659.24/.25/048/
TANFOLYAM A TÁJÉKOZTATÁST FELHASZNÁLÓK RÉSZÉRE
1/
Vince Pólrié
Országos Műszak! Könyvtár és Dokumentációs Központ
A Kohó- és Gépipari Miniért áriam i l i i s z a k i Tudományos Tájékozta
tó Intézete /KGM MTTl/ Fejlesztési Főosztályának Módszertani Osztá
l y a és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége /MTESZ/ az elmúlt tálén műszaki Bzakemberek számára dokumentációs tanfolyamot t a r t o t t . A tanfolyam keretében a dokumentációt ée i n f o r mációt munkájukban felhasználó mérnökükkel ée t e c h n i k u s o k k a l 7 elő
adásban, más és más szempontból ismertették a műszaki tájékoztatás ée tájékozódás különféle lehetőségeit, technikáját, módszereit ás intézményeit.
Az előadások elhangzásának sorrendjében sző e s e t t a tudományos tájékoztatás szerepének növekedéséről a műszaki fejlődésben /PHILIP Miklós/, a dokumentumtípusokról és dokumentumtárakról a műszaki tá
jékoztatásban /aovÁBYI Gábor/, az irodalomkutatásról és a másodla
gos s z a k i r o d a l m i forrásokról /GYQRE Pál/, a s z e l l e m i munka t e c h n i kájáról /RÓZSA György/, a s z e l l e m i munka t e c h n i k a i segédeszközeiről /BALÁZS Sándor/, a műszaki-tudományos tájékoztatás fontoaabb intéz
ményeiről ée szervezetéről Magyarországon /PARÁNYI Györgynő/ ás az u j Ismeretekről való tájékozódás módszereiről /POLZOVICS Iván/*
A felhasználó számára - h a tanfolyamon v e s z részt - nyilvánva
lóan a leglényegesebb követelmény, hogy az e l h a n g z o t t előadásokból elsajátítsa, hogyan s z e r v e z h e t i meg jobb hatásfokkal, eredményeseb
ben tájékozódó munkáját.
Tájon a tanfolyam, i l l e t v e az előadások elérték-e e z t a célt?
Valóban a z o k k a l a témákkal és ugy f o g l a l k o z t a k - e , hogy esek nyomán megnyíltak a jobb, alaposabb ée korszerűbb tájékozódás lehetőségei a hallgatók számára, és most már csak élniük k e l l e n e e z e k k e l a l e hetőségekkel? Ha tehát a oélt nézzük, ugy az e l h a n g z o t t előadások
nak tanulmány-gyűjtemény formájában való végiglapozása után b i z o nyos kétségeink támadnak - különösen, h a a kötet előszavának a r r a a
Műszaki tájékoztatás - Tudományos információ. S z s r k . Parányi Györgyné. Bp. KGM MTTI, 1966. 134- p. /Tájékoztatástudományi T a nulmányok 5 . s z . / c. kiadvány ismertetése.
TINCS P . j Tanfolyam a tájakóstatást felhasználó* részére megállapítására támaszkodunk, hogy '&z első i l y e n t i p u s u h a z a i kí
sérletek kosé t a r t o z i k , amely a tájékoztatást a felhasználók szem
szögéből nézi ..." E kétségek nem az elhangzott előadások eszmefut
tatásait vagy akár egyee jobban vagy kevésbé vitatható megállapítá
s a i t érintik, mindenekelőtt a r r a kívánónk választ kapni, v a j o n a felhasználóknak sikerült-e a 7 előadás után a tájékoztatás Iránti befogadóképességüket növelni, sikerült-e bennük a tájékoztatás mód
s z e r e i n e k és eljárásainak tudatos g y a k o r l a t i használatát megerősí
t e n i , végül felismerték-e a tájékoztatás ée tájékozódás állandó köl
es önhatáealt?
Ha s o r r a vesszük az elhangzott előadásokat e - feltételezetten - kitűzött célok szemszögéből, a következőket állapíthatjuk meg:
A bevezető előadás a szakiaméretek elsajátítása és a tudásanyag szelekoióJa szemszögéből vizegálja a tudományos tájékostatást; na
gyon helyesen ée meggyőzően közvetlen kapcsolatba hozza a z t a műsza
k i fejlődés Ütemével, majd f o g l a l k o z i k a tájékoztatás hatékonyságá
v a l , szervezettségével és ösztönzésével, e kategóriák igen tömören fogalmazott körvonalazásával. Különösen érdekes a programozott okta
tás területéről v e t t analógia s a különféle "öhlnBtrukciós" módsze
r e k g r a f i k u s ábrázolása.
Az információelmélet alapfogalmait tárgyaló 1.2 f e j e z e t b e n ée
"Az ismeret és az információ" elmü 1.7 f e j e z e t b e n a fogalmak jelölé
se nem eléggé következetes. A műszaki tájékoztatással, tudományos információval foglalkozó szakemberek számára épp o l y zavaró l e h e t az ebben a tárgykörben még u j , e l v o n t , i s m e r e t i e n kifejezések nem egé
szen következetes jelölése, mint a tájékozódáshoz segítséget váró műszakiak számára. így például az entrópia jelölésére használt E be
tű az 1.3 f e j e z e t b e n egy bizonyos isméretkésslettel rendelkező egyé
nek számát j e l e n t i , mig az egy közlemény valószínűségét szimbolizá
ló £ jelölés a következő f e j e z e t b e n az emberi agy probléma-megoldá
s i funkciójának jelölésére szolgál. Az 1-edik közlemény valószínűsé
gét jelentő Pi-nek, a szorzatként értelmezhető P i - v e l való felcseré
lése valószínűleg a nyomdai k o r r e k t o r terhére irható.
A második előadáeban a dokumentumtípusok /más sióval) s z a k i r o dalmi források/ jellemzéee p l a e z t l k u s , i g e n jól sikerült. Tonatko- z i k e s mindenekelőtt a forrástipusok megoszlásának, a szakkönyv f e j lődési tendenciáinak, a folyóiratokban megjelenő s z a k c i k k e k r e való hivatkozásnak szemléltető ábrázolására, v i s z o n t a h a z a i dokumentum
tárak / a könnyebb érthetőség kedvéérti könyvtárak ée dokumentációs intézmények/ állományának ismertetése - bár a h a z a i dokumentumtípu
sok állományának áttekintése g r a f i k o n formájában érdekéé kísérlet - már sokkal kisebb mértékben informatív.
A dokumentumtípusok évi mennyiségét és azok felhasználását szemléltető 5.ábra sajnos nem szolgáltatja a s z e r z i által nyújtani kívánt tanulságot. Egyrészt azért, mert a koordináta-rendszer víz
s z i n t e s tengelyén ábrázolt dokumentumfajták milyenségére és a r r a , hogy azokat milyen sorrendben v i t t e f e l a t e n g e l y r e , sem az ábra, sem a szöveg nem ad felvilágosítást. Másrészt pedig a "dokumentum- fajták évi mennyisége" meghatározás válasz nélkül hagyja azokat a
ZHZ 14. évi. 12.BE8JH 1967.december
felmerülő kérdéseket, hogy v a j o n s x egy év a l a t t kiadásra került vagy b e s z e r z e t t dokumentumról beszél-e, továbbá, hogy h a z a i t a p a s z t a l a t alapján r a j z o l t a - e f e l a két görbét, vagy valamely külföldi /és akkor i s m e l y i k / ország katatói j u t o t t a k e r r e az eredményre, e- s e t l o g egy földrészen vagy világméretekben történt felmérés rész
eredményét tükrözik a függőleges tengelyre f e l v i t t , de az e m i i t e t t hiányos koordináta-jelölés miatt nem értékelhető adatok.
Külön előadás keretébe kívánkozott v o l n a az osztályozásnak ás a katalóguefajtaknak az ismertetése. így a tanulmány túlságosan t ö mörre sikerült. L dokumentumok megszerzési módjáról adott minimális felvilágosítás nemcsak, hogy nem segíti a felhasználókat a tájékozó
dásban, de egyszerűen elködöslti és t a g a d j a az ország dokumentumtá
r a i n a k : a könyvtáraknak és könyvtári hálózatnak g y a k o r l a t i , folyama
tos tevékenységét és a dokumentáció felkutatására és megszerzésére irányuló mindennapi, magától értetődő munkáját.
A harmadik előadás az irodalomkutatásról, a másodlagos s z a k i r o dalmi forrásokról, a bibliográfiákról, azok leghaeEnálhatÓbb fajtái
ról ás készítésük módszereiről tájékoztat bóven, világosan. Írről i s jól Informál, h o l l e h e t a másodlagos forrásokhoz hozzájutni. S a j nos keveset mondott az előadó a "kutatói ismeretgazdálkodásról", e r ről a felhasználó számára legégetőbb problémáról, h o l o t t a b i b l i o gráfiák felhasználása során e r r e bővebben i s kitérhetett v o l n a .
Kiemelkedik az előadások sorából a negyedik előadás a s z e l l e m i munka technikájárólt a felhasználó a s z e r v e z e t t és r e n d s z e r e s tájé
kozódó és egyben Intellektuális tájékoztató tevékenység alapjairól l o g i k u s a n felépített, bő i s m e r e t e k e t kap. Különösen megszívlelendők az anyaggyűjtés módszerét és technikáját, valamint a gyors tájékozó
dás lehetősegeit részletező f e j e z e t e k .
ügyesen és sokoldalúan egészíti k i az elhangzottakat az ötödik előadáe a t e c h n i k a i segédeszközökről.A felhasználó megismerheti a kézi válogataau lyuJücártya-rend1 s z e r e k e t ée a legfontosabb reprográ
f i a i berendezéseket, amelyek az Információk rendezéséhez és v i s s z a kereséséhez nyújtanak segítséget.
Amit i t t hiányolunk, az a z , hogy az alkalmazási példák gyérek, aminek következményeként a felhasználó a sok t e c h n i k a i berendezés megismerése után sem t u d j a megítélni,melyik r e n d s z e r lenne a l e g a l kalmasabb saját információs feladatának megoldására.
Ami a hatodik előadást, a müszakj-tudományoa tájékoztatás fon
tos abb h a z a i intézményeit és szerve'zeté'i't i l l e t i , az egész t a n f o lyamnak, azaz előadássorozatnak ez a felhasználókat legkevésbé tá
jékoztató, - sőt, bátran mondhatjuk - inkább félrevezető legnagyobb része. Bár az előadó hangsúlyozta bevezetőjében, hogy " a teljesség
r e igényt nem tartó" összeállítást nyújt, es i n d o k o l n i próbálja a kialakított s o r r e n d e t , mégsem l e h e t a l i s t a legelején éppen azokat
• s z e r v e z e t e k e t a felhasználók figyelmébe ajánlani, amelyeknek " e l sősorban nem a műszaki tájékoztatás a fő funkciójuk". Az un. máso
d i k főrész - a h o l a műszaki tájékoztatást szélesebb vagy szűkebb t e rületen valóban ellátó, a műszaki tájékoztatással fő funkcióként
7IHCE P . i Tanfolyam a tájékoztatást felhasználók részére
foglalkozó intézményeket k e l l e t t volna tevékenyaágiik s z e r i n t rangso
r o l n i , - a Magyar tudományos Akadémia intézményeivel kezdődik, ame
l y e k tudottan nem elsősorban műszaki tájékoztatást fő funkcióként ellátó szervek, és csak utánuk következnek a műszaki egyetemek könyvtárai, amelyek v i s z o n t ugyancsak nem k i f e j e z e t t e n dokumentáci
ós, hanem elsősorban a felsőoktatást szolgáló intézmények, a első
rendű igénybevevői az egyetemi hallgatók ős oktatók; majd ezután s o r o l j a csak f e l a felhasználók, a műszaki szakemberek számára l e g e l sősorban figyelembe jövő, az ő szolgálatukra és igényeik teljesíté
sére létrehozott, valóban mindenekelőtt műszaki szakirodalmi tájé
koztatási tevékenységet folytató szakcentrumott az QM£DE-t és a mi- nisztériumok központi tájékoztatási Intézeteit.
Ha figyelembe vesszük, hogy a tanfolyam rendezője, a KGM KTTI maga l e tárcaközpont, mégpedig a kohó- ás gépipar szakterületén a tájékoztatás szakközpontja, s a tanfolyam hallgatói főként a kehő- és gépipar mérnökei és t e c h n i k u s a i közül kerültek k i , felvetődik a kérdés; miért éppen e fontos felhasználók tájékoztatására legközvet
lenebbül szolgáló s z e r v e k e t i s m e r t e t i a tanfolyam i l y e n szegényesen?
Miért lényeges p l . a tájékoztatási intézményeknél előbb a gyűjtőkör ismertetése a h e l y e t t , hogy azoknak a tájékoztatási, i l l e t v e dokumen
tációs szolgáltatásoknak a felsorolását adná, amelyekkel a f e l h a s z nálót valóban segíthetik? így p l , miért nem szerepelnek a tájékozta
tási tárcaközpontoknál a közreadott folyamatos és e s e t i dokumentáci
ós kiadványok elmei, t a r t a l m i sajátosságai és előfizetésük. I l l e t v e beszerzésük módozatai. Vajon a n n y i r a ismertek a KGM MTTI p e r i o d i k u s és e e e t l kiadványai, szolgáltatásai, témadokumentáoiól, hogy nem ér
demes a tanfolyam hallgatóit és a kiadvány használóit róluk tájékoz
t a t n i ? Vagy a n n y i r a kívül esnek a KIM Műszaki Dokumentációs és For
dító I r o d a különféle / v e g y i p a r i , bányászati, e n e r g i a i p a r i / műszaki- gazdasági tájékoztatási folyóiratai a tanfolyam hallgatóinak és a k i advány felhasználóinak érdeklődési körén? Az Országos Műszaki Könyv
tár és Dokumentációs Központ "tájékoztatás"-! tevékenysége a k i a d vány s z e r i n t csak szóbeli tájékoztatásra és bibliográfiák összeállí
tására korlátoződiklI Ennek a szakosntrumnak 42 dokumentációs k i a d ványsorozata 14 különböző feldolgozási típusban, évi 5-6000 szerzői l v terjedelemben, figyelőkarton- és témaflgyelószolgálat, fordítási tevékenység s t b . nem érdekelnék a felhasználót? Valóban jobban tud
nák használni p l . a kiadványban, később, többek között f e l s o r o l t I ¬ parművészeti Főiskola Könyvtárát?
A szerző mentségére szolgálhat, hogy I l y e n felsorolás jellegű ismeretek tanfolyam keretében nehezen oktathatók és sajátíthatók e l . Célszerű l e t t v o l n a v i s z o n t a felhasználók tudomására h o z n i , - a tananyag kiadványként történt közreadásakor - éppen az előadáson e l nem hangzott lényeges információkat, a megbízható "tájékoztatást a tájékoztatásról" ée annak hasznosítható lehetőségéről.
Ami most már a tanfolyam utolsó, összefoglaló áttekintésként szánt hetedik előadását I l l e t i az u j Ismeretekről való tájékozódás módszereiről, sok szempontból figyelemreméltó es elgondolkodtató. 1 hírközlés nem Írott eszközeit alkalmazó tájékoztatási módszerekről adott ismertetés azonban nem tűnik eléggé részletesnek, pedig ezek
nek a nem Írott hírközlési formáknak, szemléltető jellegüknél fogva,
T1D H . é r f . 12.szám 1967.december
sindinkébb növekvő szerephez k e l l j u t n i u k az n j Ismeretekről azólő tájékozódásban, áppen a modern tudomány ás t e c h n i k a bonyolultsága és komplex v o l t a m i a t t . A szakirodalomban való tájékozódást a f e l használó számára megszervező szakkönyvtárakat és dokumentációs i n tézményeket - de j a j , ne h i v j u k ezeket "tájékozódást előmozdító e z e r v e kn- n e k l - valóban Indokolt v o l t i t t végre behatóan i s m e r t e t n i . A felhasználót v i s z o n t a történelmi kialakulás részletei kevésbé ár- d e k l i k , s o k k a l inkább a munka eredménye, tehát a felhasználható,fel
dolgozottén és r e n d s z e r e z e t t e n prezentált Információ és annak t a r t a l m i értéke, megbízhatósága. Ez utóbbiról a felhasználó a dokumen
tációs gyorsszolgáltatások, a differenciált ég visszakereső szolgál
tatások c . f e j e z e t e k b e n sokoldalú útmutatást kaphat.
Még néhány szót a tanulmánykötet szerkesztési módszeréről. E l e ié s z o k a t l a n , hogy a szerzők neve csak a címlap hátoldalán s z e r e p e l ,
• az előadásokat felsoroló tartalomjegyzék nem 1B közli, melyik elő
adást k i t a r t o t t a . Csak b i z o n y t a l a n u l l e h e t a szerzők n e v e i t s o r r e n d ijük alapján az előadások sorrendjével összevetni és Így a szerzőket azonosítani.
Sajnoe tárgybeli tévedéseket és t e l j e s e n h e l y t e l e n megállapítá
sokat tartalmaznak az idegen nyelvű /oroaz, angol, német/ annotáci
ók, így p l . az orosz nyelvű fordítás s z e r i n t "műszaki dokumentációs szakembereket" képző tanfolyamot t a r t o t t a k , az angol nyelvű s z e r i n t
"technikusokat képeztek a dokumentációban", a német nyelvű s z e r i n t
"műszaki szakemberek képzése a dokumentáoiÓ területén" v o l t a t a n folyam elme. Az impresszumban kiadási évszámként 1966. év és 138 o l d a l terjedelem, az annotációban adott címleírásban 1967- év ás 136 o l d a l t e r j e d e l e m s z e r e p e l .
Gondos mérlegelés után megállapítható, hogy ha a tájékoztatást felhasználók oktatásának az a oélja, hogy rendszeresebben, kevesebb idő- és munkaráfordítással, hatékonyan tudjanak tájékozódni, akkor egyrészt kevesebbet, másrészt s o k k a l többet k e l l nyújtani, mint a - mlt ez a tanfolyam nyújtott. Kevesebbet az elméleti, terminológiai, történelmi eszmefuttatásokból, v i s z o n t s o k k a l , de sokkal többet g y a k o r l a t i módszerekről, eljárásokról, korszerű tájékoztatási t e c h nikákról, dokumentumok és s z a k i r o d a l m i források beszerzéséről és i n formatív értékéről. A tájékoztatás és tájékozódás iránti igények várható növekedésével bizonyára - nem i s o l y a n sokára - elkerül majd i l y e n tanfolyamokat i s jobb hatásfokkal megrendezni.
t ! * 11
