Anyagmozgató berendezések II.

5. DARABÁRUK FOLYAMATOS ANYAGMOZGATÓGÉPEI ... 7

5.1. Végetlenített vonóelemű anyagmozgatás általános jellemzése ... 7

5.1.1. Terhelésanalízis ... 7

5.1.2. Vonóellenállás értelmezése ... 10

5.1.3. Vonóellenállás határozatlanságának feloldása ... 12

5.1.4. Helyi veszteségek ... 13

5.1.5. Hajtott görgősorok hevederrel való hajtásának elmélete ... 14

5.2. Konvejorok ... 20

5.2.1. Konvejorok rendszertechnikai felépítése ... 20

5.2.2. Főbb konvejor típusok ... 21

5.2.3. Szerkezeti elemek ... 22

5.2.4. Konvejorok hajtás elhelyezési kérdései ... 24

5.2.5. Folyamatépítés konvejorokkal ... 31

5.2.6. Konvejor típuselemek ... 37

5.2.7. Konvejorok karbantartása ... 42

5.3.Mozgólépcsők, mozgójárdák... 43

5.3.1. Mozgólépcsők szerkezeti kialakítása ... 44

5.3.2. Mozgólépcsők vonóelem terhelése és teljesítményszükséglete ... 45

5.3.3. Mozgólépcsők biztonsági rendszere ... 47

5.3.4. Mozgólépcsők szállítóképessége ... 48

6. ÖMLESZTETT ANYAGOK FOLYAMATOS ANYAGMOZGATÓGÉPEI ... 49

6.1. Szállítószalagok ... 50

6.1.1. Szállítószalagok szerkezeti kialakítása ... 50

6.1.2. Szállítószalag hevederek igénybevétele és veszteségek ... 53

6.1.3. Szállítószalagok hajtástechnikai kérdései ... 57

6.1.4. Szállítószalagok szállítóképessége ... 60

6.2. Lengő és vibrációs anyagmozgatógépek ... 61

6.2.1. Rázócsúszda ... 61

6.2.2. Lengő anyagmozgatógépek ... 65

6.2.3. Vibrációs anyagmozgatás gépei ... 68

6.3. Pneumatikus anyagmozgatás ... 72

6.4. Serleges elevátor... 75

6.4.1. A serleges elevátorok szerkezeti kialakítása ... 75

6.4.2. Az anyag elhelyezkedése a serlegben ... 77

6.4.3. Serleges elevátorok szállítóképessége és teljesítményszükséglete ... 78

6.5. Rédlerek... 79

6.6. Szállító csigák... 83

6.6.1. Szállítócsigák szerkezeti felépítése ... 83

6.6.2. A szállító csigák szállítóképessége és teljesítményszükséglete ... 84

6.7. Kockázatelemzési, baleseti és munkavédelmi kérdések ... 86

6.7.1. Kockázatelemzés ... 86

6.7.2. A gravitációs anyagmozgatás baleseti veszélyforrásai, gravitációs anyagmozgató rendszerek biztonságos kialakítása és működtetése. ... 96 6.7.3. Folyamatos működésű szállítógépek üzemeltetésével kapcsolatos baleseti veszélyforrások és kiküszöbölésük ... 97 6.7.4. Folyamatos működésű anyagmozgatógépek biztonságos kialakítása. ... 99 7. IRODALOM ... 101

5.1. Végetlenített vonóelemű anyagmozgatás általános jellemzése

Hajlékony vonóelemek a szállítóberendezésekben végetlenített és nyitott alakban mozognak.

Végetlenített vonóelemes szállítóberendezések: konvejorok, szállítószalag, szerelőasztal, kö- télpálya, tálcás szállítógép, mozgólépcső, körfelvonó (páternoszter) stb. A felsorolt konstruk- ciók más és más sajátosságokkal rendelkeznek, egyben azonban valamennyi megegyezik, hogy a vonóeleme végetlenített. Ez a végetlenítés lehet egy különálló vonóelem végetlenítése, (konvejor bizonyos esetei, kötélpálya) de a végetlenítés előállítható a teherhordó elemek foly- tonos egymás után kapcsolásából is (szerelőasztal) – 256. ábra. A szállítószalag ez utóbbi egy elfajuló esetét képezi.

256. ábra

A végetlen vonóelemes szállítást a vonóelem funkciója és elrendezése szerint osztályoz- hatjuk:

a) A vonóelem funkciója szerint;

- a teherhordásban csak részben vesz részt, többnyire a teherhordó elemek vontatá- sát végzi,

- a vonóelem egyben teherhordó elem is.

b) Elrendezés szerint;

- vízszintes síkban zárt, - függőleges síkban zárt, - térbeli.

A hajtómotor és a szerkezeti elemek méretezéséhez ismerni kell a vontatáshoz szüksé- ges erőt, és a pálya egyes pontjaiban a vonóelembe ébredő erőket, hiszen sok esetben ez adja a berendezés szerkezeti elemeinek egyedi terhelését (szállítószalag esetén a feszítődobét). A vonóelemben ébredő erők meghatározásához egy terhelés analízist kell végezni, meg kell vizsgálni a különböző veszteségeket.

5.1.1. Terhelésanalízis

A vonóelem terhelése lehet megoszló, illetve együttesen megoszló és koncentrált. Azon szállí- tóberendezések, ahol a vonóelem a teherhordásban csak részben vesz részt, a vonóelem igénybevétele közvetve adódik a terhelésből. Ilyen esetekben a teherhordó elemek valamilyen

pályaszerkezeten gördülnek, a gördülések közben fellépő menetellenállást a vonóelemben ébredő erőnek kell legyőzni. A számítások egyszerűsítéséhez célszerű a koncentrált terhelése- ket a pálya mentén szétkenni – 257. ábra. Az ábra alapján ez

N m

t G q G

q

o o

o  /



 (231) -re adódik, ahol q_o a vonóelem hosszegységre jutó terhelése. A (231) -ből adódó szétkent ter- heléssel számítjuk a menetellenállást.

257. ábra

Konvejorok esetében a 257. ábra szerinti terhelésnél bonyolultabb terheléseket kell megoszló terheléssé átalakítani. A 258. ábra mutatja kardáncsuklós vonóelem esetén a meg- oszló terhelést:

N m

t G G q q

o f

o /

 

 . (232)

G f G f

G G

qo

t t f

t t

o f f

Pálya

258. ábra A 259. ábra terhelési képe alapján a megoszló terhelést

 

^{N m}

t

G G t G t G q q

k o f o f

o /









 (233)

összefüggéssel határozhatjuk meg.

G f G f

G G

qo

G k G k G k G k

G o G o G o G o

t

t t tf

o f f

Vontató és teherhordó pálya

259. ábra A 260. ábra terhelése szerint a megoszló terhelés:

 

^{N m}

t

G G t G t G G q q

o

k o f o kocsi f

o /











 . (234)

G f G f

G G

qo

Gk G k G k G k

G o G o G o G o

t

t t tf

o f f

Gk ocsi Gk ocsi

Vontató pálya

Teherhordó pálya (Free)

(Power)

260. ábra

Mozgólépcsők, mozgójárdák esetén a megoszló terhelés a 261. ábra szerint számítható;

N m

t G k G

q

q 2 _o ^{lkocsi személy} /

 

 , (235)

ahol k az egy lépcsőn utazó személyek száma, a kétoldali láncvontatás miatt kell qo értékét kétszeresen venni.

Glk ocsi

Hátulsó lépcsõk ocsi vezetõ pálya Elsõ lépcsõk ocsi görgõ vezetõ pálya

Lépcsõk ocsi Lánc vonóelem

2 q o t





k Gszem

Glk ocsi Glk ocsi

Glk ocsi

Glk ocsi

k Gszem k Gszem

k Gszem

k Gszem

261. ábra

Az anyagmozgatás folyamán gyakori a szintváltási művelet. Ilyenkor a vonóelem terhe- lése megnövekszik, és ekkor a vontatási funkcióval együtt teherviselővé is válik, mert a szállí- tandó anyag súlyából felveszi a pályairányú erőt is.

A teherhordó elemek vontatásához szükséges erő egyenesen arányos a pálya hosszával – állandó terhelés osztást feltételezve, – ezért ezt lineáris veszteségnek nevezzük. A szintvál- tásból adódó, vonóelemet terhelő erő a szintváltás magasságától függ, ezért ezt potenciális veszteségnek nevezzük. Mindkét veszteséget, mivel a pálya mentén megoszló (szétkent) ter- helésből adódik együttesen megoszló veszteségeknek nevezzük.

A veszteségek másik csoportja a pálya diszkrét helyein ébred-, a pályán lévő irányeltérítő szerkezetek okozzák – ezeket helyi – vagy koncentrált veszteségeknek nevezzük.

5.1.2. Vonóellenállás értelmezése

A vázolt (262. ábra) végetlen vonóelemű rendszer elemi részére ható erők (263. ábra) alapján határozhatjuk meg a vonóellenállást.

262. ábra

263. ábra

Tehát a vonóellenállást a vonóelemben ébredő erőként értelmezzük. Az elemi részre fel- írt impulzus tételből

, 0 sin

cos  

 dq  d q  T

d (236) illetve

. h d q d q T

d    (237) Tetszőleges pályaszakaszra elvégezhetjük (237) integrálását, ha ismerjük q   ;

 ^{h ;}

q 

 



  függvényeket, ahol  a pálya vetületi koordinátáját jelenti. Ha q = const és µ = const értékek mellett végezzük az integrálást egy szakaszon

















n

n n

n n

n

h

h n h

h n T

T

h d q d q dT

1 1

1

  (238) amelyből

 ₁  ₁

1  

    

 _{n n n n n n n}

n T q q h h

T    (239)

illetve

1 q q h,

T

T_n  _n  _n _n (240) ahol  az n-1 és n pályapont közötti vetületi hossz, h a szintváltás magassága, Tn-1 az n-1 pontban ébredő erő. (240) összefüggés mindig egy olyan szakaszra érvényes, ahol q és 

állandó. Az így kiszámított vonóellenállás értéket célszerű a pálya kiterített hossza (L) mentén ábrázolni, amelyet vonóellenállás diagramnak nevezünk. Az    L és h = h (L) függvény- kapcsolatok általában lineárisak. Így a vonóellenállás diagram egyenes szakaszokból tevődik össze, és ábrázolásához mindig elég az ellenállás értékeket a pályaszakaszokra jellemző pon- tokban meghatározni. (240) alapján az egyes szakaszokat jellemző ellenállás értékek:

, .

. .

, , ,

1

3 3 3 3 3 2 3

2 2 2 2 2 1 2

1 1

n n n n n n

n T q q h

T

h q q

T T

h q q

T T

T T



























 





(241)

ahol T1 kezdeti érték, nagyságát több feltételből lehet meghatározni. Elvégezve (241) összeg- zését

  





 

n i

n i

i i i

i i

n T q q h

T

2 2

1   . (242) Abban az esetben, ha a pályaemelkedés tg α > 0, qi hi érték pozitív, ellenkező esetben negatív, _i ^q_i _i pedig mindig pozitív.

Ha T₁ -et tekintjük a 262. ábra vázolt rendszerének hajtásánál a lefutó, T_n -t pedig a fel- futó ágban ébredő erőnek és elhanyagoljuk a helyi veszteségeket, a kerületi erő:

 

 











n

i

n

i i i i

i i n

T T T q q h

S

2 2

1  . (243) (242) és (243) -ból látható, hogy csak a kerületi erő egy meghatározott érték, a vonóelemben ébredő erő mindig egy határozatlanságot hord magában, amelyet a feszítéssel oldunk fel.

5.1.3. Vonóellenállás határozatlanságának feloldása Erre vonatkozóan két feltételt tehetünk:

-T_min T_o, amelyet abból a feltételből határozunk meg, hogy a vonóelemnek ne legyen egy megengedett értéknél nagyobb belógása.

- Súrlódó hajtás esetén a határozatlanságot.

n e T

T_f ^o

  



(244) összefüggéssel oldjuk fel, ahol Tf a hajtás felfutó, T_ a lefutó ágában ébredő erő, n pedig a biztonsági tényező.

Számításaink menetét az is nehezíti, hogy a minimális vonóellenállás helye ismeretlen.

Ezért (241) alapján egy önkényesen kiválasztott pontból kiindulva (célszerű T₁ = 0 felvétel) megrajzoljuk a T = T (L) vonóellenállás diagramot. Mivel egy adott pálya esetén a minimális vonóellenállás helye függ a hatás elhelyezésétől, ezért, hogy bármely pontban elhelyezett haj- tásnál lássuk a vonóellenállás lefolyását, a megoszló veszteségeket kétszer egymás után visz- szük fel a diagramba – 264. ábra. Ez az ábrázolási mód D’jacskovtól származik.

264. ábra

265. ábra

Az ábra szerint bárhol helyezzük el a hajtást a minimális vonóellenállás 6 pontban lesz.

Más jelleget mutat a 265. ábra, itt a k-4 szakaszon elhelyezett hajtás esetén a 4 pontban ébred a minimális vonóellenállás, egyéb helyeken pedig a hajtás lefutó pontjában.

Ha kiválasztottuk a minimális vonóellenállás helyét, ott az előbbiekben leírt feltételek alapján meghatározott To értéket működtetve, egy új koordináta tengelyt kapunk, amelyet tényleges null-tengelynek (Lt) nevezünk. A tényleges null-tengelytől számított vonóellenállás értékek már egy-egy hajtáselhelyezéshez tartozó konkrét értékek.

5.1.4. Helyi veszteségek

A helyi veszteségek a 264. ábra és a 265. ábra vonóellenállás diagramjaiba egy további módo- sítást visznek. Az egyes irányeltérítő elemek veszteségtényezőinek ismeretében meghatároz- hatók a helyi veszteségek, amely a vízszintes ívhajlatokban

k,

k

k T

V 

 (245) a függőleges ívhajlatokban pedig

k,

k k k

k q T

V   

 (1246)

vonóellenállás növekményt ad. Az összefüggésekben _k és _k veszteségtényezők (minden szállítóberendezés fajtára a konstrukciótól függően meghatározható) q_ka vonóelem hossz- egységre jutó terhelése T_k pedig a k. pontban ébredő – az előtte lévő helyi veszteségekkel mó- dosított vonóerő. Ábrázolás szempontjából a helyi veszteségeket a tényleges null-tengely alatt tüntetjük fel – 266. ábra.

Ezt a diagramot teljes vonóellenállás diagramnak nevezzük. A diagram alján meghatá- rozható az egy-egy hajtásra vonatkozó kerületi erő:

ker ST Vn,

F   (247) ahol

.

2

  

 n k

k

n V

V (248)

266. ábra

(247)-ből látható, hogy a kerületi erő függ a helyi veszteségektől, amely viszont a hajtáselhe- lyezés függvénye. Így a hajtás elhelyezésekor e tényre figyelemmel kell lenni.

5.1.5. Hajtott görgősorok hevederrel való hajtásának elmélete

Görgősorok hajtásának leggyakoribb módja a végetlenített vonóelemmel – hevederrel vagy gömbszíjjal – történő mozgatás. A mozgatás elvét a 267. ábra mutatja. Ahhoz, hogy a hajtó- heveder a szállítógörgőket mozgásba tudja hozni, a hevedert a feszítőgörgők segítségével a szállítógörgőkhöz kell feszíteni.

v



Mozgatandó anyag

Szállító görgõ Feszítõ görgõ

Hajtó heveder

Visszatérõ hevederág Heveder tartó görgõ

Heveder hajtó görgõ/k orong Heveder terelõ görgõ

Ff Heveder feszítõ görgõ/k orong sz

v

267. ábra

A feszítés a heveder irányának a feszítőgörgőkön való, kismértékű megtörésével törté- nik. A heveder vonaltörését és a szállítógörgők terhelését a 268. ábra mutatja. A 269. ábra részletesen bemutatja egy szállítógörgő terhelését és a heveder iránytöréséből adódó görgőfe- szítő erő számítási módszerét is.

Szállító görgõ

Feszítõ görgõ

vsz 



 

Fi Fi+1

Fn

Go Go Go

268. ábra

T + dT T

Fn

G o

Fr



T + dT T

Fr 2 T sin 

269. ábra

A görgősoron, a teljes hosszában elhelyezett G súlyú mozgatandó anyagból egy görgőre jutó terhelés

n G

F_i  N , (249)

ahol, N a görgősorra folyamatosan feladható egységrakományok száma, G a szállított anyag súlya, n pedig a szállítógörgők száma. A 269. ábra alapján, G_o a szállítógörgő önsúlya,

 sin 2 T

F_r  , ahol α = 2 – 3º között vehető fel. A szállítógörgő terheléséből a kerületére redukált ellenállás erő;

 

R T

G n R G f N

Z_{száll o} 

 

sin

 2

 

 , (250) ahol az összefüggésben f a gördülő ellenállás karja, ρ a görgő csapsúrlódás köre, R pedig a görgő sugara.

A feszítőgörgő terhelése a 270. ábra alapján értelmezhető, amely alapján a feszítőgörgő terheléséből a kerületére redukált ellenállás erő;

 

R T

G n R L f q

Z_{fesz o o} 

 

sin

1  2

 

 . (251)

T + dT T

G o Fr



T + dT T

qo

Fr 2 T sin 

270. ábra

(233) összefüggésben a qo a hajtóheveder hosszegységre jutó terhelése, L a görgősor hajtott szakaszának hossza, n1 pedig a feszítőgörgők száma. Az ellenállásokat a hajtórendszernek a hajtóhevederben kell kiegyenlíteni. Ha a (232) és (233) alatti veszteségi ellenállásokat egy- ségnyi hosszra vetítjük, képezhető a hajtó hevederen egy fiktív megoszló terhelés, amely alap- ján a hajtóheveder, mint vonóelem húzó terhelése a 261. ábra és a 262. ábra elve szerint az 271. ábra alapján értelmezhető. Legyen;

   

R L

n T n

R L n G n R

q f L

G N L

Z

Z o

o fesz

száll   2 ₁ sin  

1

 



 



 



 

 

, (252)

és vonatkoztassuk az ellenállást ds hevederhosszúságra, akkor a heveder elemi erőnövekmé- nye;

T + dT T

ds

qa ds qao ds 2 n T sin 

L ds

qo ds qao1 ds

2 n T sin  L

1 ds

qa f + 

R ds qao

 R ds 2 n T sin 

L

 R ds qo

f +  R ds qao1 

R ds

 R 2 n T sin 

L

1 ds

271. ábra

   

ds R L

n T n

R L n G n R

q f L

G

dT N _o ^o 



 



 





 



 



 

   2 ₁ sin  

1 , (253)

ahol

a, q L

G

N 

ao,

o q

L G

n 

1,

1

ao

o q

L G

n 

fiktív megoszló terhelések. A fentieket (253) -ba helyettesítve, és rendezve az elemi erőnö- vekmény differenciálegyenlete;

   

ds T L

n n

q f q

L n n

q q R L

n

dT n ^{a o ao ao}

















 

 





 



 









sin 2

sin 2

2 sin

1

1

1

1 (254)

alakú. Vezessük be a

 

R L

n

a n sin  

2 ¹ 

 ,

  _







   

 

 ₁

1 sin

2 1

ao ao o

a f q q

q q L

n b n







jelöléseket, amelyekkel (236) összefüggés

^{b T}^ds

a

dT   (255) alakú lesz, és az összefüggésben a és b állandók. A differenciálegyenlet a változók szétválasz- tásával megoldható;

 

 

 

n

n i

n

n i T

T

ds T

b dT a

1 1

1 ^



. (256)

Az integrálás határok közötti elvégzésével és  _n  _n1 értelmezésével;

b T   a b

T_n   _n1 exp   , (257) illetve átrendezéssel

  exp   1

1 exp  

T _ a  b a

T_{n n} (258) adódik. (258) -ba az állandók behelyettesítésével a hajtó hevederágban ébredő húzó erő:

   

 

 

. sin 1

2 exp sin

2 2 sin

exp ¹

1

1 1

1 







 



 



 





 



 



 



 

 _ 

R L

n L n

n n

q f q

q q R L

n T n

T

ao ao o

a

n n















(259) A visszatérő hevederágban ébredő erőket a 272. ábra mutatja. A heveder ellenállás az ábra alapján:

Tn - 1 T n

vh

qo

Go G

o G

o

272. ábra

R G n R L f q

Z_{vissza o}  _o 

 2

  , (260)

ahol n2 a visszafutó ágban lévő támasztógörgők száma. Itt is értelmezhető fiktív megoszló terhelés a

L G q_oa2  n^{2 o}

összefüggéssel. Az elemi hevederhosszra jutó erőnövekmény a 273. ábra szerint:

T T + dT ds

qo ds

qao2 ds qo

f +  R ds qao2 

R ds

273. ábra

ds R q R q f

dT _{o oa} 



 



 

 

  ₂ . (261)

Elvégezve az integrálást











 



 

 

 

n

n n

n

ds R q R q f

dT _{o oa}

T

T



 ₁ 1

2 , (262)





 



 

 

 

 _

R q R q f T

T_{n n 1 o oa2} . (263) Az összefüggésből látható, hogy a visszatérő ág hevederterhelése a heveder hossz növe- kedésével lineárisan nő.

A szállító- és a visszatérő hevederág terhelési jellegét a 274. ábra mutatja. A heveder teljes vonóellenállás diagramját pedig a 275. ábra szemlélteti.

F f anyagmozgatás iránya

L o Hajtódob

Tn

To

+  qo f + 

R qao2

 + R

( ) L

To + _o

1

2 3

4

qo f +  R

qao2

 + R

( ) L

o

274. ábra

L o

Tn

To

 qo

f +  R

qao2

 + R

( ) L o

L o T

1 L 4

2 3

275. ábra A hajtáshoz szükséges kerületi erő a 275. ábra alapján;

o

k T T

F  ₁  , (264) a szükséges hajtómotor teljesítmény;

 F^kv^sz

P , (265) ahol vsz a görgősor szállító sebessége, η pedig a hajtás hatásfoka.

5.2. Konvejorok

5.2.1. Konvejorok rendszertechnikai felépítése

A konvejorok az üzemen belüli anyagmozgatás legfontosabb szállítóberendezései. Különböző technológiai helyeket térben rugalmasan alakítható nyomvonalú pályával köt össze – 276.

ábra. Előnyösen alkalmazható az automatizált gyártási folyamatokban.

A konvejor a végetlen vo- nóelemes anyagmozgatógépek csoportjába tartozik. Vonóeleme általában lánc, ritkábban kötél. A vonóelemet lánckerék vagy hajtó- tárcsa mozgatja állandó sebesség- gel. A vonóelemhez kapcsolódnak a pályán egymástól meghatározott távolságban elhelyezkedő futó- művek, amelyeket a vonóelem mozgat, E futóművekhez kapcso- lódik a mozgatandó anyagot tar- talmazó függeszték vagy kocsi- szerkezet.

276. ábra

- Egyszerű függőkonvejor; a futóműve fixen kapcsolódik a vonóelemhez, amellyel a pá- lya teljes hosszán együtt mozog (277. ábra, a/). Vonóelemként különleges kialakítású láncot is használhatnak, pl. kardáncsuklós láncot. E lánc görgői egyben a futómű sze- repét is betöltik (277. ábra, b/).

277. ábra

- Függősínpálya; korábban már szóltunk róla, működését tekintve nem folyamatos anyagmozgatógép, felépítését tekintve azonban közel áll hozzá (277. ábra, c/).

- Kétpályás konvejor; külföldi szakirodalmak „Power and Free” berendezésként neve- zik, egy terhelt (Power) ágból – ezen mozog a vonóelem tartó futóművekkel összekap- csolt vonóelem – és egy (Free) szabad ágból – ezen mozog a függesztékeket tartó kocsiszerkezet – áll. A két ág elhelyezkedhet egymás mellett (277. ábra, d/), vagy egymás alatt (277. ábra, e/).

- Alsópályás konvejor; e típusnál a teherhordó kocsiszerkezet a padlószinten mozog. A vonóelem lehet felsőpályán vezetett (277. ábra, f/) és padlószint alá süllyesztett (277.

ábra, g/).

- Forgóelemes függőpálya; e konvejor típus nem vonóelemmel, hanem hajlékony, hely- bennmaradó forgóelemmel van mozgatva. A forgóelem nagy menetemelkedésű és eh-

hez kapcsolódik a 1 futóművön lévő fél anya. A többi konvejortól eltérően e típus nyi- tott pályán is működtethető.

5.2.3. Szerkezeti elemek

A futóművek kialakítása a pálya keresztmetszetétől és a vonóelemtől függ. A görgőtestek kovácsolt, sajtolt és öntött kivitelűek, kopásuk csökkentése érdekében futófelületük edzett. A görgők általában görgős csapágyazásúak, kisebb terheléseknél a siklócsapágyas megoldás is előfordul. Gördülő csapágyazású görgőt mutat a 278. ábra a hozzá kapcsolódó kengyellel együtt. A vonóelem és a teherfüggesztő elem a kengyelhez kapcsolódik. Megjegyezzük, hogy nem szükségszerű, hogy minden futómű kengyelhez kapcsolódjon teherfüggesztő elem. Kar- dáncsuklós láncból kialakított futóművet mutat pályaszerkezettel együtt a 279. ábra.

278. ábra

279. ábra

A kétpályás konvejorok futóművek eltér az eddigiektől. Felépítését a 280. ábra szemlél- teti. Az alsó pályán mozgó kocsiszerkezet váltók segítségével tetszőleges pályára vezethető. A vonóelem terelő szerkezeteit a vonóelem kialakítása határozza meg. Kardáncsuklós lánc ese- tén a pályaszerkezet kialakításával biztosítjuk az irányeltérítést, míg egyéb lánc vonóelem esetén lánckerekes terelőmű – 281. ábra. Hasonló a terelés kötél vonóelem esetén is.

280. ábra

281. ábra

A vonóelem meghajtása – lánc vonóelem esetén – a vízszintes ívhajlatokban elhelyezett lánckerekes hajtás, vagy a pálya bármely helyén elhelyezhető segédláncos hajtás. Erre mutat példát a 282. ábra.

282. ábra

Alkalmazása egyenletesebb járást biztosít a konvejor vonóelemének. A hajtóműbe a vo- nólánc akadása miatti láncszakadás megelőzésére túlterhelésgátló szerkezet (nyomatékhatáro- lós tengelykapcsoló stb.) építendő be.

Ahhoz, hogy a lánc-vonóelemben biztosítani lehessen a minimális vonóerőt feszítőszer- kezetet kell beépíteni. A feszítést általában 180^o-os irányeltérítésű terelőkorong végzi, amely

görgőkön mozgó vázba van szerelve és feszítését súly, rugóerő, vagy csavarorsó végzi. Az egyes szerkezeti elemek jelképi jelölését a 283. ábra mutatja.

283. ábra 5.2.4. Konvejorok hajtás elhelyezési kérdései

A konvejor pálya kialakítása folytán a vízszintes és függőleges ívhajlatokban fellépő veszte- ség – mint 0 pontban láttuk – a vonóerőtől és a terheléstől függ. Általában az esetek nagy há- nyadában a terheléstől függő helyi veszteségek elhanyagolhatók a vonóerőtől függők mellett.

Mivel egyes veszteségi helyeken más-más veszteségtényező van, a helyi veszteségek összege attól függ, hogy honnan indítjuk a vonóellenállás diagramot, azaz hol helyezzük el a hajtást. A legrosszabb és legjobb elhelyezésből adódó kerületi erő között 20 ~ 30%-os eltérés is lehet. A hajtás elhelyezésére több egymástól független feltételt tehetünk;

- minimális kerületi erő megvalósítása, - a maximális vonóerő minimalizálása,

- minimális hajtásszámra való törekvés (többmotoros hajtások esetén).

Ezeket egyszerre kielégíteni általában nem lehetséges, így csak a fenti feltételek közül a kerületi erő minimalizálásával foglalkozunk.

A végetelen vonóelemes szállítás általános jellemzésénél megismert (247) összefüggés alapján a kerületi erő minimalizálása V_n minimalizálását jelenti, mert (243) szerint a hajtásel- helyezéstől függetlenül ST = állandó. A számításhoz külön kell választani a sarokhajtás és a segédláncos hajtás esetét. Először csak a pálya különböző koncentrált veszteségű helyeit vizs- gáljuk meg, majd megnézzük, hogy a pálya tetszőleges pontjára kerülhet-e hajtás. Legyen a kiindulás a 284. ábra 1 hajtáshelyre vonatkozó teljes vonóellenállás diagramja, amely azt téte- lezi fel, hogy a hajtás minden esetben sarokhajtás. Ugyanis a hajtás lefutó pontjával kezdődik a diagram és itt nincs helyi veszteség.

284. ábra

A hajtásra vonatkozó összegzett helyi veszteség az ábra alapján:

     

     



  _{ }





n n

T T

T T

T

T T

T T

T T

T

T T

T T

T T

T V





















































































1 1 1

1 3

13 2 12 2 12

14 3 13 2 12 2 12 3 13 2 12 2 12

4 14 3 13 2 12 2 12 3 13 2 12 2 12 1

...

...

, (266)

ahol

ek.

i

ki T T

T   (267) (267)-ben Tki a k hajtáshelyre vonatkoztatott tényleges vonóerő értékek, Tek pedig a tényleges null-tengely és a kiindulási null tengely távolsága. Tek > 0, ha az a tényleges null-tengely felett van, T_ek < 0 ha a tényleges null-tengely a kiindulási null-tengely alatt van. Mivel γ = 0,01 ~ 0,05 között változik, a harmadrendűen kicsi tagok elhanyagolhatók. Ezen elhanyagolással (266)

   

  _n  _n _{n n}

n n

n

T n

T

T T

V

















































1 1

1

4 3 13 4

3 2 12 1

1 1 .

. .

...

1 ....

1

(268)

adódik. A többi feltételezett hajtáshelyre is elvégezve az összegzett helyi veszteségek számí- tását;

   

 

 

' 1 21 2

1 5

4 24

1 4

3 13 1 5

4 3 23 2

1 .

.

...

1

...

1 ....

1













































































T T T

T T

V

n n n

n

n n

n

, (269)

 

 

 

 

2 32

2 1 31

2 1 3

2 1 6

5 35

2 1 6

5 4 34 3

1 1 .

.

...

1

....

1





















































































T T T T T V

n n n

n n n

, (270)

és

   

   

 

 

   

 1 1

1 2

2

1 2

1 1

1

1 1

3 2

2

1 1

2 1

1

1 .

.

...

1

...

1 .

.

...

...

1

...

....

1



































































































































k k k

k k

k k

k k

k n

n kn

k n

k k

k k

k n

k k

k k nk

T T T T T T V

. (271)