kb. 16 ezer vegyes vallású házasuló által kö—
tött házasságot jegyezhetünk fel (1929m—32 átlaga 15.787). Ez az ebben az időszak—
ban kötött összes házasságkötéseknek kb.
1/_,-, része (20'8%—a). A szóbanforgó tömeg- jelenségekre vonatkozó régebbi adatokkal szemben ezek az adatok gyarapodást jelen- tenek. Ha végigtekintünk a vegyes házasság- kötések 1877 óta vezetett országos statiszti—
kájának megfelelő adatain, azt látjuk, hogy progresszív evolúciót mutató számsorral állunk szemben. A vegyes házasságkötések számára és arányára vonatkozó országos adatokat 1877—1932-ig az 1. táblázat fog-*
latja magában és a grafikon szemlélteti.
(L. az 1. táblázatot és a grafikont.)
49'
10. szám. ——708-— 1933
!. A vegyes házasságkötések száma és aránya Magyarországon 1877—től 1932—íg.
Nombre et proportion, de 1877 az 1932, des mariages mioctes en Hongrie.
A vegyes § A vegyes
v; hazassagok , házasságok
%; LMaríages tni—des , Maríages mixtes
§ MVM—"É össz; _ É 33 ; az összes
V:; háza ág— g— w § házasság—
szama § kötések ;: % § száma kötések
) "fo—ában es g :: 0/o-aban
:; nombre m 0/0 dc ; _ § § nombre! en 0/0 de
űl tous les § § * tous, les
managns managas
H 1
1877 *1 8.865 7-1 1912 22.107 13-7
1878 9.598 7 4 1913 24.023 140
1879 10.801 77 1914 20.757 Zö'Z
1880 9.506 7 6 1915 13.882 228
1881 10.749 78 1916 12.984 206
1882 11.404 8 () 1917 14.524 19'2
1883 11860 832 1918 22 172 175
1884 12099 8'4 1919 23.968 141)"
1885 12.100 8'5 1920 18.879 17'5 1.886 12.287 8'7 1921 17.578 188 1887 1 11.555 8? 1922 17.482 1919
1888 12.281 8'8 1923 16.324 207
1889 11.268 922 1924 14.990 200
1890 . . 1925 14.893 200
1891 . . 1926 15.356 200
1892 12.610 8'9 1927 15.539 202
1893 12 871 89 1928 ; 16.244 204
1894 13.170 92 1929 § 16802 201
1895 18.136 98 1930 ! 16.243 208
1896 14.362 118 1931 15.890 208
1897 14.461 11'0 1932 15.214 214 1898 14.709 109
1899 16.269 11'0 1877M80 9.691 7 5 1900 16.616 112 1881— 85 11.643 8'2 1901 16.618 112 1886—90 111688 89 1902 16.987 1115 1891m95 12.634 9'1 1903 15.969 11'5 1896—900 15.283 III 1904 18.626 11'9 1901—05 17.157 11'6 1905 17.583 11'9 1906 ——10 20.768 128 1906 18.750 122 1911—13 17.251 13"?
1907 22 059 124 1915 —17 13.797 20 7 1908 21.072 127 1919—20 21.424 157 1909 20.814 1332 1921—25 16.254 199 1910 21.145 13'4 1926ü28 15.713 2022 1911 22874 13'3 1929—32 15.787 208
1
Látható, hogy félszázaddal ezelőtt (1877—80) a történeti Magyarországon évente átlag a házasságkötéseknek csupán 7'5%-a volt vegyes. Innen lassan emelkedik az arány a 90-es évek közepéig 11'1%—ig
(1896—1900. átlaga). Nagy lökést ad azon—
ban a vegyes vallású házasságkötések ará—
nyának fejlődéséhez a 90-es években a pol—
gari házasságkötés (az 1894. évi XXXI. t.-c.) életbelépése. A XX. század elején a vegyes házasságkötések aránya rohamosabban gya—
rapodik s tetőpontját a világháború kö- zepette 1915-ben éri el 22'8%-ka1, ami—
lyen magasra aránya azóta sem emel—
kedett. A háborús évek alatt a háborús
forgalmi növekedés (bevonulás, foglyok
hazatérése. sebesültek elhelyezése különböző
vidéki kórházakban) arra vezetett, hogy a
A VEGYES HÁZASSÁGKÖ'I'ÉSEK ARÁNYA HAZANKBAN 1977-101 193246
Pmporfian des manages m/xles En Hang/ve de 787? a' 7932. '
W/áy/ia'áará
Guen-emonota/e .
m 40
1 l '
§ % : § (
;; fg ():-no Budapest 1 1
S — ' . 5 4 .
É, (§: Magyarorszag ;; , ',o :. ,
* §, Hongrie " ' e
33 ( ' [
§ § i':
§ ,b 80
mi
is 5 ne:
§ § lt !
'a l' !
§ ? w
fo s **
% §: '
.m 1 !
;. ro
§ ;, 20 1'§
% ': !
.g §"
%
§ §
s §
§ os : s)
§ s;
s 53 10
0) §.
* lb
§§
%S
% s
% s
.N2 9:
.§ () v—v
c'); 0 O 0 o o 0 o
[X CD 0) O 1— N (')
m a) e a) m m ou
(' 1— 1— r x- V ("
11515. mg Know
háború alatt több éves átlagban is oly ma- gas a vegyes házasságok aránya (1915—47 átlaga 207 96), amilyen magasra sem azt megelőzőleg (1911—13 *13'770), sem azt közvetlen követőleg (1919 21):15—7%) nem emelkedett. A nagy háború befejezése óta azután az új békés korszak megindultá—
val a vallásilag vegyes házasságok aránya.:
újból gyarapodó:
1919—20 15'70/0 í 1926—28 20'20/0 1921—25 19'90/0 1929—32 20'80/0
A nagy háború kitöréséig tartott progresszió az 1911——13. évi 13'7 % —ra vezetett. Azt látjuk, (hogy a háború után a vegyes vallású házasságkötések gyarapo—
dása ott folytatódik, ahol ez a gyarapodás a háború kitörése előtt volt. Számos nép- mozgalmi jelense'gnél látjuk, hogy az új békés korszak arányainak változása mintegy folytatása a világháborút megelőzőleg mu- tatkozott békés átalakulásnak, vagyis úgy tart tovább, mintha háború nem is lett volna. A vegyes vallású házasságkötések arányánál ez a jelenség annál inkább figye- lemreméltó, mert a mai trianoni Magyar—
ország vallásilag sokkal homogénebb, mint a történeti. A mai területen 63'0%-kal a római katolikusok abszolút többségre tettek szert és a görög felekezetek aránya igen
10. szám.
kicsivé zsugorodott össze. Ezzel szemben a régi történeti területen a római katolikusok aránya csak 49'0% volt s a népesség másik fele igen különböző vallású protestánsok és egyéb vallások között oszlott meg, vagyis vallásilag a mainál kevertebb volt. A vallási—
lag kevertebb régi területen sem volt tehát a vegyes házasságok aránya oly magas, mint ma a vallásilag homogénebb trianoni Ma—
gyarországon. Ebben szerepe van azon kö- rülménynek, hogy a vegyes házasságok vi- déki arányánál mindig magasabb hánya- dot mutató városi lakosság (főleg Buda- pesté) a mai terület népességében na—
gyobb arányú, mint a történeti területen.
.Az a félszázados fejlődés pedig, ame—
lyet a mult század 70-es éveitől nap—
jainkig mutat a vegyes vallású házas—
ságok aránya (az 1877. évi 7'1%—ról az
1932. évi 21'4%-ra) megfelel egyrészt a forgalmi viszonyok azóta mutatkozott szédületes fejlődésének, de másrészről két—ségtelenül szerepe van éppen ebben a sza-
;bados világnézetek azóta mutatkozott terje- .désének is.
_ Budapesten a vegyes házasságok aránya mindig magasabb volt mint az országos statisztika szerint. Hiszen említettük, hogy a vegyes házasságoknak a nagyvárosok vallásilag kevert társadalma mutatja legma—
gasabb arányát. A város a forgalom góc—
pontja, a materialista világnézeteknek is te- nyésztője, ami a valláserkölcs romlásával jár. A legmagasabb arányokat pedig a leg- népesebb világvárosok mutatják, hazánkban Budapest. Azt, hogy székesfővárosunkban a vegyes házasságok aránya mindig magasabb volt. mint országos átlagban, a következő 2. táblázat megfelelő sorainak az elsővel
való egybevetése mutatja. (V. 6. a 2. táblá-
zatot az 1. táblázattal.)
Székesfővárosunkban napjainkban a há- zasságkötéseknek évről- évre állandóan már több mint 1/3 része (1929——32 átlaga 35 4/0) vegves vallásúak között jön létre. A maxi—
mum az 1930. évi 35'8%. A vidéken ezzel szemben a házasságoknak alig több, mint
1/6 része vegyes, 1929——32. évi átlag szerint
18 4%-uk jött létre különböző vallású háza- sulók között Az országos átlag ugyanekkor (1929—32) 20'9'480 .Székesfővárosunkban is szembetűnő a vegyes vallású házasulók ará- nyának félszázados fejlődése. megfelelően annak hogy a mult századbeli Budapest távolról Sem volt az a forgalmi központ ami- lyen a mai. A 70--es években Budapesten a ve—gyes vallásu házasulók által kötött házasságok
az ösSzes házasságkötések százalékában még
——709———
1933
csak 16, vagy 17% -ot képviseltek. A mini—
mum az 1880. évi 162% volt. Azóta ará- nyuk a mai 35 0%ig megkétszereződött. A nagyvárosokban is mutatkozik másrészről a vegyes házasságkötések arányának hábo- rús emelkedése. Még pedig torzítva, az or—
szágos statisztika arányainál magasabb szín- vonalon, megfelelően annak. hogy a vegyes házasságkötések a városi statisztikában min- dig nagyobb arányt jelentenek, mint a' vidéki, vagy országos eredményekben. A kaszár- nyak és a kórházak legnagyobb része a vá—
rosokban lévén, a háborús belső vándorlá- sok (bevonulás, foglyok, sebesültek elhelye—
2. A vegyes házasságkötések száma .és aránya Budapesten 1877-től 1932-ig.
Nombre et proportion, de 1877 át 1932, des mariages mimtes íz Budapest.
A fővárosban ve— ; A fővárosban ve—
gyes vallású háza- gyes vallású háza- sulók által kötött % sulók által kötött
házasságok § * házasságok
Mariages mixtcs § Aíaríages mixtes
'a contractés iz § [anime/és á
§ Budapest § Budapest '
; % § ' ' * 1 ' %:
"U. Ég; § tn , Én : E "É § §; *
! s; ggg . § § § i§ A; ÉS! ) : :;
e" s e 237223 el *: e isi-3733
__1 m 3 mi saw—. § , " §"; e NÖ'U §
1877 ; 398 173 1912 2.836 305
1878 * 422 178 1913 2.894 320
1879 494 17'5 1914 ' 3.479 343
1880 470 16'2 , 1915 2.641 34'7
1881 561 17 7 1916 2.269 34'7
1882 553 16'2 1917 2.273 340
1883 680 198 1.918 3.041 336
1884 814 206 1919 2.917 12"? '
. 1885 711 18'2 1920 3.834 32 8
1886 732 18'7 1921 3 590 33'2
1887 712 181 1922 3.955 34'6
1888 784 20 2 192?) 3.840 35'0
1889 758 19'6 1924 3 333 33'7
1890 856 208 1925 ( 8.328 34'2
1.891 864 197 1926 3.494 354
1892 990 211 1927 3.699 351
1893 1.131 205 1928 31144 334
'1894 1.234 21'0 1929 , 3.698 356"
, 1895 1.272 20 5 1930 3.863 ' 358
1896 1.449 25'8 1931 3.699 352
1897 1.480 24'6 1932 3.747 35'3
1898 1.486 247 *
1899 1.711 26'1 1877—80 446 * 17'2 1900 1.678 . 26'5 . 1881—85 664 18'4
1901 1.647 256 1886—90 768 195
1902 1 705 26'6 1891—95 1.098 20'6 1903 1.736 273 1896—900 1.561 254 1904 1.947 27'4 1901—05 1.802 26'9 . , 1905 1.972, 276 1906—10 2.304 28'4 1906 2.101 278 1911—13 2.802 . 309 1907 2.204 1268 1915—17 2.994 345 ' 1908 2.464 29'6 1919—20 3.376 195 1909 2.335 287 1921—25 63.609 34'1 1910, 2.414 292 ' 1926—28 8.612 34'6 1911 2.677 303 1929—32 3.752 35'4
10. szám.
zése, stb.) túlnyomó többségben a városok felé irányultak. Azokon mentek át. így ezért is leginkább a városokban volt meg a lehe- tősége a különbözö vallású lakosság kevere- désének. Inkább és gyakrabban találkoztak itt a háborús belső helyváltoztatások miatt is különböző vallású nem házas fiatalok, mint a vidéken. lnnen van nemcsak Buda—
pesten és vidéki városainkban, hanem a kül—
iöldi, különösen német metropolisokban is a vegyes házasságkötések arányának hábo- rús emelkedése. Persze csak az arány emel-
kedett, nem a házasságkötések abszolút száma, mert abszolút számuk a háború alatt az egykori hadviselőknél Európaszerte csökkent?) csak e lecsökkent adatban fog—
ialtak el nagyobb arányt a háború alatt a vegyes házasságkötések. Székesfővárosunk—
ban 1915—16-ban a vegyes házasságkötések aránya 34'7%, az 1912. évi 30'5%—kal és az 1919. évi 12'7%—kal szemben. Berlinben arányuk 1917—ben 23'3%, az 1913. évi 19'276-kal szemben. Hamburgban 1915—ben a házasságoknak 14'7%-a volt a vallásilag vegyes, az 1913. évi házasságkötéseknél mu—
tatkozott l3'0%-kal szemben. Bukarestben
a vegyes házasságkötések háborús aránya 1917—ben 14'3%, az 1913. évi 10'7%-kal szemben. A vallásilag igen homogén Prágá- ban a vegyes házasságkötések aránya a nagy háború alatt 5'0%—ig emelkedett, az 1913.
évi 3'5%-ka1 szemben.
A vegyes házasságok arányának nemzet- közi összehasonlítását érdekes a nagyváro—
sok statisztikájában végezni. mert hiszen e jelenség legerősebb arányokban ezekben mutatkozik. A vallásilag vegyes házasságok aránya némely európai, ily irányú statisz- tikával rendelkezö. nagyvárosban az 1911-——
1913. és az 1923 26. évi statisztika szerint és az 1925 26. évi arányszámok nagyság- sorrendjében a 3. táblázatban foglaltatik.
A maximumokat azok a nyugateurópai városok mutatják, melyek népességének vallásilag igen kevert voltát már említet—
tük; a valláserkölcsöt bomlasztó, szabados világnézetek s a vegyes házasságok arányát emelni képes vallástalanság ily társadalmak—
ban könnyebben ütnek tanyát. mint a val—
1) Angliát kivéve, mert Angliában a háború kitörésekor törvényt hoztak, mely a sorozási kö—
telezettséget elsősorban a nőtlen férfiakra mon- dotta ki, minek következtében a háború első éveiben Angliában a házasságkötések abszolút száma is emelkedett. Angliából az első évben különbenis először csak a régi zsoldos hadsereg vonult be, mert náluk a nagy háború előtt még nem volt kötelezö a katonai szolgálat,
———710— 1933
lásilag homogénekben. Érdekes, hogy a mai
nagy Prágában a vegyes házasságok aránya már jóval magasabb (1925—26. átlaga 26'4% ), mint a mainál sokkal kisebb népcs- ségű és kisebb területű egykori Prágában (3'5%). Igen alacsony Lengyelország fövá—
rosában is az arány. Varsóban ugyanis a 3. A vegyes házasságok aránya némely európai
nagyvárosban.
Propartion des mariages minutes en gueigws grandes villes de l'Europe.
A házasságkötések közül vegyes házasság Propartion des maríages A VN'OS neve mixtes it l'ensemble des
Villes maríages
Wish 1923—24 ; 19251?!"
"A
!
Boroszló — Breslau. 838 362 37"
Budapest 309 34'4 34'8
Amsterdam . . . . . 254 821 34'3 Prágai) —— Prague . , . 3*5 ' , 26'4 Köln — Cologne . . 21'2 25'5 '
Berlin . A , . 18'9 22'3 23'3
München % Munich 17'8 22'4' '
Lipcse —— Leipzig . . . 11'0 17'9 19'9 Hamburg —— Hambuurg. 12'5 15'8 17'8
Drezda —— Dresde . 14'4 16'4 16'4 Bukarest — Bucarest . 110 13"? 136 Varsó —— Varsovie . . 5'0 3'5 3'6 Bécs ——— Vienne . . .
3'3 ' '
1) 1921 óta Nagy-Prága. —- A partir de 1921, ,, U rami- Prague" .
római katolikusokon kívül alig van más keresztény, a zsidósággal pedig —— bár az itt a népességben erősen van képviselve talán éppen a lengyel zsidó alacsonyabl'i műveltségi foka miatt ritka a kereszt-ények összeházasodása. Azt. hogy az egyes nagy—
városokban a vegyes házasságkötések szín——
vonalán—ak magasság—a mennyiben felel meg a lakosság vallásilag homogénablr vagy heterogénebb összetételének. a 3 táblázat—
nak a 4. táblázattal való egybevetése mu—
tatja.
A vallás tekintetében vegyes házasság—
kötések hónapok szerint való nlegoszlíwa az ily irányú feldolgozással rendelkező lni-- (lapesti statisztika alapján vizsgálható.
A legnagyobb adatot május mutatja: e szerint a vegyes házasságok kötésének fontos rúgójaként mutatkozik a tavasz fiziológiai hatása. A vegyes házasságkötéseknél a má- jusi adat után igen magas a decemberi át- lag és index is. amikor pedig az abszolut többségben lévő római katolikusok miatt a házasságkötések országos adata mini—
mumra süllyed. Ha az advent ma már nem is abszolut tilalmi idő a katolikus házas- ságkötésekre sem. mégis arra még ma is
10. szám.
_ —— 711 ——- 1933
4. Az európai nagyvárosok népességének vallás szerint való megoszlása.
Répartition, par eultes, de la population dans guelgues grandes villes de lyEurope.
A város __ thles considére'es A lakossag közül — Proportzon des hl/Intrmts
keresztény és pedig— chrétíms S—gg § ;;
'*CMf—lrésultzzli római i Tgfnlgi § § ; ; ÉÉ S Ég § ": %; § 3; § § § §) ; $$$
, nép:. vam 'mfh' § s ; a I ese—§ §: sás es; ass—s
n 8 V 8 szamlalasmiak rom 3 mm _: 8 § (,, § Eg § még?) 3x§ 33 § mi 3553 § § 33 § ne
des recm- __ iTom 35—31; 55 83 WASÉ És %BÉÉÉ: Hame $§£§x§
semmis katolikus 371502 és 8 8 %% U ** 32 am (33: 8 3 es: :6 s a a!
, ideje ! eredménye az egész népesség százalékában — en 0/0 de la population toiale ,."
W ;
Boroszló " Brcslau. 1910 512105 358 00 00 593 § 015 39 04 00 1000
1925 557139 32"? 00 003 58'8 1'2 4'2 31 00 1000
Budapest 1910 880371 59'8 11 08; 4'!) 9'9 03 231 01 0 0 1000
1920 928996 59'1 1'1 04; 4'8 109 04 232§ 01 00 1000
1925 960995 600 10 04! 4'7 11'4 03 2151 077 1000
Amsterdam . 1909 566131 2311 01 0'0É 81 442 15 108 ll'ö' 00 1000
1920 683166 22? 01 00 65 37'8 15 101 2113 0 0 100'0
Prága —— Pragw' 1910 223737 8.9"? 01 01 08 1'2 D'! 81 04 00 1000
1921 676657] 58'4 02 05 04 00 16'9 4'7 188 01 1000
Köln —— Cologne 5 1910 516527 784 00 00 186 02 2'3 05 1000
Berlin . 11910 2,071.257 117 00 0'0 816 05 44 18 1000
1925 4,024.165 100 01 0'11 759 00 08 4'3 8-3 05 1000
München — Mum'ch , 1910 596467 821 04 02 14'5 00 01 129 08 0'0 ; 1000
1925 680704 81'4 04 00 M'!) 01 04 15 13 00 1000
Lipcse —— Leipzig . 1910 580850 44 00 01 916 ['S 08 1'6 02 00 1000
1925 679159 27 00 01 831 ,1'1 0*7 1'9 103 01 1000
Hamburg -Hambourg 1910 931035 5'2 00 00 905 08 04 21 09 01 1000
1925 1,079.126 5'3 (H) 00 84'3 08 07 1'8 _ 6'6 05 1000
Drezda. " Dresde , 1910 548308 81 0-0 0-0 89 7 0-5 08 0-7 02 1000
1925 619.157 51; 0-0 00 86 9 00 09 08 52 § 06 1000
M
Bukarest —— Bucarest 1913 341321 7'1 00 763 00i 33 04 128 01 1000
***—W
Varsó — Varsovie 1921 936713 6538 01 06 I'!) 00 33'] 04 t 01 1000,
Bécs — Vienne 1910 2,031.421 86'8 02 02 32 06 02 86 02 _ 00 1000
1923 1,865.780; 813 0'.' 03 48 05 08 108 16 4 01 1000
l i
l 4
némi csökkentő hatással van, mert felmen—
tést kevesen kérnek. Az ily vegyes házassá—
gok azonban decemberben szaporodnak éppen úgy, mint a protestánsok vagy zsidók házasságkötései, pedig ekkor az ország ka—
Bndapesten 1928—31-ben a vegyes vallású házas- ságkötések.
1.32- ,_ lndene, 'ha) az
Ab- egy egeszrev—en
Hónap SZOIÚt nggr: naziatrlZZslő nla-
!
Január 811 ( 6—5 6412
Február . 1.004 97 9490
Március . 1.089 88 8608
Aprilis 1.104 9'2 9020
Május . 1.503 121 11880
Június 1.313 109 1072?
Július 1.164 94 9192
Augusztus . 1.460 118 1.154'0 Szeptember . 1.365 11'4 1.115'0
Október . 1.277 103 1.009'0
November . . 1.319 110 10775
December .
1.405 113 11101
tolikus népessége, tartózkodik 'a házasságkö—téstől.
A különböző vegyes házasságok egyes fajtáinak gyakoriságát hazánk 1029-.—-31.
évi statisztikája szerint az 5 táblázat tárja elénk. (L. az 5. táblázatot.)
A különböző vegyes házasságok egyes fajtái közül a római katolikus vőlegényii.
illetve menyasszonyú kombinációk a leg—
gyakoriabbak, megfelelően annak, hogy Ma- gyarországon a római katolikusok abszolút többségben vannak. Az 1929—-—31. évi or—
szágos statisztika szerint a menyasszonyok
körében a római katolikusok aránya 461.
a vőlegények körében pedig 40076. Az 1930. évi népszámlálás szerint a római ka—
tolikusok országos aránya szintén maxi—
mum, 64'9%. Ezen erős abszolút többségük következménye. hody ők szerepelnek vegyes liamsságkotesekben leggyakrabban. Azon—
ban eppen a római katolikusok hajlandó- a többség,
