STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
nabb. A fenti eljárásoknak a kombinációi is alkalmazhatók, amint arra az Egyesült Alla- mokban található példa.
A tanulmány olyan becslési eljárást mutat be, amit a panelvizsgálat végén, tehát az összes időszakra vonatkozó információ birtokában hajtanak végre. Ennek során ki kell választani a vizsgálat szempontjából legfontosabb vált0zó- kat. Minden egyes időpontra az egyszerű vé- letlen mintán alapuló becslések kovarianciáit kiszámítva, az a nem válaszolástól függő lesz.
Az egyszerű becslések vektorából és a kova- riancia-mátrixból kiindulva, az előző fejezetben bemutatott példa lógikáját követve az GLS- módszerrel javítani lehet az egyes változőkra vonatkozó becsléseket.
A becslés következő lépésében a kijelölt vál- tozók kontrollváltozók lesznek, a regressziós súlyrendszert használva a ténylegesen válaszo- lók száma alapján. Ez lényegében azt jelenti, hogy az egyes változók időpontbecslései lesz—
nek a kontrollváltozók. Az egész módszer haté—
konysága a változók és a kontrollok közti kor- relációtól függ. Mivel a kontrollváltozó lénye—
gében a tényleges változó, a módszer várhatóan hatékony lesz. (Ezt bizonyítja az is, hogy e módszerrel egy belsőleg konzisztens tábla alakítható ki.)
Az GLS-módszer többnyire jól működik, bár lineáris jellege miatt előfordulhat, hogy negatív eredményt ad, noha bizonyosan pozitív meny- nyiségekről van szó. Azonban e hiányosság ki- küszöbölésére is találhatók megoldások a szak- irodalomban.
Az Egyesült Államokban 1958 óta rendsze—
resen vizsgálják (legutóbb 1982-ben és 1987- ben) a termőföld felhasználásának, védelmének, termékennyé tételének stb. körülményeit.
A minta 40—640 acre (körülbelül 4000—
64000 négyzetméter) nagyságú területekből, szegmensekből áll, és 49 államra terj ed ki. Szeg- mensenként 2-3 megfigyelési pont van. 1982- ben 350 000, 1987—ben 100 000 szegmenst ügyel-
941
tek meg. Az 1987—es minta a korábbi részmin—
tája volt, amit 1500 olyan új szegmens egészí- tett ki, amelyeket gyorsan városiasodó terüle—
tekből választottak ki. 1987-ben az összes meg- figyelési pont 280 000 volt.
Először 1987-ben elemezték az 1982 és 1987 közötti időszakot összefüggő longitudinális vizsgálat keretében. A mintát úgy tervezték, hogy megfelelő becsléseket kapjanak a me- gyékkel kombinált nagyobb adminisztrációs területi egységekre. A minta a termőföld jellege szerint (gabonatermő, farm, erdő, városias stb.) is rétegzett volt.
A becslési eljárás végül is egy olyan kétirányú táblához vezetett, amely tartalmazta a föld legfontosabb hasznosítási formáit is. A szórá- sok becslése némi nehézségbe ütközött, bizo—
nyos egyszerű felhasználások céljára pedig túl nagynak mutatkozott.
A tanulmány befejező részében a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy az időben ismétlődő felvételeknél nagy lehet a válaszadási hiba ha- tása. Ez egyszerű átlagok esetén még reális ha—
tárok között mOZOghat, de a különböző hatá- sok eredőjeként kialakuló bruttó változások—
nál vagy regressziós becsléseknél igazán jelen- tős lehet.
Ezt a jelenséget egyszerű modellel, a ta- nulmány elején ismertetett, munkanélküliséget vizsgáló 2x2 táblák alapján illusztrálja a szerző.
Torzítatlanságot feltételezve, utóvizsgálatok és ismételt interjúk segítségével tanulmányozható a válaszadási hiba.
A tanulmány e gazdag problémakörnek csak néhány kérdését vázolja fel. E helyen is hang- súlyozni kell, hogy mind a társadalmi, mind a gazdasági statisztikai felvételeknél sokszor elő- fordul ilyen jellegű probléma, de vizsgálata nem mindig kap megfelelő figyelmet. A tanulmány elősegíti e kérdéskör tanulmányozását s a már kidolgozott módszerek gyakorlati alkalmazását.
(Ism.: Marton Ádám)
GAZDASÁG STATISZTIKA
FINNORSZÁG
KÖZVETLEN KULFÖLDI BERUHÁZÁSAI
(Finnish direct investment abroad and the international operations of Finnish manufacturing in the 19805.) - Bank of Finland Bulletin. 1991. április. 3—7. p.
Finnország közvetlen külföldi beruházásai az 1980—as évek elejéig meglehetősen mérsékeltek voltak, az 1980-as évek közepétől növekedésük felgyorsult. A közvetlen külföldi beruházások teljes összege — a nemzetközivé válás útján ko—
rábban elindult európai országokhoz képest — viszonylag alacsony. 1989—ben Finnország köz- Vetlen külföldi beruházásai összesen mintegy 31,5 milliárd finn márkát tettek ki, s lényegében két fő területre összpontosultak. A feldolgozó-
ipar 62,6 százalékos és a pénzügyi szolgáltatá- sok 30,l százalékos részesedése mellett még a kereskedelem 3,7 százalékos aránya méltó em- líte'sre.
A ünn feldolgozóipar közvetlen külföldi be- ruházásai az 1981 és 1989 közötti időszakban megtízszereződtek. A legnagyobb arányú nö- vekedés a fém- és gépipar területén volt tapasz- talható. a vegyipar ilyen jellegü terjeszkedése az évtized közepén indult meg, a hagyományosan nagyobb nemzetközi tapasztalatokkal rendel- kező papíripar növekedési üteme pedig lassúbb maradt. Az egyéb ágazatok közül kiemelkedett az élelmiszer—, a textil—, az üveg- és a kerámia- gyártás.
942
A feldolgozóipar közvetlen külföldi beruhá- zásainak regionális megoszlását tekintve az 1980-es évek közepétől az Európai Közösség (EK) országai jelentik a legvonzóbb terjeszke- dési területet. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országai — elsősorban Svéd- ország — szerepe ugyancsak fontos e tekintet—
ben, az évtized vége felé pedig az észak-ameri- kai beruházások növekedése szembetűnő.
A feldolgOzóipari vállalatok külföldi műve—
leteit külső és belső tényezők is ösztönözték.
A legfontosabb az Európai Közösségnek az integrált piac megteremtéséről szóló bejelentése volt,ami fontossá tette a ünn vállalatok számára a Közösségen belüli jelenlétet. A hazai ténye- zők közül néhány ágazat korlátozott növekedé- si lehetőségei bátorították a közvetlen külföldi beruházásokat. Az expanzió elsősorban a ho- rizontális integráció formájában jelentkezett;
az 1982 és 1987 közötti nagyobb beruházások mintegy 70 százaléka meglevő vállalatokat vett át. A beruházások ugyancsak jellemző vo- nása a többségi tulajdon megszerzésére való törekvés. 1989—ben például a közvetlen külföldi feldolgozóipari beruházásoknak csupánmintegy 5 százalékát tették ki a kisebbségi tulajdonú érdekeltségek, és ezekben az esetekben is átla- gosan 30 százalék volt a beruházók részesedése.
Az ilyen jellegű beruházások elsősorban a fej- lődő országokban jellemzők, de bizonyos fokig
Svédországban és az Egyesült Államokban is.
A feldolgozóipar közvetlen külföldi beruhá- zásaira jellemző, hogy elsősorban a nagy és erősen exportorientált vállalatok terjeszkedtek külföldön. Az l980—as évek során a 15 legna—
gyobb cég a közvetlen beruházási eszközök mintegy 80 százalékát tudhatta magáénak, és például 1988-ban jelentős arányban, 30 száza- lékban részesedett a teljes áruexportból is.
A közvetlen külföldi beruházások mintegy 120000 ipari munkahely fölötti ellenőrzést és több mint 70 milliárd ünn márka forgalmat eredményeznek a finn cégeknek. A külföldi mű- veletekben részt vevő vállalatok exportjának mintegy 10 százalékát teszi ki a külföldön levő egységekbe irányuló export.
A finn feldolgozóipari ágazatok közül leg- korábban az erdőségekre alapozott iparágak
(,,erdőipar") külföldi terjeszkedése indult meg.
Ezen belül a papírgyártás túlsúlya jellemző, a fafeldolgozó—ipar külföldi terjeszkedése mini- mális. A finn ,,erdőipari" vállalatok elsősorban a fontosabb exportpiacok országaiban tele- pedtek meg, bár az utóbbi években lényegesen csökkentek észak-amerikai beruházásaik. 1985
óta az EK egységes belső piaci terve az Egyesült Királyságba és a kontinens többi országába vonzza a finn ,,erdőipari" vállalatokat. 1989- ben az Egyesült Királyságban, Németország- ban és Franciaországban volt a legmeghatá—
rozóbb a finn papíripar jelenléte.
A vegyipar nemzetközi műveletei az 1980-as évek közepén indultak be, horizontális integ-
STATISZTIKAI !RODALMI FIGYELÓ
ráció formájában, elsősorban a műanyag— és a műtrágyagyártás területén. A terjeszkedést a hazai kereslet csökkenése is ösztönözte. 1989- ben több mint 20 országban állítottak elő finn cégek vegyipari termékeket. A teljes forgalom—
nak mintegy egyharmada Svédországra jut, ami főleg műanyagtermékek és festékek előállítá- sából adódik. A műtrágya- és műanyagipari
alapanyaggyártás Európára és Észak-Ameri—
kára koncentrálódik.
A fémgyártás és a gépipar nemzetközi műve- leteiből eredő forgalom több mint tízszeresére nőtt a nyolcvanas évek folyamán, a külföldön foglalkouatottak száma pedig csaknem 60 000 fővel. Az ipari gépeken és berendezéseken kivül főleg felvonókat és mezőgazdasági gépeket állí—
tanak elő külföldön. A mechanikai géngártás jelentős svédországi kapacitásokat vásárolt fel, amelyek az iparág 1989. évi külföldi forgalmá- nak felét adták. A ünn tulajdonban levő mecha—
nikai gépgyártó vállalatok külföldi forgalmá- nak több mint 10 százaléka Észak-Amerikából származik. Az 1980-es évek közepén kezdődött meg az elektrotechnikai és elektronikai termé- kek külföldi gyártásának gyors növekedése.
A kutatásra-fejlesztésre fordított jelentős beru- házások eredményeként a finnek növelni tudták részesedésüket ezen a telitett piacon. Németor- szág a legjelentősebb befogadó ország; itt dol—
gozik a külföldön foglalkoztatottak fele. Jelen- tős kapacitásokat szerzett az ágazat Svédor- szágban is. A fémalapanyag—ipar Svédország- ban koncentrálódik, a fémgyártás pedig Svéd—
ország mellett az Egyesült Államokban és Spa—
nyolországban.
Az egyéb feldolgozóipari ágazatok külföldi műveletei közül említésre méltó az élelmiszer- ipar megjelenése, elsősorban az Egyesült Álla—
mokban, bizonyos mértékig Svédországban és
írországban. A textil— és ruházati ipar pedig ugyancsak az Egyesült Államokra és Portugáliá—
ra összpontosította külföldi terjeszkedését.
(Ism.: Szvitecz Zsuzsa)
KOSAX, Y.—MATSUYAMA, K.:
A JAPÁN
GAZDASÁGI EGYÚTTMÚKÖDÉS
(Japanese economic cooperation.) — The Annals. 1991.
január. 62—75. p.
A második világháború után Japán az ország újjáépítéséhez maga is külső gazdasági segit—
ségre szorult, amelyet elsősorban az Egyesult Államok nyújtott számára. Az egyre lendulete- sebb gazdasági fejlődés során az orszag l.96'l-_
ben csatlakozott a Gazdasági Együttműködést és Fejlesztési Szervezet (Organization for Econ—
omic Co—operation and Development — OECD) Fejlesztést Támogató Bizottságához (Develop- ment Assistance Committee — DAC), majd magához a Szervezethez is.
