A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA MATEMATIKAl STATISZTIKA
KLACEK. J. — TOMS. M.:
GAZDASÁGI NUVEKEDES, A MUNKAERÖ KORLÁTOZOTTSAGA ÉS AZ ELOREJELZES),
(Hospodársky rust, barléra pracovni sily a prog—' nózóváni.) Praha. 1971. Ekonomicky Ustav Ceskoslo—
venské Akademie Ved. 114 p.
A tanulmány -— a szerzők korábbi kutatá- sainak folytatásaképpen. amelyek a termelési függvények területén már hosszabb ideje foly- nak — kisérletet tesz arra. hogy megvizsgálja.
mi a munkaerő szerepe jelenleg a csehszlo—
vák gazdaság fejlődésében. Közismert tény.
hogy Csehszlovákiában az élőmunka—tartalé—
kok már korábban kimerültek, minden növe- kedési ,,stratégía" tehát csak a fennálló erő- források optimális kihasználásán, Illetve in- tenzívebb, termelékenyebb eljárásokra való áttérésen alapulhat, ami egyszersmind össz- hangban áll a csehszlovák ötéves terv cél- kitűzéseivel is.
A szerzők szerint a gazdasági növekedés abban a fázisban van, amikor különösen a nem produktivszféra fejlődése, a szolgálta—
tások iránt megnyilvánuló kereslet erősödik.
Ezt pedig csak a termelő szféra termelékeny- ségének növekedése elégítheti ki. Amikor pe- dig a növekedés tradicionális erőforrásainak korlátozottságáról van szó, ezt mindig a je- lenlegi technikai fejlettség, szervezettség és grazdaságirányitás szintjén kell érteni. Ez utóbbi területeken pedig vannak mozgósít- ható erőforrások, amelyeknek felhasználása az egész gazdasági életre kedvező hatással jár. Az említett erőforrások közé sorolják a szerzők a nemzetközi integráció előmozdítá- sát és fejlődését is.
A tanulmány első része (A foglalkoztatott- ság és a növekedés állandó ex—post ará- nyai) lényegében termelési függvények se- gitségével elemzi a termelés és a foglalkoz- tatottság összefüggéseit a csehszlovák (és külön a csehországi) iparban. A választott dinamikus függvény a következő alakú:
'4 !
G,: AEfü; 5521 (3531 .eűz.
ahol 0 a terméket, Eva foglalkoztatottságot
jelenti a megfigyelési időszakban vagy azt megelőzően, t pedig az időtrend.
A kifejezés könnyen lineáris alakra hoz—
ható. Érdekessége a modellnek. hogy arbecs—
lést a magyarázó változók fokozatos bekap- _ , csolásával. több változatban készítették el.
Az első 'változat a következő;
log Ot : log A 'l— 51 log'Et *l- Ett—
Mig ebben a kifejezésben csak a foglal- koztatottság adott megfigyelési időszakbeli értéke szerepelt magyarázó változóként. a következő változatban ennek (if—1) időpont- beli értéke is, majd a harmadik változatban a függő változó (t—1) időpontbeli értéke is belép; végül a negyedik alternatíva a ko- rábbi exponenciális egyenlet logaritmizált alakja. amelyben a trendtényező is szerepel.
A becslést az 1948—1968 közötti időszakra végezték el. a következő változatokban:
. A csehszlovák ipar összesen.
. Termelőjavak gyártása Csehszlovákiában.
Fogyasztói javak gyártása Csehszlovákiában.
. A csehországi ipar összesen.
. Termelőjavak gyártása a cseh iparban.
Fogyasztói javak gyártása a cseh iparban.
gunga—
A becslés minden esetben szignifikáns pa—
ramétereket adott, és bizonyította. hogy a foglalkoztatottság ex-post időszakban rö—
vid távon döntően befolyásolta az ipari ter—
melés növekedését. Az eredményeket a szer—
zők táblákon mutatták be.
A második részben (: foglalkoztatottsági függvények felirására kerül sor. ltt a foglal—
koztatottság a függő változó, amit a termelési érték magyaráz. Az első változatban ennek is a folyó időszakbeli értéke, majd a függő vál—
tozó (t—i) időpontbeli értéke szerepel és így tovább, míg a negyedik alternativa (lineari- zált alakban) a következő:
l09 Et : 190 —l* [31 l09 Ot _l' 52 log Et—i *l—
*l* 539 *l" 54! '
A függvényeket az előbbivel azonos idő- szakra és azonos bontásban (lásd a fenti 6
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
esetet) végezték el. A trendtényező az ered- mények szerint igen jól tükrözte a műszaki fejlődést; legnagyobb ütemű a csehszlovák iparban a fogyasztói javak gyártásában volt (2.5 százalék a vizsgált időszakban). A fog- Ialkoztatottság termelési elaszticitása ugyan—
akkor a csehszlovák iparban a termelőjavak gyártásában mutatkozott a legerősebbnek.
A szerzők egyébként a rövid távú elaszti- citások mellett megfelelő kiigazítással mind a termelési. mind a munkaerő-foglalkoztatott- sági függvény esetében a hosszú távú elasz—
ticitásukat is becsülik, továbbá becslést vé- geztek a két háború közötti időszakra (1919—
1937) külön is.
A harmadik fejezet a függvények előrejel- zésével és szimulációs alkalmazásával fog- lalkozik. Ez egyben a specifikált kapcsolatok stabilitásának és a becslés hatékonyságának a próbája. A modell előrejelzési képességét egyébként naív modellekkel is ellenőrizték.
A modell előrejelzési alkalmasságának vizs—
gálata alkalmával került sor az autokorre- láció vizsgálatára is. A modell ex—post ellen- őrzése egyébként kedvező eredményeket adott; a további kutatások során ugyanis egyrészt dezaggregáltabb szektorbontásban, másrészt valószínűleg negyedéves adatokkal fognak dolgozni.
(Ism.: Nyáry Zsigmond)
MARTINOV, V. V.:
A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÖSSZEFOGLALÓ KUZGAZDASAGI MUTATÓSZÁMAI
(Szvodnüe ékonomicseszkie pakazoteli sztran szo- ciallzma.) Moszkva. 1971. Sztatisztika. 184 p.
A szerző könyvében áttekintést kíván nyúj—
tani a szocialista országok gazdaságának jellemzésére használt fontosabb szintetizáló mutatók sajátosságairól, hasonlóságairól és különbségeiről. Ezzel egyidőben megoldást keres a szocialista országok statisztikai mu- tatószámai összehasonlíthatóságána'k kérdé- sére, jelezve az alkalmazásra kerülő mód- szerek elvi alapjait is.
A három részből álló könyv ,,A gazdasági reform és a statisztikai számbavétel korszerű- sítése a szocialista országokban" c. első rész- ben a szerző rámutat arra, hogy a gazdasági fejlődés jelen szakaszában a szocialista or- szágok többségében a tervszerű arányos fej- lesztés törvényei és az értéktörvény egyidejű érvényesülése figyelhető meg. A gazdasági reform körülményei között a vállalat jelentő- sége és jogai megnövekedtek, előtérbe ke—
rült a vállalati gazdaságosság szempontja.
A gazdasági reform befolyásolta az ár- képzés folyamatát is. A gazdasági reformok által megkívánt árreform sok közös vonással rendelkezik, mint például azzal, hogy az ár—
7.
203
ban kifejezésre jutnak a termelés reális költ—
ségei.
Az egyes országok árképzési sajátosságai- val foglalkozva a szerző ismerteti a külön- böző, alkalmazásra kerülő ártípusokat. Az árképzés nemzeti sajátosságai mellett egyre nagyobb a szerepe a szocialista országok kö- zötti gazdasági kapcsolatok hatásának. Kü- lönösen érvényes ez a jelentős mennyiségű importeredetű nyersanyagot tartalmazó kész-
termékekre. —
Az áraknak a társadalmilag szükséges munkaráfordításokhoz való közelitésével kap- csolatos problémák eltérő megoldásai nem segítik elő az értéktörvény nemzetközi érvé- nyesülését. Ehhez a KGST-tagországok ré- szére a belső árképzés egységes alapelvének kidolgozására lenne szükség.
A szocialista országokban a gazdasági re- form követelményeinek megfelelően a gazda—
sági fejlettség függvényében korszerűsítik a statisztikai számbavételt. A korszerűsítés kö—
zös módszerei közül a népgazdaság tudo—
mányosan megalapozott irányítását biztosító információs rendszer kialakítását emeli ki a
szerző. '
A vállalatok önállóságának fokozása ér- dekében csökkent a kötelező tervmutatók köre. A csökkenés mértékéről a szerző orszá—
gonként ad áttekintést.
A statisztika előtt álló új feladatok ismer- tetése során a szerző leszögezi. hogy ezek túlmutatnak a szokásos adatok begyűjtésén és összesítésén; megkívánják a munka tár- sadalmi termelékenysége tartalékainak fel- tárását, valamint a vállalat pénzügyi tevé—
kenységének tanulmányozását és az áralaku- lás folyamatának rendszeres megfigyelését.
Az új feladatokkal kapcsolatban az orszá- gok többségében, így a Német Demokratikus Köztársaságban, Magyarországon és Lengyel- országban a népgazdasági mérlegrendszer továbbfejlesztése került a figyelem előterébe.
Szintén fontos helyet [kapott az árstatisztika kérdéseinek tanulmányozása is (Német De- mokratikus Köztársaság. Magyarország, Cseh- szlovákia).
Az új feladatok közé tartoznak még a sta- tisztikai prognózisok és matematikai statisz- tikai modellek készítése, az állóeszközök ka- pacitáskihasználása és az erkölcsi. valamint a fizikai kopás vizsgálata, továbbá az anya—
gok áramlásának nyomon követése.
A statisztikai adatgyűjtéseknek egységes rendszert kell alkotniok, ez azonban a gya- korlatban nem valósul meg. Gyakran kérnek párhuzamosan azonos adatot a vállalat több szervétől. Ezen az elsődleges bizonylatok egy—
ségesítésével igyekeznek segíteni, három or- szágban pedig egyesítették a könyvviteli és a statisztikai számbavételt. _
