BIHAR MEGYE DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI A 2011-ES NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN39
MATULA Erzsébet40-SZILÁGYI Ferenc41
Abstract: The object of our study is the demographic condition of Bihar county (Romania). We worked with the community-level census data for 2014, which refer to the age group distribution. We calculated the average age of every local authority, the proportion between men and women, then we determined the most populous generations, and created a population pyramid for every local authority. Based on the previous indicators, we determined the main demographic categories of the local authorities in Bihar county. We created a cartographic representation of all the numerical values, and then analyzed the regional correlations. We also examined separately whether there are relevant differences between the local authorities with regard to their landforms, cultural environment, the presence of the Roma population, settlement types and infrastructure conditions. The demographic profile of the county was created based on these data. In the future we wish to extend our research both horizontally (regionally on Sălaj, Satu Mare and Maramureș counties) and vertically.
Keywords: demography, demographic profile, population pyramid
A demográfia elsődleges célja az, hogy megtalálja azokat a fogódzkodókat, amelyek alapján területileg differenciálható egy terület ,,népesedési viselkedés’’
tekintetében.
A szakirodalom és az eddigi kutatási eredmények szerint úgy ítéljük meg, hogy a következő irányvonalak mentén érdemes megvizsgálni Bihar megye esetében a kérdést: a település típusok (falvak- városok), a domborzati lépcsők, az etno- kulturális egységek (különös tekintettel a roma lakosság jelenlétére), illetve a gazdasági rendszer (melyet elsősorban a megközelíthetőségen és a centrum- periféria viszony alapján próbáljuk meghatározni) mentén kutakodva. Ezen irányelvek szerint a következő hipotéziseket fogalmaztuk meg:
Eltérő Bihar megye alföldi illetve dombvidéki-hegyvidéki részeinek a demográfiai állapota.
39 A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
40 M.Sc., Partiumi Keresztény Egyetem, Európai szociálpolitikák szak, 410209 Nagyvárad, Teleki u. 36., erzsipori@yahoo.com
41 egyetemi docens, Partiumi Keresztény Egyetem, Közgazdasági Kar, 410209 Nagyvárad, Teleki u. 36., email: szilfester@gmail.com
Feltételezzük, hogy eltérő a városi és a vidéki önkormányzatok demográfiai állapota.
Feltételezzük, hogy eltérő a megye román és magyar lakosságú részeinek a demográfiai állapota.
Feltételezzük, hogy a legnagyobb eltéréseket azok az önkormányzatok mutatják, ahol jelentős a roma lakosság jelenléte.
Nagyvárad és annak közvetlen környéke sajátos demográfiai arculattal rendelkezik.
Az elszigetelt, nehezen megközelíthető településekről elvándorol a fiatal népesség, az idősek kerülnek túlsúlyba, ami miatt rossz demográfiai állapot alakul ki, tehát eltérés tapasztalható a megye “centrum térségei” és perifériális részei között.
Kutatásunk alapját a 2011-es népszámlálás adatbázisa nyújtotta, amely az Európai Uniós csatlakozás utáni első összeírás. Sokat váratott magára a népszámlálás végleges eredményeinek a nyilvánossá tétele. 2013-tól váltak elérhetővé az adatok, amikor betekintést nyerhettünk az ország és egyben megyénk lakosságának demográfiai állapotába, életminőségébe (lakóhely, lakás minősége, iskolázottság). A népszámlálás a legalkalmasabb forrás arra, hogy pontos számadatok birtokában hosszú távú gazdasági, oktatási, egészségügyi közpolitikákat fogalmazzanak meg, az adott kormányok szakemberei, a különböző szintű döntéshozó és a döntést előkészítő szervezetek, illetve a központi és a helyi közigazgatás. A civil és az üzleti szféra résztvevői is egyre jobban igénylik az ilyen jellegű adatok ismeretét.
A lakosság helyzetének feltérképezése szociológiai, földrajzi, demográfiai mutatóinak az ismerete csupán az emberek etnikai hovatartozását, az iskolázottság mértékét képes kimutatni, viszont komoly alapot biztosít további kutatások számára.
Bihar megye demográfiai állapot felmérése segítségével differenciálhatjuk a megyét a népmozgalmi ,,viselkedés” alapján, olyan irányvonalakat elemezve, amelyek hatással vannak a népesség alakulására. Ilyen követésre érdemes direkciók a domborzat típusok, a települések jellege, az etnikai megoszlás, az infrastruktúra jelenléte illetve annak minősége.
A demográfiai állapot felmérése különösen fontos, ha figyelembe vesszük egész Európa, ezen belül Románia népességének öregedési tendenciáit. Bihar megye történelmi terület, néprajzilag is egyértelműen azonosítható. Szemben Románia más megyéivel, melyek az 1968-as közigazgatási reformmal jöttek létre és mesterségesnek tekinthetőek (például Máramaros), a mi megyénk szinte teljes egészében megegyezik az ezer éves történelmi területtel, így alkalmas arra, hogy történelmi téregységként is kutassuk. Az egyes települések önálló közösségekként élnek, ugyanakkor az általunk fellelhető adatok nem település, hanem község szintűek, ami azzal a hátránnyal jár, hogy az egyes falvak, az ott élő emberek szokásai, kultúrája, életmódja, demográfiai viselkedése egybemosódik, így nem tudunk rámutatni a falvak szintjén fellelhető sajátosságokra. A községi szinten fellelhető
adatok nem biztos, hogy pontosan fölrajzolják egy-egy falu helyzetét, viszont alkalmasak az általános tendenciák bemutatására egy-egy megye esetében.
Területi értelmezések
Bihar megye területe 7.544 km2, országos szinten a hatodik helyen áll. A megye három fontos földrajzi egység között terül el (Tisza-alföld, kontaktdombvidék és Erdélyi-szigethegység). Fontosabb tájegységei a Báródság, Bihari-sík, Bihari- Hegyköz, Bihari-mezőség, Érmellék, Sebes- és Fekete- Körös-völgye valamint a Rézalja.
A domborzati tényezők erősen meghatározzák a megye arculatát, melynek nyugati fele síkvidék, nevezzük “alacsony-Biharnak”, kelet felé emelkedik, részben hegyek borítják, ezt tekintjük “magas-Biharnak”. Az elkülönítés időnként nem egyértelmű, főleg községek szintjén, részben mert a többfalvas önkormányzatok rendelkezhetnek alacsony és magas fekvésű településekkel is, másrészt az alföld nyúlványai a folyók völgyein mélyen behatolnak a keleti végek hegyvidékeibe.
A megye két fő domborzati lépcsője között a 200 méteres szintvonalat tekinthetjük alapvető választóvonalnak (tehát a legalacsonyabb dombságokat is ide számítjuk), amely községek egész sorát érinti, amelyek egyszerre tekinthetőek síksági vagy dombvidéki területeknek: Berettyószéplak, Papfalva, Tóti, Felsőderna, Hagymádfalva, Alsótótfalu, Hegyközcsatár, Hegyközpályi, Köröskisjenő, Mezőszakadát, Kiskopács, Harangmező, Miklóirtás, Pusztahollód, Feketekápolna, Sólyom, Váradszentmárton. Ahhoz, hogy Bihar megye demográfiai állapotát vizsgáljuk, figyelembe kell vennünk a közigazgatási határokat is és azt, hogy hova esik az önkormányzatok súlypontja.
A fentebb felsorolt köztes fekvésű helységek közül Mezőszakadát, Feketekápolna, Váradszentmárton és Sólyom súlypontja a síkvidékre tevődik, Berettyószéplak, Papfalva, Tóti, Felsőderna, Hagymádfalva, Alsótótfalu, Hegyközcsatár, Hegyközpályi, Köröskisjenő, Kiskopács, Harangmező, Miklóirtás és Pusztahollód súlypontja pedig dombvidékre (lásd 1. ábra).
Az alacsony-Biharhoz tartozó önkormányzatok: Nagyvárad, Érmihályfalva, Margitta, Székelyhíd, Nagyszalonta, Érkörtvélyes, Érsemjén, Értarcsa, Érszőllős, Szalacs, Tasnádbajom, Margitta, Érbogyoszló, Érábrány, Bályok, Vámosláz, Vedresábrány, Székelyhíd, Kiskereki, Bihardiószeg, Biharfélegyháza, Szentjobb, Szalárd, Paptamási, Tulka, Bihar, Bors, Körösgyéres, Nagyürögd, Biharszentandrás, Váradszentmárton, Fugyivásárhely, Biharhosszúaszó, Gyapjú, Oláhszentmiklós, Cséffa, Feketebátor, Illye és Keményfok.
A magas-Biharhoz tartozó önkormányzatok: Élesd, Vaskoh, Diófás, Vaskohsziklás, Belényes, Mezőtelegd, Tataros, Élesd, Sólyomkővár, Alsólugos, Cécke, Drágcséke, Belényesújlak, Biharpoklos, Robogány, Szombatság, Várasfenes, Köröstárkány, Belényesirtás, Rény, Biharlonka, Kerpenyéd, Alsóbiharkristyór, Felsőmezős, Vasaskőfalva, Bondoraszó, Bontesd, Dragánfalva, Tisztásfalva, Magyarremete, Biharkaba, Csarnóháza, Barátka, Vársonkolyos, Rév, Biharrósa,
Kispapmező, Bihardobrosd, Nagybáród, Kisősi, Esküllő, Szászfalva, Magyarcséke, Vércsorog.
1. ábra: Bihar alacsony (alföldi) és magas (dombvidéki-hegyvidéki) fekvésű önkormányzatai (Forrás: saját szerkesztés)
Bihar megyét 412 kilométernyi főút hálózza be: az E60 (DN1), DN19, DN17 és a DN79- es utak (www.cjbihor.ro).
A megyén belüli földrajzi helyzet szerint megkülönböztetünk centrum, félperiféria illetve a perifériális pozíciójú önkormányzatokat. Megyén belüli centrumnak tekintjük azokat az önkormányzatokat, amelyben fellelhetők a közúti csomópontok, félperifériának határozzuk meg azokat a községeket, amelyeken csak áthaladnak a főutak, periférikus pedig az olyan helység, amelyen keresztül csak
megyei szintű utak haladnak át. Feltételezzük, hogy a perifériális községek nagy arányban bocsátják ki a fiatal népességet, mivel a hiányzó infrastruktúra következtében nem csak a befektetők kerülik el ezeket, de navetizmusra sincs lehetősége az aktív népességnek, akik közül sokan arra kényszerülnek, hogy máshol telepedjenek le és ott vállaljanak munkát. Feltételezzük tehát, hogy az infrastruktúra hiánya nagymértékben befolyásolja az érintett önkormányzatok demográfiai állapotát.
2. ábra: Bihar megye közlekedés-földrajzi szempontból kedvező és kedvezőtlen pozíciójú önkormányzatai (Forrás: Saját készítésű térkép)
A megye főútjai az alábbi önkormányzatokat érintik:
E60, DN1: Bors, Mezőszakadát, Élesd, Mezőtelegd, Fugyivásárhely, Nagyvárad, Alsólugos, Kisősi, Nagybáród
E671, vagy DN19, DN 79: Illye, Nagyszalonta, Madarász, Nagyürögd, Nagyvárad, Bihar, Paptamási, Biharfélegyháza, Bihardiószeg, Székelyhíd, Értarcsa, Érmihályfalva, Érkörtvélyes, Keményfok, Gyapjú
E79, DN76: Vaskoh, Biharlonka, Vaskohsziklás, Rény, Dragánfalva, Belényes, Biharpoklos, Robogány, Szombatság, Magyarcséke, Drágcséke, Harangmező, Váradszentmárton, Nagyvárad, Kerpenyéd, Biharkristyór.
A megye másodrangú, összekötő főutakkal is rendelkezik (DN 19B, DN 19C, DN 19D, DN 19E, DN 1H. DN 1P, DN 79B, DN 75), ezek műszaki minősége azonban gyakran nem haladja meg a megyei utak színvonalát.
A következő önkormányzatok területén találhatók a főutak csomópontjai:
Nagyvárad, Nagyszalonta, Székelyhíd, Bihar, Élesd, Érmihályfalva.
A megye közlekedés-földrajzi szempontból kedvezőbb helyzetben lévő önkormányzatai (centrum, vagy félperiféria): Érmihályfalva, Érkörtvélyes, Értarcsa;
Bályok, Berettyószéplak, Érábrány, Margitta, Vedresábrány, Vámosláz, Székelyhíd, Szentjobb, Bihardiószeg, Biharfélegyháza, Paptamási, Bihar, Bors, Nagyvárad, Szalárd;
Nagybáród, Kisősi, Élesd, Alsólugos, Mezőtelegd, Mezőszakadát, Fugyivásárhely, Keményfok, Illye, Nagyszalonta, Madarász, Gyapjú, Nagyürögd, Váradszentmárton, Harangmező, Drágcséke, Magyarcséke, Szombatság, Robogány, Biharpoklos, Belényes, Alsóbiharkristyór, Kerpenyéd, Vaskoh, Vaskohsziklás, Biharlonka, Rény, Dragánfalva.
Bihar megye periferikus önkormányzatai: Érsemjén, Kiskereki, Érbogyoszló, Szalacs, Érszőllős, Tasnádbajom, Cséffa, Oláhszentmiklós, Vizesgyán, Körösgyéres, Biharszentandrás, Sólyomkővár, Papfalva, Tóti, Érábrány, Tataros, Hagymádfalva, Felsőderna, Alsótótfalu, Hegyközcsatár, Hegyközpályi, Köröskisjenő; Kiskopács, Vércsorog, Cécke, Esküllő, Szászfalva, Körösrév, Vársonkolyos, Barátka, Csarnóháza, Bihardobrosd, Biharrósa, Kispapmező, Biharkaba, Magyarremete, Tisztásfalva, Bondoraszó, Bontesd, Diófás, Felsőmezős; Tulka, Feketebátor, Biharhosszúaszó, Tenke, Olcsa, Alsókocsoba, Pusztahollód, Miklóirtás, Feketekápolna, Belényesújlak, Sólyom, Várasfenes, Vasaskőfalva, Köröstárkány, Belényesirtás.
Közigazgatási szempontból a megyében tíz város található, melyek közül négy megyei jogú (Nagyvárad, Nagyszalonta, Belényes, Margitta). A megye hat városa közül Vaskoh, Diófás, Vaskohsziklás 1956-ban, Élesd 1968-ban, Érmihályfalva 1990-ben, Székelyhíd pedig 2004-ben nyerték el ezt a titulust.
Bihar megye rurális önkormányzatai a következők: Érábrány, Vedresábrány, Esküllő, Kisősi, Keményfok, Bályok, Feketebátor, Bihar, Tasnádbajom, Nagybáród, Bors, Barátka, Tataros, Bondoraszó, Érbogyoszló, Csarnóháza, Bontesd, Biharkaba, Feketekápolna, Kerpenyéd, Cséffa, Magyarcséke, Hegyközcsatár, Kiskereki, Vámosláz, Szentjobb, Illye, Felsőmezős, Alsókocsoba, Kiskopács, Alsóbiharkristyór, Tisztásfalva,
Érkörtvélyes, Felsőderna, Bihardiószeg, Bihardobrosd, Dragánfalva, Drágcséke, Várasfenes, Gyapjú, Körösgyéres, Harangmező, Pusztahollód, Biharhosszúaszó, Köröskisjenő, Belényesirtás, Miklóirtás, Alsólugos, Biharlonka, Madarász, Szászfalva, Nagyürögd, Olcsa, Fugyivásárhely, Hegyközpályi, Vasaskőfalva, Biharpoklos, Kispapmező, Papfalva, Robogány, Magyarremete, Rény, Biharrósa, Biharfélegyháza, Mezőszakadát, Szalacs, Szalárd, Szombatság, Váradszentmárton, Oláhszentmiklós, Szentjobb, Biharszentandrás, Alsótótfalu, Hagymádfalva, Berettyószéplak, Érsemjén, Sólyomkővár, Sólyom, Vársonkolyos, Értarcsa, Paptamási, Köröstárkány, Tóti, Mezőtelegd, Tenke, Vizesgyán, Tulka, Cécke, Belényesújlak, Körösrév, Érszőllős és Vércsorog (3. ábra).
A két kategória között a valóságban nincs éles határ, így például Érmihályfalva, vagy Székelyhíd napjainkban is részben rurális jellegű, ugyanakkor a városokhoz tartozó falvak (pl. Vaskoh, Margitta, Székelyhíd alárendelt települései esetén) és a községekhez beosztott falvak között a gyakorlatban semmilyen eltérés nincs. Ugyanakkor léteznek városias arculatú községek, melyeket ez idáig nem emeltek városi rangra, ilyen például Tenke 7793 lakossal, Mezőtelegd 6968 lakossal, Váradszentmárton 9572 (2011).
3. ábra: Városi és rurális önkormányzatok Biharban (Forrás: saját szerk.) Hagyományosan jelentős különbségek mutathatóak ki a megye területén élő népcsoportok demográfiai viselkedésében, sőt az egyes tájegységek között is jelentős különbséget feltételeztünk. Megtörténhet, hogy egy vegyes településen egymáshoz csiszolódnak a közösségek, átveszik egymás szokásait, életmódját. Az alábbiakban a román, magyar illetve a hagyományosan vegyes nemzetiségű önkormányzatokat határoztuk meg különálló csoportokként.
Hagyományosan (a 20. században jellemzően) román jellegű önkormányzatok: Vizesgyán, Oláhszentmiklós, Madarász, Tulka, Biharhosszúaszó, Gyapjú, Nagyürögd, Harangmező, Miklóirtás, Drágcséke, Kiskopács, Magyarcséke, Vércsorog, Szászfalva, Kisősi, Nagybáród, Vársonkolyos, Barátka, Csarnóháza, Biharrósa, Biharkaba, Kispapmező, Robogány, Biharpoklos, Szombatság, Pusztahollód, Bihardobrosd, Esküllő, Sólyom, Alsókocsoba, Olcsa, Belényesirtás, Dragánfalva, Bondoraszó, Bontesd, Vasaskőfalva, Diófás, Rény, Vaskohsziklás, Biharlonka,
Felsőmezős, Vaskoh, Kerpenyéd, Alsóbiharkristyór, Cécke, Mezőszakadát, Tisztásfalva.
Hagyományosan magyar jellegű önkormányzatok: Nagyszalonta, Bors, Bihar, Hegyközpályi, Paptamási, Szalárd, Biharfélegyháza, Bihardiószeg, Székelyhíd, Kiskereki, Érbogyoszló, Szalacs, Érmihályfalva.
Vegyes etnikumú önkormányzatok: Élesd, Tataros, Felsőderna, Alsólugos, Papfalva, Alsótótfalu, Berettyószéplak, Sólyomkővár (szlovák népességű), Érkörtvélyes, Érsemjén, Értarcsa, Körösgyéres, Biharszentandrás, Nagyvárad, Váradszentmárton, Fugyivásárhely, Köröskisjenő, Hegyközcsatár, Szentjobb, Vámosláz, Vedresábrány, Margitta, Érszőllős, Tasnádbajom, Bályok, Mezőtelegd, Tóti, Érábrány, Hagymádfalva, Keményfok, Illye, Feketebátor, Tenke, Feketekápolna, Belényesújlak, Várasfenes, Köröstárkány, Körösrév, Cséffa, Belényes (4. ábra).
A roma lakosság olyan közösséget alkot, amely demográfiai szempontból sem idomult más, a megyénkben élő csoporthoz. Radikálisan más, eltérő állapotok jellemzik ezt a közösséget. Azokban az önkormányzatokban, ahol magas az arányuk, megváltoztatják az adott település eredeti demográfiai arculatát, ez a korpiramisok tipizálásánál lesz szembetűnő. A számottevő roma jelenlét gazdasági szempontból is érzékelhető, Kiskereki, Vedresábrány, Bihardiószeg önkormányzataiban nagyobb arányú munkanélküliséget jegyeztek 2002-ben (12.67%, 22.67%, 28.96%) (Szilágyi et al, 2007).
A romák esetében a demográfiai folyamatok hatása igen eltérő. A többségi társadalomtól különböző reprodukciós modell rámutat arra a tényre, hogy a romák termékenysége meghaladja az országos átlagot, az reprodukcióhoz szükséges szint feletti értéket mutat, így a roma népesség demográfiailag bővül (www.prominoritate.hu). A megye önkormányzatait tehát a roma lakosság arányai szerint is csoportosítottuk, jobb híján a 2002-es és 2011-es népszámlálás eredményei alapján (lásd 5. ábra):
Nem számottevő roma népesség (2% alatti arány): Érszőllős, Tasnádbajom, Berettyószéplak, Sólyomkővár, Felsőderna, Alsótótfalu, Biharfélegyháza, Nagyvárad, Bors, Bihar, Hegyközpályi, Harangmező, Vércsorog, Vaskohsziklás, Magyarcséke, Szombatság, Belényesújlak, Biharpoklos, Felsőmezős, Biharkaba, Köröstárkány, Belényesirtás, Tisztásfalva, Bontesd, Biharlonka, Vaskoh, Diófás.
4. ábra: Bihar megyefőbb etno-kulturális részei (Forrás: saját szerk.)
Közepes roma jelenlét (2-10%): Érmihályfalva, Szalacs, Érbogyoszló, Margitta, Vámosláz, Papfalva, Szentjobb, Szalárd, Paptamási, Hegyközcsatár, Tataros, Mezőtelegd, Mezőszakadát, Vizesgyán, Körösgyéres, Biharszentandrás, Nagyürögd, Váradszentmárton, Madarász, Nagyszalonta, Alsókocsoba, Feketekápolna, Várasfenes, Belényes, Dragánfalva, Magyarremete, Kispapmező, Robogány, Vasaskőfalva, Kerpenyéd, Alsóbiharkristyór, Csarnóháza, Barátka, Vársonkolyos, Nagybáród, Kisősi, Körösrév, Szászfalva, Esküllő.
5. ábra: A roma lakosság jelenléte (Forrás: saját szerk.)
Erős roma jelenlét (10-33 %): Érkörtvélyes, Érsemjén, Értarcsa, Kiskereki, Székelyhíd, Vedresábrány, Tóti, Érábrány, Bályok, Berettyószéplak, Hagymádfalva, Alsólugos, Élesd, Cécke, Köröskisjenő, Fugyivásárhely, Kiskopács, Drágcséke, Bihardiószeg, Miklóirtás, Pusztahollód, Biharhosszúaszó, Tenke, Olcsa, Sólyom, Feketebátor, Tulka, Illye, Keményfok, Cséffa, Oláhszentmiklós, Gyapjú, Rény, Bondoraszó, Bihardobrosd.
Kutatási irányvonalak, indikátorok
A fentebb vázolt “kapaszkodók” alapján próbáljuk területileg differenciálni a megyét a „demográfiai viselkedés” tekintetében, a kutatás következő részében.
Lehetséges indikátorok: az átlagéletkor, a legnépesebb generáció megjelölése, a férfi-nő arány és a korfa típusok.
Átlagéletkor vizsgálat
Táblázat: A bihari önkormányzatok népességének átlagéletkora (2011) Átlagéletkor Önkormányzatok
33,01-33,5 Köröskisjenő.
36-37 Székelyhíd, Vedresábrány, Feketebátor, Érbogyoszló, Érkörtvélyes, Bihardiószeg, Alsólugos, Váradszentmárton.
37,01-38 Élesd, Keményfok, Bályok, Kiskereki, Bihardobrosd, Várasfenes, Körösgyéres, Miklóirtás, Fugyivásárhely, Tóti, Illye, Drágcséke, Biharszentandrás, Érsemjén, Berettyószéplak, Cécke, Tenke.
38,01-39 Hegyközpályi, Olcsa, Szalárd, Oláhszentmiklós, Értarcsa, Érszőllős.
39,01-40 Nagyvárad, Margitta, Érmihályfalva, Esküllő, Kisősi, Tasnádbajom, Bondoraszó, Biharhosszúaszó, Nagyürögd, Biharfélegyháza, Szalacs, Mezőtelegd, Bihar, Nagybáród, Cséffa, Papfalva, Vársonkolyos.
40,01-41 Belényes, Nagyszalonta, Diófás, Bors, Szentjobb, Felsőderna, Gyapjú, Szászfalva, Biharrósa, Tulka, Vasaskőfalva, Vizesgyán, Rév.
41,01-42 Vaskohsziklás, Érábrány, Vámosláz, Dragánfalva, Rény,
Harangmező, Pusztahollód, Madarász, Hagymádfalva, Paptamási, Köröstárkány.
42,01-44 Barátka, Tataros, Csarnóháza, Bontesd, Biharkaba, Magyarremete, Magyarcséke, Mezőszakadát, Sólyomkővár, Vércsorog,
Felsőmezős, Hegyközcsatár, Tisztásfalva.
44,01-46 Alsókocsoba, Kiskopács, Kispapmező, Sólyom, Belényesirtás, Alsótótfalu, Biharlonka, Biharpoklos, Robogány.
46,01-48 Vaskoh, Alsóbiharkristyór, Kerpenyéd, Belényesújlak, Szombatság 48,01-52 Feketekápolna.
6.-7. Ábra: A bihari önkormányzatok népességének átlagéletkora 2011-ben (sötét árnyalat –alacsonyabb átlagéletkor, világos- magasabb átlagéletkor). Részletes és
egyszerűsített ábrázolás. (Forrás: Saját készítésű térkép)
A legjobb (legalacsonyabb, legfiatalabb) értéket Köröskisjenő mutatja (33.01- 33.5 átlagéletkor), ezt feltehetően, legalábbis részben az erőteljes roma jelenlétnek köszönheti. A 7. ábra alapján meghatároztuk a megye azon részeit, amelyek kedvező, közepes illetve rossz átlagéletkorú lakossággal rendelkeznek. Bihar megye dél- keleti része, öt település kivételével kedvezőtlen helyzetben van, az önkormányzatok népességének átlagéletkora 41-52 év közötti: Alsóbiharkristyór, Kerpenyéd, Vaskoh, Felsőmezős, Biharlonka, Vaskohsziklás, Rény, Bontesd, Dragánfalva, Belényesirtás, Köröstárkány. Ugyancsak rossz helyzetben vannak a következő községek a Belényesi-medence északi felében: Tisztásfalva, Magyarremete, Biharkaba, Csarnóháza, Barátka, Kispapmező, Robogány, Szombatság, Biharpoklos, Belényesújlak, Hegyközcsatár, Sólyom, Alsókocsoba, Feketekápolna, Pusztahollód, Magyarcséke, továbbá a megye középső részein:
Vércsorog, Kiskopács, Mezőszakadát, Harangmező, Alsótótfalu, Hagymádfalva, Tataros, Vámosláz. Elszórtan helyezkednek el a következő önkormányzatok:
Madarász, Biharfélegyháza, Sólyomkővár és Érábrány.
Közepes értékűek az alábbi önkormányzatok (38-41 év közötti átlagéletkorral) a megye északi részein: Érmihályfalva, Értarcsa, Érszőllős, Margitta, Szalacs, Hegyközpályi, Szalárd, Értarcsa, Tasnádbajom; a megye nyugati részein:
Bihar, Biharfélegyháza, Szentjobb, Bors, Nagyvárad, Vizesgyán, Nagyürögd, Oláhszentmiklós, Cséffa, Gyapjú, Biharhosszúaszó, Nagyszalonta és Tulka. Ide soroljuk a megye keleti részéről az alábbiakat: Esküllő, Kisősi, Bondoraszó, Nagybáród, Papfalva, Vársonkolyos, Felsőderna, Szászfalva, Biharrósa, Vasaskőfalva, Rév, valamint néhány elszórtan elhelyezkedő önkormányzatot, mint: Olcsa, Belényes, Diófás és Mezőtelegd. Megjegyzendő, hogy a megye városai szinte kivétel nélkül ebben a kategóriában kaptak helyet.
Kiváló értékeket kaptunk az alábbi, sötét színnel jelölt önkormányzatokban (36-38 éves átlagéletkorok): a megye északi részén egy csoportot mutat:
Érkörtvélyes, Érsemjén, Kiskereki, Érbogyoszló, Vedresábrány, a nyugati részén:
Székelyhíd, Bihardiószeg; Körösgyéres, Biharszentandrás, a megye dél- nyugati részein: Illye, Keményfok, Feketebátor, Tenke, Várasfenes, a megye középső részein:
Miklóirtás, Bihardobrosd, Drágcséke, Váradszentmárton, Cécke, Fugyivásárhely, Alsólugos, Élesd és a megye keleti részén Bályok, Tóti Berettyószéplak.
A legnépesebb generációk
2. Táblázat: A legnépesebb generációk vizsgálata (Forrás: Saját készítésű táblázat) Korcsoportok (év) Önkormányzatok
0--9 Kiskereki, Érkörtvélyes, Köröskisjenő, Miklóirtás, Alsólugos, Oláhszentmiklós, Tenke, Drágcséke, Biharhosszúaszó.
10--19 Bályok, Feketebátor, Bihardobrosd, Olcsa, Cécke, Tóti.
20--29 Bondoraszó, Felsőderna, Pusztahollód, Sólyomkővár.
30--39 Bihar, Bors, Dragánfalva, Hegyközpályi, Érszőllős, Nagyszalonta, Diófás, Érmihályfalva, Kisősi, Keményfok, Tasnádbajom, Érbogyoszló, Szentjobb, Alsókocsoba, Bihardiószeg, Várasfenes, Tulka, Vércsorog,
Biharszentandrás, Fugyivásárhely, Mezőtelegd, Szalárd, Szalacs, Értarcsa.
40--49 Nagyvárad, Belényes, Margitta, Élesd, Székelyhíd, Érábrány, Vedresábrány, Esküllő, Nagybáród, Barátka, Csarnóháza, Biharkaba, Felsőmezős, Cséffa, Vámosláz, Illye, Tisztásfalva, Gyapjú, Körösgyéres, Harangmező, Madarász, Szászfalva, Nagyürögd, Papfalva, Biharrósa, Biharfélegyháza,
Váradszentmárton, Érsemjén, Hagymádfalva, Vársonkolyos, Berettyószéplak, Paptamási, Vizesgyán, Rév, Kiskopács 50--59 Vaskohsziklás, Bontesd, Belényesirtás, Vasaskőfalva,
Köröstárkány, Vaskoh, Kerpenyéd, Alsóbiharkristyór, Biharlonka, Biharpoklos, Magyarremete, Rény, Belényesújlak.
60--69 Tataros, Feketekápolna, Magyarcséke, Hegyközcsatár, Robogány, Mezőszakadát, Szombatság, Sólyom, Alsótótfalu 70 fölött Kispapmező.
A legnépesebb generációk vizsgálatánál nyolc korcsoportot különítettünk el, amelyek a legnagyobb számban találhatóak az egyes önkormányzatokban (lásd: 2.
táblázat). A 8. ábra területileg részletesen ábrázolja ezeknek a földrajzi elhelyezkedését. Ezen paraméter vizsgálata segít rámutatni a korpiramisok esetleges anomáliáira, amikor is nagy eltérés mutatkozik az átlagéletkor (súlypont) és a legnépesebb generációk elhelyezkedésében a körösszetétel diagramján. Elméletileg a két érték egymás közelében kellene elhelyezkedjen, ha a legnépesebb generáció az átlagéletkornál jóval idősebb, vagy fiatalabb, akkor nagy valószínűséggel valamilyen tartós migrációs eseménnyel, vagy eltérő demográfiai csoportok együttes jelenlétével számolhatunk.
Azon önkormányzatok, ahol a 9 évnél fiatalabb generációk a legnépesebbek szórványosan helyezkednek el: Kiskereki, Érkörtvélyes, Köröskisjenő, Alsólugos, Oláhszentmiklós és kisebb tömbben Miklóirtás, Tenke, Drágcséke és Biharhosszúaszó jelenik meg. A 10-19 évesek szintén szórványos elhelyezkedést mutatnak: Bályok, Tóti északon, Feketebátor, Olcsa délen, Cécke és Bihardobrosd a megye középső részein. A 20-29 évesek Bondoraszón, Felsődernán, Pusztahollódon, Sólyomkőváron színezik sötétebbre a megye térképét. Az aktív népesség dominanciája a (30-39 és 40-49 éves generációk) a megye legtöbb önkormányzatában megfigyelhető, többnyire tömbökben: a 30-39-es Nagyvárad körül Biharszentandrás, Bors, Bihar, Hegyközpályi és Fugyivásárhely, északabbra Bihardiószeg, Szalárd és Szentjobb községekben, az Érmellék északi részén Érmihályfalván, Érkörtvélyesen, Értarcsán, Szalacson, Érszőllősön, sőt Tasnádbajomban is; az Élesdi-medencében Mezőtelegd, Vércsorog, Sólyomkővár és Kisősi önkormányzatokban; Dél-Biharban Nagyszalonta, Tulka, Keményfok és Alsókocsoba, a Belényesi-medencében pedig Várasfenes, Dragánfalva és Rézbánya esetében bukkan fel.
Az idősebb 40-49-es közé eső generáció dominanciája a megye középső és északi részén jellemző, a már említett önkormányzatok és a Rézalja kivételével:
északon nagy csoportot alkotva: Érsemjén, Székelyhíd, Vedresábrány, Margitta, Érábrány, Papfalva, Vámosláz, Berettyószéplak, Hagymádfalva, Biharfélegyháza, Paptamási, önkormányzatig, a másik jelentős csoport Nagyváradtól Madarászig jellemző: Nagyvárad, Körösgyéres Vizesgyán, Nagyürögd, Váradszentmárton, Harangmező, Gyapjú, Cséffa, Madarász, a harmadik csoport pedig az Élesdi-medence keleti felébe koncentrálódik: Élesd, Esküllő, Szászfalva, Körösrév, Vársonkolyos, Barátka, Csarnóháza, Nagybáród önkormányzatokba. A megye déli részein csak Illye, Biharrósa, Biharkaba, Tisztásfalva, Belényes és Felsőmezős alkotnak szigeteket.
Az idős korosztályt (50-59, 60-69 és 70 év fölött) inkább a megye dél-keleti részén találjuk meg ebben a vizsgálatban, főleg a Belényesi-medence déli felében:
Köröstárkány, Belényesirtás, Vaskohsziklás, Rény, Vaskoh, Kerpenyéd, Alsóbiharkristyór, Bontesd, Vasaskőfalva, Biharlonka önkormányzatokban. Kisebb tömbben megjelenik a medence északi felében: Biharpokloson, Magyarremetén, Belényesújlakon, valamint Robogány, Feketekápolna, Magyarcséke, Kispapmező, Sólyom, Szombatság községekben. A 60-69 éves idősek a Rézaljai önkormányzatokban alkotnak kisebb tömböt: Tataroson, Hegyközcsatárban, Alsótótfalun és Mezőszakadáton.
8. ábra: A legnépesebb generációk a bihari önkormányzatokban (sötét – fiatal, világos – idős)(Forrás: Saját készítésű térkép)
Nő-férfi arány
3. táblázat: Nő- férfi arány Nők aránya % Önkormányzatok
48-49 Tasnádbajom, Biharrósa, Vércsorog, Kiskopács.
49.01-49.50 Miklóirtás, Alsólugos, Kispapmező, Oláhszentmiklós, Értarcsa.
49.51-50 Esküllő, Bályok, Bontesd, Biharkaba, Bihardiószeg, Bihardobrosd, Drágcséke, Körösgyéres, Köröskisjenő, Fugyivásárhely, Hagymádfalva, Érszőllős.
50.01-50.50 Érábrány, Keményfok, Nagybáród, Tataros, Bondoraszó, Csarnóháza, Magyarcséke, Madarász, Szászfalva, Nagyürögd, Olcsa, Hegyközpályi, Papfalva, Rény, Váradszentmárton, Sólyomkővár, Vársonkolyos, Berettyószéplak, Vizesgyán.
50.51-51 Székelyhíd, Vaskohsziklás, Vedresábrány, Kisősi, Felsőmezős, Cséffa, Hegyközcsatár, Vámosláz, Illye, Alsókocsoba, Tisztásfalva, Érkörtvélyes, Felsőderna, Várasfenes, Biharhosszúaszó, Biharlonka,
Vasaskőfalva, Biharpoklos, Magyarremete, Szalárd, Érsemjén, Sólyom, Tóti, Cécke, Mezőtelegd, Tulka, Belényesirtás.
51.01-51.50 Margitta, Nagyszalonta, Élesd, Diófás, Feketebátor, Bihar, Barátka, Érbogyoszló, Kiskereki, Gyapjú, Harangmező, Pusztahollód, Biharszentandrás, Tenke, Rév.
51.51-52 Belényes, Kerpenyéd, Alsóbiharkristyór, Dragánfalva, Biharfélegyháza, Szalacs, Szombatság, Belényesújlak.
52.01-52.50 Érmihályfalva, Vaskoh, Bors, Szentjobb,
Mezőszakadát, Alsótótfalu, Paptamási, Köröstárkány.
52.51-53 Nagyvárad, Feketekápolna, Robogány.
(Forrás: Saját készítésű táblázat)
9. ábra: A nő-férfi arány (a világos árnyalatok a nők, a sötétek a férfiak magasabb arányát jelzik)(Forrás: Saját készítésű térkép)
A nő-férfi arány kiszámítása nagyon fontos részeleme a tanulmánynak.
Közismert, hogy általában a nők aránya általában nagyobb a férfi lakosok arányánál, a nők születéskor várható hosszabb élettartamnak köszönhetően. Ha egy önkormányzatban nagyon magas a nők aránya, az elöregedettségre utal. A fiatal népességű önkormányzatok esetében fordulhat elő férfitöbbség, általában ott ahol a roma lakosság száma nagy, vagy ahol a foglalkoztatottsági szerkezet indokolja azt. A legmagasabb férfiarányokat a megye középső részén, Király-erdő- hegység területén fekvő önkormányzatokban jegyzik.
A 3. táblázatban kilenc csoportba osztottuk a megye önkormányzatait, a területi elhelyezkedéseket pedig a 9. ábra mutatja. A legsötétebb árnyalat (fekete) mutatja azokat az önkormányzatokat, amelyekben a nők aránya a legkisebb a férfiakéhoz képest. Lefele haladva a színskálán, fél százalékonként nő a "gyengébbik”
nem aránya.
A „legférfiasabb” községek, ahol a nők aránya "csupán” 48- 49,50 százalék, részben mozaikszerűen helyezkednek el a megyében, mint Tasnádbajom, Oláhszentmiklós, Értarcsa, Alsólugos, de a Király-erdő területén és közelében egy
nagy „csomósodás” is megfigyelhető: Biharrósa, Vércsorog, Kiskopács, Miklóirtás, Kispapmező.
A kiegyenlített nemi arányt mutató önkormányzatok inkább a megye keleti felében helyezkednek el: Esküllő, Bályok, Bontesd, Biharkaba, Bihardobrosd, Drágcséke, Hagymádfalva, Érszőllős, Érábrány, Nagybáród, Tataros, Bondoraszó, Csarnóháza, Magyarcséke, Szászfalva, Olcsa, Papfalva, Rény, Sólyomkővár, Vársonkolyos, Berettyószéplak. Egy másik jelentős csoportot a Nagyvárad körül gyűrűt formáló önkormányzatok adják: Vizesgyán, Körösgyéres, Köröskisjenő, Fugyivásárhely, Nagyürögd, Hegyközpályi, Váradszentmárton, ezek mellett pedig alig fordul elő ez a kategória a megye nyugati felében (kivétel: Bihardiószeg, Keményfok, Madarász).
Az enyhe női többséggel jellemezhető önkormányzatok (ami a megyei átlagértéknek is megfelel 50,5 - 52%) a megye területének a legnagyobb részét ölelik fel, összefüggő területet alkotva északon, a tágabb értelmű Érmelléken (Érkörtvélyes, Érsemjén, Kiskereki, Szalacs, Érbogyoszló, Margitta, Vedresábrány, Székelyhíd, Vámosláz, Szalárd, Biharfélegyháza, Tóti, Felsőderna), ugyanúgy dél-Biharban (Nagyszalonta, Illye, Cséffa, Gyapjú, Biharhosszúaszó, Tulka, Feketebátor, Tenke, Alsókocsoba, Harangmező, Pusztahollód, Szombatság) valamint a Belényesi- medence nagy részén (Vaskohsziklás, Felsőmezős, Tisztásfalva, Várasfenes, Biharlonka, Vasaskőfalva, Biharpoklos, Magyarremete, Sólyom, Belényesirtás, Diófás, Belényes, Kerpenyéd, Alsóbiharkristyór, Dragánfalva, Belényesújlak). A megye egyéb részein szigetszerűen fordul elő ez az arány: pl. Biharszentandrás, Hegyközcsatár és Bihar, vagy az Élesdi-medencében: Mezőtelegd, Cécke, Élesd, Kisősi, Barátka és Rév önkormányzatokat jelöli.
Érdekes megfigyelni, hogy az 50,51- 51,00 százalékos női aránnyal rendelkező városok és községek között van néhány, amelyik a nagyon erőteljes roma jelenléttel rendelkezik (Érkörtvélyes, Érsemjén, Székelyhíd, Vedresábrány, Tóti, Biharhosszúaszó, Tulka, Illye, Cséffa, Cécke), ugyanez a helyzet az 51,01- 51,50 százalékos női többséggel rendelkező önkormányzatokban (Kiskereki, Élesd, Pusztahollód, Tenke, Feketebátor), a mérleg mégsem billen át a férfiak javára.
Ezekben az esetekben a roma lakosság jelenléte eltorzítja és javítja az amúgy kedvezőtlen demográfiai adatokat.
Az 52,01- 53,00 százalékos női aránnyal rendelkező önkormányzatok:
Érmihályfalva, Vaskoh, Bors, Szentjobb, Mezőszakadát, Alsótótfalu, Paptamási, Köröstárkány, Nagyvárad, Feketekápolna, Robogány. Ezek valamennyien a megye középső-nyugati sávjában fekszenek. Néhány esetben egyértelműen az elöregedésre kell gondolnunk, de a nagyobb városok, illetve Bors és Mezőszakadát esetében a szolgáltatói, illetve az textil-, bőr- és élelmiszeripari profil hatásával állhatunk szemben. Azon községeknél, ahol az előző csoporttal ellentétben a férfiak élnek többségben, mint például Tasnádbajom, Biharrósa, Vércsorog, Kiskopács, Miklóirtás, Alsólugos, Kispapmező, Oláhszentmiklós, Értarcsa, feltehetően nem rendelkeznek elég munkahely kínálattal, ezért a nők kénytelenek a közeli településeken vagy a közeli városokban munkát találni (ez az elszippantó hatás), a férfiak pedig nagyobb
arányban próbálnak a helyi háztáji mezőgazdaságban, vagy az erdőkitermelésben megélhetést találni.
Korpiramis típusok
4. táblázat: Korpiramis típusok
Korpiramis típusok Önkormányzatok
I.a) Gyorsan növekvő népesség Köröskisjenő
I.b) Növekvő népesség Tenke, Drágcséke, Miklóirtás,
Oláhszentmiklós, Kiskereki, Érkörtvélyes, Feketebátor, Alsólugos
II. Stagnáló népesség Fugyivásárhely, Székelyhíd, Bihardiószeg, Érsemjén, Cécke, Tóti, Illye, Bihardobrosd, Keményfok, Bondoraszó, Várasfenes, Gyapjú, Érszőllős, Mezőszakadát, Kiskopács, Olcsa, Biharhosszúaszó, Bályok, Nagybáród, Tataros, Pusztahollód, Élesd, Körösgyéres,
Biharfélegyháza, Rév, Nagyürögd, Cséffa, Madarász, Belényes.
III. A. Öregedő népesség Érmihályfalva, Szalárd, Mezőtelegd,
Berettyószéplak, Papfalva, Margitta, Értarcsa, Vámosláz, Szalacs, Vizesgyán, Harangmező, Esküllő, Kisősi, Barátka, Vársonkolyos, Köröstárkány, Paptamási, Érbogyoszló, Rény, Sólyom, Szászfalva, Alsókocsoba,
Kispapmező, Vércsorog, Biharkaba, Tasnádbajom, Biharrósa, Felsőderna, Érábrány, Magyarcséke, Dragánfalva, Magyarremete, Vedresábrány, Vasaskőfalva, Tulka.
III.B. Újrafiatalodó népesség Hegyközpályi, Váradszentmárton, Biharszentandrás, Bors, Szentjobb, Nagyszalonta, Bihar, Nagyvárad.
III.C. Az öregedő népesség kifejlődött változata
Vaskohsziklás, Biharpoklos, Szombatság, Hegyközcsatár, Tisztásfalva, Alsótótfalu, Diófás, Robogány, Hagymádfalva,
Alsóbiharkristyór, Belényesirtás, Biharlonka, Felsőmezős, Bontesd, Sólyomkővár, Csarnóháza, Kerpenyéd, Vaskoh,
Belényesújlak, Feketekápolna, Szentjobb.
(Forrás: Saját készítésű táblázat)
10.-11. ábra: Korpiramis al-(6) és főtípusok (3) Bihar megyében (Forrás: Saját készítésű)
A korpiramis típusokat a szakirodalom szerint három nagycsoportba és hat alcsoportba osztottuk (4. táblázat), ugyanezeket a 10. térkép területi lebontásban ábrázolja.
A kifejezetten jó demográfiai állapotú települések korfái szerint mozaikosan helyezkednek el a megyében (4. táblázat), de Alsólugos kivételével valamennyi a megye nyugati felére esik: Érkörtvélyes, Kiskereki, Alsólugos, Köröskisjenő, Oláhszentmiklós, Drágcséke, Miklóirtás, Tenke és Feketebátor. Ez utóbbi öt Dél- Biharban fekszik. Ebben a csoportban Köröskisjenő emelkedik ki a szabályos piramis formájú korfájával, ez az önkormányzat mutatja a leginkább növekvő jelleget megyénkben.
Az előbbinél sokkal népesebb csoportot alkotnak azok az önkormányzatok, ahol a korfa alakjából stagnálásra következtethetünk. Ezek az Érmelléken (Székelyhíd, Bihardiószeg, Biharfélegyháza, Érsemjén) és a dél- Bihari-síkon alkotnak egységes tömböt (Gyapjú, Biharhosszúaszó, Körösgyéres, Nagyürögd, Gyapjú, Cséffa, Madarász, Illye, Keményfok), s ez Nagyváradtól keletre is folytatódik (Fugyivásárhely, Cécke, Mezőszakadát, Kiskopács), a megye többi részén pedig szigetszerűen bukkan fel: Bihardobrosdon, Bondoraszón, Érszőllősön, Olcsán, Bályokon, Nagybáródon, Tataroson, Pusztahollódon, Élesden, Réven, Belényesen, Várasfenesen, Tótiban.
Az öregedő népesség nagy csoportot alkot a megyében (63 önkormányzat), ezért volt szükség arra, hogy három alcsoportot határozzunk meg a korfák osztályozásánál. Az öregedő, fogyó népesség korfájára jellemző, hogy keskeny alapú, felfelé szélesedő alakban jelenik meg az ábrákon. Kevesebben vannak a fiatalok (15- 20%), hosszú a várható élettartam, lassan öregszik a népesség, stabilizálódik a létszám, majd csökken. A megye északi és középső részére jellemző, ilyen Érmihályfalva, Szalárd, Mezőtelegd, Berettyószéplak, Papfalva, Margitta, Értarcsa,
Vámosláz, Szalacs, Vizesgyán, Harangmező, Esküllő, Kisősi, Barátka, Vársonkolyos, Köröstárkány, Paptamási, Érbogyoszló, Rény, Sólyom, Szászfalva, Alsókocsoba, Kispapmező, Vércsorog, Biharkaba, Tasnádbajom, Biharrósa, Felsőderna, Érábrány, Magyarcséke, Dragánfalva, Magyarremete, Vedresábrány, Vasaskőfalva, Tulka korfája.
A újrafiatalodó népességnél egy erős csökkenő periódus után a termékenységi ráta növekedése figyelhető meg: Hegyközpályi, Váradszentmárton, Biharszentandrás, Bors, Szentjobb, Nagyszalonta, Bihar és Nagyvárad korfái ekképp alakulnak. Gyakori típus Nagyvárad szuburbiáiban, ahová az elöregedő falvak új lakóparkjaiba fiatal népesség érkezik.
Az elöregedett népességű korfák kifejlődött változata a megye legkedvezőtlenebb demográfiai helyzetű önkormányzatait mutatja. Vaskohsziklás és Bontesd kivételével ezekben a stabil népesség száma nem haladja meg a 2800-at, főleg a Fekete-Körös völgyébe és a Rézaljára koncentrálódnak: Biharpoklos, Szombatság, Hegyközcsatár, Tisztásfalva, Alsótótfalu, Diófás, Robogány, Hagymádfalva, Alsóbiharkristyór, Belényesirtás, Biharlonka, Felsőmezős, Sólyomkővár, Csarnóháza, Kerpenyéd, Vaskoh, Belényesújlak, Feketekápolna, Szentjobb. A megye két legkisebb városa is ebben a kategóriában kapott helyet.
12. ábra: Bihar megye önkormányzatainak korpiramisai (Forrás: Saját készítésű térkép)
Összesített tényezők
5. táblázat: Összesített tényezők- Demográfiai állapotvizsgálat
Önkormányzatok Nők aránya
Átlag életkor
Legnépesebb generációk
Korpiramis típusok
Össz- pontszám
Bihor (Bihar megye)
Oradea (Nagyvárad) 0 8 5 2 15
Beiuş (Belényes) 2 7 5 3 17
Marghita (Margitta) 3 8 5 2 18
Salonta (Nagyszalonta) 3 7 6 2 18
Aleşd (Élesd) 3 10 5 3 21
Nucet (Diófás) 3 7 6 1 17
Săcuieni (Székelyhíd) 4 11 5 3 23
Ştei (Vaskohsziklás) 4 1 3 1 9
Valea lui Mihai (Érmihályfalva)
1 8 6 2 17
Vaşcău (Vaskoh) 1 0 2 1 4
Abram (Érábrány) 5 6 5 2 18
Abramuţ (Vedresábrány)
4 11 5 2 22
Aştileu (Esküllő) 6 8 5 2 21
Auşeu (Kisősi) 4 8 6 2 20
Avram Iancu (Keményfok)
5 10 6 3 24
Balc (Bályok) 6 10 10 3 29
Batar (Feketebátor) 3 11 10 4 28
Biharia (Bihar) 3 7 7 2 19
Boianu Mare (Tasnádbajom)
9 8 6 2 25
Borod (Nagybáród) 5 7 5 3 20
Borş (Bors) 1 7 7 2 17
Bratca (Barátka) 3 5 5 2 15
Brusturi (Tataros) 5 5 1 3 14 Budureasa
(Bondoraszó)
5 8 8 3 24
Buduslău (Érbogyoszló) 3 11 6 2 22
Bulz (Csarnóháza) 5 5 5 1 16
Bunteşti (Bontesd) 6 5 3 1 15
Căbeşti (Biharkaba) 6 5 5 2 18
Câmpani (Felsőmezős) 4 4 5 1 14
Căpâlna (Feketekápolna)
0 0 1 1 2
Carpinet (Kerpenyéd) 2 0 2 1 5
Cefa (Cséffa) 4 7 5 3 19
Ceica (Magyarcséke) 5 4 1 2 12
Cetariu
(Hegyközcsatár)
4 4 1 1 10
Cherechiu (Kiskereki) 3 10 12 4 29
Chişlaz (Vámosláz) 4 6 5 2 17
Sâniob (Szentjobb) 1 7 6 1 15
Ciumeghiu (Illye) 4 9 5 3 21
Cociuba Mare (Alsókocsoba)
4 3 6 2 15
Copăcel (Kiskopács) 8 3 4 3 18
Cristioru de Jos (Alsóbiharkristyór)
2 1 2 1 6
Curăţele (Tisztásfalva) 4 4 5 1 14
Curtuişeni (Érkörtvélyes)
4 11 12 4 31
Derna (Felsőderna) 4 7 8 2 21
Diosig (Diószeg) 6 11 6 3 26
Dobreşti (Bihardobrosd)
6 10 10 3 29
Drăgăneşti (Dragánfalva)
2 6 7 2 17
Drăgeşti (Drágcséke) 6 9 11 4 30
Finiş (Várasfenes) 4 10 6 3 23
Gepiu (Gyapjú) 3 7 5 3 18
Girişu de Criş (Körösgyéres)
6 10 5 3 24
Hidişelu de Sus (Harangmező)
3 5 5 2 15
Holod (Pusztahollód) 3 5 8 3 19
Husasău de Tinca (Biharhosszúaszó)
4 8 11 3 26
Ineu (Köröskisjenő) 6 11 12 5 34
Lăzăreni (Miklóirtás) 7 10 12 4 33
Lazuri de Beiuş (Belényesirtás)
4 2 3 1 10
Lugaşu de Jos (Alsólugos)
7 11 12 4 34
Lunca (Biharlonka) 4 2 2 1 9
Mădăras (Madaras) 5 5 5 3 18
Măgeşti (Szászfalva) 5 7 5 2 19
Nojorid (Nagyürögd) 5 8 5 3 21
Olcea (Olcsa) 5 8 10 3 26
Oşorhei
(Fugyivásárhely)
6 10 6 3 25
Paleu (Pályi) 5 9 7 2 23
Pietroasa (Vasaskőfalva)
4 6 3 2 15
Pocola (Biharpoklos) 4 2 2 1 9
Pomezeu (Kispapmező) 7 3 0 2 12
Popeşti (Papfalva) 5 7 5 2 19
Răbăgani (Robogány) 0 1 1 1 3
Remetea (Magyarremete)
4 5 2 2 13
Rieni (Rény) 5 6 2 2 15
Roşia (Biharrósa) 9 7 5 2 23 Roşiori
(Biharfélegyháza)
2 8 5 3 18
Săcădat (Mezőszakadát)
1 4 1 3 9
Salacea (Szalacs) 2 8 6 2 18
Sălard (Szalárd) 4 8 6 2 20
Sâmbăta (Szombatság) 2 0 1 1 4
Sânmartin
(Váradszentmárton)
5 11 5 2 23
Sânnicolau Roman (Oláhszentmiklós)
7 8 12 4 31
Sântandrei (Biharszentandrás)
3 9 6 2 20
Sârbi (Alsótótfalu) 1 2 1 1 5
Şimian (Érsemjén) 4 9 5 3 21
Şinteu (Sólyomkővár) 5 4 8 1 18
Şoimi (Sólyom) 4 3 1 2 10
Spinuş (Hagymádfalva) 6 5 5 1 17
Şuncuiuş (Vársonkolyos)
5 7 5 2 19
Suplacu de Barcău (Berettyószéplak)
5 9 5 2 21
Tămăşeu (Paptamási) 1 5 5 2 13
Tarcaia (Köröstárkány) 1 5 3 2 11
Tarcea (Értarcsa) 7 8 6 2 23
Tăuteu (Tóti) 4 10 5 3 22
Tetchea (Cécke) 4 9 9 3 25
Tileagd (Telegd) 4 8 6 2 20
Tinca (Tenke) 3 9 12 4 28
Toboliu (Vizesgyán) 5 6 5 2 18
Tulca (Tulka) 4 7 6 2 19
Uileacu de Beiuş (Belényesújlak)
2 0 2 1 5
VaduCrişului (Körösrév) 3 6 5 3 17
Vârciorog (Vércsorog) 9 4 6 2 21
Viişoara (Érszőllős) 6 8 7 3 24
(Forrás: Saját készítésű táblázat)
6. táblázat: Demográfiai állapottípusok Demográfiai
állapot típusok
Össz- pontszám
Önkormányzatok
I. Kiváló demográfiai állapot
30-34 Érkörtvélyes, Drágcséke, Köröskisjenő, Miklóirtás, Alsólugos, Oláhszentmiklós,
II. Jó demográfiai állapot
25-29 Bályok, Feketebátor, Tasnádbajom, Kiskereki, Bihardiószeg, Bihardobrosd, Biharhosszúaszó, Olcsa, Fugyivásárhely, Cécke, Tenke.
III. Közepes demográfiai állapot
20-24 Élesd, Székelyhíd, Vedresábrány, Esküllő, Kisősi, Keményfok, Nagybáród, Bondoraszó, Érbogyoszló, Illye, Felsőderna, Várasfenes, Körösgyéres, Nagyürögd, Pályi, Biharrósa, Szalárd,
Váradszentmárton, Biharszentandrás, Érsemjén, Berettyószéplak, Értarcsa, Tóti, Mezőtelegd, Vércsorog, Érszőllős.
IV. Hátrányos helyzetű demográfiai állapot
15-19 Nagyvárad, Belényes, Margitta, Nagyszalonta, Diófás, Érmihályfalva, Érábrány, Bihar, Bors, Barátka, Csarnóháza, Bontesd, Biharkaba, Cséffa, Vámosláz, Szentjobb, Alsókocsoba, Kiskopács, Dragánfalva, Gyapjú, Harangmező, Pusztahollód, Madarász, Szászfalva, Vasaskőfalva, Papfalva, Rény,
Biharfélegyháza, Szalacs, Sólyomkővár, Hagymádfalva, Vársonkolyos, Vizesgyán, Tulka, Rév.
V. Rossz demográfiai állapot
0-14 Vaskohsziklás, Vaskoh, Tataros, Felsőmezős, Feketekápolna, Kerpenyéd, Magyarcséke, Hegyközcsatár, Alsóbiharkristyór, Tisztásfalva, Belényesirtás, Biharlonka, Biharpoklos, Kispapmező, Robogány, Magyarremete, Mezőszakadát,
Szombatság, Alsótótfalu, Sólyom, Paptamási, Köröstárkány, Belényesújlak.
(Forrás: Saját készítésű táblázat)
13. ábra: Bihar megye demográfiai állapot-vizsgálatának összesített eredménye (Forrás: Saját készítésű térkép)
A demográfiai állapot vizsgálat következő lépése a tényezők összesítése volt.
A nők aránya-, az átlagéletkor- és a legnépesebb generációk indikátorainak értéket adtunk pontozás alapján. A nők aránya indikátorai 0-9 közötti, az átlagéletkor indiká- torai 0-11, a legnépesebb generáció indikátorai pedig 0-12 közötti pontszámokat kaptak. A korpiramis típusokat 2-5 pontértékkel láttuk el. Az összpontszámot úgy kaptuk meg, hogy a három indikátor és a folyamatokat ábrázoló korpiramisok értékeit összeadtuk. Az összpontszám 2-34 értékek között váltakoztak. A végső pontszámok alapján készítettük el a demográfiai állapot típusok táblázatát (6.
táblázat), amelyben az adatok alapján Bihar megye önkormányzatai rangsor szerint vannak feltüntetve:
Kiváló demográfiai állapot (6 önkormányzat).
Jó demográfiai állapot (11 önkormányzat).
Közepes demográfiai állapot (26 önkormányzat).
Hátrányos helyzetű demográfiai állapot (35 önkormányzat).
Rossz demográfiai állapot (23 önkormányzat).
Területi lebontásban megvizsgálva az eredményeket megállapíthatjuk a következőket:
A kiváló demográfiai állapotnak örvendő önkormányzatok (6), nem képeznek összefüggő tömböt (csak Miklóirtás és Drágcséke határosak egymással), de közülük öt a megye középső részein fekszik (az előbbiek mellett Köröskisjenő, Alsólugos és Oláhszentmiklós), ezek sora Érkörtvélyessel egészül ki, amelyik a megye legészakibb önkormányzata.
A jó demográfiai állapotú önkormányzatok (11) súlypontja a dél-Bihari síkra esik, ahol egy nagyobb tömböt képeznek (Olcsa, Feketebátor, Tenke, Biharhosszúaszó), további hét önkormányzat szórtan helyezkedik el a megye középső (Bihardobrosd, Cécke, Fugyivásárhely) és északi részein (Bihardiószeg, Kiskereki, Berettyószéplak, Tasnádbajom).
A közepes állapotú önkormányzatok csoportokat alkotnak (26) a megye északi és középső részein, máshol alig jelennek meg. Északon tíz fekszik ezek közül (Érsemjén, Értarcsa, Székelyhíd, Érbogyoszló, Vedresábrány, Érszőllős, Berettyószéplak, Tóti, Felsőderna, Szalárd), 11 a középső részeken található (Körösgyéres, Biharszentandrás, Nagyürögd, Váradszentmárton, Hegyközpályi, Mezőtelegd, Vércsorog, Esküllő, Élesd, Kisősi, Nagybáród). Dél-Biharban Illye és Keményfok, a Belényesi-medencéből Várasfenes, Bondoraszó és Biharrósa sorolható ide. Megjegyzendő, hogy ez a három önkormányzat minden paraméter szerint élesen elüt a Belényesi- medence általános demográfiai képétől, annál sokkal kedvezőbb képet mutatva.
A hátrányos népmozgalmi helyzetű önkormányzatok a legnépesebb csoportot alkotják a megyében. Minden harmadik önkormányzat (összesen 35) tartozik ebbe a csoportba. A megye északi, középső és délnyugati részein jelentős csoportokat alkotva kitöltik a jobb helyzetben lévő önkormányzatok közötti teret, általában a legrosszabb kategóriát képezve. Sok városi település tartozik ebbe a kategóriába. Északon Érmihályfalva, Szalacs, Margitta, Érábrány, Papfalva, Vámosláz, Szentjobb, Hagymádfalva, Biharfélegyháza; középen Bihar, Bors, Nagyvárad, Vizesgyán, Kiskopács és az Élesdi-medence teljes keleti fele (5 önkormányzat), dél-nyugaton szintén öt önkormányzat (köztük Nagyszalonta)
alkot összefüggő területet. A Belényesi- medence középső sávjában ellenben az ebbe a kategóriába sorolható hat önkormányzat relatíve a jobb helyzetűnek számít (Belényes, Dragánfalva, Bontesd, Rény, Vasaskőfalva, Diófás), mint a közvetlen környezete.
A legrosszabb állapotú önkormányzatok meglehetősen koncentráltan jelennek meg a megye területén. A 23 ilyen önkormányzatból 18 a Belényesi-medence területén fekszik, két csoportot alkotva, annak északi és déli részén. Két önkormányzat városi jogállású (Vaskoh, Vaskohsziklás), melyek a kitermelőipar és az ehhez kapcsolódó gépgyártási tevékenység hanyatlása miatt nem tudták lekötni a fiatal munkaerőt, s jelentős népességveszteséget szenvedtek az elmúlt két évtizedben. Egy kisebb csoport (öt önkormányzat) a megye középső sávjában helyezkedik el, közülük három a Rézalján (Hegyközcsatár, Alsótótfalu, Tataros), ezeket kiegészíti Paptamási és Kiskopács. Bihar megye önkormányzatai közül Feketekápolna mutatja a legkedvezőtlenebb népesedési állapotot.
A tanulmány elején szereplő hipotézisekkel kapcsolatban a következők állapíthatók meg:
Feltételeztük, hogy eltérő a megye magas és alacsony domborzatú részének a demográfiai állapota. Az elemzés során egyértelműen megállapítható, hogy valóban vannak regionális különbségek Bihar megye területén ebben a tekintetben. Ugyanakkor ez nem feltétlenül köthető magukhoz a domborzati lépcsőkhöz. A megye legrosszabb állapotban lévő részei: a Belényesi- medence és a Rézalja is a magas-Bihar részei, ugyanakkor a legjobb Sebes- Körös-völgy, illetve az ott kiemelkedő Köröskisjenő önkormányzat is ehhez a lépcsőhöz tartozik. A szélsőséges értékeket mutató magas lépcsővel szemben, az alföldi rész sokkal egyenletesebb, közepes értékekkel jellemezhető.
Az előzőhöz hasonló megállapítást tehetünk a város-falu szembenállás kapcsán is. A megye kiváló és jó demográfiai állapotú önkormányzatai közül egy sem városi jogállású, közülük is csak Tenke tekinthető városiasodó községnek. A városok három kategóriában fordulnak elő: Székelyhíd és Élesd a közepes, Érmihályfalva, Margitta, Nagyvárad, Nagyszalonta, Belényes és Diófás a hátrányos helyzetű önkormányzatok sorába, Vaskohsziklás és Vaskoh pedig a rossz állapotúak közé tarozik. Ugyanakkor ez utóbbi kategóriában is túlnyomó a vidéki önkormányzatok aránya. Összegzésképpen megállapítható, hogy a vidéki önkormányzatok átlagosan jobbállapotúak, de szélsőségesebb arculatot mutatnak (mind a jó, mind a nagyon rosszállapotú önkormányzatok között felülreprezentáltak), míg a városok zöme a hátrányos kategóriába esik.
Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a városkörnyéki községek, a szuburbán övezetek kedvezőbb képet mutatnak a városoknál, ahogyan azt Nagyvárad esetében az 5. hipotézisben feltételeztük.
A hármas és négyes hipotézisünkre felemás válasz született. A kulturális közeg vonatkozásában nem jelent meg mérhető eltérés, tehát a magyar, vagy román nyelvi közeg mentén nem tudunk különbséget tenni, ugyanakkor a roma lakosság jelenléte alapvetően befolyásolja az önkormányzatok demográfiai képét. Jó példák erre Élesd és Székelyhíd, ez a két város rendelkezik arányaiban a legnagyobb roma népességgel, és a városok közül ők mutatják a legkedvezőbb képet.
A hatodik hipotézis, mely a perifériális önkormányzatok gyengébb demográfiai állapotát feltételezte, nem teljesült egyértelműen. A főutakkal és vasutakkal rendelkező területek szinte egyáltalán nem válnak ki a körülöttük lévő területekből, csak a Belényesi- medence tengelye mentén, illetve az Élesdi- medence északi részén az E60-as út mentén rajzolódik ki egy-egy kedvezőbb sáv, a megye többi része mozaikos, infrastrukturális tekintetben értelmezhetetlen.
Igaz ugyan, hogy a periférikus önkormányzatok között találjuk a legrosszabb állapotúakat, ugyanakkor az ellenkező végletet is ugyanott kell keresni. Tehát inkább a szélsőségeket lehet azonosítani ebben a kategóriában. Esetenként a perifériális helyeken felduzzadó roma népesség éppen a várakozásokkal ellentétes irányba tolja a korpiramist.
Következtetések
A dokumentálódás során számos irányvonal mentén közelítettünk meg a tanulmányozni kívánt témát. A megye minden önkormányzatának honlapját átolvas- tuk. A demográfiai adatok mellett gazdasági és kulturális vonatkozású információkat kerestem. Néhány önkormányzat teljes részletességgel bemutatja a hatáskörébe tartozó helységeket, viszont a legtöbb, inkább periferikusan elhelyezkedő önkormányzat szinte semmilyen adatot nem közölnek. Az információ korában ez elengedhetetlen követelmény lenne. Számos községet, főleg azok, ahol megfelelő minőségű út sem található, a népesség kihalásának a veszélye fenyeget, mert az infrastruktúra hiánya úgy gazdasági, mint társadalmi vonatkozásban ellehetetleníti az illető települést. Közút hiányában nem jönnek a befektetők, ebből következik, hogy nincs munkalehetőség, az aktív népesség elkényszerül más városokba, községekbe, vagy ha otthon marad szélsőséges nyomorúságban él. Néhány önkormányzat törekszik a népesség megtartására, de az állam segítsége nélkül nem sok eredménnyel. Megoldás lenne, ha a még mindig igen erőteljes centralizáció végre megszűnne.
Továbbá fejlesztési régiók felosztását át kellene rendezni, mert a jelenlegi erőltetett és csak politikai érdekeknek felel meg. Figyelembe kellene venni a történelmi hagyományokat és a néprajzi adatokat, azt, hogy egy-egy kistérség valójában hogyan határozható meg, melyek a sajátosságai és hogyan fejlődhetne gyorsabb és hatékonyabb módon?
Románia, ezen belül Bihar megye népessége az 1990- es évek óta folyamatosan csökken. Elsősorban gazdasági okok miatt, másodsorban a fogyasztói
társadalom szemléletmódjának elsajátítása miatt. Az értékrendek változtak és folyamatosan átalakulnak. A múlt század elejéig a család intézménye szinte egyetlen elfogadott életforma volt. A nők megjelenése a munkaerő piacán kezdte megbomlasztani a család kereteit, az ipari tevékenység megerősödése elszippantotta a falvak munkaképes lakosságát, folyamatosan elnéptelenedtek a községek, falvak. A rendszerváltás után nagyon gyorsan újradefiniálódtak, majd megszilárdultak a társadalmi rétegek. A nagyon szegény rétegeknek csekély az esélyük a felemelkedésre. A polgárság viszonylagos jóléte következtében átvette a nyugati társadalmak fogyasztás orientált szemléletét, ami azzal jár, hogy az egyén érdekeit előtérbe helyezi a család intézményével szemben. A fogyasztói társadalom embere már nem akar gyermeket vállalni, mert az költséges, mert akkor el kell, hogy halassza a saját jólétére irányuló törekvéseit. Az individuum fontosabbá vált, mint a család.
A gyermekek születésének a száma már az egyszerű reprodukcióhoz sem elégséges. Ezeket a tényeket figyelembe kellene, vegyék a döntéshozók, olyan közpolitikát kellene megalkossanak, amivel támogatnák a születések számát.
Ugyanakkor fontos lenne tájékoztatni az ország lakosságát a népesség csökkenésének veszélyeiről, a külföldi munkavállalás következményeiről, arról, hogy ha a fiatal munkaképes korosztály külföldön keresi a jobb megélhetést, az rövidtávon hasznos lehet hosszú távon viszont a nyugdíjrendszer összeomlásával, esetleg az ország elnéptelenedésével jár.
Bibliográfia
Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába Osiris Kiadó, Budapest.
Roth Endre (2004) Szociológia és társadalom Scientia Kiadó, Kolozsvár.
Szilágyi Ferenc (2013) Közigazgatás a Partiumban Partium Kiadó, Nagyvárad.
Hoóz István (1970) Népesedéspolitika és népességfejlődés Magyarországon a két világháború között Akadémia Kiadó, Budapest.
Népesedési folyamatok az ezredfordulón Erdélyben Szerkesztette Kiss Tamás(2004) Kriteron Könyvkiadó, Kolozsvár.
Általános társadalomföldrajz I. Szerkesztette Tóth József (2002) Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest.
Vasile Surd (2001): Geodemografie Presa Universitară Clujeană.
Szilágyi Györgyi, Flóra Gábor, Ari Gyula(2007) Bihar megye gazdasági-társadalmi fejlődése.Eredmények és távlatok Scientia Kiadó, Kolozsvár.
Institutul de statistică www.inser.ro rezultate definitive Tabelul nr. 3.
http://phd.btk.ppke.hu/tortenelemtudomany/harrach_gabor/dissz.pdf; 2014.02.15.
http://www.gei.uni-miskolc.hu/phd/tezisfuzetek/lovasne_phd.pdf; 2014.02.15.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Taigetosz_(apothetai); 2014.02.16;
http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/13Tomka/html/nepesed1.htm;
2014.02.15.
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/oktatas-gazdasagtana/ch03s05.html;
2014.02.15.
http://healthandrights.ccnmtl.columbia.edu/demography/the_causes_and_effects_
of_populations_structures.html; 2014.02.21.
http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2012/2012_07-08/2012_07-08_696.pdf;
2014.04.08.
http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/Demografia/Teljes/2009/Demografi a_2009-1_jav.pdf , 2014.04.08.
http://mtdaportal.extra.hu/books/a_nepesedes_elmelete.pdf; 2014.04.12.
http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/Kutjelek/Kutjel92_honlapra.pdf;
2014.05.06.
http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2012/2012_07-08/2012_07-08_696.pdf;
2014.05.10.
http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/Demografia/2008_4/Tarkanyi.pdf;2 014.05.10.
http://web.adatbank.transindex.ro/pdfdok/web8-9_08_vdKaa.pdf; 2014.05.11.
http://www.geohive.com/earth/population_now.aspx; 2014.05.11.
http://www.mozaweb.hu/Lecke-Foldrajz-Foldrajz_9-A_nepesseg_osszetetele- 100161; 2014.05.11.
http://www.policy.hu/flora/demografia.htm; 2014.05.20.
http://www.recensămantromania.ro; 2014.05.29.
http://www.cjbihor.ro/bihor.php; 2014.05.31.
http://www.worldwideromania.com/starea-drumurilor/judetul-bihor/; 2014.05.31.
http://www.fsz.bme.hu/mtsz/barlang/4tinfo/roman/erdely/1bih_alt.htm;
2014.06.01.
http://padis.hu/iranytu/bihar-megye.html; 2014.06.01
http://apmbh.anpm.ro/upload/71493_Cap1.Profil%20judetul%20Bihor%202011.pdf;
2014.06.02.
http://www.rphd.ktk.pte.hu/files/tiny_mce/File/Vedes/Csak%20Laszlo_disszertacio.
pdf; 2014.06.03.
http://ro.wikipedia.org/wiki/Oradea 2014.06.03.
http://www.cjbihor.ro/pdf/PDJ.pdf 2014.06.03.
http://ispmn.gov.ro/hun/node/evoluia-etnodemografic-a-minoritilor-din-romnia 2014.06.04.
