• Nem Talált Eredményt

POGÁNY Andorné: Alközponti munka a könnyűiparban megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "POGÁNY Andorné: Alközponti munka a könnyűiparban megtekintése"

Copied!
10
0
0

Teljes szövegt

(1)

ALKÖZPONTI MNK A A KÖNNYŰIPARBAN •

Cikkünk keretében rövid áttekintést és tájékoztatást kivánuhk nyújtani a Könnyűipari Minisztérium Szakkönyvtá­

rának és Információs csoportjának munkájáról.

A K i p . i l . szakkönyvtára f i a t a l intézmény. Működését, mindössze 1200 kötet könyvvel, 1952-ben k e z d t e meg. K e t ­

tős feladatkörében egyrészt a minisztérium h e l y i szak­

könyvtári, másrészt - a tárca felügyelete alá tartozó mű­

s z a k i szakkönyvtárak irányában - a hálózati alközpont funkcióit látja e l . Tevékenysége, minthogy a dokumentációs és információs munka a minisztérium Információs csoportjá­

nak f e l a d a t a , elsősorban szűkebb értelemben véve könyvtári*

jellegű.

A h e l y i szakkönyvtári munka

A szakkönyvtár f e l a d a t a , hogy népgazdaságunk könnyű­

i p a r i szektorában a műszaki és termelési kultúra, a-tudo^

mányos kutatás és a korszerű szervezés fejlődését az idő­

szerű s z a k i r o d a l o m beszerzésével, feltárásával és a szak­

emberek rendelkezésére bocsátásával elősegítse.

A j e l e n l e g i állomány 8950 kötet könnyűipari és rokon vonatkozású szakkönyvből áll; a rendszeresen járó folyó­

i r a t o k száma 9 0 , a forditási anyag 5000 darab. Az állomány feltárását s z i n v o h a l a s betűrendes és ET0 s z e r i n t i s z a k r e n ­ d i katalógus szolgálja; ezen kivül félévenként kiadják a szakkönyvtár u j beszerzéséinek jegyzékét. Ez utóbbit f o ­ lyamatosan egészitik k i az egyes iparágak körébe tartozó és a szakkönyvtárban megtalálható müvek t e l j e s jegyzéké­

v e l , így 1959-ben a t e x t i l i p a r i müvek t e l j e s címanyagát közölték, mig 1960-ban .a közgazdasági szakkönyvek címjegy­

zékét fogják k i a d n i . 22

(2)

A könnyűiparra háruló u j f e l a d a t o k teljesítésének s e ­ gítését szolgálják az esetenként készülő bibliográfiák és

cimforditások; a szakkönyvtár számot tevő' propagandát f e j t k i a forditások minél, nagyobb mérvű használata érdekében.

A s z a k i r o d a l m i kutatást az egy-egy témára vonatkozóan' gyűjtött, lehetőség s z e r i n t t e l j e s s z a k i r o d a l m i anyag ösz- szeállitása s e g i t i . Nagy gondot f o r d i t a n a k a szakemberek sz'éleskörü tájékoztatása céljából a prospektus-gyűjtemény kiépítésére i s . A tájékoztatás érdekében a közel jövőben

cimdokumentációt fognak az 5000 darabból álló forditásgyüj- teményről összeállitani. Az idegen n y e l v e t nem ismerők k i - vánságára, a könyvtáros a z o n n a l i cimfordítást i s végez.

A szakkönyvtár szolgáltatásai szinvonalasak^ s a könyvtár használóinak t e l j e s elismerését vivták k i . Hiá­

nyosság, hogy h e l y b e n olvasásra n i n c s lehetőség. A kölcsön­

zési f o r g a l o m - évi 4000 egység - i g y i s jelentékeny. A legélénkebb érdeklődés, a t a p a s z t a l a t o k s z e r i n t , a t e x t i l - és a műanyagipari, v a l a m i n t a közgazdasági szakirodalo'm iránt nyilvánul meg.

A hálózati alközponti tevékenység

A könnyűipari műszaki könyvtári hálózat lényegében már 1956 előtt k i a l a k u l t , és jól működött. S z e r v e z e t i felépité- se a tárca a k k o r i szervezetéhez i d o m u l t . Az egyes igazgató­

ságoknál központi könyvtárakat szerveztek', s ez lehetővé t e t t e a központi f e l a d a t o k n a k az iparági központi könyvtá­

r a k k a l történt megosztását. , - A központi feladatokat/ellátó minisztériumi szakkönyv­

tár és a terület szakkönyvtárai között a j e l e n l e g i h e z ha­

sonló i g e n jó k a p c s o l a t v o l t * Rendszeres munkaértekézlete­

k e t , iparáganként ankétokat, munkaversenyeket r e n d e z e t t a központi könyvtár, s gondoskodott arról i s , hogy a terület könyvtárosai az OMK által s z e r v e z e t t képesítő vizsgákon részt vegyenek. Közreműködött továbbá,' a meglévő könyvtárak módszertani irányitása m e l l e t t , u j szakkönyvtárak létesité-

sében.is,

E jól kiépitett s z e r v e z e t az e l l e n f o r r a d a l o m után f e l ­ b o m l o t t . Az igazgatósági könyvtárak megszűntek, anyaguk az alközpont •állományába került; az újonnan megindított s z e r ­ vezési munkát v i s z o n t a könyvtárosok g y a k o r i leváltása és . áthelyezése, legfőképpen p e d i g a még n a p j a i n k b a n i s tartó átszervezések i g e n hátrányosan befolyásolták, '

(3)

I l y e n előzmények után a munka csak 1957-ben i n d u l h a ­ t o t t meg, a tényleges hálózati tevékenységet p e d i g csak 1956-ban, alapos helyzetfelmérés és a könyvtárak helyszí­

n i ellenőrzése után t u d t a az alközpont megkezdeni.

x

A könnyűipar 11 iparágra, nevezetesen a pamut-, se­

lyem-, gyapjú-, l e n és kender-, kötszövő-, rövidáru-, r u ­ ha-, bőr ős cipő-, p a p i r - , nyomda, és bútoriparra t e r j e d k i , ezeken belül 240 vállalat működik. A területhez t a r ­

toznak továbbá a megfelelő i p a r i technikumok, v a l a m i n t a könnyűipari ellátó irodák.

Nyilvánvaló, hogy a központi szakkönyvtár a hálózati alközponti funkciókat e s z e r t e ágazó, nagy terület irá­

nyában egyedül, közbeiktatott egységek közreműködése nél­

kül jól ellátni nem képes. Az v o l t tehát, s ma i s válto­

z a t l a n u l az a fő- f e l a d a t , hogy ismét létrehozzák az egyes iparágakhoz tartozó könyvtárakat összefogó, azokat mód­

s z e r t a n i l a g közvetlenül segitő és irányitó szakkönyvtára­

k a t .

Kivánatos v o l n a , hogy áz egyes iparigazgatóságok t e ­ rülettel foglalkozó i n s t r u k t o r a i t szakkönyvtári kérdések­

ben tájékoztatnák,továbbá az iparigazgatóságok szakmai értekezletein - mondjuk egy évben egyszer - n a p i r e n d r e tűznék, megbeszélnék az iparigazgatóság szakkönyvtárairól szóló beszámolót. -

Ezeknek az iparágankénti szakkönyvtáraknak a létreho­

zása egyébként nemcsak szervezési okból, a s z e r t e ágazó, nagy területnél f o g v a i n d o k o l t . Szakmai szempontból i s szükség van - amint ennek már több k i s e b b könyvtár i s han­

g o t a d o t t - az egyes iparágak l e g f e j l e t t e b b , többnyire k u ­ tató- és tervező intézetekben működő szakkönyvtárainak a segítségére. K e z d e t i s i k e r n e k tekinthető, hogy a bőr-, nyomda-, p a p i r - és r u h a i p a r b a n már létrejött az iparági • központi könyvtár, s égetően szükség lenne e r r e - e s e t l e g

ágazatokra b o n t v a - a legnagyobb kiterjedésű t e x t i l i p a r b a n i s . így a probléma k b , az iparágak felében megoldást n y e r ­ ne, mig a többi iparágra kiterjedő alközponti tevékenysé­

g e t a minisztériumi szakkönyvtár átmenetileg ellátja. - x

A könnyűipari műszaki hálózatban 1959-ben k b . 2.50 szakkönyvtár működött; ezek állománya együttesen k b . 122 000 egység. A j e l e n l e g i h e l y z e t n e k megfelelő pontos 24

(4)

képet az alközpont - a változások m i a t t ez évben i s szük­

ségessé vált felmérés alapján - csak 120 könyvtárról t u d a d n i ; v i s z o n t az állomány számszerű megjelölése az 1957*

évi t e l j e s felmérés-adatain a l a p s z i k .

Általában jellemző a könyvtárakra a kevés, nem egy h e l y e n jelentéktelen állomány. A legutóbbi /felmérés során a d a t o t szolgáltató 120 könyvtár közül csak 23 könyvtár állománya h a l a d j a meg az 1000 kötetet,- a könyvtárak nagy részéhek állománya 100 - 500 kötet között van, sőt akad 100 kötet a l a t t i , tehát csak kézikönyvtárnak minősíthető i s * Ezekből az adatokból az i s kitűnik, hogy n i n c s a 240 vállalat mindegyikében tényleges könyvtár.

Hasonlóan kedvezőtlen a h e l y z e t könyvtárosok t e k i n t e - téban i s . Mindössze 12 főfoglalkozású könyvtáros van a há­

lózatban, v a g y i s átlagosan iparáganként egy-egy főfoglal­

kozású könyvtáros működik. A könyvtárosok túlnyomó többsé-

t ge - jórészt t e c h n i k u s o k , levelezők, forditók - társadalmi munkás könyvtárosként d o l g o z i k . A'-Könnyűipari Miniszté­

r i u m az élelmiszeripari tárca gyakorlatát nem követte és sajnálatos módon még nem a d o t t rendelkezést a könyvtári külön munka dijázására, s nem i r t a elő á könyvtárosi m i n i ­ mumvizsga letételét. Ennek következménye, többek között, a könyvtárosok mind. máig gyakori- cserélődése, v a l a m i n t az i s , hogy 120 közül 95 könyvtárosnak /közülük 4 főfoglalko­

zású/ n i n c s könyvtárosi alapfokú vizsgája.

Ez a kedvezőtlen személyi ellátottság magyarázatát a d j a annak, hogy a könyvtári munka a könnyűipari műszaki könyvtári hálózatban általában elég alacsony színvonalú.

Jól működő könyvtárak jóformán csak a kutató és tervező intézetekben, v a l a m i n t egyes nagy üzemekben találhatók.

A Bőripari Kutató Intézet és a Nyomdaipari Kisérleti Üzem és Laboratórium, továbbá a R u h a i p a r i Központ műszaki könyvtárának iparági "összefogó, irányitó munkája eredmé­

nyes és hasznos v o l t , amit - egyebek között - a ; r u h a i p a r i könyvtárosok közel múltban r e n d e z e t t s i k e r e s ankétja, a

Bőripari Kutató Intézet könyvtára részéről az adatgyűjtés során az alközpontnak nyújtott segítség, vagy a Nyomdaipa­

r i Kisérleti Üzem és Laboratórium könyvtárának a központo­

sított iparági forditási szolgálat mégszervezésében k i f e j ­ t e t t tevékenysége i s m u t a t . /Nagyon kiyánatos l e n n e , hogy ez utóbbi példát más iparági könyvtárak i s kövessék./

(5)

Tervek, f e l a d a t o k

Az alközpont 1960-ban a könnyűipar számára l e g f o n t o ­ sabb f e l a d a t o k jegyében készült tématerv alapján k i v a n j a a hálózat könyvtárait f e j l e s z t e n i . F i g y e l m e t f o g s z e n t e l ­ n i annak, hogy a könyvtárak állománygyarapitási- tevékeny­

sége ne csak általában a s z a k i r o d a l o m vásárlására, hanem f o k o z o t t a b b mértékben a munkamódszerekre és termelékeny­

ségre vonatkozó müvek beszerzésére irányuljon. Megvizsgál­

j a az alközpont az egyes könyvtárak állománygyarapitási módszerét, s az állomány, egyes iparágakban tapasztálható nem kielégítő gyarapodásának o k a i t . U j könyvtárak létesí­

tése terén gondoskodni -fog arról, hogy I96O végére minden könnyűipari üzemben l e g y e n műszaki szakkönyvtár.

Az egységes könyvtári munkamódszerek alkalmazása ér­

dekében k i d o l g o z z a és k i a d j a az alközpont a könyvtári és dokumentációs munka irányelveit tartalmazó útmutatót, amely egyszersmind a könyvtárosi minimumvizsga anyagául i s szolgál. A több m i n t száz könyvtárosi a l a p i s m e r e t e k k e l sem rendelkező könyvtáros részére tartandó konzultáoiók és vizsgák előkészítőse nagy f e l a d a t o t és jelentékeny munkát ró az alközpontra; ugyanígy a minisztérium és a szakszer­

v e z e t közös rendezésében indítandó o r o s z - és németnyelvű t a n f o l y a m megszervezése i s . Ezen kívül, kellő számú j e ­ lentkező esetén, o r o s z , német ós angol műszaki n y e l v t a n f o ­ lyamot i s t e r v e z n e k .

Az alközpont törekedett a r r a , hogy egyenként és köz­

vetlenül 'megismerje a hálózat könyvtáralt és könyvtárosait, s a h e l y z e t ismeretében j a v a s l a t o k k a l , tanácsadással, r e n ­ delkezések kiadásával segítse azok tevékenységét. A továb­

b i a k b a n f o l y t a t n i fogják valamennyi iparágban a már jól bevált ankétok-és megbeszélések sorozatát, szákmánként tárgyalva meg ezeken az időszerű problémákat. Szorgalmazni f o g j a az alközpont a könyvtárak, csatlakozását az OMK által megh.irdete.tt versenyhez, a a részvétel bizonyosan f o k o z n i f o g j a a könyvtári munka hatékonyságát, és növeli annak szinvonalát.

1960-ban elkészül a könnyűipari szakkönyvtárak 1945¬

1958. évi külföldi ós h a z a i műszaki folyóiratbeszerzésé­

ről szóló központi címjegyzék, v a l a m i n t az idegen nyelvű könyvek központi címjegyzéke i s . Mindezek segítséget j e l e n ­

tenek majd a könyvtárosok munkájához, s előreláthatólag fellendítik az e d d i g csak k i s mértékű könyvtárközi köl­

csönzést. '

+

26

(6)

Az i t t f e l s o r o l t a k o n kivül még számos problémát, p l . létszám-, besorolási és bérezési kérdéseket k e l l - a h e ­

lyiség-problémáról nem i s szólva - az alközpontnak lassú,

S Z Í V Ó S munkával megoldania. Ehhez természetesen'támoga­

tásra van szüksége mind a tárca, mind p e d i g az OMK részé­

ről. '

Ez utóbbival k a p c s o l a t o s a n emiitjük meg, hogy az a l ­ központ és az OMK k a p c s o l a t a megerősödött, és eredményes együttműködéssé fejlődött. Az OMK p l . hasznos tanácsokat a d o l t az alközpontnak a hálózat célszerű s z e r v e z e t i kiépí­

tésére vonatkozóan, felhasználva egyes könnyűipari szak- . könyvtárakban t e t t látogatásoknak, v a l a m i n t más hálózatok gyakorlatának t a p a s z t a l a t a i t . Az alközpont munkájának^ éa t e r v e i n e k megbeszélése rendszeressé vált; a hálózati köz­

pont egész s z e r v e z e t e támogatta az alközpont tevékenysé­

gét, s e z t a jövőben még f o k o z o t t a b b a n m e g t e s z i .

Az alközpont eddig.végzett, egészében véve i g e n e r e d ­ ményes munkája jövő t e r v e i n e k megvalósításával kiegészülve

azt f o g j a eredményezni, hogy a könnyűipari műszaki könyv­

tári hálózat jól működő, egységes szervezetté fejlődik.

Könyvtári-szakmai i s m e r e t e k , szákmai tájékozottság, jó • módszerek i s m e r e t e és gyakorlása, s nem utolsósorban he­

l y e s kezdeményezések j e l z i k majd e z t a jó együttmüködésael kialakítandó fejlődést. I l y e n színvonalon dolgozó szak­

könyvtáraink jelentékeny támogatásban tudják majd részesí­

t e n i a könnyűipari termelést, ámely f o n t o s tényezőjű élet­

s z i n v o n a l u n k alakulásának.

A dokumentációs munka.

A Könnyűipari Minisztérium Informáoiős csoportjának e g y i k főfeladata abban áll, hogy lehetősége s z e r i n t pótol­

j a a műszaki dokumentáció elmaradottságát a könnyűipar területén.x/ Sajnos nálunk még nem ismerték f e l annak . szükségességét, hogy minden gyárnak meg l e g y e n a maga do­

kumentációs részlege, amely a gyár munkája szempontjából f o n t o s nemzetközi műszaki anyagot f e l d o l g o z z a , vagy akár csak nyilvántartsa i s . Ennek oka az, hogy az e r r e f o r d i - tando költség haszna nem mutatható k i azonnal és száza­

lékosan! mem l e h e t bebizonyítani, hogy egy a d o t t negyed- . éves időpontban például áz önköltségcsökkentéshez milyen, arányban járult hozzá a külföldi i r o d a l o m i s m e r e t e és

/Szerk.x az ismertetés n e m . f o g l a l k o z i k az OMK-nak a könnyűipar részére készitett dokumentációs szolgáltatá­

(7)

terjesztése. A prémium és nyereségrészesedési feltételek azonban, azonnal kimutatható eredményességhez vannak kötve, ügy nyilvánvaló, hogy minden p e r s p e k t i v i k u s a n hasznos kiadás fontossága szükségszerűen a háttérbe tolódik azok tudatá­

ban, a k i k az a z o n n a l i eredményeket akarják k i m u t a t n i a s z i n ­ tén azonnal és nem p e r s p e k t i v i k u s a n teljesítendő, prémiumot és más pénzt jelentő feltételek teljesítésében.

Bár., ahogy mondani szoktuk, ezr.a szemlélet" hibás, r a b j a i a l i g h a vonhatók érte őszintőn felelősségre, h i s z e n a gyári, dokumentáoió megszervezése n i n o s előírva. Ha valame­

l y i k üzem mégis megszervezné, az p i l l a n a t n y i érdekei rová­

sára történne. Költségei növekednének, ős nem előirt, tehát e l f o g a d o t t módon, hanem ugy, hogy a növekedés a vállalati eredményesség hátrányára történne, bár a vállalati eredmé­

nyesség jövőbeli előnyére. Ilyen.áldozatkészség p e d i g , mindaddig, amig nem valósítjuk meg, hogy a p e r s p e k t i v i k u s

t e r v e k fogalmához" hasonlóan a távlati eredményősóget i s j u ­ talmazzuk, csak r i t k a embertől kívánható. Ennek megoldását azonban még nem találtuk meg. .

A minisztériumi munka e g y i k feladatának tekintjük, t e ­ hát, a z t , hogy áthidaljuk a z t az időt, amig minden gyárnak érdeke i s l e s z , hogy termelési ága technikájának fejlődő­

sét nyilvántartsa,' e r r e a munkára "költségét" fordítson, és.

még hozzá munkabér jellegű költséget...

A Könnyűipari Minisztérium információs osoportja»

amely s z e r v e z e t i l e g összekapcsolt a minisztérium műszaki könyvtárával, őa amely az Országos Műszaki Könyvtár könnyű­

i p a r i alközpontja, e z t a f e l a d a t o t oloaó és megítélésünk s z e r i n t mégis eléggé hatékony módon kíséreli meg megoldani*

A könnyűiparhoz tartozó iparágak közül a különböző t e x t i l i p a r o k , a papíripar, továbbá a nyomdaipar üzemei szá­

mára adunk k i havonként címjegyzéket a külföldi folyóiratok tartalmáról. Ismertetjük a külföldi szaklapokban m e g j e l e n t c i k k e k elméit az e r e d e t i n y e l v e n , és o l y a n magyar fordítás­

ban, amely szükség esetén - ha az e r e d e t i cim nem sokatmon­

dó - néhány szóval meg i s t o l d j a a szövegfordítást, és meg i s magyarázza a c i k k tartalmát. E z t minden gyár megkapja a minisztériumtól díjmentesen. M i v e l e címjegyzékekben a fordítás, összeállítás, sokszorosítás és terjesztés együt­

tesen komoly munkája r e j l i k , a gyárak ilymódon komoly ér­

tékű ingyenes juttatást kapnak a minisztériumtól, amelynek horderejével nem i s mindegyik üzem vezetősége van tisztá­

ban. E címjegyzékek alapján tehát s z i n t e tálcán tálalva, az üzemeknek módjuk van a munkájuk szempontjából 'szükséges, l a p o k a t b e s z e r e z n i , vagy a folyóirat, megfelelő helyének és

28

(8)

a c i k k cimének megjelölésével az őket érdeklő c i k k e k e t l e ­

fordíttatni. • 1

Hogy mennyiben élnek a gyárak e z z e l a lehetőséggel, a z t s t a t i s z t i k a i l a g felmérni nem könnyű, legalább i s mi e z t e d d i g nem tettük. Nem i s tehettük, mert az üzemeknek a fprditásokat saját költségükön, az illetékes fordító irodák utján k e l l elkészíttetni. A hozzánk mégis beérkező adatokból ős értesülésekből ugy látjuk, hogy a szélesebb látókörű üzemek felhasználják a minisztérium által nyúj­

t o t t - elismerjük - sovány, de mégis kényelmesen k a p o t t tájékozódási lehetőséget.

Az információs csoportnak egy másik kiadványa ^ ' l a p ­ szemle',' amely négy o l d a l t e r j e d e l e m b e n hetenként kétszer j e l e n i k meg.. Ebben a minisztérium dolgozóit tájékoztatjuk a külföldi szakirodalomban m e g j e l e n t cikkekről, olymódon, hogy a fontosabbaknak részletes kivonatát, különösen ér­

dekes esetekben p e d i g a teljés szöveg fordítását i s közöl­

jük. E lapszemle révén a minisztérium dolgozói nagyon gyorsan, egyes esetekben a külföldi s z a k l a p beérkezése után 1-2 nappal már tájékozódnak a folyóirat tartalmáról.

Ez a lapszemle k i s e b b példányszámban j . e l e n i k meg m i n t a címjegyzék,' j e l l e g e és célja i s egészen más. A gyáraknak nem t u d j u k kiküldeni, mert sem elegendő példányszámunk n i n c s , sem adminisztrálni nem tudnánk az i l y e n hetenként

többszöri továbbítást jelentő munkát; t . i . létszámunk a könyvtároson kivüí mindössze csak két fő ••Ugyancsak k i a ­

dunk a minisztérium dolgozói részére egy fordítási cím­

jegyzéket i s a legkülönbözőbb szervektől begyűjtött és részben megvásárolt forditásmásolatokról. E másolatokból már egész tekintélyes gyűjteménye van az Információs cso­

p o r t n a k , akkora, hogy képesek vagyunk az aktuális külföl­

d i s z a k i r o d a l m a t az egyes részletkérdések iránt érdeklő­

dőknek i s rendelkezésére bocsáj t a n i .

Természetesen ez a gyűjtés Ötletszerű, mégpedig a mások ötlete s z e r i h t i . m e r t azokat a másolatokat szerezzük be, illetőleg csak azokat k a p h a t j u k meg, amelyeket v a l a ­ m i l y e n könnyűipari s z e r v v a l a h o l lefordíttat. Tehát nem

tervszerű, -hanem a véletlenén alapuló a forditásmésolat- gyüjtés, de ha sok van belőlük, a "nagy számok törvénye"

alapján egészen hasznavehetővé válik.

Amint már emiitettük e z z e l párhuzamosan a miniszté­

r i u m műszaki könyvtára i s időnként k i a d j a b e s z e r z e t t u j könyveink jegyzékét, és ezeket a könyveket a termelőüze­

meknek i s kikölcsönzi. . - •

(9)

Folyamatban van egy könnyűipari minisztériumi belső dokumentáció létesítése, éspedig a .lapszemlékben évek óta m e g j e l e n t cimanyag tárgykörökként és országonként való

csoportosítása, amelyhez később c s a t l a k o z n a a lapszemlék­

ben meg nem j e l e n t , de a mi folyóirat és n a p i l a p állomá­

nyunkban található, a könnyűipar munkáját érintő anyag ha­

sonló feldolgozása.

I l y e n módon létrejönne a Könnyűipari Minisztérium speciális igényéhez alkalmazkodó műszaki és közgazdasági dokumentáció, amelyet a minisztérium majdnem minden munka­

körben tevékenykedő dolgozója használhatna. E dokumentá­

ciós munka befejezését azonban a munkaerőhiány hátráltatja.

Az Információs c s o p o r t természetesen a f e l s o r o l t a k o n kivül egyéb munkát i s végez, i g y ellátja a minisztérium külföldi levelezését, a külföldről érkezett l e v e l e k e t l e ­ fordítja, bizonyosvkülönleges tudományos kutatási f e l a d a ­ t o k a t végrehajt s t b .

A z t , hogy mindez a munka együttesen i s a szükségle­

tekhez viszonyítva mennyire tökéletlen és mennyire e l f o ­ gunk maradni nemzetközi színvonal terén, hacsak gyökeresen meg nem változik a már e m l e g e t e t t "szemléiétünk" a műszaki tájékozottság fontosságát illetően, bizonyítja az a h i r , mely pár nappal ezelőtt j e l e n t meg a Népszabadságban. E s z e r i n t az angolok 15-25 orosznyelvü műszaki folyóiratot fordítanak l e t e l j e s terjedelmükben az angol tudósok szá­

mára, m i v e l az angol tudósoknak csak 2 $-a t u d o r o s z u l . A magunk részéről t u d j u k , hogy hasonló apparátus működik az USA-ban i s , a h o l szintén k i a d n a k angol n y e l v e n s z o v j e t műszaki folyóiratokat. ,

Mindez csak a z t b i z o n y l t j a , hogy egy f e j l e t t i p a r i országban, főleg o l y a n országban, amely exportálni i s akar, elkerülhetetlen, hogy lépést ne t a r t s a n a k a világ minden más f e j l e t t országának műszaki eredményeivel, mert a visszamaradás, ha az éves.tervteljesitmény mérlegelésé­

nél talán még nem i s ütközik k i könyvelésileg kimutatható módon, a következő évinél már egy h e l y e s oknyomozás meg

tudná találni a lemaradásnak e z t az okát i s .

A jövő u t j a a könnyűipar területén a dokumentáoiós munka megjavítására a lépésről lépésre való haladás a l a p ­ ján abban m u t a t k o z i k , hogy iparáganként /természetesen a t e x t i l i p a r t i s több iparágra o s z t v a / megszervezzünk o l y a n külön dokumentációt, amely tartalmában nem- a mi címjegy­

zékeinkhez, hanem az e m i i t e t t "Lapszemléhez" hasonlítana, tehát t e l j e s fordításokat vagy bő k i v o n a t o k a t i s közölne.

/ E r r e már történt jó kezdeményezés a nyomdaiparban./ Ennek 30

(10)

megszervezése - g o n d o l j u k - az I96O. év f e l a d a t a l e n n e . A megoldás a gyárakat i s érintené, m e r t csak á gyárak költsé­

gén és nem állami költségvetésből l e h e t n e megvalósitani, és s a j n o s még nem egy gyárigazgató v o l n a kénytelen előzőleg u j szemléletet k e r e s n i . . .

További lépésnek annak k e l l l e n n i e , hogy az egyes üze­

mek valóban meg i s szervezzék a dokumentáció rendbetartá­

sát, tudatosítsák az üzemi dolgozók előtt annak, használható­

ságát. E z t a f e l a d a t o t egyelőre az üzemi könyvtárosok látják e l , , a k i k a minisztérium műszáki könyvtára m i n t alközpont irá­

nyítása a l a t t állanak. Természetesen kivánatos l e n n e , hogy minél több könyvtárost, illetőleg egyszemélybeh műszaki, do- kumentátort függetlenítsenek vagy díjazzanak, m e r t eredmé­

nyes munka amatőrök részéről ilyén területen e l sem képzel­

hető .

Darabos Pálné - Kátai Miklós - Pogány Andorné

X - X - X

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A tudományos-műszaki információs intézmények erőteljesebb bekapcsolódása az előzőekben ismertetett és más hasonló jellegű munkákba olyan irány, amelynek

Ahogy azonban a tudományos munka maga is a tudományos kutatás tárgya lett, kiderült, hogy az információs folyamat vizsgálata a tudományon belül komplex kutatást

A lyukkártya széles körű alkalmazása a népgazdaság különböző területein szükségessé tette, hogy új típusú kártyákkal, esetleg a már meglévő típusok részleges

k a t , hogy a közlekedési tárca 208 műszaki könyvtárral, ezek pedig közel félmillió kötet műszaki könyvvel rendelkeznek.. Az adatfelvétel során feltárult adattömeg

1 hírközlés nem Írott eszközeit alkalmazó tájékoztatási módszerekről adott ismertetés azonban nem tűnik eléggé részletesnek, pedig ezek­.. nek a nem Írott

KGM Műszaki Információs és Fordító Vállalat Kohó- és Gépipari Könyvtári Hálózati Alközpont /Bp.. Könnyűipari Minisztérium Könnyűipari Minisztérium Központi

,A KÖNNYŰIPARI MINIS ZTéRIÜM INFORMÁCIÓS CSOPORTJÁNAK MUNKÁJA...

E kérdés egyébként szorosan Összefügg az egyes népgazdasági ágak un.. "profilidegen''