• Nem Talált Eredményt

Finn-, Eszt-, Lettország és Litvánia gazdasági adatai

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Finn-, Eszt-, Lettország és Litvánia gazdasági adatai"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

*

6. szám.;

zzz—:—

-——641—— 1928

Finn—, Eszt-, Lettország és Li tvánia gazdasági adatai.

Dannées économz'gues de Finlande, d'E'stonie, de Lettonie et de Lituam'e.

A Magyarországgal szomszédos, vagy gazda- sági és egyéb érdekkapcsolatban lévő államokról között

Finn-, Eszt-, Lettország és Litvánia legfontosabb, gazdasági jelzőtábláink sorában ezúttal

főleg gazdasági statisztikai adatait mutatjuk be.

A Budapesten rövid idővel ezelőtt lezajlott finn- ugor kongresszus aktuálissá is teszi finn és eszt faitestvéreink országainak ismertetését. A négy ország szomszédsága s részben hasonló gazdasági strukturája indokolja, hogy adataikat egymással szembeállítva adjuk közre. Finnországra vonat- kozóan, minthogy ennek az országnak már az Oroszbirodalomból való kiválás előtt is nagyobb önállósága volt s háború előtti külön adatai is vannak, az 1913. és az ime—27. évi adatokat kö- zöljük. a másik három országnak pedig utolsó négyévi adatait.

Finnország. A háború utáni adatok valamivel megnövekedett területre (388 ezer négyzet- kilométer az 1913. évi 377 ezer négyzetkilo—

méterrel szemben) vonatkoznak. Az ország lélekszáma 3 és fél millió lélek. A népmozgalmi adatok eléggé normálisak. A születési arányszám 'lassú gyengülése észlelhető (1926-ban 217 élve—

születés esett ezer lélekre, míg 1913-ban 272). En—

nek folytán, bár a halálozási arányszám javult, a természetes szaporodás mintegy három ponttal esett a béketdő óta (ll—ről 8-ra). A munkanélkü- liség az utolsó négy évben egyforma volt, a mun-

kanélküliek 1923. évi adat

háromszor nagyobb. A mezőgazdasági termésada—

adatáhál a mostani

tok különösen az utolsó években jók, a békeátla- gokat jelentősen meghaladók. A kalászosok közt a zab dominál. Az ország külkereskedelmi mér—

lege kiegyensúlyozott, a kivitel általában valami- vel kevesebb, mint a behozatal, de néhány évben (1922, 1924, 1925) kiviteli felesleg is volt. 1921-ig jelentős passzívumokkal zárult az ország mér- lege. A vasútvonalak hossza a háború óta kb. egy- negyedrésszel bővült. Igen rohamosan terjed az automobilizmus, az 1922. évi gépjárműállomány meghatszorózódott (a gépjárművek száma 1926-

ban meghaladta a 22 ezret). A finn ,,markka"

aránylag nem szenvedett súlyos értékteromlást, két évvel ezelőtt az eredeti értéknek kb. egynyol—

cadán stabilizálták. A nagykereskedelmi index rosszabb mint a mienk, 1927-ben 45%-os drágu- lást mutat. Egyébként a pénzügyi konszolidáció a betétállomány növekedésében és a kamatláb fo- kozatos leszállításáhan is mutatkozik.

Észtország. A 45 ezer négyzetkilométer terü- letű ország népessége alig haladja meg az

1.100.000 lelket.

utolsó években romlik, a halálozások aránya is Az élveszületési arányszám az

kedvezőtlen, aminek következtében a természetes

szaporodás alakulása a lehető legrosszabb (1926—

htm l'7.) A

1923-ban még csekély, 1924. óta folyvást növek—

(1927—ben 3 és félezer). 'A

helyzete inkább javuló. Igen kedvezően fejlődik ezer lélekre munkanélküliek száma

szik mezőgazdaság

az ország külkereskedelme. 1923-ban a kivitel a behozatalnak kétharmadát sem tette, 1925 óta

azonban már a külkereskedelmi mérleg aktivum—

mal zárul. A többi adatoknál kiemelkedő jelensé—

get kevésbbé találunk.

(66 ezer

méter) és lélekszámban (1'9 millió) valamivel na- Lettország. Területben négyzetkilo-

gyobb, mint Észtország. Népmozgalmi adatai is jobbak (természetes szaporodási arányszám 1926- ban 7'3). Mezőgazdasági termelése Esztországéval hasonló karaktert mutat, valamivel nagyobb ter- mésadatokkal. Az utolsó év nem valami sikerült termést adott. Az ország külkereskedelme állan- dóan passzív.

Litvánia. Bár területe (56 ezer négyzetkilo- méter) nagyságát tekintve, középhelyen áll Eszt- és Lettország között, lakóinak

mint azoké (2'2 millió). A születési arányszám száma nagyobb

igen kedvező (állandóan 28—29) lévén, természe- tes szaporodása (13 körül) messze meghaladja a három előbb ismertetett országét. Különösen rozs- és burgonyatermése jelentékeny. Külkeres—

kedelmi mérlege egyensúlyban van, egyik évben aktív a másikban passzív.

(2)

6. szám

_942—

1928

§:

Finn-, Eszt-, Lettország és Litvánia gazdasági jelzőtáblák.

. ___—_— A...—._._.—

_- _—

Finnország —— Finlande

(1913 : 377000 Inna, 1927 : 388.000 km*)

§ 191371 1919 § 1920 § 1921 § 1922 §1923§ 71924 [ 1925 § 1926 ! 1927

§

. Egység §

M e e s

e g U V e Z Um'te'

Népesség .. sz'í'őőő"b"§- 3.231 3.393

Népmozgalom. _

Házasságkötés.. .. .. .. "A... V 59 5'7

Élveszületés .. .. .. ., ' 272 192

Halálozás . . . . .. . . . . .. § 161 189 Természetes szaporodás . . ., § 111 03

Munkanélküliek.. . sz.—nombre§

,_ §

Mezőgazdaság. § _ :

Búza .. .. .. .. 1000 g 37 71

Rozs .. .. .. .. .. .. ., .. 266 2.196 rpa .. .. .. .. .. .. ., "11.046 989 Zab.. .. .. .. .. .. .. _ ,, 3.593 3.574 Burgonya . . . . ,, ,, § 4.549 4.922

Kereskedelem és §

közlekedés. millió §

Behozatal . . . . . . . . . . millions § 495 2.510

Kivitel .. .. .. .. ,, §! 405 880

Vasútvonalhossz .. km 3.914 4.281 Gépjármüállomány

. Lsz.—nnmbr §§ . .

Pénz és hítel.') _á f

A pénzegység árfolyam— WWW?" s

indexe dollár alapon pí'íwr § 100

Nagykereskedelmi index.. 1913zxoo § 100 733

Megélhetésí index. . moyenne § 100 § 964 . . ó

Takarékpénztári betétek "!) "$$$—Lm § 310 944

Aranytartalék .. .. ,. § 276

Jegyforgalom . . . . 113 .

Kamatláb . . U/o , 595 610

§

1) 1 P — pengő :: 6'98 finn márka. —— marks finnoz's;

') 1927 április óta új paritás mény. —- Donne'e provísoire. ——

3.365 3.403 3.435 3.469 3.495 63.526 3.559

7'1 70 69: 6'8 6 3 G'?) '

253 243 23'4 237 224 223 217

159 140 144 138 153 135 134

94 103 9'0 § 9'9 7'1 7'8 § 8'3

2.127 1.294 779 2.234 2.176 § 2.172 2.152

§

94 158 193 187 215 253 § 251 221

2.501 2.970 2.675 2.392 2.860 3.476 3.025 . 2.912 1.164 1.331 1.408 848 1.300 1.408 1.561 1.214 3.963 5.058 5.396 3.818 4.922 5.866 5.927 5.387 5.578 6.230 5.252 4.623 6.341 7.231 8.510 6.245

finn márka—markksfínnoís §

3.626 3.586 3.970 4.600 4.715 5.520' 5.668 8.330 2.926 3.389 4.468 4.392 4.971 . 5 574 5.637 6.285 4.283 4.288 4.391§ 4.540 4.595 4.823 4.929 .

. 3.800 8.077 14.266 16.100 22.189

§

496 893§ 887 719 766 763 § 100 100

1.183 1.263 1.219 1.095 1 100 1.129 142 145 958 1.171§ 1.139 1.147 1.170 1.212 154 _157 finnmárka—marksfínnois

1 059 § 1.259 1.456 1.668 1.897 § 2.179 2.606 _ 3.289

332 332 332 332 332 332 327 317

1.341 1.356 1.421 1.352 1.250 1.309 1.346 1.514 791 9 § 8'79 8'30 9'18 8'54 § 7'50 6'87

— 1 P —— pengő : 0'65 eszt korona — courorme

Összefoglaló helyzetjelentésx)

Résume' de la situation en Hongríef)

, ,

Népmozgalom. —— Munkanélküliség. — Gépjármüállomány. —— Átalakulás. — Pénzintézeti betétek. -— A részvények

erteke. szetésképtelenségek.x—— Váltóóvások. —— Gazdasági jelzőtábla.

Monument de la population. w— Chőmage. —— E [fectif des véhicules á moteur. —— Formatíon des prix — Dépóts en bangue. —— Indtce des actions. — Insolvabilite's. Lettres de change protestées. — Tableau_éeonomigue.

Dlotmement de la population. En mai une diminution de 0'1% par rapport á mai 1927. ——

1928, on a contracte' 8045 maríages (11'10/00); c'est une augmentation de 17'2% par rapport au mois correspondant de (*anne'e derníére. _ Le nombre

des naissances vivantes (18.515, 25-60/00) présente

!) A külkereskedelmi forgalomról Szemlónk ,.A'Iagyarország külkereskedelme 1928 április havá—

ban" című cikkben számol be. —— Pour le com—

merce exféríeur, voir l'article íntitulé ,,Mouvement du commerce

exte'ríeur de la Hongrie en avríl 1928U.

Le nombre des décés (12.404, 17'10/00) a augmente'

(4—1'8%), tandís oue celui des déces de moins d'un

an (2.994, 16'2%) a dimínué (——0'9%). —'— Dac-

eroixsement (1 été de 8'50100, contre 8'80/00 en mai

1927.

Chómage. Le nombre des chómeurs a dimínué de 5'4% par rapport au mois précédent et de 4'2%

par rapport au mois correspondant de 1927.

Pormi les chűmeurs, il y avait 86'1% d'hom—

100 eszt márka :: 1 eszt kor. —— Depuis _(wm'l

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

47.. Egyes államok könyvtermelése. Belgium —— Belgigue. Cseh-SzlovF!) —— Tchéco—Slov. Dánia —— Danemark. Esztország —— Estonia. Lettország —— Letlom'e.

Öseik az árja eredetű illirek voltak és azokból let- tek kisebb népekkel való keveredésük után az.. al'bok, mai nervükön albánok, akiket a rómaiak is csak nagy áldozatok

(A jelenlegi Magyarország erdeinek 78'1%-a lomberdő és 21'9%-a fenyőerdő.) A bolgár szálerdőségek évi termelése 15 millió rna. A fenyő- erdők évi kitermelése 640000 ma-re

A régi magyar közigazgatási beosztás szerint Abaúj-Torna, Árva, Bars, Hont, Liptó, Nyitra, Po- zony, Sáros, Szepes, Trencsén, Zólyom és Zemplén vármegyék szlovákiai

A háborús évekre vonatkozólag szórványosan rendelkezésre álló adatok közlésének nem is lett volna jelentősége, mert ezek egészen rendkívüli éveknek tekinthetők és az

politikávnl kihasználva, Csehszlovákia igen magasfokú önellátást valósított meg a két világháború között. Lege- lőre és rétre az öt állam köziil Ausztria és

Magyarország ésa szomszédos államokt legfontosabb népességi és gazdasági adatai

A kiadvány adatokat közöl a finn jövedelmi és vagyoni viszonyokról gazdasági területek, illetve tartományok, gazdasági ágak és foglalkozási kategóriák szerint, bemutatja