www.smmi.hu Bejelentkezés: +36 30 869 6052 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Rippl- Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum

(1)

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10.

Bejelentkezés: +36 30 869 6052 www.smmi.hu

(2)

(3)

 A tulipános láda egyik felét már kifestette a mester. Fejezd be te a másik oldalt!

I. 1. FELADAT

(4)

I. 2. FELADAT

 Mit tartottak a tulipános ládában?

_____________________

 Kinek a tulajdona volt?

_____________________

 Ha neked is lenne otthon ilyen ládád, te mit tennél bele?

_____________________

 Ez a fénykép a szennai skanzen egyik parasztházának belsejéről készült. Figyelmesen nézd meg! Megtalálod hol van a tulipános láda?

(5)

I. 3. FELADAT

 Felismered, hogy mit viselnek a fényképen szereplők? Kösd össze a bal oldali rajzokat a fotón a férfi vagy a nő alakjával!

(6)

I. 4. FELADAT

 Nézd csak, mi mindennel játszottak régebben a gyerekek! Te is tudnál ilyeneket készíteni? Írd a képek mellé, szerinted miből készültek!

CSÚZLI

______________________

ÖKRÖS SZEKÉR

______________________

RONGYBABA

______________________

BODZAPUSKA

______________________

LOVACSKA

______________________

CSERGETTYŰ

______________________

(7)

I. 5. FELADAT

Az asszony hordja a kalapot.

A csúnya lánynak is szép a pénze.

Suba subához, guba gubához.

Kitették a szűrét.

Nem szívesen látják.

Sok gyereke van.

Aki rossz, az nem fog megváltozni soha.

A felesége parancsol neki.

Annyi gyereke van, mint a rosta lika.

Gazdag gazdaghoz, szegény szegényhez való.

 A bal oldalon szólásokat, közmondásokat találsz. Keresd meg melyik mit jelent és kösd össze jobb oldalon lévő jelentésekkel.

(8)

(9)

II. 1. FELADAT

FÉRFI MUNKÁK NŐI MUNKÁK

 Kinek mi volt a dolga? Írd be alulra, melyek voltak a férfiak feladatai és melyek azok, amiket a nők csináltak!

FŐZÉS KAPÁLÁS KASZÁLÁS MOSÁS

SZÁNTÁS BOGLYARAKÁS A CSALÁD

IRÁNYÍTÁSA ÁLLATOK ELADÁSA

LEGELTETÉS HÁZ ÉPÍTÉS,

KARBANTARTÁS TAKARÍTÁS NAGYÁLLATOK GONDOZÁSA

BAROMFIAK GONDOZÁSA

GAZDÁLKODÁSI, HÁZTARTÁSI

ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSE

FONÁS-SZÖVÉS

(10)

II. 2. FELADAT

 Készítsd el a saját családfádat! Ha nem tudod valamelyik rokonod nevét, kérdezd meg a szüleidet!

Testvéred neve: Testvéred neve: Testvéred neve: A te neved:

Édesapád neve:

Apai nagyapád neve:

Apai nagyanyád neve:

Édesanyád neve:

Anyai nagyapád neve:

Anyai nagyanyád neve:

(11)

I. 3. FELADAT

 Emlékszel még, hogyan lesz a kenderből ing? A nyilakba különböző munkafolyamatokat írtunk. Tedd sorba őket!

ELVETIK A KENDERT SZÖVÉS FONÁS

GEREBENEZÉS

(KENDERFÉSÜLÉS) TILOLÁS (TÖRÉS)

ÁZTATÁS

NYŰVÉS (KISZEDIK A FÖLDBŐL)

GOMBOLYÍTÁS

(12)

II. 4. FELADAT

Ángyomnak szólították…

A komámnak,

komaasszonyomnak hívták…

Az ipam és a napam alatt a…

A sógorom a…

…testvérem férje, vagy a házastársam fiútestvére.

…a vér szerinti férfirokonok feleségeit.

…a gyermek keresztszülei egymást vagy a barátok.

…a házastárs apját és anyját értették.

A menyem vagy a vőm… …a gyermekem felesége vagy

férje.

(13)

II. 5. FELADAT

A mátkaság egy életre szóló barátságot jelentett. Húsvét vasárnap után egy héttel a serdülő leányok, ritkábban legények is, mátkatálat (vagy más néven komatálat) ajándékoztak annak, akit barátjukul választottak. Fehér tányérra egy üveg bort tettek, mellé lyukasra sütött fánkot vagy kalácsot, meg néhány tojást tettek és letakarták egy szép színes kendővel. Később komaasszonynak, mátkának szólították egymást.

A komaasszonyok segítették egymást: amikor valaki gyermeket szült, a mátkái vittek főtt ételt a családhoz, hiszen a gyermekágyas asszonynak pihennie kellett. A mátkák lettek egymás gyermekeinek keresztszülei is.

 Neked ki a legjobb barátod, barátnőd? Kinek küldenél komatálat?

_______________________

 Rajzold a tányérra, te mit küldenél a barátnődnek, barátodnak a komatálon!

(14)

II. 6. FELADAT

 Szerinted milyen lehetett egy nagycsaládban élni? Mi volt benne jó és mi lehetett rossz?

______________________________________________

_______________________________________________

______________________________________________

_______________________________________________

(15)

„Mikor férjhezmentem az alábbiakat vittem magammal staférungba:

• 20 abrosz

• 20 türüköző

• 30 szakajtóruha

• 3 vékaruha

• 10 kosárruha

• 10 lepedő

• 2 halottas lepedő

• 40-50 m (rőf) végvászon

• 11 gatya a vőlegénynek

• 11 ing a vőlegénynek, melyet a rokonság segített megvarrni. Páratlan számúnak kellett lennie, azt tartották, hogy szerencsés legyen a házasság.

A vőlegény nem vitt staférungot, a lánynak volt kötelessége ellátni a házat

vászonneművel.”

II. 7. FELADAT

 Mit gondolsz, ki mondhatta a bal oldalon olvasható szöveget?

________________________________

 Mit jelent a staférung? Kié volt, hol tartották?

________________________________

(16)

II. 8. FELADAT

EMSE

 Nézd meg figyelmesen a képet, ami egy palóc nagycsaládot ábrázol. Próbáld meg kitalálni, ki lehetett a gazda, a gazdasszony, a gazda fia, a gazda testvére,

menyecskék, a

gyerekek…számold csak meg, hányan vannak összesen?

(17)

 Sorold fel, szerinted mi mindent tesz egy szülő a gyermekéért? Mit tesz édesanyád és édesapád?

 Írd le, Te miben tudnál segíteni nekik!

Te miben tudnál segíteni nekik?

II. 9. FELADAT Segítek anyukámnak… Segítek apukámnak…

(18)

 Emlékszel rá, mi az a móringlevél?

 Kik írattak ilyet és miért?

____________________________

II. 10. FELADAT

Mely szerint alulírottak u. n. Lukács István szentai illetőségű ifju mint vőlegény és Fazekas Erzsébet szobi illetőségű hajadon mint

menyasszony minekutánna egymással házassági életre lépünk, egymáshoz viseltető szeretetünk zálogával egymásnak következőleg

móringolunk:

Lukács István mint vőlegény jegyesemnek, Fazekas Erzsébetnek, azon esetre ha az én halálom előbb történne, mint az ő halála s

magzatunk nem maradna, móringolok 200 Ft az az Kétszáz forintot o.é., amely összeget részére rokonaim vagyonomból kivétel

nélkül kifizetni köteleztessenek.

2. Fazekas Erzsébet mint menyasszony jegyesemnek Lukács Istvánnak azon esetre ha az én magnélküli halálom előbb történne mint az ő halála, házához vitt vagyonomból móringolok egy ládát, 2 párnát, két vánkost, három lepedöt, két abroszt, 2 kendőt, két szakasztóruhát, és minden férfi viselő ruháit úgy hogy ezeket tőle senki el nem veheti, míg egyéb vagyonom rokonaimra vissza száll.

Melynek nagyobb hitelére ezen házassági szerződés a szerződő jegyesek s ezek szülői által részint saját kezűleg tett névaláírással

részint + vonással megerősítve a jelenelevő tanuk előtt kiadatom Szobbon 1881. december 18.

Előttünk:

Lukács József tanú Katona Ferentz tanú Lukács István vőlegény Horvát György tanú Fazekas Örzse menyasszony

Házassági szerződés

(19)

(20)

III. 1. FELADAT

SZERZETT

ROKONSÁG VÉRSÉGI

ROKONSÁG MŰROKONSÁG APÓS KOMA

KERESZTANYA

SÓGORNŐ

NAGYBÁCSI

NAGYMAMA

ÁNGY

VŐ

 Írd be a megfelelő helyre a rokonsági megnevezéseket! Emlékszel? A szerzett rokonok azok, akikre házasság útján teszünk szert, míg a vérrokonainkkal vérségi kapcsolatunk van. A

(21)

III. 2. FELADAT

„Én előttem négy gyermeke halt meg az édesanyámnak. Én maradtam meg, meg még három

gyerek. Azok utánam születtek. Mikor a kolera bejött, egy három éves testvérem meghalt. Azt szerették volna, ha inkább az marad meg, mert az fiú volt. Mondták is: már inkább a Pannikát jobban

odaadtuk volna…”

„A közösbe adott pénzt a család kiadásaira fordította: fizette az adót, gazdasági szerszámokat vett és javíttatott, sót és fűszert vett a konyhára és

megvette azokat a ruhadarabokat, amiket az asszonyok nem tudtak otthon elkészíttetni. Ilyen volt

a csizma, a kalap, a szűr és bunda”

„Most nagyon boldog vagyok, édesapám kikért az iskolából, mert sok a munka itthon, segítenem kell.

Azt szeretem legjobban, mikor kaszálni tanulhatok.

Szoktam próbálgatni, hogy menjen. Talán egy-két év és már egyedül arathatok. Akkor aztán úgy lesz,

mint a bátyámmal, mehetek én is a nagylegényekkel.”

„Erősen fáj a fejem, tegnap vasárnap este volt és soká voltunk a bandatársaimmal a kocsmába.

Jöttek más falubeliek is, aztán verekedésbe kerültem. Még jó, hogy ott volt a komám, az segített

nekem a túlerővel szemben. Rendes legény az, gyerek korom óta ismerem.”

„16 éves voltam, amikor vót egy kérőm, de nem tetszett nekem csöppet se. Apámnak annál inkább, aztán így el is ment hozzájuk a háztájit megnézni, mer akkor az vót a szokás.

Jó nagy háza volt a kérőnek, hozzánk hasonlítva, ez aztán el is döntötte, hogy

hozzá köll menni a kérőhöz. ”

„Amíg csak élt, senkit nem engedett a kamra közelébe, féltékenyen őrizte a fakanalat. Ő mondta meg, mit kell csinálnunk a többi menyecskével, meg

ha akartunk valamit apámuramtól, neki mondtuk inkább, ő meg annak.”

A Egy menyecske az anyósáról, a gazdasszonyról

B Egy kisfiú a nagycsaládból a munkáról C Férfi a gazdáról

D Egy asszony apjáról és a férjéről

 Ki mondhatta és miről? Írd a megfelelő betűjelet a szövegdoboz mellé!

(22)

III. 3. FELADAT

Az egykézés egész életformát jelöl, annak gazdasági-társadalmi hátterével együtt. – A magyar paraszti társadalomban már a 19. sz. közepén elkezdődött a tudatos születésszabályozás, amely igen gyorsan az egyetlen utóddal rendelkező család társadalmilag is elfogadott formájához vezetett. Egyik legnevezetesebb egykés terület a Dél-Dunántúl volt. Mivel nem akarták, hogy a vagyont fel kelljen osztani és elaprózódjon a sok testvér között, egy gyermeket vállaltak. Miután az egyke divatba jött s végül erkölcsi normává merevedett; megvetették azokat a családokat, ahol több gyermek született. Az egykés társadalomra jellemző, hogy mivel a nők is mint egyetlen utódok az egész vagyon örökösei lettek, egyenrangúvá nőttek fel, sőt gyakran az asszonyi vezetés érvényesült családon belül. Az egykézés nagymérvű bevándorlást vont maga után. Oka a születéscsökkenéssel fellépő munkaerőhiány volt. Gyakori volt a vőség azokon a területeken, ahol egykéztek, mivel az egykelányok nem mind találtak vagyonilag magukhoz illő legényt, így más helységből, alacsonyabb paraszti rétegből választottak maguknak férjet. Az életforma kifelé forduló, önmutogató lett. - olvashatjuk a Magyar Néprajzi Lexikonban.

 Habár megmaradt a nagy vagyon és egyetlen gyermek örökölte, mégis rengeteg hátránya volt az egykézésnek.

Szerinted milyen veszélyei lehetnek annak, ha nagyon kevés gyerek születik egy társadalomban? Gondolkodj hosszabb távon, mi történik, ha Te öreg leszel és nem lesz elég fiatal az országban? Beszéljétek meg közösen!

(23)

ELŐNYÖK: HÁTRÁNYOK: ELŐNYÖK: HÁTRÁNYOK:

III. 4. FELADAT

N A G Y C S A L Á D

K I S C

S A L Á D

 Foglald össze kis- és a nagycsalád előnyeit és hátrányait! Képzeld el, milyen lehetett egy nagycsaládban élni a Te korodban! Írd le, szerinted mik voltak a két családtípus előnyei és hátrányai.

(24)

III. 5. FELADAT

Na, ez se pakolja le a lisztes zsákot a szekérről…

Te jó ég, milyen ódivatú ruha, vajon van lába?

Nincs jogsija, koszos a körme…mit

bámul így?

Csinos, de mi haszna? Egy

kanna vizet nem bírna el.

 A férfi- és a nőideálok sokat változtak az idők folyamán! Szerintetek mit gondolna egy falusi menyecske egy mai szemmel menő férfiról? Hát egy mai nő egy régi legényről? Beszéljétek meg, van-e olyan férfi és női

(25)