Glass, D.V.: Termékenységi trendek Európában a második világháború óta

102

lehetőleg a háború előtti nívóra, amit az jelen- leg már erősen megközelít.

A fiatal házaspárok elképzeléseinek ismere- tében kellene a követendő politikát meghatá- rozni a harom gyermekes családok számának növelése érdekében. Ez kétségkívül eltérne a jelenleg érvényben levő francia családsegélye- zési rendelkezésektől.

(Ism.: Szőke Pálné)

GLASS, D. V.:

TERMÉKENYSÉGI TRENDEK ELlRÓPÁBAN A MÁSODIK VILÁGHÁBORU ÓTA

(Fertllity trends in Europe since the Second World War.) — Population Studia. 1968. 1. sz. 103—146. p.

' A termékenységi tendenciákkal kapcsolatos fejtegetéseket szerző —- ahol erre lehetősége nyílt — az 1930-es évek közepéig vezeti vissza, mint olyan időszakig, amely sokhelyütt már magában foglalta az 1950-es és 1960—es évek termékenységi trendjei alakulásának körülmé- nyeit. A vizsgálat széles körű: több vonatko- zasban mintegy húsz európai országra terjed

ki. ;

! A termékenységi trendek alakulásának vizs—

gálatát a házasságkötések problémájának elem—

zése vezeti be. Az európai országok többségé—

ben a harmincas évek óta bizonyos változások következtek be a házasságok szintje és szerke- zete terén a fiatalabb korosztályok javára, fő- ként azokban az országokban, ahol a második világháború előtt a késői házasságok voltak szokásosak. A házasságot kötők életkorának csökkenésével újabb férfi és női kohorszok há.- zasségkötésével lehet számolni egy adott évben és így a többi tényező változatlansága esetén, az évenkénti születések számának további nö- vekedése várható. Az egyéb körülmények ter-

mészetesen nem változatlanok; szerző többek

között felhivja a figyelmet a családkorlátozás különböző módjainak elterjedésére szamos or- szágban. Az ilyenfajta vizsgálatoknál jelentős szerepet játszhatnának a részletes kohorsz elemzések, elsősorban a házasságkötési életkor szerinti házassági kohorsz statisztikák.

A házas termékenység jelenlegi tendenciáit elemezve szerző megállapítja, hogy nem mutat- kozik jele a nagy családokhoz való visszatérés-

nek azokban az országokban, ahol a házas ter—

mékenység relatíve alacsony, azonban a termé- kenység valamelyest emelkedett az 1930-es évekhez viszonyítva. Tovabb csökkent a négy vagy több élveszülött gyermekkel rendelkező hazas nők aranya, ugyanakkor azonban csök—

kent a gyermektelenség is. Folytatódott a gyer- mekszülésnek egy rövidebb időszakra történő koncentrálódasa, növekedett a 10 éves időtar- tamú házasság alatt elért teljes termékenység és kevéssel csökkent a házasság és az első szülés

közötti időköz.

A differencíalis termékenység kérdését vizs- gálva szerző kiemeli, hogy az egyes országokon belüli termékenységi eltérésekre még kevesebb teljesen összehasonlitható anyag all rendelke- zésre, mint a nemzeti egységekre. Az azonban megállapítható, hogy azokban az országokban, amelyekben a termékenység stabilizálódott -—

akar igen alacsony szinten, akár pedig az 1930- as évek termékenységi színvo'nalánál kissé ma- gasabban —— csökkentek a regionális eltérések.

Valamennyire csökkentek a társadalmi-gazdi- sagi státus szerinti termékenységi különbségek;—

is. Ezek a különbségek ma különösen vallasi eredetűek, valamint az olyan országokra jel- lemzők, amelyekben a házasságok termékeny—

ségében először csökkenés, majd emelkedés ——

vagy legalábbis stabilizáció —- következett be;

ezekben az orszagokban jelentős eltolódás tör—

tént a társadalmi-gazdasági eltérések korabbi szerkezetében. Szerző foglalkozik az iskolázott—

ság fokának mint tényezőnek hatásával a ter—

mékenységre. Tárgyalja a város—falu közötti termékenységi eltéréseket, rámutatva az ezek- kel az összehasonlításokkal kapcsolatos, már az eltérő definiciókból is eredő problémákra. N gy figyelmet fordít a szerző a gazdaságilag ak *iv házas nők termékenysége vizsgálatának. Né- hány ország legújabb népszámlálása, egy cso- portnak kezelve a gazdaságilag aktív nőket, már közöl a kereső nőkre vonatkozó adatokat, azonban ezeket az adatokat sajnos nem közlik minden egyes társadalmi-gazdasagi kategóriá- ra. Anorvég, svájci és angol statisztikákból ki- tűnik, hogy a gazdaságilag aktív nők milyen fontos elemét képezik a differencialis termé- kenységnek. A házas nők jelentős része kereső tevékenységet folytat (Angliaban például a há.- zas nők mintegy egyharmada kereső). így tel- jesen irrealis a házas termékenység vizsgálatá- nál ezt a tényezőt figyelmen kivül hagyni.

Szerző véleménye szerint az európai szocialista országokban még nagyobb jelentőségű az, hogy erre a tényezőre különös figyelmet fordítsanak a termékenységi trendeknek az 1930-as évek óta történt alakulása vizsgálatánál. Az angol vizsgálat azt mutatta, hogy a gazdaságilag aktív nők csoportja alacsonyabb termékenysé- get mutat, mint annak a 17 társadalmi—gazda—

sagi csoportnak bármelyike, amely kategóriába férjük keresőtevékenysége tartozik. Éppen ez—

ért sokkal nagyobb figyelmet kell —— és kellett volna -— a házas nők foglalkoztatottságaval kapcsolatos elemzésre forditani a termékeny- ségi cenzusokban és különösen fontos lenne a nők foglalkoztatottsagának a termékenység ál- talános trendjére gyakorolt hatását tanulmá- nyozni az 1930-es éveket követően. A nők foglalkoztatottságanak emelése — legalábbis elméletben — két lehetőséget nyújt népesedési tekintetben: I . pótlólagos jövedelem biztosí- tása által megkönnyítheti a korábbi házasságot és korábbra hozhatja a gyermekszülést, de 2.

erőteljesebb korlátot— szabhat a családnagyság—

STATISZTIKAI IRODALNH FIGYELÖ

nak, mivel a körülmények a mai társadalmak legtöbbjében nem olyanok, hogy kedvezően befolyásolnak a keresőtevékenységet folytató nőket a nagyobb családok érdekében.

A tanulmány gazdag statisztikai táblaanya- got tartalmaz. Két függelék egészíti ki a dol- gozatot: az egyik a generációs termékenységi arányszámot mutatja be tíz európai országra és leírja a számítások során alkalmazott extra—

polációs módszert, a másik függelék további tényezőket közöl a termékenységi trendekhez (például vándorlások hatasa a termékenységre, házasságon kívüli termékenység).

Szerző a tanulmány megírásakor az ENSZ és a hivatalos nemzeti statisztikákra, valamint az európai —— köztük a magyar — demográfusok

és statisztikusok publikációira támaszkodott,

103

valamint azokra az információkra is, amelyeket az egyes európai országok demográfusai és sta- tisztikusai bocsátottak rendelkezésére. Több helyen is hivatkozik a magyar demográfusok műveire. Elismeréssel ír arról, hogy dr. Szabady Egonnak és munkatársainak dr. Acsádi György—

nek, dr. Klinger Andrásnak és Tekse Kálmán—

nak többek között a Demográfiában és a Sta- tisztikai Szemlében megjelent tanulmányai ré- vén nem csupan a magyarországi demográfiai fejlődésről, hanem az európai szocialista or—

szágok népesedési helyzetéről is áttekintést nyerhetett. Végül köszönetét fejezi ki az orszá- gok demográfiai helyzetéről számára értékes információkat nyújtó külföldi kollégáinak, Magyarország részéről dr. Szabady Egonnak.

(Ism.: Kármán Tamásné)

H ÁZTARTÁSSTATISZTI KA

TAYLOR. L. D.:

SZEMÉLY! FOGYASZTÁS SVÉDORÁSZÁGBAN 1931 ÉS 1958 KÖZÖTT

(Personal consumption expenditure in Sweden 1931—1958.) — Revue de l'Instüut International de Sta—

tistígue. 1968. 1. sz. 19—36. p.

A cikk lényegében ugyanazt a vizsgálatot végzi el Svédországra vonatkozóan, amelyet Houzhakker és a szerző 1966—ban az Egyesült Államokra vonatkozólag végeztek. A vizsgá—

latok hátterében az az alapvető elméleti felté- telezés áll, hogy a fogyasztók bizonyos javak- ból való készletüket jövedelmi szintjüknek és az áraknak megfelelően alakítják ki; a készle—

tek alakulásának megfigyelésekor azonban fi- gyelembe kell venni a kialakult fogyasztói szo- kasokat is. Az Egyesült Államokra nézve vég- rehajtott vizsgálatok alkalmával úgy találták, hogy ez utóbbi igen nagy mértékben befolyá—

solta a fogyasztások alakulását. A tanulmány- ban felhasznált adatok egyébként lényegében Ugyanazok, amelyeket korábbi vizsgálatai al—

kalmaval (1957, 1960) Bentzel és társai is fel—

használtak a svédországi fogyasztói kiadások elemzésében; így fennáll a lehetősége ezekkel a korabbi vizsgálatokkal való összehasonlítás- nak is.

A vizsgálati modell ún. viselkedési egyenle—

tekből all, amelyekben a fogyasztói magatar—

tast bizonyos állapotváltozók (s Late variables) juttatják kifejezésre; ezek vagy tényleges fizi- kai készletek (például gépkocsik) vagy ún.

,,pszichológiai mennyiségek". Ez utóbbiak kö- zé tartozik például az a dohanymennyiség, amelyet a dohányos ember — a megszokás ere- jénél fogva —— bizonyos időszak alatt elfogyaszt.

Az állapotváltozó a keresleti egyenletben rend—

szerint mint a fogyasztás késleltetett változója jelenik meg.

Korábbi tapasztalatai alapján a szerző a vi—

selkedési paraméterek meghatározása céljából a kövekező alakú egyenletet ajánlja:

41;on * Alat—, * Azámt 4- A3z',_, * 44411), 4- 'l— A5p,_1 Ha,

ahol:

9, — a fogyasztas, azt ——a jövedelem, 10, -— az ar,

u -— a rezíduális tényező.

A becslést hatvannégy egyenletre vonatko—

zólag végezték el, annak megfelelően, hogy a fogyasztói kiadásokat is hatvannégy osztályba sorolták. A fogyasztás változója az 1955. évi változatlan áron számított, egy főre eső tény—

leges fogyasztást tünteti fel, az árat a relatív fogyasztói árindexszel fejezték ki. A jövedelem helyett a teljes fogyasztói kiadások összegét használják, amint ez a keresletelemzésben gyakran előfordul. Az idősor az 1931—1958.

évi időszakot öleli fel anélkül, hogy a háborús éveket a vizsgalat köréből kiiktatnák, tekin—

tettel arra, hogy Svédország nem volt hadvi- selő ország, bár a háború hatása bizonyos mér- tékig érezhető volt a fogyasztás alakulása terü- letén. Az egyenletek becslésére a klasszikus leg- kisebb négyzetek módszerét és a haromfoko—

zatú legkisebb négyzetek módszerét használ—

ták fel. A szignifikáns vagy a helytelen előjelű paramétereket a becslési eljárás további fázisá- ban az egyenletekből elhagyták. A paramétert akkor tekintették szignifikánsnak, ha a stan—

dard hiba nagysága a paraméterértéket nem haladta meg.

A becsült paraméterértékeket a cikk táblá-

zatos formában mutatja be; ugyancsak közli a standard hibákat, a többszörös korrelációs