804 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 94. évfolyam 7. szám Larcom, S. – Rauch, F. – Willems, T.:
A londoni metróhálózat sztrájkja kapcsán kipróbált új járatkombinációk
(The benefits of forced experimentation: Strik- ing evidence from the London underground net- work.) – Department of Economics Discussion Paper Series. University of Oxford. Oxford. 2015.
No. 755. pp. 1–35.
A londoni metróhálózat adatbázisa az ál- lomásra belépő és kilépő utasok egyedi azono- sításával tárolja az útvonalak igénybevételének időadatait. E közösségi közlekedési forma 11 útvonalának összesen 402 kilométeres pálya- szakaszán 270 állomás van, az utasok száma naponta mintegy négymillió.
A metróhálózat részleges sztrájkja 2014.
február 5–6. időszakban volt, ekkor az állomá- sok (bizonyos kivételekkel) nem fogadtak utasokat. E sztrájknapok, órákra lebontva elemezhetők az üzemeltető, a Transport for London adatbázisából elérhető hatalmas adat- tömeg alapján. A szerzők négyheti (2014.
január 19. vasárnap – 2014. február 15. szom- bat) adatmintát dolgoztak fel. Az elektronikus bérlettel utazókadatai alapján modellezték a sztrájk miatt módosított egyéni útvonalterv, járatválasztás tényeit. Ezeket összehasonlítot- ták a zavartalan közlekedési körülmények melletti egyéni útvonallal. Kiemelték azokat a kipróbált járatokat, amelyeket az utas választ- hatott a korábban megszokott átszállások lehetetlenné válása miatt. Külön is elemezték a minta azon elemeit, ahol az utas a kedvezőbb kombinációt tartotta meg a sztrájkot követő utazásai során a korábbi helyett.
A sztrájknapokon a korábbi hetekben rendszeresen választott napi útvonalak lehetet- lenné váltak, 171 metróállomás volt zárva ebben az időszakban. A GPS koordinátái alapján meghatározhatók a lehetséges (nem sztrájkoló) londoni metrók járatai, állomásai.
A gráfelmélet felhasználásával megállapítható, hogy például a metró a King’s Cross és a Waterloo állomás között tizenháromféle, ésszerű járatkombináció választható munkana- pokon, eltérő hosszúsággal és menetdíjjal.
A szerzők elemezték a „kényszerített” já- ratválasztás ismérveit és utóhatásait. Statiszti- kai háttérrel ismertették az egyéni napi útvona- lak jellegzetes változásait. Általában is megfi- gyelhető, hogy a választott megoldás kezdet- ben nem volt optimális, ezt „tanulási” időszak követte. A sztrájkra reagálók egy része a ko- rábbinál megfelelőbb útvonal-kombinációt talált, és azt megtartotta a további hetekben is.
Az alkalmazott modell mérhetővé tette a ko- rábbinál kedvezőbb (gyorsabb, kisebb menet- díjú vagy kényelmesebb) útvonal választásá- nak helyét, gyakoriságát, és figyelembe vette a metróállomásokhoz csatlakozó további 366 vasúti, 39 városi villamos és 25 hajóállomás változatlanul fenntartott utasforgalmát
Az utazók többsége a sztrájk előtt nem is keresett optimumhoz közeli megoldást. Az utazás napi időfelhasználásának tíz perces rövidülése az ún. hasznosságindikátort 10–14 százalékponttal növelte.
A modell adatállománya minden olyan utas adatát tartalmazta, aki a sztrájk előtt minden munkanap a metrón utazott, és elekt- ronikus bérlettel rendelkezett, számuk 60 747 fő. Ezek közül a szerzők 18 113 főt emeltek ki, akik a következő szűrőfeltételeknek feleltek meg: az utas a metrójáraton utazott a sztrájk előtti és a sztrájk utáni időszak minden mun- kanapján délelőtt; a sztrájk legalább egy nap- ján is utazott a délelőtti órákban, és az optimá- lis útvonal megválasztása napi útvonallá vált a sztrájk után.
Térképen jelölték az egyes metróállomá- sok szokásos napi utasforgalmának nagyságka- tegóriáit, itt a maximum legalább ötvenezer, a minimum legfeljebb ötezer utas volt. A sztrájk két napján megnőtt az utazási cél elérésének
Szakirodalom 805
Statisztikai Szemle, 94. évfolyam 7. szám átlagos időszükséglete, valamint az utazási
idők szórása.
Az adatbázis nem tartalmazta az utasok jellemzőit, például életkorát, és nem volt megállapítható, hogy az útvonal-változtatások milyen hatásúak a sztrájkban érintett metróál- lomásokra.
A szerzők regressziós vizsgálataik ered- ményeként meghatározták az egyéni útvonalak jellegzetes változtatásait. Megállapították, hogy kisebb a valószínűsége a sztrájk előtti
útvonal megtartásának azon utasok esetén, akik a korábbinál kedvezőbb, a kényszerből megismert járatkombinációkat választották. A tanulmány a londoni éves átlagkereset, vala- mint a kisebb napi utazási idők adata alapján értékadatot is becsült az új útvonal választásá- ból eredő gazdasági hatásokhoz.
Nádudvari Zoltán, a KSH ny. főtanácsosa E-mail: nadyzol38@gmail.com
Kiadók ajánlata
RODRIGUEZ, J. –KACZMAREK, P. [2016]:
Pénzügyi adatok megjelenítése. (Visualizing Financial Data.) Wiley. Hoboken.
A pénzügyi adatok pillanatfelvételt nyúj- tanak a vállalkozások állapotáról, és a tárgya- lások, döntések stb. sikerének kulcsai. De minden kommunikáció eredménytelen – vagy helytelenül értelmezett – az adatok megfelelő képi megjelenítése nélkül, ami keretet ad a számoknak, és pontos ábrázolásukat is bizto- sítja. A szerzők az információs design és a vizuális kommunikáció területén szerzett ismereteikre alapozva mutatják be az olvasók- nak, miként lehet a nyers adatokat hasznos információkká alakítani. Nemcsak a mai gya- korlatba, de új adatmegjelenítési módszerekbe is betekintést nyújtanak, amelyek kielégítik a pénzügyi szakterületek (befektetéskezelés, pénzügyi számvitel, jelentéskészítés, értékesí- tés, marketing kommunikáció stb.) egyedi követelményeit. Az esettanulmányokból álló, illusztrációban rendkívül gazdag útmutató a problémákat és azok megoldásait valós életből vett szcenáriók keretében ismerteti.
NOVÁK,V.–PERFILIEVA,I.–DVORAK,A.
[2016]: Betekintés a fuzzy modellezésbe. (Insight into Fuzzy Modeling.) Wiley. Hoboken.
A kötet, ami a fuzzy modellezés csaknem harmincéves kutatásának eredménye, egyedülál- ló betekintést nyújt az elméletbe és a különböző alkalmazástípusokba. Két részre tagolódik: az első átfogóan ismerteti a fuzzy modellezés elméletét, a második pedig az alkalmazásokat tárgyalja három fontos területen (1. irányítás és döntéshozatal, 2. képfeldolgozás, 3. idősor- elemzés és előrejelzés). A szerzők először tömören bemutatják a fuzzy halmazok és a fuzzy logika fogalmát, illetve alkalmazásaikat.
Majd a módszertant a fuzzy „ha-akkor” szabá- lyok alapján, két egymást kiegészítő szemszög- ből ismertetik. Az első, hagyományosabb mód- szer a fuzzy közelítést és a fuzzy kapcsolatok elméletét öleli fel; a második a formális fuzzy logika és lingvisztika kombinációján alapul. Ez az első könyv, ami a fuzzy (F-) transzformáció fontos témájával is foglalkozik. Külön fejezetek tárgyalják az elmélet alkalmazását a képfeldol- gozásban, az idősorelemzésben és az előrejel- zésben. Az említett jellemzőknek köszönhetően a kötet a fuzzy modellezés területén tevékeny- kedő diákok és kutatók, valamint az ipari szak- emberek érdeklődésére is számot tarthat.
CHAMBERS,J.M.[2016]: Az R kiterjeszté- se. (Extending R.) Chapman and Hall/CRC.
London.
