Az első világháború gazdasági következményei

12. szám

—— 675 —— 1943

közei s ezért Berényi munkája inkább az elme'let— nemzetközi munikamegosztásban bekövetkezett nek, mint a gyakorlatnak tesz hasznos szolgálatot,

de így is figyelemreméltó nyeresége agrármeteoro—

lógiai művekben szűkölködő szakirodalmunknak, mert tudományos alapot szolgáltat a mezőgazda- ságot s azon keresztül egész közgazdaságunkat sujtó károsodás elhárításának gyakorlati megvaló—

sítására. G. G. dr.

Az első világháború gazdasági következ—

ményei. .

Les conséguences économigues de la prermére gwre mondiale.

Az átmenetgazdátkodás problémái. l. kotet.

Les problemes de l'économic de la pcnade de trans:—

txon. [er volume.

A Magyar Gazdaságkutató Intézet 24. sz, kűlönkiadványa.

Publication spécíale no 24 de l'Insíitut Hongroís dr Recherches Economigues.

Budapest, 1943. 91 L —— pages.

Az első világhálmrú az előző háborúknál mé—

tyebbrehatóan befolyásolta világszerte a gazdasági élet menetét. A mai világháború ezen előrelátható—

lag túl fog tenni. Mindamellett az e háború utáni gazdasági problémák megiátására és megítélésére sok tanulságot nyujthat már az első világháború felidézte gazdasági

ismerete, melyeknek általános vázlatát adja a Ma—

gyar Gazdaságkutató Intézet címben jelzett kiad—

ványa. Az MHB—4939. évek közötti gazdaság ala-

kulását írja le, különösen pedig ,,a történést for—

máló erők közül azokat, amelyek a háborús kö—

vetkezmények a'tldaláról oly vegzetes módon beto- lyásolták" (6. l.) ezt az alakulást.

1918-ban a harcok megszűnése időpontjában részben történeti analógiára utalva képzelték el az új ,,béke" gazdasági életének megindulását, rész- ben —— naivan —— az oksági elvre támaszkodva, feledve azt a súlyos elváltozást, melyet a háború helyzet és helyzetváltnzások

4 évi megharcolása a gazdasági életben kiváltott.

lgy törtent azután. hogy ,,gyakorlati közgazdák által világháború idején kidolgozott át—

menetgazdasági programmok az elmélet oldaláról volta—

az első

nyerhető tájékozódás hiányában képen nemn voltak egyebek. mint az egyes

daságpolitikai resszortok munkaprogrammjainak egybehangolásnelkiili egymásinellettiségei". t8. klf:

helyes

gazA

Ennyi tanulságot az álmenetgazdaság számára.

De nézzük most, hogy milyen háborúokozta vál- tozásokról számol be a kiadvány.

A háború inegvivása óriási áldozatokat kívánt

emberé—letben, A ' háború

összköltsége mintegy 350 milliárd dollárra becsül-

hető. A háború közül

első helyen kell említeni Európa elszegényedését munkában, vagyonban.

materiális következményei

a tan—

gerentúli mezőgazdaságok túlfejlödését_ továbbá a

háborús Európában,

iparosodását. A

és mezőgazdaságának leromlását, viszont

iparok túlméreteződését ugyanakkor a tengeren-túl erös

emez alka—ti változásokhoz járultak még a béke- szerződések területi rendelkezéseinek közvetlen anyagi következményei, 'l'etez'le ezeket a monetá—

rius oldalról a háború tulajdonképenú finansziro—

zásának módja, az államadósságok óriási duzza- dása, a jóvátételi követelések irreális méretei. álla- láiban a .kívátélelkérdós huzavonája, nenikevesbbé az infláció elburjánzása. ami a forgalmigazdaság működését nagymértékben megzavarta.

A harcok befejeződése és utóbb az inflációs hatások, kétségtelenül lehetővé tettek egy gazda- sági fellendülést. Elsősorban a háború következte—

ben elmaradt szükségletkielégítések hozták ezt a fogyasztási konjunktúrát magukkal. Az általános- valutarendezési (deflációs hatású) műveletek kap—

csán azonban csakhamar visszaesés következett be., melyből csak az újonnan megindult nemzetközi hiteláramlások segítették ki az egyes nemzetgazda—

ságokat. hogy azután ezek hirtelen megszűnése még nagyobb — nagyrészt a háborús strukturális.

változások érlelte válságba taszítsa őket. Ebből azután jobbára már csak az új háborús felkészü—

lés jelentett kiutat.

Részletesen ismerteti a kiadvány azokat az

alkati elváltozásokat, melyeket a társadalmi és technikai változások váltottak ki (infláció társa—

dalmi hatása, technikai haladás meggyorsulásn.

az egyensúlyi munkanélküliség mérvének emelke- dés-e, földrefom, stb.). Sok megállapítást tartalmaz továbbá ama nemzetközi együttműkö—

désre vonatkozólag, mely a stobilizálás és a jóvá—

tételi kérdések rendezésére volt azonban nem sok sikerrel járt.

Az ezidőtájt meginduló nemzetközi hiteláram- lás csak látszategyensúlyt hozott létre. a fizetési mérlegek alkat-i passzivitásán azonban nem tudott tartósan segíteni.

zelközi gazdaság—i egyensúlyhiányhan nagy része volt az aranykészletek egyenlőtlen megoszlásának, a , nagyrészt a

erdekes

hivatva, mely

.t fokozatosan kialakulo nem-

teriiletrendezések foly—tán bekö—

vetkező —v— nngnövekedett Vámpolitikai ellenállás- nak. nem kis részben az Amerikai Egyesült Állta—

mok elzárkozó politikájának, általában a jóvátéte lek transzferídási nehézségeinek es még több más hasonló akadálynak. Ezeken hasztalan igyekeztek a legjobb szándékkal segíteni, Sehogysem tudtmk változtatni rajtok. ltt említi a Young—tervet a Nemzetközi Fizetések Bankjának szerepét.

A harmineas evek kezdetén! ——

előrevetetle árnyékát —-—

mint ez már könyörtelenül kapott lábra a gazdasági történelem folyamán példátlanul álsló válság, mely különböző hatóerök félelmete- sen egyidejü felléple folytán katasztrofális mére- teket öltött. Konferenciák sorozata (lauwnnei, sti-csat, londoni) próbált enyhítósről 'gondoskodni.

44

12. szám

Nem sok eredménnyel. A háború után nagynehe- zen összekováosoll világgazdaság felltartóztathatat—

tanul részeire hullott széjjel. A nemzetgazdaságok most már egyenkint és bizonyos érdekcsoporton—

kint (regionálisan) keresték sorsuk jobbrafordulását, per—sze jobbára nemzeti alapon, önelllálási célokkal. A csakhamar meginduló fegy—

verkezési konjunktúra azután teljessé tette ezt a fejlődési irányzatot.

gazdasági

A gazdag tartalmú kiadvány fejtegetéseiben bőven használja az idevágó —— nagyrészt népszö- vetségi —— gazdaságstatisztikai anyagot. Bőséges, nemzetközi forrásanyagot ismertet meg ezzel kap- csolatban, ami külön értéket ad a munkának.

K. K. dr.

Theiss Ede: Koniunktúrakutatás.

Edouard Theiss: Recherches sur les conjonctures écanorm'gues.

A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai.

Publicatigns de l'lnstitut pour le perfectiomument des

mgameurs.

XV. kötet, 11. füzet. —— XVe volume, fascicule 11.

Budapest, 1903. 167 l. —— pages.

A konjunktúrakutatás könyv—

irodalma értékes munkával gazdagodott. A Ma—

gyar Közgazdasági Társaság szerkesztésében meg- jelenő Közgazdasági Könyvtár VI. kötetét alkotó ,,Tanulmányok a konjunktúrakutatásról" (1928?)

és a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelenő két kötetes ,,Konjunktúrae—lmélel és konjunktúrakutatás" (man,?) munkákhoz csatla- kozik és azokat több tekintetben kiegészíti most Theiss címben jelzett könyve. Ezzel a hazai kon- junktúrakutató irodalom olyan munka birtokába jutott, mely teljesen a tudomány legújabb haladá—

sának színvonalán állt.

A szerző munkájával, mely tulajdonképen egy előadássorozat egybefoglalója, is amely eddigi dol- gozatainak sok értékes eredményét olvasztotta egy- ségbe, korszerű dinamikai gazdaságelmélet vázlatos

magyarországi

alapvetését adja.

Az első részben a konjunktúrafolyamat empi—

nikus vizsgálatával foglalkozik. Kifejti, hogy a kon- junktúrakuhatás e fázisában a statisztikai idősorok rendszeres analiziseihez vezetett (Babson, Harvard rendszerek). A gazdasági hullámmozgást ezek álta- lában három főkompenensre bontják: idényszerű hullámzások, szekuláris irányzat (trend), konjunk- túrahullámZás. Az utóbbi további két összetevőre bontható fel. A felbontásoknál több eljárás alkal—

mazható: Persons—féle lánctag eljárás, mozgó át- lagolás. Moore H. L. mozgó egyensúly elve, logisz- 1) írták: Heller Farkas, Andreich Jenő, Kon- koly Thege Gyula, Vágó József, Serbán Iván, Ba- logh .Tamás.

"; irták: Androich Jenő és Rostás László.

__ 676 _— ¹⁹⁴³

itikus fejlődés számbavétele, periodogramanlalizis, Michell W. C. elkülönítési módszere, stb. Ez eljá—

rásoknak azonban nem mindegyike támasztható alá kellő gazdasági indokolással. A szerző ezzel kapcsolatban igyekszik a trend mibenlétéről alapos magyarázatot adni. Az idősorokbani megnyilvánuló kvantitatív stoclzustikus törvény megállapítására igen alkalmas eszköznek bizonyult a statisztikai korreláció, melyet e célilall először Moore alkalma—

zott. Bőven kitér itt a korrelációszámitás nagy (tudományelmélleti jelentőségére, továbbá az alkal- mazandó korreláció különféle eseteire. Tudomány——

elméleti álláspontja a regresszió—koefficienlsek erös stabilítását látszik alátámasztani. A korrelációs módszer, eredményes alkalmazása természetesen megkívánja, hogy az így követelt statisztikai induk- követelményei betartassa-

nak. Ezeket Éles figyelmet

szentel a regresszió-koefficiensek valószínű hibái korrekt ' meghatározásának. Stail'iillitásuk kérdését szintén alkalmazásban példaként utal Tinbergcn által megállapított angliai vasfogyasztás lényegileg regresszió- ció valószíiti'iségel'méleti

sorra megtárgyalja,

érinti. Az

egyenletére, mely lineáris , egyenlet,

A második részben a

messzemenően teljes magyarázatát nyújtja és egy makrodinamikai gazdaságelmélet alapelveit vázolja.

Kezdi a kereslet-kínálat egyenrsúlyzavaraival, me- lyek statisztikai ke'péből a piaci egyensúly kial—aku—

lásánál oly fontos kereslet—kínálati görbék és ár konjunktúrahullámzás

elasztieiltásaik megfelelő matenratikai-statlisztikai módszerekkel (p. 0. Moore—Schultz-féle módsze- rek) megállapíthatók. Ezután fejtegeti a termelés dinamilcájánnk sajátossága-it, az időmozzanat, az anticipációk, a tőke szerepét, majd a termelési és fogyasztási javak keresle'teinek dinamikai össze- függését. az ü. n. gyorsulási elvet, a. Keynes-féle beruházási szorzószámot. Alaposan elemzi a pénz és hitel dinamikáját, a természetes kamat, általá—

ban a kamat szerepét, a WickSelvl-féle expanziós és konlhrakciós folyamatokat. A konjunktúrahullám—

zás pénzszeru" tényezőit állítja ezután az olvasó elé, a vevőerőhiány és tőkehiány, a túlzott taka—

rékosság, a túltőkésíl'es, pénzhalmozásw (tezaurálás) stb. jelentőségét. Majd az ü. n. .,üvegnyakak" ha- tását,, álltalában pedig a részleges foglalkoztatási egyensúly tényezőit. Megállapítja, hogy a kapitaliz—

mus kifejlődésével a közgazdaság önmagától legfel- jebb kivételesen és átmenetileg tudja a termelő foglalkoztatását biztosítani. Részletes itt az olvasó Keynes elméleti erők teljes

megvilágítást kap

rendszerére. A konjunktúrahullámzásnaík a felso roltakon kívül adódó u. n. külső (exogén)'ténye—

zőínek szerepét szintén sorra veszi. így a Jevons- féle nrapfolt—magyarázatot, a mezőgazdasági termés