Melly József dr.: Nagy-Budapest közegészségügyi vonatkozásban

12. szára

kötetben, amelyek mind igen élénk világot vetnek

Budapest egyes társadalmi rétegeinek lakásviszo—

nyaira.

Az utolsóelőtti fejezet a kereső népesség tog- lalkozási viszonyait moll—i, az összes népességét 1890-ig visszamenöleg tárgyalja. Kétségtelen, hogy a szerzőnek itt volt legnehezebb dolga, mert a

foglalkozási feldolgozás rendszere csak fokozato—

san alakult ki, azonkívül a feldolgozást Budapestre vonatkozólag régente a Fővárosi Statisztikai Hiva—

tal, újabban a Központi Statisztikai Hivatal végzi és így a rendszerek némileg eltérőek lévén, az ered—

mények nem hasonlíthatók Össze teljes biztonság—

gal. Pontosan összevethető adatok csak az 1900, 19110. és 1920. e'viek, az 1925. éviek azért kevésbbé értékesek, mert 10%-11ál több ismeretlen foglalko- zásút mutatnak ki. Az összeállítások és a belőlük

levont következtetések így is rendkívül erdekesek

és tanulságosak, különösen azok, amelyek a foglal—

kozási viszonyt és ezzel kapcsolatban a népességnek társadalmi osztályok, ú. m. polgárság", értelmiség és munkásság szerint való megoszlását mutatják.

Az a meglepő eredmeny mutatkozik, hogy a mun- kásság aránya a kereső népességben lSSO—tól 1920—ig 79'7%—ról 57'0%—ra csökkent, ezzel szem—

ben a polgárságé 14'2%—ról 22'4%-ra, az értelmi—

ség aránya pedig ti'l%-ról 20'600-1'a nött. Termé—

szetesen ezekhez a nyers számokhoz szükségünk

van azokra a magyarázatokra is, amelyeket a tudós

szerző hozzájuk fűz. Legérdekesebb ennek a feje"

minek az a része—, amely az egyes foglalkozások—

hoz tartozókat anyanyelvek és fontosabb felekeze- tek szerint is részletezi. ltt tűnik ki legjobban, hogy

az egyes felekezetek között, különösen ami az

izraelitákat illeti, milyen óriási különbségek van—

nak a foglalkozás szerint való megoszlás tekinte-

tében. Miután az adatok 18u90-böl is megvannak, 30 évi változásokat lehet megfigyelni ezen a teren.

statisztikájánál már 1927.

évi adatokkal is tud operálni a szerző. Itt a fizi—

kai személyek tulajdonában lévő házakat foglak kozás, anyanyelv és vallás szerint részletezi és kap—

csolatba hozza a foglalkozásokat a vallással és

anyanyelvvel. Az utóbbi adatok azonban csak

1927—re vonatkoznak s így az összevetés a regebbi adatokkal tisztán csak a foglalkozás szerint ejthető meg.

A háztulajdonosok

Sajnos, nincsen lei'iink arra, hogy ebböl a ki- váló munkából to 'ábbi reszleteket ismertethessünk;

annyi bizonyos. hogy a statisztikai irodalom ezzel

a most már teljessé lett művel rendkívül erdekes és tanulságos munkával gazdagodott, amely szer—

zőjének régen megalapozott. tudós hírnevehez egy

újabb babérlevóllel járul hozzá,

K. A. dr.

í— 1078 ——

1937

Melly József dr.: Nagy-Budapest közegész- ségügyi vonatkozásban.

Dr Joseph Melly; Le Grand Budapest au point de vue de la santé publigue.

Statisztikai Közlemények. §Szerkeszti Illyefalm' (. Lajos dr.) 79. kötet, 2. sz. Kiadja Budapest székesfőváros

Statisztikai Hivatala.

Publications Statistígues. (Rédigées par le Dr L. I.

Illyejalví.) 796 volume, numéro 2. Publication du Bureau de Statístígue de la Ville de Budapest.

Budapest, 1937. 1601. —— p.

A magyar központi agglomeráció: Budapest és környéke a nemzet szellemi és gazdasági vezetésé—

ben kimagasló hivatást tölt be s mégis minden kul—

turális vonatkozásban ——-— így közegészségügyi te—

kintetben is _, lényeges különbség van a szé-kes—

l'őváros és a közelebbi távolabbi környék

helyzete és szerepe tekintetében. Melly alapos és részletes kötete, mely Nagy-Budapest közegészség—

ügyéről szól, beható statisztikával világít rá arra,

hogy magat Budapestet, a nagyvárosi magot nálá—

nál sokkal primitívebb egészségügyi közigazgatás—

sal rendelkező, a kurativ és preventiv egészségügyi

intézményeket nagyrészben nélkülöző, asszanálailan övezet veszi körül. Melly, aki a statisztikus és a

városi

vagy

szaktudását könyvében szakszerű,

városi mag és

tisztifőorvos kiváló

magában, erdekes adatokkal

a környék

egyesíti

rész—

letes elénk a

morbiditási, mortalitási, egészség-

ügyi közigazgatási (s egyéb közegészségügyi jel-

lemzőit és különbségeit. A hast'itiusz, mely tudva-

levőleg egyik legsúlyosabb endémiás jellegű kór—

tárja

tennénk, a környéken rendszerint gyakoribb, 1932—

ben kétszer olyan magas aránnyal fordult elő, mint

a szókesfővárosban. Hasonlóképen a vöa'beny és a roncsoló toroklob is a környéken gyakoribb, mint Budapesten. Több más hevenyl'ertöző betegségi sta—

tisztikai adat is demonstrálja azt az állandó ve—

sz-edelmet, amelyet a környék e szempontból a szé- kestövárosra jelent.

A környék egészségügyi igazgatása is sokkal

primitívebb, mint Budapesté. Az egészségügyi szol—

gálatnak a környéken tulajdonképen a járási tiszti

orvosok a akiknek munkateriilete

azonban Nagy-Budapest határain is messze túlter—

jeszkedik: orvosokkal és szakközegei,

gyógyszertárakkal az egész agglomeráció jól el van látva; de annál na—

gyobb hiány mutatkozik a gyógyintézetek tekinte—

teben. Csak 13 magánkórház van

nyekén kb. félmillió lélekre: törvényhatósági

közkórliáz a 22 környéki községben nincsen. A

kórházi férőhelyek ily hiányában persze a puestkör- nyeki beteganyag a budapesti kórházakba szívódik fel s ezért a székesfőváros beteganyagának kb. 173

része (1932-ben 125'3'%) az agglomeráció 22 közsé—

gére esik. Újpest kivételével a liev'enyffertőző bete-

gek hospitalizálására lokális lehetőség, de még olyan szállító organizáció sincsen, amely ezt a

Budapest kör—

sincs

12. szám —-—— 1079 —— 1937

adatok hogy a környéki fontos funkciót teljesítené. A statisztikai

rendszerint arról győznek meg, hevenytertöző betegeknek hospitalizáltatik.

közel fele Budapesten

A szociális és egészségügyi gondozás intézmé- nyei közül a környéken csakis az anya- és cse- csemővédelem van kiépítve, Az iskolaorvosi intéz- ménynek igen szerény nyomai vannak néhány köz-

ségben. Tii'dőbeteggondozó a környéken ? van,

nemibeteggondozó 2 és pedig mindkettő Újpesten.

Mentő'intézmé'ny Budapest környékén () van. A víz—

ellátás híz'myosságaival kapcsolatos a t'ürdőlétesí—

tés elmaradottsága, aminek pótlása a jövő feladata.

Mindezekből a tényekből azt a következtetést kell vonnunk, hogy a közvetlen környék egészségvé—

delmi telkié'sziiltsegében veszélyes hiányok tátonga- nak, melyeknek eltőmése nemcsak a lokális népes- ségnek, hanem a székest'i'S—vt'tros lakosságának is egyaránt kiemelkedő érdeke; az e téren .l'elmeriilő kiadásokat lokálisan vagy (:ent'álisan meg kell oldani.

Rendkívül érdekes betekintést nyujt a magyar központi agglomeráció egésuégvédelmi törekvéseibe az az adattömeg, amely; az egyes városok és köz—

ségek egeszsegugyi költségeit sorolja fel. A magyar központi agglomeráció

ségvódelem

hogy míg Budapest

költségvetés—ének szemszögéből

az egész- való elemzése feltárja, asszanálása jelentékeny hala- dást tett, addig a környék még nagyon elmaradt a minimális követelményektől is. .,Szó sem lehet

azonban arról — mondja Melly M, hogy a buda-

pesti polgári egészségvédelem terheit a környékre éppen gazdasági okokból ,kihúzódott kisegziszten-

ciák vállára rakjuk, megis rentábilis szükségszert'i- ségnek látszik, hogy az asszanálás a környéken is

Vi'gre erőteljesebb ütemben meginduljon. A gyakor—

lati racionalizálás, az át-

szervezés jegyében kell lefolynia s csak abban az esetben szabad a költségek emeléséhez nyúlni, ha

más megoldás lehetetlennek látszik". De még ettől

kivitelnek elsősorban a

sem szabad visszariadni és az állampolgárok áldo—

zatkészs-ége a magyar fajta biológiai közvagyonának emelkedésében, a centrális magyar agglomeráció- ban is csakhamar jelentkezni fog,

S:. 'I'. (Ir.

Flaxmayer józsef dr.: Budapest közigazga- tási szervezete és alkalmazottai 1686-tól 1872-íg.

Dr Joseph Flammayer: Llo'rganisalion adminis- trative. et les employe's de Budapest de 7686 il 1872.

Budapest, 1936. 186 l.—p,

Wildner Ödön dr.: Pest és Buda közigaz- gatásának története az 1848—1849-ikí szabadság—

harc alatt.

Dr Edmond ll'ildner : L'Adl'nim'slmtion de Pest et de Buda pendant la guerre d'imle'pendance (161848— 4.9.

Budapest. 1037. 230 1. —— p.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyefalví [. Lajos dr.) 79. kötet, 4. szám. 86. kötet, 3. szám. Kiadja Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Publications Statistl nes (rédigées par le Dr Lom's I.

Illyefa lui). 96 volume, numéro 4. 862 volume, numero 3. Publiés par le Bureau de Statlsligue de la Ville de Budapest.

E közigazgatástörténeti

a Budapestet alkotó illetőleg Buda—

pestnek közigazgatási szervezetét tárgyalják törté—

tanulmányok, melyek városoknak,

neti áttekintésben, a statisztika területét inkább

csak súrolják s ezért csupán rövid ismertetésre

szorítkozunk.

Flag-milyet tanulmánya a Budapestet alkotó három városnak, Pestnek, Budának és Óbud'iának önkormányzati jogköréről, szervezetéről és alkal- mazottairól ad a történeti háttér vázolásával át—

fogó kepet közel két évszázad z'ittekintéseben. A sta—

tisztikai módszert tőleg demográfiai vonatkozások-

ban összeállítást tartalmaz a

alkalmazottak használja. Számos

munka a városi illetmenyeiről a

különböző korokban.

vető nak.

Wildner igazgatástörténeti

munkája első fejezetében Pest és Buda állapotraj—

Flaxmayer munkája ala p- tiirténeti forrása fővárosunk közigazgats.

várostörténeti és

zát adja a szabadságharc idejéből. A két város te—

benrutatásán kí—

vill a közállapotok egész mezejét felöleli és kime-

rítő képét nyujtja a két város társadalmi berendez- riileti és népességi viszonyainak

kedesének. A második fejezet három korszakra bontva tárgyalja a két város szerepét a nemzet szabadsághar'eában, s ezt az országos történeti ese—

ma'-nyektbe _ mint keretbe —— illeszti bele. A tör- ténelmi fejleményekkel párhuzamosan tárgyalja a két város közigazgatásának az esemenyek hatása

Statisztikai

műnek a két város pénzügyi gazdálkouásá'z, valt- alatt történő átalakulását. erdekűek a

mint a *árosi alkalmazottak illetmenyeire vo—

natkozó összeállítz'isai. P. A. (Ir,

Rozsondai Károly és Sümeghy József: Sop- ronbánfalva.

Charles Rozsondai el Joseph Sümeghy: Sopron- bánfalva.

Sopron, 1937. 180 1.—p.

A Faliukntaló Intézet pz'lya'zatán első díjat

nyert kőzségrajz jó útmutatást

és példát nyujt arra, hogy miként kell széleskörű, l'alntanulnn'iny és

gondos adatgyüjtés és fejlődéstÖrténetét

sági és népi viszonyait, valamint azoknak össze—

vizsgálódás után egy falu megírni, mai természeti, gazda-

t'iiggéseit és egymásrahatását ismertetni s a hibák és hiányok tárgyilagos feltárása mellett a tenni—

valókra is rámutatni. l')- sokoldalú elméleti és gya—

Ká—

roly tanitőkepezdei igazgató és Sümeghy József ta- til—bb

korlati ismeretet kivánó munkába Rozsondai

nitó szakembert, de magát a falu népét is