Munkaviszályok 1934-ben

SZOCIÁLIS STATISZTIKA

l.-lllI'll-I'll.-llIllllllll.llill-lllllllllIll.-Ill-III-Iluúlll'lllllllt—xlllllllllll'lllllllll...

Munkaviszályok 1934—ben.

Les conflits de travail en Hongrie en 1.934.

Résume'. En 1934, [e nombre des conflits de travail a été en Hongrie considérable, et bien supé—

rieur aux chi/Tres correspondants des années 1930, 1931, 1932 et 1933. Cependant, l'année derniére, lf'intensité de ces conflits a été plus faible gulen 1933. Dans les charbonnages, en 19311, les conflits de travail ont fort dépassé, en nombre et en inten—

sité, ceux (lui y avaient eu lieu en 1933. En ce (lui concerne Pindustrie, clest dans le textile et dans Phabillement gue les conflits de travail ont été les plus graves en 1934.

a:

Ha az 1934-es esztendőt a munkaviszá—

lyok tekintetében általánosságban röviden akarjuk jellemezni, azt kell mondanunk:

több munkaviszály, kisebb intenzitás. A munkaviszályok száma 1934-ben oly ma- gasra szökött (49), mint amilyen az 1930 óta eltelt 5 esztendő alatt egy évben sem volt tapasztalható, a munkaviszályok belsö intenzitása ellenben már az előző esztendei munkaviszályokénál jóval gyengébb.

A munkaviszályok részletadataiba bele—

pillantva szembetűnik, hogy a szénbányá—

szati sztrájkok 1934-ben az előző évinek több mint háromszorosára, belsö intenzi- tásuk mérve pedig az előző évi-eknek körül—

belül tízszeresére emelkedett. Ezek a sztráj- kok kivétel nélkül mind 1934 őszén a Pécs környéki szénbányákban zajlottak le és túlnyomórészt bérkérdések miatt törtek ki, részben sikerrel, nagyobbrészt részleges Sikerrel zárultak, de közülök egy végül is kizáráshoz vezetett el. A másik, kisebb je- lentőségű kizárás egy borsodmegyei szén—

bányában történt.

Az egyes ipari főcsoportokban az 1934.

év folyamán a fonó— kés szövőipar, továbbá a ruházati ipar kivételével aránylag igen zavartalanul folyt a termelő munka. Az ipari sztrájkoknak mind számukat, mind intenzitásuk mértékét tekintve több mint a fele része esett az említett két iparcsoportra, többi részük pedig megoszlott az I—IV., a IX. és XI. iparesoportok között. Az egyes iparcsoportokat sorban véve az I. ipar- csoportban a 29 üzemet érintő munkavi—

szály az ezüstmívesek június hónapjának

végén kitört és augusztus végéig elhúzódó sztrájkja volt, mely az évek során lemorzso- lódott munkabérek felemelése érdekében tört ki s az üzemek nagy többségénél teljes sikerrel járt. A II. iparcsoportban egy sztrájk és egy kizárás fordult elő; a sztrájk, mely béremelésért tört ki, igen soká, majdnem 5 hónapig húzódott és emiatt a munkanap— és munkabérveszteség erősen feltornyosult, végül is teljesen sikertelenül zárult. A ki- zárás (egy másik üzemben), közel egy hó—

napig húzódott el. A III. iparesoportnál egy kőedénygyárban kitört és egy hétig sem tartó sztrájkban a munkásoknak nem sike- rült béremelésre irányuló követeléseiket ér- vényre juttatni.

A IV. iparesoportban az egyik sztrájk, mely az év első negyedében, 11 budapesti parkétasztalos üzemben magasabb bérek kikényszerítésére irányulóan keletkezett és bár több mint egy hónapig tartott, sikertele- nül végződött. A másik sztrájk, mely 4 új—

pesti asztalosüzemre, terjedt ki, május vé- gétől június közepéig tartott és béremelésre és munkaaidőleszállításra irányult. Itt a sztrájkolók részleges Sikert értek el.

A VI. iparcsoportban lezajlott 16 sztrájk közül kiemelkedik a kelmefestő és vegy- tisztító iparban szeptember közepén kitört és átlagban 10 napig tartó sztrájk, mely 15 budapesti üzemre terjedt ki. A sztrájk bér- emelésre irányult, de teljesen sikertelenül végződött. A többi 15 sztrájk különböző időkben legtöbbnyire egyes üzemekre elszi- getelten, túlnyomórészt bérkövetele'sre vagy bérleszállítás ellen irányulóan történt, leg- nagyobb részben sikertelenül végződött, de volt több üzem, amelyben a sztrájkolók részleges, Sőt teljes sikert értek el.

A VII. iparesoportban előfordult 12 sztrájk közül kettő volt igen széles körre kiterjedő. Az egyik a nőikonfekció ipar- ban március elején tört ki és 3 hétig húzó—

dott el 67 budapesti üzemre kiterjedően és a munkabérek felemelésére irányult. Ez a sztrájk teljes sikerrel járt. A másik a cipész—

iparban szintén március hóban 87 buda—

pesti üzemre kiterjedően tört ki, béreme—

lésre irányult és 2 hétig elhúzódott, míg Végül is részleges Sikerrel zárult. A többi

13

3, szám. —— 184 — 1935

Munkaviszúlyok 1934-ben.

11

__ Ex Ém- A1 munklívisíályt gat—mm;; lám *

""

§ mill.

§in

%É §

jiits de travail comkg'gí § §§

:: Zi §

Zs

§ .L___ 3432 .. ;. 3 "ha ;: 33: 33

.. _. 383 § ...; §. §§§ s 2: h

* § § ** :: § ? 3 % MÉ 834 % % %%

[§ w: % :: o a he was % _. § _ 1 v,

§ ...; 531: ; 33 3; mg a ;; ;;

, . 0 ** E" .. M _Na "* "§ *" § :: ME

Foglalkozam csoport, ; § § 23352 i? ÉÉ .! "§ : ii § § %% %%

terület %

§ §

3533

%%

55. 33432.- 5-33 e", §? %

S's'g $$$ 33 mg 33

G .2 :: BEN-Aug 59) .En-§ §? § 76 35.33 D*: 5 m'"

2 53 2311 ._.2 3—3... 323 segg %e 333 22,

"33 823

§EW§ E'É Látom mg: ÉWE 3—5 zug %%

"u.n—§ 94; .,, :: mgN §Gm§ 513 wow; :og

§ 4 :.g—Em ax ggg ;; ; 323 mm .es; OE

; .. 3323; s; ;;— .m §;; % w 22"

uze' we' NE5§ ms **32 Naga: 33332 ** . Tfh—__—

(2 mek pek et: a: us m ._0 x% ; munkasok altal elvesztett ' * N 0 m : munkanapok száma -nombre száma —— nombre munkások száma 4 "' az desjoumécsperduespar ma:

Sztrájkok

Barna- és kőszénbányászat 5 5 8 8.595 4.903 2 4.905 M'] 9.371 3 9.374

Ipar 1

I. Vas- és fémipar . . . 1 29 29 243 219 5 224 910 9.806 156 9.962 II. Gépgyártás, villamos-

sági ipar stb. . . . . 1 1 1 962 90 —— 90 9'4 9.047 — 9.047

III. Kő-, föld—, agyag-, asz-

beszt- és üvegipar . . 1 1 1 321 121 —— 121 37'7 605 —— 605

IV. F3- és csontipar . . . 2 15 15 521 319 83 402 7732 6.536 1.602 8.138 VI. Fonó- és szövőipar . . 16 32 32 3.911 2.456 209 2.665 679 29.519 5.874 35.393 , VII. Ruházati ipar . . . . 12 182 182 2.951 2.544 151 2.695 91'3 14.147 721 14.868

IX. Élelmezési és élvezeti

(;ikkek gyárt. . . . . 3 15 14 336 150 — 150 M'? 435 435

. . . 5 27 27 254 217 21 238 937 1.817 317 2.134

Együtt 41 802 301 9.499 6.116 469 6.585 69'3 71.912 8.670 80.582 Összesen 46 307 309 18.094 11.019 471 11.490 635 81.283 8.673 89.956 XI. Epitöipar

Kizárások

Barna- és kőszénbányászat 2 2 2 1.471 1.240 — 1.240 843 1.240 —— 1.240

Ipar

II. Gépgyártás, villamos-

sági stb. ipar .. 1 1 1 32 32 _ 32 1000 960 —— 930 Összesen 3 3 3 1.503 1.272 —- 1.272 8467 2.200 — 2.200

Mindössze 49 310 312 19.597 12.291 471 12.762 651 83.483 8.673 92.156 1933 31 233 260 14.598 8.533 1.834 10.367 710 106.419 18.759 125178 1932 20 — 56 7.639 4.061 864 4.925 64'5 30.195 2.719 329141 1931 38 —— 97 17.391 10.622 573 11.195 644 177'314 12.467 189781 1930 35 -— 39 13.625 4.520 1.250 5.770 423 66.969 12.627 79.596 Munkaviszályok terület

szerint

Buda est %számszerint 20 227 226 469 3.529 28 3.817 81'4 33.490 3.599 37.089

D OÁrban . . 408 7332 725 23'9 28'7 61'1 29'9 — 40'1 41'5 4032

számszerint 10 2 2 2.915 1.029 127 1.156 39'7 22.320 4.335 26.655

(Vo—ban . . 20'4 87 86 149 8'4 27'0 9'1 —— 26'7 500 2829

környező községek

E éb .d.k %számszerint 19 56 59 11.991 7.733 56 7.789 65-0 27.673 739 28.412 gy " e o/o-ban ., . 38'8 181 18-9 61—2 629 112 (iz-ol __ 332 35

Budapestet ;

3. szám. ——-185—

Les conflits de travail en Hongrie en 1934.

1935

Átlag esett —— Proportion moyenne

§ ! *s % § % .. . ?, 3551

:— o 8 % u . , egy szunetelore — BTI :

.; gon .gm egy munkswszalyra _ pourlouwierayant 0 _S

5 %: ÉR pour 1 con/Zil de travail cessé lc travail Étg .,,

§: —— s mi

1? §; l.:n : ; ; § ra És:

53 2.3: 2§ § § §. § 8 x%

;; es ., e : :; § §.

: 132 g: s m : "es 3535 0 , . .

;; %% ÉÉ, É T !th § ; ; § %% atego—ries de professions

ÉS— ÉÉÉ § UTE § % ;; §— ! § § §; § et régions

53 ÉMg $$$ 8 ; "305 % mg; _.51 ..

fiú m:... zoxü (,, .; § _ ': gg _o : w§ ***;3 N*;g %% J—f. 9.513 § 9.3 §§É

(: (i * §: ?— E ;? ha: § m$, BÉÉ 5——

M_Á..:___VM fiúgi . ] § es %% E "8 M .; 2333

munkások által elvesztett % § § § % Z § § §?) § %; § munkabér összege P—ben 15" §] % gu 505 33 § a :: §

sa/aíres perdus pm sux du fait §; § §.g E 'a"; a; § Z § E.!É M dzx conflits de travail, en pengő: §!) % ? 3 *g— '5 h. 2 R 43 343

Gréves

397 07 9 39.716 981 1.875 7.943 19 8 228.274 Mines de lignite et de houille Industria

45.501 864 45.865 224 9.962 45.865 44'4 205 17 7.433 I. Side'mrgie et métallurgie II. Construction mécanigue, 55.265 —— 55.265 90 9.047 55.265 1005 614 60.000 ind. élcctr., etc.

III. Ind, de la pierre, cára-

. migue, ind. de l'asbeste,

2.530 —— 2530 121 605 2.530 5'0 21 —— verreries

' 26.928 6.276 33.204 201 4.069 16.602 202 83 _ IV. Ind. du bois et de l'os

; 107.399 14.251 121.650 167 2.212 7.603 133 46 131417 VI. ,, textile

48.165 1.404 49.569 225 1.239 4.131 5'5 18 758518 VII. ,, du vétement

IX. Fabric. d'aliments et de

1.908 —— 1.908 50 145 636 29 13 187668 boissons

11.430 444 11.874 48 427 2.375 89 50 10.490 XI. Ind. du bátiment : 299.126 22.739 321.865 161 1.965 7.850 122 49 1,325.526 Ensemble

338.833 22.748 361.581 250 1.956 7.860 78 31 1,553.800 Total

Lock-outs

4.821 —— 4.821 620 620 2.410 10 4 33.878 Mines de lignite et de houille Industria

II. Construction mécanigue,

3.200 —- 3.200 32 960 3.200 300 100 6.700 ind. électr., etc.

8.021 -— 8.021 424 733 2.674 17 6 40.578 Total

346.854 22.748 369.602 260 1.881 7.543 72 29 1,594.378 Total général 514.465 63.041 577.506 334 4.038 18.629 121 56 1,941.192 1933

92.758 9.815 102573 246 1.646 5.129 67 21 737090 1932 . 757.325 49.814 807.139 295 4.994 21.241 170 72 3,731.294 1931 419.953 31.522 451.475 165 2.274 12.900 13'8 78 2,741.222 1930

Conflits de travail par territoires

" 145.482 12.291 157.773 191 1.854 7889 9'7 41 773156 en nombres

41-9 54—0 427 _ — —— _ _— 48—5 BWGPCSÉ i %

108539 9.546 118085 116 2.665 11.809 23-0 102 190.152 ÉÉÉZ'ZZ'ÉCZ en nombres

31-3 42-0 319 — — — —- —— 119 W. 0/

bndapestozse 0

92.833 911 93.744 410 1.495 4.934 36 12 631070 , . en nombres

268 4.0 254 __ __ __ _ __ 39'6

13*

5. szám.

—— 186 ——

1935

10 sztrájk közül 5 szintén cipőüzemi lésre irányult és részleges sikerrel végző—

sztrájk volt ugyancsak az év első negye— dött. A szombathelyi márciusban két hé- dében, különösen vidéki (Ujpest, Szombat-

hely, Debrecen) cipőüzemerkben. Úgy ezek,

mint a többi 5 sztrájk túlnyomórészt bér—

emelésre irányult és nagyrészükben részle- ges sikerrel járt.

A IX. iparcsoport 3 sztrájkja közül a kispesti péksztrájk volt a legjelentéke—

nyebb, mely 12 üzemre terjedt ki az év kö- zepén; időtartama az üzemek egy részében egy, más részében két hét volt. Ez a bér—

követelésre irányuló sztrájk azonban tel—

jesen sikertelenül végződött.

Végül a XI. iparcsoportban az 5 építő- ipari sztrájk közül három volt több üzemre kiterjedő. A nyíregyházi március—április hóban 13 üzemre terjedt ki, béremelésre és

munkaidő'leszállailtáSm irányult s! részleges sikerrel járt. A szegedi az év közepén 4 napig tartott, 6 üzemre terjedt ki, béreme—

tig tartott, béremelésre irányult, 6 üzemre terjedt ki és részleges sikerrel zárult.

Mindezekben a munkaviszályokban résztvett összes szünetelő munkások száma 1934—ben jóval több mint évenkint az 1930 óta eltelt 5 esztendős periódusban; a szüne—

telő munkások által elvesztett munkana—

pok száma és az általuk e réven szenvedett bérveszteség azonban mégis kisebb, mint 1931—ben volt, még pedig azért, mert 1934- ben a sztrájkok időtartama általában lé—

nyegesen rövidebb volt, mint az 1931. év- ben lezajlott munkaviszályoké. Ugyanerre nek következtében kisebb 1934-ben az el—

maradt termelési veszteség is mint 1931—

ben volt. A számos üzemre kiterjedő álta—

lános jellegű sztrájkokat az egyes szak—

szervezetek kezdeményezték és irányítot—

ták. M. S. dr.

§ e

MEZÖGAZDASÁG Ö

...-....u.n.-...nunlo-u-n..-.-.-

A jászság mezőgazdasági statisztikája 1699-ben.

La statistigue agricole du Jászság en 1699.

Résume'. Avant (lue la région du Jászsa'g ait

été vendue en 1703 a PDI-dm teutonigue, un fonc—

tionnaire de la Camera, Jean Pentz, a dressé, en 1699, un tableau de ce pays, y indiguant nom—

m—ément les habitants, leguel contient de précieux documents permettant de se faire une idée nette de la vie économíaue du Jászság au XVIIe siecle.

(En 1699, le Jászság, stétendant jusguiá la Tisza, comprenait Ie plateau_ situe' au—dessus de la Grande Plaine hongroise, le long des riviéres Zagyva et Tarna, avec 1 Icommurres jouissant de préroga- tives anciennes, dont les habitants niont pas entie- rement péri pendant Iloccupation turaue),

Dans ce tableau, [es super/icies ensemencées sont indiguées en kilos, mesure turgue éguivalant, selon toute probabilité, a 36 litres. On peut établir, diaprés les données, gue ces superiicies représen—

taient 8.010 arpents cadastraux, soit seulement 4%

du territoire d'alors du Jászság (200000 arpenits cadastrauac).

Les autres terres, fort Iiun'zides, servaient au páturage. Aussi, liélevage e'tait énorme'ment déve- Ioppe' dans le Jászság; on ycomptait, en moyenne, 31'3 animaux de ferme par famille. On y élevaít surtout des bétes á comes; venaient ensuite, sous

ce rapport, les chevaux et les moutons, II y avait ld un agriculteur gui possédait non moins de 472 animaum de ferme. Comme on ne fauchait guére les prés, le bétail était nourri presrjue exclusive—

ment sur les páturages. Les ímmigrés avaient, emr aussi, un grand nombre de bestiaux; il paraít

(Iunprés liexpulsion des Turcs, (lui avaient occupé longtemps le Jászság, il y immigra beaucoup de pátres, gui amenéren't leurs troupeaux.

La production agricole y était alors diune proportion bien infe'rieure a celle de liélevage.

Certains proprie'taires ruraux possédant un grand nombre dianímaux de ferme ne cultivaient le íra—

ment gue sur guelgues arpents; il y en avait méme (lui n'ensemeneaient point leurs tettes. D*apres les clziffres de Jean Pentz, on y cultívait surtout le froment d'automne; on y produísait, en outre, du iroment de printemps, de Forge, de Pavoine, de millet. Dans les communes pauvres, la culture de Forge était Ie plus rxépandue. Galant aux vignes, les documents en indiguent la superficie suivant les houeurs (,,fossores") y employe's; en coniron—

tant diliérentes données dtautreiois, une super—

ficie de vigne nécessitant un houeur peut étre évaluée á 200 toises carrées.

En comparant les chiffres concernant les super-