Melly József: Budapest rákhalandósága

Melly József: Budapest rákhalandósága.

Kiadja Budapest székesfőváros statisztikai hivatala. Budapest, 1928, 212 l.

Joseph Molly: Mortalite' por cancer 21 B u d a p e s t.

Publié par le Bureau de statistigne de la m'lle de Budapest.

Budupest, 1928. 212 pages.

Re'sume'. La mortalilé par cancer semble s'éle-

ver partout. A Budapest. la progression n'en est (lu'appnrenfe; il ne peut y élre auesiion d'une augmenlation absolue, llaccroissemem' numérigue s'expligue, á lui seul, par l'auymenlalíon de. la popu—

lation plus ()n nécessairement á

cette conclusion si, aprés avoir (léduit les élrangers décédés () Budapest, on tienl compte d'une part eles progrés de la precision des diagnostícs el dyaulre

(ig/ée. arrive

part du fait gue la mortalite' par d'autres causes (maladies infeciieuses, tuberculose) ayant diminué, un plus grand nombre (l'habitants alteint l'áge pur- ticuliérement menace par le cancer. Il ne faut pas

oublier en outre gue lw diminution, pendant la

guerre, de la natalité, avail également arcra la pro- portion relative des individus plus égés. -— Par rap—

port aux uilles de l'étrariger, la mortalité par caneer

est assez basse (1 Budapest.— elle représente en 1926 '7% de la mortalité totale ('12'3 dér-es par cancer pour 10.000 habitants) contre 1'5 % en 1874 (6'3 décés

par cancer pour 10.000). Les cas les plus fréouents y sont le cancer, de (lestomac, de la malrice, des seins.

Le cancer est fort rare (1 Budapest all—dessous de 20 ans;

les deux tiers des cas ont alleint des habilants de

plus de 50 ans. An point de vue (le la religion, les

il est tres sporadigue entre 20 et 30 uns;

israélites ont une mortalité par eancer singuliére- ment élevée. —— ()uoioue. la profession ait guelgue influence pour le cancer, (l'aprés les données de Budapest il n'a pas frappé seulement les classes eultz've'es.

*

A rákhalálozásnak világszerte észlelik ——- leg- alább látszólagos ——- emelkedését. Előre látható,

hogy különösen az összhalandósághan elfoglalt aránya, mely ma 5—15%—ra becsülhető, a jövőben

még emelkedni tag a jobb diagnózisok, az orvosi

gyógykezelés további terjedése, de még más halál—

Könyvismertetések.

Ch'ronigue de livres.

okok, különösen fertőző betegségek arányának csökkenése miatt is. A rák kórlényege elöttünk lni-a ma is rejtély, az okának megismerésére irá- nyult törekvések mindezideig sikertelenek marad- idk. Egyes részletkérdéseket sikerült tisztázni, de a rák kórle'nycge, aethiológiája ma is ismeretlen előttünk. Vannak tetszetős elméletek, nevezetesen egyesek a tartós izgalmaknak, irritációknak kór-_- okozó voltát, mások a fejlődési rendelleneségeketgw H ,;

némelyek fertőzés eredetet iparkodnak bizonyítani.

Tény, hogy átoltással át lehet vinni és (hogy Röntgen—égetéssel elő lehet rákot idézni. Az két—

szervezetben minden * ségtelen, hogy az emberi ,

rák, melyben hámsej—

olyan szövetből fejlődheük

lek vannak. _

A rákstatisztika forrásai a halálozáSi népirtó?

galmi statisztika, az itt szereplő orvosi értesítők, _a kórházak, klinikák és más gyógyintézetek külön statisztikái. Speciális műtéti röntgen--therap_iai sta—

tisztikák is vannak. ldőnkint egyes nagyobb bon—" "

colóintézetek, prosecturák is közrebocsátják sta—

tisztikái anyagukat.Arákban szenvedőkről állandó teljes statisztika nincs, -—— ilyen volt az országos 1904. évi felvétel —— így elsősorban csak mortali—

tási statisztikára kell támaszkodni.

A székesfővárosban a rák 1874. évi 1'5%-ról

192649 fokozatos gyarapodással az összhalandóság

7'7%—áig gyarapodott. Tízezer lakosra 1874-ben 03, 1920—ban 12'3 rákos halott esett. Míg az össz—

mortalitás a népességhez viszonyitva ezen idő alatt Holm-ről 15'80/m-re apadt, közel harmadára, addig a rákmortalitás kétszeresére növekedett. Legalább is a számbavett esetek arányszáma, mert lehet,

—— mint azt alább még kifejtjük — hogy részben

a jobb diagnozis, a szélesebb körű felismerés sze-

repel az adatokban.

Rákhalandóságunk nemzetközi vonatkozásban elég alacsony, míg az összmortalitást és a tüdő- vészhalandóság arányának magassága tekintetében az európai városok rangsorában elég hátul állunk, addig a rák nálunk viszonylag elég ritka. Nyugat- ourópai (nagynémet, svájci, sve'd, norvég stb.) vá—

rosok kétszer, háromszor akkora rákmorialitással bírnak, 1924-ben Münchenben tízezer lakosra pl. 39, Genfben 37, Firenze-ben 38, Baselben 36 stb. rák-

halott esett. Igen kedvező némely délolász város

helye, különösen Nápolyé, tízezer lélekre rendsze-

egy rákhálottal.

magasabb á

rákindexe

valószinüleg

A városoknak vidékinél, rint

rendszerint

8. szára. ' —- 933 —

1928

technikai okból, mivel a vidékről a városi kórhá-

zakba operálás végett beszállított, de ott meghalt betegek nem kerülnek a 'árosi statisztikákból le-

vonásba.

A rákos daganat lokalizációja Budapesten a

legutolso, (1922/26) ötéves átlag szerint a férfiak—

nál leggyakrabban a tápesatornában (gyomor)

(40'5"ol, a nőknél pedig a nemi szervekben van, (31196) s csak utána jön a gyomorrák 23'3%-kal.

A két nemet egybefoglalva szervek szerint — a gyomor. méh. emlő, belek, bárzsing, szájüreg,

petefészek, epeht'tlyag rákos daganatai következnek

egyniásutz'ur

Koresoportok szerint is lényeges eltérések vannak, mert általában az esetnek kétharmada az Ötven even t'eliiliekre esik. A 20—30 korevek kö- zött ritkán lép fel, húsz éven alul meg ritkábban.

A 70 éves koron felül megint erős a csökkenés.

Erdekes a rákhalandóság lakóhely és vagyo—

nos-ság szerint raló megoszlás szerint is, azonban korrigálni kell, a nem vagy kor szerint való eltérő megoszlás miatt.

Vannak egyes uteák, egyes házak, ahol gy-

kori a rák, ez adott több ízben tápot a fertőzéses

theoriám, bár ; rák ragadós volta egyébként, sem-

mikép sem igazolható. A budai oldalon ritkább a

rák, mint a pesti oldalon. A rák elterjedtsége s a

népsűrűség között mindazonáltal nem sikerül Mellynek valamely korrelz'ieiót kimutatni. Vagyo—

nosság szerint sem. Rákos utrák, rákos házak ki—

(terítése meghaladja erejet,

Ilílfelelcezelelc szerint az izraeliták aránya a legmagasabb. 192—t/2ti-ban 13'2 (10.000 lakóra), de

hogy ez a konstitueiohoz kötött sajátosság volna—e

vagy csupán annak a következménye. hogy az iz—

'aeliták, átlagos életkora hosszabb, mert keveseb—

ben pusztulnak el közülök fiatalkorban tuberkulo—

zisban s így sokan érnek be a rák által inkább veszé-

lyeztetett magasabb koroszta'tlyokba. az nincs el- döntve. A legállat'st)tr':il)l) az unitt'iriusok 171) és és görög kath.—ok (8'9) 'ákmortalitz'isa. A lakossz'g (%%—át kitevő r. kath.-é az átlaghoz közel áll.

Hónapok szerint, való megoszlásban csodálatos kiegyenlítettm'xg vaiL miszerint a fizikális viszonyok a fővárosban a 'ák mortalitász'it alig befolyt'isolja'ik.

A foglalkozásnak van bizonyos befolyása a

rák gyakoriságára. Klinikai észlelések már régen fel—

hívták a figyelmet arra; hogy briekettmunkások és kéményseprők között feltűnő gyakori a hererák, az anilinmunkások között pedig a hótyagrák. Szá—

mos szerző közli, hogy a rákbetegek anamnezisében elég gyakran lehet előrement traumák-at, krónikus kémiai és mechanikai ingerhatásokat találni. liz- ideig főleg a kátránnyal, paratinnal és petróleum—

mal való állandó t'oglalatoskodz'ist tartották vesze-

delmesnek. A szfőv. rákstatisztika foglalkozás sze-a

rint valo tagozásából az tűnik ki, hogy a legtöbb

rákeset a legkevésbbé meghatározott egyéb foglal-'

kozásnak és különféle napszámosoknak rovataiban

szerepel. Ékes bizonyítéka ez annak, hogy a rák

nem az értelmiség, nem az intelligensebb népréte-

gek valami különleges betegsége, mint azt sokan hangoztatják. A reszletekben megbízható eredmé- nyeket csak akkor lehetne nyerni, ha az idegeneket

az egyes foglalkozási ágakból le lehetne vonni.

Mindenek szerint a rák gyakoriságában az egyes foglalkozás szerint mutatkozhatnak szabályszerű—

ségek, az eltérő rákbetegedési és halálozási indexek—

ben legalább is a halálokoknak az egyes foglalko—

zási típusok által bet'olyz'isolt eltolódásai mutat-

koznak.

A székes/őváros 1:órházrendszereinek fejlődése

növeli az idegenek arányát s növeli a rákmortali—

tást, 1875—ben a községi kórházak csak "18.756 be—

teget ápoltak, 1925—ben már 77.954-et. Innen az

idegenek szerepének a székesfővárosi rákhalandó—

ságban való nagyarányú növekedése. Számít-ásunk

szerint az idegenek átlag 2000-le rontják az össz—

mortalitást, a rákhalandósz'igot már többet; 2ti%—al, az idegenek nelkül pl. 1926-ban a 'ákmortalitás tízezer lakóra csak 9'5 volna (azokkal együtt 12'3).

Végső követIcezleléslcép megállapítlioljuk, hogy

a szélcesíővároslmn nem lehet (( rúkznnrtulitds nő-

ve'lcetléséről beszélni, mert a szániszeri'ileg mutat—

koze gyarapodást a magasabb életkorban lévő néi pesség számának emelkedése egymagában teljesen érthetővé, teszi. .X rákhalandósághól le kell számi- tani az idegeneket, tekintetbe kell venni a népes- ség gyarapodását, a pontosabb díagnózisok terje' déset s azt is hogy más halálokok, a hevenyfertőzö

korok, a tüdővész ro 'atai apadtak s így lehetővé

vált, hogy nagyobb néptömegek nem pusztulván el, időnek előtte. beérnek a magasabb korosztályokba melyek a rák szempontjt'ibol Összehasonlíthatatla- nnl veszélyeztetettebbek. Nem szabad t'eledniink a sziitetéseknek a háborús években kezdődött jelen—

tős apadását sem, mely miatt a rákmortalitás vi-

szont negative javult, mert a magasabb életkorban levő a 'ák által leginkább veszr'llyeztetett egyedek, százalékokban mert gyarapodása emiatt kisebb, Meg—

lepő, hogy IMO—192045; a 30—80 évesek lii'Si, a 40—80 évesek pedig 15'0%—kal gyara—

podtak, míg a rákhalandóság úgy idegenekkel

ttO*lo/oo-ről idegenek nélkül

t7'50/tm—ről 8'9ut'uu—ret egya'ánt csak t2'2%—kal gy;-

rapodott. Eszerint a rz'ikhalandt'iság gyarapodása is

ll'ÖO/ltltt'l't'l, * mint,

kisebb arányú volt, mint a veszélyeztetett népes-,

sége.

Szi T. dr.