KATOLIKUS SZEMMEL
TEILHARD VÉDELMÉBEN. É rdeklődéssel olvastam B ányai János, szegedi d o g m a tik a tan á r lev elét az Ú j E m b er 1976. m á ju s 9-1 szám ában. S zeretnék hozzászólni — kizáró lag csak T eilhard d e C hardinnel kapcsolatban, m e rt felelősnek érzem m agam , hiszen 14 év óta küldöm M agyarországra T eilh ard írása in a k fo rd ítá sá t (eddig 25 kötet) és a ró lu k szóló k o m m e n tá rja im a t (eddig 36 kötet). B ányai Já n o s jó szándéka kétségtelen, de . . .
1. h a B ányai János azt írja , hogy „T e ilh a rd de C hardin ren d sz e ré t m a sok hittu d ó s nem fo gadja el”, h a d d válaszoljam e r r e azt, hogy egyre több h ittu d ó s fogadja el, a m in t ezt egy (358 oldalas) b ibliográfia is b iz o n y íth a tja . . : 1277-ben a párizsi é r sek elítélte A q u in ó i S zen t Tamáb több té telét. A zóta sok víz fo lyt le a D unán és közben T eü h a rd -t csak M o n itu m (Figyel
m eztető ) é rte a h a lá la után, 1962-ben. M a A q u in ó i S ze n t Tam ás a kato lik u s egyház legnagyobb h ittudósa, és m in d e n józan em b e r so k a t m e ríth e t nagyszerű tan ításáb ó l. V alam i hasonló m eg
tö rté n h e t m ég T eilhard-ral is a XX., vagy a X X I. században.
2. A m ikor azt ír ja B ányai János, hogy „h a a kívülállókkal v aló kapcsolatkeresés közben egyes író k n ak gondolatait m égis felh aszn álju k , a k k o r írása in k b a n helyesebb vo ln a m indig hoz
zá te n n ü n k : ezek csupán v ita to tt vagy v ita th a tó gondolatok” . . . és ha ezt T eilhard-ra érti, ak k o r szabad legyen ezt v á la sz o ln i:
ilyen k ije le n té st n e n agy általán o sság b an tegyünk, h an em elő
szö r s a já t m agunk olvassuk el T eilh ard m in d e n írá sá t (ugye, hogy éppen ezt k érte XII I . Leó p áp a m inden k ritiz á lt szerzővel kapcsolatban?), a z tá n adatokkal és é rv e k k e l szó lju n k egy-egy
határozott problém ához.
3. A zt is a já n lja B ányai János, hogy „az igazság vizére szom ja s k ív ü lá lló k a t n e csak a v ita to tt kérd ések zavaros p atak o cs
k áih o z vezessük”. H a itt egyes „ú j-teológusokra” gondol B ányai János, a k k o r eg y e té rtü n k (de sem R ahner, sem T eilh a rd nem ezek közé tartozik!) — Igaz, hogy m a rx istá k is érdeklődéssel olvassák T eilh a rd írása it, és én m a rx istá k k a l is levelezem . De k ére m szépen B ányai Já n o st: m utasson n ekem egyetlenegy k e resztényt, aki T eilh ard m ia tt v eszítette el hitét, vagy T elih ard
„zavaros p atak o csk ái” m ia tt szereti kevésbé jól K risztu s U ru n k at. A 14 év óta hozzám befutó sok ezer levél azt igazolja, hogy igen-igen sokan k a p ta k e rő t T eilh ard írásaiból, h itü k és éle
tü k igazabb és boldogabb lett.
4. T eilh ard nem csak újító volt, de az ősi keresztén y fo rráso k ból is tá p lálk o zo tt — igen alaposan! Meg az tá n a z is k étség te
len. hogy a II. V atik án i Z sinat m ég m á st is m ondott, nem csak azt, hogy „Vissza a forrásokhoz” ! Rezek R om án
DÄVID ÉS SALAMON. A Bibliáról szóló beszélgetéssorozat ú ja b b adásában R apcsányi László ism é t K om oróczy G ézával b eszélgetett az Ó szövetség k é t nagy szem élyiségéről, D ávidról és Salam onról. D ávid a Z soltárok k ö n y v é n e k szerzője, G óliáttal kapcsolatos párviadalát m in d e n ü tt a világon jól ism erik, szin te közm ondásszerüen idézik. A neves tudós egyiptom i, asszír, h ettita párh u za m o ka t e m líte tt (egy változatát a G ilgam es is fe l
dolgozta), a m ely ek hasonló kü zd elm e krő l tudósítanak, m in t a Dávidé.
Salam on bölcsességet, éles értelm et ké r az Ürtól, híres király v á lik belőle, a k in e k jelentős szerep ju t az ókori K ö zel-K e let k e re ske d elm é n ek m egszervezésében és bonyolításában. A hatal
m á va l azonban rosszul gazdálkodik. E lv a kítja saját dicsősége és fölénye, önm aga dicsőítéséhez fog. M egtagadja vallását. 700 fe je d e lm i és 300 m ellékfeleség él udvarában — K om oróczy sza
v a iva l —, m in te g y gavallériáját bizonyítva. H árem tartását azonban a papság is ellenzi, jó lleh e t po litika i m egfontolásból érth ető lépésnek vélik, hisz szin te m in d e n királyi udvarból v a n feleség a palotában, de erkölcsileg m é ly e n felháborítónak ta rtjá k.
A beszélgetés kiem elte, hogy D ávid és Salam on kora Izrael életéb en a leggazdagabb korszak volt, a 70—80-as évig elhúzó
dó aranykor, m e ly b e n elke zd ő d ik a zsidó történetírás, az udvari kö ltészet lassan elsorvad, de a zene és a lírai n o ve llisztik a v i
rágzik. (s. d.)
EGY PLÉBÁNOS EMLÉKEZETE. Galgóczy E rzsébetet olvasói
— köztük la p u n k olvasói is — szívesen olvassák és tisztelik.
T isztelik azért, m e rt leg jo b b jain k m ó d já ra országban és népben gondolkodik. Ez tű n ik ki abból a beszélgetésből is, am it K a
rin th y F erenccel fo ly ta to tt és olvasható a K o rtá rs júniusi sz á m ában. A k ét író párbeszédének szin te valam ennyi m ondata érdekes, de v an benne egy rész, am ely a m i olvasóinkat ta lán a tö b b in él is jobban m egfogja.
K a rin th y F eren c egyik kérdése így hangzik: „N álunk a p a rasz tsá g áb rázo lása az elm ú lt fél évszázadban összekapcsoló
d o tt a natu ralizm u ssal. Még olyan óriásn ál is, m in t M óricz Zsigm ond, n á la különben legkevésbé és csupán korai p ró z á já ban. N álad azonban nyom a sincs ennek a trág y a szagú vagy ga- ty a m a d z a g -á b rá z o lá sn a k . . . Ez tu d a to s hitvallás, vagy a gye
re k k o ri szem érem ?” )
A z írónő válasz a: „Elsősorban szem érem . C saládom ban, de a falu b a n sem beszéltek ro n d án az em berek. (Ma m ár, sajnos, igen.) H a m érgünkben kicsúszott szánkon egy »fene«, azt pofon követte. A pám legvaskosabb k árom kodása így h angzott: az is
te n tag a d ó já t! A k é t h áb o rú között olyan p lébánosunk volt, hogy a p arasztok nem csak ebéd elő tt az asztalnál, de déli harangszó
k o r a h a tá rb a n is elm o n d tak egy Ő ran g y alát.”
Jó l esik olvasni ezeket G algóczy E rzsébet em lékeként, aki sohasem tagadta, ebben az in te rjú b a n is v a llja m agáról, hogy kom m unista, így a vallással, a v allás képviselőivel k apcsolat
b a n idealizálási szán d ék k al nem vádolható. És jó az ért is, m e rt ak i ezeket m ondta, m inden írásá b an a valódi világot áb rá zo lja m in d en felem elő vonásával és m inden leküzdendő hiányosságá
val.
Igen, vo ltak ilyen papok és vo ltak olyan vidékek, p lébániák, ső t egyházm egyék, am elyekben bőségben voltak. És azok, ak ik nek lelki gondozását e papok intézték, valóban nem káro m k o d ta k , nem trág á rk o d tak , nem voltak „gatyam adzag em b erek ”, n em ism erték a dologtalan életet, a to lv a jlá st, és ak i m égis, a z t a közösség k ilökte m agából.
E derék papok egy része m á r o tt pihen a tem etőben v o lt h í
v eik között, de em lékük, p éldájuk, tan ításu k , íme, él tovább.
Azok pedig, akik m ost fo ly ta tják az ő abbah ag y o tt m u n k á ju k at, elesetteb b p illan a taik b an m erítsen ek e rő t az ő példájukból, ak ik éppúgy nem tu d ták , m in t ahogy u tó d jaik sem tu d já k , hogy az e lv ete tt m ag m ikor és hol fogan meg. (P. B.)
D O SZTO JEVSZKIJ LEVELEIBŐL (II.) V égtére is k i a ka d á lyozza m eg ö n t abban, ha feleség és anya, hogy az em b e rek ért éljen? Épp ellenkezőleg, ha m ásokért, a kö rn ye zeté ért is él, ve
lü k m egosztja jóságát és szíve m u n ká já t, nagyszerű példaképpé v á lik a g yerm ek szem ében, és kétszerte kedvesebb lesz a férje előtt. De, ha ö n n e k ez a kérdés eszébe ju to tt, bizonyára a zt képzelte, hogy az egész világról m eg feled kezve, m értékta rtá s n é lk ü l a fé rjé n és a g ye rm ek én kell csüggenie. Á m d e így csak unalm assá vá lik a g ye rm ek szám ára, m ég ha szereti is ö n t.
ö n a lk alm asint k icsin yn ek tartja a hatókörét, és óriási, szinte világm éretű m u n k a k ö rt szeretne m agának. De kérdés: m in d e n k in e k joga van-e ily en kívánságra?
Higgye el, hogy m ég kis hatókörben is re tte n tő hasznos jó példát m u ta tn i, m ert a példa sok em berre, em b erek százaira hat. A z ö n ren d íth e tetlen óhaja, hogy ne hazudjon, és igaz éle
tet éljen, nagy hatással van a kö rn yezetéb en élő em berekre . . . Tessék. Ez hőstett. És ezen a téren retten tő sokat lehet tenni.
N em lehet csapot-papot otthagyva, kérd é sein k ke l a pétervári O rvostudom ányi A kadém iára utazni, vagy végigjárni m in d e n fé le női tanfolyam okat. E zek et m in d en n a p látom itt: m icsoda kontárkodás, nek em elh ih eti! És lassanként m ég a jóból is rossz em berek lesznek. N em látnak igazi tevékenységet m aguk körül, és kö n y v e k alapján, elvontan k e zd ik szeretni az em bert.
S ze retik az em beriséget, és m eg v etik az egyes szerencsétlent, u n a tko zn a k, ha találkoznak vele, és m e n e k ü ln e k e lő le . . .
(F. D osztojevszkij, Pétervár, 1878.)
A nevelés „ tűzvonalában"
A kecskeméti Piarista Gimnázium
K ecskem ét, Kom szom ol té r 5. Az ép ü let egyik részében á l
talán o s iskola, a m ásikban gim názium . C sak egy lépcső
háznyi a különbség. De am o tt a tető n szorgalm asan dolgoz
nak. cserélik a p alát, e m itt pe
dig azon tűnődnek, m ikor lesz egyszer elég pénzük a tetőcse
rére.
De m á su tt is elkelne a segít
ség. A hogy L ukács L ászló, a gim názium igazgatója m ond
ja, a p ia rista iskolának m in
dig egyik legnem esebb hagyo
m ánya volt a korszerű te rm é szettudom ányos oktatás. Ezt m a csak olyan anyagi befekte
tés á rá n le h et biztosítani, am ely n em egy vonatkozás
ban m eg h alad ja s a já t e re jü ket.
N ézelődünk a folyosókon.
N yito g atu n k a ta n term e k b e, m elyek m á r kiü rü ltek , s m ost álm osan n y ú jtó z n ak a napi m u n k a u tán . Harsogó, friss tisztaság m in d en ü tt. I tt is, ott is m egcsapja o rru n k a t a friss lakkszag: az igazgató, néhány ta n á rtá rs á v á l és a gyerekek
kel m aga festette, lakkozta legutóbb a m ellékhelyiséget, a nyelvi term et, a szén rak tárb ó l k ia la k íto tt ta n á ri fogadószo
bát. Közös m u n k áv al ú ju lt m eg az iroda is, m ely most n apfényben úszik és titokzatos d e rű t á ra sz t a rra , aki ide be
lép.
H árm a n jö ttü n k , valósággal m egroham oztuk a p ia risták a t.
Felelős szerkesztőnk, M agyar Ferenc az a p a tek in tetév el szem lélődik, Jeleníts István felcsillanó szem m el figyeli az ú ja t, a m o stan áb an felsejlő szépségeket. Ő m aga is jó n é h ány évig ta n íto tt K ecskem é
ten, m ielő tt a ren d pesti gim názium ába került. L átom a szemén, tetszik neki, am it lát.
Az egyházi iskolák közül a ke cskem é ti g im n á ziu m b a n a legmagasabb a p a p i hivatások arányszám a. A z egyetem es m agyar katolicizm us szem p o n tjából sem közömbös, ho
gyan fejlődik, gyarapodik az iskola. így h á t elsősorban a nehézségekről beszélgetünk az igazgatói irodában Halász Jó- )zsef házfőnök társaságában.
D erűs arca töb b n y ire elkom o- rodik, m ikor anyagi kérd ések re térü l a szó. Vagy ta lá n az ú jr a meg ú jr a m egzendülő, te
m etést h irdető harangzúgás te n n é ily borússá tekintetét...?
S zám olgatunk. Az intéz
m ény fe n n ta rtá sá n a k m a jd nem m inden költségét a szü
lőkre kell h árítan iu k . M it je le n t ez? Egy kollégista gye
rek isko láztatása h avonta pontosan 710,— fo rin tb a kerül.
V an olyan család, ahonnan több gyerek já r egyszerre K ecskem étre. M ajdnem e re jü kön felüli m eg terh elést jelen t te h á t szám ukra a fiú k isko
láztatása. Hiszen a 710,— fo
rin t m e lle tt még kell egy kis zsebpénz, k o p n ak a ru h ák , a cipők. Szociális m eggondolá
sok a lap já n vezették be a sza
bad m egajánlások rendszerét.
A tehetősebbek a d ja n a k töb
bet, a szegényebbek keveseb
bet. Ez a ren d szer egyelőre bevált.
V ajon n em le h etn e tovább lépni ebben a vonatkozásban?
Nem kellen e a szélesebb k ato likus közvélem ényhez fo rd u l
ni, hogy a tehetősebb családok esetleg alkalm i vagy rendsze
res „ösztö n d íjjal” tám o g assa
n a k egy-egy itt ta n u ln i vágyó gyereket, ak in ek csalá d ja nem b írja v állaln i az anyagi te rh e k et? A püspökségektől kapott szerény tám ogatások m in tá já ra kezdem ényezni leh etn e és kellen e a világ iak tá m o g atá
sát is. Ne fe le d jü k : ebben az iskolában a legmagasabb a papi hivatások arányszáma.
Itt is készü lő d ik a jövő m a
gyar egyháza!
A ta n u lm á n y i színvonal — m o n d ju k így — átlagos. N in csenek kiem elkedő verseny- eredm ényeik, b á r a megyei m a tem atik ai versenyeken ren d sz e rin t az élen végeznek.
A közvélem ényben elterje d t az a vélekedés, hogy a g im ná
zium ba csak a legjobbak ju t
h a tn a k be. Az az igazság, hogy m in d en k i előtt n y itv a áll, v á r
já k a gyerekeket olyan csa
ládból, ahol azt ta rtjá k fontos
nak, hogy gyerm ekük keresz
tény nevelésben részesüljön, s felnőve, a k atolikus közösség teljes érték ű ta g ja legyen. A m odern katolikum k ia la k ítá sát érzik legfontosabb felad a
tu k n a k az itt ta n ító k és neve
lők. M a g ata rtást a k a rn a k ki
form álni, az é re tt Személyiség
felelős, m egfontolt d önteni és v álasztani tu d á sá n a k képessé
gét. Hogy k i-ki m aga jusson el Istenhez, s m aga ala k íth a ssa ki a v ele való legszem élyesebb k apcsolatát. A kiben • négy esz
tendő során így érlelődnek, erje d n ek és sz ilá rd u ln a k a gondolatok, eszm ények, az — és ezt a visszajáró idősebb és kevésbé idős d iá k ja ik sorsa igazolja — a szocialista tá rs a d alom nak teljes értékű, ak tív , din am ik u s p olgára le s z
Hogy a gyerekek m a jd a n be
illeszkednek- e a feln ő tt k a tolikus közösségbe? Ez első
sorban nem r a jtu k m úlik, h a nem azon, m ilyen mozgékony, az élet elvárásaihoz alk alm az
kodó, az élettel együtt változó stru k tú rá k a t tu d k ia la k íta n i a helyi egyház.
K icsit elk alan d o ztu n k az is
kolától a beszélgetés során.
Nézzük h á t a felvételi sta tisz
tik á k a t. Az első évben az érettség izettek v alam ivel k i
sebb h á n y a d á t veszik föl, de az első és m ásodik év együt
tes ará n y a m á r sem m ivel sem rosszabb, m in t a többi iskoláé.
O rvostudom ányi egyetem re inn en se igen v ettek föl gyere
ket az érettségi évében.
P ersze h ely telen volna m in den t a diplom aszerzés esélyén keresztül m érlegelni. Ezt a m á r-m á r kóros szem léletm ó
dot elsősorban a keresztény családokban k ellen e felülvizs
gálni. A leglényegesebb m égis
csak az, m ilyenné form álódik a gyerm ekünk a nevelés fo
lyam atában. S a kecskem étiek valóban „m inőségi” m u n k á t végeznek ebben a vonatkozás
ban.
— V an valam i specialitáso
to k ? — kérd i felcsillanó szem m el M agyar Ferenc.
Nem , nincs specialitásuk.
A ztán a beszélgetés so rán k i
derül, hogy irodalm i színpa
d u k — m elynek sikereiről m á r la p u n k b an m ásk o r is be
szám oltunk — idén 15 000 fo
rintos díjb an részesült M aja
kovszkij G őzfürdőjének elő
ad á sá ért (Takács E rvin ta n í
to tta be)
N incsen specialitásuk, de aki belép a gyerekek ebédlőjébe, h átra h ő k ö l az elképedéstől.
Egyszerűen lenyűgöző, am it jórészt a m aguk erejéből te rem tettek . I tt rendezik a k lu b d élu tán o k a t is. V alahol a lá b u n k a la tt van a pinceklub, m ely m ost C sipkerózsika-ál
m á t alussza. Jó l felszerelt k ö n y v tá ru k van a gyerekek
nek. Tiszai csónakházuk. (Az
É l e tü n k m i n d e n p e r c e i g e n ig e n v a g y n e m - n e m . C sa k ig e n v a g y c s a k n e m a z I s t e n t ő l k a p o t t é s f e l é n k á r a d ó le h e tő s é g e k v é g te le n s o r á b a n .
M in d e n p e r c s o h a v is s z a n e m t é r ő , l e z á r t b iz o n y í t é k v a la m i m e l l e t t v a g y e lle n , a m i a k k o r é s o t t c s a k é n v o lta m é s l e s z e k . T ő l ü n k fü g g , h o g y a p e r c l e h e tő s é g e — a m e l y e t m i n d e n k i e g y e d ü l i é s k iz á r ó l a g o s a j á n d é k k é n t k a p — i g e n n é v a g y n e m m é v á lik .
M ily e n j ó le n n e , h a a m ú ló i d ő b e n a n a p n a k c s a k e g y e t le n p e r c é t t u d n á n k t u d a t o s a n é s m a r a d é k t a l a n u l v is s z a a d n i I s t e n n e k , s m i l y e n s z ű k k e b l ű e k v a g y u n k m a g u n k h o z , h a s z e m e lő l t é v e s z t j ü k , h o g y e g y e t l e n p e r c a l a t t e l n y e r h e t j ü k v a g y e l
v e s z í t h e t j ü k , a m i é r t s z ü l e t t ü n k . A l e l k ü n k le g b e n s e j é b e n f o g a lm a z ó d ó ig e n v a g y n e m t u l a j d o n k é p p e n n e m „ é n ü n k t ő l ” f ü g g , h a n e m „ é n ü n k ” f ü g g t ő le .
O L Á H M A R G IT
Ahogyan ú jr a és ú jra hal
lok egy-egy evangélium i sza
kaszt, m ind nagyobb lesz b e n nem a hu llám v erés a szavak nyom án.
Az ad ó p énz-ielenetben ez a kérdőszó ra g a d o tt m eg: k ié?
K ié a kép és a fölírás ra jta ? M in d járt eszem be ju to tt ró la a k eresztrefeszítás k ato n ái
n ak tan ak o d ása Jézu s v a rra t- lan köntöse felett: kié legyen?
Érzem , hogy a föld egész fel
színén ezer fo rm áb an sz ü n te
len folyik ez a tanakodás és küzdelem : kié legyen, hogyan osszuk szét a föld javait!
És kié az em ber?
A BNV -n ta n ú ja voltam , am in t b em ondták a hangos h írad ó b a : Elveszett egy kisfiú, an y ja átveheti az inform ációs irodánál. Az édesanya — k i
vételesen — nem szem reh á
nyásokkal és fenyegetésekkel esett neki m e g talált gyerm eké
nek. U tán o z h atatlan gyöngéd-
u d v arb a n e h ír bizonyságául
„félkész” k ajak o t látunk, S za
bó István ta n á r ú r g y ártm á
nya.)
„M iért nem jö ttete k v a la m elyik v asárn ap ? — m ondja a házfőnök a ty a sajnálkozva.
— A beat-m iséknek messze földön h íre van!” Egy-egy ilyen alkalom m al bizony m eg
m ozdul a város és környéke, szűknek bizonyul a tem plom .
Az egyik legszebb nyárelői n ap o t fogtuk ki. A kkor is vas
tag sugárban öm lött végig r a j
tu n k a napfény, am ik o r ebéd u tá n az u d varon keresztül b a l
la g tu n k az igazgató szobájába.
A focipályán élén k eszm ecse
re közben dongott a labda, a röplabdázók között pedig Szo j- ka Ö dön ta n á r u r a t vélem fel
fedezni, m égpedig egy virtuóz labdaszelídítési m ű velet köz
ben.
M ost m á r M agyar Ferencé, felelős szerkesztőnké a szó.
R ögtönzött sa jtó tá jék o z ta tó n a k érezzük, ahogy lapunkról, cé lja in k ró l beszél. N éha k or
tyolunk a borból. K ávé p áro log előttünk, ö le m b e teszem a fü z e te m e t A záporozó benyo
m ások közben igyekszem k i
v álasz tan i a leglényegesebbet.
A rra keresem , a rra keressük a választ, hogy oly sok nehézség kö zep ette m égis m iért árad a derű ebben az iskolában, m iért tu d ja biztosan a látogató, hogy az itt n ev elő kb e n m eg v a n a képesség ahhoz, hogy szem be- szálljanak a n ehézségekkel, és soha ne csüggedjenek el?
Kép m erül fel a tu d a to m m élyéről. Évekkel ezelőtti.
O tthon, P esten beszélgettünk a kecskem éti gim názium m os
ta n i igazgatójával. Ü lt a fo
telben, sápadtan, gyűrötten, k ia lv atlan u l. „Rosszul nézel k i” — m o ndogattuk aggódva.
L egyintett. A ztán m egtudtam , hogy b eto n g eren d á k at helyez a földbe, az ebédlőt alapozva.
És m ost kész az ebédlő. Ü j- ra fe ste tté k az is k o lá t K ísé r
le ti k o m p lex -term et ren d ez
n ek be. A tehetségesebbeknek versenyre, felvételire felkészí
tő szakköröket ta rta n a k , a jö vő évi elsősöknek iskola
előkészítő tá b o rt szerveznek.
És v a n n a k még terveik, bőven.
A zokat is v aló ra v áltjá k , biz
tosan.
A m ikor n ekivágunk az ú t nak, vendéglátóink mosolyog
va in tegetnek után u n k . A ztán sietve v isszafordulnak a kol
légium felé. Ki tu d ja , m ilyen felad at, m u n k a v á rja őket m a
még- . (S. G.)
séggel ölelte m agához: drág a kisfiam , csakhogy megvagy!
E lfele jte tte m a cím ét a n n a k a szörnyű h atású film nek, am elyben egy részeges csav a r
gó utolsó ó ráit látn i. Eszébe ju t, hogy sz ü letésn a p ja van, de nem tu d ja hányadik. E lindul m egkeresni ism erősét h á th a az tu d ja ? B etántorog egy boltba, ita lt vásárol. N agyot húz az üvegből s elindul egy szem ét
hegyen át, botorkálva, része
gen, m ajd elvágódik. A h a ta l
m as m arkológép őt is felszedi és viszik égetni a többi sze
m éttel . . . M it a k a r m ondani a rendező? Hogy v an ilyen h u l
la d ék -em b e r is, aki m á r csak a szem étre való? Aki senkihez sem tarto zik ?
József A ttila jól érezte: „L e
hetetlen, hogy senkié le
gyünk!”
Igen, az egész B iblia arról szól, hogy az ég és föld m oz
gósítva v an az elvesző em b er k e re sé sé re . . . A m egtalálás je lenete is fölbukkan, hogy szép
ségével beragyogja az egész Írá s t: az A tya boldogan v á rja hazafelé ta rtó fiát. elébe fut, m egöleli és m egcsókolja, ü n neplőbe öltözteti.
A T itkos Jelenések v égak
k o rd ja : „M aga Isten lesz v e
lük, és letöröl szem ükből m in den kön n y et”. A kkor m ajd boldogan m egéljük, hogy kié is j vagyunk valójában. De addig
LÁTTUK
C Z O B E L E M L É K K IÁ L L ÍT Á S B A L A T O N B O G L A R O N A b u d a p e s ti M ű c s a r n o k é s a S o m o g y m e g y e i T a n á c s r e n d e z é s é b e n n y ílt m e g C zó b e l B é la K o s - s u t h - d í j a s f e s tő m ű v é s z (1883—1976) e m l é k k i á l l í t á s a a B a l a to n b o g lá r i K á p o l n a t á r l a t o k k e r e t é b e n . A n é h á n y h ó n a p p a l e z e lő tt e l h u n y t m e s t e r k i á l l í t á s a t ú l n y o m ó r é s z t o l y a n m ű v e k e t m u t a t b e , a m e ly e k m o s t e ls ő íz b e n k e r ü l n e k a k ö z ö n s é g e lé . C s e n d é le te k , t á j k é p e k , e n t e r i ő r ö k , p o rtr é k » n ő á b r á z o l á s o k v á l t a k o z n a k a k é t s z o m s z é d o s k á p o l n a f a l a i n ; m in d e g y i k f e s tm é n y f r i s s , ü d e , v a r á z s o s s z ín e k k e l ü n n e p e l i az é le te t, az I f j ú s á g o t é s a t e r m é s z e t s z é p s é g é t.
C z ó b e l B é l a ez é v t e l é n m é g j a v á b a n d o lg o z o tt. É le te 93. é v é b e n j á r t u g y a n , d e s z o r g a lm a s a n k é s z ü lt ú j k i á l l í t á s á r a . E t á r l a t o t m á r n e m é r t e m e g , s n é h á n y k é p é n n e m t u d t a e lv é g e z n i az u t o ls ó e c s e t v o n á s o k a t . „ H a e g y i k - m á s i k f e s t m é n y e b e f e j e z e t l e n n e k is t ű n i k — í r j a a k é p e s k a t a l ó g u s e lő s z a v a — é l e tm ű v e m é g s e m a z ; h o s s z ú é l e t é n e k b ő te r m é s e k ö z ö t
t ü n k m a r a d . . . ”
A B a l a to n h o z l á t o g a t ó k j ú l i u s k ö z e p é ig t e k i n t h e t i k m e g a b o g iá r i „ v ö r ö s ” é s „ k é k ” k á p o l n á b a n C zó b e l B é la e m l é k k i á l l í t á s á t . A m ű v e k e t j ú l i u s m á s o d i k f e lé b e n é s a u g u s z t u s b a n a d e b r e c e n i M ű v e lő d é s i K ö z p o n tb a n m u t a t j á k b e .
; (P. L)
HALLOTTUK
V IV A L D I-L E M E Z E K V e le n c e m u z s i k u s a , A n to n io V i
v a ld i, a v a llá s o s i h l e t é s ű z e n é n e k e g y ik le g n a g y o b b a l a k j a . A z 6 k o r á r a m á r k i a l a k u l t , d e m é g k o r á n t s e m v é g é r v é n y e s m ű f a j o k a t b á m u l a t o s te h e t s é g g e l t e l j e s í t e t t e k i, a n n y i g a z d a g s á g g a l, f o r m á l ó e r ő v e l, h o g y m ű k ö d é s e m e g h a t á r o z t a a z e g y h á z z e n e k é s ő b b i f e j l ő d é s é t is.
A k ö z e l m ú l t b a n h á r o m o ly a n m a g y a r h a n g le m e z is m e g je le n t , m e ly V iv a ld i e g y h á z z e n e i a l k o t ó m ó d j á n a k b e m u t a t á s á r a v á l l a l k o z ik . A le g n a g y o b b k ö z ö n s é g s i k e r r e k é t s é g k í v ü l az a k i a d v á n y t a r t h a t s z á m o t, m e l y e n a C re d o . G lo r ia , L a u d a J e r u s a l e m é s B e a tu s v i r c í
m ű k o m p o z íc ió k h a l l h a t ó k . S z e k e r e s F e r e n c v e z é n y li a B u d a p e s t i M a d r i g á l k ó r u s t é s a L is z t F e r e n c k a m a r a z e n e k a r t . E z t a z e n e i t o l m á c s o lá s a b a r o k k i s t e n é l m é n y h ű k i f e je z ő je , a z e n g ő , r a g y o g ó á r a d a t b a n ú s z ó h a n g o k m i n t h a a v e le n c e i k a t e d r á l i s o k a t id é z n é k , é p p e n a z o k a t, a m e l y e k b e n V iv a ld i is z e n é lt.
V iv a ld i r i t k á b b a n h a l l h a t ó z s o l
t á r a i b ó l k é t le m e z a d íz e lítő t. K a l
m á r M a g d a t o l m á c s o l j a a L a u d a te p u e r i . I n f u r o r e é s a N u lla in m u n d o p a x s i n c e r a k e z d e t ű s z e r z e m é n y e k e t . B u d a i L ív ia p e d ig a S t a b a t M a te r t — a m e ly a m e s t e r e g y h á z i z e n é j é n e k e g y ik k i e m e l k e d ő r e m e k l é s e s m a g á n a k a m ű f o r m á n a k is c s o d á la to s p i l l a n a t a — é s a L o n g e m a la u m b r a e t e r r o - r e s - t . M in d k é t l e m e z e n S á n d o r F r i g y e s v e z é n y li a L is z t F e r e n c K a
m a r a z e n e k a r t . (s. g.)
OLVASTUK
K R IS T Ö G Y U L A : A Z A R A N Y B U L L Á K É V S Z Á Z A D A
A M a g y a r h i s t ó r i a c ím ű s o r o z a t l e g ú j a b b k ö t e t e a 13. s z á z a d i M a g y a r o r s z á g h i s t ó r i á j á t t a r t a l m a z z a . A z ö s s z e f o g la lá s n e m t ö b b , m i n t e g y k i b ő v í t e t t t a n k ö n y v , é s lé n y e g é b e n a c é l j a is e z : k e r e s z t m e t s z e t e t a d n i a k é r d é s e s k o r r ó l . A s z e r z ő m e g á ll a p itá s a i o l y k o r s z o k v á n y o s a k , é s a k ó d e x t ö r e d é k - k u t a - tá s i d ő s z a k á b a n t a l á n e z t a k i j e l e n t é s t is m e g k í s é r e l h e t j ü k : n a i v a k . A l e g ú j a b b e r e d m é n y e k u g y a n i s a r r a e n g e d n e k k ö v e tk e z t e t n i , h o g y a 13—14. s z á z a d i m a g y a r m ű v e lts é g l é p é s t t a r t o t t a z e u r ó p a i v a l .
A k ö n y v k é p a n y a g a , k r o n o ló g i a i a l a p o s s á g a j ó s e g ít s é g e t n y ú j t a k u l t ú r h i s t ó r i a i , p o litik a i t á j é k o z ó d á s b a n . (G o n d o la t, 15 F t.) (t. s.)
F E J E Z E T E K A XVI«==XVn.
S Z Á Z A D I M A G Y A R O R S Z Á G I T Ö R T É N E T ÍR Á S T Ö R T É N E T É B Ő L
A t ö r t é n e t i b i b l i o g r á f i a , a k ö z é p k o r i m a g y a r j o g t ö r t é n e t é s a k ó d e x k u t a t á s e g y k o r i k it ű n ő m u n k á s á n a k , B a r t o n i e k E m m á n a k (1894—1957) é l e t c é l j a a z v o lt, í r á s t ö r t é n e t é t . 1711-ig m á r c s a k n e m e lk é s z ü l t m u n k á j á v a l , a m ik o r é l e t ú t j a v é g é h e z é r t . A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a K ö n y v t á r á n a k k é z i r a t t á r á b a l e t é t k é n t k e r ü l t e r e d e t i k é z i r a t o t é s g é p e i t m á s o l a t á t B a r t o n i e k E m m a n ő v é r e i b o c s á t o t t á k a k i a d á s h o z r e n d e l k e z é s r e . A s a j t ó a l á r e n d e z é s m u n k á j á t R ito ó k Z s ig m o n d n é v é g e z te e l.
A h á r o m - n é g y é v tiz e d d e l e z e lő tti m ó d s z e r r e l é s s z e m lé le tte l d o lg o z ó B a r t o n i e k E m m a m ü v é n e k X V I—rX V II. s z á z a d i r é s z é t m in d e n h a z a i t ö r t é n e t í r á s u n k t ö r t é n e t é v e l fo g la lk o z ó h a s z o n n a l o l v a s h a t j a . M o h á c s u t á n i t ö r t é n e t í r á s u n k v á l to z a to s f o r m á i k ö z ö tt s o k e g y h á z i n é v v e l t a l á l k o z u n k : B r o d a r ic s I s t v á n , O lá h M ik ló s, V e r a n c s ic s A n t a l , S z e ré m i G y ö r g y , M o ss ó c z y Z a k a r i á s , G r e g o r ia n i’z P á l s tb .
K á r . h o g y a k ö r e i h a t s z á z la p o s m ű c s a k 400 p é l d á n y b a n l á t o t t n a p v ilá g o t k é z i r a t g y a n á n t 3975-ös k e l te z é s s e l a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a I r o d a l o m t u d o m á n y i i n té z e t é n e k é s K ö n y v t á r á n a k k i a d á s á b a n K la n lc z a y T i b o r e lő s z a v á v a l.
( K o v á c h Z o ltá n ) M in d ig i z g a lm a s k é r d é s v o lt, h o g y a z fr ó k g o n d o l k o d á s m ó d j á t , é l e t s z e m lé le t é t, k if e je z ö k é p e s s é g é t k i k é s m ily e n m ű v e k a l a k í t o t t á k . A k o r t á r s m a g y a r i r o d a lo m h e tv e n
h it éltet és vezet bennün- az atyai ház felé. Időlege- elkallódhat, eltévedhet az er, de véglegesen el nem aki tu d ja m agáról,
r e p r e z e n t á n s a s z á m o l b e e r r ő l a B a t á r i G y u la á l t a l ö s s z e á ll íto tt j ÍR Ó K K Ö N Y V E K K Ö Z T c in ü l, a N é p m ű v e l é s i P r o p a g a n d a I r o d a á l- I t á l k i a d o t t k ö n y v b e n <22 F * '. T ö b - ' b e k k ö z t F e k e te I s t v á n , I ll y é s G v u - : la , N é m e t h L á s z ló , P il in s z k y J á n o s , i f h u r z ó G á b o r , T o ld & lag i P á l, W eö
r e s S á n d o r v a ll o l v a s ó é lm é n y e ir ő l, m á s m ű v é s z e ti á g a k h a tá s a i r ó l .
(f. g.)
