Kaposvár, Rippl-Rónai húzeum 2006. május 26 -július 2.

Gulácsy Lajos

emlékkiállítás

Kaposvár, Rippl-Rónai húzeum 2006. május 26 -július 2.

Kaposvár, Festők Városa Hangulatfesztival

2006.

Qulácsy 1900 Körül

Gulácsy Lajosról

Kaposvárott minden év tavaszán, Rippl-Rónai József születésnapja Körül rendezik meg a Festők Városa flangulatfesztivált, amely a képzőművészeti kultúra ünnepe. A rendezvény hagyományosan olyan kiállítások­

kal nyílik, melyek valamilyen módon Rippl-Rónai korához, személyéhez vagy kortársaihoz köthetők. Koráb­

ban így került sor a Galimberti Sándor emlékkiállításra illetve a Vaszary János alakját megidéző tárlatokra is.

E rendezvénysorozat 2006. évi egyik eseménye a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban rendezett Gulácsy emlékkiállítás.

Gulácsy Lajos a magyar századforduló egyik legrejtélyesebb művésze. Különös és egyben különc sze­

mélyiség, önemésztő, önmagával meghasonló életsors és rövid, mindössze másfél évtizedes alkotói pálya kíséri alakját. Romantikus kellékei ezek a fellobbanó és rövid izzás után kihunyó zsenik sorsának. És persze ott vannak a hátramaradt alkotások: hasonlóan a bizarr fantázia és játszi kedv által megteremtett rejtélyes alakokkal, titokzatos, elhallgatásokból, hangulatfoszlányokból álló jelenetekkel, melyek közül sokat meg­

semmisített az idő. Gulácsy nem végzett művészeti akadémiát. A műveiben fellelhető kettősség - zseniá­

lis ösztönösség és kifinomult, kulturált festői érzékenység - ellentmondásai közt egyensúlyoz. A kezéből kikerülő alkotások színvonalukban is tanúskodnak az alkotóerő hullámzásáról, melyet az őrületbe vezető tra­

gikus sors is beárnyékol. Mindezekkel együtt a magyar művészet olyan kivételes alakjáról van szó, aki az emberi lélek sokkal tágabb dimenzióit fogta át, hogysem számon kérhető lenne bármiféle stiláris konzek­

vencia, kiszámított5ágra törekvő meggondoltság.

A művész 1882. október 12-én született Budapesten. Felmenői tipikus deklasszálódott magyar közép­

osztálybeliek. Gulácsy születésének idejére a család már elveszítette rangját, pénzét és pozícióját. Apja szerény jövedelmű mérnök, aki özvegységre jutva flagyberegből költözött Budapestre. A MÁV-nál volt un.

napidíjas állásban, ami sejtetni engedi számunkra, hogy nem nyújthatott biztonságos anyagi megélhetést a családja számára. Gulácsy Lajos apja második házasságából született: édesanyja Méray-Morváth Jolán, aki­

hez különösen szoros kapocs fűzte a fiút. Gulácsy a józsefvárosi reáliskola tanulójaként ugyan nem volt sikeres diák, de fantáziáját gyermekkora óta leköti a művészet: sokat festeget és rajzolgat. Legelső sikerei közt említhetjük, hogy 17 éves korában a Műcsarnok beválogatta kiállításra egy képét. (Germanus Gyula, a későbbi híres keletkutató, Gulácsy iskolatársa írja le emlékezésében, hogy e kiállításon való részvételének eredményeképpen a tanári könyörület mentette meg a fiatal festőt az algebrából való bukástól.)

A festői mesterség alapjait a budapesti Mintarajz Iskolában kezdte elsajátítani. Egy év után azonban el­

hagyta az intézetet, mert nem tudta megszokni a szigorú szabályokat, és érdeklődését valószínűleg nem kötötte le az akadémiai módszereken alapuló tanítás sem. Legfontosabb iskoláit azok a művészeti tanulmá­

nyaijelentették, melyeket utazásai során tett. „Az én örökségem az egész História d'Arte ... Mindent össze­

foglaltam, amit csak ki böngészhettem a múlt örökségei közül, természetesen magam alkotta rendszertele­

nül rendszerezett rendszer szerint" - idézi Szabadi Judit, a Qulácsy monográfia szerzője a művészt.

Utazásainak leggyakoribb és legkedvesebb célpontja Olaszország volt. Első ízben 1902-ben tette meg a festőművészek számára évszázadok óta szinte kötelező tanulmányutat Rómába, az Örök Városba, majd ké­

sőbb - egészen betegségének kitöréséig, 1914-ig - csaknem minden évben ellátogatott Itáliába. Róma és Firenze, majd 1907 után inkább Észak-Olaszország: Como, Bellagio, Padova, Genova, Milánó: csak néhány helyszín, melyek nosztalgikus ábrándokkal teli szellemi kalandot jelenthettek az álmodozó művész számára.

Különös szeretettel mélyedt el a középkori és reneszánsz emlékek sorában: székesegyházakat, képtárakat látogatott, és a benyomások sorából - melyeket Qulácsy visszaemlékezéseiben imádságoknak nevezett - asszociációkon alapuló és költői képekkel megrajzolt fantázia világot teremtett. Irodalmi és zenei képzeteket felidéző dalok, káprázatok, emlékek és vibrációk, melyeket eleinte főként a korai itáliai mesterek, Era Angelico, Era Eilippo Lippi, Botticelli müveinek hangulatából merített. Későbbiek során, 1909 körül a francia rokokó, a velencei festészet, sőt a németalföldi művészet reminiszcenciáit is feldolgozta alkotásaiban.

Qulácsy a romantika igazi örököse, de számára a múltidézés soha nem a történelmi rekonstrukció szán­

dékával történt. A realitás elől múltbéli és bizarr fantasztikumból szőtt álomvilágba menekült. Múltba fordu­

ló igyekezetével az emberiség tradicionális, múltbéli hagyománykincséből kívánta az emberi élet teljessé­

gét újra feltámasztani. Képeinek főszereplői saját magukba mélyedő, magányos alakok vagy beszélgető figurák, egymás tekintetébe vesző szerelmesek, akiknek a viselete, tárgyi kiegészítő eszköze sokszor utal történelmi korszakokra. E kompozíciókon szinte soha nincs valódi cselekvés vagy akció, és hátterüket a jel­

legzetes olasz táj adja, mint fő hangulatteremtő táji közeg. A táji részletek soha nem jellemezhetők konkrét, beazonosítható motívumokkal: Qulácsy számára elsősorban a kompozíció atmoszférikus, lelkiállapotot meg­

idéző, alátámasztó vagy kiegészítő elemeiként fontosak.

Már korai műveiben (1903-1904 körül) hangsúlyosan jelenik meg képein a borongós, alkonyi hangulat­

ba foglalt elvágyódás motívuma. (A művész áhítata, 1902, Dante) Az elvágyódás érzése Qulácsy jellegze­

tes, passzív és befelé forduló figuráinak valószínűtlenségéből adódik. Az elidegenítő hatást a stilizáció

(üulácsy Lajos és édesapja 1900 Körül

Gulácsy Lajos és édesanyja 1900 körül

arabeszkszerű vonaljátéka is felerősíti: a művész sokszor elrajzolt, hosszan elhúzott vonalai a vágyakozás­

ból fakadó nosztalgikus életérzés stiláris kifejezőjévé válnak. (Francesca da Rimini és Paolo Malatesta, 1905) E múltba fordulással metafizikus értékeket keresett a művész. A klasszikusok nyomán újrateremtett álom­

világból fokozatosan jutott el odáig, hogy alkotásai az emberi lélek rejtett arcát tárták fel. Gulácsy ugyanazt a szerepet töltötte be a magyar művészetben, mint az angoloknál a preraffalita nemzedék. Alkotásainak szimbólumteremtő ereje nyomán maga az atmoszféra, a lelkiállapot válik képeinek fő mondandójává. Képe­

inek főszereplői e hangulat ikonikus felmutatásával válnak a lélek mélyéből fakadó, személyes üzenetekké.

Az arcmás önmagán túlmutató, szimbolikus ábrázolásainak legjellemzőbb példáit Qulácsy önarcképeiben találjuk meg. 5aját belső világára utaló, sokféle kifejezés közt fellelhető a szelíden melankolikus, művészi el­

hivatottságot érző áldozatos fogadalom vagy a világgal szembeszegülő, kihívást elfogadó dac ugyanúgy, mint az élet sötét oldalából felszakadó irónia és a már mindent megélt ember sötétségből üzenő, kiábrán­

dult és cinikus szembenézése a világgal. A félig elforduló, magányba vesző lélek idővel egyre gyakrabban szól a létezés egy másik dimenziójából, ahol az ismeretlen ösztönvilág és rettegett, racionális úton meg nem ragadható belső erők martalékává válik. (A művész önarcképe; A bolond)

Ahogyan az önarcképek szimbolikus figuráiban a szerzetes és a bolond által megszemélyesített kettős­

ség - az idealizált misztikum és démoni irracionalitás - munkál, úgy találkozunk (üulácsy nőalakjainak meg­

fogalmazásában is hasonlóan végletes alakokkal. Az eszményi, ezoterikus, tökéletes szépség utáni neo- platonikus vágyakozás egyik legszebb lírai megnyilvánulása a Dal a rózsatőről с kép. A főalak idealizált szép­

ségű rokonai vissza-visszatérnek (üulácsy későbbi korszakaiban is. Az időtlen harmóniát sugárzó leányport­

rék egy sosem volt, mitikus aranykor evilági visszfényei. Általuk Qulácsy hétköznapi élményeibe a preraffaelita szépségkultusz elérhetetlenné eszményített, nosztalgikus nőalakjai szövődnek. (Velencei leány,

lalkozik a nő és férfi kapcsolatának elemzésével is. Az ártatlan és a démoni csábító közti fokozatokban a sze­

relem sokféle arculata bomlik ki, közben a magányos művész szerelem és szeretet után sóvárgó vagy buján erotikus és extatikus vágyképei is felsejlenek. Az eszményi, meg nem valósuló, plátói szerelem láto­

másai mellett Qulácsy az érzékiség egyre mélyebb, önazonosságot elveszítő, hínárszerűen lehúzó, kaotikus

jellegét is megeleveníti. (Extázis; Idill).

Az 1907-től kezdődő periódus (üulácsy művészeti közéletbe való bekacsolódásának időszaka. Több önál­

ló kiállítással jelentkezik (nagyváradon, Budapesten és vidéken), megkapja az elismerést jelentő Ferenc József ösztöndíjat és emellett egyre többet publikál. Az Egyetemi Lapok, A Máz, a Kritika és a Nagyváradi Napló is közli művészeti tárgyú kritikáit, írásait. 5zoros barátság kötötte Juhász Gyulához, de támogatta őt Ady, Babits Mihály és Balázs Béla is. Sajátos álomvilágának szépirodalmi megfogalmazásai egy képzeletbeli város, Na'Conxypan játékos-groteszk történeteit beszélik el, melyek ettől kezdve folyamatosan képi motí­

vumként szolgálnak számára.

A na'conxypan-i történetek megjelenésével párhuzamosan, 1908 körül a groteszk hang erősödik fel (üulácsy művészetében. Az elmozdulás nyomán a korábbi évek szépségkultusza mellett felsejlenek a disz- szonánsabb, esetenként iróniával fűszerezett tartalmak. Egyre gyakrabban építi művészetébe az olasz rene­

szánsz emlék-asszociációi mellett nagy korstílusok felbomlását idéző korszakok mákonyos dekadenciáját.

A reneszánszot követő manierizmus vagy a barokkot záró rokokó jelképerejű megfogalmazásai Don Juan vagy éppen Mamiét alakjaiban testesülnek meg. Az önmagukkal meghasonló történelmi alakok életérzése­

iben a merész ellentéteket és a bizarr hangvételt egyre expresszívebb rajzi és festői stílus kíséri.

Az 1910-es évek fordulóján (üulácsy egy egész korszakot szentel a francia rokokónak: törékeny alakok egész sora idézi fel Watteau légiesen könnyed, ugyanakkor színpadias kifinomultságú gáláns jeleneteit. Ele­

gáns, megkapoan szép és átszellemített női portréinak testisége szinte eltűnik: hullámzó vonalak és formák vagy kavargó ködpárák légiessé transzformált, törékeny káprázatokként tükröződnek vissza. (Női arckép) A rokokó édeskés, mesterkélt galantériáját (üulácsy játékos, gyermeki bájú, ugyanakkor furcsa, irracionali­

tásba hajló és víziószerű látomásként írja át. A légüres térben elhelyezett alakok karikatúra-szerű mozdula­

taikkal egy marionett résztvevőivé válnak: a groteszk enerváltság mellett a művész e mesterkélt világ káp- rázatszerűségét és kiégett cinizmusát is feltárja. A rokokó játékba fokozatosan beleszövődik a lélek sötét ol­

dalának feltárására törekvő igyekezet és a tragikus életérzés is. Az elmúlás gondolata és a halál mitikus megidézése borongós hangulatú és expresszív művészi erővel megelevenített víziókba fordul. (Régi Hert)

1914 körül a világháborús izgalmak súlyos félelemérzéssel töltötték el a művészt, (üulácsy pszicholó­

giai állapota, nyugtalan, ingatag kedélyének megnyilvánulásai és a fel-feltörő depresszió már az elkövetke­

zendő tragédiára utalnak. Velencében éri az idegösszeroppanás, ahol a 5an 5ervolo gyógyintézetben ápol­

ják Magyarországra történő hazaszállításáig. Olaszországban mindvégig mellette állt barátja, Silvio 5artori fes­

tőművész, akiknél (üulácsy velencei tartózkodása idején lakott.

Ciulácsy Lajos 1907-ben

Ciulácsy alkotóereje ettől kezdve hullámzó. 1914-18 között - immár Magyarországon - drámai harcot vív alkotóerejének megőrzéséért. Utolsó alkotói periódusának tiszta pillanataiban remekművek kerülnek ki kezéből. A szorongás, a végletes elveszettség érzése egyre inkább, látomásos, drámai sejtelmekbe fordul.

A rajzokból és festményekből eltűnik a játékos irónia, az összefüggő logikai láncolat, és a tördelt képszer­

kesztés, az állandósuló új motívumok (hal, iszapos, mocsaras víziók,) és zaklatott töredékek utalnak arra, hogy az elhatalmasodó őrület egyre hangosabban üzen az ismeretlen lélek fenyegető mélységeiből. Időköz­

ben Ciulácsy látomásos képvilága, szürreális képszerkesztése felkelti a fiatal avantgárdé nemzedék figyel­

mét. 1918-ban Kassák Lajos által vezetett Ma folyóirat köre még meghívja a művészt u.n. III. demonstratív kiállításukra. A műveit övező elismerés, a dicsérő kritikák és kiállítási sikerek azonban már nem érik el be­

teg művészt tudatát. Ciulácsy 1917-től már rendszeresen jár kezelésre a budapesti Moravcsik klinika elme­

osztályára. Röviddel ezután a betegség teljesen elhatalmasodik rajta: érdeklődése beszűkül. Orvosai nem tudnak segíteni rajta: 1924-től Budapesten a lipótmezei elmegyógyintézetbe szállítják, ahol skizofréniával kezelik. 1932. február 21-én bekövetkezett haláláig egyre mélyebb tompultságban tölti hátralévő éveit.

Ciulácsy életműve halála után szétszóródott, részben megsemmisült, ezért ma rendkívül nehéz feladat összerendezni. Utolsó, nagyobb keresztmetszetű emlékkiállítása 1966-ban volt a székesfehérvári István Király Múzeumban. Ma, 2006-ban Ciulácsy Lajos festményeiből és rajzaiból a Rippl-Rónai Múzeum ad egy viszonylag bő áttekintést több mint 100 műalkotás - festmény és elsősorban grafika - segítségével, melyek hazai közgyűjtemények és magángyűjtők anyagból kerültek összeválogatásra.

(üéger Melinda

Qulácsy Lajos a harmóniumnál

Juhász Gyula: Gulácsy Lajosnak

Lajos, elér-e hozzád még a hangom, Mely úgy remeg, mint nyárfák estelen, lia rajtuk ring az alkonyi harangszó, 5 rájuk ragyog a csillagszerelem, Elér-e hozzád hangom, a szívedhez, E nagy, bíbor virághoz, mely beteg, És az agyadhoz, mely - ó drága serleg! - Gyász és nyomor borával telve meg!

Elér-e hozzád hangom, a naiv, bús Juhászkolomp a végtelen téren, És fölver-e egy percre álmaidbul, Melyekben nincs már többé értelem?

Ó, értelem! Hogy tudja ezt a többi, A kalmár, börzés, a kalóz, betyár, Csak okosan, csak adni, venni, ölni, Törvényesen, míg az idő lejár.

Csak enni, nőszni és álmodni néha, De óvakodva, mert itt élni kell, Potom a szépség, és művésze léha, Csak egy a mentség, egy csak: a siker!

Lajos, emlékszem, amikor először Kerített össze minket az alkalom, A boldogságos, békés délelőttön Gauginnek száz lázálma a falon?

A sárga fényben a kövér banánok, 5 a sárga tájon barna emberek, Az elveszett Éden, mely fájva-fájón Bennünk zokog, ujjong, ragyog, remeg.

5 a furcsa bálvány, szent fából faragva, Mosolya sír, és bánata mosoly,

Önarcképem! - mondottad, és a zajban Kacajod bongott, mint ha szél dobol!

Lajos, emlékszel, Váradon, tavasszal A kis csapszékben, hol Watteau lakott, Lerajzoltál, vén márkit, vaskalappal, 5 tegnapnak láttad már a holnapot.

A Köröst néztük, és láttuk Velencét, A kávéházban Goethe ült velünk, Esengtünk Grandet Eugenia szerelmét, A csillagot kerestük, mely letűnt.

A csillagot kerestük... merre is vagy, Hisz még nem hullottál az éjbe le, Még ég fölötted estenden a villany, Még mérik, lázad nő vagy süllyed-e?

Lajos, hiszen mi voltunk már azóta Ott is, tudod, nem mondom, fáj a szó...

Ahol ketyeg a lélek, mint az óra, De nem mutat időt, irtóztató.

Te ott maradtál, hallom, jobb neKed már, Mint ez a másik, józan, gaz pokol, Mol gond, ital, nő, robot és a seft vár, 5 a legszebb vágy legrútabban lakol.

Te ott maradtál: téren és időn túl Sétálsz a kertben, csillag s híd alatt, hem hallasz már ugatni szűkölő bút,

5 nem látod a halált, amint arat, A mosolyt, melyet festett Lionardo, Mem látod a nőn - csöndesen halad Agyadban, mint a Léthe, amit az Arno, Az örök semmi a vak nap alatt.

Nincsen remény, s te nem tudod. 5zelíden És finoman - hisz művész vagy, Lajos - Babrálsz a párnán ujjaiddal. Az isten Legyen irgalmas. Ó, csodálatos 5zent tiszta művész, Giotto j ó utóda, Alázatos, hú, tőled nem kíván Már e planéta semmit, és a holdba Nakonxipán vár már, Makonxipán!

Megjelent: Magyarság, 1922. aug. 20.

Önkarikatura 1904 Rippl-Rónai Múzeum

Qulácsy Lajos jelmezben

Ciulácsy Lajos hamlet Kosztümben

Kronológia

1 8 8 2 . október 12-én született Budapesten.

1891-től Ajózsefvárosi Zerge utcai főreáliskola tanulója.

1 8 9 9 - 1 8 9 9 . A Műcsarnok elfogadta kiállításra fy szerénység laha с festményét.

1900 A Mintarajziskola tanulója egy éven át. Tanárai: Balló Ede és Lorántfi Antal. Évfolyamtársa volt hagy Balogh János.

1 9 0 1 Mégy festménye szerepel a Nemzeti Szalon kiállításán

1902 A Művészet folyóirat címlaptervpályázatot ír ki, melyen (üulácsy terve a második díjat nyeri el 1902 (üulácsy első útja Rómába. A Nemzeti 5zalon 7 képét állítja ki.

Megfesti Л művész áhítata с képét.

Visszatér Budapestre, és szülei Rigó utcai lakásában dolgozik. Decemberben Velencén át Firenzébe utazik. Firenzei tartózkodása alatt az Istituto Reale di belle Arti növendéke, ahol rendszeres anatómiai tanulmányokat végez. Az őszt rokonainál Etyeken, Beregszászon és Munkácson tölti.

Megfesti a Dal a rózsatőről с képét.

1905 Rövid római tartózkodás után édesapja betegsége miatt visszautazik Budapestre.

5zínpadtervet készít a Thália Társaság számára L. Alma Tadema belga-angol szerző:

A láthatatlan kormányos с színmüvéhez.

1906 Rövid párizsi tartózkodás.

Megfesti a Dal a szabadban és Л varázsló kertje с képét.

1907 Márffy Ödönnel közös kiállításon vesz részt az Uránia mükereskedésben, ahol mintegy száz müvét mutatja be.

1908 Utazás Észak-Ital iába, a Garda-tó és a Comói-tó kisvárosaiba, Bellagióba, Veronába és Padovába.

Új műveit a Nemzeti Szalonban, a Művészek Iparművészek Egyesületének (Műhely) tárlatain és a Magyar Iparművészeti Társulat egyházművészeti kiállításán mutatja be.

Londonban nemzetközi kiállításon szerepel a Dal a rózsatőről с képe.

Első ízben állít ki Nagyváradon a Magyar Művészet с kiállításon Rippl-Rónai József társaságá­

ban. Megismerkedik a holnap с antológia költőivel (Ady, Juhász Gyula, Babits Mihály, Balázs Béla).

Elnyeri а 4800 koronás Ferenc József ösztöndíjat.

Megfesti a Zarándokok hazatérése, Л hídon bolondos furcsa népség vonult keresztül, Régi instrumentumon játszó hölgy, Eksztázis с képeket.

1909 Hosszabb időt tölt Fáy Dezsővel Veronában. Közben ellátogat Velencébe, Chioggiába, Comóba, Padovába.

nagyváradon önálló kiállítást rendez.

A MIÉNK második kiállítására három új művet küld.

Nagyváradon Bölöni György szervezésében magyar művészeti kiállításon vesz részt műveivel.

A kiállítást irodalmi matinék kísérik. Ady, Juhász Gyula, Dutka Ákos és Gulácsy Lajos is szere­

pel az esteken. Barátságot köt Juhász Gyulával.

Ősszel Fáy Dezsővel közös kiállításon vesz részt Budapesten az Uránia műkereskedésben.

Na'Conxipan-ról szóló műveinek megjelenése, a rokokó korszak.

Fontos képei: Rokokó, Menuett

1910 Újabb utazás Padova, Brescia, Nervi, majd Genova városába.

Képeivel szerepel a Nemzeti Szalonban megrendezett MIÉNK 3. tárlatán és a Művészház kollektív kiállításán.

Megfesti a Hörend tragédia és a Don Juan kertje с képeit.

1 9 1 1 Erdei Viktor és Erdeiné Karinthy Ada társaságában újabb kiállításon vesz részt Nagyváradon.

Nyáron Fiúmén, Velencén és Milánón keresztül Comóba utazik, majd Cadenabiában is megfordul.

Kiállítás Rónai Dénes fotóművész budapesti műtermében, majd Szegeden, Békéscsabán, Orosházán és Temesvárott. Dutka Ákos a Temesvári Hírlapban méltatta Gulácsy művészetét.

Színpadtervet készít az Új Színház számára 5trindberg flattyúvér с színművéhez.

Keleti Artúrral életre szóló barátságot kötnek.

Az őszi hónapokat Székelyhídon a rokonainál tölti.

Fontosabb művek: Vasárnap délután Comóban, f\ púpos vénkisasszony régi emlékeit meséli Herbertnek, Л mulatt férfi és a szoborfehér nő, Elmúlás, Qórógkert.

1913 Keleti Artúrral Padovát látogatják meg. Omlaptervet készít George Rodenbach:

A megszentelt puszpáng с kisregényéhez, amit Keleti Artúr fordított magyarra. Illusztrációkat és címlaptervet készít Lovag Ádám verseihez és Kassák Lajos: Isten báránykái с kötetéhez.

Kárpáti Aurél a Gyűjtő с folyóiratban ismerteti Gulácsy művészetét.

1914

1915

1916 1917

1919 1922

1924 1932.

Képeket küld a nemzeti 5zalon és a Műcsarnok kiállításaira.

Fontosabb művek: Rococo Contecerto Női arckép (Visszaemlékezés egy fiatalasszonyra) Májusban Velencébe utazik. A világháború kitöréséről itt értesül. Üldözési mánia keríti

hatalmába. Silvio 5artori, olasz barátja segítségével augusztus 18-án az Ospedale Civile kórházba, pár nap múlva a San 5ervolo szanatóriumba kórházba kerül.

Anyja hazahozatja Magyarországra. A nyarat Orosházán tölti.

Az időszak fontos művei: (lő fejfák közt, Velencei nemes, Velencei leány, La (зиегга, Alom a háborúról.

Részt vesz a Nemzeti Szalonban megrendezett Fiatalok csoportkiállításon. Egészségi állapota hullámzó: a nyarat llosván, az őszt Beregszászon tölti a rokonoknál.

Moravcsik klinika elmeosztályára jár kezelésre. A nyarat llosván tölti. Állapota változatlan Részt vesz a Ma III. demonstratív kiállításán. Több képét is átfesti.

Az időszak fő művei: 5anta Fé. Fellázadt játékszerek, Rózsalovag, Az ópiumszívó álma, ĥrte Vita riatura.

Harmadszorra kerül be a Moravcsik klinikára.

Megjelenik Lehel Ferenc: Qulácsy Lajos dekadens festő с könyve.

Szeptember 5-én az Ernst Múzeumban megnyílik Qulácsy gyűjteményes kiállítása, melyet Keleti Artúr szervez. A megnyitón részt vesz a művész is.

A lipótmezei elmegyógyintézetbe szállítják. Éveit mély eltompultságban tölti, február 2 1 , A művész halála.

A fenti kronológia

Szíj Béla: Gulácsy Lajos Corvina, Budapest, 1979 és Szabadi Judit: dulácsy Lajos Budapest, 1983.

с monográfiája alapján készült.

1. Л művész önearcKépe (OnarcKép szerzetesruhában) 1903 Magyar Nemzeti Galéria

2. Ablaknál (A művész áhítata) 1902 Janus Pannonius Múzeum

3. Ború és Derű

magántulajdon

4. Dante 1903 Rippl-Rónai Múzeum

5. A bolond (Bohóc, szájában szegfűvel) 1 9 0 4 - 1 9 0 5 Magyar Hemzeti Galéria

6. Önarckép virággal 1903

Székesfehérvári Városi Képtár - Deák gyűjtemény

7. Paolo és Francesca 1903 Magyar nemzeti Galéria

8. Alom 1910 К.

Rippl-Rónai Múzeum

9. Aktok 1910 к.

Rippl-Rónai Múzeum

10. Fatörzsek

magántulajdon

1 1 . Olvasó nő magántulajdon

12. Idill 1910 к.

Rippl-Rónai Múzeum

13. hői arckép (Visszaemlékezés egy fiatal asszonyra) 1912-1913

magántulajdon

14. Don Juan Kertje 1910 Rippl-Rónai Múzeum

^ ' ^ * y ^ L . C - « r j J / - >pr

15. Extázis 1908 К.

Janus Pannonius Múzeum

зз

16. Férfiarckép Magyar nemzeti Galéria

/".'-..;.%,К- -г- -. г-/ *** ' ry <r*~ér<ZK.<C.<fiUr f*. , " , , ' i ' 4 «' -<f «/" ,:"*./•'£:

17. Bellagio

Budapesti Történeti Múzeum

18. 5zláv jósnő 1 9 1 0 - 1 9 1 2 Magyar hemzeti Qaléria

19. Régi Kert (Tájkép) 1913 Magyar Nemzeti Galéria

20. Г1а 'Conxypan-i utcarészlet I. (Corso Из 'Conxypanban) Acrobat mania felírással 1909 к.

Első Magyar Látványtár

í4;-V. • ' « ^ г \ с / у 7 ^ * / йХ-С rf" 5 / * « • ч *>• у <*;'.• «''<

2 1 . Па 'Conxypan-i utcarészlet III. (Sétálók ha 'Conxypanban 1910 k.

Első Magyar Látványtár

22. Mamet 1910

Rippl-Rónai Múzeum

£;>«?* / « \ « *f y \- , -, frf~ é-*,/" cm.*;:-.

23. Ma 'Conxypan Janus Pannonius Múzeum

ScKA

24. Inkvizíció Első Magyar Látványtár

f*/' г.*. /

25. Autodafé 1910 к.

Első Magyar Látvány tár

26. Veronai részlet (Zárdakert) 1 9 0 9 - 1 9 1 0 Magyar Nemzeti Galéria

fcy 'г, *. /ск. С- «г«/"

27. Memoire Magyar Nemzeti Galéria

^ ^r-+- /ек.С~ *у

28. 5alome 1910 Magyar Nemzeti Galéria

* ( " • • * » • • »'• . ' • ^ ^ * / г ^ С / у ty£.+.-/<аНш'С.<* yr / , ' - " £f~4+../c

29. Tons Amoris 1 9 1 0 - 1 9 1 1 Magyar nemzeti Galéria

30. Kosztümös figurák a la Velasques

Magyar Nemzeti Galéria

г' » ; - , '

/ / « . / Я е / ^

3 1 . Dante maszk magántulajdon

32. Dante és Beatrice II. 1910 Magyar Nemzeti Galéria

33. Velencei leány 1915 Első Magyar Látványtár

£f£+./cK.C~*y

34. Itáliai táj magántulajdon

S С- *f ' fr г.* ./",, C*t С 4P

Jc-r„

35. Kalapos úr magántulajdon

ьз

36. Bovaryné ismerőse (Mornais úr, a patikus) 1911

ty r/v«./йЧ,#.• . • ^œ^/œ*L.Ç~4Cj/' 6t » *• » V ' /''<'•'"

37. hő fej (Verona) 1909 Magyar Nemzeti Galéria

!'<--^,.C-

7

*r

58. háború (Querra) 1914-1915

Magyar hemzeti Galéria

fy . *./V%. с «гyr

39. Velencei nemes ifjú 1915

Magyar Nemzeti Galéria

& ^/c*.*^* tf ^ « г ^ / ^ . С--*•*/- fy-&+-/Ък.С-*у

40. А 5ап bervolo kertje II. (Kert alakokkal) 1914-1915

Magyar Nemzeti Galéria

fy'ic-b./cH^ С- «Г«/"

41. A póK

Magyar riemzeti Galéria

4у£*-/ск.<^*is Çf\£

42. rantastic professzor 1 9 1 6 - 1 9 1 8 Magyar Nemzeti Galéria

fpr-г-*--/еУК, С rf**f

43. Ha 'Conxypan magántulajdon

^r г.*-/с _{ö C C ^}

'X ^С/о

1. Idill 1910

karton, pasztell, ceruza, 4 3 x 2 6 , 8 cm 2 Dante 1903

karton, olaj, 2 9 , 3 x 2 1 , 4 cm 3. Don Juan kertje

karton, olaj, 5 7 x 4 4 cm 4. Férfi arckép

lemezpapír, olaj, 5 4 , 5 x 3 8 , 5 cm 5 A bolond (Bohóc, szájában szegfűvel)

vászon, olaj, 4 1 , 5 x 2 1 , 7 cm

6. Régi kert (Tájkép; Parkrészlet kastéllyal) papírlemez, olaj, 6 9 x 5 1 cm

Műtárgylista:

jjl.: Gulácsy

jjl.: L Gulács

jn.

Rippl-Rónai Múzeum

Rippl-Rónai Múzeum

Rippl-Rónai Múzeum

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti (Galéria

jjl.: Gulácsy L, venezia Magyar Nemzeti Galéria 7 A művész önarcképe (Önarckép szerzetesruhában)

lemezpapír, olaj, 3 5 x 2 1 cm 8. Szláv jósnő

vászon, olaj, 1 4 5 , 5 x 4 6 , 5 cm 9 Firenzei emlék

vászon, olaj, 5 8 x 4 6 cm

10 Ablaknál (A művész áhítata), 1902 vászon, olaj, 6 1 x 7 7 cm

1 1 . Bellagio

karton, olaj, 4 8 x 6 3 , 5 cm

jjl.: Gulácsy

jbl.: Gulácsy, Genova

jbl.: f. Gulácsy L.

Jbl.: Gulácsy JPM

jjl.: Gulácsy L 12. Mői arckép (Visszaemlékezés egy fiatal asszonyra) 1 9 1 2 - 1 9 1 3

papír, pasztell, 5 3 x 5 3 c m , j b l . : Gulácsy Lido, jjl.: Lido 13 Extázis 1 9 0 8 k.

lemezpapír, olaj, 7 4 x 5 3 cm 14. Háború (Páduai 5zt. Antal)

vászon, olaj, 1 1 3 , 5 x 8 2 c m 15. Ború és Derű

vászon, olaj, 5 2 x 6 7 , 5 cm

jjl.: L de Gulácsy

jbl.: Gulácsy L. Venezia

jjl: Gulácsy

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Janus Pannonius Múzeum

Budapesti Történeti Múzeum

magántulajdon

Janus Pannonius Múzeum

magántulajdon

magántulajdon

Grafikák:

16. Velencei leány 1915

ceruza, papír, pasztell, 3 1 0 x 2 8 0 m m Jjk.: Qulácsy; j . b . l . : Venezia; jjl.: 5an Servolo Első Magyar Látványtár 17. Ma 'Conxipan-i utcarészlet I. (Corso Ma 'Conxipanban) 1910 k. „Acrobat mania" felírással.

papír, fekete és színes ceruza, 2 5 0 x 1 7 0 m m jbl.: Qulácsy Első Magyar Látványtár 18. Ma 'Conxipan-i utcarészlet III. (Sétálók Ma 'Conxipanban) 1910 k. „Qyxvilp" felírással.

papír, ceruza, akvarell, jjkQ.L. Első Magyar Látványtár 19. Santa Fĉ

papír, fekete és színes ceruza, kollázs, 2 8 5 x 2 2 5 m m j b l . : Santa Fé, jjl: L. de Qulácsy Első Magyar Látványtár 20. Un affaire scandaleuse...

papír, ceruza, színes ceruza, 177x140 m m Jjl.: Un affaire scandaleuse... Első Magyar Látványtár 2 1 . Kék ruhás rokokó herceg

papír, akvarell, ceruza, 2 0 5 x 9 0 m m j b l . : Verona, jjl: Qulácsy Első Magyar Látványtár 22. Karnevál vége

papír, ceruza, színes ceruza, 1 8 0 x 1 4 5 m m jjl.: Qulácsy Első Magyar Látványtár 23. Önarckép virággal 1 9 0 3

papír, fekete és színes ceruza, 1 4 6 x 2 1 0 m m j n . Székesfehérvári Városi Képtár - Deák gyűjtemény 24. Dante és Beatrice

papír, ceruza, akvarell, 1 9 0 x 1 5 0 m m j b l . : Verona, jjl.: Qulácsy Herman Ottó Múzeum 25. Aktok

papír, ceruza, vízfestmény, 1 0 0 x 1 2 7 m m , jbk.: Qulácsy Rippl-Rónai Múzeum 26. Álom 1910 k.

papír, ceruza, vízfesték, 1 8 0 x 2 6 0 m m jjl.: Qulácsy Fölötte.: Q.L. Alatta: Quicy 1903 Rippl-Rónai Múzeum 27. Hamlet 1910

papír, színes ceruza, 3 5 5 x 2 2 0 m m jlj.: Qulácsy Rippl-Rónai Múzeum 28. Kávéházi asztalnál 1 9 1 0 k.

papír, ceruza, akvarell, 1 6 8 x 1 0 4 m m jjl.: Qulácsy Magyar Nemzeti Qaléria 29. Velencei nemes ifjú 1915

papír, színes ceruza, 3 0 0 x 2 2 0 m m jbl.: Qulácsy Venezia 1915 Magyar Nemzeti Qaléria 30. Salome

papír, fekete és színes ceruza, 1 5 7 x 1 1 6 m m j j l . : Qulácsy Magyar Nemzeti Qaléria

*'•-'• f~/" г.*

5 1 . Ma 'Conxipan 1 9 0 2

dekli, pasztell, 5 6 8 x 5 5 4 m m 52. Paolo és Francesca 1903

karton, ceruza, akvarell, 5 5 1 x 2 5 2 m m 55. Memoir

papír, fekete és színes ceruza, 1 6 5 x 1 2 1 m m 54. Fons Amoris

papír, fekete és színes ceruza, 1 7 8 x 1 4 0 m m 55 Kosztümös figurák a la Velasques

papír, fekete és színes ceruza, 5 5 4 x 2 4 8 m m 56. Reggeliző

papír, színes ceruza, 2 6 2 x 1 9 9 m m

57. Bovaryné ismerőse (Hornais úr, a patikus) 1 9 1 1 karton, pasztell, 5 1 0 x 5 8 0 m m

58. Hői fej (Verona) 1909

papír, színes ceruza, 2 0 0 x 2 9 5 m m 59. Ma 'Conxipan-i alak 1 9 0 9 k.

karton, tus, színes ceruza, 1 4 5 x 1 4 5 m m

jbl.; GL 9 0 2

Jjl.: Gulácsy Firenze 1905

JJf.: Gulácsy

jjl.: Gulácsy

jjl.: Gulácsy

jjl.: GL

jjl.: Gulácsy

jjl.: Gulácsy L.jjf.: Verona

jbf.: Deux Gulácsy, jjl.: Gulácsy 40. Ma 'Conxipan-i jelenet 1 9 0 9 k.

karton, tus, tempera, színes ceruza, 1 9 0 x 1 0 0 m m j n . 4 1 . V/eronai részlet (Zárdakert; Klastromkertben)

papír, akvarell, ceruza, lakk, 5 7 0 x 2 7 5 m m jbl.: Gulácsy L Verona 42. Ülő férfi (Fiú ülő mellképe)

papír, ceruza, színes ceruza, pasztell, 2 5 5 x 2 2 2 m m jbl.: Gulácsy Lajos Como 45. A San 5ervolo kertje (Táj alakokkal; Kert alakokkal) 1 9 1 4 - 1 5

papír, színes kréta, 6 0 0 x 4 2 0 m m jbl.: The Decoration Art Forrmar 4 4 Háború (La Guerra) 1 9 1 4 - 1 9 1 5

karton papír, fekete és színes ceruza, 4 5 0 x 5 0 5 m m jfj,: GUERRRA, jjl.: 5. 5cevolo 45. Fantastic professzor 1 9 1 6 - 1 8

papír, fekete és színes kréta, 5 8 0 x 5 0 0 m m jjl.: Gulácsy 46. Alakok (Mégyalakos rajz) 1910

papír, fekete és színes ceruza, 1 7 8 x 1 4 0 m m jjl.: Gulácsy

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Nemzeti Galéria

'Л.*Г fef

47. Velencei férfiportré

papír, pasztell, 7 2 0 x 4 9 5 m m 48 Ma 'Conxypan

papír, ceruza, fedőfesték, 2 5 0 x 5 2 7 m m 49 Kalapos figurák (Budapest - Róma) 1 9 0 9

papír, ceruza, 1 3 0 x 6 8 m m

jjf.: Qulácsy Verona

Magyar Memzeti Galéria

Janus Pannonius Múzeum

50. Próféta

papír, akvarell, ceruza, 4 1 0 x 3 3 0 m m 5 1 . Olasz városi nő típusa

papír, ceruza, 1 7 3 x 1 1 0 m m 52 Rococo pár II. 1 9 0 8 - 1 9 0 9

papír, ceruza tus, 1 0 3 x 1 5 0 m m 53. Önarckép (oldalnézetben) 1907

papír, ceruza, 8 0 x 9 2 m m 54. Bohóc madárral

papír, ceruza, 1 7 3 x 1 1 0 m m 55. Autodafé 1910 k.

papír, ceruza, 2 0 5 x 1 5 0 m m 56. Pettyes sapkás leány 1906

papír, ceruza, 1 2 5 x 1 0 0 m m 57. Varázsló (Kaszás bohóc)

papír, ceruza, 1 1 0 x 7 0 m m 58. Önarckép

papír, vörös kréta, 2 6 0 x 1 8 5 m m 59. Római anya és leánya

papír, ceruza, 1 7 5 x 1 4 0 m m 60. Profilos önarckép

papír, ceruza, 9 3 x 6 7 m m 6 1 . Fátylas hölgy

papír, ceruza, 8 7 x 5 2 m m 62. Inkvizíció

papír, ceruza, 3 9 0 x 2 9 0 m m

JJL: Qulácsy JPM

jjl.: Qulácsy, j b l : Olasz városi nő típusa

Jjl.: Qulácsy Lajos

j j l . : G . L

jjl.: Qulácsy

Jjl.:Q.L

jbl.: Paris, 1906; jbl.: Q.L

jjl.: Qulácsy

Jjl: Qulácsy

jn.

jjl.: Q.L.

jjl.: Q.L

jbl.: Qulácsy L.

magántulajdon

Janus Pannonius Múzeum

Első Magyar Látványtár

Első Magyar Látványtár

Első Magyar Látványtár

Első Magyar Látványtár

Első Magyar Látványtár

Első Magyar Látványtár

Első Magyar Látványtár

Első Magyar Látványtár

Első Magyar Látványtár

Első Magyar Látványtár

Első Magyar Látványtár

Első Magyar Látványtár

j ' "^% fy &+.YCK. С *r

S . ' i . C r f '

/•

63. Szakállas, csíkos ruhás óriás papír, ceruza, 1 7 0 x 1 0 5 m m 64. Concerto bizzarro

papír, ceruza, 1 2 5 x 7 5 m m 65. Önarckép

papír, színezett hidegtű, 1 0 5 x 6 2 m m 66. Barátok

papír, ceruza, 1 8 0 x 1 2 5 m m , (ovális) 67. Hortenzia

papír, ceruza, 1 2 5 x 1 0 0 m m 68. Teázó hölgy

papír, ceruza, 2 1 0 x 1 3 0 m m 69. Bizonyítás

papír, ceruza, 1 7 7 x 1 4 0 m m 70. A Ma 'Conxypani polgármester

papír, ceruza, 1 9 0 x 1 2 0 m m 7 1 . író leány

papír, ceruza, 1 4 5 x 9 7 m m 72. Zsúr Adrienn Chakowskynál papír, ceruza, 123 x 1 0 0 m m 73. Önarckép Dante maszkkal

papír, ceruza, (restaurált), 3 1 5 x 2 4 0 m m

jbl.: Qulácsy,Jjl.: Q.L.

j k f : Concerto bizzarro

Jjl.: Qulácsy

jbl.: Qulácsy L.

j n .

Jjl.: Q.L

jn.

Első Magyar Látványtár

Első Magyar Látványtár

Első Magyar Látványtár

Első Magyar Látványtár

Első Magyar Látványtár

Első Magyar Látványtár

Első Magyar Látványtár

jjl.: A ha-Conxypani polgármester Első Magyar Látványtár

jbl.: Qulácsy, Jjl: Roma Első Magyar Látványtár

j n . Első Magyar Látványtár

jbl.: L. Qulácsy magántulajdon 74. Boszorkányégetés

papír, ceruza, 2 5 0 x 1 8 8 m m j b f : Verona, Jjf: Qulácsy L. Városi K é p t á r - Deák gyűjtemény (Székesfehérvár) 75. Rokokó jelenet

papír, ceruza, 2 0 0 x 1 5 6 m m 76. Fiú profilban

papír, ceruza, 3 2 2 x 2 0 0 m m 77. Golgota 1910 k.

papír, ceruza, 1 7 0 x 1 4 0 m m 78. Kettős arckép

papír, ceruza, 1 7 5 x 1 4 0 m m

Jjl.: Q.L. Városi Képtár - Deák gyűjtemény (Székesfehérvár)

Jjl.: Luigi Qulácsy Városi Képtár - Deák gyűjtemény (Székesfehérvár)

jjl.: Qulácsy Városi Képtár - Deák gyűjtemény (Székesfehérvár)

jjl.: Qulácsy hermán Ottó Múzeum

X "*'*' _/ S &Чь.с*г p> ^TĈKJC

79. Planétás ember

papír, tus, 1 2 0 x 5 5 m m 80. Olvasó nő

papír, szén, 1 8 5 x 1 2 5 m m 8 1 . Turbános férfi fejek l-ll.

papír, ceruza, 1 4 0 x 1 3 0 m m ; 8 0 x 9 0 m m 82. Férfi fej

papír, ceruza, 1 3 0 x 1 0 0 m m 83. Férfi fej (Önarckép)

papír, ceruza, 2 9 5 x 2 3 5 m m 84. Kettős akt álarcosán

papír, ceruza, 1 9 0 x 1 1 7 m m 85. D'Annuzio inspiráció 1912 k.

papír, ceruza, 7 0 x 9 0 m m 8 6 . Mózes 1 9 0 3

papír, ceruza, 1 2 0 x 1 9 0 m m 8 7 . Önkarikatura 1 9 0 4

papír, ceruza, 1 2 0 x 1 9 0 m m 88. Dante és Beatrice

papír, ceruza, 1 7 8 x 1 4 0 m m 89. Vallatás 1910

papír, ceruza, 1 8 0 x 1 0 4 m m 90. A pók

papír, ceruza, 2 0 9 x 1 3 7 m m 9 1 . Könyöklő nő

kartonra ragasztott papír, ceruza, 1 7 0 x 2 0 8 m m 92. Vázlat

papír, ceruza, 3 0 0 x 1 9 7 m m 93. Golgota 1913

papír, toll, tus, 2 0 0 x 1 2 3 m m 94. Hői arckép

papír, ceruza, 2 0 0 x 1 5 7 m m

Jjf.: GL

jjl.: Gulácsy L.

JJI.: GL

Jjf.: GL

jbl.: Gulácsy

jjl,: GL

Jjl.: GL. Firenze

j n .

Jjl.: Gulácsy Genova

Jjl.: Gulácsy jbl.: Genova

jbl.: Gulácsy

jlb.: Gulácsy

jjj.:Verona Gulácsy

jlk.: G.LJJj.: Orosháza 9 1 3

j j l . : G . L

Herman Ottó Múzeum

Merman Ottó Múzeum

Merman Ottó Múzeum

Merman Ottó Múzeum

Merman Ottó Múzeum

Herman Ottó Múzeum

Rippl-Rónai Múzeum

Rippl-Rónai Múzeum

Rippl-Rónai Múzeum

Magyar Memzeti Galéria

Magyar Memzeti Galéria

Magyar Memzeti Galéria

Magyar Memzeti Galéria

Magyar Memzeti Galéria

Magyar Memzeti Galéria

Magyar Memzeti Galéria

95. Táj vázlat

papír, ceruza, 9 5 x 1 4 7 m m 9 6 . hői akt 1 9 1 0 k.

papír, ceruza, 2 0 5 x 1 5 0 m m 97. Beszélgetők

papír, ceruza, 1 7 0 x 1 0 5 m m 98. Dante és Beatrice II.

papír, ceruza, tus, toll, 2 1 0 x 3 4 2 m m 99. Mő virággal 1 9 1 0 k.

papír, ceruza, 3 4 0 x 2 1 0 m m 100. Monte Carlo 1 9 1 0

papír, ceruza, 1 7 3 x 1 1 0 m m 1 0 1 . Gályarabok

papír, ceruza, 1 6 6 x 1 1 9 m m 102. Ház

papír, ceruza, 1 8 8 x 1 1 8 m m 103. Elveszett paradicsom

papír, ceruza, 1 2 6 x 1 0 0 m m 104. Hoffman meséiből 1908 k.

papír, ceruza, 1 7 8 x 1 4 0 m m 105. Férfifej

papír, ceruza, 6 0 x 6 0 m m 106. Olasz nő virággal

papír, ceruza, 1 6 5 x 1 0 0 m m 107. Veronai férfi

papír, ceruza, 1 4 0 x 9 0 m m 108. Krisztus a kereszten

papír, ceruza, 1 7 7 x 1 4 0 m m 109. Öregasszony

papír, ceruza, 1 8 8 x 1 2 0 m m 110. Kalapos nő

papír, ceruza, 1 3 0 x 1 2 0 m m

' . г * - / л с ^ у ! í .

jjl.:Ci.L

jbl.: GL

jbl.: Quiácsy

jjl.: Quiácsy

jjl.: Quiácsy

Magyar Nemzeti Galéria

Magyar Memzeti Qaléria

Magyar Nemzeti Qaléria

Magyar Nemzeti Qaléria

Magyar Nemzeti Qaléria

JJL: Quiácsy MONTE CARLO 1910 Magyar Nemzeti Qaléria

jbl.: QL, j l . : Gályarabok Magyar Nemzeti Qaléria

Jjl.: Gulácsy Firenze Magyar Nemzeti Qaléria

paradiso perduto - Lo Quiácsy Magyar Nemzeti Qaléria

jjl.: Gulácsy Magyar Nemzeti Galéria

j n . Janus Pannonius Múzeum

j b l . : Quiácsy Janus Pannonius Múzeum

jbl.: Verona jjl.: Quiácsy Janus Pannonius Múzeum

jbl.: Quiácsy

jbl.: Quiácsy

Jjl.: Quiácsy

Janus Pannonius Múzeum

Janus Pannonius Múzeum

Janus Pannonius Múzeum

Щ f'-f .&•<-/ <::%„€;.•<**' fy - -, / <-•%, С. «Г J / ' • > ? У

1 1 1 . Mői fej

papír, ceruza, 2 2 0 x 1 5 5 m m 112. Helena et L'hirondelle

papír, ceruza, 2 0 4 x 1 5 0 m m 113. Hő ostorral

papír, ceruza, 1 7 4 x 1 1 6 m m 114. Fatörzsek

papír, ceruza, 2 7 0 x 1 8 5 m m 115. Ady a Liget Szanatóriumban

papír, ceruza, 3 9 7 x 2 1 2 m m 116. Ma 'Conxypan

papír, ceruza, 3 0 0 x 4 0 0 m m 117. Olvasó nő

papír, ceruza, 4 8 4 x 3 7 0 m m 118. Fatörzsek

papír, ceruza, 2 7 0 x 1 8 5 m m 119. Ady a Liget Szanatóriumban

papír, ceruza, 3 9 7 x 2 1 2 m m 120. Firenzei beszélgetők

papír, ceruza, 1 4 0 x 1 1 0 m m 1 2 1 . Kalapos úr

papír, ceruza, 1 8 5 x 1 1 5 m m 122. Itáliai táj (Kanyargó út ciprusokkal)

papír, ceruza, 1 8 8 x 1 1 0 m m 123. Lovag

papír, ceruza, 1 0 0 x 5 2 m m

Jjf: Cop. Quide Rení par Qulácsy Janus Pannonius Múzeum

Jjl.: Qulácsy Verona Városi Képtár - Deák gyűjtemény (Székesfehérvár)

Jjl.: Qulácsy Városi Képtár - Deák gyűjtemény (Székesfehérvár)

Jjl.: Qulácsy magántulajdon

jjl.: Qulácsy magántulajdon

Jjl.: Qulácsy magántulajdon

magántulajdon

jjl.: Qulácsy magántulajdon

jjl.: Qulácsy magántulajdon

jbl.: Qulácsy magántulajdon

jjl.: Qulácsy magántulajdon

jbl.: Qulácsy magántulajdon

Jjl.: QL magántulajdon

Támogatók:

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

Magyar Nemzeti Galéria

ĥ kiadványt szerkesztette:

(üéger Melinda

Katalógusterv, technikai szerkesztés:

Matucza Гегепс

Fotó:

Berényi Zsuzsa (7, 26-30, 32, 36-42)

QŐZSy Gáborné (2-4, 6, 8-15, 17, 20-25, 3 1 , 33-35, 43) Mester Tibor (1, 5, 14, 16, 18, 19)

15ВП: 963 721Z 5 1 5

Г SOMOGY]

" M E G Y E !

MÚZEUMOK

IGAZGATÓSÁGA

Kiadja a 5omogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Felelős kiadó: Dr. Winkler Гегепс megyei múzeumigazgató

Nyomdai munkák: Pethő Nyomda, Kaposvár