Franciaország népesedési helyzete

666

gáltató szervezeteket, az ipart és az építő- ipart. Eszerint a lakosság összesen 825 mil- liárd _ márka értékű vásáriásából mintegy 500 milliárd márka jutott áruvásárlásra. ezen belül jelentős volt *az élelmiszerek, élvezeti cikkek (161 milliárd). a könnyűpari termékek (120 milliárd), a vegyi áruk (79 milliárd), a villamos. optikai, vas-műszaki cikkek (53 mil- liárd). a járművek és számítástechnikai ter- mékek (50 milliárd márka) vásárlásának ér- téke. A 825 milliárd márka értékű lakossági vásárlás nagy részét a kiskereskedelem bo- nyolította le. A termelőválialatok a lakos- ságnak élelmiszereket, járműveket és szol-

gáltatásokat értékesítettek nagyobb volumen- ben (az összes értékesítés értékének egyha- todával). Ezzel összevethető nagyságú volt a iakásbérletért fizetett 130 milliárd márka és a lakossági kiadások jelentős tétele volt a közlekedés. postai szolgáltatás (33 milliárd).

az energiafelhasználás (29 milliárd). a pénz—

intézeti szolgáltatás (26 milliárd márka) is.

1982-ben a lakosság a nagykereskedelem- től 28 milliárd, a kiskereskedelemtől 385 mil- liárd márka értékben vásárolt. A vásárlás áruszerkezetét részletesen be is mutatják.

(Ism.: Nádudvari Zoltán)

DEMOGRÁFIA

FRANCIAORSZÁG NÉPESEDÉSI HELYZETE

(Rapport annuel de l'lNED. La situation démog- raphíaue de la France.) —— Papulation at Avenir.

1987. 6. sz. 4—9. p.

A francia Nemzeti Demográfiai Kutató ln—

tézet (lNED) 1987 augusztusában közzé tette tizenhatodik jelentését Franciaország népe—

sedési helyzetéről. Milyen újdonságokkal szol- gál a jelentés? Kissé nőtt a születések szá—

ma, csökkent a házasságoké (bár ez nem jelent újdonságot). a legális abortuszok szá- ma lényegében nem változott. Uj típusú azonban a termékenység alakulásának meg- közelítése: az a szemlélet, ahogyan a kuta—

tók összefüggésbe hozzák a termékenységet a házasságon kívüli születések emelkedésé- vel. illetve a gyermekek születési sorrend szerinti számának alakulásával.

A népmozgalmi események összefoglaló táblája az elmúlt több mint 20 év adatait mutatja be.

A táblából levonható legfőbb következte- tések:

— Franciaország továbbvezetett anyaorszá beli össznépessége 1987. január 1—jén 55 510000 fő vat (ez az előző évihez viszonyítva 0,4 százalékos emelke—

dést mutat: a születések némile meghaladták a halálozást, a nettó vándorlási kü önbözet nullának tekinthető) ;

—- némi javulás tapasztalható a csecsemőhalan- dóság terén: 1986-ban ez az érték 8.1 ezrelék az

előző évi 8.3 ezrelékkel szemben;

— a tisztított termékenységi arányszám eny- hén emelkedett 1.82-ről 1.84—re, de ez még mín- díg igen közel áll a legalacsonyabb, 1983. évi 1.78 értékhez;

— a házasságok száma tovább csökkent, noha a csökkenés üteme lassult; a csökkenés az 1972. évi

"'!6 500 házasságkötés óta folyamatos, így 1986-ra ez a szám mindössze 266000 lett (az ötven évesnél fiatalabb koruk előtt férjezett nők számával egybe—

vetve az tapasztalható, hogy a nők 46.9 százaléka nem köt házasságot 50 éves kora előtt, azaz ayakor—

latilaa többségük egyáltalán nem köt házasságon:

— a halálozás enyhe csökkenése (abszolút száma hatezerrel kevesebb az előző évinél) a népesség öre- aedésével párhuzamos jelenség (a születéskor vár—

ható átlagos élettartam a férfiaknál 71,5, a nőknél 79.7, összeségében 75,5 év).

A születések és a halálesetek számának egybevetése eredményeképpen 4 ezrelékes természetes szaporodás állapítható meg. de a jelentés szerzői megjegyzik, hogy .,. .. vi—

iógosan kell látni, ez a pozitív érték a múlt- tól örökölt kormegoszlásból következik. Ha azonban ezt a mutatót úgy számítjuk ki, hogy a korspecilikus termékenységi és ha- landósági arányszámok 1986. évi értékeit vetjük egybe, akkor -—4,5 ezrelékes negatív egyenleget kapunk."

Folytatódik az anyaország népességének öregedése, ezzel egyidejűleg a fiatalság sú- iya csökken. A húszévesnéi fiatalabbak a né—

pesség 28,5 (1966-ban 34,1) százalékát. a 20—59 évesek 53 százalékát, a 60 évesek és idősebbek pedig 185 százalékát teszik ki. A jelentés megjegyzi, hogy a francia nemzeti- ségű népesség 1985-ben erőteljesebben nö- vekedett a honosítások számának gyarapo- dása következtében.

A jelentés részletesen elemzi a fenti de- mográfiai folyamatokat. Megállapítja, ho ya házasság fokozatosan veszít népszerűségé "I.

A házasságkötések évi száma 1975 és 1984 között 27,4 százalékkal esett vissza, és ez a visszaesés még látványosabb. ha csak a ha—

jadonok és nőtlenek hómsságzkötését tekint- jük, mert akkor a csökkenés 31,4 százalék.

Az özvegy férfiak és nők újrahózasodásl ked- ve is csökkent a halandóság csökkenésével arányban, mig az elváltak házasodási ará- nya növekvő. Ez utóbbi természetesen a vá- lások számának emelkedésével van össze- függésben. Mindazonáltal az elváltak újra—

házasodásának ez az emelkedése nem tar—

tott lépést az elváltak számának növekedé—

sével. tehát a házasságellenesség nemcsak a haiadonok és nőtlenek, hanem az elváltak

körében is terjedt.

A termékenység területén is alapos válto- zások történtek. A legmeglepőbb fordulat a házasságon kivüli születések rohamos növe—

kedése: 1985-re megközelítették a születések

STATlSZTlKAl lRO DALMI FlGYELÖ

667

20 százalékát, míg a korábbi évtizedekben ez az arány általában 6 százalékot tett ki. ...A jelenség -— állapitja meg a jelentés — szo- ros összefüggésben van a nupoialitás csök- kenésével és a házasságon kívüli együttélé- sek terjedésével". Az elemzés arra is kitér, hogy mindez nemcsak az erkölcsöket, ha- nem a számok jelentését is teljesen felfor- gatja, ugyanis a születési sorrend Szerinti statisztikákban az éppen fennálló házasság- ban született gyermek születési sorrendjét ve—

szik figyelembe, következésképpen az előző házasságban lezajlott születéseket nem szó- mrtjáik be (noha, mint láttuk, az újraháza- sodák aránya viszonylag magas), az egyre gyakoribb házasságon kívüli születéseket pe- dig ezekben a számításokban egyáltalán nem veszik figyelembe. Mindebből követke—

zik, hogy a termékenység alakulásának ki- számításánál fel kell hagyni az eddigi gya—

korlattal, és a nők saját termékenységi út- ját kell nyomon kisérni, függetlenül anya- könyvi státusuiktál. Ez az új tipusú termé- kenységszámitási módszer, mely jobban meg- közelíti a népesség termékenységi magatar- tását, valósabb képet ad, összefoglalóan azt mutatja meg, hogy a francia népesség ter- mékenységcsökkenésének legfőbb oka a har- madik és többedik gyermek meg nem szüle—

tése. Természetesen nem hagyható figyelmen kivül a terméketlen házasságok és együttélé- sek számának növekedése sem.

A jelentés nemzetközi környezetbe helyezi a franciaországi adatokat. A termékenységi adatok alapján Franciaország lrország mögé került, amelynek termékenységi arányszáma 1982-ben 1,95 volt, és ez a második helyet jelenti Nyugat—Európában. A hagyományo- san magas termékenységi arányszámmal bi- ró országok esetében (az utóbbi 4—5 évben) a termékenység példátlan csökkenése álla- pítható meg. A jelentés elsősorban Hollan- diát és Olaszországot hozza példának. az előbbi 1983. évi termékenység—i mutatója 1.47, az utóbbié pedig 1984-ben 150 volt.

Látványos Spanyolország, Pontugália és Gö—

rögország termékenységi helyzetének válto- zása is: Spanyolországban az 1979-es 2.35 érték 1984-re 1,65-re csökkent. Portugália termékenységi mutatója 1984-ben 1.80 volt, Göröaországé pedig 185. A német szövet- séai köztársaságbeli termékenységi (azaz in- kább terméketlenségi) mutató korábbi 128—

os értékében enyhe növekedés volt tapasz—

talható 1986-ban (1,36), de ez sem jelent lényeges változást, inkább csak az alacsony szinten való stabilizálódást. A Német De- mokratikus Köztársaságba-n bevezetett népe—

sedésp_olitika sem hozta meg kellő hatását, itt a termékenységi mutató 1.74 volt 1985—

ben. Az északi államokban 1.70 körüli ez az érték, kivétel csak Dánia rendkívül alacsony 1.42-es értékével. Néhány kelet—európai or-

szág (Lengyelország. Csehszlovákia, Jugoszlá- via, Szovjetunió) termékenységi arányszáma

arra utal, hogy ezekben az országokban a népességszám nem csökken.

Külön fejezet foglalkozik azzal, milyen mértékben járulnak hozzá az idegen szülők- től származó születések a francia népesség gyarapodásához. ltt csupán becslésről lehet szó: melynek során a törvényes születések fe—

le részét kevert nemzetiségű szülőktől szár- mazának tekintik; a házasságon kívüli szü—

letések esetében ugyanis — lévén csak az anya adatai biztosak — ez az adatforrás hiányos. A törvényes születések közül 1985- ben 12,5 százalék idegen szülőktől szárma- zott, az összes születést tekintve ez az arány

113 százalék volt.

A válás elemzése teszi ki a jelentés má- sodik fejezetét. A közölt tábla 1884—től ad közre válási adatokat. Az első világháborúig a válások egyenletes emelkedése, majd a haborút követően hirtelen ugrás tapaszt—al- ható. A két háború között figyelemre méltó—

an állandósultak a számok, majd a második világháború időszaka alatt újra csökkenés lát—ható, amit a háború után egy előzőt is meghaladó növekedés követ. A hatvanas évekig újra bizonyos stabilizáció figyelhető meg, amit azután a válások számának rob- banásszerű növekedése vált fel: a megszo- kott évi 35 000 válás helyett 1985-ben a vá- lások száma elérte a 110000—et. A jelenség jobb megértése céljából az elemzők szem- beállították a válások és a házasságkötések számát. Az abszolút számokat tekintve felté- telezhető, hogy a házasságok ritkulása a vá.

lások számának csökkenését vonja maga után. Viszonyszámokban kifejezve azonban kimutatható, hogy a 100 házasságra jutó vá- lások száma az elmúlt harminc év során fo- kozatosan növekedett: az 1953 és 1963 kö- zötti évtized 10 százalékos átlagszintjéről 1985-re 30,4 százalékot ért el. A válások kö—

zül minden második kölcsönös megegyezés útján jön létre. Az elemzés ugyanakkor meg- jegyzi. hogy Franciaország helyzete nem eavedülálló a válások számának növekedését

illetően.

(lsm.: Lakatos Mária)

MlLOVlDOV. A.:

A FÉRFIAK ÉS A NÖK

GALDASÁGI AKTlVlTASÁNAK SZERKEZETVALTOZÁSA

(lzmenenija v sztrukture ékonomicseszkoj zsizni muzscsin i zsenscsin v Rosszii i SZSZSZR.) -— Veszt- nik Sztatisztikr'. 1987. 11. sz. 40—48. p.

A cikk szerzője az 1897., 1926. 1959., 1970.

és 1979. évi népszámlálások adatai alapján vizsgálja Oroszország és a Szovjetunió né- pessége gazdasági aktivitásának szerkezeté-