A magyar statisztikai irodalom történetének kiállítása

SZEMLE '

421

A magyar statisztikai irodalom történetének kiállítása,

(1954. április 21—től május 5-ig a Gorkij Könyvtár helyiségeiben.)

A magyar statisztika történetének feltárása és megírása mindezideig rendszeresen és át—

fogóan nem történt meg.

Hazánk statisztikájának haladó hagyomá—

nyai és gazdag irodalmi, levéltári emlékei a tudomanyos érdeklődés kielégítésén túl, a gyakorlati statisztikai tevékenységet is tea-mé.

'k—enlyen befolyásolhatják. Ennek érdekében került sor a magyar statisztikai irodalom történetének legfontosabb mozzanatait jel- lemző művek és emlékek kiállítására. A cél az volt, hogy megismertessük elsősorban a statisztikát tanuló középiskolai és egyetemi diákokkal a magyar statisztika történetét; a statisztika története iránt érdeklődést ébresz—

sziink, s ezzel elősegítsük annak alaposabb tanulmányozását és művelését. E célok el- érésére a kiállítás alkalmas módszer. A nem statisztikus látogató is a kiállítás során ta—

pasztalhatja, hogy a statisztika milyen beszé- desen és élesen tud megelevenítenri egy-egy letűnt kort és a számok összefüggésével mi—

lyen világosan képes fényt vetni a bonyolult társadalmi és gazdasági viszonyokra is.

Teljességre a kiállítás nem törekedhet—ett.

A Hivatal könyvtárában meglévő anyagnak , csak egy részét mutathattuk be. A terjedel—

met a rendelkezésre álló három terem kor- látozta. Ez a körülmény azonban nem za- varta a fejlődés térzek'eltetését.

A kiállítás anyagának összeválogatásában tevékeny részt vett az Ország-os Levéltár, kü—

lönösen a kései feudalizmus és a korai kapi—

talizmus statisztikai kútfődnek bemutatásá—

val. Ezek a gyakorlati célokra készült adat- felvételek képet adnak e korszak gazdasági, társadalmi viszonyairól. E gazdag anyagnak további feltárása a történészekne és a törté—

neti statisztikával foglalkozókra vár.

A kiállítás első terme a magyar statisztika előzményeivel foglalkozik, az első nyomok- tól egészen a szabadságharcig.

A legelső adatfelvételek az állam tevékeny—

ségéhez kapcsolódnak. Az államnak az adók kivetés-élhez szükséges tudnlia az adózók és a megadóztatható vagyonok számlát, nagysá- gát. Dicális — rovásos —— összeírások és tizedjegyzékek az első statisztikai dokumen—

tumok; ezek nyitjak a kiállítást. A bemuta—

tott anyag az 1696. évi első átfogó összeírás-

tól az 1715—65 és az 17920—as összeíráson át,

az ltSl'ZS-as magyarországi ösxszelnásig szem—

lélte—ti a statisztika érdeklődési körének nö—

vekedését és részletesebb-é válását. Az első (1696. évi) két-harom rovatos összeírásokat három emberöltő—vel később már igen részle- tes, a gazdaságú felszerelést és az állatállo- mányt is taglaló összeírások követték.

A kaptitalizálódás, az árutermelés a földes.

urat egyre inkább a (gondosabb gazdálko—

dásra szoritotta, nagyobb gondot kellett a birtokára fomditancia; számbavétette és leltá—

roztatta azt.

,

így készültek a feudális nagybintolk felvé-

telei, az urbárinmok. Az urbéri összeírások — hirtelen fejlődtek tés sokoldalúbbá váltak, amikor az állam —— a XVIII. században ki- épülő abszolút monarchia —— némiképpen be- avatkozott a földesúr és a jobbágy viszof nyába Unbéri rendezés jött létre. A sokszáz fennmaradt urbáriumból kiállításra került néhány jellemző magánmunka, mint pl. a Murányváráról 1672—ben készült felvétel. Az első hirtokfelwételek, gazdasági feljegyzések igen szűkszavúak, ezzel szemben az állami beavatkozás után készített umbáriumok már sokkal részletesebbek. Az összeínás egysége-

sítését célzó ,,vallató pontok" — a mai sta'

tisztikai kérdőív korai elődje —— tömören is- mertetik az úrbéri összeírás szempontjait.

II. József számos intézkedése a statisztikai tevékenység terebélyesedtésének nagy lendü- let-et adott. Különösen. az 17:84:/85—ben Végre—

hajtott első általános —— a papokra és a nemesekre is kiterjedő —— népszámlálást, valamint az ü. n, házszámozást és a föld—

mérést kell említeni. A tárlóban helyet ka- pott ennek az 1784/85—ös népszámlálásnak- Somogy (Sümegh) megyét tartalmazó össze—

sítése.

A földmérés nyomán jelentek meg a telek—

könyv ősei. Ezekből a kiállításon a Heves megyei összesítő kötet szerepel.

Az iparstatisztika első emlékei: az egész országot átfogónak szánt felvétel fennma—

radt részletei. A Habsburgok gazdasagpoliti—

kája az országot mezőgazdasági termelésre akarta korlátozni. Összeiratták a manufak- , túrákat, a kézműveseket, hogy a magyar- országi ipar ellen, erejének ismeretében, az elnyomó, korlátozó intézkedéseiket megtehes— "

sek. Később, az 1810—es évektől a törvény- hatóságok időszaki jelentései váltották fel az átfogó állami összeírást.

Ide kapcsolódik a kereskedelmi és a köz- lekedési statisztika is. A kereskedelmi sta- tisztika első formaja már a XVI. században megjelent, mint az ország külfou'galmát tar—

talmazó össz'etgezés. Bemutatja a kiállítás az 1840—es évek rendszeres piaci jelentéseit Ko- lozsvárról, valamint az építőanyagok áráról készített tabellás jegyzéket. Ez a kimutatás már feltünteti az építőipari dolgozók napi—

bérét is. Az adatok között olvashatjuk, hogy egy tács- vagy kőműveslegény napuibéne 1.20 rhénes forint volt, ugyanakkor egy napszá-

szeme 422

mos 36 krajoámt keresett, Egy ökrössnekélr napi bére ? rhénes forint 20 krajcár volt.

Egy (köböl búza 8 forint 20 krajoárba került.

A kulturális és szociális statisztika terüle- -téről számos emlékünk van az 1800-as évek- ből. A kiállítás-on Zemplén megye orvos-, sebész— és bábaösszeírása szerepel. Az is- ) kolaiigy statisztikájának már bizonyos fej- lettsége-re vall az 1847—ben az elemi tano- dákról készített állami összeírás.

II. József feloszlatta mindazokat a .szer- zetesrendeket, melyek nem oktatással vagy gyógyítással foglalkoztak. Vagyonukat az - ú. n. vallásalap kezelésébe adta. A kiállítás egyik tárlójiában a vallásalap kimutatása látható a feloszlatott szerzetesrendek ka- matra kikölcsönzött tőkéjuéről.

Az előbbiekben érintett kéziratos anyag ' már felsorolásszerű, táblázatokba foglalt számokkal felel az állam, a földesúr kérdé- seire. Nem lép fel tudományos igénnyel.

Müvelői ismeretlenek, akik esetenként haj- tottak végre egy-egy számbavételt. Ezzel a gyakorlati célokat szolgáló számbavétellel szinte pánhuzamosain fejlődött a statisztiká- nak úgynevezett államnevezetcss—éigekkel fog—

lalkozó, német leíró iránya. Számok nélkül, jelzők alkalmazásával mondja el bonyolul—

tan és hosszan azt, amit később a statisz- tika egy jól szerkesztett táblába be tud sű—

ríteni. Az államnevezetesséigek kezdeti mű- velőinél a statisztika még elegyedik a föld—

rajzzal, a történelemmel, a közjoggal stb.

A kiállítás a statisztika tudományos mű—

velésének történetét a folyamatosság érzé- keltetésével, az egymást időrendben követő és egymásra ható műveken iát mutatja be a XVI. század derekán írt Oláh Miklós—féle ,,országiismertető" műből kiindulva,

) A leíró imány korall szakasza, az ú. n. sta—

tista irodalom (statista :: államférfi, olasz szó után) köréből kiállított több könyv, így a bibliofil értékű, hazánkat ismertető Elze—

Vir-kötet (1634) mellett többek között So'hö- del Márton 1629-ben megjelent műve szere—

pel, mely ,,Disguisitio historico—politica de

Regfno Hungariae" címem már a szűkebb ér- telemben vett uállanm-evezetesség'í munka,

A magyar leíró stati5ztika úttörő és ne- ves művelője Bél Mátyás (1684—1749).

Notitia Hungariae Novae című nagy művét az alapjául szolgáló Parschitius-féle kézirat—

tal együtt mutatja be a kiállítás.

Az ország határain kívül is nagy elisme- résben részesült Schwartncr Márton (1759——

183213). Statistik des König'reioh Ungern

című művében már túllépett a leíró irány korlátain és azt az oknyomozó, a kutató módszerrel kísérelte meg egyesíteni. Kiállí—

tott műve dokumentálja Schwartnemek tra- ladó állásfoglalását a statisztika és a poli- tika kérdéseiben.

Az első magyar nyelvű statisztikai mü—

vet Németh László írta 1795—ben. Ezt két év mulva Szendrei Waves Dávid első mar gyar nyelvű statisztikai tankönyve kö- vette. A két magyar nyelvű értékes statisz—

tikai emlék mellett igen nagyszámú, a XVIII. századból fennmaradt statisztikai munkáit láthatunk. Ske—rlecz Miklós (1731-—

1799) elkészíti az ország első gazdaság-

statisztikai leírását az 1790—91—es ország—

gyűlés megbízásából. Széles látókörű, ha- ladó tudásra vall Magda Pál kiállított műve.

Korában a statisztikát —- mint a kiállított művek nagy száma is bizonyítja -——- már sokan művelték. A XIX. század első évti- zedeiben a statisztika egy-egy részterületet elméleti és gyakorlati szempontból külön is feldolgozó önálló munkák is tárgyalták,

A bemutatott művek alapján kirajzolódik a fejlődés vonala. Bél, Schwarhner, Németh, Magda nevé—t méltán követi Fényes Elek (1807—1876), a statisztika páratlan szor- galmú művelője. Tudva azt, hogy Magyar- országon l7i85-től l—SáO—ig nem volt nép—

számlálás, kellően kell méltányolinunk Fé- nyes áldozatkész adatgyüjtéseit. Neki kö- szönhetjük, hogy a szabadságharc kora Ma- gyarországának társadalmáról és gazdaságá—

ról alapos képet tudunk alkotni. Fényes kiterjedt munkálkodását egy teljes tárlót betöltő anyag érzékelteti. Tevékenységének gyümölcse megérett akkor, amikor alapos nép. és országismefretével az első magyar független kormány segítségére lehetett. Mvél- tán került az l-MB—as statisztikai hivaftal élére.

A kiállítás következő terme a magyar sta- tisztikai irodalom második főbb szakaszát, az 1848—as szabadságharctól a Taniácsköz- társaságig terjedő időszakot mutatja be. A kort az 1848-as belügyminisztérium kereté—

ben működő országos statisztikai hivatal

kéziratait tartalmazó tárló vezeti be. Érde-

kes dokumentum Szemere Bertalan belügy- miniszter előterjesztése István főherceghez, melyben javaslatot tesz a statisztikai hiva—

tal személyzetére. A felterjesztés hátlapján István nádor kézírása látható: a nádor rö—

vidúton kinevezi a felterjesztetteket. A hi- vatal igazgatója Fényes Elek lesz, Jemey János és Bajkay Endre a hivatal munka—

társai. Figyelemreméltó a Szemere—kézirat tömör meghatározása a statisztikai hivatal feladatát illetően: ,,...a statisztikai hivatal ...hivatása lévén a tervezendő törvény- javaslatok létalapját kimutatni és megismer- tetni magunkkal.,f' —— A szabadságharc viharai mai—att a hivatal csak rövid ideig fejthette krí munkásságát, de lelkes tevé—

kenységét jól jellemzi az újonc—létszám összeállításával kapcsolatos két kézirat: a belügyminiszter utasítja a hivatalt az egyes törvényhatóságok által kiállítható újoncok

' _ szembe

létszámának megállapítására. A rendelet 1848 szept-ember ifi-tén kelt, a forradalom kritikus hónapjában, az elrendelt munka tehát sürgős volt: ,a miniszter másnapra várta a jelentést. Az időben elkészült je—

lentés kézirata tesz taaxnuságot a statisztikai hivatal forradalmi időkhöz méltó munka—

tempó járól.

A szabadságharcot követő abszolutizmus korából kíiállított könyvek egy része a Ma- gyarországra küldött osztrák és cseh köz- igazgatási tisztviselők számára készített ís—

meiretterjesztő kézikönyvek, az akkori Ma- gyarország fontosabb adataival és a Bach- korszak közigazgatási térképével. Megtalál—

hatók itt a német leíró iskola módszer-ével

megírt statisztika—elméleti tankönyvek is,

réstzben fordítások, "részben átdolgozások formájában. Az ötvenes évek közepetáján megélénkülő nemzeti ellenállás hangulatát adja vissza néhány kiállított mű, melyek címűkkel és tá—rgymegválasztásukkal a kor ébredező szellemét tükrözik (Fáy András:

,,Adatok Magyarország bővebb ismerteté- sére: a Pesti Kereskedelmi— és Iparkamara álltagli tkitadort't ,,Vravteu-tlánd'istohe Mitt'heil—

magan"). —— A kor statisztikai irodalmának művei közt helyet kapnak Konek Sándor munkái is: az ithenwall—féle leíró iskola nyomán írt ,,A statisztika elmélete" című tanulmány és ,,Az ausztriai birodalom, je—

iesen a magyar korona országainak statisz- tikai kézikönyve", mely bő adtatanyagával későbbi munkák forrásául szolgált.

Az 1867 után megjelent statisztikai és köz-*

gazdaság-statisztikai művek közül kieme- lendő az önálló ágazattá fejlődött népese—

dési statisztika két dolgozata (Landerer Oszkár: ,,Értekezés az ausztriai—magyar bi—

rodalom'népesedési viszonyairól" ésLewin

Jakab: ,,J-elentés a halandósági táblák ki—

számítása érdekében a statisztika részéről teljesítendő követelmények iránt". -—— A kor

szakirodalmiából kiállít-ott közgazdaság-sta- tisztikai munkák a kiegyezés utáni korszak gazdasági problémáit tárgyalják. Horn Ede élesíhangú röpirata ("Államháztartásunk rendezéséről") a magyar költségvetés zál- tlan—dó deficitjének okait kutatva megálla- pítja, hogy a deficites költségvetés legsúlyo—

sabb tényezője a kiegyezésben vállalt hoz- zájárulás a közös kiadásokhoz és az állam- adósság. -—— A 67mes Magyarország egyik legsúlyosabb kérdését, a vámpolitikát tár—

gyalja néhány kiállított kiadvány (Matleko- vits Sándor: l,,Az osztrák—magyar monar- tchia vámpolitikája lSőO-től kezdve nap—

jainkig" és Korizmics László: ,,Tanulmányok és reflexiók az osztrák-magyar monarchia ki- és beviteli forgalmát illetőleg"). A tanul- mányok adataiból Magyarország akkori fél- gyarmati helyzete tükröződik, amit szem- iéltetően mutatnak 'be például az ércek és

423

fém-félgyártmányok kivitelének számai. -———

Földes Béla értekezése (,,Statisztikai tanul—

mányok a gabonaárak hullámzásairól a XIX. században") az európai országok akkor egyik legfontosabb kérdésével: a ga—

bonakereskedelem alakulásával foglalkozik és rámutat a gabonaár emelkedésének ,,az alsóbb osztályok keresetére" gyakorolt ha-

tására is,

Keleti Károly kiállított művei középpont—

jában a 67 utáni Magyarországot bemutató ,,Hazánk és népe" című munkája áll, amely _ összes munkái közül a legtömörebben tük-

rözi a szerző liberális nézeteit. Az 1873-as bécsi kiállítás alkalmával készült ,,Hon-

ismertető" részletes leírását adja az akkori Magyarország népességének, valamint a me—

zőgazdaság és ipar állapotának. A ,,Zwr Statizstik der Hypothekazr-Schulden in Un— ——

garn" című értekezésében Keleti a földbir- tok-megoszlást és a birtok-kategóriánkénti teherviszonyokat tárgyalja. Keleti a nemzet—

közi statisztikai kongresszusok aktív közre- működője volt; ezirányú munkásságát a ,,Statistigue officielle de la Hongrie" és az ,,Idées sur la statistigue aegiricole" című munkái mutatják be. Ezekből a művekből értesültek a nemzetközi szakkörök a ma- gyar statisztikai szervezetről és a magyar mezőgazdasági statisztika állásáról.

Kőrösi Józesfnek a nagyvárosi élet szo— _ ciális és egészségügyi kérdései iránt tanu—

sított mély érdeklődését ,,A fővárosi halan—

dóság kérdéséhez" és ,,A budapesti zsúfolt

lakások állapota" cimű tanulmányai mu- tatják be, melyekből a századvégi Budapest döbbenetes lakás- és egészségügyi viszonyai tárulnak elénk. A himlőoltrás körűl folyta—

tott "harcának dokumentumai központi he— *

lyet foglalnak el a kiállított anyagban. ",,A

bécsi oltásellenies iskola és a ihimlőoltási statisztika" a himlőoltiást ellenző statisz—k tikusok hamis adatait leplezi le; egy másik értekezése a Szegénység és a ragályok ter—

jedése közti összefüggésre világít rá (,,Uber dem Zusammenhang zwischen Armuth und infektiösen Krankheiten und über die methode der Intensitátsrechnung"). ——

A 67—e$ Magyarország gazdasági kér—

déseivel foglalkozó néhány " cikke és ( röpiraita arról tanuskodik, hogy Kőrösi ér—

deklődése nemzetgazdasági kérdésekre is kiterjedt. A 7'0-es évek súlyos tőkehiányiát, a budapesti gabonakereskedelem visszaesé- sét, a hatalmas összegeket felemésztő állami vasúti szerződések bírálatát tárgyalják ezek ;.

az írások.

A század végén megjelent kézikönyvek

és tankönyvek közül Pisztóry Mór, Szol-

esiányi Hugó, Földes Béla és Ráth Zoltá/n munkáit láthatjuk a. kiállításon. Láng La-

jos ,,A statisztika története" c. műve is a

tankönyvek közt foglal helyet, bár nem

₄₂₄

armyim (: statisztikai—elmélet fejlödését mu- tatja be, mint inkább a népesedési ehnéle—

tek körűl vívott harcokat ismerteti es ,Malthust védelmezi. Többi kiállított műve (,;Magya—rorszáig statisztikája"; ,,A társa- dalmi deficit") a liberális középosztály pol- gárosodást hirdető eszméit tükrözi.

A történeti statisztika megjelenését mu- tatják Thirrring Gusztáv művei. A levéltári ősanyag feldolgozásával készült tanulmá- nyok és monognáüiák Thininlg úttörő mun—

kássága nyomán a 18. század Magyarorszá—

gának és a magyar városoknak népességi viszonyait vetítik elénk. A századforduló kdnán—dmlasi hullámának ijesztő számada—

tai bontakoznak ki a newyorki kiadásban megjelent "Hungarian migration of modern times" című dolgozatából.

A statisztikai adatokkal dolgozó történeti munkákat Acsády Ignác művei (,,A magyar , jobbágyság története", ,,Közgazdasági álla- potain—k a XVI. és XVII. században") és Mandelló Gyula monográfiája (,,Adalék a középkori munkabérek történetéhez") kep- viselik a kiállításon.

A századforduló és a huszadik század ele—

jének egyne éles—edd kérdéseire vetnek fényt a kor gazdasági és társadalmi problémáival foglalkozó munkák. A lakáskérdés, az or—

szág közegészségügyi viszonyai, a fokozódó tőke-koncentráció, Magyarország külföldi eladósodása, az analfabétizmus, a gyermek- halandóság kérdései jelennek meg ezekben a tanulmányokban-, melyekben a felhasznált statisztikai adatok leleplezik a magyar ural- kodóosztályok népellenes politikáját. Rácz Gyula tanulmányainak adatai (,,Al választó- jog és a magyarság erőviszonyai") meg- mutatják, hogy az első világháború előtti években a 24 éven felüli, magyar anya- nyelvű férfi—lakosság %%dban analfabéta,

ugyanakkor a nem—magyar anyanyelvű

nénit-lakosság azonos konosztályai (%%-ban nem tudnak írni—olvasni. Ráth Zoltán adatai (,,Népiink konviszonyai és halálozási statisz' tikúnk") a gyermekhalandósag méreteit szanléltetlik: az 1i87l———74 közti időszakban az elhaltak számának csaknem 50%-a gyor—

mek volt! —— Varga Jenő a "névtelen tőke"

és a ,,kan'tellkapimalizmus" ellen harcol 1912—

ben kiadott munkájában (,,A magyar kar- tellek. Honnan származnak a milliók?*').

A ,,Huszadik Század" és a ,,Szocializmus"

cimű folyóiratok évfolyam—aiból kiállított kötetek a század első két évtizedének kér- déseit tárgyaló cikkeket mutatják be. Ezek a, cikkek élesen tárják fel a társadalmi és gazdasági kérdéseket és a munkásosztály szemszögéből kiindulva statisztikai adatok tükrében boncolgatják a gazdasági válság, a kivándorlás, a mezőgazdasági munkabér és a diáknyomoa' problémáit. —— A Magyar Tudományos Akadémia által kiadott ,,Érte-

szam

kepesek a társadalmi tudományok kövé—

ből" című sorozat egyes kötetei a korszak neves közgazdászaii és statisztikusai ento- kezéseit mutatják be. A Központi es a Fő—

városi Statisztikai Hivatal sorozatos kiad—

ványainak egy-egy példánya a fejlődő hiva- talos statisztikai szervezet tevékenységére mutat rá.

A kort a mnnvkáskérdéssel foglalkozó tár- lat zárja be. Az egyik kiállított mű (,,A munkások részére fennálló humanistikus intézménye") megmutatja a 80-as évek egyik fajta ———_ a munkásmozgalom brutális elnyomás-ával párhuzamos —-— szemléletét, mely a munkáskóndést meg nem akarja tu—

domásul venni és segélyogyletek létrehozá- sával jótékonysági ügyet igyekszik csinálni az erősödő monkásmozagalomból. Az első világháború és a forradalmak korának sta—

tisztikai irodalma azonban már nem rejte- geti a munkáskérdés lényegét: a kiállított művek számadataiból a munkanélküliség, a latifundiumok gátló hatása a népszaporo—

diásra, az ipari munkásság nyomora, a sztrájkok való tényei bontakoznak ki.

A Tanácsköztámsasag alatt folyó statiszti- kai tevékenységet a Fonradalmi Kmmányzó- tanács és a népbiztosok rendeleteinek egy- egy kötete érzékelteti: a szocialis termelés népbiztossága az üzemek adatszolgáltatási kötelezettségét rendeli el.

A kiállitás harmadik terme a két világ—

haboru közti időszak, valamint a felsza- badulás utáni kor statisztikai irodalmát mu—

tatja be. A 25 éves Horthy—uralom statiszti—

kai tevékenységére mányomják lbélyegüket a feher terrmnral uzralomn'ajlutoht uralkodó osztályok "eszméi" —— a nevízionizmus és a sovinizmus. A statisztikai kiadványok ada- tait úgy csorportosítják, hogy azok a tria—

noni béke előtti és utáni helyzetet mutassák ki. A korszellem—ot kiszolgáló statisztikai

irodalom néhány kiállított ,,alkotása" éle-

sen mutatja: hogyan lehet visszaélni a sta- tisztikai adatokkal. Az egyik kinyitott könyvben azt látjuk, hogy az egyéves cse—

csemők halálozási számait vallási megoszlás szerint csopom'tosították; egy másik kiadvány cikkírója úgy vélekedik, hogy a világháború alatt visszaesett születések fog—ják megol- dani az állástalan diplomások problémáját.

A születések visszaesésének okait keresve,

eltagadják a gazdasági okokat és ,,monális"

tényezőkre hivatkoznak. Az effajta anyag—

ból a korszak népellenes jellege bontakozik ki: az öngyilkosságok okai, a lakásviszo- nyok, a munkaidő meghosszabbítása a

Horthy-rendszer lényegét meztelenítik le.

A nemhivatalos statisztikai irodalom mux — kásságának értékes dokumentum—ai a külön- féle mailben-számítások. A kor másik súg iyos problémáját mutatja be Föld-es Fe- renc, aki a kultú—r-álatlanság és a nyomor

SZEMLE

425 '

összefüggésére mutat rá. Zentai Dezső a ,,szellemi" mumkamébküliségről ír.

Az üldözött munkásmozgalom sajtója gondot fordít a statisztikai irodalomra is és a következőképpen ir a statisztika sze- repéről a Szovjetunióban: ,,...a _Szovjet—

unióval foglalkozni... annyit tesz, mint legelőször is megnézni néhányat a szám- adatai közül", —-— írja egy Moszkvából kel—

tezett cikk. —— Molnár Erik és Mód Aladár hivatalos statisztikai adatok alapján a 20-as és 30—as évek tőkés értéktöbbletének alaku- lását mutatják be.

A kiállított anyagban helyet foglalnak a Központi es a Fővárosi Statisztikai Hiva- tal, valamint az egyes minisztériumok és intézmények kiadványai. Ezek a statisztikai tevékenység mennyiségi bővül—ésére mutat—

nak. Figyelmet erdemel a hivatalos statisz—

tikai szolgálatot szabályozó 1929. évi XIX.

t.—c. szövege, mely az adatszolgáltatás szi- gorú kötelezettsége ellenere is kibúvót en—

ged a tőkések számára. — A Magyar Gazda- ságkutató Intézet, a kor burzsoá konjunk- túra-kutató intézményének kiadványai zár- ják be a kor szakirodalmának anyagát.

A felszabadulás utáni statisztikai teve- kenység a fordulat évéig nemigen tudta ki- venni részét a népi demokrácia építé—séből és nagyjából a korábbi módszerekkel dolgo- zott. A fordulat éve után átszervezett sta- tisztikai apparátus egyik legjelentősebb te- vékenysége a szovjet statisztikai irodalom alapvető munkáinak lefordítása volt —— a magyarra fordított szovjet művek hosszú som jelzi a szovjet szakirodalom útmutatá- sát. Egymás mellett sorakoznak Szavinszkij, Tenenbaum, Bogdan—ov, Kozlov és a többi szovjet statisztikus magy—anna fordított mmm- kái, melyek a magyar szocialista statisztikai tevékenység kialakításában fontos szerepet töltöttek be és eddig nem művelt ágazatok megteremtését tették lehetővé. A szovjet útmutatások nyomán születtek olyan ma- gyar munkák, mint ,,A magyar statisztika szocialista elmélet—een" és a ,,A magyar sta- tisztika szocialista gyakorlatáért" c. kiadvá—

nyok, melyek a szocialista statisztika elmé- letének és gyakorlatának megteremtéséért vívott küzdelem kérdéseit tárgyalják. Az újjászervezett magyar statisztikai apparátus dolgozói és az egesz magyar népgazdaság számára elengedhetetlen a szovjet statisz-

tika szervezetének ismerete, —— ezt a fel-

adatot tölti be a Statisztikai Szemlében

megjelent számos cikk. _

Az utóbbi években már számos statiszti- kai munka jelenik meg magyar szerzőktől (Pikler György; és szerzőtársai: Általános

statisztika, Lukács Ottó és szerzötárs—ai:

Iparstatisztika, Garam J. —— Szabó L., -—

Zala F.: Kereskedelmi statisztika, Rédei Jenő: Az osztályt-agoz—ódás népi demokrá—

ciánkban, vPrigly Béla: Ipari munkaügyi—és tennel-ékenység statisztika, Héja László dr. —-—— Szira Tamás dr.: Műszaki statisztika, Szaba-dy Egon dr. —— Tamásy József de.: 'A , népművelési statisztika alapjai, Somogyi Gyömgy dr.: Egészségügyi statisztika, Pálos István: Könyvvitel és statisztika kapcsolata az iparban). —— Az említett munkák mellett helyet kapnak a kiállításon a közgazdasági teohnikumok statisztikai tankönyvei es a Statisztikai Hivatal folyóiratai: a Statiszti- kai Szemle, a Statisztikai Tájékoztató, az

Iparstatisztikai Értesítő és a Statisztikai Ér- tesítő is.

A falakon a magyar statisztikai oktatás fejlődését ábnázoló számadatok hirdetik a statisztika fokozódó szerepét hazánk gazda- sági .és kulturális életében. A statisztikai oktatásban részvevők száma 1953/54—íben_

meghaladja a 215 000 főt. 1937/38—han csak 1678 hallgató tanult statisztikát az egyete—

meken és a főiskolákon; 1953/54-ben már 3353-ra emelkedik ez a szám. 1953-ban 46%-kal többen szereztek statisztikus okle—

'velet, mint egy évvel azelőtt. Megsoks oro- _ ződik a statisztikai irodalom kiadványainak példányszáma is: a Statisztikai Szemle meg,- th-áJI'IOmSZOPO'ZÓd'Otft példányszámban jelenik meg ii938-hoz képest. Ezek a számok a sta—

tisztika imán-ti megnövekedett érdeklődést és a statisztikai tevékenység fokozott megbe- csülését bizonyítják. Bár ez a néhány adat is szemléltetően mutatja a statisztika meg- növekedett szenecpét népi demokráciánkban, mégis a kiállításnak ez a számunkra leg- időszerűbb része nem elég gazdag és ötle- tes, nem ad teljes képet a statisztika új fel- adataimó'l, jelentős ahelyet-ől gazdasági éle—

tünkben.

A levéltári anyag feltárása megmutatta.

hogy már a statisztikai tevékenysőg kez—

dete ——- még az elmélet kialakulása előtt ——- szoros kapcsolatban állt a gyakorlattal. A kiállítás e nesze jól csoportosított anya-g segítségével a statisztikai tevékenység egy—

egy korai előzményét mutatja be.—AXIX.

század anyagát bemutató résznél okoztak legtöbb gondot a kiállítás szűk keretei: a tudományos színvonalú statisztika erősen megnőtt irodalmát kellett bemutatni. Ha- sonló volt a helyzet a XX. század statisz—

tikai irodalmának bemutatásánal

A kiállítást 4500 látogató tekintette meg

—— túlnyomóan a közgazdasági technikumok diákjai, főiskolai és egyetemi hallgatók.

A kiállítás sikere azt igazolta, hogy a

kezdeményezés helyes volt: a statisztika

oktatásának, a statisztikai ismeretek nep- szorűsítésének ügyét a jól szervezett kiálli- tások komolyan segíthetik.

Bene László Láng Imre.