FOGYASZTÁSI SZERKEZETEK NEMZETKÖZI USSZEHASONLITÁSA
KOVÁCS ILONA
A fogyasztási szerkezetek nemzetközi összehasonlítása általában kétfélekép—
pen közelíthető meg. Az egyik út az, hogy a vizsgálatban szereplő országokra idő- sorok alapján becsüljük meg a kiodáscsoportok rugalmasságait, s ezeket az orszá—
gok között azután összehasonlítjuk. A másik járható út, hogy valamely év adatai.
esetleg több év átlagai alapján keresztmetszetekben keresünk összefüggéseket az országok kiadáscsoportonként részletezett fogyasztása és az országok egy főre jutó jövedelme vagy GDP—je között. Elemzésemben a második utat választottam.
A fogyasztási szerkezet nemzetközi összehasonlítása terén folyó kutatásokban és vizsgálatokban általában a személyes fogyasztás az elemzés tárgya. Ez többnyire azért van így, mert a felhasználható forrásmunkák, mint például az OECD-orszá- gokra vonatkozó National Accounts kiadványok közvetlenül a személyes fogyasztás országonkénti adatait tartalmazzák. Az e területen folytatott kutatásaimban (12) és (13) korábban magam is a személyes fogyasztás elemzésével foglalkoztam. A munka során azonban kitűnt, hogy a fogyasztáson belül az egyes országok között jelentős különbségek alakultak ki, különösen az egészségügyre és az oktatásra fordított kiadások arányát tekintve, attól függően, hogy milyen jellegű ezeknek a
szolgáltatásoknak a pénzügyi finanszirozása. Úgy vetődik fel tehát a kérdés. hogy
e szolgáltatásoknak mekkora hányadát kapja a lakosság ingyen, és mekkora há- nyadát kell személyes jövedelméből megvásárolnia. Az Egyesült Királyságban pél—dául gyakorlatilag ingyenes az egészségügyi ellátás, következésképpen a személyes fogyasztásban az egészségügyre fordított kiadások aránya szinte nulla, az ingye- nesen kapott juttatások pedig a kormányzati végső fogyasztásban mint állami kia-—
dások jelennek meg. Más országokban, mint például Franciaországban. az Egyesült Államokban, a skandináv országokban a részleges ingyenesség mellett nagy sze—
repe van az egészségügyi biztosítási rendszernek, de ezen beiül még akár orszá- gonként is eltérően működő rendszereket figyelhetünk meg. Vannak olyan orszá- gok, amelyekben a beteg közvetlenül az orvosnak fizet, és a biztosító utólag térít vissza. Ebben az esetben a visszatérített összeg a személyes jövedelem részévé válik, és a beteg által fizetett összeg egyúttal megjelenik személyes fogyasztói kiadásaiban is. Azokban az országokban pedig, amelyekben a biztosító közvetle- nül az orvosnak vagy az egészségügyi intézménynek fizet — a betegnek tehát nincs kiadása —, ott ezek a kiadások az ingyenes juttatások formáját öltik, nem válnak a személyes fogyasztás részévé. Amelyik országban tehát nagyobb szerepe van (:
betegbiztosítási alapon működő ellátásnak, mint az ingyenes egészségügyi ellá—
tásnok, ott a személyes fogyasztásban nagyobb az egészségügyi kiadások aránya,,
976 KOVÁCS iLONA
mert ezek a fogyasztó tényleges kiadásaiként merülnek fel. Ahol viszont az ingye—
nes ellátásnak van uralkodó szerepe, ott a személyes fogyasztásban nagyon kicsi az egészségügyre fordított kiadások hányada, mivel ezek a kormányzati végső fogyasztásban jelennek meg.
Tehát teljesebb és viszonylag torzítatlan képet kaphatunk a fogyasztást szerke—
zetéről. ha a személyes fogyasztáson kívül minden országra figyelembe vesszük a kormányzati végső fogyasztásnak azt a részét is. amelyet természetben kapott társadalmi juttatásnak vagy az utóbbi évek magyar szóhasználatában természet—
ben kapott társadalmi jövedelemnek nevezünk, s ezek a személyes fogyasztáshoz kapcsolódóan a lakossági összes fogyasztást alkotják. A személyes fogyasztás és a természetben kapott társadalmi juttatást-lc együttes vizsgálata lényegesen csök- kenti a személyes fogyasztás szerkezetében tapasztalható — éppen az intézmény- rendszer eltérő vonásaiból fakadó —— országok közötti nagy különbségeket. A la- kossági fogyasztásnak még ezek után is megfigyelhető országonkénti különbségei
már sokkal inkább a fejlettségbeli különbségekre vezethetők vissza.
A továbbiakban 15 OECD—ország és Magyarország lakossági fogyasztásának szerkezetét hasonlítom össze. Ez a' fogyasztáskategória egyébként Magyarországon
az egyik gyakran használt, átfogó életszínvonal—mutató.
A természetben kapott társadalmi juttatásokra vonatkozó adatokat az OECD- országok kiadványaiból (19)1 nyertem: a kormányzati végső fogyasztás adataiból tételenként levontam az egészségügyre. az oktatásra, a lakás- és kommunális szolgáltatásokra forditott kiadásokat. majd ezeket a személyes fogyasztás meg- felelő tételeihez hozzáadtam.
A fogyasztási szerkezetek összehasonlitása az 1970 és 1983 közötti időszakból kiválasztott két évre vonatkozik. és az egyes országok nemzeti valutában kifejezett adatain alapszik. A kiadáscsoportok (: javak rendeltetése szerint a következők:
— élelmiszerek (élelmiszerek, kávé, tea);
— élvezeti cikkek (nem alkoholos italok, alkoholos italok, dohány);
— ruházat és lábbeli;
— lakászolgáltatás, fűtés, háztartási energia;
— háztartás— és lakásfelszerelés;
—— egészségügy, testápolás:
— közlekedés, hírközlés;
— oktatás, kultúra, üdülés, sport;
— vegyes javak és szolgáltatások.
Néhány módosítás volt szükséges ahhoz. hogy a magyar adatok az OECD- országokéval tartalmilag összhangba kerüljenek: az élvezeti cikkek közül a kávét.
a teát az élelmiszerekhez. az élelmiszerekből és az élvezeti cikkekből a házon kívüli étkezést (vendéglátóhelyek, intézmények) pedig a vegyes javak és szolgálta—
tósokhoz soroltam.
A fogyasztási szerkezet nemzetközi összehasonlítósára a Working—modellt al—
kalmazom. '
A WORKING-MODELL
Holbrook Working 1943-ban eredetileg a háztartások kiadásait, elsősorban az élelmiszerekre fordított kiadásait vizsgálva a jövedelmek függvényében, úgy találta. hogy ezek hányada az összkiadások (összjövedelmek) logaritmusának
* A személyes fogyasztásra vonatkozó adatok a' kiadványban közölt ,,Private final consumption expeni diture". a természetbeni juttatások pedig :: —,.Govemment final consumption expenditure" megfelelő teteiei—
ből származnak. _
FOGYASZTÁSl SZERKEZETEK
977
függvényében lineárisan—csökken. Ez a megállapítás Engel felismeréséhez — az
Engel—törvényhez — viszonyítva látszólag nem mond újat. Tudnunk kell azonban.hogy Engel nem irt fel függvényszerű összefüggéseket, hanem tapasztalati úton.
tehát sok ezer belga háztartás élelmiszerkiadósait megfigyelve jutott el ahhoz (:
felismeréshez, hogy a háztartások élelmiszerekre fordított kiadásainak hányada a
magasabb jövedelmű családokban alacsonyabb. Working ennél lényegesen mesz- szebbre ment: a felírt függvény alapján jövedelemrugalmassági együtthatókat szá—molt.
Working függvényét a későbbiek során már nem csupán az élelmiszerekre.
hanem a teljes kiadási szerkezetre vonatkoztatva. összefüggő egyenletrendszerek formájában alkalmazták.
Általánosabban a következőképpen írhatjuk fel:
Wi——'0i *lBIIOgM /1/
ahol w; az i termékre (szolgáltatásra) fordított kiadásoknak az összkiadáshoz
viszonyított hányada. M az összkiadás.a,— és B; megbecsülendő paraméterek,
amelyekre fennáll:Éaízll és állat—"20 [2]
ismert összefüggésből következően.
Az /1/ jelű függvény jövedelemrugalmassági együtthatóját a rugalmassági együttható ismert képlete alapján határozzuk meg:
9 (9; Pi) M
—- —— 3
ÖM (M); //
Ejőv :
Mivel az /1/ függvény a kiadási hányada-kra van felírva, mindkét oldalnak M-
mel való beszorzásával eljutunk a primér függvény, a kiadások és a jövedelem kö—zötti függvénykapcsolat formájához:
(lipizaiM'l'BiMlOgM /4/
Ennek a /3/ képlet szerinti jövedelemrugalmassági együtthatója:
M : W-—l-:5.:1Jr5.:1*, . 5,. /5/
'iiPl Wi W; a,— t 13; 'OSM
Ejőv : (ili 4—- 5; log M %— ői) '
A Working—modellt. éppen annál a tulajdonságánál fogva. hogy a kiadási há- nyadokra vonatkozó függvénykapcsolatot írja le. alkalmasnak tartjuk a fogyasztói kiadások szerkezetének nemzetközi összehasonlitására is. Kell azonban találnunk egy olyan jövedelemváltozót, amely minden vizsgált országra nézve azonos mér- tékegységben van kifejezve. Esetünkben ezt a szerepet az országok nemzetközi
dollárban kifejezett egy főre jutó GDP—je. a gazdasági fejlettség egyik alapvető
fokmérője tölti be. A Working-modell és a belőle kiszámítandó jövedelemrugal-massági együttható /5/ következésképpen némi módosításra szorul.
3 Statisztikai Szemle
978 — KoVAcs nem.
Jelöljük az új jövedelemvóltozót. a fejlettségi szintet F—fel, és módosítsuk a
Working—modellt, valamint a belőle kiszámítandó jövedelemrugalmassági együtt—hatót:
W; 20; 4" Bi logF lőí
Az :" termékcsoport kiadási hányadát továbbra is a
95 P;
Wiz ——
M
képlet határozza meg. Utalnunk kell itt arra. hogy a kiadási hányadok minden országra a nemzeti valutákban kifejezett adatokból vannak meghatározva, mig az
egyenletek független változója — az egy főre jutó GDP —- közös valutában, nem—zetközi dollárban van kifejezve. A számításokhoz felhasznált adatok ilyenformán
.,vegyes" jellege azonban nem okoz az eredmények értelmezésében olyan problé-mát. ami ezt az eljárást kérdésesséteszi. _ V
A [6/ függvény F szerinti rugalmasságának kiszámításához újra aprimer függ—
vényből indulunk ki, vagyis [6/ mindkét oldalát M—mel megszorozva kapjuk a kö-
vetkezőt:GíPízaíM*rBíMl08F "!
Az F szerinti rugalmassági együttható:
,— - F M M —M F
E;:: Hop, - :(0 aí'l" 3 opilogFAÉLH) ___—__:
ÖF 'iiPi 5" ÖF F CiiPi
am F le,-M aM F B,-
' : ___—. . _._ . .j ; , ___. __,W . __, ! dm
BF GiPi (aHrff, og ); %% 35: M ÉL W; 18,
A [a] kifejezés első tagja. a
DM F
"ar M
nem más. mint az összkiadásnak (M) az egy főre jutó GDP—mutatója (F) szerinti
rugalmassága. amely 1—hez közel eső szám.Az előbbi, /8/ képlet szerinti jövedelemrugalmassági együttható az egyszázalé-
kos fejlettségbeli különbségre jutó fogyasztásbeli különbséget (százalékban) fejezi ki.
AZ ADATOK
A lakossági fogyasztás országonkénti kiadási szerkezetét az 1. táblában mu—
tatjuk be 15 OECD-országra és Magyarországra vonatkozóan, az 1970 és 1983 kö- zötti időszakból kiválasztott három évre: 'l970-re, i977-re és 1983-ra, a számításo—
kat azonban csupán az időszak kezdő és befejező évére végeztük el.
A vizsgált országok hosszabb idősoraiból kiválasztott három év adatai enged—
nek következtetni az egyes országok fogyasztási szerkezetének időbeli változásai—
ra is. s noha itt most—alapvetően a keresztmetszeti összehasonlításra helyezzük a hangsúlyt, kitérünk majd az időbeli folyamatok elemzésére is. '
FOGYASZTASI SZERKEZ-ETEK
979
1. tábla
A lakossági fogyasztói kiadások megoszlása'
Lakás-
SZO-
Ruhá- gólm- Hézter- EgéSl- Közle— (3.3? 11333?
Élel- Elveze— zat tos, tos— es seg- kedés. kultú— és
Ovszóg Év misze'rek cikkekti és láb-be" hógtgr-fűtés. felsge—lckós- ,teS':ügy. közléshír- üdülés,m_ 96110-szol-
tasl feles cpolos sport tások
ener—
gso
Egyesült Államok 1970 13,2 4.2 7.5 17.7 6.8 9.9 14.0 14,0 12,7
1977 11.7 3.6 6,6 18.7 6.0 11,8 15,9 13,9 12,0 1983 10.7 33 5,7 20,5 5.2 13,7 14.7 13.7 13.0
Dánia . 1970 17,3 8.1 6.5 15,6 8.1 8,3 12,6 13,9 9,2
1977 15.4 7,2 5,5 19.8 7.2 8.0 13.3 15,1 8.7
1983 14.11 6,7 5.0 23.3 5.9 7,4 13,7 145 8.7
Német Szövetségi
Köztársaság 1970 19,5 65 9,4 14,6 10,5 815 12,1 11,1 7.8
1977 1ó,8 5.9 8.5 15.3 102 10,1 13.S 12,1 7.3
1983 15,0 5.9 7ló 17,0 9.5 10,3 13,7 119 8.3
Hollandia . 1970 200 5.3 85 13.0 * 9.7 10,5 8.6 14,ő 10.6
1977 18,5 4.1 7.3 13,9 8.7 11,1 9.6 1 15.9 11.2
1983 17.o 3.9 ó,1 1s,2 ; 6.6 11.7 9.5 § 15,0 11,3
Norvégia 1970 21 .9 7,1 9.5 12,9 ! 7,5 7,1 10,5 ! 14,0 9.6
1977 18,3 6.0 7,9 12.1 8.2 9,4 13,3 ' 15.11 9.4 1983 17,8 5.6 6,5 14,7 7.1 10,3 13.4 15,0 9.8
Franciaország 1970 202 4,7 7.8 14,3 9.1 9.5 10,7 11,6 11,6
1977 18,0 3.6 6,7 15,1 9.1 11,1 11.7 128 12.13
1983 ' 16.0* 4.2 5.8 17.1 8.1 12,6 12.7 12.1 12.3
Belgium 1970 21.7 65 6,6 152 12,6 6,6 9.3 11,5 10,1)
1977 18,ó 5.6 6,0 14,6 132 8,8 10,7 12.6 10.8 1983 16.8 55 5,4 17,4 11.0 9.4 11,5 12,9 11.7
Egyesült Királyság . 1970 ' 17,6 5,8 8,0 16.4 6.9 4,9 11,1 126 152
1977 15,9 5.4 6.8 17,0 6.5 6.2 12.4 13,6 162
1983 132 49 6.1 19.4 6.2 5,7 15,2 12,8 16.6
Finnország 31970 21.13 6.6 7,0 15.ó 5.7 64 129 8,8 9.5
1977 19.6 5.9 5,1 17.4 5.7 7,6 13,8 13,9 11.2 1983 17.6 5.9 11,5 17.0 5,7 79 15.0 14,3 12.2
Ausztria * 1970 21,9 7,1 10.6 9,8 8.4 7,7 109 9.2 14.6
(1977 17,0 5.3 9.7 12.3 8,0 9.0 14.3 10,3 14.1 1983 153 4,7 9.5 15,3 6.4 10.0 14.6 10,1 14,1
Olaszország 1970 29,0 5,8 8,7 12.1 57 7.0 9.2 11.6 10.8
1977 263 3,9 a,4 ne 7,0 7,7 1o.4 122 ] 123
1983 22.45 3.8 7.2 13.1 5,9 8.9 12,0 13.0 ; 13,5
Japán . 1970 24.11 3.8 7.1 15.5 7.1 7.9 7.2 133 [ 12.44
l 1977 22,7 ; 2,8 7,1 162 5.7 9.3 8.7 14,0 135
11983 19,6 2.3 3 5.7 193 5.3 10.15 8.5 14,0 1 14,9_
Spanyolország 1970 30,3 3.5 9,5 13,7 8.1 5.2 8.7 7,3 8.2
1977 27.15 2.4 9,7 11,3 8.0 7.5 10,7 89 9.9
1983 %A 2.4 815 128 7.1 7.6 11.1 8.3 11,5
Magyarország 1970 29,3 5,ó 17,8 6,6 8,1 6,2 5,7 10,2 16,6
1977 26,7 69 9.9 7,3 8.3 5,4 6,9 11.7 ; 1ó,8
1983 24,4 8,1 8,8 7,7 * 7.9 63 8.4 13,1 '1_15,2 _
Görögország - 1970 33.15 6.3 12,0 13,4 7.1 5.4 8,1 7,1 7.4
1977 31,4 5,6 10,4 11.0 82 5.3 122 7.6 ; 8.0
1983 34.0 55 72 ,11.6 7.7 5.9 12,2 7.6 ; 8,4
Portugália . 1970 37,0 5.8 8.6 6.8 10,D 6.0 8.0 7.7 ) 10.0
1977 33,7 4,3 8.4 6,8 9.5 6.6 11.4 8,3 [ 109
1983
29.8 4.5 10.4
' 5.8 9.3 7.1 135 8.1 11.16
' Nemzeti valutában számíto'lt adatok alapján. százalékban.
30
980 KOVÁCS lLONA
Mégegyszer utalunk rá, hogy a lakossági fogyasztás a személyes fogyasztáson túl tartalmazza a természetben kapott társadalmi juttatásokat. vagyis a kormány-*
zati végső fogyasztásból az egészségügyi eliátásro. oktatásra stb. fordított állami kiadásokat.
' A bemutatott országok az 1970. évi egy főre jutó GDP csökkenő sorrendjében követik egymást. Az egy főre jutó GDP-adatok a 2. táblában láthatók. amelyből az
1977-re és i983-ra vonatkozó fejlettségi rangsor is kiolvasható.
2. tábla
Az egy főre jutó GDP az Egyesült Államok GDP-ie százalékában'
1970. 1977. _ 1983.
Ország"
évben (Index: Egyesült Államok : 100)
1. Egyesült Államok (dollár) 4 826 8661 (1.) 13967 (1—2.)
2. Dánia . . . 86 85 (3.) 87 (B.)
3. Német Szövetségi Köztár-
saság . . . 82 84 (4.) 86 M.)
4. Hollandia . . . 80 82 (6.) 75 (9.)
5. Norvégia . . . 79 * 90 (2.) 100 (1—2.)
6. Franciaország . . . . 76 83 (S.) 82 (S.)
7. Belgium . . . 76 81 (7.) 81 (ő.)
8. Egyesült Királyság . . . 74 73 (B.) 72 (H.)
9. Finnország . . . 68 70 (10.) 79 (7.)
10. Ausztria . . . 64 72 (9.) 74 (10.)
11. Olaszország . . . 64 65 (12.) 65 (12.)
12. Japán . . . . . . . 62 67 (H.) 78 (B.)
13. Spanyolország . . . . 51 57 (13.) 54 (13.)
14. Magyarország*** . . . 44 41 (15.) 40 (15.)
15. Görögország . . . 36 42 (M.) 41 (M.)
16. Portugália . . . 28 32 Hó,) 32 Hó.)
' Nemzetközi dollár adatok alapián.
" Az 1970. évi egy főre jutó GDP csökkenő sorrendjében. 1977—ben és 1983-ban :: zárójelbe tett szám utal az évi sorrendre.
"' Magyarországnak az Egyesült Államok egy főre jutó GDP—jéhez viszonyított arányát az ECP (Euro- pean Comparison Program) 1980—ra vonatkozó eredményéből becsültüki
Forrás: Word, M.: Purchasing power ond real expenditures in the OECD. OECD. Paris. 1965. 95. old.
SZÁMlTÁSI EREDMÉNYEK
Mielőtt az eredmények értékelésére és elemzésére rátérnék, szólni kell néhány szót a fejlettségi vagy GDP szerinti rugalmassági együtthatókról. Ezek az együtt—
hatók egy-egy kiadáscsoportra vonatkozóan nagyságukat tekintve eltérnek az idő—
soros elemzésekben megszokott nagyságú együtthatóktól. A különbség okát abban látom, hogy a fogyasztásváltozó. vagyis a kiadási hányadok megfigyelt értékei kö- zötti különbségek az országok között akár nagyságrendnyi különbségeket is mu- tathatnak az egyes országok idősoraiban megfigyelt értékek különbségeihez ho—
sonlitva. Vegyük például az élelmiszerekre forditott kiadásoknak az összkiadások-
hoz viszonyított arányát. Tizenöt—húszéves idősorban ennek a változása hozzáve—
tőlegesen 3—9 százalékpontra tehető az országok fejlettségétől függően, viszont keresztmetszetben nem ritka, hogy a legalacsonyabb és a legmagasabb arányú ország között ez a különbség a 20—25 százalékpontot is eléri. Az Egyesült Államok és Portugália közötti aránykülönbség 1970-ben 23.8. 1983-ban 19.1 százalékpont.
A kétféle mintában —- idősoros és nemzetközi keresztmetszet — tapasztalható el- térés hozzájárul ahhoz. hogy a fejlettségi rugalmasság, vagyis az egyszázalékos
FOGYASZTÁSI SZERKEZETEK
981 fejlettségbeli különbségre jutó fogyasztáskülönbség eltérjen a nemzeti idősorok
alapján számított jövedelemrugolmassági együtthatóktól.
A fejlettség szerinti rugalmassági együtthatók a Working-modell alapján, 1970
3. tábla
Lakás— H
szo - 'z- ' _
Élel- Élve— Ruhá- gá'lta- targás- Egéegsz- Közle— %t; Világ?
Ország misze—rek cikkekzeti , 203 ?? é.s la' ügy. keclés' küllú" és szol—
es la_b- futes. kosfel— test- brr-, ro. gálta—
bell haztar- sze're— ápolás kozles üdülés, tások
tasr les sport
%energia
Egyesült Államok —-0,21 1,11 0.63 1.41 0.99 1.38 1.38 1,42 1,05
Dánia ——0,02 1.12 0.65 1.44 099 1.41 1.40 1,45 1,05
Német Szövetségi Köztár-
saság . 0,02 1.12 0.66 1.44 0.9? 1,41 1.41 1.46 1,05
Hollandia 0,05 1.12 0.66 1.45 0.99 1.42 1.41 1,46 1,05
Norvégia 0,06 1.12 0.66 1.45 0.99 1,42 1.41 1,47 1,05
Franciaország. 0,09 1.12 0.67 1.46 O,99 1.43 1.42 1.47 1,05
Belgium . . 0,09 1.12 0.67 1.46 O,99 1,43 1.42 1,47 1,05
Egyesült Királyság 0.11 1,12 0.67 1.46 0.99 1.43 1.43 1,48 1,05
Finnország . . 0.17 1.12 0.68 1.48 0.99 1,45 1,44 1,50 1,05
Ausztria . 0.21 1.12 0.69 1,50 0.99 1,46 1.45 1.52 1,05
Olaszország 0,21 1.12 0.69 1.50 0.99 1.46 1.45 1,52 1,05
Japán 0.23 1.12 0.70 1.51 0,99 1.47 1.46 1.52 1,05
Spanyolország. O,33 1.12 0.71 1.56 099 1.52 1,50 1,58 1,05
Magyarország 0.39 1.12 0,72 1,61 0.99 1.56 1,55 1,64 1,05
Görögország 0.46 1 ,13 0.73 1,70 0.99 1.63 1,61 1,73 1,05
Portugália 0.52 1,13 0.75 1.85 0.99 1,75 1,72 1,90 1.05
4. tábla
A fejlettség szerinti rugalmassági együtthatók a Working-modell alapján, 1983
Lakás- H , k
SZO ' GZ- ' -
Elel- Elve- Ruhá- gálta— tartós— [535953— Közle— (%a? lát-313335 Ország misze-rek cikkek _zeti es [a_b—, zat futes.Ed?! kasfel-é,5 la- ügy.test- keééainf-_ kUItú'ra,, és szol—gálta-
beli haztar- sze_re- ápolás kozles üdüles. tások
tás: les , sport
energia l
Egyesült Államok —O,27 0. 87 0.36 1.58 0.77 1.44 1.16 1.36 0.96
Norvégia -—0,27 0, 87 O,36 1,58 0.77 1.44 1.16 1,36 0,96
Dánia —0,08 0. 88 0.41 1.63 O,78 1.46 1.16 1.38 O,96
Német Szövetségi Köztár-
saság . . x ——0,07 " 0.88 0.42 1.64 O,78 1,47 1,16 1.38 0.96
Franciaország . * —0.02 0.88 O,43 1.66 0.78 1.48 1.16 1.39 O,96
Belgium . -0,01 0.88 0.44 1.66 0.78 1,48 1,16 1.39 0.96
Finnország . 0,02 0.88 O,44 1.67 O,78 1.49 1.16 1.40 0, 96
Japán . 0.03 0,88 0.45 1.68 0.78 1.49 1.17 1.40 0, 96
Hollandia 0,07 0.88 0.46 1,70 0.79 1.50 1.17 1 .41 0, 96
Ausztria . . 0,08 O,88 0.46 1,71 0,79 1,50 1.17 1 .41 0,96
Egyesült Királyság 0.10 0.88 0.47 1,72 O,79 1.51 1.17 1 41 0,96
Olaszország 0.18 0.88 0,50 1,78 0,79 1.54 1.17 1. 43 0, 96
Spanyolország . 0.29 0.88 0.54 1.90 O,80 1.60 1.18 1.47 0, 96
Görögország 0.40 O,89 O,59 2.21 O,81 1,71 1,18 1.54 0, 96
Magyarország . 0.41 O,89 0,60 2,25 0,81 1, 73 1.18 1, 55 0, 96
Portugália
0.48 0.89 0,63 2,28 O,82
1, 87 1.19 1. 62 0, 96
982 KOVÁCS nom
5. tábla
A Working—modell paraméterbecsle'se'nek eredményei, 1970
Working-modell !
becsült paraméterei R korreláe F'prába Kíadáscsoport '''''—"""""—"_—_ ciós együtt— (valószínűségi
a b ható ! szint. százalék)
, 1970—ben
Élelmiszerek . . . l,88 —0,20 0,93 l 10596 (0)
Elvezeti cikkek . . . . . . o.,oooz o,oo7 o,o2 l 0.1 (90)
Ruházat és lábbeli . . . . 038 -—0.035 0.66 12,6 (O) Lakásszolgóltata's, fűtés, ház-
tartási energia . . . ! —0.61 0.089 0.80 2745 (0) Háztartás— és lakásfelszerelés 0,15 —-0.008 i 0.13 03 (60) Egészségügy. testápolás . . -—0,27 0.041 i 0.60 73 (0)
Közlekedés, hírközlés . . -0.34 0.053 0.7!) 16.ó (O)
Oktatás. kultúra, üdülés sport —-0,41 0,0ó2 0,72 172 (0) Vegyes javak és szolgáltatá-
sok . . . . . . . . . (Hő —0,006 0,03 0,1 (90)
_ 1983-ban
Élelmiszerek . . . . . . 1.910 ——0,l99 O,82 338 (G)
Élvezeti Cikkek . , . . . . O,117 —-0,008 0,02 0.0 (90) Ruházat és lábbeli . . . . 0,441 ' ——0,043 060 9,0 (0) Lakásszolgáltatás, fűtés, ház—
tartási energia . . —1,174 O,155 (185 409 (0)
Háztartás- és lakástelszerelés 0,30 ——0,026 0.45 40 (D) Egészségügy, testápolás . . --0,47 0.066 O,60 9,0 (0)
Közlekedés, hírközlés . . —O.116 0.028 O,38 2,7 (10)
Oktatás, kultúra üdülés, sport ——O,384 0,059 [Láz 9.9 (0) Vegyes javak és szolgáltató-
sok . . . . . . . . . 027 —0.018 O,lő 0,4 (50)
Rátérve a számítási eredmények bemutatására és értékelésére: a legkisebb négyzetek módszerével végzett függvényillesztés paraméterbecslési eredményei. va- lamint a gazdasági fejlettség szerinti rugalmassági együtthatók a 3—5. táblában
láthatók.
Vegyük sorra az egyes kiadáscsoportokat.
1. Az élelmiszerek aránya a gazdasági fejlettség növekedésével csökken. Ez az összefüggés nem más, mint a hóztartásstatisztikai adatok és az idősorok alapján
megismert Engel-törvénynek nemzetközi keresztmetszeti érvényesülése.
A gazdasági fejlettséggel való szoros összefüggést támasztja alá a magas
korrelációs együttható (0.93). Az élelmiszerek országonkénti rugalmassági együtt-
hatói a fejlettségtől függően erősen csökkennek. és ezek szolgáltatják az első meg—lepetést: a legfejlettebb országokra a becsült keresztmetszeti függvény alapján negatív értékeket kapunk. Kimutatható, hogy azokra az országokra, amelyek 653",- tében az egy főre jutó GDP logaritmusa nagyobb mint elb—1 (ahol a és b a függ- vény két paramétere); a becsült Working-függvény negatív fejlettségi rugalmassá-
got eredményez. 1970—ben ez két, 1983-ban már hat ország esetében bekövetke- zett. Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó GDP meghatározott színvonala fölötti
országokban abszolút mértékben már nem költenek többet —- sőt kevesebbet köl- tenek — élelmiszerekre. mint a náluk kevésbé fejlett országok lakossága. Ezt az international Comparison Project (lCP) III. és N. fázisában végzett összehasonlía—tás eredményei igazolják: a legfejlettebb országokban (nemzetközi dollárban szá-
FOGYASZTÁSI SZERKEZETEK 983
mítva), 1975—ben és 1980-ban kevesebbet költöttek élelmiszerekre, mint a közép—
mezőnybe tartozó fejlett országok.2 Az élelmiszer-fogyasztásnak ez a nemzetközi keresztmetszeti sajátossága eltér az országok élelmiszer—fogyasztásának idősorok pasztalatai szerint is a jövedelem növekedésével — noha erősen csökkenő ütem-
ben — nőtt az élelmiszerekre fordított kiadás nemcsak folyó, de változatlan ára—
kon is. Ez ugyan időben csökkenő, de pozitív nagyságú jövedelemrugalmassági
együtthatót eredményez.A keresletelemzés tekintélyes terjedelmű nemzetközi és hazai szakirodalmi ta- pasztalatai alapján az országok gazdasági fejlettségétől függően O,3 és 0.7 közé tehető az élelmiszerek idősorok alapján számított jövedelemrugalmassága. (Lásd:
(1)—(11)-)
A nemzetközi összehasonlításban kapott saját eredményeim az élelmiszerekre teljesen összhangban vannak Theil, Sum és Meisner (15) nemzetközi összehasonli- tásból származó rugalmasságaival. Az lCP 1970. évi eredményeit felhasználva a
fogyasztás kiadáscsoportonkénti becslése alapján az élelmiszerek és az élvezeti
cikkek összevont csoportjára a fejlettségtől függően 0.1 és 0.7 (Egyesült Államok— India) közé eső rugalmasságokat kaptak. Ha figyelembe vesszük, hogy az élve—
zeti cikkek jellegükben teljesen mások. mint az élelmiszerek (a tapasztalatok sze—
rint 1-nél nagyobb, többnyire állandó rugalmasságú kiadáscsoport). akkor telje- sen nyilvánvalónak tűnik: ha Theil és szerzőtársai is különválasztották volna az élelmiszereket az élvezeti cikkektől, akkor a legfejlettebb országoknál már negatív rugalmasságokat kaptak volna az élelmiszerekre.
Az élelmiszerek aránya az Egyesült Államokban a legalacsonyabb, Portugáliá- ban a legmagasabb: 1970—ben 132, illetve 37 százalék. 1983-ban 10.7, illetve 29,8 százalék. A vizsgált tizenhat ország arányának átlaga 23. illetve 19 százalék a meg—
felelő két évben. Az egyes országok átlagosan 6.3, illetve 6.1 százalékponttal szó- ródnak az átlag körül.
Ami az időbeli változásokat illeti, mindegyik országban megfigyelhető az En—
gel—törvény érvényesülése: az élelmiszerekre fordított kiadások aránya a személyes jövedelmek növekedésével csökkent.
Az 1973—1974—es gazdasági válság által leginkább sújtott országokban az élel- miszerek aránya a válság éveiben stagnált. Ehhez hasonló jelenséget Magyaror- szágon 1979 után, a gazdasági megszorítással kezdődően, a jövedelemstagnálás éveiben tapasztalhattunk, s ez a folyamat lényegében még napjainkban is tart. Az élelmiszerek arányának 1979 előtti csökkenő tendenciájával szemben a nyolcva- nas évtized elején aránynövekedés figyelhető meg; ekkorra a tőkés országokban azonban már újra visszaállt a változás eredeti csökkenő irányzata.
2. Az élvezeti cikkek országonkénti aránya teljesen független a gazdasági fej—
lettségtől. Erre utalnak a függvényillesztés eredményei is, amelyek szerint a becs- lés semmilyen valószínűségi szinten sem szignifikáns.
Arányában legkevesebbet költöttek élvezeti cikkekre: 1970-ben Spanyolország—
ban (3.50/9). 1983—ban Japánban (2,3%). a legtöbbet: 1970—ben Dániában (8.1%)
és 1983-ban Magyarországon (8.10/0). (Lásd az 1. táblát.) Az 1970. évi 5.8, illetve 1983. évi 4.8 százalékos átlag körül 1,6—-1.8 százalékponttal szóródnak átlagosan az egyes országok. Ez azonban magas, 30—37 százalékos relatív szórást fejez ki.Az időbeli változások irányát tekintve egyedül Magyarország .,lóg ki" a sor—
ból: mind a tizenöt tőkés országban csökkent az élvezeti cikkek aránya, Magyaror—
? Lásd: World product and income .lnternotional comparlson of real GDP. UN. lCP phase three. The Johns Hopkins University Press. Baltimore and London. 1982. 388 old.
984 v KOVÁCS uowx
szágon nőtt. Magyarország viszonylag magas és növekvő arányában azonban nagy szerepe van az élvezeti cikkek relative magas árszintjének. '
3. A ruházati kiadások aránya a fejlettség növekedésével enyhe csökkenést mu- tat. A fejlettség szerinti rugalmasság 1-nél kisebb, csökkenő. Kiadásaik viszonylag
nagy hányadát. 9—12 százalékát költik ruházkodásra a dél—európai országok. to—
vábbá Magyarország, a Német Szövetségi Köztársaság és Ausztria. A két utóbbi ország nagyobb arányához hozzájárulnak a túristák vásárlásai. mig a többi ország—
ban a viszonylag magasabb árszint is emeli az arányt. Ugyanakkor viszonylag ke—
vesebbet költenek ezekre a termékekre Dániában. Finnországban és Belgiumban.
A vizsgált tizenhat országban átlagosan 1970-ben 8.4. 1983—ban 6.6 százalék a ruházati kiadások hányada. és e körül az átlag körül 1.8, illetve 1.6 százalék—
ponttal szóródnak az egyes országok egyedi arányai.
A gazdasági fejlettség alacsonyabb szintjén álló országokban, mint például Görögországban, Magyarországon, Spanyolországban. a hatvanas évtizedben még jellemző volt az arány növekedése, és csak az országok magasabb fejlettségi szint- jén, a hetvenes évtizedben indult meg ennek csökkenése. Az élelmiszerekhez ha- sonlóan a válság éveiben. amikor a jövedelem stagnált. esetenként csökkent. ezek—
nek a kiadásoknak az aránya is stagnált egy-egy évben, vagy csak enyhén nőtt.
4. A lakásszolgáltatásra, fűtésre, háztartási energiára forditott kiadások há- nyada szoros kapcsolatot mutat a gazdasági fejlettséggel: a rugalmassági együtt—
hatók jóval magasabbak 1—nél, a fejlettség átlagos szintjén 1970—ben 1.64, 1983- ban 1.94 értéket mutatnak. A becslés a legalacsonyabb valószínűségi szinten is szignifikáns eredményeket ad.
Ezeknek a kiadásoknak az aránya Magyarországon és Portugáliában (6—80/0)
a legalacsonyabb. legmagasabb 1970-ben az Egyesült Államokban és az EgyesültKirályságban (16.40/0, illetve 17.70/0). 1983-ban az Egyesült Államokban és Dániá—
ban (20.00/o. illetve 23.30/0). Magyarország és Portugália alacsony aránya azzal is
összefügg. hogy mindkét országban alacsony a kiadáscsoport relativ árszintje.Ez (: kiadáscsoport az élelmiszerek után átlagosan a legnagyobb hányadú:
1970-ben 139. 1983-ban 16,i százalék. Az egyedi arányoknak az átlag körüli moz—
gása 28 százalékos.
A lakásszolgáltatás, fűtés, háztartási energia Spanyolország, Görögország és Portugália kivételével minden tőkés országban a legdinamikusabban fejlődő ki- adáscsoport. A legfejlettebb országokban súlya egyre növekvő. és már az élelmi- szerekét is meghaladja az összfogyasztásban. A kiadáscsoport magyarországi fej- lődési dinamikája alatta marad a tőkés országokénak. de az arány nálunk is nő- vekvő.
A dinamikus növekedés jelentősen módosította 1970—ről 1983—ra a fejlettség szerinti rugalmasságokat: amig a gazdasági fejlettségtől függően 1970-ben 1.4 és
1,8 között, addig 1983-ban 1,6 és 2,3 között mozognak.
5. A háztartás- és lakásfelszerelésre forditott kiadások országonkénti hánya-
da meglepő módon nem mutat kapcsolatot a gazdasági fejlettséggel. Jól illuszt-rálja ezt az, hogy kiemelkedően magas az arány Belgiumban, a Német Szövetségi
Köztársaságban és Portugáliában. viszont igen alacsony az Egyesült Államokban és Dániában.Ami az országonkénti hosszabb távú változásokat illeti, az országok többsé- gében az arány lassan csökkenő irányzatú. Enyhe aránycsökkenés Magyarorszá-
gon is tapasztalható 1977—1979 után.
Az arányokra vonatkozó nemzetközi keresztmetszeti és országonkénti időbeli tendenciák azonban nem zárják ki azt. hogy a háztartás- és lakásfelszerelésre for—_
FOGYASZTÁSI SZERKEZETEK 985
dított kiadások abszolút nagysága szorosabb összefüggést mutasson a gazdasági fejlettséggel: a gazdagabb országokban többet költenek ezekre a termékekre és szolgáltatásokra. mint a kevésbé gazdagokban.
Mindenképpen célszerű lenne ennek a kiadáscsoportnak a szétválasztása oly módon, hogy külön csoportot képezzenek a tartós háztartási berendezések be- szerzésével és külön a berendezések javításával és a háztartással összefüggő szol- gáltatások. Míg ez utóbbiak az alacsony jövedelmű országokban, addig a tartós
berendezések a magasabb jövedelmű országokban relatíve olcsóbbak.
6. Az egészségügyre. testápolásra fordított kiadások aránya közepes erősségű kapcsolatban áll a gazdasági fejlettséggel. A fejlettebb országokban általában na- gyobb arányban. a kevésbé fejlettekben kisebb arányban költenek ezekre a ter—
mékekre és szolgáltatásokra.
Feltűnően alacsony a kiadások aránya az Egyesült Királyságban: 1970-ben 4.9. 1983-ban 5.7 százalék. Ebből csupán mintegy 1 százalékpontnyi az, amelyet a lakosság megvásárol. a többi ingyenes juttatás. Hasonlóan alacsony a kiadások
aránya a dél'európai országokban és Magyarországon.
A felsorolt országokban a relatív árszínvonal kettős hatása jól megfigyelhető:
az Egyesült Királyságban viszonylag drága a vásárolt egészségügyi ellátás, ez egy- részt a volumennövekedés ellen hatna, másrészt a magas árszínvonal megemelné' a kiadási hányadot. Mivel itt az egészségügyi ellátás nagyobb arányában ingye- nes, a magas árszínvonalnak inkább az első hatása jut kifejezésre. A dél-európai országokban és Magyarországon alacsony az árszínvonal. és ez abba az irányba hat, hogy az ingyenes ellátás mellett a vásárolt fogyasztás aránya kisebb. Magyar- országnak nemzetközi átlagárakon számitott fogyasztásában az egészségügyi ellá—
tás 2—3 százalékponttal magasabb lenne.
Hosszabb távon. Dánia kivételével, az 1970. év adataihoz hasonlítva, minden országban az arány növekedését figyelhetjük meg. de 1979 után a gazdasági re—
cesszió következtében az országok többségében a növekedés határozottan lassúb-
bodott.
7. A közlekedés, hírközlés a gazdasági fejlettséggel szorosan összefüggő. 1- nél nagyobb rugalmasságú kiadáscsoport. A fejlettség átlagos szintjén 1970-ben—
1.5. 1983—ban 1.2 a fejlettségi rugalmasság. A kiadások aránya mindkét évben Magyarországon a legalacsonyabb —- 5.7. illetve 8.4 százalék — az Egyesült Álla- mokban. illetve az Egyesült Királyságban a legmagasabb, 14, illetve 152 százalék.
A magyarországi alacsony arányban kifejeződésre jut egyrészt a tömegközlekedés viszonylag alacsony ára. másrészt az, hogy a személygépkocsik magas árszínvonala
ellenére az e téren tapasztalható hiány érezteti hatását (18).
A közlekedés, hírközlés országonkénti alakulása időben rendkivül dinamikus:
kivétel nélkül mindegyik országban nőtt a kiadások aránya.
8. Az előző kiadáscsoporthoz hasonló, szoros összefüggést mutat a gazdasá—
gi fejlettséggel az oktatás, kultúra, üdülés, sport kiodáscsoport. A fejlettség átla- gos szintjén 1970-ben 1.55. 1983-ban 1.48 a fejlettség szerinti rugalmasság. Mind—
két évben Görögországban a legalacsonyabb a kiadási hányad (7.1, illetve 7.6%),
magas, körülbelül kétszerese ennek Hollandia és Norvégia aránya (14.6, illetve150/0).
Gazdasági fejlettségéhez viszonyítva kiemelkedő Magyarország aránya. Ebben döntő szerepe van az ingyenes juttatások magas arányának.
Az országonkénti hosszabb távú változásokat is figyelembe véve, az 1970. évi—
hez hasonlítva. az országok többségében nőtt a kiadások aránya. de 1979 után a növekedés erőteljesen lelassult.
986 KOVÁCS ILONA
9. Nem meglepő. hogy nem mutat a gazdasági fejlettséggel semmilyen ösz—
szefüggést a vegyes javak és szolgáltatások kiadáscsoport. Ez a csoport. mint ahogy neve is mutatja. túlságosan heterogén kiadásokat tartalmaz.
Legalacsonyabb voit e kiadások aránya 1970—ben Görögországban (7.40/0).
1983-ban a Német Szövetségi Köztársaságban (8.3%) és legmagasabb Magyaror- szágon és az Egyesült Királyságban (16.60/0).
A magyarországi arányt jelentősen megnövelték a viszonylag magas árszin- vonalú házon kívül elfogyasztott élelmiszerek és élvezeti cikkek. amelyek átkerül—
tek ebbe a kiadáscsoportba.
Az országok többségében növekszik a kiadáscsoportra fordított kiadások ará- nya. ez alól Magyarország, Dánia és Ausztria kivétel.
A főbb kiadáscsoportokat vizsgálva, a számítások szerint négy csoportnak — a lakásszolgáltatás, fűtés. háztartási energia, az egészségügy, testápolás. a köz- lekedés, hírközlés és az oktatás, kultúra. üdülés, sport — jóval 1 fölötti a fejlettség szerinti rugalmassága, és a fejlettségi színvonal növekedésével csökkenő, 1970- ben az élvezeti cikkek. a háztartás- és lakósfelszerelés, valamint a vegyes javak és szolgáltatások kiadási csoport rugalmassági együtthatója körülbelül 1 volt. Az élelmiszerek kiadáscsoport nemzetközi keresztmetszetben gyakorlatilag inferióris (alsóbb rendű) módon viselkedik: erre utal az. hogy a rugalmassági együttható
a fejlettség függvényében negativvá vált.
Áttekintve a fogyasztási szerkezetek alakulását, megállapíthatjuk, hogy a ki—
lenc kiadáscsoport közül kettőnek (az élelmiszerek és a lakásszolgáltatás, fűtés.
háztartási energia) országonkénti kiadási hányada mutat szoros korrelációt (0.8—
0.9 az együttható értéke) a gazdasági fejlettséggel. A ruházat és lábbeli, az egész- ségügy, testápolás, a közlekedés. hírközlés és az oktatás, kultúra. üdülés, sport ki—
adáscsoportok O,ó körüli értéke közepes erősségűnek mondható kapcsolat- ba hozható a gazdasági fejlettséggel. Az élvezeti cikkek, a háztartás- és lakás- felszerelés, valamint a vegyes javak és szolgáltatások országonkénti aránya egy—
általán nem függ a gazdasági fejlettségtől.
A fejlettség különböző fokain álló országok fogyasztási szerkezetében meg—
levő különbségek tehát nem magyarázhatók csupán a fejlettségbeli különbségek- kel: fontos szerepet játszanak ezek mellett az országonként eltérő árstruktúrák, in—
tézményi berendezkedések, nemzeti sajátosságok.
A továbbiakban röviden foglalkozunk az eltérő árszerkezetek hatásával, vala- mint a természetben kapott társadalmi jövedelmeknek a lakossági fogyasztásban
játszott szerepével.
AZ ÁRSZERKEZETEK HATÁSA
A lakossági fogyasztás szerkezetét nemzeti árak alapján vizsgáltam a gaz- dasági fejlettség függvényében, de az alkalmazott függvényben nem tudtam fi—
gyelembe venni az árhatásokat. csupán a szöveges értékelésben utaltam ezekre.
Az lCP—összehasonlítás lV. fázisának eredményei (lásd a 6. táblát) rávilági—
tottak arra. hogy a lakossági fogyasztás különböző kiadáscsoportjainak relatív
árai határozott eltéréseket mutatnak a gazdasági fejlettség különböző fokain állá
országokban. Egységes nemzetközi árszerkezetben az egyes országok fogyasztá- sának összetétele módosul a relatív árhatások következtében, de ugyanak- kor a vizsgálatok rámutatnak arra is. hogy az országok közötti keresztmetszeti ten- denciák alapjában véve nem különböznének a nemzeti áras adatok alapján kimu—tatott tendenciáktól.
FOGYASZTÁSI SZERKEZETEK
987
6. tábla
A lakossági fogyasztás lő csoportjainak relatív árszíntie, 1980
(index: a lakossági fogyasztás cin-szintje —— 100 ,0)
, : , § ! .. ., ':
_ H - § _ ; K l -
"És; § Lakbér§ tartjásil Egész- Közle- Cigi: § 363;
, ital . RUhó" l és hál' felsze-l ség— kedés § szóra- javak Összea Orszag de: zat, ltartási relésekl ü § hírkőz: kozós és sen
hány— lábbelil ener- és szol—§ ellgra's lés pihe-. § szol—
félék * gia gálta- § nés § gálta—
§ § tások § , tások
Luxemburg . . . 93.0 1221 ,118,4 ; 999 106,5 * son ' 1254 84,7 roo,o
Német Szövetségi Közfár— % , §
saság . . . . . . . 969 § 91, 2 .115,8 r 90,0 121,4 § 879 § 1043 §101.9 100,0 Dánia . . . . . . . . 105,3 §102,1103.1 78,6 125,7 ; 952 § 95,6 § 93.8 100,0 Franciaország . . . 903 101, 9 1082 § 94,4 117,1 7 95,0 105,6 § 97.53 ,100,0
Belgium . . . . . . . 92,0 §102, 7 ,116,3 l 88,5 104,4 91,8 : 112,7 § 97,9 100,0 Hollandia . . . . . . 84,1 88,9 l110,9 * 89.0 f137,4 972 í109,7 §103.2 100,0 Ausztria . . . . . 1013 100,7 § 932 § 100,5 , 1033 § 1003 —; 107,? ; 93.7 , 100,0 Egyesült Királyság . . . 100,3 81,9 ,1052 §100,9 §1ll,7 110,7 ; 90 5 101,8 10110 Finnország . . . . . . 110,3 826 § 925 ; 86,9 § 846 102.3 §118.8 §100,3 100,0 Olaszország . . . . . 102,ó 99,4 § 81.7 ;109,6 § 95,5 1047 107, 4 100, 7 100,0
; , §
Spanyolország . . . . 9ó,1 131 ,2 §112,8 !117,2 § 57,7 120.7 §109 2 99, 2 100,0
lrország . . . . . . . 101 ,5 § 92. 0 § 81,1 §104.3 § 133,7 120.7 § 77, 7 104 3 100.0 Görögország . . . . . 99, 8 §,110 4 138,5 113,3 § 90,8 82,9 82, 9 § 96, 5 100,0
Magyarország. . . . . 1244 128,ó § 62,ó 1444 § 40,ó mao :, 9ó,6 ,102,ó 1oo,o
Lengyelország . . . 123,1 126,4 § l16,7 §127,4 § 76,3 121,5 § 64.7 §111,1 100.0
Jugoszlávia . . . . . . 119.D 1109 § 59.7 §135,6 § 67,7 ,123,3 § 94.0 § 89,4 100,0 Portugália . . . . . . §110,4 140,1 § 81,7 § 94,5 § 82,0 120,4 § 78.Ó : 88,3 ,100,0
; É § § § ;
Forrás: A bruttó hazai termék nemzetközi összehasonlítása Európában 1980, Nemzetközi szervezetek statisztikai tevékenységéből. Központi Statisztikai Hivatal Budapest 1985. 71 sz 66 old.
A 6. táblában bemutatott országok köre eltér attól :: körtől, amelyre a saját számításaink vonatkoznak. (Lásd például a 2. és a 6. táblában felsorolt országo- kat.)
A legfejlettebb országokban (Dánia kivételével) az élelmiszerek és élvezeti cik- kek olcsóbbak a többi termékcsoporthoz viszonyítva, mint a kevésbé fejlett orszá- gokban. A legkevésbé fejlettek között Spanyolország és Görögország kivételt je-
lent.
A ruházat országonkénti viszonylagos árszinvonala abban egységes képet mu—
tat, hogy az alacsonyabb fejlettségű országokban relatíve magas, de nem egysé- ges a fejlettebb országokra nézve. A Német Szövetségi Köztársaságban. Hollan- diában. az Egyesült Királyságban és Finnországban viszonylag olcsó, a többiben
relatíve drága a ruházkodás.
A lakbér és háztartási energia az egészségügyi ellátás, az oktatás. a fejlett-
"ség alacsonyabb fokán álló országokban általában viszonylag olcsó, a fejlettebb országokban viszonylag drága. Spanyolország és Görögország ez esetben is kivé- tel: itt a lakásszolgáltatás, háztartási energia kiemelkedően drága. E kiadáscso—
Lport relativ árszínvonalát tekintve a szocialista országok lényegében Portugáliá—
val mutatnak rokon vonásokat.
A háztartási felszerelések és szolgáltatások ára a kevésbé fejlett országokban
viszonylag magas, itt viszont Portugália nem illeszkedik a sorba, mert a kiadás-
csoport árszínvonala itt relative alacsony.A fogyasztói kiadások egységes árszerkezet alapján történő átszámítása nyil- vánvalóan csökkentené a kiadáshányadokat azokban az országokban, amelyek—
988 ' KOVÁCS iLONA
ben a fogyasztás reiatíve drága, és növelné ott. ahol az viszonylag olcsó. Erre jó példa Magyarország nemzetközi átlagárakon számitott fogyasztási szerkezete: az élelmiszer- és élvezeti cikkekre, a ruházatra és a háztartás- és lakásfelszerelésre' fordított kiadások aránya néhány százalékponttal alacsonyabb. a lakbérre és ház—
tartási energiára. az egészségügyi ellátásra, a közlekedésre és hírközlésre, vala—
mint az oktatásra fordított kiadások aránya magasabb. mint a hazai árakon számí—
tott fogyasztási szerkezetben.
A TERMÉSZETBEN KAPOTT TÁRSADALMI JUVEDELMEK HATÁSA
A 7. tábla tájékoztat a természetben kapott társadalmi jövedelmek lakossági fogyasztáshoz viszonyított országonkénti arányairól. Alapvetően két nagyobb ki—
adáscsoport: az egészségügyi ellátás és az oktatás. kultúra. üdülés. sport része-
sedik a természetben kapott társadalmi jövedelmekből és kismértékben a lakás-—szolgáltatás és a különböző javak és szolgáltatások. Ezek a kiadások növelik a személyes fogyasztást. és így a két fontosabb érintett kiadáscsoportnak megnő az aránya. Ennek következtében — országonként különböző mértékben —- megváltozik a lakossági fogyasztás szerkezete is a személyes fogyasztásához hasonlítva.
7. tábla
A természetben kapott társadalmi jövedelmek aránya a lakossági fogyasztásban
1970. 1 1977. 1 1983.
Ország
évben (százalék)
Egyesült Államok . . 8.9 9.7 9.0
Dánia . . . . . . 17,6 17,4 'ló,1
Német Szövetségi Köz—
társaság . . . 14,0 16,1 16,2
Franciaország . . . . 8.5 9.6 9,3
Norvégia . . . 12,9 1ó.4 17,7
Belgium. . . . . . 115 12,5 12,5
Hollandia . . . . . 14;O 17,0 16,4
Egyesült Királyság . . 9.8" 13.55 11,6d
Finnország . . . 13.9b 16,1 16,8
Ausztria . . . 9.8 12,1 13.4
Olaszország . . . . 9,7 11,4 13.7
Japán . . . . . . 6.5 8.0 7.9
Spanyolország . . . 3,1 4.9 4.9
Magyarország . . . 13,3 12,3 e 14,6
Görögország . . . . 4.2 52 6.8
Portugália . . . 5.8 : 7.9 7.8
1965. évi oda!.
1972. évi adat.
Becsült adat.
1979. évi adat.
1975. évi adat.
RÖD'G!!
A változások fő vonásai a következők.
1. Azokban az országokban, amelyekben magas a természetben kapott tár—
sadalmi jövedelmek aránya, ott a személyes fogyasztás szerkezetétől sokkal in—
kább eltér a lakossági fogyasztás szerkezete. mint azokban. amelyekben az ala—
csony. A változás természetszerűen abban nyilvánul meg, hogy minden más ki-
FOGYASZTÁSI SZERKEZETEK 989
adáscsoportnak -— amely nem tartalmaz ingyenes juttatásokat - alacsonyabb lesz az összfogyasztáshoz viszonyított aránya.
Kiemelkedően magas és a vizsgált időszakban növekvő tendenciájú a termé—
szetben kapott juttatások aránya a lakossági fogyasztásban Dániában, a Német Szövetségi Köztársaságban, Norvégiában, Hollandiában és Finnországban (1983-
ban átlagosan 16 százalék körüli).
Magyarországon a természetben kapott társadalmi jövedelmek aránya — 1983- ban 14.ó százalék —— alatta marad néhány százalékponttal a legfejlettebb országo- kénak, de körülbelül kétszer felülmúlja a legkevésbé fejlett, hozzánk hasonló fej- lettségű dél-európai országokét. amelyekben 1983-ban átlagosan 7 százalék kö- rüli ez az arány.
2. A természetben kapott társadalmi jövedelmek fontos szerepet játszanak a személyes fogyasztás országok közötti különbségeinek kiegyenlítésében két érin—
tett kiadáscsoportot illetően. Az egészségügyre és az oktatásra fordított kiadások hányada rendkívül nagy szóródást mutat a személyes fogyasztásban az országok eltérően működő intézményrendszere következtében.
A FOGYASZTÁSI SZERKEZETEK IDÖBELI VÁLTOZÁSA!
Az egyes országok fogyasztási szerkezete időben lényeges változásokat mutat az országonként eltérő jövedelemváltozások, árszínvonal- és árarányváltozások és egyéb tényezők hatására. A változások legjellegzetesebb vonása. hogy az orszá- gok nagy részében az időszak elején még a legnagyobb arányt kitevő élelmiszer—
csoport egyre inkább elveszíti vezető szerepét a fogyasztói kiadások között. és ezt a szerepet a lakásszolgóltatás. fűtés. háztartási energia, a közlekedés, hírközlés
és (vagy) az oktatás. kultúra kiadáscsoportok veszik át.
Nyomon követhetjük a fogyasztási szerkezet arányeltolódásait a 8. táblából:
arról kapunk képet. hogy a vizsgált országok lakosságának milyen és hogyan mó—
dosul az igénye a nagyobb termékcsoportok és szolgáltatások mint szükségletek iránt.
Az Egyesült Államokban a lakásszolgáltatás, fűtés, háztartási energia aránya már 1960 előtt meghaladta az élelmiszereket. és az élelmiszerek hányada —- az országok között egyedülállóan — 1970-re már a 4.. 1983-ra a 6. helyre szorult visz- szo.
Az időszak végére 16 ország közüi már 7 országra érvényes, hogy az élelmi- szerek csoportja hátrább került a rangsorban: még többnyire a 2., de Hollandiá—
ban, Dániában és az Egyesült Királyságban a 3—4. helyre. Az 1. táblából köny- nyen meggyőződhettünk arról: ha a szerkezeti változások a jövedelmek növekedé- sével tovább folytatódnak, akkor ez a szerepváltás a fogyasztás összetételében 5—- 10 éven belül egyre több országban végbemegy. Noha az arányeltolódás folyama- ta minden országra jellemző, a kiadások szerkezetén belüli arányeltolódás a ke- vésbé fejlett országokban időben jóval későbbre tevődik, jobban elhúzódik, mint a fejlettebbekben.
Jellegzetesen egységes a tőkés országok fogyasztási szerkezete a tekintetben, hogy milyen kiadásokra költenek legkevesebbet. Az utolsó helyen egyértelműen az élvezeti cikkek állnak. s az országok túlnyomó többségében a rangsor 7—8. helyén a háztartás— és lakásfelszerelés. illetve a ruházat és lábbeli osztozik.
A magyarországi fogyasztói kiadási csoportok rangsorát és ennek megválto—
zását összehasonlítva a többi országával, néhány hasonlóságra és különbségre ér- demes felhivni a figyelmet.
