7. szám. __ 729 _
1927
számlálás szerint. —— Bajorország,
Baden erögépstatisztikájának eredménye az 1925. évi üzemi számlálás szerint. —— A platina világtermelés-, kereskedelem és fogyasztás. — Fontosabb államok vasutai. A birodalmi adójövedelmek az 1926.
pénzügyi évben —— Házasságkötések, születések és halálozások az 1926. év HI. negyedében, —— A rok- kantbiztosítás az 1925. évben. — Betegbiztositás a kül- földön. — (7. évf. 9. sz.). — Az 1925. évi mezőgazda- sági üzemi számlálás elsö birodalmi eredményei.
A foglalkozási számlálás eredményei a szász tarto- mányban, Hannoverben, Posen-Nyugatporoszorszag—
ban, Alsó és Felső-Sziléziában. —— A gyapjúmosás, gyapjúfésülés és fésűsfonalgyártás 1925. évi terme- lési felvételének eredményei. —— Az 1926. évi Világ- gabonatermés. — Az 1926. évi német fizetési mérleg.
—— Fontosabb államok és csatornak 1926. évi tengeri bajóforgalma, -— A birodalmi adósságok 1927. márc;
31-én. — (7. évf, ]0. sz.). Az 1925. évi foglal-
Württemberg és * kozási számlálás első birodalmi eredményei. —— Az 1913. és 1925. évi birodalmi pénzügyi statisztika elsö eredményei. — A mésztermelés és fogyasztás 1925 ban. —— A bel- és külföld fontosabb kikötőinek 1926, évi tengeri hajóforgalma. —— A német földhitelintézetek 1926—ban.
Zeitschrift für Demographie und Statistik der Jaden (4. évf. 3—4. sz., Berlin 19.27.,ne'm.). — Strauss H.: Alkohol— és szifiliszmegbete- gedések a zsidóknál. — FriedenthalH. : Nyugatázs'iaiak és európaiak antropológiai szempontból tekintve
Zeitschrift für die _rjesamt e Staats- 10 is s en 3 ch (1 ft (82.1có'l. 3 f., Tübinoen 19274, ném.).
—— Bredt V. J. : Az alkotmány megváltoztatásának útja. —— Winter K. E.: A társadalmi tudományok történeti etnologiaja —-— v, Mutius G : Szociológia és pszihológia. —— Egner E.: A szocializmus lélek- tana. — Fehlinger H.: A társadalmi biztosítás nénis zetkőzi egységesítése.
EGYÉB. ;
Az időszaki sajtó
Données internationales Re'sume'. Malgré les oli/fleultés résullant surtout du fait gue l'unité de dénombre—
ment de la presse périodigue n'a pas partout les mémes criteres, nous essayons d'exposer, a grandes lignes, la statistigue des periodi—
gues (journaux et publications périodignes) du monde. Mais, guoigue nous nous fussions efforcé de nous servir oles sources les plus
sűres (Annuaire général pour 1927, Gothai-
sches Jahrbuch 1927, Annuaires statistigues ofjiciels des difie'rents Etats), toutes les don—
nées présentées par nous ne méritent pas une coniiance absolue, el guant aux chi/fres authen—
tigues, plusieurs n*en re/ietent pas la situation (lla présent, mais celle de guelgue année an—
térieure. D*ailleurs, dans le tableau ci-dessous, nous n'avons compris (lue les pays pour les- guels nous aoons lrouvé, rlans nos sources, des données plus ou moins aceeptables. On peut espérer gue lexposition de presse gui
aura lieu lianne'e prochaine íz Cologne, réus—
sira a présenter un tableau statistigue plus romplet de la presse périodigue (lu monde.
D'apros un ehiffre non oűiciel, en 1895, il _i/ avail au monde 41383 périodigues: se- lon une estimation approximalive, le nombre (le ceux-ei est aetuellement supériem— íz 90.000.
nemzetközi adatai.
sur la presse périoditlue.
A vilag időszaki sajtójára vonatkozó sta—
tisztikai adatok összeállításalgen nagy nehéz—
ségekbe ütközik.
Sok országban még az időszaki sajtó—
termékek számáról sincsenek adatok s a meg- levő adatok sem mindenütt hitelesek.
A sajtóstatisztikában fokozott mértékben fennforog az egyes országok adatainak össze- hasonlithatóságát a statisztika más területein is zavaró az az akadály is, hogy a számlálás egységének megállapítása nem mindenhol azo- nos kritériumok szerint történik. Az egyik országban tágabb, a másikban szükebbkörű az időszaki sajtótermék — vagy amint rövid- ség kedvéért nevezhetjük: újság — fogalma alá vont sajtóproduktnmok kategóriája.
Habár az újságirodalomban a hírlapok és a folyóiratok két főosoportjának elkülönítése átmeneti típusok étezése miatt alig vihető keresztül, a legtöbb ország statisztikája mégis használja e két t'őtípns szerinti megkülön—
böztetést. A hírlapok és folyóiratok közti arány országonkint igen eltérő volta azonban arra mutat hogy ez az osztályozás igen kii- lönböző alapon történik. Vannak olyan orsza- gok is, amelyek a folyóiratkategóriz'tt, vagy annak egv részét kihagyják a szánilálásbt'n,
7. szám. ——721— 1927
A sok nehézség ellenére a következőkben megkíséreljük a világ újságirodalmának sta- tisztikai vázolását. Meg kell jegyeznünk azon—
ban, hogy habár a rendelkezésünkre álló for- rások közül igyekeztünk a legmegbízhatób- ba.kat felhasználni (Annuaire général 1927, Gothaisches Jahrbuoh 1927, az, egyes álla-
mok hivatalos statisztikai évkönyvei, stb.) az
ismertetett adatok nem mindegyike teljes hi—
telű s a hiteles adatok között is több adat nem a jelenlegi állapot adata, hanem vala- melyik előző évié.
Remélhető, hogy a jövő évben Kölnben rendezendő sajtókiállitásnak sikerül teljesebb statisztikai demonstrációját adnia a vilag sajtó- irodalmának Egyébként bizonyára előbbre fogja vinni a nemzetközi sajtóstatisztíka ügyét az Egyesült Államok kormányának az az újabb rendelete is, amely az időszaki sajtó világcímtárának elkészítését rendelte el.
Talán nem lesz érdektelen, ha az újság—
irodalom jelenlegi állapotának ismertetése előtt a múlt néhány adatát felemlítjük.
A világ első újságjainak azokat a római viasztáblákat tekinthetjük, amelyek Acta Diurna néven már Kr. e. 59— ben politikai híreket közöltek. A középkorban egyes váro- sok, egyházak, kolostorok kézírásos újsá—
gokat adtak ki. A XV. században már vannak nyomtatott újságok is, de csak esetről-esetre jelennek meg. Velencében 1536-ban már rend- szeresen megjelenő újság létezik; ez tehát már a szó igazibb értelmében vett újság.
Németországban 1612—ben. Ausztriában 1703—
ban, Amerikában 1718 ban adják ki az első modern nyomtatott újságot.
Az újságirodalom mai állapotát a múlttal szembeállítani—alig áll módunkban. Legfeljebb egyes országokban lehetséges a teilődést ala—
posabban vizsgálni. Minél messzebb megyünk vissza a múltba, annál kevesebb megbízható adat áll rendelkezésre.
Nem jarhat azonban messze a valóságtól az a becslés amely szerint 1895— ben a föld- kerekségen 41. 383 újság jelent meg és pedig Európában 20. 347, Amerikában 19. 500 Ázsiá- 773, Ausztráliábah 661, Afrikában 102. Az újságok igen tekintélyés részét, 16.500-at angol nyelven adták ki. Német nyelven 7.350, francia nyelven 3.850, spanyol nyelven pedig 1.600 újság jelent meg ebben az időben.
Ha a jelenlegi állapotra vonatkozó becs- lést kísérelünk meg, a 32 év előtti újság- számnak több mint kétszeresét kapjuk. A vi' lag újságjainak számát ugyanis a táblázatunk—
ban foglalt adatok alapján s az abban nem
szereplő országok adatainak felbecslésével mintegy 90 ezerre tehetjük.
Az 1895- ös becslés szerint az újságoknak a lakosság számához viszonyított aránya az Amerikai Egyesült--Államokban volt a legked- vezőbb. Itt 3.,081 Svájcban 3.,229 Dániában 6.144, Belgiumban 7.182 lélek esett egy újságra. Az intenzitási sorrendben folytatólag Franciaország, Németalföld és Németország következett.
Kimutatásunk szerint a sorrend ezidősze- rint a következő: Dánia 1. 581,NNorvégia 2. 697 Belgium 4.,586 Uruguay 4.686 Csile 5084, Amerikai Egyesült Államok 5 478, Észtország 5. 545, Németalföld 6 325, Németország 6. 397, Cseh-Szlovákia 6.607, Bhlgária 6.865, Finn—
ország 7.157, Palesztina 7.835, Magyarország 8.960, Portugália 9.040, Kanada 9.167, Lett- ország 9.208, Spanyolország 9.506, Kuba 11.221, Argentina 12.327, Brazilia 13.618, Kosztarika 16.129, Lengyelország 16.879, Japán 17.069, Kolumbia 17.743, Sz. H. Sz.
állam 23.569, Peru 24.342, Paraguay 29.310, Olaszország44.822, Oroszország (belső) 45.286, Mexikó 51.625, Délafrikai Unió 52.105, Brit- India 75.194, Bolivia 90.606, Törökország 173684 lakos egy újságra.
Lássunk néhány jellemző adatot az egyes államok sajtójáról.
Abesszim'a. A több mint 10 millió lakosú országnak forrásaink szerint csak két újságja van Mindkettő hetilap, az egyik francianyelvű.
Amerikat Egyesült Államok Újságstatisz- tikaja valamennyi ország között a legfejlettebb.
A népszámlálásokkal kapcsolatban igen rész- letes adatfelvételek történnek. Már 1840-ben végeztek adatgyűjtést az időszaki sajtóról.
1880- ban 11.314 volt az újságok száma. Eb ből 8.863 hírlap, 2.451 folyóirat. Az összes
újságokból angolnyelvű volt37.10 515 Az utolsó,
1920. évi népszámlálás szerint —— tehát 40 év alatt — az időszaki sajtótermékek száma megkétszereződött. Az 1920. évi 20.719 ujsag ból 2.398 naponkint, 14.008 hetenkint, 487 havonkint kétszer, 3.156 havonkint, 670 egy éb időszakonkint jelent meg. Az összes újságok- ból a nem angol nyelvűek száma alig haladja meg az 1.000-et; az angol nyelv térf()glalására vall, hogy jelenleg kevesebbidegennyelvü új—ságjelenik meg, mint 10 évvel ezelőtt. Emlí—
tést érdemel, hogy a háborút megelőző utolsó évben 1. 300 millió kg. újságpapírt gyártottak s 219 millió kg--ot hoztak be;1925 ben 27 újság papírgyártás 1.530, a beho7atal 1.450 millió kg. volt. — Az Egy esíilt Álla mok fenn—
hatósága alá tartozó Fu'löp- szigeteken mint- egy 100 ujság jelent meg. —— A többi kill—
49t
7. szám, —722— 1927—
Az újságok nemzetközi adatai.
Données internationales des périodigues.
§ is :sz
m :: 1731"
" § 03
' § § 633; e §§
Allam —-Etat ági—§ §§§ iga
% ?: ass '2 _ §
§ ;? Én? és § E. É 15? ÉL 'EÉ ;.
§ : ;; § 3.3 §
§ ;: mu _ Luk) a.
l
. (
Amerikai Egyesült Allamok — !
Etats— Unis d'Ame'r. . , . . 20.719 5.478 1825 Argentina _ Argentina . . . 795 12.327 81'1 Belgium — Belgigne . . . , 1.703 4.586 218'1 Bolivia —— Bolivia . . . . . 33 90.606 110 Brazilia — Bre'sil ... 2.250 13.618 734 Brit— India —— ]nde ant/laise . 4.251 75.194 133 Bulgaria — Bulgarze . . 791 6.865 1457 Cseh Szlovákia— Tche'co- 8101: 2.060 6.607 1514 Csile — Chili ... — 775 5.084 1967 Dánia -— Danemark . . 2.188 1.581 6825 DélafrikaiUnio _ Union Sud-
africaine ... 133 52.105 192 Észtország — Estonie 202 5545 1803 Finnország — Finlande , . . 489 7.157 1397 Franciaorszag " France . . 1)5.546 — — Japán — Japan ... 3.500 17.069 586 Kanada —— Canada ... 1.021 9.167 1091 Kolumbia — Colombie . . . 381 17.743 564 Kosztarika —— Costa-Rica , . 31 16.129 620 Kuba — Cuba ... , 303 11.221 891 Lengyelország __ Pologne . . ; 1.711 16.879 59 2 Lettország — Lettonie . , . 202 9.208 1086 Magyarország —— Hongrie . . 934 8960 1116 Mexikó —— Mariana ... 277 51.625 194 Nagy-Britann. —— (ir.-Bretagne 2)2.398 —— — , Németalföld — Pays-Bas . , 1.170 6.325 158'1 Németország — Allemagne . 9902 6.397 1563 Norvégia —— Norvége . , . , 1.027 2.697 3708 Olaszorszag — Italie. . . , 900 44.822 223
Oroszorszag (belsö) — Rus—
sie (inte'rieure) ... 2.257 45.286 221 Palesztina — Palestine. *. , 97 7.835 1276 Paraguay . . ... 29 29.310 34'1 Peru — Peron ... ! 228 24.342 411 Portugália —— Portugal , . . 667 9.040 1106 Spanyolorszag — Espagne . 2.289 9.506 1052 Sz,H Sz.all.—RoyaumeS.C.S. 510 23.569 424 ,Törökorszag— Targuie . . . 76 173684 58 ruguay ... . 350 4686 2134
l
l) A francia nyelvű újságok száma a világon. ——
Nombre des journauw de langue frang'aise paraissant au monde.
2) A folyóiratok nélkül:- publications périodigues.
—— Non compris lzs
birtokokon összesen 20—30-ra becsülhető az
újságok száma,Argentina. Az országban megjelenő 795 ujsagbol spanyolnyelvű 715.
Ausztria. Az osztrák időszaki sajtónak, bar a haboru utan nemzetközi jelentősége
igen lecsökkent, fejlett technikai szervezete van.
Belgium. Az ország kis terjedelme elle- nére a városok és tartományok tradicionalis önállósága következtében a vidéki sajtót par- tikularista szellem hatja át. Az időszaki sajtóra vonatkozóan már 1828 ban rendeztek adat- felvételt. Az újságok száma ekkor 71 volt.
Az újabb adatok szerint az újságok száma a háború alatt erősen megfogyott s az orszag- nak még mindig nincs annyi újságja, minta háború előtt. 1912-ben 2.271, 1919-ben 693, 1920-ban 950, 1925-ben pedig 1.703 újság jelent meg. Az 1925. éviújsagallomany meg—
oszlása a következő: politikai 398, mezőgaz- dasági kereskedelmi, ipari 183. pénzügyi l69; a naponkint megjelenő újságok száma 78 volt.
Bolívia. Az ország 33 újságja közül 26
hírlap, 7 folyóirat.Brazilia, Az ország nagy kiterjedése kö—
vetkeztében sok a regionális jellegű újság.
2.2501'1iságjából 301 jelenik meg Rio de Janeiro—ban.
Brit—birodalom. Az anyaország két tipikus lapja a Times és a Daily Mail. A legújabb fejlődés a sajtótrösztökbe való tömörülés felé tendál, Az időszaki sajtótermékek szamba—
vétele igen nehéz, Forrasaink szerint a Brit—
szígeteken 2.398 lap jelenik meg. Fel kell tételeznünk hogy ez a szam csak az u. n.
hírlapkategória adata; a legkülönbözőbb idő- szaki nyomtatványok, folyóirat vagy szaklap megjelölés ala foglalható csoportja vagy legalabb ezek egy része a számlálásból ki—
hagyatott. A napilapok száma mintegy 200.
—— Brit—India. Az újságok száma 4251, ebből 1363 hírlap. 2888 folyóirat. — Délafn'kaz' Unió. A 133 újság közül 101 angol nyelven jelent meg. Az angol nyelvvel egyenjogú holland-afrikai (afrikaans) nyelven, amely a hollandi nyelvhez hasonló s csak az újabb időkben alakult ki, 23 újságot adnak ki. Van még 8 kétnyelvű és 1 német nyelvű újság. — Palesztinában 97 újságról tudunk, köztük 52 zsidó, 25 arab, 8 angol van. — Kanada, 1.021id6szaki sajtóterméke van, nem tudjuk azonban, hogy e számban a folyóiratok kategóriája milyen mértékben szerepel. ——
A brit fennhatóság alá tartozó, itt nem emli- tett országokban az újságok szama néhány százra becsülhető.
Bulgária. 791 újságjaból 542 hírlap, a hírlapok között csak 18_ idegen nyelvű akad.
Politikaval 156 lap foglalkozik.
Cseh—Szlovákia. A 2.060 újság nyelv sze- rinti megoszlása a következö: cseh 1253,
7. szánr
német 599, tót 98, magyar 75. Az elcsatolt Felvidéken megjelenő újságok száma 203 és pedig a nyugati Felvidéken 181 (ebből 61 magyar), a keleti Felvidéken 22 (10 magyar).
Prágában 710 újság van. A legtöbb újsággal biró városok legújabb adatai: Pozsony 126, Kassa 25, Nagyszombat 18, Eperjes 14,
Turócszentmárton 14 újság.
Csile. 775 újságjából 745 spanyol nyelvű;
507 hírlap, 268 folyóirat. Santiagoban 276, Valparaisoban 92 újság jelenik meg.
Dania. 308 hírlap, 1880 folyóirat. — Izland- ban a Góthai Evkönyv 94 újságot mutat ki, ebből 67 hírlap, 27 folyóirat. Tekintve, hogy az ország lakossága a 100 ezer lelket nem haladja meg, egy újságra mintegy 1043 lélek esik, ami a legjobb intenzitási arányszám az összes országok között. —-— A többi dán kül- birtokokon összesen mintegy 10 újság talál- ható.
Egyiptom. Forrásunk 46 újságot sorol fel, bizonyára több is van. Legbefolyásosabbak a francia nyelvű újságok, amelyeket az európaiak s a bennszülöttek elitje olvas. Az idegen nyelvű újságok között van néhány olasz és görög nyelvű is.
Észtország. 202 újságja van, amelyek közül 51 naponkint, 151 ennél hosszabb periódusban jelenik meg.
Finnország 1886—ban 94, 1923-ban 393,
1925-ben már 489 volt az újságok száma.Nyelv szerinti megoszlás: finn 346, svéd 91, kétnyelvű 44, egyéb 8.
Franciaország. Nagy példányszáma csak a párisi lapoknak s kivételesen egyes nagy- városok lapjainak van. A közel 2 millió pél- dányban megjelenő Petit Parisient a világ legelterjedtebb lapjának tartják. Az újságok számát nem ismerjük, van azonban egy ada- tunk arról, hogy a világon francia nyelven 5546 újság jelenik meg és pedig Párisban 2078, Franciaországban és külbirtokain 2542, egyéb külföldön 926.
Görögország. Az újságok számát nem tud—
juk, a felsorolások mintegy 40 fontosabb új- ságot neveznek meg. A fővárosi lapokon kívül néhány szalonikii lap is tekintélynek örvend.
A sajtóban a politikának nagy a szerepe.
Japán. 400 hírlap, 3.100 folyóirat. —
Koreában s a többi japán birtokokon 30—40
lehet az újságok száma.
Kína. Állítólag több ezer kinai nyelvű lap van. Ezekből a politikai harcok folyamán bizonyára nem sok maradt fenn.
Kolumbia. 381 újságjából 38 naponkint jelenik meg.
Kosztari/ca. 17 újság, 14 folyóirat.
——723— 1927
Kuba. 303 újságja van, ebből 236 folyóirat.
Lengyelország. 237 hírlap, 1.474 folyóirat.
Nyelvi megoszlás a hírlapoknál: 170 lengyel, 29 zsidó, 28 német, 3 ukrán; a folyóiratok- nál: 1.214 lengyel, 107 zsidó, 63 ukrán, 48 német. Más forrás szerint a tágabb értelemben vett periódikus iratok száma 5.140, ebből 4.146 lengyelnyelvű.
Lettország. 202 újságjából 51 naponta jelenik meg. Hírlap 72 van és pedig 55 lett, 6 német. 6 orosz, 4 zsidó, 1 litván nyelven.
A folyóiratok száma: 130, ezekből 105 lett, 11 német, 9 orosz, 2 angol, 2 zsidó, 1 litván- nyelvű.
Magyarország. Lásd Magyar Statisztikai
Szemle 1927. III. sz.
Mexikó. Az újságok száma 277, amelyből 126 hírlap, 151 folyóirat.
Németország. A hírlapirodalom igen fejlett, a fontosabb napilapok naponta kétszer, _sőt háromszor jelennek meg. Különösen közgaz- dasági részük nívós. A hírlapok száma 3.152.
Pártok szerint legtöbb lapja van a nemzeti pártnak, 12'40/0, azután következnek: centrum- párt 9, demokrata 5'6, szociáldemokrata 4'5, bajor néppárt 34, német néppárt 1'60/0. Magán—
forrás szerint a folyóiratok száma 1926 elején
6.750 volt, több mint 1914-ben. A háború alatt csak félennyi folyóirat jelent meg.Németalföld. Az anyaországban 1170 újság
jelenik meg. — Holland Kelet—Indiában az
újságok száma 50—en felül van, Holland Nyugat-Indiában 5 hírlap és 3 folyóirat van.
Norvégia. Hivatalos adat szerint 290 hírlap és 737 folyóirat, összesen 949 időszaki sajtó—
termék van az országban.
Olaszországban a hírlapok nagyrésze, különösen a napilapok regionálisak. Még a római nagy lapoknak sincs az ország északi és déli részében erősebb talajuk. Forrásnnk 900 újságról tud, ami kevésnek látszik. A napi- lapok száma 120. '
Oroszország. Belső-Oroszországban (euró-
pai és ázsiai rész együtt) 2.257 újságot mutat ki forrásunk. A hírlapok száma 1.014, amelyek közül 577 napilap. A többi hírlapokat így osztályozzák: 134 kommunista parasztr párti, 145 nemzeti kisebbségi, 68 ifjúsági, 53 munkáslap, 23 ipari s vegülavörös had—seregnek van 14 hírlapja. A folyóiratok száma 1243, ebből csak 102 jelenik meg idegen nyelven. —- Ukrajnában 80 hírlap van. — Transzkaukáztában 13 tnrkotatár, 11 örmény és 5 görög újság jelenik meg. Az orosz uralom alatt álló többi területen 20—25 újságot sorol—
nak fel a különböző források.
7. SZáHL —724— 1927
Paraguay 29 újságjából 25 Asunciónban jelenik meg.
Peru. 228 újság. A hírlapok száma 107, köztük 92 politikai. A folyóiratok száma 121.
Az újságok közül 124-et Limában adnak'ki.
Portugália. Az anyaország 667 újságját így osztályozzák: 562 hírlap (ebből napilap 58), 105 folyóirat A fővárosban a hírlapok közül 159, a folyóiratok közül 71 )elenik rneg.
A portugál külbirtokokon az újságok száma
70—86 lehet.
Spanyolország. A háború után meggazda- godott ország azelőtt kezdetleges saítója nagy fejlődésnek indult. A vidéknek is vannak nagy lapjai. Legelterjedtebb az ,,ABC" című
újság, amely mintegy 20.000 példányban
jelenik meg. Az újságirodalom nívója azonban még alacsony; a fürgeség és színesség még a tekintélyes orgánumok előtt is ismeretlen.A 2.289-et tevő újságállomány legnagyobb cso-
portjai tárgy szerint: vallási 339, politikai 330.
—— Spanyol Marokkóban 12 újság van, ebból 7
napilap. —— A többi spanyol birtokokon az újsá- gok száma 30—40 körül, mozog.
Svájc. 1872— ben a statisztikai bizottság felvétele szerint 418 újság jelent meg A német újságok száma 272, a politikai lapok száma 225 volt, A mai újságállományról pon—
tos adatunk nincs, csak annyit tudunk, hogy az ország 417 politikai lapjából 158 liberális, 83 konzervatív iranyu és 108 pártoukívülí.
Napilap 114 van.
Svédország. Az újságok számát nem ismerjük. Forrásaink mintegy 70 jelentősebb orgánumot sorolnak fel.
Se H. Sz. királyság. Nem teljesen megbíz- ható adat szerint az országnak 510 újságja van.
Törökországban csak 76 újságról tud for- rásunk. Ezek közül 38 török, 15 francia, 8 görög nyelven jelenik meg. A napilapok
száma 28-
Uruguay. 350 újságjáról adatunk nincs.
részletesebb
E. D. dr.
A statisztikai sorok asszimmetríájának kifejezése.
Une expression de l'asymétrie des séries statistigues.
Re'sume'. La moyenne arithmétigue ne
suffisant pas pour caractériser les séries sta—
tistigues, il faut, en la complétant, donner aussi le nombre relatif a la dispersion des données, ainsi gu'a l'asymétrie de leur répar- tition. Cependant, les formules habituelles rela- tives a l'obliguité de la série statistigue ont beaucoup de de'fauts. Le calcul en exige beau—
coup de travail; én outre, comme ellés sont basées sur le mode, ou sur lun des percentiles, il est possible gue, pour l'obliguité des lignes di/fe'remment asymétrigues, on arrive a une méme donnée de nombre, ces valeurs nétant pas sous l'influence de la complete formation de la série statistigue. Il y a encore d'autres causes gui limitent la valeur de connaissance du mode. En cas d'une répartition bi-modale des données, le mode ne peut point étre établi.
Mais celui-ci n'a pas de sérieuse importance, méme si la répartition de fréguenee des don- nées est telle gue l'intensité du phénomene augmente ou diminue continuellement a),—ec les classes de la série statistigue. En ce cas-la, le mode se trouve dans la premiere ou dans la derniére classe, et il n'est pas influence par l'entiére formation de la répartition de fré- guence. De méme, il constitue une mesure sans signification, lorsgue les intervalles de classes de la série statistigue étant grands, le nombre des classes est petit.
Pour obtenir, plus simplement, la formule la plus propre a l'expression de la tendance asymétrigue des séries statistigues, il est juste de partir de ce gue l'écart guadratigue, gui doit d'ailleurs toujours étre déterminé ajin de montrer_la dispersion de la fre'guence de re'- partition, a, sinon mathe'matiguement, du moins comme notion, un caractere de moyenne. Le calcul de l'écart guadratigue doit étre divisé en deux parties. On sait gue la formule de
2
/ Zi ; x y Sig-
ni/ie lécart des diférentes données de leur moyenne arithm'étigue, et N le nombre des membres de la série statistigue. Si l'on sépare les écarts négatifs et positifs, la formule ci—
dessus prend la figure suiuante:
VT Em) VW—xlwvww
N —l— N '
N1 y signifie le nombre des données infe'rieu—
res a la moyenne; N,, le nombre des données supe'rieures a celle-ci; et guoigue s ne soit gu'en cas d'une répartition de fréguence par- faitementsymétrigue la proportion moyenne de
,, itt?) T— m)
t mitd t
—-——,—
il sera tou—jours induencé par la proportion de ces deux nombres. Voila pourguoi pour exprimerjudi- lécart guadratigue est (; .: l/N
