70 STATISZTIKAI ,,EGYPERCESE "
Az 1992—ben épült lakások felszereltsége, komfortossága magas fokú. Szinte teljes körű a vezetékes ivóvízzel, mosdóhelyiséggel, központi vagy egyedi használatú meleg vízzel, vízöblítéses WC-vel, köz— vagy házi csatornával való ellátottság. A lakások több mint egyötöde két fürdőszobávalvagy fürdőszobával és zuhanyozóhelyiséggel épült. A fűtési rendszerben az egyedi központi és az etázsfűtés a meghatározó, a lakások 56, illetve 39 százalékában ilyen fűtés biztosítja a hőellátást. A lakások túlnyomó részében földgáz az energiaforrás. Az új építkezéssel létrehozott lakásoknak közel 60 százalékához gépkocsitárolót is építettek.
1992-ben Budapesten 622 lakás szűnt meg, 258-cal kevesebb, mint az előző évben. A megszűnt lakások között a személyi tulajdonban levők a korábbinál nagyobb (40 százalék feletti) arányt képviseltek, ami részben a körükben egyre gyakoribbá váló lakásösszevonásokkal hozható összefüggésbe. A megszűnt lakások kétharmada egyszobás, illetve egy helyiségből álló lakás volt, 42 százalékuk mosdóhelyiséggel, egyharmaduk vízöblítéses WC—vel sem rendelkezett.
B. K.
KÖZLEKEDÉSI BALESETEK A FÖVÁROSBAN
A személysérüléssel járó közúti közlekedési balesetek és a balesetet szenvedett személyek száma a
fővárosban az l980-as évtized második felében folyamatosan növekedett,s csak az 1991. évben következett
be jelentős csökkenés. Ez a kedvező változás az elmúlt évben nem folytatódott. 1992—ben Budapesten 4938 baleset történt, 6,2 százalékkal több, mint az előző évben, a balesetek következtében meghalt, illetve megsérült személyek száma pedig 4,4 százalékkal, 6327—re nőtt. A balesetek súlyossága viszont valamelyest tovább mérséklődött.
A balesetek számának emelkedésében feltehetően a rohamosan növekvő gépjárműállomány kedvezőtlen korösszetétele is közrejátszott. Budapesten az elmúlt év közepén a személygépkocsik átlagos életkora 8,7 év volt, mind a fél évvel korábbinál, mind az ideálisnak tartottnál (6 év) magasabb. A fővárosi személygép—
kocsi-állomány nagyobbik részét kitevő Skoda, Lada, Zsiguli, Trabant és Wartburg típusú autók átlagos életkora 9—10 év között mozgott. A gépjárműpark elöregedéséhez jelentősen hozzájárult, hogy az utóbbi években a magánforgalomban döntő többségben elavult és nem megfelelő műszaki állapotú kocsit hoztak be külföldről. Erre utal, hogy a gépjárműállománynövekedésében meghatározó szerepet játszó Fiat, Ford, Mercedes és Volkswagen típusú személygépkocsik átlagos életkora 10—15 év között alakult.
A személysérüléssel járó baleseteknek mintegy háromnegyede — a korábbiakhoz hasonlóan — a járművezetők hibájából következett be. 1992—ben az egy évvel korábbinál 31 l-gyel több (3777) balesetet okozott a járművezetők vétkessége. Ezeknek mintegy kétharmad részét az elsőbbség meg nem adása, illetve a szabálytalan irányváltoztatás, haladás, bekanyarodás okozta, A járművezetők közül továbbrais főleg a személygépkocsik vezetői vétettek a közlekedési szabályok ellen. A gyalogosok hibájából eredő balesetek száma az előző évhez képest 34-gyel, azaz llZ4-re csökkent, és az összes baleseten belüli arányuk is kismértékben (24,9 százalékról 22,8 százalékra) mérséklődött.
1. tábla
A balesetek számának alakulása a balesetet előidéző okok szerint
A járművezető A gyalogos Egyéb ok Ebből a
, miatt _ személygépkocsi
Ev hibájából Összesen által okozott
balesetek aránya
bekövetkezett baleset (szazalek)
1991 ... 3466 1 158 24 4648 61,8
1992 ... 3777 1124 37 4938 63,7
1992. év az 1991. év
százalékában . . . lO9,0 97,l 154,2 ]06,2 -—
STATISZTIKAI ,,EGYPERCESEK"
71
Az ittasan okozott balesetek száma az elmúlt évben 229-re nőtt, az összes balesetem belüli arányuk (4,6%) lényegében nem változott.
1992-ben a személysérüléssel járó közúti közlekedési baleseteknek közel fele (2338) két vagy több jármű összeütközéséből származott. Számuk 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, s körülbelül háromötöd részük keresztirányban következett be. A gyalogosok elütésének száma 4 százalékkal, 1824—re nőtt. Ezek a balesetek kimenetelük súlyossága miatt érdemelnek figyelmet. A gyalogosok elütéséből származó baleseteknek mintegy 50 százaléka halálos vagy súlyos sérülést okozott, míg a haladó járművek összeütközése'ből eredő baleseteknek csak valamivel több mint 30 százaléka járt ilyen következményekkel.
A balesetek számának növekedésében döntő mértékben a könnyű sérüléses balesetek gyakoribbá válása játszott közre, de nőtt a súlyos sérüléses balesetek száma is. Kedvezőnek ítélhető ugyanakkor, hogy a halálos balesetek száma tovább csökkent.
2 tábla A balesetek számának alakulása a baleset kimenetele és természete szerint
A súlyos A könnyű Ezen belül
A halálos , 4, "
Év sérüléses ömzesen halado jarmuvek a gyalogosok
* ' Összeütközéséből elütéséből
balesetek száma származók aránya (százalék)
1991 ... 226 1643 2779 4648 45,2 37,7
1992 ... 216 1738 2984 4938 47,3 36,9
1992. év az 1991.
év százalékában . 95,6 105,8 107,4 1062 — —
1992-ben 6327 személyt ért közlekedési baleset, számuk 264-gyel haladta meg az előző évit. A balesetet szenvedett személyek döntő többségénél, mintegy négyötödénél, a járművezetők hibája okozta a sérülést.
Leggyakrabban —— az 1991. évi 2232—ve1 szemben 2387 esetben — a járművezetőket érte baleset, az utasok és a forgalmi személyzet közül 1983-an, a gyalogosok közül l957—en váltak baleset áldozataivá, 46-tal, illetve 63—ma1 többen, mint egy évvel korábban.
1992—ben a halálos kimenetelű balesetek számának mérséklődésével összefüggésben a meghalt személyek
száma 240-ről 229-re csökkent, a súlyosan sérültek száma 90-nel 1959—re, a könnyű sérüléses balesetet
szenvedetteké pedig ISS-tel, 4139-re nőtt.
3. tábla A balesetet szenvedett személyek számának alakulása a sérülés kimenetele e's korcsoport szerint
A súlyosan A könnyen Ezen belül a
A meghalt
Év megsérült Összesen _14 15-44 25—45 4(H59 60—x
személyek száma évesek aránya (százalék)
1991 . . . . . . 240 1869 3954 6063 11,5 25,3 33,3 14,3 15,0
1992 . . . . . . 229 1959 4139 6327 112 25,3 34,3 14,1 14,1
1992. év az 1991. év
százalékában . . 95,4 104,8 104,7 104 .4 —— —— — * —
A balesetek súlyossági foka szoros összefüggésben áll a balesetek áldozatainak életkorával; az idősebb korcsoportok felé haladva egyre nagyobb a meghaltak, illetve a súlyosan sérültek aránya. Az elmúltévben a balesetet szenvedettek körében a meghaltak 3,6 százalékos, a súlyosan sérültek 31 százalékos arányt képviseltek, ugyanakkor például a balesetet szenvedett 46—59 évesek között ez az arány 4,l százalék, illetve 39,2 százalék, míg a 60 éven felüliek között 9, illetve 43,2 százalék volt.
72 STATISZTIKAI ,,EGYPERCESEK"
Mivel a gyalogosok elütéséből származó balesetek a legveszélyesebbek, körükben a meghaltak aránya is jóval magasabb mint a balesetet szenvedett járművezetők, illetve utasok között. 1992- ben a gyalogosok közül került ki a balesetek áldozatainak 31 százaléka, a baleset során meghalt személyeknek viszont 55 százaléka. A gyalogosok elütéséből származó balesetek 29, 5 százalékának 7—24 éves fiatal, további 27, 5 százalékának 60 éven felüli idős ember volt a szenvedő alanya
A balesetek növekvő gyakorisága, az elkerülhető halálesetekes egészségkárosodások viszonylag magas száma késztette a szakembereket arra, hogy 1993— ban a közlekedési szabályokban további szigorításokat léptessenek életbe, s betartásukat fokozottabban ellenőriztessék. Ezek az intézkedések természetesen csak hosszabb távon eredményezhetnek jelentősebb javulást.
F. Lene—M. I.
IGÉNYEK És LEHETÖSÉGEK A FELSÖFOKÚ KÉPZÉSBEN
Az ország 9l felsőoktatási intézménye közül 42 budapesti székhellyel működik, s ezekben tanul a nappali tagozatos egyetemi--főiskolai hallgatók 47 százaléka. A budapesti intézmények tanulóinak több mint fele vidéki lakóhelyű, ugyanakkor a budapesti egyetemisták (főiskolások) 17 százaléka a vidéki székhelyű intézmenyekben részesül felsőfokú oktatásban.
A budapesti l8w22 éves népességnek jelenleg 15 százaléka folytat nappali tagozaton felsőfokú iskolai tanulmányokat. Ez az arány ugyan lényegesen magasabb a vidékinél (] l %), de messze elmarad a kívána- tosnak tartott —— 30 százalék körüli — szinttől.
li tábla A nappali tagozatos hallgatók száma a felsőoktatási intézmény székhelye,
valamint a szülők állandó lakóhelye szerint*
Hallgatók száma az 1992/93. tanév elején
A szülők állandó lakóhelye a budapes" a Nem
székhelyű felsőoktatási összesen intézményekben
Budapest ... 17 606 3 538 21 144
Vidék ... 22 248 42 688 64 936
Összesen 39 854 46 226 86 080
* Külföldiek nélkül.
A nappali tagozatos hallgatók létszáma az 1992/93. tanév elején a budapesti székhelyű intézményekben
— beleértve a 3,5 ezer külföldi hallgatót is —— 43,4 ezer fő volt, 3,4 ezerrel több, mint egy évvel korábban.
Ez a növekedés a megelőző két évben kialakult átlaghoz (3—4 ezer fő) hasonló, az l980-as évekre jellemzőnek azonban többszöröse volt. A hallgatók száma ugyanis az évtized eleji 30 ezerről l989/90-re
nem egészen 33 ezerre, vagyis tíz év alatt mindössze 2,8 ezer fővel gyarapodott.
A tanulási lehetőségek leginkább a bölcsészettudományok terén bővültek: a bölcsészhallgatók létszáma az utóbbi 3 évben 88 százalékkal emelkedett A nagyobb létszámú tanulmányi ágak közül ezt sorrendben a jogtudományok követik (32 százalékkal) Legtöbben jelenleg18 műszaki jellegű tanulmányokat folytat- nak számuk 23 százalékkal emelkedett Ugyanilyen arányú növekedés tapasztalható a következő ,,legnépe—
sebb" tudományág, a közgazdaság—tudományok területénIs.
A felsőfokú tanulmányokat folytatók közül az 1989/90 tanév óta az egyetemi hallgatók száma nagyobb arányban nőtt, mint a főiskolásoké. Ez azonban az intézménytípusok szerinti összetételben nem okozott számottevő eltolódást Jelenleg az egyetemi hallgatók aránya 59 százalékot, a főiskolákones hasonló szintű
